Az Európai Unió 15 millió eurót különít el a béke és az ellenállóbb Örményország támogatására, jelentette be Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője.
„Ezeket a forrásokat különféle kezdeményezések finanszírozására fogják felhasználni, beleértve az aknamentesítéshez szükséges képzést és felszerelést, valamint a regionális bizalomépítő intézkedéseket” – jegyezte meg Kallas.
Emlékeztetett arra, hogy Oroszország és közvetítői fokozzák a dezinformációs kampányokat Örményországban a 2026-os parlamenti választások előtt. Hasonló sémát alkalmaztak Moldovában is.
Az európai diplomácia vezetője megjegyezte, hogy az uniós finanszírozás fedezi a külföldi beavatkozások felderítését, elemzését és az azokra való reagálást is. Kaja Kallas decemberben 27 külügyminiszterrel tart találkozót az örmény választási folyamat integritásáról.
Elképzelhető, hogy Örményország hamarosan hivatalosan is benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak – jelentette ki Ararát Mirzojan örmény külügyminiszter az RBK cikke szerint.
Az örmény vezető hangsúlyozta: Jerevánban már van törvény, amely előírja a kormánynak, hogy „törekedjen” az EU-s csatlakozásra, hamarosan konkrét lépések is jöhetnek ez ügyben.
Mirzojan azt pontosan nem mondta meg, Örményország mikor kérelmezi majd hivatalosan is az EU-s belépést, azt mondta, ez „több tényezőn múlik,” viszont lehet, hogy jövő hónapban, de az is lehet, hogy csak 2026-ban kerül majd sor a csatlakozási kérelem benyújtására.
Hangsúlyozta: több szálon is tárgyal Jereván Brüsszellel, jelenleg folyamatban van a vízumrendszer egyszerűsítése.
Örményország Oroszország szoros katonai szövetségese maradt, miután összeomlott a Szovjetunió, olyannyira, hogy az ország területén orosz katonai bázis is működik. A két ország kapcsolata azután romlott meg radikálisan, hogy 2023-ban Azerbajdzsán nagyszabású katonai offenzívát indított Hegyi-Karabah ellen, melyet Moszkva nem tudott megakadályozni, annak ellenére, hogy orosz békefenntartók is működtek a régióban. Jereván ezután befagyasztotta együttműködését a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében és elkezdett gyors ütemben a Nyugat felé orientálódni.
Örmény és török delegációk találkoznak Örményország területén a két ország közötti kapcsolatok normalizálása érdekében – jelentette az Jevropejszka Pravda a Radio Azatutyun és a Hurriyet Daily News alapján.
Az örmény külügy szóvivője, Ani Badalyan szerint a török különmegbízott, Serdar Kiliç, aki a kapcsolatok rendezéséért felelős, a Margara határátkelőn érkezett az országba, ahol örmény kollégája, Ruben Rubinyan fogadta. A konkrét tárgyalási helyszínt később hozzák nyilvánosságra.
Rubinyan elmondta, hogy a megbeszélések az összes napirendi pontot érintik a két ország közötti kapcsolatok normalizálása érdekében.
Örményország és Törökország között több mint 30 éve nincs diplomáciai kapcsolat, és a szárazföldi határ is zárva van. A kapcsolatok rendezéséről szóló tárgyalások a 2020-as 44 napos, második Hegyi-Karabah háborút követően kezdődtek. 2022 januárja óta Ankara és Jereván különmegbízottjai sorozatos találkozókat tartottak.
A jelenlegi tárgyalásokon a következőkről esik szó: a határ megnyitása, diplomáciai kapcsolatok helyreállítása, valamint a határ megnyitása harmadik országok állampolgárai és diplomata útlevéllel rendelkezők számára.
A felek megállapodtak abban, hogy elismerik és tiszteletben tartják egymás szuverenitását, területi integritását, a nemzetközi határok sérthetetlenségét és politikai függetlenségét. Azerbajdzsán és Örményország külügyminisztériuma közzétette a békemegállapodás szövegét, amelyet az országok vezetői Donald Trump amerikai elnök közreműködésével írtak alá Washingtonban, számolt be az azerbajdzsáni külügyminisztérium sajtószolgálata.
A dokumentum a két ország közötti kapcsolatok rendezését irányozza elő évtizedekig tartó konfliktus után.
A megállapodás rögzíti a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlenségének kölcsönös elismerését, a területi igényekről való lemondást, az erőszak alkalmazásától való tartózkodást és a belügyekbe való be nem avatkozást.
