Ukrajna felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vizsgálja felül az orosz árnyékflotta hajóinak státuszát, és tekintse azokat potenciális katonai célpontoknak, olvasható Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez intézett levelében, közölte a Financial Times.
A dokumentum kimondja, hogy az orosz olaj- és gázszállító tartályhajók „kritikus fontosságúak az Oroszországi Föderáció költségvetési bevételeinek kialakítása és katonai erőfeszítéseinek folytatása szempontjából”.
Kuleba azt a kérdést is felvetette, hogy az ilyen hajók tevékenysége „kizárólag szokásos kereskedelmi műveleteknek” tekinthető-e.
Ezenkívül a levél adatokat szolgáltat az Oroszországi Föderáció 59 kereskedelmi hajó elleni támadásáról, köztük a török MV Victress szárazáru-szállító hajóról és a 25 000 tonna kukoricát szállító német Helga hajóról. Kuleba szerint ezek a támadások „az Oroszországi Föderáció nyilvánvaló semmibevételét mutatják a nemzetközi humanitárius jog, a tengeri hadviselés törvényei és a kereskedelmi hajózás biztonsága iránt”.
Német és francia képviselők közös kezdeményezéssel álltak elő, amelyben konkrétabb lépéseket követelnek az orosz „árnyékflottával” szemben, számolt be a Jevropejszka Pravda a DW-re hivatkozva.
A dokumentumtervezetet június 22-én kell elfogadják a német-francia parlamenti közgyűlés (DFPV) ülésén.
Német és francia képviselők szerint fokozott ellenőrzésre és a hajók lefoglalására van szükség a hatályos jogszabályok megsértése esetén. Ezenkívül a tervezet további diplomáciai erőfeszítéseket ír elő azokkal az államokkal szemben, amelyek zászlaja alatt az „árnyékflotta” hajói hajóznak. Németországban ezt a kormányoknak címzett követelményt a Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Uniók (CDU/CSU), a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek blokkjának képviselői is támogatják.
„Az „árnyékflotta” nemcsak geopolitikai, hanem jelentős biztonsági és környezeti kockázatot is jelent” – áll a tervezetben. Sok tartályhajó régi, rosszul karbantartott, és nem felel meg a nemzetközi szabványoknak. Ezenkívül az egyes hajókat szabotázsra vagy kémkedésre használják. „Az orosz „árnyékflotta” nemcsak a szankcióink hatékonyságát veszélyezteti, hanem Európa biztonságát és kritikus infrastruktúránkat is. Erre közösen kell reagálnunk”, jelentette ki Jürgen Hardt, a Bundestag CDU/CSU frakciójának külpolitikai szakértője.
A Zöldek politikusa és a Bundestag EU-ügyi bizottságának elnöke, Anton Gofreiter a maga részéről megjegyezte: „Az orosz „árnyékflotta” tevékenysége állandó bevételeket biztosít az orosz államkincstárnak az Ukrajna elleni háború finanszírozására, és biztonsági szempontból fenyegetést jelent.”
A kanadai kormány újabb szankciócsomagot vezetett be Oroszország ellen. A korlátozások többek között az orosz árnyékflottát, az energiabevételi forrásokat és a védelmi ipari vállalatokat célozzák meg. Az információt a kanadai miniszterelnök honlapján tették közzé.
Megjegyezték, hogy az újabb szankciókat június 16-án vezették be Mark Carney miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök G7-csúcstalálkozó alkalmából tartott találkozóján. Carney határozottan elítélte Oroszország Kijev elleni hatalmas csapását is, amely megrongálta a kijevi Pecserszka Lavrát.
Az új korlátozások összesen 162 személyre és szervezetre vonatkoznak, beleértve az árnyékflotta szervezeteit és hajóit.
„Csak idén Kanada… több mint 3400 személyre és szervezetre, valamint több mint 600 hajóra vetett ki szankciókat, hogy Oroszországot felelősségre vonja” – tette hozzá a kanadai miniszterelnök sajtóosztálya.
[type] => post
[excerpt] => A kanadai kormány újabb szankciócsomagot vezetett be Oroszország ellen. A korlátozások többek között az orosz árnyékflottát, az energiabevételi forrásokat és a védelmi ipari vállalatokat célozzák meg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781812140
[modified] => 1781804086
)
[title] => Kanada újabb szankciókat vetett ki Oroszország árnyékflottájára és katonai-ipari szektorára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=189529&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 189529
[uk] => 189271
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 189273
[image] => Array
(
[id] => 189273
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238651-1-large.jpg
[original_lng] => 78254
[original_w] => 1140
[original_h] => 767
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238651-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238651-1-large-300x202.jpg
[width] => 300
[height] => 202
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238651-1-large-768x517.jpg
[width] => 768
[height] => 517
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238651-1-large-1024x689.jpg
[width] => 1024
[height] => 689
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238651-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 767
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238651-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 767
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/238651-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 767
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1781793286:12
[_thumbnail_id] => 189273
[_edit_last] => 12
[views_count] => 783
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 994479697001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 583
[1] => 496075
[2] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kanada
[1] => orosz árnyékflotta
[2] => szankciók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 188652
[content] =>
Az Európai Unió a Földközi-tengeren tartózkodó orosz árnyékflotta hajóinak megfigyeléséről a fizikai ellenőrzésre tér át – jelentette be kedden Vladiszlav Vlaszjuk, az Elnöki Hivatal tanácsadója, számolt be az rbc.ua.
