Donald Trump felvetette a Spanyolországban és Olaszországban állomásozó amerikai katonai jelenlét esetleges csökkentését, amire az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto értetlenséggel reagált, hangsúlyozva, hogy Olaszország nemcsak együttműködött a térség biztonságának fenntartásában, hanem jelentős amerikai katonai jelenlétnek is otthont ad.
Guido Crosetto úgy nyilatkozott, nem érti az esetleges csapatkivonás okait.
„Mindenki számára világos, hogy (mi, olaszok) nem használtuk a Hormuzi-szorost. És rendelkezésre álltunk egy misszióra a hajózás védelmében. Utóbbi egyébként amerikai katonai körökben nagy elismerést kapott” – hangoztatta az olasz védelmi tárca vezetője.
Guido Crosetto az amerikai elnök kijelentéseire reagált. Donald Trump újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, lehetségesnek tartja a Spanyolországban és Olaszországban állomásozó amerikai katonák számának esetleges csökkentését.
Hozzátette, hogy Olaszország semmilyen segítséget nem nyújtott, Spanyolország pedig „borzalmas volt”.
Az olasz védelmi tárca adatai szerint Olaszország területén legalább 13 ezer amerikai katona tartózkodik. Az Egyesült Államok kilenc támaszpontot tart fent: Friuli Venezia Giulia tartományban Aviano repülőtámaszpontját, Venetóban az úgynevezett Ederle-kaszárnyát és a Camp del Din támaszpontot, Toszkánában a Camp Darbyt, Gaeta és Napoly kikötőjében az amerikai hadiflotta egységei állomásoznak, Campania régióban is működik amerikai bázis, Szicíliában pedig Sigonella légvédelmi támaszpontja mellett Niscemi körzetében az amerikai haditengerészet mobil távközlési műholdrendszere (MUOS) egyik központja található.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump felvetette a Spanyolországban és Olaszországban állomásozó amerikai katonai jelenlét esetleges csökkentését, amire az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto értetlenséggel reagált, hangsúlyozva, hogy Olaszország nemcsak együttműködöt...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777741080
[modified] => 1777701656
)
[title] => Az olasz védelmi miniszter szerint indokolatlan, hogy Trump csökkenteni akarja az amerikai katonák számát Olaszországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=185079&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 185079
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 185080
[image] => Array
(
[id] => 185080
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto.png
[original_lng] => 1111172
[original_w] => 1322
[original_h] => 829
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777690856:12
[_thumbnail_id] => 185080
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 377
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 51185743000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 34267
[1] => 783
[2] => 804
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai katonák
[1] => Donald Trump
[2] => Olaszország
[3] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 184464
[content] =>
Az olasz kormány pénteken rendeletet fogadott el a migránsok hazatérésében segédkező ügyvédek pénzügyi kompenzációját előíró szabályok módosításáról, miután a rendszer bírálatokat váltott ki az ellenzéki pártok részéről, számolt be a Reuters, írta a Jevropejszka Pravda.
Az intézkedés egy szélesebb körű biztonsági csomag része volt, amelyet a parlamentnek április 25-ig kellett jóváhagynia, különben érvényét veszti.
Sergio Mattarella elnök, aki alkotmányos okokból megtagadhatja a jogszabály aláírását, szintén fenntartásait fejezte ki, ami nehéz helyzetbe hozta a kormányt.
Így hát, hogy kikerüljön ebből a helyzetből, Giorgia Meloni miniszterelnök változatlanul hagyta a biztonsági csomagot, hogy megakadályozza annak érvénytelenségét, és röviddel azután, hogy a parlament végül jóváhagyta az eredeti szöveget, külön rendeletet adott ki a módosításokkal.
„Jobban szerettük volna módosítani a megvitatás során, de ez érvénytelenítette volna a rendeletet, és problémákat okozott volna” – mondta.
Az eredeti terv szerint a migránsok önkéntes hazatérését segítő ügyvédek csak akkor kaptak volna állami támogatást, ha a folyamat sikeres. A bónuszok kifizetésére 2028-ig mintegy 1,2 milliárd eurót különítettek el.
