Donald Trump bejelentette, hogy kedden több tízezer oldalnyi JFK-merénylettel kapcsolatos iratot hoznak nyilvánosságra.
„Az emberek évtizedek óta várnak erre” – mondta az amerikai elnök a John F. Kennedy elnök elleni merénylettel kapcsolatos iratok közzétételéről. Trump, aki hétfőn a Kennedy Központban beszélt, hozzátette, nem hiszi, hogy az anyag – „körülbelül 80 000 oldal” – szerkesztésre kerülne.
„A kampány során megígértem, hogy megteszem, és én tartom a szavam” – mondta Trump a közelgő nyilvánosságra hozatalról.
A múlt hónapban az FBI közölte, hogy körülbelül 2400, a merénylettel kapcsolatos iratot fedeztek fel egy Trump elnöki rendeletéből eredő keresés során, amely elrendelte az 1963-as gyilkossággal kapcsolatos iratok titkosításának feloldását– írja a CBS News.
A hivatal szerint a dokumentumokat már leltározták, digitalizálták, és „korábban nem ismerték fel, hogy kapcsolatban állnak a JFK-merénylet aktájával”. Az FBI februárban átadta az iratokat az országos levél- és irattár (NARA) részére, hogy bekerüljenek a folyamatban lévő titkosítás feloldási folyamatba. A hivatal nem közölte az iratok tartalmát.
Trump hivatali idejének első hetében aláírt egy elnöki rendeletet, amely előírta ezeknek az iratoknak, valamint testvére, Robert F. Kennedy szenátor és a polgárjogi ikon, Martin Luther King Jr. meggyilkolásával kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is.
A rendelet 15 napot adott a nemzeti hírszerzés igazgatójának és az igazságügyi miniszternek, hogy tervet terjesszenek az elnök elé a Kennedy-merénylettel kapcsolatos iratok „teljes és hiánytalan” közzétételére.
A Kongresszus 1992-ben elfogadta a John F. Kennedy elnök merényletével kapcsolatos iratok gyűjteményéről szóló törvényt, amely előírta, hogy minden merénylettel kapcsolatos anyagot egyetlen gyűjteményben kell őrizni az országos levéltárban, és nyilvánosan elérhetővé kell tenni. A törvény 25 évet adott a szövetségi ügynökségeknek az iratok feldolgozására és nyilvánosságra hozatalára, bizonyos kivételekkel.
Az országos levéltár gyűjteménye több mint 5 millió oldalnyi dokumentumot tartalmaz.
Az elmúlt három évtizedben fokozatosan tették hozzáférhetővé a Kennedy-merénylettel kapcsolatos anyagokat a nyilvánosság számára. Legutóbbi adagját 2023 augusztusában hozták nyilvánosságra. Az intézmény 2022 decemberében közölte, hogy a Kennedy-gyűjteményben található iratok több mint 97 százaléka már elérhető az amerikai emberek számára.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezéséről szóló tárgyalások nem lesznek nyilvánosak, de az Egyesült Államoknak szerepet kell játszaniuk ebben – jelentette ki kedden Marco Rubio új amerikai külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az amerikai diplomácia új vezetője szerint a Donald Trump-kormányzat hivatalos politikája lesz Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezése. „Az ilyen jellegű konfliktusok befejezésének egyetlen módja, hogy nem nyilvános nyilatkozatokkal zárulnak le. Kemény, erőteljes diplomáciával végződnek, amelyet az Egyesült Államok igyekszik felhasználni annak reményében, hogy véget vessen ennek a konfliktusnak úgy, hogy Ukrajna és a partnereink a régióban biztonságban maradjanak, de megállítja az öldöklést, a halált és a pusztítást, amelyet már jó ideje látunk” – hangsúlyozta.
Marco Rubio azt is megígérte, hogy Trump külpolitikáját „az ország nemzeti érdekeinek előmozdítása érdekében” fogja végrehajtani. A politika másik célja a „béke előmozdítása, természetesen a béke erő által, értékeink feladása nélkül” – szögezte le.
