Róma védelmi politikája prioritásainak tekinti a műholdas kommunikáció fejlesztését, a víz alatti kritikus infrastruktúra védelmét, valamint a kiberbiztonságot és a dezinformáció elleni küzdelmet. Az európai biztonság jövőbeli architektúrájának magában kell foglalnia az együttműködést Nagy-Britanniával, Norvégiával, Törökországgal és Ukrajnával, jelentette ki Guido Crosetto olasz védelmi miniszter az olasz La Stampa újságnak adott interjújában, írta a Türkiye Today.
„A hosszú távú válasznak a védelem megerősítésének perspektívájában kell rejlenie, amely nem az EU határaira korlátozódik, hanem valóban kontinentális, és partnerségeket foglal magában az Egyesült Királysággal, Norvégiával, Svájccal, Moldovával, a Nyugat-Balkánnal, Törökországgal és Ukrajnával” – hangsúlyozta Guido Crosetto.
A miniszter elmondása szerint az európai kormányok már nem tervezhetik meg 10-15 évre előre a védelmi képességek fejlesztését, mivel a biztonsági környezet sokkal gyorsabban változik.
Guido Crosetto megjegyezte azt is, hogy Európának figyelembe kell vennie azokat a jeleket, amelyek az amerikai katonai jelenlét lehetséges fokozatos csökkentésére utalnak a kontinensen, Washington az indo-csendes-óceáni térségre való átirányulása miatt.
„A kormányok többé nem korlátozhatják magukat azokra a tervezési képességekre, amelyek tíz vagy tizenöt év múlva lesznek, amikor a helyzet teljesen megváltozik” – mondta az olasz védelmi miniszter.
Megjegyzendő, hogy Crosetto miniszter nyilatkozatai az olasz védelmi minisztérium stratégiai dokumentumán alapulnak, amely meghatározza az ország védelmi politikai prioritásait a 2027–2029-es költségvetési ciklusra. Többek között a műholdas kommunikáció fejlesztését jelöli meg az egyik legfontosabb feladatként, hangsúlyozza a víz alatti kritikus infrastruktúra védelmének megerősítésének szükségességét, valamint jelentős figyelmet fordít a kiberbiztonságra és a dezinformáció elleni küzdelemre.
„Létre kell hozni egy nemzeti és európai központot a hibrid hadviselés felderítésére” –jelentette ki Crosetto.
A miniszter elmondása szerint egy ilyen struktúra lehetővé tenné a szövetségesek számára, hogy hatékonyabban cseréljenek információt és koordinálják fellépéseiket a kibertámadások, a dezinformáció, a propaganda és a hibrid hadviselés egyéb elemeinek elhárítása érdekében.
Az olasz kormány hivatalosan cáfolta, hogy szándékában állna megakadályozni az Ukrajnával szembeni hosszú távú pénzügyi kötelezettségekről szóló rendelkezések beillesztését az ankarai NATO-csúcstalálkozó zárónyilatkozatába.
Olasz kormányzati körök szerint Rómának nincs kifogása Kijev 2027-es finanszírozásának biztosítása ellen.
Hasonló biztosítékok jelentek meg válaszul a Frankfurter Allgemeine Zeitung német kiadvány publikációjára, amely Olaszország állítólagos álláspontját állította a 2027-es katonai segély garanciái ellen.
Az ANSA ügynökség szerint a végleges dokumentum tartalmáról szóló megbeszélések valóban folyamatban voltak, de a fent említett viták néhány nappal ezelőtt tisztázódtak.
Az olasz fél hangsúlyozza, hogy soha nem ellenezte a 70 milliárd euró Ukrajna számára történő elkülönítését.
Korábban kormányzati körökben csak azt vitatták meg, hogy célszerű-e a pontos összeget közvetlenül a csúcstalálkozó záró közleményében feltüntetni.
A támogatás megszilárdításának kérdését az E-5 csoport múlt szerdai berlini találkozóján is megvitatták.
