Franciaország európai nukleáris együttműködési kezdeményezéséhez eddig kilenc ország csatlakozott, legutóbb Norvégia. A program támogatottsága ugyan folyamatosan bővül, de több európai fővárosban továbbra is kérdés, hogy a francia elképzelés milyen többletbiztonságot nyújthat az Egyesült Államok nukleáris védelméhez képest.
Norvégia döntése különösen figyelemre méltó, mivel az ország biztonságpolitikája évtizedeken át szorosan kötődött Washingtonhoz. Elemzők szerint a csatlakozás más európai államokat is arra ösztönözhet, hogy közelebbről megvizsgálják a francia ajánlatot. Finnországban már folyik az erről szóló mérlegelés. Az Oroszországgal hosszú közös határral rendelkező északi országban az ukrajnai háború óta tovább erősödött az a meggyőződés, hogy a nukleáris elrettentés továbbra is Európa biztonságának egyik alapvető pillére – számolt be az Origo.
A balti államok az elmúlt években különösen ki voltak téve az orosz hibrid fenyegetéseknek, ennek ellenére Észtország, Lettország és Litvánia egyelőre nem jelezte, hogy csatlakozna a kezdeményezéshez. Szakértők szerint ugyanakkor, ha valamennyi északi ország bekapcsolódna az együttműködésbe, az jelentősen növelné Franciaország stratégiai mozgásterét, különösen az északi-sarkvidéki térségben, és fokozná a nyomást Oroszországon.
A kérdést tovább bonyolítja, hogy sajtóértesülések szerint Washington az amerikai nukleáris jelenlét keleti irányú bővítését is mérlegeli, akár Lengyelországban és a balti államokban. Egyes elemzők úgy vélik, az Egyesült Államoknak továbbra is alapvető érdeke, hogy Európa biztonsága nagyrészt az amerikai nukleáris védelemre épüljön – írja az Euractiv.
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
Emmanuel Macron tavaly ismertette azt az elképzelést, amely a francia nukleáris elrettentő erő európai szerepének erősítését célozza.
A terv ugyanakkor nem jelent olyan nukleáris védőernyőt, mint amilyet az Egyesült Államok biztosít szövetségeseinek, és nem jár automatikus védelmi garanciával a részt vevő országok számára.
A cél inkább az, hogy Franciaország stratégiai erői szükség esetén más európai országok területéről is működhessenek, illetve hogy a partnerállamok bekapcsolódjanak a francia nukleáris gyakorlatokba.
A kezdeményezéshez egyelőre nem csatlakozott Olaszország, noha az ország területén amerikai nukleáris fegyvereket is tárolnak. Giorgia Meloni kormánya továbbra is az amerikai nukleáris elrettentést tekinti a kontinens biztonságának legfontosabb garanciájának.
Olasz szakértők szerint a francia nukleáris képességek nem érnek fel az Egyesült Államok és a NATO elrettentő erejével.
Bár Franciaország és Olaszország korábban együttműködött nukleáris hadgyakorlatokban, több elemző szerint Róma távolmaradása elsősorban politikai okokkal magyarázható. Ebben szerepet játszhat Emmanuel Macron és Giorgia Meloni feszült kapcsolata is.
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
A norvég fegyveres erők szóvivője, Rune Haarstad az Izvesztyija című orosz lapnak nyilatkozva közölte: Oslo operatív és stratégiai szintű találkozókat tervez az orosz féllel az Északi-sarkvidék biztonságáról.
A szóvivő szerint az orosz és norvég személyzet biztonságának fenntartása hozzájárul a térség stabilitásához is. A bejelentés azért figyelemre méltó, mert Norvégia márciusban még több NATO-tagállammal közösen támogatta a szövetség fokozott északi jelenlétét és hadgyakorlatait, írja a RIA Novosztyi.
Moszkva ugyanakkor rendszeresen bírálja a NATO aktivitását az Északi-sarkvidéken. Marija Zaharova korábban arról beszélt, hogy a NATO lépései miatt az egykor békés régió geopolitikai versenyterületté vált. Áprilisban Alekszandr Grusko arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem hagyja válasz nélkül a NATO északi térségben tapasztalható aktivitását, és Moszkvának megvannak az eszközei az ellenlépésekre.
