Észtország meg akarja vonni az országban élő oroszoktól és fehéroroszoktól az önkormányzati választásokon való szavazati jogot, megakadályozandó, hogy Moszkva és Minszk beavatkozhasson a jövő évi helyhatósági választásokba.
Több mint 80 ezer, lakhatási engedéllyel rendelkező orosz állampolgár, valamint jelentős létszámú orosz kisebbség él az 1991-ben függetlenné vált, 1,3 millió lakosú volt szovjet köztársaságban.
Hétfőn a koalíciós tanácsban megállapodtunk, hogy sürgős alkotmánymódosítást javasoltunk parlamenti frakcióinknak, hogy az agresszor államok állampolgárai ne jussanak döntő szerephez a helyi választásokon – közölte Kristen Michal észt miniszterelnök az ERR közszolgálati televízióban.
Az észt alkotmány szerint az állandó lakhellyel rendelkező külföldiek szavazhatnak az önkormányzati választásokon azon a településen, ahol élnek.
Ukrajna orosz megtámadása óta több észt politikai párt javasolta az orosz és fehérorosz állampolgárok, illetve időnként az Észtországban élő hontalanok szavazati jogtól való megfosztását attól tartva, hogy beavatkozás történik a választásokba.
A kormánykoalíció reméli, hogy minél előbb sikerül módosítani az alkotmányt, hogy az agresszor államok állampolgárai és a hontalanok ne szavazhassanak a jövő októberi választásokon – jelentette ki Helir-Valdor Seeder, a konzervatív Haza (Isamaa) párt frakcióvezetője közleményében.
A módosítási javaslat várhatóan csütörtökre készül el, hogy benyújtsák a parlamentben.
Az oroszoknak, akik nem akarnak háborút látni a saját országuk területén, rá kell kényszeríteniük a vezetőiket, hogy igazságos feltételekkel fejezzék be azt – jelentette ki hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak emlékeztetett arra, hogy „az Oroszország által folytatott háború mindig alattomos. Hiszen az orosz hadsereg hozzászokott, hogy mindent elpusztítson, ahelyett, hogy megpróbálná elfoglalni. Éppen ezért az orosz bombák által sivataggá égetett földünk több tíz évig gyógyul.”
„Néhány várost nem lehet helyreállítani. Kórházak elleni rakéta- és bombatámadások, emberek nemtől és életkortól független megerőszakolása, gyermekek elrablása, foglyok és saját disszidenseik lelövése – az igazi Geraszimov-doktrína a bűncselekményeket a harci hadműveletek taktikájává változtatta” – írta a tanácsadó. Megjegyezte, hogy most az orosz hadsereg saját országa területén kénytelen harcolni. Ez azonban nem befolyásolta az harcok elveit, hiszen ugyanúgy rohamozzák és rombolják az orosz városokat – tette hozzá. „Orosz pilóták több tonnás bombákkal rombolják a Kurszki terület polgári infrastruktúráját, helyi lakosok tízezreit kényszerítve arra, hogy elhagyják otthonukat. Az orosz katonák kifosztják szomszédaik üzleteit és állampolgáraik házait” – mutatott rá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint az oroszok hozzászoktak ahhoz, hogy a háborút televíziós műsornak tekintsék, most viszont testközelből, saját szemükkel látják. „Ezért nem lehet többé elfordulni tőle. Ha nem akarnak háborút látni, akkor be kell fejezniük a háborút úgy, hogy a vezetésüket arra kényszerítik, hogy tisztességes feltételek mellett kössön békét. De lehetséges ez egy olyan országban, ahol az informális rabszolgaság egyet jelent a valódi orosz világgal?” – tette fel a költői kérdést Mihajlo Podoljak.
A francia hatóságok csaknem 4000 újságíró akkreditációs kérelmét utasították el kémkedés gyanúja vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt.
Elfogadhatatlannak nevezte a Kreml, hogy Franciaország biztonsági okokból elutasította mintegy 100 orosz és belarusz újságíró akkreditációját a 2024-es párizsi olimpiára – írja a Reuters.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a francia vezetést a sajtószabadság aláásásával vádolta meg. Az újságírók kérdésére egy videókonferencián elmondta, hogy Franciaország a döntésével megsérti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (OSCE) vállalt kötelezettségeit. Nyilatkozatában kitért arra, hogy várja a nemzetközi szervezetek reakcióját a francia döntésre. Ezzel arra utalt, hogy a nyugati hatalmak pénteken a sajtószabadság semmibevételével vádolták Oroszországot, miután a The Wall Street Journal újságíróját, Evan Gershkovichot 16 év börtönbüntetésre ítélték kémkedés miatt, amit az egyik legszigorúbb börtöntelepen kell töltenie.