A megállapodás egyéb rendelkezései között szerepel:
diplomáciai kapcsolatok felvétele a ratifikációt követő meghatározott időn belül; bizottságok létrehozása a határok kijelölésére és demilitarizációjára;
harmadik országok csapatainak közös határon való állomásoztatásának tilalma; közös küzdelem a terrorizmus, a szélsőségesség és az intolerancia megnyilvánulásai ellen;
az eltűnt személyekkel és humanitárius problémákkal kapcsolatos kérdések rendezése;
együttműködés fejlesztése gazdasági, közlekedési, humanitárius és kulturális területeken.
A felek ígéretet tettek arra, hogy visszavonják és rendezik az összes korábbi államközi követeléseiket, kerülik az ellenséges lépések bármilyen formáját. A megállapodás az országok belső eljárásainak befejezése után lép hatályba, és az ENSZ-ben is nyilvántartásba veszik.
Ezenkívül mindkét állam külügyminisztere felszólította az EBESZ soros elnökét a minszki folyamat és a kapcsolódó struktúrák lezárására, beleértve az EBESZ soros elnökének személyes képviselőjének intézményét és a Magas Szintű Tervező Csoportot. Augusztus 11-én a Miniszteri Tanács lezárásról szóló határozattervezetét elküldték az EBESZ tagállamainak, és felszólították őket, hogy támogassák az elfogadásához szükséges eljárásokat.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök augusztus 8-án Donald Trump amerikai elnök jelenlétében közös nyilatkozatot írt alá a békés kapcsolatokról. Ez nem békeszerződés az országok között, de az európai politikusok szerint egy „fontos esemény”, amely utat nyit az „erős és fenntartható béke” előtt a régióban. A nyilatkozat többek között előirányozza Örményország együttműködését az Egyesült Államokkal és harmadik országokkal egy TRIP tranzitútvonal megszervezésében az Örményország területén. Jereván 99 évre átadja az amerikai félnek a folyosó kezelésének jogát.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dhabiban találkoznak, hogy véglegesítsék a békemegállapodás szövegét a két ország között – jelentette a Reuters hírügynökség.
A jelentés szerint az utóbbi időben mindkét ország viszonya jelentősen megromlott az Oroszországi Föderációval.
Márciusban a felek jelentős áttörésről számoltak be a tárgyalásokon, és befejezték a békemegállapodás tervezetének kidolgozását. A dokumentum aláírásának időpontja azonban továbbra is bizonytalan.
A sajtóértesülések szerint a találkozó lesz az első hivatalos egyeztetés a két vezető között azóta, hogy lezárták a megállapodás szövegének összehangolását.
Korábban Pasinján és Aliyev májusban találkozott az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján az albániai Tiranában. Akkori megbeszélésük azonban nem hivatalos jellegű volt, és a békefolyamatról folytattak eszmecserét.
A Szent Harc mozgalom, amelyet az örmény apostoli egyház érseke, Bagrat Galsztanyan vezet, a hatalomátvételre készült.
Az örmény bűnüldöző szervek megakadályoztak egy hatalomátvételi kísérletet az országban, jelentette be Nikol Pasinyan miniszterelnök június 25-én, szerdán a Facebookon.
„A bűnüldöző szervek megakadályoztak egy nagyszabású és alattomos „bűnözői-oligarcha-klerikális” tervet, amelynek célja az Örmény Köztársaság helyzetének destabilizálása és a hatalomátvétel volt” – írta.
Az Örmény Nyomozói Bizottság Jelentésében arról számolt be, hogy a Bagrat GalsZtanyan, az Örmény Apostoli Egyház érseke által vezetett Szent Harc mozgalom a hatalomátvételre készült.
A mozgalom résztvevői 2024 novembere óta készítik elő a hatalomátvétel tervét. Ennek érdekében úgy döntöttek, hogy 200-250 darab, egyenként 25 fős csapásmérő csoportot hoznak létre, főként volt katonatiszteket és rendőröket vontak be, valamint robbanószerkezeteket és egyéb eszközöket vásároltak „terrortámadások elkövetésére”.
Az iroda adatai szerint az összeesküvők a forgalom megbénítását, tömeges áram- és internetkimaradások szervezését, épületek lerombolását és egyéb, a polgárok életét és egészségét veszélyeztető tevékenységeket tervezték végrehajtani.
„Az esettel kapcsolatban indított büntetőeljárás részeként sürgős nyomozati és egyéb eljárási cselekményeket hajtanak végre” – áll a jelentésben.
Örményország elnöke, Vahagn Hacsaturjan aláírta a törvényt, amely elindítja az ország EU-csatlakozási folyamatát – írja a Jevropejszka pravda.
A törvény által az európai integráció az örmény jogrend részévé vált.
