Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyre közvetlenebb fenyegetést jelent az Európa keleti határain fekvő országokra – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke pénteken arra reagálva, hogy felrobbant egy tengeri drón a romániai Konstanca kikötőjében, a román tengeri életmentő ügynökség (ARSVOM) székhelyének közvetlen közelében.
Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett üzenetében az MTI tájékoztatása szerint arra mutatott rá, hogy a pénteki incidens épp egy héttel azután történt, hogy robbanótöltettel felszerelt drón zuhant Romániában egy galaci panelházra. Kiemelte: mindez Oroszország Ukrajna elleni háborújának közvetlen következménye.
Teljes szolidaritást vállalunk minden olyan tagállammal, amely ki van téve ezeknek a fenyegetéseknek – fogalmazott Ursula von der Leyen, majd azt mondta: az uniós válasznak a helyzet fontosságához kell igazodnia.
Közölte továbbá: Európa hatalmas összegeket fektet a drónok elleni képességekbe, a légvédelembe és korai figyelmeztető rendszerekbe. A védelmi képességek fejlesztését szolgáló SAFE-program segíteni fog egy erősebb Románia és egy erősebb Európa felépítésében – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
António Costa, az Európai Tanács elnöke szolidaritását fejezte ki Romániával, jelezve: az EU megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét minden tagállam biztonsága mellett.
Csak egy erős Ukrajna ma és egy erős Ukrajna a jövőben állíthatja meg az orosz agressziót, ezért Ukrajna támogatása továbbra is a NATO egyik fő prioritása lesz, többek között az ankarai csúcstalálkozón, amelyre július 7-8-án kerül sor, jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára egy közös sajtóközleményben a Bukaresti Kilencek és az Északi Szövetségesek csúcstalálkozóját követően – tájékoztatott az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának sajtószolgálata.
„Egy erős Ukrajna ma és egy erős Ukrajna a jövőben – így állíthatjuk meg az orosz agressziót. A háború nem vár ránk. Most van itt az ideje a cselekvésnek” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna széleskörű nemzetközi támogatást élvez, többek között a PURL kezdeményezés révén, amely biztosítja az amerikai fegyverek szállítását. Elmondása szerint a szövetségeseknek továbbra is mozgósítaniuk kell az erőforrásaikat és segíteniük kell Kijevet, mivel Ukrajna biztonsága közvetlenül összefügg a NATO biztonságával.
„Mobilizálnunk kell minden erőforrást, és továbbra is biztosítani kell Ukrajnának a szükséges támogatást. Mert Ukrajna biztonsága a mi biztonságunk is. Ukrajna iránti folyamatos határozott támogatásunk az ankarai csúcstalálkozón is prioritás lesz” – hangsúlyozta Rutte.
A NATO főtitkára arról biztosított, hogy a NATO-szövetségesek találkozója a Fekete-tengertől az Északi-sarkvidékig megerősíti az elszántságot, hogy együtt álljunk ki és védekezzünk a bármilyen irányból érkező fenyegetéssel szemben.
Oroszországot is a Szövetség legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetésének nevezte, és óva intett az éberség elvesztésének veszélyétől.
„Oroszország továbbra is a NATO legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetése. És folytatja könyörtelen agresszív háborúját Ukrajna ellen. Nem csökkenthetjük éberségünket”, összegezte Rutte.