Norvégia mellett már Brüsszelben is a tárgyalás lehetőségéről beszélnek
Az elmúlt időszakban európai politikai körökben is egyre gyakrabban merül fel a tárgyalások szükségessége. Brüsszelben több helyen is felvetődött Angela Merkel neve, mint lehetséges közvetítő az Európai Unió és Oroszország közötti egyeztetések során.
A volt német kancellárt sokan azért tartják alkalmas közvetítőnek, mert személyes kapcsolatban állt mind Vlagyimir Putyinnal, mind a nyugati vezetőkkel. Merkel irodája egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, azonban a találgatások máris felerősödtek.
A volt kancellár nemrégiben a hamburgi városházán rendezett hagyományos vacsorán arról beszélt, hogy az Európai Uniónak végre saját érdekei mentén kellene politizálnia.
Ukrajna megállapodást kötött Norvégiával 155 mm-es nagy hatótávolságú tüzérségi lövedékek közös gyártásáról. A hírről az elnök videóüzenetében beszélt.
„A fronton harcoló katonáink gyakorlatilag minden harci dandárban a nagy hatótávolságú tüzérség fontosságáról beszélnek – vagyis a nagy hatótávolságú tüzérségi lövedékekről. A megsemmisítési zónák nőnek, minden típusú drón alkalmazása prioritás. De maguk a katonák mondják: szükség van tüzérségre. És éppen nagy hatótávolságú tüzérségre” – mondta az elnök.
Zelenszkij szerint Ukrajnának most „új és nagyon erős megállapodása van Norvégiával”. Ez a nagy hatótávolságú, 155 mm-es tüzérségi lövedékek közös gyártására vonatkozik.
Megkezdjük a nagy hatótávolságú 155 mm-es lövedékek közös gyártását – pontosan olyan lövedékekét, amelyekre szükségünk van. Köszönöm Norvégiának ezt a rendkívül fontos lépést
Norvégia már leszállította Ukrajnának az ígért F-16-os vadászgépeket, azokat azonban még javítják – jelentette ki Gar Støre norvég miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kedd este Oslóban közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Støre elmondta, hogy Norvégia olyan repülőgépeket biztosított Ukrajnának, amelyek már régóta nem álltak szolgálatban a norvég hadseregben, mivel az ország már évek óta használja a legújabb F-35-ösöket. Tehát ahhoz, hogy az ukrán katonák elkezdhessék használni a norvég F-16-osokat, azokat meg kell javítani, és fel kell készíteni.
Ahogy a kormányfő megjegyezte, más országok, amelyek F-16-osokat szállítottak Ukrajnának, közvetlenül a harci flottából szállították át azokat, hogy az ukrán pilóták gyorsabban használhassák azokat.
„Most a norvég gépek Ukrajnához tartoznak, és belga szakemberek javítják és készítik elő őket az üzembe helyezésre az Egyesült Államokkal és Ukrajnával kötött megállapodás részeként. És azt hiszem, hogy ezek közül a repülőgépek közül az első hamarosan üzembe helyezhető lesz, de már az ukrán légierő részét képezi” – hangsúlyozta Gar Støre.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának fel kell készülnie arra az esetre is, ha az NATO amerikai támogatása meggyengülne vagy megszűnne. Az ukrán elnök úgy véli, a gazdasági megfontolásokat háttérbe kell szorítani, és egy új katonai szövetséget kell létrehozni, amely Ukrajna, Nagy-Britannia, Törökország és Norvégia együttműködésére épül.
Az ukrán elnök szerint Európának sürgősen át kell gondolnia biztonsági stratégiáját, különösen akkor, ha az Egyesült Államok valóban a NATO-ból való kilépést fontolgatja – írja a Korrespondent.