Akkor Friedrich Merz német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ankarából „jelentős finanszírozás” formájában „erős támogatási jelzést” kell küldeni Ukrajna számára.
Az ANSA erről olasz kormányzati körökből értesült.
Franciaország és Olaszország aggódik az Oroszországgal szembeni új EU-szankciós javaslatok miatt, különösen a volt katonai állomány beutazásának tilalma és az olajpolitika változásai miatt, számolt be a Bloomberg a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva.
Ez az egyik pontja az Oroszországgal szembeni 21. EU-szankciócsomag tervezetének, amelyet a tagállamok megvitatnak.
A források adatai szerint Róma és Párizs nem utasítja el a volt orosz katonai személyzet EU-ba való belépésének megakadályozását, de attól tartanak, hogy a jelenlegi megfogalmazás valójában szélesebb körű beutazási tilalomhoz vezethet az orosz állampolgárokkal szemben.
Ezenkívül mindkét ország úgy véli, hogy az ilyen korlátozásokat célszerűbb a vízumpolitikán keresztül bevezetni, mint az EU szankciós mechanizmusán belül.
Az egyik fő fenntartás a javasolt szabályok gyakorlati alkalmazásának bonyolultsága.
Az európai diplomaták megjegyezték, hogy az új szabály gyakorlatilag a tagállamokra hárítja annak felelősségét, hogy függetlenül megállapítsák, hogy egy adott személy részt vett-e a harcokban, ami megnehezíti a határozat végrehajtását. A beutazás kérdése mellett a 21. szankciócsomag az alábbiakat tartalmazza:
új korlátozások a bankokkal és kriptovaluta-üzemeltetőkkel szemben;
intézkedések az „árnyékflotta” hajóival szemben;
az orosz cseppfolyósított gáz szállítására vonatkozó szankciók lehetséges kiterjesztése;
megbeszélések az orosz olaj árának korlátozására szolgáló mechanizmusról.
Néhány ország aggodalmát fejezte ki bizonyos típusú orosz haltermékek importjának korlátozására vonatkozó javaslatok miatt is.
Június 24-én Berlinben találkoznak Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői, hogy az orosz–ukrán háborúról és Ukrajna támogatásáról egyeztessenek.
Az E5 néven ismert országcsoport találkozóján részt vesz Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Keir Starmer brit kormányfő is, aki korábbi bejelentése ellenére továbbra is ellátja hivatalát.
Az E5 együttműködés 2024-ben alakult meg, célja pedig Európa védelmi képességeinek erősítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás összehangolása az orosz agresszióval szemben.
A megbeszélést Friedrich Merz német kancellár kezdeményezte. A találkozó várhatóan az európai biztonsági helyzetről és az Oroszországgal kapcsolatos politikáról is szól majd.
Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter Brüsszelben találkozott Jeppe Bruus dán és Guido Crosetto olasz védelmi miniszterrel, számolt be az Ukrinform az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.
A dán kollégájával folytatott találkozó során Fedorov gratulált neki a kinevezéséhez, és megköszönte Dániának az Ukrajnának nyújtott segítséget.
Az ukrán védelmi minisztérium vezetője tájékoztatta a dán felet a csatatéren kialakult helyzetről. Megjegyezte, hogy Ukrajna átveszi a kezdeményezést, és saját védelmi stratégiája szerint halad.
Amint azt a Védelmi Minisztérium megjegyezte, Fedorov és Bruus találkozóján külön is megvitatták a sikeres középső és mély csapásmérő műveleteket. Ukrajna hálás Dániának a nagy hatótávolságú lőszerek szállításába történő befektetésekért.