[type] => post
[excerpt] => Csak egy erős Ukrajna ma és egy erős Ukrajna a jövőben állíthatja meg az orosz agressziót, ezért Ukrajna támogatása továbbra is a NATO egyik fő prioritása lesz, többek között az ankarai csúcstalálkozón, amelyre július 7-8-án kerül sor, jelentette ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779042240
[modified] => 1779010010
)
[title] => „Ez a mi biztonságunk”: Rutte kijelentette, hogy Ukrajna támogatása prioritás lesz a NATO-csúcstalálkozón
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186479&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186479
[uk] => 186405
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186406
[image] => Array
(
[id] => 186406
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236846-1-large.jpg
[original_lng] => 107795
[original_w] => 1140
[original_h] => 601
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236846-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236846-1-large-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236846-1-large-768x405.jpg
[width] => 768
[height] => 405
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236846-1-large-1024x540.jpg
[width] => 1024
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236846-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 601
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236846-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 601
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236846-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 601
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778999210:12
[_thumbnail_id] => 186406
[_edit_last] => 12
[views_count] => 859
[_algolia_sync] => 894901489002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 23292
[1] => 115
[2] => 18022
[3] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Mark Rutte
[1] => NATO
[2] => orosz agresszió
[3] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 184275
[content] =>
Az iráni háború elterelte a figyelmet az Ukrajna elleni orosz agresszióról, amelyre az Egyesült Államok jelenleg összpontosít, ennek eredményeként Kijev néhány kulcsfontosságú fegyverének szállítása megszakadt – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a CNN amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő megjegyezte, hogy bár a technikai tárgyalások folyamatban vannak az Egyesült Államokkal, nem látja „a találkozó lehetőségét… amíg a kérdés, az Irán-ügy le nem zárul”. Mint megjegyezte, „kihívást” jelent, hogy ugyanazok az amerikai tárgyalók, Steve Witkoff és Jared Kushner tárgyalnak mind az iráni, mind az ukrajnai háborúról.
Az elnök hozzátette, hogy bár megérti, hogy az Egyesült Államok jelenleg az Iránnal vívott háborúra összpontosít, fontos, hogy ne feledkezzünk meg Ukrajnáról sem, ahol továbbra is folynak a harcok. Mint megjegyezte, nem lehet azt mondani: „Ukrajnáról majd egy kicsit később beszélünk”.
„Ukrajna nem „egy kicsit később” van. Ukrajna már most is olyan nagy tragédiát él át, hogy párhuzamosan kell megoldást találnunk ezekre a problémákra” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij azt is kijelentve, hogy az iráni háború megzavarta néhány kulcsfontosságú fegyver, köztük az antiballisztikus rakéták szállítását Ukrajnának, megjegyezve, hogy Kijev nem jut elegendő mennyiséghez ezekből az Egyesült Államok korlátozott gyártási kapacitása miatt.
A franciaországi G7-csúcstalálkozón Ukrajna megerősítést kapott egy újabb ország azon szándékáról, hogy csatlakozzon az orosz agresszió bűncselekményének kivizsgálására létrehozott Speciális Törvényszék létrehozásáról szóló megállapodáshoz – jelentette be Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjújában.
„Újabb megerősítést kaptunk egy olyan országtól, amelyet egyelőre nem nevezhetek meg. Ez egy újabb állam, amely csatlakozik az agresszor bűncselekményeivel foglalkozó Speciális Törvényszék létrehozásáról szóló megállapodáshoz” – mondta a miniszter.
Egyben emlékeztetett arra, hogy március 31-én az uniós tagállamok külügyminiszterei Ukrajnába érkeznek.
„Ez lesz a Bucsai-csúcstalálkozó. És azon dolgozunk, hogy minél több ország megerősítse részvételét. De nem csak a részvételt, hanem a végrehajtási megállapodás ratifikálását is” – hangsúlyozta a külügyminiszter. A G7-ek csúcstalálkozójának – amelyen Ukrajna és számos más állam is részt vett –konkrét eredményei között Szibiha a világközösség segítségét nevezte meg a csornobili atomerőmű feletti szarkofág rekonstrukciójában.
„Mint ismeretes, a védőszerkezetet egy orosz drón megrongálta, a felújítás értéke pedig körülbelül 500 millió euró. Ezen a találkozón számos ország már konkrét kötelezettségvállalásokat tett a jövőbeni alap költségvetésének feltöltésére. Ez egy közös projekt lesz az EBRD-vel. Most nem fogok számokat közölni, de már megerősítést nyert több tízmillió euró. A donorforrások bevonásának folyamata elkezdődött”, jegyezte meg.