Gerard Darmanin francia ügyvivő belügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy a francia hatóságok csaknem 4000 sajtóakkreditációs kérelmet utasítottak el kémkedési vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt. Ezek közül mintegy 100 kérelem volt orosz és belarusz újságíróé.
A lett parlament, a Saeima csütörtöki végső olvasatában elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kibővíti azon állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező oroszok körét, akiknek igazolniuk kell államnyelv-tudásukat.
Az elfogadott bevándorlási törvénymódosítások kimondják, hogy az úgynevezett külföldiekről szóló törvény alapján állandó tartózkodási engedélyt kapott orosz állampolgároknak igazolniuk kell államnyelv-tudásukat – közölte a BNS-sel a parlament sajtószolgálata. A 2003. május 1-jén, a bevándorlási törvény hatálybalépésével jogerejét vesztett törvény előirányozta, hogy állandó tartózkodási engedélyt kaphatnak azok a külföldiek, akiknek lakóhelye 1992. július 1-től Lettországban volt nyilvántartva, ill. akiket bejegyeztek a lakosok nyilvántartásába.
Az elfogadott módosítások előírják, hogy 2025. július 15-ig lesznek érvényesek a letelepedési engedélyek azon orosz állampolgárok számára, akik júniusig nem kapják meg az Állampolgársági és Migrációs Ügyek Hivatala (OMH) az Európai Unió állandó lakosának státuszának megadásához szükséges dokumentumokat. 2025. 30.
Azok számára, akiknek igazolniuk kell államnyelv-tudásukat az EU állandó lakosának státuszának megszerzéséhez, a tartózkodási engedélyek 2025. november 17-ig lesznek érvényesek, azzal a feltétellel, hogy egy adott személy tudását megerősítő teszten vizsgázott. Az államnyelv legalább egyszeri és újabb vizsgára tervezett vizsgáját 2025. június 30-ig kell megtenni, ha pedig 2025. október 31-ig nem kapja meg az OCMA az állandó uniós lakos státusz megadásához szükséges dokumentumokat.
A lett külügyminisztérium illetékesei korábban azt mondták, hogy az új követelmények mintegy 5000 orosz állampolgárra vonatkoznak majd. A 75 év alatti személyeknek igazolniuk kell nyelvtudásukat.
Észtország azt tervezi, hogy korlátozza a Kojduli ellenőrzőpont működését az orosz határon. A hírt az LB.UA közölte.
Az ország Pénzügyminisztériuma szerint ennek két oka van: egyrészt egyszerűbb a szankciók végrehajtása, kevesebb a szállítás, és nem kell megnyitni az orosz határt.
Megjegyzik azonban, hogy egy ilyen lépés a helyi önkormányzat adóbevételeinek csökkenéséhez vezet.
Moldova nem tervezi vízumrendszer bevezetését az oroszállampolgárokkal számára – közölte Mihai Popsoi külügyminiszter a NewsMakernek adott interjújában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
„A vízumrendszernek tükörhatása van. És nem hozhatjuk patthelyzetbe az Orosz Föderációban tartózkodó polgártársainkat. Ezért most a vízum témája nincs is napirenden” – mondta Popsoi.
Arra a kérdésre, hogyan alakulnak tovább az Oroszországgal való kapcsolatok, a külügyminisztérium vezetője azt válaszolta, hogy a közeljövőben, amíg az ukrajnai háború véget nem ér, és amíg Ukrajna vissza nem szerzi az Oroszország által megszállt területeket, nehéz beszélni a Kisinyov és Moszkva közötti kapcsolatok megjavulásáról.
„Ezek a kapcsolatok jelenleg diplomáciai kapcsolataink történetének mélypontján vannak. És érthető: Putyin és a Kreml agressziós háborút vív, népirtást követ el ukrán szomszédjaink és barátaink ellen. Ezért a közeljövőben, amíg ez az invázió véget nem ér, és amíg Ukrajna vissza nem szerzi az Oroszország által megszállt területeket, nehéz kapcsolataink javulásáról beszélni. Oroszország jelenleg agresszor állam, és továbbra is maximális brutalitással öl meg ártatlan embereket, gyerekeket, időseket és nőket” – mondta Popsoi.