December 8-i megbuktatása óta hétfőn először fordult a nyilvánossághoz Bassár el-Aszad volt szíriai vezető, aki a szíriai elnöki hivatal Telegram-csatornáján számolt be moszkvai keltezésű írásos közleményében az orosz fővárosba történt távozását megelőző órákról.
Közölte, hogy nem tervezte elhagyni országát, de miután december 8-án reggel a hmeimimi orosz légitámaszpontra távozott a felkelők által körülzárt Damaszkuszból, az oroszok menekítették Moszkvába, minthogy a bázis súlyos dróntámadás célpontja lett.
Az elnököt a Hajat Tahrír as-Sám iszlamista szervezet vezette felkelők űzték el a hatalomból, miután villámoffenzívával végigsöpörtek az országon, véget vetve az „Aszad-klán” ötvenéves uralmának.
„Az események alatt egy percig sem gondoltam lemondásra vagy menedékkérésre” – állította Aszad a közleményben. Közlése szerint egészen december 8-ika, vasárnap hajnalig a szíriai fővárosban maradt, és ellátta a feladatait.
„Ahogy a »terrorista erők« beszivárogtak Damaszkuszba, orosz szövetségeseinkkel Latakiába indultam, hogy onnan felügyeljem a harci műveleteket” – írta. A hmeimimi légibázisra érkezve azonban „világossá vált, hogy erőink minden frontvonalról teljesen elvonultak, és a hadsereg utolsó állásai is elestek”.
A Kreml december 9-én jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, menedéket nyújt Moszkvában Aszadnak, akinek a támogatására 2015-ben légierőt vonultatott fel a lázadókkal szemben Szíriában.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök arról számolt be, hogy „megegyezett az ukránokkal” a Fehéroroszországba zuhanó drónok titokban tartásáról.
Megállapodtunk az ukránokkal, hogy nem fogjuk a területünkre – orosz és ukrán – drónok belépésének tényét ismertetni a médiában. Ezzel mindkét fél rosszul jár – mondta az oroszpárti vezető. Szerinte a bevetett drónok mindkét fél számára újak, ezért nehéz az irányításuk, ráadásul az elektronikus hadviselés eszközei is letéríthetik őket pályájukról.
Arról is beszélt, hogy nemrég egy ukrán drónt találtak Bobrujszk közelében, Belarusz központjában, azonban orosz drónok is rendszeresen sértik meg a kelet-európai ország légterét – írja az Ukrajinszka Pravda.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Donald Trump kijelentette, ha ő lesz az USA soron következő elnöke, minden információt nyilvánosságra fog hozni John F. Kennedy meggyilkolásáról.
John F. Kennedy merénylet áldozata lett 1963-ban, az USA elnökeként hunyt el, és noha azóta évtizedek teltek el, még mindig sok a kérdőjel a gyilkosság körül. Számos teória kering arról, ki és hogyan végezhetett az elnökkel, illetve kik állhattak a merénylet mögött.
Emiatt a valaha volt egyik legismertebb elnökké vált John F. Kennedy, aki 1961 januárjában kezdte meg elnökségi ciklusát, de a halála miatt idő előtt új elnökre volt szüksége az Egyesült Államoknak. Donald Trump ígéretet tett arra, ha megválasztják, minden fennmaradó dokumentumot nyilvánosságra fog hozni.
Azokat a dokumentumokat is nyilvánosságra akarja hozni, melyek az ellene elkövetett merényletről szólnak. Az arizonai gyűlésen megígérte, megválasztása esetén létrehoz egy elnökgyilkossági kísérletekkel foglalkozó bizottságot, amiben a legjobb szakértők fognak dolgozni.