A jelentés szerint Kaja Kallas, az EU főképviselője hétfőn a nicosiai védelmi miniszteri találkozó második napjának kezdete előtt bejelentette, hogy az orosz árnyékflotta elleni intézkedéseket új szintre emelik. Az IRINI művelet – az EU földközi-tengeri hajózás biztonságát garantáló missziója – részeként a tagállamok haditengerészeti erői jogosultak a hajók fedélzetére lépni, ha alapos gyanú merül fel az azonosításukkal vagy a nemzetközi normák megsértésével kapcsolatban. Az IRINI műveletet 2020-ban hozták létre ENSZ-mandátummal – kezdetben a Líbiával szembeni fegyverembargó ellenőrzése céljából.
2025-ben kiterjesztették a hatáskörét a szankciókat megkerülni képes hajók, köztük az orosz olajat szállítók megfigyelésére is. A fizikai ellenőrzések azonban csak 2026-ban kezdődtek. Június 1-jén egy ellenőrcsoport először szállt fel a szankcionált MV Oneiroi tankhajóra a Földközi-tenger nemzetközi vizein. A hajóra EU-s és ukrán szankciók vonatkoznak. Az indoklás az idegen zászló használatának és az orosz olaj szállításában való részvétel gyanúja volt. Ezt megelőzően a küldetés többnyire megfigyelésre, rádióellenőrzésekre és a kapitányok beleegyezésével végzett szemlékre korlátozódott.
„Régóta vártunk már egyértelműbb és határozottabb lépéseket az EU-tól ebben az irányban, mivel az orosz árnyékflotta tevékenységét 2023 óta rögzítik” – mondta Vladiszlav Vlaszjuk, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója. Szerinte Ukrajna támogatja a gyakorlati intézkedések megerősítését, és az orosz olaj és kőolajtermékek EU-n belüli tengeri szállítására vonatkozó szankciók további kiterjesztésére számít.
Vlaszjuk szerint ugyanakkor továbbra sem megoldott az orosz olaj északi tengeri útvonalakon – a Finn-öböltől és a Balti-tengertől a Dán-szoroson keresztül az Északi-tengerig – történő szállításának kérdése. Oroszország aktívan használja ezt az útvonalat olajexportra, egyes országok erőfeszítései ellenére. Svédország az év eleje óta négy hajót tartóztatott fel, amelyek közül az egyiket esetleg átadják Ukrajnának.
Az Európai Unió tagállamai felhatalmazták a Földközi-tengeren állomásozó hadihajóikat az orosz „árnyékflottához” tartozó gyanús kereskedelmi hajók megállítására és átvizsgálására – jelentette be Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, egy ciprusi védelmi miniszteri találkozó előtt –- jelentette a Kyiv Post.
A döntés értelmében kibővítették az EU földközi-tengeri haditengerészeti missziója, az Irini-hadművelet mandátumát.
Kaja Kallas tájékoztatása szerint a misszió módosított alkalmazási szabályai immár lehetővé teszik a gyanús hajók feltartóztatását és átvizsgálását is.
A lépés célja a szankciók szigorúbb érvényesítése mellett a tengeri biztonság erősítése, valamint az, hogy csökkentsék Moszkva Ukrajna elleni háborújának finanszírozására fordítható bevételeit.
Az Irini-hadműveletet eredetileg 2020 márciusában indították el az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójának betartatására. A római központú misszió emellett felügyeli az illegális kőolajexportot, küzd az embercsempészet ellen, valamint részt vesz a líbiai parti őrség kiképzésében is.
A mandátumbővítés a Brüsszel részéről fokozódó nyomásgyakorlás részét képezi, miután az Európai Unió az idén elfogadott huszadik szankciócsomagjával újabb olyan hajókat és szolgáltatásokat vett célba, amelyek az orosz nyersolajszállításokhoz köthetők.
Az európai országok az utóbbi hónapokban egyre határozottabban léptek fel a szankciók kijátszásával gyanúsított járművekkel szemben.
Május 31-én a francia és a brit haditengerészet az Atlanti-óceánon tartóztatta fel a Tagor nevű tartályhajót, amely Murmanszk kikötőjéből indulva, hamis kameruni lobogó alatt hajózva feltehetően a büntetőintézkedéseket megsértve szállított orosz vagy iráni kőolajat.