Litvánia hivatalosan értesítette az Európa Tanácsot arról a szándékáról, hogy csatlakozik az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményével foglalkozó sprciális hadbírósághoz – számolt be a Jevropejszka Pravda a litván külügyminisztériumra hivatkozva.
A közlemény szerint november 26-án Litvánia értesítette az Európa Tanácsot arról a szándékáról, hogy csatlakozik az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményével foglalkozó speciális hadbírósághoz – Ukrajna után első országként.
„Ez a döntés Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásunkat tükrözi, az ENSZ Alapokmánya iránti elkötelezettségünket és szilárd meggyőződésünket, hogy az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságot követel… Felszólítunk más országokat is, hogy csatlakozzanak hozzánk” – közölte a litván külügyminisztérium.
A litván külügyi tárca hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindennemű engedménye határaival kapcsolatban egy esetleges békemegállapodás keretében fenyegetést jelent Litvánia számára is.
Észtország korábban úgy döntött, hogy csatlakozik az Oroszországi Föderáció agressziójával foglalkozó speciális Hadbíróság irányító bizottságához.
Európának figyelembe kell vennie az orosz agresszió új formáit, és fel kell készülnie a modern hibrid fenyegetésekre, amelyek bármikor felmerülhetnek, jelentette ki Alar Karis észt elnök a Newsweeknek adott interjújában.
Megjegyezte, hogy Oroszország lépései mindenhol aggodalmat keltenek. Példaként Karis a drónokkal kapcsolatos incidenseket hozta fel, amelyeket számos európai ország légterében rögzítettek.
Karis hangsúlyozta, hogy „mindannyiunknak készen kell állnunk” egy „másfajta háborúra”, utalva a Kreml által alkalmazott agresszió formáinak és módszereinek jövőbeli megváltozására.
„Természetesen van némi múltbeli tapasztalatunk Oroszországgal, tudunk valamit, de mindazonáltal… ezek aggodalmat váltanak ki a nyugati világban, és ez az ukrajnai háború nemcsak Ukrajna elleni háború, hanem Európa, az egész nyugati világ elleni háború” – mondta az észt elnök.
Ugyanakkor Karis nem hiszi, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-országot.
„De mégis készen kell állnunk az elrettentetésre, de Oroszország egyetlen országon sem tesztelje az 5. cikkelyt” – jegyezte meg.
Karis azt is hangsúlyozta, hogy „vannak bizonyos elemei” a háborúnak, de az élet általában úgy folytatódik, mintha nem lenne háború – még Ukrajnában is.
[type] => post
[excerpt] => Európának figyelembe kell vennie az orosz agresszió új formáit, és fel kell készülnie a modern hibrid fenyegetésekre, amelyek bármikor felmerülhetnek, jelentette ki Alar Karis észt elnök a Newsweeknek adott interjújában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761835080
[modified] => 1761808493
)
[title] => Észt elnök: Európának fel kell készülnie az orosz agresszió új formáira
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167221&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167221
[uk] => 167015
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167016
[image] => Array
(
[id] => 167016
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184.png
[original_lng] => 897311
[original_w] => 1240
[original_h] => 698
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184.png
[width] => 1240
[height] => 698
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184.png
[width] => 1240
[height] => 698
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184.png
[width] => 1240
[height] => 698
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1761802080:12
[_thumbnail_id] => 167016
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2004
[_algolia_sync] => 484633772002
[_oembed_d945de5bc8d21dca50904361a8d61306] =>
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az Európai Unió kész segíteni Moldovának megvédeni magát az „autokrácia ügynökei” hibrid támadásaitól. Az elnökasszony ezt a péntek este Chisinauban megrendezett első Moldova–EU csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Von der Leyen méltatta Moldova szolidaritását az Európai Unióval, amikor az több százezer ukrán menekültet fogadott be, és segített megfékezni az európai államokban dúló tüzeket tavaly nyáron.
