Örményország és Azerbajdzsán újabb tárgyalási fordulót tartott vasárnap Washingtonban a kapcsolatok normalizálására, nyilatkozta az örmény külügyminisztérium szóvivője, számolt be a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
„Április 30-tól Ararat Mirzojan örmény külügyminiszter munkalátogatáson Washingtonban tartózkodik. A tervek szerint tárgyalnak az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló megállapodásról” – mondta Ani Badaljan, a miniszter sajtótitkára.
Azerbajdzsán hivatalosan nem erősítette meg a találkozót.
Újra fokozódik a feszültség a két ország között a vitatott Hegyi-Karabahi régió miatt, ahová 2020-ban orosz békefenntartók vonultak be, a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta Örményország és Azerbajdzsán között zajló háború befejezése érdekében.
A hegyvidéki régió Azerbajdzsán nemzetközileg elismert része, de főleg örmények lakják.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti évekig tartó közvetítői erőfeszítések ellenére még nem sikerült olyan békemegállapodásra jutniuk, amely megoldaná az olyan megoldatlan kérdéseket, mint a határok kijelölése és a foglyok visszatérése.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Örményország véglegesítette és megküldte Bakunak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportját alkotó országoknak az Azerbajdzsánnal kötendő békemegállapodás tervezetét – közölte Nikol Pasinján miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen.
Az örmény kormányfő szerint „a dokumentum tartalmazza a megállapodásoknak azt a logikáját, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerét, amely kizárja a tartós és stabil béke megsértésének bármely forgatókönyvét”.
Kifejtette: remélik, hogy sikerül előrelépést elérni a tárgyalások három fordulója során elért eredményekre építve. Hozzátette, a dokumentum aláírása valóban tartós békét kell, hogy jelentsen. Megjegyezte, hogy kész aláírni a békeszerződést, vállalni annak felelősségét.
A Lacini-folyosó helyzetére utalva Nikol Pasinján elmondta, hogy Azerbajdzsán szerdán megnyitotta, majd két órára elzárta a gázellátást Hegyi-Karabah irányába. Ezzel szerinte „a helyi lakossággal szembeni negatív szándékáról” tett tanúbizonyságot.
Azerbajdzsán 2020 szeptemberében indított támadást az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah és a környező, örmények uralta azerbajdzsáni települések visszafoglalására.
A csaknem két hónapos háborúban Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek nemzetközi becslések szerint mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, háromoldalú, örmény–azeri–orosz tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Örményország védelmi minisztériuma pénteken azzal vádolta meg Azerbajdzsán fegyveres erőit, hogy tüzet nyitottak örmény állásokra, megsértve ezzel a tűzszüneti megállapodást – közölte a tárca a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Péntek reggel az azerbajdzsáni fegyveres erők egységei megsértették a tűzszüneti rendszert, több ponton tüzet nyitottak az örmény-azerbajdzsáni határ keleti részén található örmény állásokra – írták a Facebookon.
Örményország arról számolt be, hogy erői viszonozták a tüzet. A támadásnak nincsenek áldozatai katonáik sorában.
Azerbajdzsán nem reagált a közleményre. A hét elején Baku azzal vádolta Örményországot, hogy aknavetőkkel és gránátokkal támadta erőit.
A két fél közötti harcok a hónap elején robbantak ki ismét. Az összetűzésekben, amelyek a 2020-ban kitört hathetes háború óta a legvéresebbek voltak a két egykori szovjet tagköztársaság között, mintegy kétszáz katona vesztette életét. Örményország szerint Azerbajdzsán megtámadta a területét, és – nem a vitatott hegyi-karabahi térség részét képező – településeket foglalt el Örményország határain belül. Azerbajdzsán azt állította, hogy az örmény fél “provokációira” válaszolt.
A harcok a nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert, de 2020-ig nagyrészt a többségi örmény lakosság által ellenőrzött Hegyi-Karabah régió miatti ellenségeskedéshez kapcsolódnak. A hegyi-karabahi enklávé örmény többségű, de a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. Örményország segítségével a helyi örmények a 90-es évek elején véres háborúban Hegyi-Karabah egészét, sőt a környező területeket is ellenőrzésük alá vonták.