A kormány pontosította, hogy a törvény nem hivatalos EU-tagsági kérelmet jelent, hanem formalizálja az Örményország és Brüsszel közötti kapcsolatok elmélyítésére irányuló szándékot.
Nikol Pasinján miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a végső döntést az EU-csatlakozás iránti kérelem benyújtásáról nemzeti népszavazáson kell meghozni.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma gratulált Örményországnak és Azerbajdzsánnak a békemegállapodásról szóló tárgyalások befejezéséhez, áll a külügyminisztérium közleményében.
A békemegállapodás lehetőséget biztosít Örményország és Azerbajdzsán számára, hogy egy évtizedes konfliktuson lapozzanak át „Trump elnöknek a békésebb világról alkotott víziójával összhangban”.
„Eljött az idő, hogy elkötelezzük magunkat a béke mellett, aláírjuk és ratifikáljuk a szerződést, és bevezetjük a jólét új korszakát a dél-kaukázusi nép számára” – tette hozzá a külügyminisztérium.
Örményország és Azerbajdzsán megállapodott csütörtökön a kettejük között kötendő békeszerződés szövegéről, amellyel lezárulhat a hegyi-karabahi terület hovatartozása miatt több mint három évtizede húzódó, több háborúba torkolló konfliktus a két kaukázusi ország között – közölte egybehangzóan a bakui és a jereváni külügyminisztérium.
„A szöveggel kapcsolatos munka befejeződött” – jelentette be a sajtónak Jeyhun Bayramov azerbajdzsáni külügyminiszter. Majd közölte, hogy „Örményország elfogadta Azerbajdzsán javaslatait a még lezáratlan kérdésekben.”
Örményország a maga részéről szintén megerősítette, hogy megegyeztek a békeszerződés szövegéről. „A békeszerződés készen áll az aláírásra” – írta a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy Örményország kész konzultációt kezdeni Azerbajdzsánnal az aláírás időpontjáról és helyéről. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy a békemegállapodás aláírása után nem telepítenek külföldi katonai erőket a közös határra.
Az orosz békefenntartók tavaly májusban fejezték be a kivonulást Hegyi-Karabahból, viszont még mindig vannak orosz katonák Örményországban, az Azerbajdzsánnal közös határ mentén. Az Európai Uniónak megfigyelő missziója van Örményországban, és ennek a megbízatását 2027 februárjáig meghosszabbította.
Nikol Pasinján és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök 2022 áprilisában egy európai uniós közvetítéssel tartott brüsszeli találkozón állapodott meg abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a békeszerződésről, és kétoldalú bizottságot hoznak létre a közös határ kijelölésére. Mint ismert, Baku 2023 szeptemberében egy villámhadjáratban visszafoglalta a többségében örmények lakta, nemzetközi jogilag hozzátartozó, de tőle több évtizede egyoldalúan elszakadt hegyi-karabahi területet, melynek következtében az ott élő több mint 100 ezer örmény túlnyomó része az anyaországba menekült.
Azóta Jereván és Baku egyaránt többször kifejezte készségét arra, hogy békeszerződéssel zárják le a konfliktust. Az örmény-azerbajdzsáni határ csaknem ezer kilométernyi szakasza a hegyi-karabahi enklávé hovatartozása körül kirobbant fegyveres konfliktus miatt a Szovjetunió bukása óta máig nincs hivatalosan kijelölve.
Örményország gyakorlatilag kilépett a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (KBSZSZ vagy CSTO), a folyamat visszafordíthatatlan – idézi Nikol Pasinjan örmény miniszterelnököt a TASZSZ hírügynökség.
Pasinjan annak kapcsán beszélt, hogy Örményország semmilyen módon nem vett részt és nem kommentálta a KBSZSZ legutóbbi ülésének eredményeit.
„Befagyasztottuk a KBSZSZ-ben való részvételünket […]. A KBSZSZ-en kívüli államnak gondoljuk magunkat, azt csinálnak, amit akarnak. Ezután Örményország már nem valószínű, hogy visszatér a KBSZSZ-be, ez már szinte lehetetlen. Szerintem már nincs visszaút” – jelentette ki az örmény vezető.
Örményország azért fagyasztotta be a KBSZSZ-ben való tagságát, mert Oroszország nem tudta meggátolni, hogy Azerbajdzsán visszafoglalja Hegyi-Karabahot. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta: Oroszország azért nem avatkozott be, mert véleménye szerint nem Örményországot támadta meg Azerbajdzsán, hanem saját területét foglalta vissza. Hegyi-Karabah nemzetközileg elismert módon Azerbajdzsán része, de az 1990-es évek eleje óta de facto örmény ellenőrzés alatt volt.