Az új változtatások értelmében a mintegy 615 eurós kifizetések nemcsak az ügyvédeknek, hanem a migránsokat segítő más szakembereknek is járnának, a bónuszokat pedig akkor is folyósítanák, ha a hazautazás nem fejeződik be. Olaszország fő ügyvédi kamarája szerint az eredeti javaslat azzal a kockázattal járna, hogy a szakemberek a jobboldali kormány migránsok hazaküldésére irányuló politikájának eszközeivé válnak.
Nagyon fontos, hogy Oroszország megfizessen mindazért, amit az ukrán nép ellen tett – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Sergio Mattarella olasz államfővel szerdán Rómában tartott találkozóján.
Volodimir Zelenszkij a találkozó sajtónyilvános részén kijelentette, hogy Ukrajna számára a háborús igazságszolgáltatás kérdése elsőrendűnek számít.
Az ukrán elnököt Giorgia Meloni kormányfő is fogadta, aki a közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajna támogatása „nemcsak erkölcsi kötelességnek, hanem stratégiai szükségletnek számít Európa védelme szempontjából”.
Meloni úgy vélte, el kell kerülni a Nyugat megosztottságát, Európa feldarabolását, mivel az a „legjobb ajándék lenne Oroszországnak”.
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy Melonival a közel-keleti helyzetről és az iráni konfliktusról is egyeztettek.
„Fontos globális kérdésnek számít, hogy a háborút követően milyen biztonsági helyzet alakul ki, és mennyire tartják tiszteletben a népek jogait. Európában mindannyiunknak konkrétan együtt kell majd működnünk, hogy megvédjük érdekeinket, életstílusunkat” – mondta az ukrán elnök.
Megjegyezte, hogy az iráni háború minden országban érezteti következményeit: „a háborúzás módja megváltozott, és valóban erős és minden dróntípussal szemben biztonságos védelem nélkül senki sem érezheti magát biztonságban”.
Hozzátette, hogy Ukrajna felajánlja Olaszországnak dróntechnológiáját a két ország közötti katonai együttműködés elmélyítésére.
A jelenlegi közel-keleti helyzetre tekintettel a római kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti az Izraellel folytatott védelmi együttműködés automatikus megújítását – jelentette be kedden Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
A 2005-ben hatályba lépett olasz-izraeli védelmi memorandumról van szó, amelynek érvényessége mostanáig időszakosan automatikusan megújult.
Az olasz védelmi tárcától származó információk szerint a döntést Guido Crosetto védelmi miniszter közölte izraeli kollégájával, Jiszráel Kaccal.
A memorandumot 2003-ban Párizsban írták alá, majd a római parlament 2005 júniusában ratifikálta.
A két ország közötti védelmi együttműködés többek között katonai és titkosszolgálati eszközök megosztására vonatkozik, valamint az olasz és az izraeli fegyveres erők és a védelmi ipar közös technológiai, fejlesztési és kutatási tevékenységére.
A 11 pontból álló memorandum negyedik automatikus megújítása a következő napokban lépett volna hatályba, és így az együttműködés 2031-ig fennmaradt volna. A memorandum felfüggesztését olasz jogászok csoportja és a baloldali ellenzéki pártok szorgalmazták a Gázai-övezetben, Ciszjordániában és Libanonban kialakult helyzet miatt, valamint a libanoni békefenntartásért felelős ENSZ-misszió, a többségében olasz katonák alkotta UNIFIL dél-libanoni bázisát ért izraeli támadást követően.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a helyi sajtónak nyilatkozva hangoztatta, hogy a római kormány döntése semmilyen módon nem befolyásolja az ország védelmi rendszerét.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök április 15-én Rómában fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, a vezetők a Palazzo Chigiben, az olasz miniszterelnökök hivatalos rezidenciáján találkoznak – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az olasz kormány weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint az olasz fél ismertette, hogy a tárgyalások helyi idő szerint délután 15:30 órakor kezdődnek. A két vezető találkozója hivatalos státuszú lesz.
Az olasz kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra a teljes programot. Az ukrán Elnöki Hivatal egyelőre nyilatkozott – a látogatást hivatalosan még nem erősítették meg.