„Dánia egy újabb segélycsomagot is készít elő, amely a „dán modell” szerinti támogatást is tartalmazza. Ukrajna arra számít, hogy ezt a csomagot a lehető leghamarabb jóváhagyják, megfelelő mennyiségben, hogy kihasználhassák a csatatéren kínálkozó lehetőséget” – hangsúlyozta az ukrán védelmi minisztérium. Emellett a felek megvitatták az ipari együttműködés fejlesztését, az antiballisztikai munkálatokat, valamint a Drone Deal keretében való együttműködést.
Amint azt a Védelmi Minisztérium megjegyezte, Dánia továbbra is támogatni fogja az ukrán védelmi erők katonai állomány kiképzőközpontjait.
Az ukrán védelmi minisztérium vezetője megköszönte Dániának, hogy készen áll a továbblépésre és a mindkét országot erősítő együttműködés fejlesztésére.
A Crosettóval folytatott találkozón Fedorov megköszönte Olaszországnak Ukrajna iránti következetes támogatását.
Megjegyzendő, hogy a felek megvitatták az ukrán légvédelem megerősítésének következő lépéseit.
A találkozón külön is szó esett Olaszország részvételének lehetőségéről egy közös európai ballisztikus rakétavédelmi projektben.
„Az olasz vállalatok csatlakozhatnak ehhez, többek között az ilyen megoldás egyik komponensének szállításával” – tette hozzá az ukrán védelmi minisztérium.
Bírálta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök, amiért Olaszország nem nyújtott segítséget az iráni konfliktus idején. Az Egyesült Államok elnöke ezzel arra a Rómában kiadott nyilatkozatra reagált, amelyben az olasz kormányfő hamis állítással vádolta őt.
Donald Trump az NBC News televíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Giorgia Meloni korábban az ő „nagy szurkolója volt” majd hozzátette, hogy „már nem akarom őt szurkolónak, mert nem volt ott – a NATO-csoporttal egyetemben – a szorossal összefüggésben”. Az amerikai elnök a Hormuzi-szorosra utalt, aminek zárlata idején elmaradt a szövetségesek segítsége, de korábban is többször bírálta az olasz kormányt az Irán ellen végrehajtott amerikai katonai művelet idején az olasz légtér használatának megtagadása miatt is.
A pénteken kialakult vita alapja, hogy Donald Trump egy olasz televíziónak adott interjúban azt állította, hogy Giorgia Meloni a G7-csoport eheti találkozóján „könyörgött neki” egy közös fotóért.
Giorgia Meloni pénteken kiadott közleményében cáfolta az elnök állítását, és azt „teljes kitalációnak” minősítette.
A diplomáciai vita nyomán lemondta jövő hétre tervezett hivatalos Egyesült Államokbeli látogatását Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tárgyalt volna egy olasz-amerikai üzleti, befektetési, tudományos és innovációs fórum keretében Miamiban.
A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint a kétoldalú találkozó témája az amerikai-olasz együttműködés lett volna a gazdaságbiztonság és kritikus ásványkincsek kérdéseiről.
[type] => post
[excerpt] => Bírálta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök, amiért Olaszország nem nyújtott segítséget az iráni konfliktus idején. Az Egyesült Államok elnöke ezzel arra a Rómában kiadott nyilatkozatra reagált, amelyben az olasz korm...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782048660
[modified] => 1781995171
)
[title] => Trump ismét nekiment az olasz miniszterelnöknek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=189810&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 189810
[uk] => 189766
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 189767
[image] => Array
(
[id] => 189767
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[original_lng] => 21138
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1781984377:12
[_thumbnail_id] => 189767
[_edit_last] => 12
[views_count] => 554
[_algolia_sync] => 147189444000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 11384
[2] => 2077767
[3] => 804
[4] => 404
[5] => 275
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Giorgia Meloni
[2] => megalázás
[3] => Olaszország
[4] => USA
[5] => vita
)
)
[6] => Array
(
[id] => 185079
[content] =>
Donald Trump felvetette a Spanyolországban és Olaszországban állomásozó amerikai katonai jelenlét esetleges csökkentését, amire az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto értetlenséggel reagált, hangsúlyozva, hogy Olaszország nemcsak együttműködött a térség biztonságának fenntartásában, hanem jelentős amerikai katonai jelenlétnek is otthont ad.
