Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Norvégiába érkezett, ahol számos találkozót tart – számolt be az rbc.ua hírportál a norvég kormányra hivatkozva.
A norvég kormány honlapja szerint Zelenszkij gépe már landolt Norvégiában. Előző nap Finnországba látogatott. „Nagyon örülök a lehetőségnek, hogy üdvözölhetem Volodimir Zelenszkijt Norvégiában… Norvégia támogatja Ukrajnát az önvédelmi harcában, és hozzájárul a tartós igazságos béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekhez az országban. Várom a konstruktív megbeszéléseket arról, hogy Norvégia miként segítheti a legjobban Ukrajnát rövid és hosszú távon egyaránt” – mondta Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök.
Zelensky és Støre ma több találkozót is tart. A munkaértekezleten részt vesz Jens Stoltenberg pénzügyminiszter (volt NATO-főtitkár), Espen Bart Eide külügyminiszter és Tore Sandvik védelmi miniszter is. Biztonsági megfontolásokból az ukrán elnök norvégiai programjáról más részleteket nem árulnak el.
Norvégia 85 milliárd norvég koronára, vagyis 2889 milliárd forintra emeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatást idén, miközben saját védelmi kiadásait is növelni fogja – jelentette be csütörtökön a skandináv ország miniszterelnöke.
Jonas Gahr Støre kijelentette, hogy a kormány és az ellenzék egyetértett abban, hogy a novemberben Oslo által bejelentett, 35 milliárd koronás pénzügyi segélyt megduplázzák. A parlamentben elmondott beszédében figyelmeztetett, hogy Norvégia biztonsági helyzete a második világháború óta nem volt ilyen súlyos, majd hozzátette, hogy hamarosan a parlament elé terjeszti a védelmi költségvetés módosított változatát is.
Az ukrajnai háború kirobbanása, valamint a háború következményeként Oroszországra kivetett szankciók eredményeként Norvégia gázeladásból származó bevételei jelentősen megnövekedtek, ugyanis 2023-ban az olaj- és gázbevételekből befolyt összeg a norvég vagyonalapba elérte az 1,1 ezer milliárd koronát, ami majdnem háromszorosa a 2008-ban elért korábbi rekordnak.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök szombaton az NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva elmondta, hogy a közeljövőben a parlament elé terjesztik az ukrán támogatás növelésére vonatkozó javaslatukat.
A norvég kormány hamarosan azt kéri a parlamenttől, hogy növelje pénzügyi támogatását Ukrajnának – mondta Jonas Gahr Stoere, norvég miniszterelnök a norvég NRK-nak. A CNBC emlékeztetett, hogy a norvég parlament tavaly év végén beleegyezett, hogy 2025-ben összesen 35 milliárd norvég koronát (3,12 milliárd dollár) költenek Ukrajna katonai és polgári támogatására, 2023 és 2030 között pedig ez az összeg eléri a 155 milliárd koronát.
Stoere egyébként vasárnap Londonban találkozott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A norvégok az elsők között voltak, akik elítélték Donald Trump amerikai elnök és alelnökének viselkedését a Zelenszkijjel történt találkozón.
A Fehér Házban találkozott egymással az amerikai elnök és az ukrán államfő, hogy megvitassák az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos békefolyamat állását, valamint hogy aláírják az ukrán ritkaföldfém-készletekről szóló megállapodást. A találkozón azonban annyira összeszólalkoztak, hogy végül lefújták az egészet.
Norvégia és Dánia bővíteni tervezik védelmi együttműködésüket, különösen annak érdekében, hogy tovább támogassák Ukrajnát.
A két ország közös nyilatkozatot tett közzé február 25-én, amelyben bejelentették a védelmi erőfeszítések növelését – írja a Reuters.
A nyilatkozatban a két ország jelezte, hogy ezek az intézkedések az Északi Együttműködés keretében és a NATO keretein belül kerülnek végrehajtásra. A konkrét javaslatokat májusban tervezik bemutatni.