A felek a katonai segítségnyújtásról és az energiabiztonságról tárgyalnak. Ukrajna újjáépítése is fontos téma lesz.
Olaszországnak új ellenzéki vezetője van: Silvia Salis, genovai polgármester és volt sportoló, akit a Bloomberg szerint Giorgia Meloni miniszterelnök lehetséges alternatívájának nevez a közelgő választásokon.
A politikus progresszív jelöltként pozicionálja magát, meggyőződve arról, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi igazságosság együtt létezhet.
Egy forrás szerint Salis 2025-ben lépett a politikába, egyesítette az ellenzéket és legyőzte Meloni jelöltjét a polgármester-választáson. Egy nemrégiben tartott igazságszolgáltatási reformról szóló népszavazás szerint a genovai szavazók 64%-a elutasította a kormányzati kezdeményezéseket – ez 10%-kal több, mint az országos átlag.
Az ellenzéknek jelenleg nincs egyetlen vezetője. Salis mellett a pozícióra pályázók között van Giuseppe Conte, az Öt Csillag Mozgalom vezetője, és Eli Schlein, a Demokrata Párt vezetője is – írja a Bloomberg.
Olaszország Hollandiával és az Egyesült Arab Emírségekkel együtt egy humanitárius folyosó létrehozását szorgalmazza, amely lehetővé tenné a létfontosságú szállítmányok célba juttatását az Irán által blokkolt Hormuzi-szoroson keresztül.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki egy Irán helyzetéről és a Hormuzi-szoros blokádjának következményeiről szóló videókonferencián vett részt, megerősítette Olaszország álláspontját a feszültség azonnali csökkentése és a diplomáciai párbeszédhez való visszatérés mellett.
Tajani hangsúlyozta, hogy a Hormuzi-szoros blokádja közvetlen hatással van a tengeri útvonalak biztonságára, a globális energiaellátásra és az élelmezésbiztonságra.
A miniszter jelezte, hogy Olaszország kész megvizsgálni a részvételt többoldalú kezdeményezésekben is, amelyek a szoroson való biztonságos hajózás biztosítását célozzák, és kiemelte, hogy ehhez az ENSZ egyértelmű mandátuma kulcsfontosságú.
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter néhány nappal ezelőtt megtagadta Washingtontól a szicíliai Sigonella haditengerészeti légibázis használatát – jelentette az ANSA hírügynökség forrásokra hivatkozva.
A források szerint a döntést azt követően hozták meg, hogy az olasz hatóságok tudomást szereztek az amerikai repülőgépek repülési tervéről, amely a Sigonellában történő leszállást és a Közel-Keletre tartó további járatokat tartalmazta.
Előzetes engedélykérés vagy konzultáció az olasz hadsereggel nem történt – tették hozzá a források.
A tervet az olasz hatóságoknak akkor közölték, amikor a repülőgépek már a levegőben voltak. Az ellenőrzések kimutatták, hogy nem szokásos vagy logisztikai járatokról volt szó, ezért azok nem tartoztak az Egyesült Államok és Olaszország közötti, az olaszországi bázisok használatáról szóló kétoldalú megállapodás hatálya alá.
Az iráni háború kezdete után Giorgia Meloni miniszterelnök és Guido Crosetto védelmi miniszter hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok továbbra is használhatja olaszországi bázisait a szokásos műveletekhez a kétoldalú szerződés keretében, azonban az ezen túlmutató felhasználáshoz parlamenti jóváhagyás szükséges.
Példátlan kulturális és diplomáciai vihar rázza meg Olaszországot: Alessandro Giuli kulturális miniszter lemondásra szólította fel saját delegáltját, miután a Velencei Biennálé vezetése – a kormány akarata ellenére – zöld utat adott az oroszok visszatérésének. Brüsszel közben kétmillió eurós támogatás megvonásával fenyeget, a jobboldali kormánykoalíció pedig látványosan kettészakadt a kérdésben.
