Donald Trump amerikai elnök elismerte, hogy a Kreml befolyást gyakorol adminisztrációja és csapata egyes képviselőire, ami szerinte az amerikai tisztviselők azon szándékával magyarázható, hogy véget vessenek az orosz–ukrán háborúnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az amerikai elnöknek a kabinetjével folytatott megbeszélése után tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump válaszolt a média képviselőinek arra a megkeresésére, hogy kommentálják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseit a Time magazinnak adott interjújában, ahol azt állította, hogy Oroszországnak sikerült információkkal befolyásolnia a Fehér Ház csapatában egyes személyeket. Az amerikai elnök ezt nem tagadta, sőt megjegyezte, hogy ez megtörténhetett, és az az Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel hozható összefüggésbe.
„Nos, valószínűleg befolyásolták őket ennek a kérdésnek a rendezésében, mert Ukrajna azt akarja, hogy rendezzék, szerintem nekik is rendezniük kellene, Oroszország is azt akarja, hogy rendezzék” – mondta Trump. Megismételte azt az elképzelést, hogy ha az Ovális Irodában ült volna, „soha nem történt volna meg az oroszok nagyszabású inváziója Ukrajna ellen”.
Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy nagyra értékeli Marco Rubio külügyminiszter, az orosz hatóságokkal tárgyaló Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó munkáját. „Marco nagyszerű munkát végez, Steve Witkoff pedig hihetetlen… Michael Waltz… Nagyszerű embereink csapata dolgozik ezen a témán. És a munkanapjuk jelentős részét azzal töltik, hogy megoldjanak valamit, ami valóban hatással van ránk anyagilag, mert annyi pénzt adtunk oda” – emlékeztetett Donald Trump.
Az Egyesült Államok tovább szigorítja az Oroszország elleni szankciókat azzal, hogy korlátozza az energiakereskedelemmel kapcsolatos kifizetéseket, miközben béketárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin kormányával az ukrajnai háború kapcsán.
A Trump-adminisztráció csendben hagyta lejárni azt az engedélyt, amely lehetővé tette, hogy néhány orosz bank amerikai dollárban fogadjon kifizetéseket az energiaértékesítésért. Ez a rendszer, amely General License 8 néven volt ismert, 2022 februárja, az orosz invázió kezdete óta volt érvényben.
Az adminisztráció nem jelentette be nyilvánosan a változást, amelyet még a leköszönő Biden-kormányzat januárban foganatosított egy új szankciós csomag részeként. Ennek részeként Bidenék lerövidítették az engedély szokásos hat hónapos érvényességi idejét, így az március 12-én éjfélkor lejárt – írja a Bloomberg.
„Az engedély lejárta jelentősen megnehezíti Oroszország olaj- és gázbevételeinek beáramlását.”
„Ha ön egy külföldi olajfinomító, olajkereskedő vagy orosz gázt vásárló cég, és a bankja amerikai dollárban – vagy bármilyen más nyugati valutában – szeretne fizetni az orosz energiahordozókért, azt mostantól nagyon nehéz lesz megtenni” – mondta Edward Fishman, az amerikai külügyminisztérium egykori tisztviselője, aki 2014-ben az orosz szankciókon dolgozott.
A Trump-adminisztráció közben tűzszüneti megállapodásra törekszik Moszkva és Kijev között, és a héten találkozott ukrán tisztviselőkkel, akik beleegyeztek egy egy hónapos fegyverszüneti javaslatba. Putyin csütörtökön kijelentette, hogy meg kívánja vitatni a tűzszüneti javaslatot Trumppal, de szerinte a tűzszünetnek egy hosszú távú megoldáshoz kell vezetnie.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog habozni további szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a feleket, és Trump „kész maximális nyomást gyakorolni mindkét félre”.
A szankciók szigorításának hatása egyelőre nem egyértelmű, mivel sok orosz energia vásárlója már felkészülhetett a korlátozásokra, vagy alternatív fizetési megoldásokat hozhatott létre a nyugati szankciók megkerülésére.