„És éppen erről szól az EU-tagság. Elsősorban a szolidaritásról és a védelemről. Az Európai Unió meg fogja védeni Moldova szabadságát, demokráciáját, identitását és biztonságát” – ígérte Von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke egyben kijelentette, hogy az EU kész megvédeni Moldovát „a hibrid támadásoktól és az energiasokkoktól”.
„Mindannyian jól tudjuk, hogy kik állnak ezek mögött a támadások mögött. Ugyanazokról az autokrácia ügynökeiről van szó, akik megpróbálják aláásni a demokráciáinkat szerte Európában. És mi megmutatjuk nekik a demokráciák erejét” – mondta von der Leyen.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
Frau von der Leyen hält sich für Ludwig XIV und will Kontakte zur Rüstungsindustrie nicht vollständig offenlegen. Daher verklage ich sie nun vor dem europäischen Gericht 👇🏼 https://t.co/whtSwRqvGx
Ursula von der #Leyen hält sich für Ludwig XIV. Die EU-Kommissionspräsidentin vernichtete nicht nur rechtswidrig ihre Textnachrichten zu den milliardenschweren #Pfizer-Deals in der #Corona-Pandemie, sondern will auch ihre Kontakte mit der Rüstungsindustrie nicht umfassend… pic.twitter.com/vVDSYPEWyw
Miután Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, az északi blokk megkezdte katonai erőforrásainak konszolidálását és a felkészülést egy esetleges fegyveres konfliktusra Oroszországgal.
Dánia, Norvégia, Finnország és Svédország egyesíti erőit az esetleges orosz agresszió elhárítása érdekében, még akkor is, ha a NATO támogatása csökken. Ezt a megközelítést „B tervnek” is nevezik, ha a Szövetség nem működik, számolt be a The Wall Street Journal április 22-én, kedden.
Miután Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, a négy északi ország elkezdte konszolidálni katonai erőforrásait és felkészülni egy esetleges fegyveres konfliktusra Oroszországgal, amely az elemzők szerint az évtized végére képes lesz helyreállítani a harci potenciált a Szövetséggel való szembeszálláshoz.
Mindegyik országnak megvan a saját szakiránya: Svédország fejlett védelmi iparral rendelkezik (többek között tengeralattjárók, vadászgépek és tankok gyártásával), Norvégia fejlett tengeri és sarkvidéki képességekkel, Finnország Európa egyik legnagyobb hadseregével és erős tüzérségével rendelkezik, Dániának tapasztalt különleges erőkkel rendelkezik, többek között Afganisztánban és Irakban. Együttesen a GDP-jük csak alig kisebb, mint Oroszországé.
Az Északi Blokk modellként szolgálhat más országcsoportok, például a Fekete-tenger körüliek számára – jegyezte meg Matti Pesu, a Finn Külügyi Intézet vezető munkatársa. Elmondása szerint egy ilyen modell biztosítékká is válhat a jövőre nézve, ha Trump intézkedései miatt összeomlik a transzatlanti szövetség.
2023-ban az országok közös parancsnokság alá vonták légierőiket, és a Nordefco kezdeményezés részeként 2030-ig közös védelmi koncepciót fogadtak el. Ez az első ilyen jellegű társulás a régióban a 15. század óta – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára.
„Ez egy lehetséges B terv, ha a NATO esetleg működésképtelenné válik” – magyarázta Pesu.
A dán hírszerzés szerint Oroszország 3-5 éven belül visszanyerheti erejét és háborút indíthat egy vagy több európai ország ellen – különösen, ha békét köt Ukrajnával, ami lehetővé tenné a Kreml számára a hadsereg újrafelfegyverzését.