Svédországban a Caffa teherhajót március óta tartják lefoglalva Trelleborg kikötőjében. Egy bírósági döntés értelmében a járművet át kell adni az ukrán hatóságoknak, mivel Kijev állítása szerint a megszállt Szevasztopolból a szíriai Tartúsz kikötőjébe irányuló, lopott gabonaszállításokhoz használták.
Németország 2025 márciusában foglalta le az Eventin tartályhajót, miután az felkerült az uniós szankciós listára, míg Észtország egy hónappal később a Tallinn előtti vizeken tartóztatta fel a Kiwala nevű hajót.
Finnország pedig még 2024 végén vette zár alá az Eagle S tartályhajót, amelyet a Finn-öbölben húzódó tenger alatti kábelek megrongálásával gyanúsítanak.
Moszkva élesen bírálta az intézkedéseket. Az orosz külügyminisztérium márciusban „kalózkodással” vádolta meg az uniós tagállamokat, és hangsúlyozta, hogy az „árnyékflotta” fogalmának semmilyen alapja sincs a nemzetközi tengerjogban.
Ukrajna fokozni fogja az orosz árnyékflotta elleni intézkedéseket és új szankciókat kezdeményez a megszállt területekről ellopott gabona tömeges exportja miatt – jelentette ki szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy csak 2026 első négy hónapjában mintegy 50 közvetlen orosz hajójáratot regisztráltak zárt ukrán kikötőkből harmadik országokba. Ebben az időszakban több mint 850 000 tonna gabonát exportáltak illegálisan az ideiglenesen megszállt területekről. A lopott gabona szállításának legnagyobb központja Szevasztopol volt, amely a teljes szállítmány több mint 50%-át kezelte. A rakományok további 13%-át az azovi-tengeri Mariupol és Bergyanszk kikötőiből szállították.
Szibiha hangsúlyozta, hogy Oroszország technikai manipulációkkal próbálja leplezni az illegális kereskedelmet. A hajók személyzete lekapcsolja a transzpondereket, megváltoztatja a koordinátákat, és a nyílt tengeren az egyik oldalról a másikra helyez át termékeket. Ukrajna már rendelkezik adatokkal konkrét hajókról, vállalatokról és tulajdonosaikról, és következetesen felvetette a lezárt kikötők kérdését a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) belül. 2023 decemberében az IMO közgyűlése elfogadott egy megfelelő határozatot, amelyben felszólított az ilyen jogsértések kivizsgálására.
Szibiha hangsúlyozta, hogy Ukrajna keményen fog reagálni a vagyonlopásokra, felidézve a holodomor fájdalmas tapasztalatait. Kijev új szankciócsomagok bevezetését tervezi az EU-n, a G7-en és más joghatóságokon belül mindazokkal szemben, akik részt vesznek az árnyékflotta munkájában. „Partnerekkel fogunk együttműködni a vonatkozó listák frissítésében, valamint a célzott és szigorú korlátozások biztosításában” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Ukrajna az Európai Unióval közösen olyan törvényi változtatásokon dolgozik, amelyek lehetővé tennék az orosz és iráni olaj elkobzását az „árnyékflotta” hajóiról – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a szombat esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy olyan jogi mechanizmusok kidolgozásáról van szó, amelyeket az ilyen tartályhajók leállítása után fognak alkalmazni. Mint hangsúlyozta, ennek rendszerszintű válasznak kell lennie Oroszország azon kísérleteire, hogy illegális olajszállításokon keresztül megkerülje a szankciókat.
Az elnök korábban üdvözölte az orosz „árnyékflotta” tankerének európai országok általi őrizetbe vételét, és nemcsak az ilyen hajók blokkolására, hanem az általuk szállított olaj elkobzására is felszólított az európai biztonság érdekében. Ez egy szankcionált, orosz olajat szállító, egy másik állam zászlaja alatt hajózó tanker Franciaország általi őrizetbe vételére vonatkozott. A tartályhajót a Földközi-tengeren észlelték, a műveletre néhány nappal ezelőtt került sor.
„Ez a tartályhajó már Ukrajna, Nagy-Britannia, az Európai Unió és Amerika szankciói alatt áll. De az oroszok továbbra is használják. Szisztematikusan szállít nemcsak orosz, hanem iráni olajat is” – mondta Volodimir Zelenszkij. Az elnök bűntársnak nevezte Oroszországot és Iránt is, és még nagyobb nyomásgyakorlásra szólított fel Moszkvával szemben.