„Ez mindenképp egy szigorítás, de a kérdés az, hogy mekkora hatása lesz dollárban kifejezve, vagy az olajkereskedelem tényleges értékére nézve” – mondta Daniel Tannebaum, a pénzügyminisztérium egykori tisztviselője.
Európának növelnie kell az Egyesült Államokra nehezedő nyomást, miután Washington úgy döntött, hogy tárgyal Oroszországgal, Ukrajna és Oroszország között nem szabad „virtuális békének” lennie – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál az MDR német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Baerbock az Ukrajnával kapcsolatos amerikai-orosz tárgyalásokat kommentálva hangsúlyozta:
„Növeljük az amerikaiakra nehezedő nyomást, hogy megértessük velük, hogy a lehető legtöbb vesztenivalójuk van, ha már nem állnak az európai liberális demokráciák oldalán.”
A német külügyminiszter ezenkívül óva intett a „virtuális békétől”, a „zsarolástól” és a „kapitulációtól” az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások során. Annalena Baerbock ugyanakkor megígérte, hogy mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg az országnak szüksége van rá.
Donald Trump amerikai elnök azon képessége, hogy növelje a nyomást Vlagyimir Putyinra, továbbra is jelentős, Moszkva olaj- és gázbevételeinek a csökkentését kell prioritásként kezelnie – jelentette ki hétfőn Vladiszlav Vlaszjuk szankciópolitikáért felelős elnöki biztos az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint Vlaszjuk elmondta:
„Ezek vámkorlátozások – az orosz fémekre, műtrágyákra és más árukra kivetett vámok növelése. A stratégia részét kell képeznie a másodlagos szankciók szigorításának az Oroszországot a korlátozások megkerülésében segítő cégekkel szemben, az új bankok blokkolása, az eszközök elkobzása és a kritikus technológiákhoz való hozzáférés korlátozása is. A további szankciók kulcsfontosságú eszköz a Kreml tisztességes tárgyalásokra kényszerítésében.”
Az elnöki biztos szerint a prioritás azonban az orosz olaj- és gázbevételek csökkentése az árnyékflotta ellensúlyozása, az árplafon szigorúbb ellenőrzése és a termelési költségek növelése révén.
Joe Biden amerikai elnök még egyszer találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, mielőtt távozik a Fehér Házból; több amerikai és ukrán lap is arról ír, hogy az amerikai politikus meg fogja kérni ázsiai hivatali partnerét, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára, annak érdekében, hogy elérjék: Phenjan ne segítse ennyire szorosan Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Hszi Csin-ping és Joe Biden hamarosan Peruban fognak találkozni, valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy az amerikai vezető még elnökként tud egyeztetni a kínai vezetővel.
Több amerikai és ukrán lap arról ír: a találkozó fő témája az ukrajnai háború lesz, ezen belül is kiemelt kérdés lesz Észak-Korea szerepe a konfliktusban. Észak-Korea ugyanis jelentős mennyiségű fegyverrel és katonával támogatja Oroszországot, közben az ország gazdasága nagyon erősen függ Kínától.
A találkozó során Joe Biden várhatóan meg fogja kérni Hszi elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára, hogy ne segítsék ilyen látványosan Oroszországot, hiszen Amerika kénytelen lesz olyan lépéseket tenni az elszigetelt diktatúra ellen, ami Kínának is fájhat.
Mindemellett Biden várhatóan egyeztet majd Hszi-elnökkel a drogkereskedelem blokkolásáról, az amerikai politikai rendszerek elleni kínai kibertámadásokról és a kínai vállalatok orosz hadiiparral való együttműködéséről.
Nem világos, hogy Hszi elnök mennyire lesz majd fogékony az amerikai elnök nyomásgyakorlására, hiszen Biden februárban távozik a Fehér Házból. Biden alighanem azt hangsúlyozza majd, hogy utódja, Donald Trump, jó eséllyel még keményebb lesz mind Kínával, mind Észak-Koreával szemben.
