Ukrajnát nem lehet részekre osztani, ha a Nyugat elismeri egy szuverén állam határainak aláásását, az új háborúkhoz vezethet – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, akit a The Guardiancímű brit lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Von der Leyen megjegyezte, hogy Oroszország „nem mutat valódi vágyat a konfliktus befejezésére”, és továbbra is az 1945-ös jaltai konferencia óta kialakult mentalitás keretein belül cselekszik, amely a háború utáni rendet szabályozta, és kritikák tárgya volt. „Egyértelművé kell tennünk: egy szuverén európai ország egyoldalú feldarabolása elfogadhatatlan, és a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Ha ma legitimáljuk és formalizáljuk a határok aláásását, holnap az új háborúk kapuját nyitja meg, és ezt nem engedhetjük meg” – jegyezte meg.
Az EB-elnök szerint Donald Trump amerikai elnök béketeremtési erőfeszítései kiindulópontot jelenthetnek, de Európának komoly aggályai vannak Washington kezdeti 28 pontos béketervének részleteivel kapcsolatban. Szerinte most van lehetőség valódi előrelépésre. Fontos azonban fenntartani a nyomást Oroszországra, mivel az eddig nem mutatott szándékot a háború befejezésére – állította Ursula von der Leyen.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország fokozza az ukrán energiatermelés elleni támadásokat, miközben a világ a közel-keleti békére összpontosít – számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy a drónokon kívül az orosszok 92 rakétát és 1360 siklóbombát is bevetettek Ukrajna ellen. Mint kifejtette: „Moszkva fokozza a csapásokat, és nyíltan kihasználja azt a tényt, hogy a világ a közel-keleti béke biztosítására összpontosít.”
Ezért nem engedhető meg a nyomás enyhítése – mutatott rá az elnök. Szankciók, vámok, közös fellépés az orosz olajvásárlók ellen, akik ezt a háborút finanszírozzák – mindennek az asztalon kell maradnia – tette hozzá. Ez nyithatja meg az utat a tartós béke felé Európa számára, a világ ezt a közel-keleti békefolyamattal párhuzamosan garantálhatja – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Oroszország fokozza az ukrán gáz- és energiainfrastruktúra elleni támadásokat a tél közeledtével, miközben a nemzetközi válasz továbbra is gyenge – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Sajnos a világ részéről nincs méltó reakció mindarra, ami történik, a csapások mértékének és merészségének folyamatos növekedésére.” Hangsúlyozta, hogy pontosan ezért teszi ezt Vlagyimir Putyin orosz diktátor.
„Egyszerűen csak nevet a Nyugaton, a hallgatásán és a határozott válaszlépések hiányán. Oroszország elutasított minden javaslatot a háború leállítására vagy legalább a csapások leállítására. Oroszország nyíltan megpróbálja elpusztítani a polgári infrastruktúránkat. És most, még a tél beállta előtt – a gázinfrastruktúrát, a termelést, az áramszállítást” – magyarázta az elnök. Mint megjegyezte, jelenleg a világ részéről semmilyen valódi reakció nincs. „Továbbra is harcolni fogunk, hogy a világ ne maradjon csendben, hogy Oroszország érezze a választ” – tette hozzá.
Az államfő megjegyezte, hogy az orosz rakéták és drónok számos kritikus, külföldi gyártmányú alkatrészt tartalmaznak. „Csak egyetlen orosz Kinzsal rakéta 96 külföldi gyártású alkatrészt tartalmaz. Sok közülük valóban kritikus fontosságú alkatrész, amelyeket maga Oroszország nem gyárt” – hangsúlyozta. Elmondása szerint az egyik napról a másikra használt több mint 500 drón több mint 100 000 külföldi alkatrészt tartalmaz. Ezen alkatrészek beszállítói között olyan országok vállalatai is megtalálhatók, mint az Egyesült államok, Kína, Tajvan, Nagy-Britannia, Németország, Svájc, Japán, Koreai Köztársaság, Hollandia.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a totális háború negyedik évében meglepő hallani, hogy egyes országok állítólag nem tudják, hogyan állítsák meg az orosz katonai felszerelések kritikus elemeinek szállítását.