Hollandia lépéseket dolgoz ki az orosz árnyékflottába tartozó olajszállító tartályhajók megállítására – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a Rob Jetten holland miniszterelnökkel közös vasárnapi sajtótájékoztatóján, számolt be az Jevropejszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy az orosz háború közvetlenül függ Vlagyimir Putyin orosz diktátor olajból származó profitálási képességétől. Ezért fontos, hogy az európai országok megállítsák az orosz olajat szállító tartályhajók mozgását.
„Tudom, hogy Hollandia megfelelő lépéseket dolgoz ki. Ezek talán törvényi változtatások lesznek. Mindazonáltal meg kell tennünk minden lépést az árnyéktankerflotta és az olaj blokkolása és elkobzása érdekében” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezt a kérdést Franciaországgal, más államokkal és az Európai Bizottsággal is megvitatta.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Nagy-Britannia, a skandináv országok és a balti államok az orosz árnyékflotta tartályhajóinak lefoglalására vonatkozó tervet fontolgatják – jelentette a Bloomberg saját forrásaira hivatkozva, írta az Ukrinform.
A kiadvány forrásai szerint John Healy brit védelmi miniszter balti és északi kollégáival találkozott, hogy megvitassák az orosz árnyékflotta olajszállító tartályhajóinak lefoglalásának lehetőségét. A müncheni biztonsági konferencia alkalmából tartott megbeszéléseket a Joint Expeditionary Force, azaz a tíz, az észak-atlanti és a balti-tengeri biztonság iránti közös elkötelezettséget vállaló nemzetből álló csoport tartotta az egyik résztvevő és az ügyhöz közel álló más források szerint.
A források elmondása szerint a találkozón Healy-hez csatlakozott a brit hadsereg főparancsnoka, Richard Knighton, aki lehetséges cselekvési lehetőségeket ismertetett, beleértve a hajók elfogására irányuló közös műveleteket is. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a találkozó után a lapnak adott interjújában azt mondta, hogy „a légkör és az általános megértés azt sugallta, hogy aktívabbaknak kell lennünk”.
„Az üzenet az, hogy az árnyékflotta hajóit lobogó alatt jelző országoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy más országok erre vonatkozó intézkedéseket hozhatnak” – mondta, hozzátéve, hogy további megbeszélésekre van szükség bármilyen döntés meghozatala előtt.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter egy külön interjúban elmondta, hogy a megbeszélés egyes résztvevői továbbra is óvatosak az „eszkalációtól való félelem” miatt.
Az ilyen akciók modellként szolgálhatnak az amerikai művelethez képest, amelynek során több olajszállító tartályhajót foglaltak le Venezuela közelében, amelyek közül néhány Oroszországhoz kapcsolódott.
Források elmondása szerint egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben fog részt venni a britek vezette kezdeményezésben, de valószínűsíthető némi koordináció. Az Oroszországhoz köthető hajók feltartóztatása már aggodalmakat keltett Moszkvában, és az orosz tisztviselők nem hivatalosan követelik, hogy az Egyesült Államok állítsa le ezeket a lépéseket – mondta el a forrás.
Az árnyékflotta becslések szerint 1500 tankerből áll, amelyek fiktív zászlókat használnak, hogy legálisnak tűnjenek, miközben nem felelnek meg a szabályozási követelményeknek. Több mint 600 tankert szankcionált már az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok az oroszországi kapcsolataik miatt.
Január 7-én az Egyesült Királyság segített az Egyesült Államoknak lefoglalni az orosz zászló alatt hajózó Marinera olajszállító tartályhajót. Január 22-én a francia haditengerészet lefoglalt egy Oroszországból a Földközi-tengerre tartó olajszállító tartályhajót.
Franciaország szerint az Európai Uniónak a következő szankciós csomag kidolgozásakor elsősorban az orosz „árnyékflotta” elleni fellépésre kellene helyeznie a hangsúlyt.
Franciaország azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió soron következő, huszadik szankciós csomagja az orosz „árnyékflotta” elleni intézkedésekre koncentráljon. A párizsi álláspont szerint ezek a hajók meghatározó szerepet töltenek be abban, hogy Moszkva a nyugati korlátozások ellenére is fenn tudja tartani olajexportját – számolt be róla a Le Monde.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter közölte: Párizs azt szeretné, ha az új uniós intézkedések kifejezetten azokra a tankerekre összpontosítanának, amelyek az orosz olajat a nemzetközi korlátozások megkerülésével szállítják. Mint mondta, az árnyékflotta működése lehetővé teszi Moszkva számára, hogy továbbra is jelentős bevételekhez jusson.
A francia külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Franciaország a közelmúltban egy ilyen hajót tartóztatott fel a Földközi-tengeren. A tárcavezető ezt az intézkedést az árnyékflotta elleni fellépés részeként említette.
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a következő szankciós csomagot várhatóan február 24-én fogadják el. Jelezte, hogy a tagállamok között még nem alakult ki teljes egyetértés az új intézkedések részleteiről.