A konfliktus 2020. szeptember 27-én lángolt fel újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított az örmények ellenőrizte enklávé és a környező területek visszafoglalására. Hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én orosz közvetítéssel fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben továbbra is rendszeresek az összetűzések.
Oroszország Örményország katonai szövetségese, bár baráti kapcsolatokat igyekszik fenntartani Azerbajdzsánnal, és ellenállt Jereván felhívásának, hogy kölcsönös önvédelmi záradékot léptessenek életbe. Bakut katonailag, pénzügyileg és politikailag Törökország támogatja.
Szombaton tartotta első kétoldalú megbeszélését a 2020-as háború óta Örményország és Azerbajdzsán külügyminisztere a grúz fővárosban.
A harcokat a vitatott Hegyi-Karabah régió ellenőrzéséért vívta a két ország, amik több mint hatezerötszáz emberéletet követeltek, és egy orosz közvetítéssel létrejött tűzszüneti megállapodással értek véget. A megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket Azerbajdzsánnak.
Ukrajna februári lerohanását követően Moszkva elvesztette a konfliktusban elsődleges közvetítői státuszát, azóta az EU közvetít a két állam között. Céljuk a békeszerződésről szóló tárgyalások előmozdítása.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el az örmény-azerbajdzsáni határon kiújult, emberéleteket is követelő erőszak – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője szerdán.
Közleménye szerint az EU arra szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, vonják vissza katonai erőiket, és tartsák tiszteletben vállalt kötelezettségeiket. Mindkét félnek folytatnia kell a tárgyalásokat a lezáratlan kérdések átfogó rendezése érdekében, beleértve a határok kérdését is – írták.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke telefonon egyeztetett Ilham Aliyev azeri elnökkel, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel a kialakult helyzetről, és konkrét intézkedéseket meghozatalát sürgette a feszültség enyhítésére és a tűzszünet teljes körű tiszteletben tartására szólított fel.
Az EU elkötelezett az Örményországgal és Azerbajdzsánnal fenntartott együttműködés mellett a feszültségek leküzdése és a dél-kaukázusi térség biztonsága, stabilitása és békéje érdekében – tették hozzá.
Azerbajdzsán tavaly szeptemberben indított háborút az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah enklávé és az örmények kezén lévő környező azerbajdzsáni települések visszafoglalására. A Törökország által támogatott azeri hadseregnek jelentős területeket sikerült ellenőrzése alá vonnia a hathetes háborúban. A Baku győzelmével végződött összecsapásokban a médiában ismertetett összesítések szerint legkevesebb 6500 ember vesztette életét.
A mostani összecsapások annak ellenére törtek ki, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által közvetített, a háborút lezáró tavaly novemberi tűzszünet részeként a térségbe telepített orosz békefenntartók jelen vannak a régióban.ű
MTI
[type] => post [excerpt] => Az EU arra szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, vonják vissza katonai erőiket, és tartsák tiszteletben vállalt kötelezettségeiket. Mindkét félnek folytatnia kell a tárgyalásokat a lezáratlan kérdések átf... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1637173980 [modified] => 1637172962 ) [title] => Az EU aggodalmát fejezte ki az örmény-azeri határon kiújult erőszak miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=33804&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 33804 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 33805 [image] => Array ( [id] => 33805 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/katona-1.jpg [original_lng] => 129662 [original_w] => 1140 [original_h] => 642 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/katona-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/katona-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/katona-1-768x433.jpg [width] => 768 [height] => 433 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/katona-1-1024x577.jpg [width] => 1024 [height] => 577 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/katona-1.jpg [width] => 1140 [height] => 642 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/katona-1.jpg [width] => 1140 [height] => 642 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/katona-1.jpg [width] => 1140 [height] => 642 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1637165767:10 [_thumbnail_id] => 33805 [_edit_last] => 10 [views_count] => 2401 [_oembed_51e88a8bf6d9473aeffdcdbc22bc3064] =>
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Az Azerbajdzsán és Örményország közötti határ mentén kiújult konfliktus aggasztó és a feszültség azonnali enyhítésére van szükség – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője pénteken.
