Ma, március 20-án több kárpátaljai magyar szervezet is, köztük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyílt levélben fordult a Legfelső Tanács elnökéhez, R. O. Sztefancsukhoz, valamint a Legfelső Tanács Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottságának elnökéhez, Sz. V. Babakhoz.
Ismeretes, miszerint Ukrajna Legfelső Tanácsának hivatalos weboldalán 2024. október 1-jén regisztrálták a 12 086. számú, „Ukrajna oktatási törvényének módosításáról az ukrán nyelvű oktatási környezet létrehozásának biztosítása érdekében az oktatási intézményekben” című törvényjavaslatot, amelyet 2025. február 11-én felvettek a Legfelső Tanács plenáris ülésének napirendjére, valamint 2025. március 11-én regisztrálták a 13 072. számú, „A törvények módosítása a nyelv használatáról az oktatási folyamatban” című törvényjavaslatot.
A két törvényjavaslathoz mellékelt magyarázó jegyzetek szerint a javaslatok elfogadásának szükségességét az indokolja, hogy jogszabályban kell rögzíteni a „tanítási nyelv” fogalmát és annak meghatározását. Az említett dokumentumok szerzői a következő meghatározást javasolják:
Az ukrán nyelvű oktatási környezet olyan feltételek összessége, amelyek biztosítják az oktatásban részt vevők közötti és más oktatási folyamatban részt vevő személyekkel (pedagógusokkal, szülőkkel, az intézmény egyéb dolgozóival) való kölcsönhatást és szocializációt kizárólag államnyelven, mind az oktatási folyamat során, mind pedig más interakciók során, amelyek az oktatók és a tanulók, valamint az oktatási folyamat egyéb résztvevői között zajlanak az oktatási intézmény épületeiben és területén.
A javasolt normák előírják minden más nyelv, beleértve a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvei használatának tilalmát az oktatási intézményen belül, még a magánbeszélgetések szintjén is. E szabályozás ellentétes az alkotmányos garanciákkal, amelyek biztosítják a nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad használatát (Ukrajna Alkotmányának 10. cikkelye).
Az említett észrevételek nem cáfolhatók azokkal a rendelkezésekkel, amelyek lehetővé teszik más nyelvek használatát az államnyelv mellett kizárólag tanítási nyelvekként vagy az oktatási folyamat nyelveiként, beleértve a nemzeti kisebbségek nyelveit, amelyek az Európai Unió hivatalos nyelvei vagy a helyi őslakos népek nyelveit.
Figyelembe véve mindezt úgy gondoljuk, hogy a javasolt rendelkezések elfogadása nem helyénvaló, mivel azok hátrányosan befolyásolnák Ukrajna eurointegrációs törekvéseinek megvalósulását. Ezért azt kérjük, hogy távolítsák el ezeket a javaslatokat a Legfelső Tanács napirendjéről.
Ungvár, 2025. március 20.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
Ukrajna békére törekszik, és kész tárgyalni a háború befejezéséről, Ukrajna „nagyon nyitottan” közelíti meg az amerikai tisztségviselőkkel folytatott mai tárgyalásokat – jelentette ki kedden Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a szaúd-arábiai Dzsiddában folyó ukrán–amerikai tárgyalások során, számolt be az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Jermak újságíróknak nyilatkozva elmondta:
„Most úgy gondoljuk, hogy meg kell beszélnünk a legfontosabb dolgot: hogyan kezdjük el ezt a folyamatot. És nagyon nyitottak vagyunk. És nagyon konstruktív, mély, baráti, partneri megbeszélést szeretnénk folytatni amerikai partnereinkkel.”
Az elnöki hivatalvezető kijelentette, hogy az Egyesült Államok részéről Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciák „nagyon fontosak”, hogy Oroszország ne támadhasson újra a megállapodás megszületése után, de hozzátette, hogy a találkozó prioritása az, hogy tárgyalások útján elindítsák a Moszkvával való béke elérésének folyamatát. Ugyanakkor Jermak nem volt hajlandó megmondani, hogy Ukrajna milyen engedményekre kész a békemegállapodás megkötése érdekében.