Guido Crosetto úgy nyilatkozott, nem érti az esetleges csapatkivonás okait.
„Mindenki számára világos, hogy (mi, olaszok) nem használtuk a Hormuzi-szorost. És rendelkezésre álltunk egy misszióra a hajózás védelmében. Utóbbi egyébként amerikai katonai körökben nagy elismerést kapott” – hangoztatta az olasz védelmi tárca vezetője.
Guido Crosetto az amerikai elnök kijelentéseire reagált. Donald Trump újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, lehetségesnek tartja a Spanyolországban és Olaszországban állomásozó amerikai katonák számának esetleges csökkentését.
Hozzátette, hogy Olaszország semmilyen segítséget nem nyújtott, Spanyolország pedig „borzalmas volt”.
Az olasz védelmi tárca adatai szerint Olaszország területén legalább 13 ezer amerikai katona tartózkodik. Az Egyesült Államok kilenc támaszpontot tart fent: Friuli Venezia Giulia tartományban Aviano repülőtámaszpontját, Venetóban az úgynevezett Ederle-kaszárnyát és a Camp del Din támaszpontot, Toszkánában a Camp Darbyt, Gaeta és Napoly kikötőjében az amerikai hadiflotta egységei állomásoznak, Campania régióban is működik amerikai bázis, Szicíliában pedig Sigonella légvédelmi támaszpontja mellett Niscemi körzetében az amerikai haditengerészet mobil távközlési műholdrendszere (MUOS) egyik központja található.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump felvetette a Spanyolországban és Olaszországban állomásozó amerikai katonai jelenlét esetleges csökkentését, amire az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto értetlenséggel reagált, hangsúlyozva, hogy Olaszország nemcsak együttműködöt...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777741080
[modified] => 1777701656
)
[title] => Az olasz védelmi miniszter szerint indokolatlan, hogy Trump csökkenteni akarja az amerikai katonák számát Olaszországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=185079&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 185079
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 185080
[image] => Array
(
[id] => 185080
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto.png
[original_lng] => 1111172
[original_w] => 1322
[original_h] => 829
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/crosetto.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777690856:12
[_thumbnail_id] => 185080
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 507
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 51185743000
[_oembed_f18eff896910e1f41714a852cab1edfc] =>
[_oembed_time_f18eff896910e1f41714a852cab1edfc] => 1781027723
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 34267
[1] => 783
[2] => 804
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai katonák
[1] => Donald Trump
[2] => Olaszország
[3] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 184464
[content] =>
Az olasz kormány pénteken rendeletet fogadott el a migránsok hazatérésében segédkező ügyvédek pénzügyi kompenzációját előíró szabályok módosításáról, miután a rendszer bírálatokat váltott ki az ellenzéki pártok részéről, számolt be a Reuters, írta a Jevropejszka Pravda.
Az intézkedés egy szélesebb körű biztonsági csomag része volt, amelyet a parlamentnek április 25-ig kellett jóváhagynia, különben érvényét veszti.
Sergio Mattarella elnök, aki alkotmányos okokból megtagadhatja a jogszabály aláírását, szintén fenntartásait fejezte ki, ami nehéz helyzetbe hozta a kormányt.
Így hát, hogy kikerüljön ebből a helyzetből, Giorgia Meloni miniszterelnök változatlanul hagyta a biztonsági csomagot, hogy megakadályozza annak érvénytelenségét, és röviddel azután, hogy a parlament végül jóváhagyta az eredeti szöveget, külön rendeletet adott ki a módosításokkal.
„Jobban szerettük volna módosítani a megvitatás során, de ez érvénytelenítette volna a rendeletet, és problémákat okozott volna” – mondta.
