Andrij Melnik, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője felszólította az európai és amerikai partnereket, hogy növeljék a tízszeresére az Ukrajnának szállított légvédelmi rendszerek mennyiségét – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán diplomatának az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elmondott beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint Melnik azt mondta: „Ukrajna felszólítja európai és amerikai partnereit, hogy legalább tízszeresére növeljék a légvédelmi támogatást. Az orosz légi terror riasztóan új mértéke teljesen más léptékű választ igényel. Jobban kell védenünk városaink felett az eget, és meg kell mentenünk a civilek életét.”
Az ukrán diplomata ezenkívül hangsúlyozta, hogy minden ENSZ-tagországnak intézkedéseket kell tennie a Kreml hadigépezetének pénztől való megfosztására, különben Oroszország folytathatja a háborút. „Minden nyitva maradt kiskapu, minden be nem tartott szankció és minden figyelembe nem vett bevételi forrás lehetőséget ad a Kremlnek arra, hogy folytassa agresszív háborúját” – mutatott rá.
A nagykövet felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy támogassák az azonnali tűzszünetről és a foglyok „mindenkit mindenkire” alapon történő cseréjéről szóló határozatot. „Ukrajna nagy hatótávolságú csapásai legitim katonai célpontok ellen nemcsak a csatatér dinamikáját változtatják meg, hanem elkerülhetetlenül aláássák Oroszország gazdasági képességét is arra, hogy támogassa bűnös háborús gépezetét” – hangoztatta Andrij Melnik.
Ukrajna azt szeretné, ha az európai uniós partnerei sokkal gyorsabban és felesleges bürokrácia, valamint további feltételek nélkül nyújtanák a katonai segítséget – jelentette ki pénteken Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy miben szenved hiányt Ukrajna a szövetségeseitől, Zsovkva megjegyezte, hogy pénzben, politikai akaratban és egyszerűen a termelési képességek fizikai hiányában van a hiány. „Elfogadjuk a pénzt. Hálásak vagyunk a két évre szóló 90 milliárd eurós EU-kölcsönért, és hálásak vagyunk azért, hogy 60 milliárd euró kifejezetten Ukrajna katonai szükségleteire fordítódik. Elég ez? Nem, nem elég. Nagyobb összegeket akartunk, egy kicsit más modellt szerettünk volna” – mutatott rá.
Az Elnöki Hivatal vezetője azt is hangsúlyozta, hogy már megbeszélte az Európai Külügyi Szolgálattal, amely a hitel katonai komponenséért felelős, hogy pontosan hogyan fogják elosztani ezeket az alapokat. „Gyorsabbat szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy ne legyenek további feltételek a katonai segélyek elosztásához. És azt szeretnénk, hogy felesleges bürokrácia nélkül történjen” – tette hozzá Ihor Zsovkva, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának viszont egyértelműen kell a katonai segítségnyújtásban részt vennie, tájékoztatva a partnereket a terveiről és igényeiről.
Néhány nyugati partner választásokat akar Ukrajnában a háború alatt, de vannak feltételek a voksolás megtartásának – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta, hogy ez már a második alkalom, hogy olyan információkról hall, miszerint állítólag február 24-én tervezi bejelenteni az ukrajnai választások és népszavazás időpontját. „Sokszor mondtam már a választásokról – akkor jövünk a választásokkal, amikor minden megfelelő biztonsági garancia adott” – hangsúlyozta.
Az államfő szerint a választások kérdését „valamilyen partner” veti fel. Ukrajna maga soha nem vetette fel ezt a kérdést. De van készség egy ilyen folyamatra. „Nagyon könnyű megcsinálni – tűzszünetet kötni, választások lesznek. Vagyis ez biztonsági kérdés” – mondta Volodimir Zelenszkij, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az USA nem fenyegeti Ukrajnát a biztonsági garanciák visszavonásával, és azokat nem köti a választások kérdéséhez.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Volodimir Zelenszkij elnök felszólította az Egyesült Államokat és a partnereket, hogy gyakoroljanak maximális nyomást Oroszországra az ukrán energiaszektor elleni orosz támadások közepette – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő csütörtök esti beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy január 15-én az orosz megszállók ismét támadták a kritikus infrastruktúrát számos ukrán városban. Támadás érte Harkivot, Kijevet, a határ menti területeket, Dnyipropetrovszk és Odessza megyéket. „Folyamatos kapcsolatban leszünk a partnereinkkel. Épp most beszéltem Mark Ruttével, mindenekelőtt a PURL programról és a légvédelmi rakéták vásárlására vonatkozó lehetőségeinkről” – jegyezte meg.
Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai együttműködésről is tárgyalt. Ukrajna nem akadálya a békének, azt viszont az orosz rakéták, drónok és a Kreml Ukrajna elpusztítására irányuló kísérletei akadályozzák. „Amikor az ukránoknak 20-30 órán át nincs áramuk Oroszország miatt, amikor az orosz csapások célja az energiarendszerünk és a népünk megzavarása, akkor Oroszországra kell nyomást gyakorolni” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna szövetségesei kötelező érvényű kötelezettségvállalásokra készülnek Oroszország jövőbeni agressziója esetén, a vonatkozó rendelkezések az Ukrajna biztonsági garanciáiról szóló párizsi megállapodás tervezetében szerepelnek – számolt be az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a tévécsatorna úgy tudja, hogy a dokumentum szerint a garanciák Ukrajna támogatását írják elő Oroszország újabb fegyveres támadása esetén. Ez magában foglalja mindenekelőtt a katonai képességek, hírszerzési erőforrások és logisztikai segítségnyújtás lehetséges felhasználását, valamint diplomáciai lépéseket és további szankciók bevezetését az agresszorral szemben.
A megállapodástervezet egy többnemzetiségű haderő létrehozását is előírja Ukrajna számára, amelynek hozzá kell járulnia a fegyveres erők helyreállításához, és elrettentő funkciót kell betöltenie. Külön megjegyzik, hogy Párizsban koalíció létrehozását tervezik az Egyesült Államok, Ukrajna és más, ezen garanciák végrehajtásához csatlakozni kész államok részvételével.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy előrelépések történtek a biztonsági garanciák nyújtásában Ukrajnának, az európai garanciákkal kapcsolatban az államfő 90%-ban elégedett – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő PAP lengyel hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna az Egyesült Államok garanciáira számít, amelyeket az amerikai Kongresszus szintjén is jóvá kell hagyni. „Elsősorban mivel az Egyesült Államok garanciákat fog nyújtani, amelyeket a Kongresszus is jóváhagy… Nagyon fontos, hogy partnereink hogyan reagálnak az orosz agresszió esetleges megismétlődésére” – jegyezte meg az elnök. Külön kitért az európai biztonsági garanciákra, elismerve, hogy azok nem elégítik ki teljes mértékben Ukrajna igényeit. „Mi sem vagyunk mindennel megelégedve itt, de velük 90%-ban elégedettek vagyunk” – mondta.
A béketerv munkatervezetével kapcsolatban Zelenszkij néhány paraméterre reagált, mindenekelőtt az ukrán hadsereg méretére, amely szintén a biztonsági pontok egyikének tekinthető. „A terv jelenlegi munkatervezete 800 ezerről szól, és erre van szüksége a hadseregünknek” – mondta.
Az ukrán elnök ismét megköszönte az Egyesült Államoknak és Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai háború befejezésére irányuló szándékukat. „Putyin egyáltalán nem akarja befejezni ezt a háborút, sőt, még az ukrajnai háborút sem akarja befejezni, és nem is szándékozik csak Ukrajnával befejezni a háborút. Tovább akar menni” – hangsúlyozta. A kulcskérdés az, hogy ki tudja valójában megállítani az orosz elnököt – gazdasági szankciókkal, katonai erővel és egyéb eszközökkel, az Egyesült Államok „egy ilyen szereplő” mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Párizsban felszólította a nemzetközi partnereket, hogy egyenlően kezeljék az hosszú távú ukrajnai békét fenyegető kihívásokat – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette, hogy Ukrajna partnereinek ereje és egysége a világban nemcsak a háború befejezésének gyorsaságát fogja meghatározni, hanem azt is, hogy meddig nem lesznek új konfliktusok a régióban. „Minél erősebb a világ közös álláspontja az ilyen kérdésekben, annál tovább tart a béke. És ez nemcsak Ukrajnán, hanem Európa és az Egyesült Államok egységes álláspontján is múlik” – jegyezte meg, nyilvánvalóan az Egyesült Államokra utalva, amely Donald Trump béketervét akarja keresztülvinni, még az európaiak véleményével ellentétben is.