Szaúd-Arábiában ma tárgyalások zajlanak az ukrán és az amerikai delegációk között. A találkozó során valószínűleg megvitatják az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása újraindításának kérdését. Felvetődik a titkosszolgálati adatok USA-ból történő továbbításának kérdése is.
Donald Trump amerikai elnök kikelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi kijelentése ellen, amely szerint az Oroszországgal kötött békemegállapodás „még nagyon-nagyon messze van” – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Trumpnak Truth Social közösségi oldalán tett bejegyzése alapján.
A jelentés szerint Trump a következőket írta: „Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig tűrni! Ezt mondtam: ez a fickó nem akar békét, amíg Amerika támogatja, Európa pedig a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen egyenesen kijelentette, hogy nem tud megbirkózni ezzel a feladattal az Egyesült Államok nélkül. Ez valószínűleg nem a legjobb kijelentés az Oroszország elleni erődemonstráció szempontjából. Mire gondolnak?”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy tudja, miért tört ki a botrány közte és Donald Trump amerikai elnök, valamint J. D. Vance alelnök között, de nem szívesen beszélne róla, mivel bízik benne, hogy „ez a helyzet elmúlik” – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfőnek a londoni csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Nem szeretném megvitatni a történteket. Nem hiszem, hogy ebben a formában kellene továbbra is erős kapcsolatokat építenünk. Biztos vagyok benne, hogy ez a helyzet elmúlik, fontosabb dolgok állnak előttünk, és ha továbbra is mindannyian konstruktívak leszünk, akkor úgy gondolom, hogy pozitív eredmény vár ránk.”
Az elnök megjegyezte, hogy ő maga ismeri az eset természetét, de részleteket nem közölt. Mint hozzátette, konstruktív párbeszédet akar a szövetségesektől, elsősorban az amerikaiaktól, és azt, hogy emlékezzenek rá, ki az agresszor.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy tudja, miért tört ki a botrány közte és Donald Trump amerikai elnök, valamint J. D. Vance alelnök között, de nem szívesen beszélne róla, mivel bízik benne, hogy „ez a helyzet elmúlik”.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741036860
[modified] => 1741034706
)
[title] => Zelenszkij a Trumppal és Vance-szel kitört botrányáról: tudom az okát, de nem akarok beszélni róla
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143255&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143255
[uk] => 143264
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143256
[image] => Array
(
[id] => 143256
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg
[original_lng] => 29790
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741029685:8
[_thumbnail_id] => 143256
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1298
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 865284
[1] => 798
[2] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fehér házi fiaskó
[1] => nyilatkozat
[2] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[4] => Array
(
[id] => 141718
[content] =>
Az amerikai fél állítólag először kezdte ellenezni, hogy Oroszországot agresszornak nevezzék a G7 közös nyilatkozatában, és nem egyeztek meg Volodimir Zelenszkij részvételében a G7 vezetőinek virtuális csúcstalálkozóján.
A Financial Times szerint öt névtelen forrás osztotta meg, hogy az Egyesült Államok ellenzi Oroszország agresszorként való feltüntetését a háború harmadik évfordulójára szóló nyilatkozatban.
Emellett még nem egyeztek meg Zelenszkij részvételében a következő hétfőre tervezett virtuális G7 csúcstalálkozón.
Az amerikai fél állítólag ellenzi a háborúval kapcsolatos hagyományos kifejezéseket, amelyek eddig szerepeltek a G7 nyilatkozataiban, például az „orosz agresszió” kifejezést.
Határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy (a nyilatkozatban) meg kell különböztetni Oroszországot és Ukrajnát. Nem „ugyanazok”… Az amerikaiak blokkolják ezeket a megfogalmazásokat, de még dolgozunk rajta, és reméljük, hogy megegyezésre jutunk
A Vajdaság Szerbia része, és nem szakítható el az országtól ‒ erről fogadtak el nyilatkozatot a szerb államiság napja alkalmából rendezett központi ünnepségen Aleksandar Vucic szerb elnök jelenlétében szombaton Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica).
A nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat szerint a Vajdaság a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának elszakíthatatlan része, és ahogyan nincs Szerbia a Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül.