Volodimir Zelenszkij a The Rest Is Politics podcast április 10-i adásában vázolt fel egy új, az Európai Unión alapuló védelmi szövetséget. Az ukrán államfő szerint a kontinens biztonságának alapja a jövőben nem a jelenlegi formájában létező Európai Unió lesz. „Amikor Oroszország úgy dönt, hogy 2030-ra 2,5 milliós hadsereget állít fel, Európának át kell gondolnia, hogyan őrizze meg függetlenségét” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Úgy véli, hogy az EU-nak olyan stratégiai partnerekre van szüksége, mint Nagy-Britannia, Ukrajna, Törökország és Norvégia – számolt be a hirado.hu.
„Nagy-Britannia, Ukrajna és Törökország és Norvégia hadseregei együtt erősebbek az orosznál. Ukrajna és Törökország nélkül Európa nem tud versenyre kelni Oroszországgal. Ezzel a négy országgal ellenőrizni lehet a tengereket, védetté tehető az égbolt, és rendelkezésre állhatnak a legnagyobb szárazföldi erők” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Elismerte, hogy bizonyos országok, például Törökország integrációja gazdasági kérdéseket – például mezőgazdasági aggályokat – vet fel, de véleménye szerint a prioritásoknak egyértelműnek kell lenniük.
Nagy-Britannia egykor az Európai Unió tagja volt. Törökország esetében pedig vannak aggályok a mezőgazdasággal kapcsolatban, de mindezzel meg lehet birkózni, ha a gazdaság valóban erős. Azonban a biztonság az első helyen áll, a gazdaság pedig csak a másodikon, nem fordítva
– tette hozzá az elnök.
A nyilatkozat hátterében az Egyesült Államok és a NATO közötti feszültség áll. Donald Trump nemrég élesen bírálta a szövetséget, miután tárgyalt Mark Rutte főtitkárral. Bár a Fehér Ház egyelőre nem jelentette be a kilépést, a jelentések szerint Washington szankcionálná azokat a szövetségeseket, akik nem támogatják az Irán elleni fellépést.
[type] => post [excerpt] => Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának fel kell készülnie arra az esetre is, ha az NATO amerikai támogatása meggyengülne vagy megszűnne. Az ukrán elnök úgy véli, a gazdasági megfontolásokat háttérbe kell szorítani, és egy új katonai szövetséget k... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1776001980 [modified] => 1775990823 ) [title] => Zelenszkij új katonai szövetséget sürget az USA esetleges NATO-ból való kivonulása miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183248&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183248 [uk] => 183254 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 183058 [image] => Array ( [id] => 183058 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [original_lng] => 16347 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1775985462:2 [_thumbnail_id] => 183058 [_edit_last] => 5 [views_count] => 860 [_algolia_sync] => 10340799000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 33 [3] => 47 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Ukrajna [3] => Vélemények ) [tags] => Array ( [0] => 2498 [1] => 115 [2] => 12338 [3] => 632 [4] => 404 [5] => 122 ) [tags_name] => Array ( [0] => Nagy-Britannia [1] => NATO [2] => Norvégia [3] => Törökország [4] => USA [5] => Volodimir Zelenszkij ) ) [5] => Array ( [id] => 182984 [content] =>
A Norvégia által ígért F-16-os vadászgépek sosem jutottak el Ukrajnába, mind a hat repülőgép egy belgiumi repülőgépjavító műhelyben rekedt, ezt Tore O. Sandvik norvég védelmi miniszter is megerősítette – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az NRK norvég kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a hat F-16-os közül, amelyeket Norvégia ígért Ukrajnának, egyik sincs harckész állapotban a helyszínen. Két repülőgépet használtak ukrán pilóták kiképzésére Dániában. Ezek több mint egy éve állnak szolgálatba a Sabena légitársaságnál Belgiumban.
Négy másik gép nem tudott felszállni az indulás során. 2025 áprilisában szétszerelt állapotban, ládákban szállították el őket Budeból egy szállító repülőgéppel. Végül ők is Sabenában kötöttek ki. Az ukrán légierő egyik tanácsadója az NRK-nak elmondta, hogy a négy szétszerelt repülőgépből körülbelül 100 alkatrész hiányzik. Az összeszerelésük körülbelül egy évig tart, ha a munka most megkezdődik.