2023-ban több mint 7000, EU területének elhagyásárról szóló rendeletet adtak ki az Oroszországi Föderáció állampolgárait illetően, ami 34%-kal több, mint 2022-ben. A legtöbbet Németország utasította ki– 2000 orosz állampolgárt, számolt be az orosz sajtó.
Az év során 34%-kal nőtt a rendeletek száma, tavaly 5380-an kapták meg, 2021-ben pedig 4920-an.
Németország utasította ki a legtöbb orosz állampolgárt – 2000-t. Ráadásul ez a mutató egy év alatt 154%-kal nőtt – 2022-ben 785 orosz kapott határozatot az ország elhagyására.
Az orosz állampolgárok kiutasításáról szóló rendeletek számát tekintve a második helyen Franciaország áll. Az év során az ország hatóságai 1115 oroszt deportáltak. Ez csaknem 20%-kal több, mint 2022-ben, amikor 930-an kaptak receptet, de még mindig kevesebb, mint 2021-ben, amikor 1255 oroszt utasítottak ki az országból.
Több tucat ország adott még ki rendeletet az oroszoknak az EU területének elhagyására: Finnország (595), Lengyelország (485), Svédország (460), Litvánia (430), Horvátország (395), Ausztria (300), Hollandia (255) és Észtország (235).
Megjegyzendő, hogy az Eurostat dokumentumai szerint az Európai Unió területén illegálisan tartózkodó állampolgárokat rendelnek el az EU elhagyására. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik illegálisan léptek be az EU-ba, vagy azok, akik „legálisan léptek be, de idővel illegálisan tartózkodtak az országban”.
[type] => post [excerpt] => 2023-ban több mint 7000, EU területének elhagyásárról szóló rendeletet adtak ki az Oroszországi Föderáció állampolgárait illetően, ami 34%-kal több, mint 2022-ben. A legtöbbet Németország utasította ki– 2000 orosz állampolgárt, számolt be az orosz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1712179500 [modified] => 1712169302 ) [title] => 2023-ban egyharmadával nőtt az EU-ból kiutasított oroszok száma [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108614&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 108614 [uk] => 108581 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 108582 [image] => Array ( [id] => 108582 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp [original_lng] => 19068 [original_w] => 300 [original_h] => 168 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp [width] => 300 [height] => 168 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp [width] => 300 [height] => 168 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp [width] => 300 [height] => 168 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp [width] => 300 [height] => 168 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp [width] => 300 [height] => 168 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1712158502:12 [_thumbnail_id] => 108582 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1086 [_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
Az Észt Reformpárt hamarosan a parlament elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a külföldiek választójogának megvonását az önkormányzati választásokon – jelentette ki hétfőn Pärtel-Peeter Pere a párt parlamenti frakciójának tagja, számolt be az rbc.ua hírportál az ERR észt kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Pere elmondta: „A következő hetekben a törvényjavaslat ténylegesen a Riigikogu elé kerül, majd a toompeai partnereinken múlik, hogy a szociáldemokraták megengedik-e, hogy átvigyük vagy sem. Nagyon fontosnak tartjuk, és tényleg el tudnánk fogadni a törvény módosítását a helyi önkormányzati választásokról.”
Riina Solman, a Haza párt tallinni szervezetének vezetője hangsúlyozta, hogy pártja számára fontos, hogy a következő helyhatósági választások előtt felszámolja az orosz befolyást Tallinnban.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Észt Reformpárt hamarosan a parlament elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a külföldiek választójogának megvonását az önkormányzati választásokon – jelentette ki hétfőn Pärtel-Peeter Pere. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1712001000 [modified] => 1711989180 ) [title] => Az észt kormánypárt azt javasolja, hogy fosszák meg a helyi oroszokat a szavazati joguktól a helyhatósági választásokon [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108418&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 108418 [uk] => 108428 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 108419 [image] => Array ( [id] => 108419 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg [original_lng] => 37239 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1711984615:8 [_thumbnail_id] => 108419 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1054 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 53452 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 187145 [1] => 35703 [2] => 1827 ) [tags_name] => Array ( [0] => észtország [1] => orosz állampolgárok [2] => szavazati jog ) ) [8] => Array ( [id] => 98490 [content] =>
Az orosz állampolgárok nem teljesítették a lettországi tartózkodásuk meghosszabbításához szükséges feltételeket.