Az elnök bejelentette, hogy a szankciókoordinátorok csoportjának (G7) ülését a jövő hétre tűzték ki. „Minden szankciós, ellátási korlátozási javaslatunk megvan, a partnereinknek is megvannak. Az anyagokat biztosítottuk – megoldásokra van szükség. Az új szankcióinkat is előkészítjük azok ellen, akik most Oroszországra, a háborújára dolgoznak, és azok ellen, akik ilyenkor megpróbálják meggyengíteni Ukrajnát” – szögezte le Vlodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország fokozza az ukrán gáz- és energiainfrastruktúra elleni támadásokat a tél közeledtével, miközben a nemzetközi válasz továbbra is gyenge – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1759689300
[modified] => 1759685126
)
[title] => Zelenszkij kemény választ követel a Nyugattól az infrastruktúra elleni orosz támadásokra, mert Putyin nevet a markába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=164817&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164817
[uk] => 164826
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 164818
[image] => Array
(
[id] => 164818
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[original_lng] => 23374
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1759675517:2
[_thumbnail_id] => 164818
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2179
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 476638490000
[_oembed_085e102a774ec6c93c759233227b6ff1] =>
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
A nyugati szövetségesek aggodalmukat fejezik ki az ukrán hatóságok centralizációs vágya miatt, de tartózkodnak a nyilvános kritikától, hogy ne táplálják az orosz propagandát – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A nyugati orgánumnak három kijevi európai küldött, akik névtelenséget kértek, elmondta: „Nem csak Zelenszkij pártbeli riválisait aggasztja most a hatalom központosítására irányuló törekvés. Míg a nyugati szövetségesek tartózkodnak minden nyilvános kritikától, attól tartva, hogy teret adnak Moszkva propagandájának, magánbeszélgetésekben aggodalmukat fejezték ki.”
A Politico forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a „nép szolgáival” tartott legutóbbi találkozón Zelenszkij panaszkodott a parlamenti képviselőkre, a civil aktivistákra és az újságírókra, amiért „nem járultak hozzá Ukrajna megingathatatlan képének kialakításához a nyugati partnerek körében”.
Az elnök harciasan kijelentette, hogy az ukránok által az országon belüli helyzettel kapcsolatban tett negatív kijelentések elvonják a figyelmet arról, amire összpontosítani kellene: a háborús erőfeszítésekről és a külföldi szövetségesek fokozott támogatásáról
– áll a cikkben.
A Politico szerint Zelenszkij a képviselőkkel tartott legutóbbi találkozóján „világosan kijelentette szándékát, hogy indulni fog minden lehetséges választáson”. „És úgy tűnik, hogy nemcsak Zelenszkij pártbeli riválisait aggasztja a hatalom egyre növekvő monopolizálása” – jegyezte meg a kiadvány.
A cikk szerint a párton belül egyre több kétség és panasz merül fel Zelenszkij „személyre szabott” kormányzási módszerével és azzal a hajlamával kapcsolatban, hogy „nem tiszteli a parlamentet, és a korrupcióellenes ügynökségek elleni lépései továbbra is irritálják saját törvényhozóinak egy részét”.
A politikai ellenfelek régóta panaszkodnak az ukrán vezető populista türelmetlenségére a demokratikus kormányzáshoz szükséges korlátokkal és ellensúlyokkal szemben, valamint a kritikával szembeni veleszületett érzéketlenségére. Védelmezői azonban figyelmen kívül hagyják ezeket a panaszokat, mondván, hogy a háborúhoz határozott, döntő kézre van szükség
– írta a Politico.
A kiadvány azt is jelezte, hogy az elnök „barátai és tanácsadói” egyre nagyobb hatalomra és irányításra tesznek szert, míg azok, akik hajlandóak megkérdőjelezni és megtámadni a kormány döntéseit, vagy akik a függetlenség jeleit mutatják, a hatalmon kívül találják magukat.