Amerikai tisztségviselők nyomást gyakorolnak Volodimir Zelenszkij elnökre, hogy rendelje el 18 éves kortól a mozgósítást, de az államfő ebbe nem megy bele – közölte kedden Szerhij Lescsenko, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó azt írta: „Mivel ez az információ napvilágra került, megerősíthetem: mindkét párt amerikai politikusai nyomást gyakorolnak Zelenszkij elnökre abban a kérdésben, hogy miért nem mozgósítják a 18-25 éves fiatalokat Ukrajnában.” Szerinte az amerikai tisztviselők azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államokban 19 éves koruktól hívták be a férfiakat a vietnami háborúba. Az amerikaiak utalnak arra, hogy csak a nyugati fegyverek nem elegendőek, ezért szükség 18 éves kortól kell mozgósítani.
„Zelenszkij elnök nem enged, és továbbra is győzködi mindkét párt politikusait, hogy adjanak fegyvert a mozgósítási korhatár megváltoztatása nélkül” – tette hozzá Szerhij Lescsenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Amerikai tisztségviselők nyomást gyakorolnak Volodimir Zelenszkij elnökre, hogy rendelje el 18 éves kortól a mozgósítást, de az államfő ebbe nem megy bele – közölte kedden Szerhij Lescsenko.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729023000
[modified] => 1729021499
)
[title] => Az USA nyomást gyakorol Zelenszkijre, hogy vigye le 18 évre a mozgósítási korhatárt, de ő nem enged – Elnöki Hivatal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129485&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129485
[uk] => 129482
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129486
[image] => Array
(
[id] => 129486
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-4.jpg
[original_lng] => 29882
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-4-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729010700:12
[_thumbnail_id] => 129486
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1834
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Az amerikai tisztviselők nyomást gyakoroltak az ukrán törvényhozókra, és felszólították őket, hogy oldják meg a mozgósítással kapcsolatos problémákat, számolt be a The New York Times.
Miközben az amerikai tisztviselők nyomást gyakoroltak a washingtoni törvényhozókra, hogy adjanak több katonai segítséget Ukrajnának, a kijevi kormányt arra szólították fel, hogy oldja meg a mozgósítással kapcsolatos problémákat.
James O’Brien, az Egyesült Államok Európáért és Eurázsiáért felelős külügyminiszter-helyettese elmondása szerint a mozgósítással kapcsolatos erőfeszítések ugyanolyan kritikusan fontosak voltak a fronton való helyzet stabilizálására és a háború lefolyásának megfordítása szempontjából, mint a tüzérség.
„Ukrajnának meg kell győződnie arról, hogy megvannak a harchoz szükséges emberei” – hangsúlyozta a Fehér Ház képviselője.
A kiadvány megjegyezte, hogy az intézkedéssel kapcsolatos heves vitákat Ukrajnában az a tény váltotta ki, hogy nem egyértelmű, hogyan fogják ezt a politikát végrehajtani.
„Számos, több tízezer katona harcol a frontvonalon, több mint két éve pihenés nélkül, igazságos és tisztességes lépésnek tekintik az új mozgósítási törvény elfogadását” – tette hozzá a NYT.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai tisztviselők nyomást gyakoroltak az ukrán törvényhozókra, és felszólították őket, hogy oldják meg a mozgósítással kapcsolatos problémákat, számolt be a The New York Times.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1714312380
[modified] => 1714290957
)
[title] => The New York Times: az USA nyomást gyakorolt az ukrán kormányra, hogy hagyja jóvá a mozgósításról szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111267&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111267
[uk] => 111209
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 111210
[image] => Array
(
[id] => 111210
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/original-2024-04-27t134135995.jpg
[original_lng] => 271220
[original_w] => 1200
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/original-2024-04-27t134135995-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/original-2024-04-27t134135995-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/original-2024-04-27t134135995-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/original-2024-04-27t134135995-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/original-2024-04-27t134135995.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/original-2024-04-27t134135995.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/original-2024-04-27t134135995.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714280158:12
[_thumbnail_id] => 111210
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1519
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b23132978736196323891308649615bb] =>
Harkiv és általában a térség védelme átfogó megközelítést igényel, beleértve az oroszok nagyobb távolságra szorítását is – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben a Mark Rutte holland miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Sokáig beszélhetünk arról, hogyan lelőjük az SZ–300-ast. Megértjük, mi hiányzik. Tudjuk, milyen nagy a kockázat, ha egy rakéta egy perc alatt eltalál egy civil célpontot. Megértjük, hogy itt átfogó védelemre van szükség. És ami a legfontosabb, ne csak Harkiv és a térség légvédelmének megerősítésével foglalkozzunk, hanem az oroszokat is nagyobb távolságra kell kiszorítanunk.”