Ezenkívül az NRK jelentős kapacitási problémákról is tudomást szerzett a Sabena műhelyben – ezt nevezik a késedelem fő okának. Az is kiderült, hogy korábban 32 darab kiváló állapotban lévő norvég F-16-ost adtak el Romániának. Ukrajna rosszabb minőségű gépeket kapott, amelyek komoly javításra szorultak.
„Ez a hat repülőgép életeket mentett volna ezen a télen, és jobban védte volna az infrastruktúrát. Több orosz rakétát és drónt lőhettünk volna le” – mondta egy forrás az ukrán légierőből. A norvég parlament védelmi bizottságának elnöke, Peter Frølich botrányosnak nevezte a helyzetet. „Ez olyan, mint egy botrány. Valójában dühös vagyok” – tette hozzá. Norvégiában a legtöbben azt hitték, hogy norvég repülőgépek vannak az égen, és Ukrajnát védik” – mondta az NRK-nak. Sandvik védelmi miniszter, megjegyezve, hogy mind a hat repülőgép tulajdonjogát 2024-2025-ben Ukrajna kapta meg.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A Norvégia által ígért F-16-os vadászgépek sosem jutottak el Ukrajnába, mind a hat repülőgép egy belgiumi repülőgépjavító műhelyben rekedt, ezt Tore O. Sandvik norvég védelmi miniszter is megerősítette. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775724480 [modified] => 1775677257 ) [title] => Botrány, hogy Ukrajna még mindig nem kapta meg Norvégiától a megígért F-16-os vadászgépeket [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182984&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 182984 [uk] => 182951 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 182952 [image] => Array ( [id] => 182952 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/3dc01c70402d91bdb01a85b8ce0ac3f9.webp [original_lng] => 7968 [original_w] => 600 [original_h] => 300 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/3dc01c70402d91bdb01a85b8ce0ac3f9-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/3dc01c70402d91bdb01a85b8ce0ac3f9-300x150.webp [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/3dc01c70402d91bdb01a85b8ce0ac3f9.webp [width] => 600 [height] => 300 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/3dc01c70402d91bdb01a85b8ce0ac3f9.webp [width] => 600 [height] => 300 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/3dc01c70402d91bdb01a85b8ce0ac3f9.webp [width] => 600 [height] => 300 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/3dc01c70402d91bdb01a85b8ce0ac3f9.webp [width] => 600 [height] => 300 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/3dc01c70402d91bdb01a85b8ce0ac3f9.webp [width] => 600 [height] => 300 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1775666457:12 [_thumbnail_id] => 182952 [_edit_last] => 12 [views_count] => 930 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_ba8bd0ff3231ab9435bfd2211a15e446] =>
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
Ukrajna Norvégia támogatásával több mint tíz korszerű NASAMS légvédelmi rendszert kapott, és tovább erősíti légvédelmét új szállítmányokkal – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NRK norvég médium számára adott interjújában.
Az elnök elmondta, hogy nem tudja pontosan megnevezni a Norvégiától kapott rendszerek számát, ugyanakkor hozzátette, hogy a további rakéták biztosítása érdekében az ország más államokkal is együttműködött, mivel saját készleteik nem voltak elegendőek.
Zelenszkij külön kiemelte Norvégia támogatását a fűtési szezon során, miután az orosz támadások következtében az energetikai és gázinfrastruktúra sérült, Norvégia a szükséges segítséget nyújtotta.
Emellett hangsúlyozta a PURL program keretében nyújtott finanszírozás fontosságát, különösen a dróngyártás fejlesztésében, kiemelve, hogy Norvégia a második legnagyobb hozzájárulója ennek a programnak.
Norvégia és Németország védelmi miniszterei nagyszabású védelmi megállapodást írtak alá a müncheni biztonsági konferencia keretein belül, amelynek célja a NATO-n belüli biztonsági együttműködés megerősítése, közölte a norvég kormány, írta a Jevropejszka Pravda.
A „Ganges-megállapodás” nevet viselő megállapodást Tore O. Sandvik norvég és német kollégája, Boris Pistorius védelmi miniszter írta alá a müncheni biztonsági konferencia keretein belül.