Kennedy fia is beállt Trump mögé, és azt mondta, újra egészségessé teszi Amerikát, és olyan elnök lesz, aki meg fogja védeni őket a totalitarizmussal szemben. Ugyanakkor a Kennedy-családnál nem mindenki támogatja Donald Trumpot. Mint arról a Guardian is beszámolt, Kerry Kennedy azt mondta a Washington Postnak, hogy testvére ölelése (Trump) obszcén volt, és ha az apja ma élne, szinte mindent megutált volna Trumppal kapcsolatban.
Kennedy öt testvére – Kathleen Kennedy Townsend, Courtney Kennedy, Kerry Kennedy, Chris Kennedy és Rory Kennedy egyenesen árulásnak minősítette azt, hogy a testvérük beállt Trump mögé. „Szomorú vége ez egy szomorú történetnek.” – áll a közös nyilatkozatban, miközben Harrist támogatják az elnökválasztás ideje alatt.
Ismét megjelent a nyilvánosság előtt hétfőn Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, akinek egészségi állapotáról már az orosz elnöki szóvivőt is megkérdezték.
A BelTa helyi hírügynökség beszámolója szerint Lukasenka a nap folyamán látogatást tett a fehérorosz légierő és légvédelem központi parancsnoki pontján, ahol a katonák tájékoztatták a légvédelem megszervezésével és felügyeletével kapcsolatos feladatok teljesítéséről.
„Csak semmi fellengzős jelentéstétel. Nézzük, mi történik országunk körül” – kezdte Lukasenka a megbeszélést, amelyet a Pul Pervovo Telegram-csatorna közvetített.
A 68 éves államfő legutóbb május 9-én jelent meg a nyilvánosság előtt a moszkvai Vörös téren a győzelem napja alkalmából tartott díszszemlén. Nem vett részt a fehérorosz háborús veteránok vasárnap megrendezett zászlóavatási ünnepségén sem, ami 29 év óta először fordult elő. Azon a rendezvényen az államfőt Raman Halovcsenka miniszterelnök helyettesítette.
Kérdezték Lukasenka állapotáról hétfőn Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét is. Azt válaszolta, hogy „nem kaptak híreket Minszkből erről a témáról”, és arra kérte az újságírókat, hogy e témában a fehérorosz hivatalos forrásokra hagyatkozzanak.
A Belügyminisztérium nem teszi közzé a Támadógárda harcosainak névsorát, jelenleg már 23 ezer önkéntes jelentkezése érkezett be és van feldolgozás alatt – jelentette ki kedden Ihor Klimenko belügyminiszter egy lapinterjúban, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a belügyi tárcavezető elmondta: „Tulajdonképpen azt láttuk, hogy nagyon sok ember – férfiak és mellesleg nők is – csatlakozni akartak a Támadógárdához különböző besorolásokba. Nemcsak felderítőknek, jöttek orvosok, sofőrök, szerelők, technikusok és így tovább – tette hozzá.
Klimenko közlése szerint már több mint 23 ezer kérelmet regisztráltak. A korábban jelzett információ, miszerint több mint 35 ezer jelentkezés érkezett be, nem elég pontos, mert a 35 ezres számban benne van a konzultációk száma is – jegyezte meg, pontosítva, hogy több mint 23 000 egyértelmű jelentkezési kérelem van.
A belügyminiszter szerint az összes kérelem körülbelül 5 százaléka nőktől érkezett. Az önkéntes rohamdandárokba jelenleg nem vesznek fel külföldieket – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy jelenleg a Belügyminisztérium kizárólag ukrán állampolgárokkal foglalkozik. Ezen egységek parancsnokai nyitott, közéleti személyiségek, a dandárokban elbeszélgetnek a jelöltekkel, és belső közösségi hangulatot alakítanak ki – magyarázta.
Klimenko egyúttal arról biztosított, hogy a Belügyminisztérium a közkatonák névsorát sehol nem hozza nyilvánosságra. Mint jelezte, minden ilyen dandár arra törekszik, hogy megfelelően fel legyen fegyverezve, elsősorban nyugati, NATO-felszereléssel és fegyverekkel.