Az elnök szerint, ha az ellenséget nem szorítják vissza, amennyire csak lehet, akkor nehéz lesz megvédeni Harkivot. Ugyanakkor mind ő, mind Rutte továbbra is keresi a lehetőségeket a légvédelem megerősítésére – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna németországi nagykövete szombaton visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Berlin zárt ajtók mögött nyomást gyakorolna Kijevre, hogy kössön békemegállapodást Oroszországgal.
A találgatásokat a Der Spiegel című német magazin pénteki beszámolója táplálta, amely egy október végi titkos „orosz vacsoráról” szólt a washingtoni német nagykövetségen, amelyen Olaf Scholz német kancellár legközelebbi tanácsadója, Wolfgang Schmidt kancelláriaminiszter állítólag „eufórikusan dicsérte” Samuel Charap amerikai tanácsadó javaslatát, amely szerint az ukrajnai háborút egy Moszkvával kierőszakolt tárgyalásos rendezéssel kellene lezárni.
Az RRB német közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában Olekszij Makejev, Ukrajna berlini nagykövete tagadta, hogy a német kormány arra kényszerítené Kijevet, hogy elfogadja az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat, amelyek az ukrán területek végleges elvesztéséhez vezethetnek.
A német kancellária egyik tisztviselője a Politico című lapnak elmondta, hogy Schmidt visszautasítja a Spiegel jelentésében szereplő „megalapozatlan állításokat”. Scholz és más nyugati vezetők többször hangsúlyozták, hogy Kijevnek egyedül kell eldöntenie, mikor és milyen feltételekkel köt békeszerződést Moszkvával.
A német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója, Jens Plötner a hónap elején Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével közös véleménycikkben azt írta:
Egy tűzszünet ma egyenlő lenne Oroszország területszerzésének legitimálásával, és egy újabb befagyasztott konfliktus előtt nyitná meg az utat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten azt mondta, hogy nem hajlandó tárgyalni a békéről Ukrajnával, amíg nem éri el a háborúban kitűzött céljait.
Nincs értelme a nyomásgyakorlásnak Ukrajnára a béketárgyalások megkezdésére irányuló javaslatokkal jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben, a Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij kifejtette: ,,A háború előtt nagyobb volt rajtunk a nyomás. Az invázió kezdete után pedig mindenki számára világossá vált, hogy Oroszország nem egy állam, hanem egy terrorszervezet, amely azért jött, hogy öljön, és területeket foglaljon el. Mindenki megértette, hogy a kérdés Ukrajnának és mindennek, ami ukrán, az elpusztítása.”
Mint az államfő elmondta, lehetetlen nyomást gyakorolni Ukrajnára. „Akar valaki? Igen. De ezek az emberek kevésbé beszélnek hangosan, és ez nagyszerű, jobban megértik, hogy kivel folytattak párbeszédet azelőtt. Nincs értelme nyomást gyakorolni Ukrajnára. Mert különben Oroszország Európába jön, hogy nyomást gyakoroljon Európára.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország célja Ukrajna területének az elfoglalása. „Újra felvetődik a történelmi határok témája. Ez azt jelzi, hogy el akarják foglalni, és keresik ennek a hódításnak az igazolását” – tette hangoztatta Volodimir Zelenszkij.
It’s Ukraine that has brought the EU together like never before. It’s ?? that’s defending European values for generations to come. It’s Ukraine where Europe becomes whole, free, and at peace. Together in struggle, together in victory. Long live Europe! Long live freedom! 2/2 pic.twitter.com/0WdcWNkz8P
The Netherlands will continue to support Ukraine in the face of continued Russian aggression, as much and for as long as necessary. The devastating situation in Israel and Gaza will not divert our attention away from Ukraine. The existential need to push back against Russian… pic.twitter.com/o1CCW3gKQp
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024