Úgy tűnik, a „béke Biennáléja” minden idők egyik legfeszültebb nemzetközi botrányába torkollik. Pietrangelo Buttafuoco, a Velencei Biennálé elnöke korábban bejelentette: a művészet szabadsága jegyében 2026-ban minden ország előtt megnyitják a kapukat, beleértve a 2022 óta üresen álló orosz pavilont is. A döntés azonban olyan politikai láncreakciót indított el, amely már az intézmény költségvetését és vezetését veszélyezteti.
„Bizalmi válság” a minisztériumban
A legfrissebb fejlemény, hogy Alessandro Giuli kulturális miniszter nyíltan nekitámadt Tamara Gregorettinek, a Biennálé igazgatótanácsi tagjának, akit korábban éppen ő delegált a testületbe. A konfliktus akkor vált hivatalossá, amikor a Kulturális Minisztérium kiadta a közleményét: ebben a tárca feketén-fehéren rögzíti, hogy a miniszter bizalomhiány miatt lemondásra kérte a Biennálé igazgatótanácsában a MiC képviselőjét, Tamara Gregorettit.
Gregoretti, akit 2024. március 13-án neveztek ki a Velencei Alapítvány igazgatótanácsába, nem tartotta szükségesnek bejelenteni az Oroszországi Föderáció lehetséges jelenlétét a következő Biennálén, és később sem ellenezte a részvételt, annak ellenére, hogy tisztában volt a kérdés nemzetközi érzékenységével. Emiatt a bizalmi viszony helyrehozhatatlanul megszakadt – áll a minisztérium közleményében, amely egyúttal Gregoretti lemondását követeli. Ő azonban nem hátrál meg.
Nyugodt vagyok, nem mondok le. A Biennálé alapszabályának és autonómiájának megfelelően jártam el – olvasható a véleménye az ANSA hasábjain, emlékeztetve a minisztert, hogy az igazgatótanács tagjai nem az őket kinevező politikusok bábjai.
A vita már rég túllépett az olasz belpolitikán. Az Európai Bizottság világossá tette: ha Moszkva megjelenik Velencében, a Biennálé búcsút mondhat az uniós forrásoknak. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy vannak etikai standardok, amelyeket be kell tartani. „Az európai kultúrának a demokratikus értékeket, a nyitott párbeszédet és a véleménynyilvánítás szabadságát kellene védelmeznie. Ezeket az értékeket a mai Oroszországban nem tartják tiszteletben. Ha szerződésszegést tapasztalunk, a Bizottság felmondja vagy felfüggeszti a támogatást.”
Trükközés az orosz művészekkel?
A La Repubblica értesülései szerint Buttafuoco egyfajta „adminisztratív csellel” próbálja kijátszani az uniós szankciókat. A terv szerint az orosz művészek nem lennének jelen a teljes kiállítás alatt, csupán a megnyitó előtti három napban (2026. május 6-8. között). Ekkor rögzítenék a The Tree is rooted in the Sky (A fa az égben gyökerezik) című hanginstallációjuk anyagait, amely aztán loopolva menne a pavilonban. Ezzel elkerülhető lenne az élő rendezvényekhez szükséges hatósági engedélyek (SCIA) beszerzése, amibe a kormány valószínűleg azonnal belekötne.
A botrány az olasz kormánykoalíción belüli repedéseket is felszínre hozta.
Míg Giuli miniszter és a Fratelli d’Italia (Olaszország Testvérei) keményvonalas elutasítást képvisel, Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes más véleményen van. „Ahogy a Paralimpián, itt is mindenkit be kell vonni, senkit sem szabad kizárni” – jelentette ki Salvini, megerősítve, hogy ő személyesen is ott lesz Velencében. Hasonlóan vélekedik az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom is.
Az művészetet nem lehet cenzúrázni. Támogatjuk Buttafuoco törekvését, hogy a Biennálé a dialógus helyszíne legyen mindenki számára.
Federico Mollicone, a képviselőház kulturális bizottságának elnöke szerint Buttafuoco hibát követett el, mert nem vette figyelembe a realitásokat. „Ez már nem kulturális kérdés, hanem geopolitika. Huszonkét uniós tagállam tiltakozása olyan imázsveszteség, amely túlmutat az intézményi autonómián. Kihívom Oroszországot: adjanak teret a disszidens művészeknek, akik Putyin és a háború ellen beszélnek! Egy ukrán pavilon mellett egy moszkvai ebben a helyzetben nem a béke üzenete” – fogalmazott Mollicone.