Donald Trump Oroszországgal kapcsolatos keményebb kijelentései ellenére a Nyugat nem lát valódi elmozdulást az amerikai elnök Ukrajna-politikájában – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újságnak a Washington és európai partnerei közötti tárgyalásokban részt vevő két magas rangú tisztviselő azt mondta: a retorika megváltozott, de a tettek nem. Források szerint az amerikai elnök továbbra is Vlagyimir Putyin orosz diktátort tekinti kulcsfontosságú közvetítőnek a háború megoldásában. Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt tartják a gyors „békemegállapodás” fő akadályának.
Ez az álláspont kelt aggodalmat a szövetségesek körében, mert – ahogy a tisztviselők megjegyezték – befolyásolhatja Ukrajna jövőbeli támogatását. Bár a Patriot rendszerek szállítása az ukrán városok és katonai létesítmények védelmének megerősítését célozza, ez nem fogja megváltoztatni Ukrajna azon képességét, hogy visszavágjon Oroszországnak. És így a háború általános dinamikáját sem. „Van egy kis túlzott izgalom a hangnemváltás miatt, de nem látjuk, hogy ez komolyabb cselekvésbe torkollna” – mondta az egyik tisztviselő.
Amerikának és Európának tárgyalóasztalhoz kell ülnie az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokon, Ukrajnának az EU-hoz hasonlóan erős pozícióból kell megkezdenie a tárgyalásokat, márpedig Európa ereje az egységben rejlik – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Összehangolt munkára van szükségünk a tartós béke érdekében, nem csak a harcok felfüggesztésére, amellyel Putyin időt akar nyerni. Valódi, stabil és garantált békére kell rákényszerítenünk Moszkvát.”
Az elnök szerint mindenki tudja, hogy Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök beiktatása után fokozni fogja a háború befejezését célzó erőfeszítéseket. És akkor minden azon múlik, hogy Európa erős, egységes hangon támogatja-e őt – tette hozzá.
Az államfő úgy vélte, hogy Ukrajna számára fontos az együttműködés. Kína, India, Szaúd-Arábia, Brazília és más globális déli partnerek nemcsak Ukrajna területi integritását tartják tiszteletben, hanem szükség esetén Oroszországra is gyakorolják a befolyásukat – mutatott rá. „Arra kérjük Európát, hogy fordítson nagyobb figyelmet ezeknek az országoknak a szerepére, mivel Oroszországot a területi integritás elveinek tiszteletben tartására késztethetik, ami megfelel a saját érdekeiknek és hozzájárul a béke eléréséhez” – mondta.
Az elnök véleménye szerint Európa és Amerika képes véget vetni a háborúnak, és elérni az igazságos és megbízható békét. Ahhoz azonban, hogy az Egyesült Államok maximális nyomást gyakoroljon, Európának egyértelmű álláspontot kell felvennie.
Zelenszkij hét példát hozott arra, hogy Oroszország mitől fogja felismerni a béke szükségességét:
először: geopolitikai egyértelműség Ukrajna és Európa számára – Ukrajna felkérése a NATO-ba;
harmadszor: védelmünk megerősítése a beígért fegyverekkel és légvédelmi rendszerekkel, valamint a dandárok sürgős felszerelése;
negyedszer: a fegyvergyártásba történő beruházások növelése Ukrajnában és Európában a kapacitásépítés érdekében;
ötödször: az Oroszország elleni szankciók megőrzése és megerősítése a teljes, hosszú távú béke létrejöttéig;
hatodszor: a befagyasztott orosz eszközök aktívabb felhasználása a béketörekvések támogatására;
hetedszer: társadalmi stabilitás – segítség Ukrajnának az iskolák, kórházak, energetikai infrastruktúra újjáépítésében a normális élet biztosítása érdekében. Ez az orosz háború kudarcának bizonyítéka.
Nagy-Britannia és Franciaország nem zárja ki, hogy vezesse a külföldi katonai kontingenst Ukrajnában a Donald Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelmével járó kockázatok miatt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Le Monde című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a francia újság forrásai szerint ismét megélénkültek a viták a nyugati csapatok és védelmi magáncégek Ukrajnába küldésével kapcsolatban. A kérdésről folyó vita részletei titkosak, de Trump választási győzelme után felerősödtek. A lap emlékeztet arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök először februárban tett megfelelő kezdeményezést. Ugyanakkor erős ellenállást váltott ki néhány európai országban, élükön Németországgal. Azonban ezt a forgatókönyvet nem temették el. „Információink szerint az elmúlt hetekben újjáéledt Keir Starmer brit miniszterelnök november 11-i franciaországi látogatása alkalmával” – tette hozzá a kiadvány.