Bár a részletek még nem teljesen tisztázottak, már most is tudható, hogy a javaslatok egy része Ukrajna támogatására irányul.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
London és Oslo az Egyesült Államok nélkül is kiterjesztené befolyását az Északi-tengeren. A klímaváltozás következtében új front nyílik a sarkvidéken, az erőviszonyok pedig már most eldőlhetnek.
Az Egyesült Királyság és Norvégia csütörtökön tárgyalásokat kezdett egy védelmi megállapodásról, amelynek célja az orosz fenyegetés elhárítása az Északi-sarkvidéken.
A Politico értesülései szerint John Healey brit védelmi miniszter norvég kollégájával, Tore Sandvikkel találkozott Bodo város közelében, közvetlenül az északi sarkkör felett.
Sarkvidéki szövetség
A védelmi megállapodás értelmében a két nemzet fegyveres erői szorosabban együttműködnek majd, többek között a tenger alatti kábelek védelme érdekében.
Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta az orosz kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók a gyanú szerint – akár véletlenül, akár szabotázs révén – kulcsfontosságú európai infrastrukturális kapcsolatokat szakítanak meg, különösen a Balti-tengeren.
Norvégia továbbra is az Egyesült Királyság egyik legfontosabb szövetségese, védelmi partnerségünk pedig a NATO jelenlétét is erősítené az Északi-tengeren – mondta Healey a találkozó után. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia „kész vezető szerepet játszani az európai biztonság terén”, amelynek az északi terjeszkedés is részét képezné.
A védelmi miniszter megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az ukrajnai béketárgyalások miatt az Egyesült Államok és Európa között fokozódik a feszültség, miután Donald Trump amerikai elnök szerdán azt állította, hogy Oroszország „kezében vannak a lapok” a tárgyalásokon, és „diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért háborús időkben nem tart választásokat.
Az amerikai elnök emellett jókora nyomást helyezett a NATO-tagokra, hogy költsenek többet saját védelmükre, az Egyesült Királyság és Norvégia pedig sietve próbálja teljesíteni a megemelt katonai kiadásokat.
Jonas Gahr Störe, Norvégia miniszterelnöke úgy vélekedett, hogy „nem most van itt az ideje” annak, hogy norvég katonák Ukrajnába küldéséről tárgyaljanak – jelentette az MTI.
„Ez még nem a megfelelő idő arra, hogy következtetéseket vonjunk le arról, hogyan kellene megfogalmazni a biztonsági garanciát, és milyen hozzájárulást kellene nyújtani” − hangsúlyozta az NRK helyi közrádiónak.
„Készek vagyunk és hajlandóak vagyunk hozzájárulni Ukrajna biztonsági garanciáihoz, szükség esetén saját csapataink bevetésével” − írta Keir Starmer brit miniszterelnök a Daily Telegraph vasárnapi számában.
Störe elmondta, hogy hétfőn beszélt Starmerrel. Norvégia és Nagy-Britannia ugyanazon az állásponton van Ukrajna folyamatos támogatását illetően, azzal az egyértelmű elvárással, hogy Ukrajnának helyet kell kapnia az asztalnál (a tárgyalásokon), és Európának egységes üzenettel kell részt vennie − írta az X közösségi oldalán.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Norvégia mintegy 1,2 milliárd koronát (107 millió dollárt) biztosít Ukrajnának légvédelemre, jelentette be a norvég védelmi minisztérium. Európának többet kell tennie Ukrajnáért, és Norvégia kitart e mellett.
„A légvédelem régóta Ukrajna szükségletei legfőbb katonai prioritása, és rendkívül fontos mind a katonai, mind a polgári infrastruktúra, valamint Ukrajna lakosságának védelme szempontjából”, mondta Tore O. Sandvik norvég védelmi miniszter.
Megjegyezte, hogy 2024-ben Norvégia több mint 6 milliárd korona értékben biztosított légvédelmet Ukrajnának. A kormány nemrég úgy döntött, hogy további 1,2 milliárd koronát fordít Ukrajna légvédelmi intézkedéseire.