Az uniós külügyi szolgálat hangsúlyozta: mindkét félnek tartózkodnia kell minden további katonai fellépéstől, a két ország katonáinak vissza kell térniük korábban elfoglalt pozícióikba.
Kijelentették: az ország vezetőinek tárgyalásokba kell kezdeni a határvonalak meghatározásáról. Az EU felajánlja szakértelmét, és készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a határok kijelölését célzó munkához – tették hozzá.
Az EU támogat minden bizalomépítő intézkedést a Dél-Kaukázus fenntartható békéje és a jólét megteremtése érdekében – közölték.
Az örmény–azerbajdzsáni határon Geharkunik és Szjunik régiók közelében május 12. óta feszült a helyzet. Akkor az örmény védelmi minisztérium arról számolt be, hogy kora reggel az azerbajdzsáni fegyveres erők megpróbáltak „bizonyos munkálatokat” végezni Szjunik régió egyik határ menti térségében, hogy „kiigazítsák a határt”. A minisztérium szerint az örmény egységek intézkedései után az azerbajdzsáni hadsereg leállította ezeket a munkálatokat, és tárgyalásokat kezdtek a helyzet rendezéséről.
Kedden az örmény védelmi minisztérium arról számolt be, hogy egy katonája halálosan megsebesült egy, az azeri fél által kezdeményezett tűzpárbajban az azerbajdzsáni határon. Azerbajdzsán cáfolta ezt, és azt állította, hogy a katona balesetben vesztette életét.
Azerbajdzsán tavaly szeptember végén támadást indított az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah enklávé és a környező, örmények uralta azerbajdzsáni települések visszafoglalására. A csaknem két hónapos háborúban Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-i háromoldalú, örmény–azeri–orosz tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget. Moszkva kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására.
Pasinján csak népszavazás után lenne hajlandó lemondani. A kiújult azeri-örmény harcokról is elmondta a véleményét.
Nikol Pasinján csak egy népszavazás nyomán lenne hajlandó lemondani hivataláról – ezt mondta hétfői beszédében. Pasinján az esetleges népszavazásig folytatja a miniszterelnöki feladatok ellátását, és ígéri, hogy becsülettel fogja teljesíteni azokat.
A kormányfő távozását 17 ellenzéki párt követeli, amelyek létrehozták a Haza Megmentéséért Mozgalmat. Az ellenzéki politikusok szerint a Pasinján által a hegyi-karabahi harcok beszüntetéséről Ilham Aliyev azeri elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel aláírt november 9-i tűzszüneti megállapodás lényegében kapituláció volt. Az ellenzék őt teszi felelőssé Örményország gazdasági nehézségeiért és szociális problémáiért is.
Pasinján beszédében szót ejtett a Hadrut régióban az elmúlt napokban történt összecsapásokról is. A Hegyi-Karabah déli peremén fekvő Hojavendi járásban támadás érte az el nem ismert örmény Hegyi-Karabah Köztársaság hadseregének egyik állását, és több örmény fegyveres megsebesült. Az azeri fél az örmény oldalt vádolta provokációval, amit Jereván cáfolt.
Az örmény kormányfő azt állította, hogy az azeri hadsereg karabahi akciói az orosz békefenntartók ellen is irányulnak, szerinte az azeri hadsereg az orosz békefenntartók tevékenységének lejáratására törekszik, azt akarják bizonyítani, hogy a békefenntartók nem képesek a provokációk megállítására. Hozzátette: a hétvégén a településeken nem volt civil lakosság, a hétvégén orosz békefenntartók érkeztek oda.