A dokumentum szerint a Szerbia északi tartományában zajló események, az elszakadást népszerűsítő mozgalmak és ötletek, a vajdasági nemzetről, nyelvről és egyházról szóló elképzelések „arra kötelezik” a nyilatkozat megfogalmazóit, hogy „a társadalmi és politikai életben történő aktív részvétellel óvjuk meg a szerb állam területi integritását és egységét”.
A szöveg folytatásában a szerzők kiemelik, hogy Szerbia alkotmányából kiindulva ‒ amely leszögezi, hogy Szerbia a szerb nemzet, illetve minden itt élő nemzetiség országa, és hogy Szerbia területe egységes és nem felosztható ‒, öt pontot fogalmaztak meg a Vajdasággal kapcsolatban. Az első pont a szerb Vajdaság történelmi fejlődéséről szól.
A második a Vajdaság folyamatos, önálló állammá alakítására vonatkozó kísérletekre és az úgynevezett vajdasági nemzet elképzelésének erőltetésére vonatkozik, és kimondja, hogy minden történelmi megalapozottság, valamint szociális, gazdasági és nemzeti indoklás nélkül, mesterségesen hozták létre a vajdasági szeparatizmust, amelyet eufemisztikusan „autonómiának” neveznek.
A harmadik pontban a Vajdaság második világháborút követő alkotmányos helyzetéről esik szó, arról az időszakról, amikor autonóm tartományból a jogok bővítésével szinte szövetségi tagállammá vált, majd visszatért a hagyományos politikai-területi autonómia keretei közé.
A negyedik pont a 2012 és 2014 közötti időszakot tárgyalja, amikor megállították az elszakadási törekvéseket, és a Vajdaság visszatért alkotmányos keretei közé.
Az ötödik pont a Vajdaságot multikulturális, többnemzetiségű és többvallású közösségként írja le, amely az állampolgárok egyenjogúságára alapozva jött létre.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szerbek és magyarok viszonyában az utóbbi tíz évben bekövetkezett pozitív változás, amelynek köszönhetően a kapcsolat reneszánszát éli, a legjobb bizonyítéka annak, hogy a Vajdaság autonóm, államosodó modellje nemcsak nem járult hozzá a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éppen ennek elutasítása volt a tartományban élő nemzeti közösségek közötti megértés, a harmónia és az együttműködés feltétele.
A Vajdaság az európai értékek megtestesítője, mindazon állampolgárok közössége, akik a területén élnek, ugyanakkor a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának el nem szakítható része ‒ olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint más, feldaraboló, autonomista, sőt szeparatista és szerbellenes tartalmak népszerűsítése végletesen „szemérmetlen”, következésképpen a Vajdaságot megalapozó „nagy eszmék” teljes tagadását jelenti. „A Vajdaság nem csak Szerbia része, a Vajdaság maga Szerbia, a Vajdaság egy név, Szerbia pedig a vezetéknév, és ahogy nincs Szerbia Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül” ‒ zárul a nyilatkozat.
A nyilatkozat elfogadására buzdította a mintegy 120 ezer résztvevőt a szerb elnök. A jelenlévők végül közfelkiáltással fogadták el a dokumentumot. Ezt követően a deklarációt elküldik a szerbiai képviselőháznak, hogy a törvényhozás is megvitassa és megszavazza.
Az Ukrajna Kárpátalja megyéjében élő magyar nemzeti kisebbség képviselőiként megdöbbenéssel olvastuk a parlament hivatalos honlapján az Ukrajna oktatási törvényéhez készült 12 086. számú módosító javaslatot, melynek célja ukrán nyelvi környezet teremtése az oktatási intézményekben (https://itd.rada.gov.ua/billinfo/Bills/Card/44959). Nyilatkozatot fogadtunk el a tervezett módosítás kapcsán, s levélben fordultunk az illetékesekhez, miszerint mi, Ukrajnában élő magyarok nagyra értékeljük azokat a törvényi módosításokat, amelyeket a közelmúltban fogadott el Ukrajna Legfelső Tanácsa, és amelyek részben visszaállították a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogait. A 12 086. számú törvénytervezet azonban ismét szűkíti a nemzeti kisebbség nyelvének használatára vonatkozó jogokat és lehetőségeket.