Az Ukrajnával foglalkozó Kapcsolattartó csoport ülésén Norvégia arról tájékoztatta az ukrán védelmi minisztert, hogy országa több légvédelmet biztosít Ukrajnának azáltal, hogy a JUMPSTART programon keresztül megvásárolja azt az Egyesült Államoktól.
Az összeg része annak a 22,5 milliárd koronának, amelyet Ukrajna katonai támogatására fordítanak 2025-ben.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
A drónkoalíció (Drone Coalition) 2024 februárjában jött létre a 19. Rammstein formátumú találkozó során. A kezdeményezést Lettország javasolta, és az Egyesült Királysággal közösen koordinálják.
Tore Sandvik norvég védelmi miniszter bejelentette, hogy országa hivatalosan is csatlakozott az Ukrajna védelmi kérdéseivel foglalkozó kapcsolattartó csoport keretein belül működő „drónkoalícióhoz”, közölte a norvég kormány sajtószolgálata.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának jelentős szüksége van több katonai felszerelésre az orosz agresszió elleni védekezés érdekében, és itt fontos szerepet játszanak a drónok.
„Norvégia már most is jelentős mértékben hozzájárul a drónok beszerzéséhez és fejlesztéséhez, és véleményünk szerint természetes számunkra, hogy Norvégia is tagja legyen a létrejött drónfejlesztési koalíciónak”, mondta Sandvik.
Norvégia korábban már 700 millió norvég koronát különített el egy multinacionális kezdeményezésre, amelynek célja drónok vásárlása Ukrajna számára. Ezenkívül a tervek szerint 2025-ben a „Nansen hosszú távú támogatási program Ukrajnának” forrásait drónokra és pilóta nélküli technológiákra fordítják.
A 2023 őszén létrehozott Lehetőségek koalíciói a koordinációt és az összehangolást segítik elő Ukrajna harci erejének rövid távú megerősítése, valamint hosszú távon védelmi és elrettentő képességek kiépítése érdekében.
A drónkoalíció 2024 februárjában jött létre a 19. Rammstein formátumú találkozó során. A kezdeményezést Lettország javasolta, és az Egyesült Királysággal közösen koordinálják.
Tizenkét év után ismét Norvégiában vállalt pozíciót Jens Stoltenberg, a NATO egykori főtitkára. A katonai intézményt 2014 és 2024 között vezető Stoltenberg számára nem idegen a norvég belpolitika: a NATO előtt összesen kilenc évig volt Norvégia miniszterelnöke.
Nem várt szereplő tér vissza a norvég politikába, miután Jonas Gahr Støre miniszterelnök a kormánykoalíciójának felbomlása után Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkárt nevezte ki pénzügyminiszternek – számol be róla többek között a Politico.
Jens Stoltenberg az elmúlt tíz évben a NATO-t vezette, azt megelőzően pedig 2000-ben egy évig, majd 2005 és 2013 között két cikluson keresztül volt Norvégia miniszterelnöke, így a norvég politika világa nem ismeretlen az egyébként közgazdász végzettségű Stoltenberg számára, aki miniszterelnöksége előtt iparért és energiapolitikáért felelős miniszter is volt még az 1990-es években.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felkértek, hogy segítsek hazámnak ebben a kritikus szakaszban. Gondosan mérlegelve az előttünk álló jelenlegi kihívásokat, úgy döntöttem, hogy elfogadom Støre miniszterelnök kérését, hogy pénzügyminisztere legyek – fogalmazott Jens Stoltenberg a kinevezéséről szóló sajtóközleményben.
Az egykori NATO-főtitkár egyébként a katonai szervezet éléről való távozása után a Müncheni Biztonsági Konferencia vezetője volt, e pozíciójához pedig mandátumának lejártakor vissza fog térni a közlemény szerint.
Jonah Gahr Støre azután kénytelen átszervezni kormányát, hogy múlt héten felbomlott az eddigi kétpárti kormánykoalíció, amiben pártja, a balközép munkáspárt mellett az Euroszkeptikus-Centrista Centrumpárt vett részt.