Örményországban december 19-én telik le a harcok befejezését követő negyvennapos gyászidő. Pasinján bejelentette, hogy ezután háromnapos gyászt rendelnek el a harcokban elesettek tiszteletére. Ennek keretében gyászmenetet tartanak a jereváni Köztársaság tértől az Elablur katonai temetőig, illetve szerveznek más megemlékezéseket is.
Armen Szárkiszján államfő előrehozott választásokat javasolt, és azt, hogy átmenetileg egy nemzeti egységkormány vegye át az ország irányítását.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A vitatott hovatartozású, de többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban jelentős területeket foglalt el az azeri hadsereg.
Az örmény kormány hétfőn nyilvánosságra hozta annak a 121 településnek a listáját, amelyet az el nem ismert hegyi-karabahi örmény vezetéssel egyetértésben átad Azerbajdzsánnak. A települések egy része fölött az örmények a legutóbbi fegyveres konfliktusban veszítették el, másik részüket viszont harc nélkül kényszerülnek átengedni Azerbajdzsánnak a november 10-én megkötött tűzszüneti egyezmény értelmében.
A vitatott hovatartozású, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban szeptember 28-án újult ki a konfliktus Azerbajdzsán, illetve az Örményország által támogatott hegyi-karabahi örmény fegyveres erők között. Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország november 10-re virradóra állapodott meg a harcok lezárásáról.
A tűzszüneti egyezmény értelmében Moszkva nagyjából kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba.
Az azeri hadsereg jelentős területeket foglalt vissza az enklávé déli részén. A megállapodás szerint megtarthatja őket, sőt folyosót nyithat örmény területen át az Azerbajdzsánhoz tartozó, de területileg tőle elkülönült nahicseváni exklávéhoz. Ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás Örményországnak is biztosít egy folyosót Hegyi-Karabah felé.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ilham Aliyev azeri elnökkel tartott szombati találkozóján sürgette a Hegyi-Karabahban élő különböző vallások és etnikumok békés együttélési feltételeinek megteremtését, véget vetve a visszatérő súlyos konfliktusoknak a keresztény örmények és a muszlim azeriek között.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Örményország, hogy elkerülje a katonai összeomlást, kénytelen volt aláírni a Hegyi-Karabah-i konfliktus lezárásáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán a közösségi oldalán közvetített élő adásban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
„Ha folytatódtak volna a harci cselekmények, akkor nagy valószínűséggel elesett volna (a régió székhelye) Sztyepanakert és Martuni, Aszkeran (települések is)” – mondta.
Ennek következtében örmény katonák ezreit bekerítették volna, vagyis összeomlott volna a hadsereg. „Kénytelenek voltunk aláírni ezt a megállapodást” – tette hozzá az örmény miniszterelnök.
Vlagyimir Putyin orosz államfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök keddre virradóra állapodott meg a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról. A bejelentéssel összhangban Oroszország megkezdte békefenntartó kontingens telepítését Hegyi-Karabahba, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával.
Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.
Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjetköztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kiáltotta ki függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Helyi idő szerint szombat éjféltől humanitárius tűzszünet lép életbe Örményország és Azerbajdzsán között – jelentette be közleményében az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium.
A két fél már a múlt héten is kötött egy hasonló megállapodást, ám az néhány órával az életbe lépése után összeomlott. A szombati tűzszünetet nem sokkal az után jelentették be, hogy azeri források szerint az örmény tüzérség 12 azeri polgári személyt ölt meg Gandzsa városban.
A háború az azeri területre beékelődött, örmény többségű Karabahért, illetve a Karabahot és Örményországot összekötő széles közlekedési folyosó ellenőrzéséért folyik. Az első 1991-1994 közötti háborút orosz segítséggel az örmények nyerték meg, ám Azerbajdzsán nem mondott le a nemzetköz jog szerint neki járó területekről. A negyed évszázaddal ezelőtti háborúban mintegy harmincezren vesztették életüket. A szeptember 27-e óta tartó összecsapás sorozatban több száz katona, illetve polgári személy halt meg.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