A tervezet elfogadása esetén a kisebbségek nyelve kizárólag az órákon lesz használható: az órákon kívül azonban kizárólag az államnyelvet lehet használni. A törvény tervezete még a magánérintkezésben is megtiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének, köztük a magyarnak a használatát, hiszen még azt is megszabja, hogy a szünetekben, a tanári szobákban és az oktatási intézmények udvarán az órák után is az államnyelvet, az ukránt kell használni.
A törvény elfogadása nemcsak szűkítené a nemzeti kisebbségek jogait nyelvük használatára, hanem ellentétes az alapvető emberi jogokkal is. Mivel Ukrajna európai integrációjának egyik lényeges feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, ez a tervezet veszélyezteti országunk csatlakozási folyamatát az Európai Unióhoz.
A G7-országok vezetői közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy egységesek Ukrajnával, és mindaddig támogatják Ukrajnát, amíg szükséges.
Ez áll a G7-országok vezetőinek Ukrajnát támogató nyilatkozatában.
Mi, a G7 vezetői megerősítjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajnának, ameddig csak szükséges. Egységesek vagyunk közös erőfeszítéseinkben, hogy hozzájáruljunk a szuverenitásáért, szabadságáért, függetlenségéért, területi integritásáért és újjáépítéséért vívott harchoz… Az 1000 napos háború után elismerjük az Ukrajna népe által elszenvedett hatalmas szenvedést. E nehézségek ellenére az ukránok páratlan ellenálló képességről és elszántságról tettek tanúbizonyságot földjük, kultúrájuk és népük védelmében
Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Nagy-Britannia, az USA külügyminisztere, valamint az EU főképviselője közös nyilatkozatot adott ki az észak-koreai csapatok háborús részvételéről az ukrán katonák ellen.
A japán külügyminisztérium honlapja szerint az országok „komoly aggodalmukat fejezték ki az észak-koreai csapatok Oroszországba való telepítése miatt, amelyeket potenciálisan az Ukrajna elleni hadszíntéren kívánnak bevetni”.
A G7 és szövetségesei is elítélték az Észak-Korea és Oroszország közötti egyre erősödő katonai együttműködést.
Felszólítjuk a KNDK-t, hogy hagyjon fel az orosz agressziós háborúban való segítségnyújtással. Megerősítjük megingathatatlan elkötelezettségünket, hogy támogassuk Ukrajnát szabadságának, szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának védelmében. Nemzetközi partnereinkkel azon dolgozunk, hogy összehangolt választ adjunk az új fejleményekre
Örményország megtagadta a Független Államok Közössége (FÁK) Moszkvában megtartott külügyminiszteri tanácsa két nyilatkozatának támogatását ‒ számolt be az OC Media.
A moszkvai találkozón jelen volt Ararat Mirzojan örmény külügyminiszter is.
Még aznap este az örmény külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az ország nem csatlakozott aznap korábban elhangzott két nyilatkozathoz. Ugyanakkor nem közölt részleteket a döntésről.
Az egyik, aláírásra javasolt nyilatkozat az eurázsiai biztonság biztosításában való együttműködés elveiről szólt. A második nyilatkozat arról szól, hogy elfogadhatatlan egyoldalú korlátozó intézkedések bevezetése a nemzetközi kapcsolatokban, és azt javasolta a tagállamoknak, hogy tartózkodjanak az ilyen intézkedések elfogadásától, meghosszabbításától vagy alkalmazásától.
A második nyilatkozat elfogadására az Oroszországgal szemben Ukrajna teljes körű megtámadása után alkalmazott nyugati szankciók miatt került sor.
Ezen két nyilatkozat elfogadása mellett a FÁK-tagországok külügyminiszterei eszmecserét folytattak a nemzetközi rend aktuális kérdéseiről, és számos cselekvési tervet fogadtak el. Arról is döntöttek, hogy a külügyminiszteri tanács következő ülését 2025. április 11-én tartják Kazahsztánban.
A találkozó során Mirzojan kiemelte a regionális stabilitás és biztonság kérdéseit, amelyek Örményországot is érintik. Kitért az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok rendezésével kapcsolatos legfontosabb eseményekre, többek között a békeszerződés aláírására.