A Palazzo Chigi, az olasz miniszterelnökség most nehéz helyzetbe került: egyensúlyoznia kell a Biennálé – törvényileg garantált – autonómiája és az ország nemzetközi szövetségesi kötelezettségei között. A kormányfői hivatalból érkező jelzések szerint Meloniék „rendkívül ingerültek”, amiért egy kulturális kinevezett ilyen súlyos diplomáciai kényszerpályára vitte a kormányt.
A Biennálé májusban nyit, de az már most látszik, hogy a 2026-os év nem a művészeti alkotásokról, hanem a diplomáciai és ideológiai lövészárkokról marad emlékezetes.
Megkerestük a Velencei Biennálé magyar pavilonjának szervezéséért felelős Ludwig Múzeumot is, de a PR és sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, hogy ebben az ügyben „a nyilatkozat nem aktuális jelen pillanatban”.
[type] => post
[excerpt] => Példátlan kulturális és diplomáciai vihar rázza meg Olaszországot: Alessandro Giuli kulturális miniszter lemondásra szólította fel saját delegáltját, miután a Velencei Biennálé vezetése – a kormány akarata ellenére – zöld utat adott az oroszok vis...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774202040
[modified] => 1774173427
)
[title] => Káosz a Biennálén az orosz pavilon miatt: Giuli bizalmatlansági indítványt nyújt be az MiC képviselője ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=181513&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181513
[uk] => 181632
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181515
[image] => Array
(
[id] => 181515
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/biennale-orosz-pavilon.jpg
[original_lng] => 213595
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/biennale-orosz-pavilon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/biennale-orosz-pavilon-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/biennale-orosz-pavilon.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/biennale-orosz-pavilon.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/biennale-orosz-pavilon.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/biennale-orosz-pavilon.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/biennale-orosz-pavilon.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1774274874:3
[_thumbnail_id] => 181515
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 588
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 779562083002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 136
[1] => 804
[2] => 2031898
[3] => 2025366
)
[tags_name] => Array
(
[0] => botrány
[1] => Olaszország
[2] => orosz pavilon
[3] => Velencei Biennálé
)
)
[9] => Array
(
[id] => 180830
[content] =>
A Financial Times jelentése szerint európai országok, köztük Franciaország és Olaszország, tárgyalásokat kezdtek Teheránnal, hogy garanciákban állapodjon meg hajói a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladására.
A tárgyalások kritikus fontos lépések a Perzsa-öbölbeli olaj- és gázexport újraindítása felé, amelyet gyakorlatilag leállítottak Irán a tankhajók elleni támadásai, valamint az ország új legfelsőbb vezetőjének, Mojtaba Khamenei ajatollahnak a szigorú szoros zárva tartására vonatkozó nyilatkozata. A tárgyalások célja, hogy az energiaellátás a konfliktus eszkalációja nélkül is biztosított legyen – közölték a folyamatot ismerő tisztviselők. Franciaország már aktívan részt vesz a tárgyalásokon, Olaszország pedig párbeszédet próbál kezdeményezni Teheránnal. Azonban nincs garancia arra, hogy Irán beleegyezik a tárgyalásokba, vagy hogy azok konkrét eredményekhez vezetnek.
Az európai országok kerülik a közvetlen beavatkozást a konfliktusba, de mélyen aggódnak a szoros elhúzódó blokádjának lehetséges gazdasági következményei – a vállalkozások és a lakosság számára emelkedő energiaárak – miatt. Az olajárak az év eleje óta hordónként körülbelül 60 dollárról 100 dollárra emelkedtek, az európai gáz ára pedig 75%-kal emelkedett. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Franciaország készen áll a hajók kíséretére, ha a konfliktus alábbhagy. Olaszországnak és Görögországnak jelenleg hadihajói vannak a Vörös-tengeren az EU Aspides missziójának részeként, de egyetlen európai hadsereg sem áll készen arra, hogy közvetlenül kísérje a hajókat a Hormuzi-szoroson keresztül a támadás kockázata miatt.