A hírt a Delfi közölte a migrációs és állampolgársági kérdésekkel foglalkozó hivatal vezetőjére hivatkozva.
Elmondása szerint mintegy 15 500 orosz állampolgár kért állandó tartózkodási engedélyt, és csaknem 3 000 személy ideiglenes tartózkodási engedélyt. Hozzátette ugyanakkor, hogy mintegy 2200 ember nem tette meg a szükséges lépéseket Lettországban tartózkodásának meghosszabbítása érdekében. Ez azonban még nem a végleges adat, mivel az emberek folyamatosan nyújtják be a dokumentumokat.
Another set of brutal Russian air strikes against Kyiv this morning, innocent civilians again being victims of the Russian terrorism. Ukrainian air defense works well but Ukraine must get more help. New Year’s celebrations are over and the West must get serious and act now
Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas támogatta az orosz állampolgársággal rendelkező személyek kiutasításának lehetőségéről szóló megbeszéléseket, számolt be a Postimees.
Észtországban november elején kezdődött nyilvános vita az oroszországi állampolgárságot megszerzők kitoloncolásának lehetőségéről, közölte Lauri Läenemets belügyminiszter, egyben hozzátette, hogy keresi ennek jogi mechanizmusait. A volt Szovjetunió azon állampolgárairól van szó, akik az Unió összeomlása idején Észtországban éltek, és soha nem kaptak más állampolgárságot. Ezt követően Alekszander Csapligin centrista képviselő megkérdőjelezte ezen elképzelések jogszerűségét, és azt kérdezte, hogy a Belügyminisztérium vezetőjének pozíciója a kormány álláspontja-e. Kaja Kallas miniszterelnök megerősítette, hogy Läenemets nyilatkozata összhangban van az észt kormány hivatalos álláspontjával. Kallas emlékeztetett arra, hogy a modern Oroszország megsértette a nemzetközi jog minden lehetséges elvét, Észtország és az Európa Tanács elismerte, hogy támogatja a terrorizmust, és ilyen körülmények között Tallinn nem hagyhatja figyelmen kívül a maga saját kockázatát. Megjegyezte, hogy a hadgyakorlatok során Oroszország rendszeresen gyakorolta a balti államok elleni harci műveleteket, továbbra is a nyugati országok ellen fordítja lakosságát, és mesterséges migrációs válságot kezdett szervezni az EU keleti határain. A miniszterelnök véleménye szerint, ha egy olyan személy, aki hosszú ideje él Észtországban, és szabadon hozzáférhet információkhoz, és most fogadja el az orosz állampolgárságot, ez egy olyan jelzés, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
„Ha egy Észtországban élt személy úgy dönt, hogy most, amikor Oroszország háborút folytat az ukrán állam és nép ellen, felveszi az Oroszországi Föderáció állampolgárságát, ez azt bizonyítja, hogy szükség esetén kész csatlakozni az oroszok hadsereghez harc a mozgósítás során és harcolni Ukrajna ellen. Ez már veszélyt jelent Észtország nemzetbiztonságára” – mondta Kallas.
Véleménye szerint az orosz állampolgárság megszerzésére vonatkozó döntést Oroszország terrorista tevékenységét, valamint Észtország és más nyugati országok ellen irányuló fellépéseit támogató nyilatkozatként kell vizsgálni.
Kallas megjegyezte, az észt jogszabályokban van egy olyan rendelkezés, amely szerint visszavonható egy külföldi személy tartózkodási engedélye abban az esetben, ha ez a valaki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Israel's banning of Al Jazeera is one aspect of its War On Truth. It aims at preventing Israelis from knowing that what goes on in Gaza, in their name, which is no self defence but an all out massacre. An industrial strength pogrom. Genocide. The West's determination to aid &… pic.twitter.com/or2axn5T4V
Israel's banning of Al Jazeera is one aspect of its War On Truth. It aims at preventing Israelis from knowing that what goes on in Gaza, in their name, which is no self defence but an all out massacre. An industrial strength pogrom. Genocide. The West's determination to aid &… pic.twitter.com/or2axn5T4V