Az eredeti terv szerint a migránsok önkéntes hazatérését segítő ügyvédek csak akkor kaptak volna állami támogatást, ha a folyamat sikeres. A bónuszok kifizetésére 2028-ig mintegy 1,2 milliárd eurót különítettek el.
Az új változtatások értelmében a mintegy 615 eurós kifizetések nemcsak az ügyvédeknek, hanem a migránsokat segítő más szakembereknek is járnának, a bónuszokat pedig akkor is folyósítanák, ha a hazautazás nem fejeződik be. Olaszország fő ügyvédi kamarája szerint az eredeti javaslat azzal a kockázattal járna, hogy a szakemberek a jobboldali kormány migránsok hazaküldésére irányuló politikájának eszközeivé válnak.
Nagyon fontos, hogy Oroszország megfizessen mindazért, amit az ukrán nép ellen tett – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Sergio Mattarella olasz államfővel szerdán Rómában tartott találkozóján.
Volodimir Zelenszkij a találkozó sajtónyilvános részén kijelentette, hogy Ukrajna számára a háborús igazságszolgáltatás kérdése elsőrendűnek számít.
Az ukrán elnököt Giorgia Meloni kormányfő is fogadta, aki a közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajna támogatása „nemcsak erkölcsi kötelességnek, hanem stratégiai szükségletnek számít Európa védelme szempontjából”.
Meloni úgy vélte, el kell kerülni a Nyugat megosztottságát, Európa feldarabolását, mivel az a „legjobb ajándék lenne Oroszországnak”.
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy Melonival a közel-keleti helyzetről és az iráni konfliktusról is egyeztettek.
„Fontos globális kérdésnek számít, hogy a háborút követően milyen biztonsági helyzet alakul ki, és mennyire tartják tiszteletben a népek jogait. Európában mindannyiunknak konkrétan együtt kell majd működnünk, hogy megvédjük érdekeinket, életstílusunkat” – mondta az ukrán elnök.
Megjegyezte, hogy az iráni háború minden országban érezteti következményeit: „a háborúzás módja megváltozott, és valóban erős és minden dróntípussal szemben biztonságos védelem nélkül senki sem érezheti magát biztonságban”.
Hozzátette, hogy Ukrajna felajánlja Olaszországnak dróntechnológiáját a két ország közötti katonai együttműködés elmélyítésére.
A jelenlegi közel-keleti helyzetre tekintettel a római kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti az Izraellel folytatott védelmi együttműködés automatikus megújítását – jelentette be kedden Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
A 2005-ben hatályba lépett olasz-izraeli védelmi memorandumról van szó, amelynek érvényessége mostanáig időszakosan automatikusan megújult.
Az olasz védelmi tárcától származó információk szerint a döntést Guido Crosetto védelmi miniszter közölte izraeli kollégájával, Jiszráel Kaccal.
A memorandumot 2003-ban Párizsban írták alá, majd a római parlament 2005 júniusában ratifikálta.
A két ország közötti védelmi együttműködés többek között katonai és titkosszolgálati eszközök megosztására vonatkozik, valamint az olasz és az izraeli fegyveres erők és a védelmi ipar közös technológiai, fejlesztési és kutatási tevékenységére.
A 11 pontból álló memorandum negyedik automatikus megújítása a következő napokban lépett volna hatályba, és így az együttműködés 2031-ig fennmaradt volna. A memorandum felfüggesztését olasz jogászok csoportja és a baloldali ellenzéki pártok szorgalmazták a Gázai-övezetben, Ciszjordániában és Libanonban kialakult helyzet miatt, valamint a libanoni békefenntartásért felelős ENSZ-misszió, a többségében olasz katonák alkotta UNIFIL dél-libanoni bázisát ért izraeli támadást követően.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a helyi sajtónak nyilatkozva hangoztatta, hogy a római kormány döntése semmilyen módon nem befolyásolja az ország védelmi rendszerét.