Az északi országok Ukrajna legaktívabb adományozói közé tartoznak. A GDP aránya alapján Dánia a második, Finnország az ötödik, Svédország a hatodik, Norvégia pedig a tizenegyedik helyen áll. Oslo nemrégiben megduplázta a Kijevnek nyújtott támogatását, meghaladva a 8 milliárd dollárt 2024-ben. Koppenhága pedig elindította a „dán modellt” a segélyezésben – az ukrán kormány közvetlenül a dán védelmi vállalatoktól szerez be fegyvereket. A módszer egyre népszerűbb az EU-tagállamokban.
„Védelmi iparaink egyesítése nagyon erőteljes elrettentő jelzés Oroszország számára” – mondja Anna Wieslander, az Atlanti Tanács munkatársa.
Az ukrán lakosság elleni újabb orosz tüzérségi támadás miatt, amely újabb áldozatokat és sebesülteket követelt, az EBESZ összehívta speciális állandó tanácsát – jelentette be Elina Valtonen finn külügyminiszter április 24-én, csütörtökön az X-közösségi oldalán.
„Oroszország továbbra is a civileket veszi célba anélkül, hogy valódi érdeklődést mutatna a béke megteremtése iránt. Ma összehívjuk a speciális állandó tanácsot, válaszul az ukrajnai lakott területek elleni folyamatos támadásokra” – írta a miniszter.
Valtonen hozzátette, hogy biztosítani kell az Oroszországi Föderáció felelősségre vonását az igazságos és tartós béke elérése érdekében.
Mint ismeretes, Finnország 2025 januárjában vette át az EBESZ elnökségét.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán lakosság elleni újabb orosz tüzérségi támadás miatt, amely újabb áldozatokat és sebesülteket követelt, az EBESZ összehívta speciális állandó tanácsát – jelentette be Elina Valtonen finn külügyminiszter április 24-én, csütörtökön az X-közö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745594160
[modified] => 1745575936
)
[title] => Az EBESZ ülést hívott össze az Ukrajna elleni orosz támadás miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148847&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148847
[uk] => 148723
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148724
[image] => Array
(
[id] => 148724
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large.jpg
[original_lng] => 103819
[original_w] => 1140
[original_h] => 794
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large-300x209.jpg
[width] => 300
[height] => 209
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large-768x535.jpg
[width] => 768
[height] => 535
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large-1024x713.jpg
[width] => 1024
[height] => 713
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 794
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 794
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 794
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1745565154:12
[_thumbnail_id] => 148724
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3137
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 582634580000
[_oembed_09d40e522936f24b49334a2d2dfeb8ae] => {{unknown}}
[_oembed_6e1d0ddc7ab1cb00f6cd9b41b15d9b4e] =>
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Ha nem tudunk megállapodásra jutni Oroszországgal az ukrajnai vérontás befejezéséről, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra – nyilatkozta Donald Trump az NBC News amerikai tévécsatornának.
Másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot, ha az orosz–ukrán háború lezárásáról nem sikerül megállapodást kötnie az oroszokkal.
Donald Trump nem zárja ki, hogy hamarosan újra felhívja Vlagyimir Putyint. „Ha Oroszországgal nem tudunk megállapodásra jutni az ukrajnai vérontás befejezéséről, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra” – idézte Donald Trumpot az NBC News.
„Aki Oroszországból vásárol olajat, az nem fog tudni üzletet kötni az Egyesült Államokban” – hangsúlyozta Trump.
Az orosz olajtermékek legnagyobb importőrei közé tartozik egyébként Kína, Törökország, Brazília és India.
Trump az ukrajnai háború befejezését a kampány egyik legfontosabb külpolitikai ígéretévé tette. A múlt héten Oroszország és Ukrajna részleges és korlátozott tűzszünetben állapodott meg, amely lehetővé tenné a biztonságos hajózást a Fekete-tengeren, és megállítaná az egymás energialétesítményei elleni támadásokat.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