Az ukrán elnök azt is hangsúlyozta, hogy alapvető fontosságú a vonatkozó nemzetközi megállapodások előkészítésén folyó munka. Célja a hosszú távú béke, és minden partnernek világosan meg kell értenie az ezzel a folyamattal járó kihívásokat és kockázatokat – tette hozzá. „Az elvi álláspont most egy megfelelő megállapodás előkészítése. Nem csak az a kérdés, hogy mikor ér véget a háború, hanem az is, hogy mennyi idő múlva lesz egy újabb háború” – mutatott rá. Volodimir Zelenszkij ezért felszólította a nemzetközi partnereket, hogy tegyenek egységes intézkedéseket és alkalmazzanak stratégiai megközelítést annak érdekében, hogy a háború utáni béke fenntartható és tartós legyen.
Andrij Szibiha külügyminiszter biztosította európai kollégáit, hogy mindenkit, aki részt vett az ukrajnai korrupciós ügyekben, felelősségre fognak vonni – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Sibiha francia kollégájával, Jean-Noel Barrot-val, német kollégájával, Johann Wadephul-lal, olasz kollégájával, Antonio Tajanival és uniós kollégájával, Kaja Kallasszal találkozott. Tájékoztatta a partnereket a harctéri helyzetről, a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekről és a korrupció elleni küzdelemről. „Megerősítettem, hogy mindenkit, aki részt vett a korrupciós ügyekben, felelősségre vonnak – ez Volodimir Zelenszkij elnök és kormányunk határozott álláspontja” – hangsúlyozta.
A külügyminiszter megköszönte európai szövetségeseinek folyamatos támogatásukat és az Oroszországra nehezedő nyomás fokozását célzó lépéseiket is. A találkozón megvitatják az EU 20. szankciócsomagját, valamint a befagyasztott orosz vagyon teljes körű felhasználásával kapcsolatos munkálatokat.
Ezenkívül Ukrajna légvédelmének és energetikai ellenálló képességének megerősítésére is összpontosítottak a tél előtt, elsősorban a PURL és a SAFE mechanizmusok révén. „Köszönetet mondok a szövetségeseknek, akik új katonai segítségnyújtási és támogatási csomagokat készítenek elő az energiaszektorban. Meghívtam kollégáimat, hogy látogassanak el Ukrajnába” – tette hozzá Andrij Szibiha.
Az európai csapatok Ukrajnába történő beküldésének kérdése az aktív harcok idején óvatos megközelítést igényel, ha a partnerekre túl nagy nyomás nehezedik ebben a kérdésben, fennáll a negatív következmények kockázata – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a The Guardian című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij Nagy-Britannia és Franciaország azon hajlandóságára reagálva, hogy a békemegállapodás után csapatokat küldjenek Ukrajnába, elmondta: „A vezetők félnek a társadalmuktól. Nem akarják, hogy háborúba keveredjenek.”
Az elnök hozzátette, hogy a csapatok küldéséről szóló döntés „az ő döntésük”. Ha a nyomás túl erős, fennáll annak a veszélye, hogy Kijev elveszítheti „partnereink pénzügyi és katonai támogatását” – vélekedett.
Újságírói kérdésre, hogy szeretné-e, ha a brit hadsereg korábban érkezne – például, hogy védelmi állásokat foglaljon el az ukrán-belorusz határon –, Zelenszkij így válaszolt: „Természetesen. Sok mindent kérünk, beleértve a fegyvereket, valamint az EU- és NATO-tagságot.”
Volodimir Zelenszkij elnök több mint 30 konzultációt jelentett be a partnereivel, hogy gyakoroljanak nyomást Oroszországra, Ukrajna és szövetségesei arra törekszenek, hogy Oroszországot igazságos békére kényszerítsék – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az elnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy ezeknek a megbeszéléseknek a résztvevői a világ különböző részeit képviselik és eltérő víziókkal rendelkeznek, de összességében közös álláspontot képviselnek az ukrajnai háborúval kapcsolatban. „Véget kell vetnünk ennek a háborúnak. Nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra egy őszinte béke érdekében” – hangsúlyozta.
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna a partnereivel együtt a tapasztalatait felhasználva próbálja megakadályozni az Oroszország általi megtévesztést. Mint hangsúlyozta, jelenleg nincsenek jelek arra, hogy Oroszország a háború befejezésére készülne. „Összehangolt erőfeszítéseink és közös lépéseink – Ukrajna, az Egyesült Államok, Európa, minden békét akaró ország – mindenképpen békére kényszeríthetik Oroszországot” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
We had a long and substantive conversation with @POTUS. We started with one-on-one talks before inviting European leaders to join us. This call lasted for more than an hour and a half, including about an hour of our bilateral conversation with President Trump.