Az agrárius párt amiatt lépett ki a kormányból, mert nem tudott megegyezni a Munkáspárttal három uniós direktíva bevezetéséről – ugyan Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Társaságnak (EGS) igen, így bizonyos uniós szabályok az északi országra is érvényesek.
A kormánynak egyébként a Centrumpárt kilépése előtt sem volt meg a parlamenti többsége: a 169 fős norvég parlamentben, a Stortingban a két pártnak 76 mandátuma volt, míg a többséghez 85 mandátumra van szükség.
[type] => post
[excerpt] => Tizenkét év után ismét Norvégiában vállalt pozíciót Jens Stoltenberg, a NATO egykori főtitkára. A katonai intézményt 2014 és 2024 között vezető Stoltenberg számára nem idegen a norvég belpolitika: a NATO előtt összesen kilenc évig volt Norvégia mi...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738761900
[modified] => 1738754389
)
[title] => Visszatér a politika élvonalába Jens Stoltenberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139844&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139844
[uk] => 139802
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 139803
[image] => Array
(
[id] => 139803
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[original_lng] => 325510
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-7.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738747189:5
[_thumbnail_id] => 139803
[_edit_last] => 5
[views_count] => 606
[_oembed_618972fd3119bb7bf06cab4c89d03dfe] =>
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Összeomlott csütörtökön a norvég kormánykoalíció az energiapiacot érintő európai uniós rendeletek végrehajtásával összefüggő viták miatt.
A Jonas Gahr Störe miniszterelnök szociáldemokrata Munkáspártjával alkotott kormánykoalícióból csütörtökön kilépett a Centrum Párt. Ezt Trygve Slagsvold Vedum pártvezető és eddigi pénzügyminiszter, valamint a Centrum Párt frakcióvezetője, Marit Arnstad jelentette be Oslóban.
A koalíció felbomlása azonban nem jelenti Störe miniszterelnökségének végét, mert a szociáldemokraták egyedül is tovább kormányozhatnak a következő választásokig, a megüresedő nyolc miniszteri posztot viszont be kell tölteniük.
Arnstad azt mondta, a kormánykoalíció felbomlása ellenére azt szeretnék, ha Störe maradna a kormányfő.
A miniszterelnök nem sokkal később kiadott nyilatkozatában közölte, hogy egyedül terveznek tovább kormányozni, a jövő héten pedig be fogja mutatni kabinetje új tagjait. Mindezekről tájékoztatta V. Harald királyt.
Közölte, hogy további jó együttműködést remél a Centrum Párttal, és hangsúlyozta, hogy a szakítás oka egy szakkérdés körül felmerült nézeteltérés volt.
„Politikai barátokként válunk el” – tette hozzá.
Störe eddigi koalíciós partnerével is kisebbségi kormányt vezetett 2021 óta, a szükséges parlamenti többséget más pártok külső támogatásával biztosította. A következő parlamenti választás szeptemberben lesz, a norvég alkotmány nem ismeri az előrehozott választás intézményét.
A kormánykoalíció felbomlásához az Európai Unió 2019-ben elfogadott, Tiszta energiát az európaiaknak című – nyolc rendeletből, illetve irányelvből álló – energiapiaci csomagjának norvégiai átültetése körüli viták vezettek. Norvégia ugyan nem tagja az EU-nak, de része az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), amelynek az EU is, és az egyik legfontosabb gázbeszállítója az egész blokknak. Brüsszel arra kérte Oslót, hogy a szóban forgó csomagot EGT-tagként és uniós partnerként szintén hajtsa végre.
A Centrum Párt vehemensen tiltakozott az uniós joganyag teljes átültetése ellen, Störe viszont legalább három, kevésbé vitatott irányelvet hajlandó volt átültetni. A Centrum Párt azzal indokolta álláspontját, hogy az uniós csomag végrehajtása korlátozná Norvégia ellenőrzését saját energetikai szektora felett, valamint hogy a szorosabb összefonódás az uniós energetikai piaccal magasabb energiaárakat vonna maga után.