Egy katonai forrás szerint London és Párizs között tárgyalások folynak a védelmi együttműködésről, elsősorban abból a célból, hogy szilárd szövetségesi magot hozzanak létre Európában, hangsúlyt fektetve Ukrajnára és az európai biztonságra. Emellett a Le Monde emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a francia külügyminisztérium vezetője, Jean-Noel Barro a BBC-nek adott interjújában arra szólította fel a nyugati partnereket, hogy Ukrajna támogatásában „ne húzzanak és ne fejezzenek ki vörös vonalakat”. Ugyanakkor a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségével kapcsolatos kérdésekre válaszolva azt mondta: „Nem zárunk ki semmilyen lehetőséget.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök fokozta kampányát Ukrajna és nyugati partnerei ellen azzal, hogy november 21-én „demonstrációs ballisztikus rakétacsapást” indított Ukrajna ellen.
Az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW) új jelentésében foglalkozott Vlagyimir Putyin legújabb fenyegetéseivel és azok hatásaival.
Putyin közvetlenül fenyegette a Nyugatot azzal, hogy Oroszország megtámadhatja azokat az országokat, amelyek támogatják Ukrajna támadásait Oroszország területén, és retorikailag összekapcsolta a november 21-i ballisztikus rakétás csapást az orosz nukleáris
– olvasható a jelentésben.
„Putyin legutóbbi fenyegetései a Nyugat ellen arra összpontosítottak, hogy a nyugati országok lehetővé tették Ukrajnának, hogy távoli csapásokat mérjenek orosz területekre, de az ukrán erők hosszú ideje csapásokat mértek arra, amit a Kreml jogellenesen «orosz területnek» nyilvánított. A Kreml 2014-ben jogellenesen elcsatolta a Krímet Oroszországhoz, és az ukrán erők rendszeresen csapásokat mértek a félszigetre az Egyesült Államok által biztosított ATACMS és az Egyesült Királyság által biztosított Storm Shadow rakétákkal 2023 áprilisa óta” – állapítják meg az elemzők.
Ukrajnában, akárcsak a világban, jelenleg minden olyan helyszín látható, ahol Oroszország észak-koreai katonákat koncentrál, a partnerek azonban ahelyett, hogy lehetővé tennék a mélységi csapásokat, figyelnek – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna megelőző csapást tud mérni, ha információval rendelkezik minden olyan helyszínről, ahol Oroszország észak-koreai katonákat képez ki. „Ha lenne rá lehetőségünk, elég nagy lőtávolságban csapnánk le. És ez a partnereken múlik. De az ilyen szükséges nagy hatótáv helyett Amerika figyel, Nagy-Britannia figyel, Németország figyel. Mindenki csak arra vár, hogy az észak-koreai hadsereg az ukránok elleni csapásba kezdjen” – mutatott rá.
Az elnök kiemelte: mindenkinek a világon, aki nagyon szeretné, hogy ez az orosz háború Ukrajna ellen ne terjedjen ki, és hogy Európából ne terjedjen át a háború a világ más régióira, ne csak figyeljenek. „Cselekedni kell. Szükséges, hogy a háború eszkalációjának és kiterjedésének megengedhetetlenségéről szóló szavak egybeessenek a tettekkel” – zárta gondolatait Volodimir Zelenszkij.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
„Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot” – mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.
Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára.
„Ukrajnának e helyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna” – húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.
Bár a NATO csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Варто зауважити, що після зустрічі в Москві Фіцо та Путін не робили спільних заяв і не відповідали на запитання ЗМІ. Вони просто не можуть нічого публічно сказати про те, що обговорювали на зустрічі. Вони бояться реакції громадськості.
Москва надає значні знижки для Фіцо, але…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 23, 2024