A tárcavezető az önkéntesek hozzávetőleges fizetését is megnevezte. „A teljes állomány, mindenekelőtt a felderítők, a támadó egységek olyan emberek, akikre a háború alatt rendkívüli titoktartás lesz érvényes a nyilvánosság felé. Természetesen már vannak olyan újoncok, akiket felvettek és szolgálnak, részt vesznek a megfelelő kiképzésben – tájékoztatott. Azt is elmondta, hogy több ezer emberről van szó, de pontosabb számokat nem akart megnevezni, de már kaptak egyenruhát, felszerelést és indulnak a gyakorlótérre.
„Jelenleg a minimális fizetés az állandó szolgálat helyén 25 ezer hrivnyás szinten van. Továbbá azt a személy szolgálati helye és a harcokban való részvétele meg. Vagyis ez az összeg az alap. De ha például egy olyan állampolgárról beszélünk, aki őrnagy volt, akkor rögtön kap pár ezret a rangért. Ennek megfelelően a beosztástól is függ, hogy milyen lesz az anyagi ellátmány” – magyarázta Ihor Klimenko.
Hibatulla Ahundzáda, az Afganisztánt elfoglaló tálib terrorista mozgalom legfelsőbb vezetője a radikális mozgalom vezetési ideje alatt először jelent meg a nyilvánosság előtt, és a híres afgán város, Kandahár medreszében mondott beszédet.
A média számára eddig szó szerint láthatatlan a tálib legfelsőbb vezető, Hibatulla Ahundzáda mulla 5 éve, 2016-os, a tálib mozgalom vezetőjévé való kinevezése óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Ezúttal Kandahárban részt vett egy ceremónián, számolt be a világsajtó tálib illetékesre hivatkozva.
„Hibatulla Ahundzáda sejk, a hívők vezére megjelent a nagygyűlésen a híres Khakimia medreszében és tíz percig beszélgetett derék katonákkal és diákokkal”, áll a tálib kormány közleményében.
Bizonyítékként a kormány egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amely eléggé rossz minőségű, Hibatulla Ahundzáda pedig „nem kifejezően olvassa az imákat és az áldásokat”, számolt be a France-Presse hírügynökség.
Az eseményről nem készült fotó és videó felvétel, mivel a radikális tálibok szerint „ez biztonsági kérdés”. A helyi információforrások szerint Hibatulla Ahundzáda mulla pedig két biztonsági autó kíséretében érkezett a Kandahári iskolába.
A tálibok az amerikai csapatok szeptemberi kivonulását követően vették át a hatalmat Afganisztánban. Ezt követően a tálibok nagyszabású offenzívát indítottak és egy hónapon belül átvették a hatalmat az országban. Sokáig arról volt szó, hogy egy inkluzív kormányt hoznak létre, de végül nem így lett. Jelenleg a tálibok által kialakított kormányt hivatalosa senki sem ismerte el a világon. Ennek ellenére a tálibok vezetői többször is tartottak magas szintű találkozókat számos ország magas rangú képviselőivel, többek között Oroszországgal, amely a tálibokat hivatalosan terrorista szervezetnek tekintve betiltotta az ország területén.
A tálibok Afganisztánban való hatalomra jutását követően Ahundzáda mulla gyorsan elismerést kapott egy másik terrorista szervezet, az Al-Kaida vezetőjétől, aki út „a hívők emírjének” nevezte, ezzel erősítve tekintélyét a dzsihadisták körében.
Mint ismeretes, Ahundzáda 2016-ban lett a tálibok vezetője, miután elődje, Akhtar Mohammad Mansour, amerikai dróntámadás áldozata lett.
Hibatulla Ahundzáda felel az egység megőrzéséért a radikális terrorista iszlamista mozgalomban. Érdekes módon a múlt hónapban a tálibok információforrásai hivatalosan bejelentették, hogy Hibatulla Ahundzáda „a kezdetektől fogva” Kandahárban él, és „nemsokára megjelenik a nyilvánosság előtt”.