„Az erős európai együttműködés elengedhetetlen a NATO tehermegosztási kötelezettségeinek teljesítéséhez, ahol Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért” – mondta Sandvik.
A megállapodás öt fő területen öleli fel az együttműködést: űrmegfigyelés és kommunikáció, tengeri biztonság az Észak-Atlanti-óceánon és az Északi-tengeren, egyesített szárazföldi erők, gyors erősítés és védelmi ipar. A norvég parlament nemrégiben jóváhagyta két további tengeralattjáró vásárlását. A leszállítást követően Norvégia és Németország hat azonos 212CD tengeralattjárót fog üzemeltetni. Az országok együttműködnek a következő generációs nagy hatótávolságú tengeri telepítésű rakéták (3SM) fejlesztésében is.
Eközben a német csapatok rendszeresen tartanak kiképzéseket és gyakorlatokat Norvégiában, beleértve a közelgő, 2026 márciusában esedékes Cold Response 26 gyakorlatot is. Oslo külön rendelt 54 német gyártmányú Leopard 2 tankot, amelyek közül néhányat Norvégiában fognak legyártani. Berlin viszont több mint 575 millió euró értékben vásárolt norvég fejlesztésű JSM rakétákat F-35-ös vadászgépekhez.
A partnerség kiterjed az együttműködésre az űrszektorban is, a norvég Andoya Űrkikötő és a német repülőgépipari technológia várhatóan központi szerepet játszik majd Európa első kereskedelmi műholdindító bázisának létrehozására irányuló tervekben.
Kétszeresére emeli Norvégiában állomásozó katonáinak számát Nagy-Britannia a sarkvidéki térséget érő orosz fenyegetés miatt – közölte szerdán John Healey brit védelmi miniszter. A miniszter a londoni védelmi tárca tájékoztatása szerint megállapodott a norvég kormánnyal arról, hogy három éven belül a jelenlegi ezerről kétezerre bővül a Norvégiába telepített brit katonai kontingens létszáma.
A brit fegyveres erők részt vesznek a „Sarkvidéki Őrszem” (Arctic Sentry) nevű NATO-műveletben is, amelynek részletes katonai tervezése már zajlik az atlanti szövetségen belül. John Healey szerdai nyilatkozatában kiemelte: a hidegháború óta nem volt tapasztalható a jelenlegihez mérhető fenyegetettség Oroszország részéről az északi-sarki térségben.
A brit védelmi miniszter szerint Moszkva gyors ütemben növeli katonai jelenlétét ebben a régióban, beleértve a Szovjetunió által a hidegháború idején használt régi katonai támaszpontok újbóli megnyitását is. A londoni védelmi minisztérium szerdán arra is felhívta a figyelmet, hogy a brit fegyveres erők idén két nagyszabású sarkvidéki hadgyakorlaton is vezető szerepet tölt be.
A Cold Response májusi NATO-gyakorlatra a brit királyi tengerészgyalogság 1500 különlegesen kiképzett kommandósa települ Norvégiába, a hadgyakorlat Finnországra és Svédországra is kiterjed, fő célja a stratégiai fontosságú helyszínek védelmének erősítése a fjordokban és a hegyvidékeken. Szeptemberben, a Lion Protector nevű hadgyakorlaton a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség hajt végre légi, szárazföldi és tengeri akciókat, gyakorolva a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények védelmét a szabotázsakcióktól Izlandon, Dániában és Norvégiában.
A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia, Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, elsősorban gyorsreagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására. A brit védelmi tárca azt is felidézte, hogy a brit és a norvég haditengerészet közös járőrözést kezd a kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatok – köztük a kommunikációs és elektromos kábelek, valamint a földgázvezetékek – megvédésére az orosz tengeralattjáróktól.
A második világháború alatti norvég ellenállási mozgalom egykori skóciai központjáról Lunna House-megállapodásnak nevezett, decemberben aláírt egyezmény alapján legalább 13 Type 26 típusjelű, brit fregattból álló brit–norvég flotta járőrözik majd az Atlanti-óceán északi vizein. A hajókat tengeralattjárók észlelésére, nyomon követésére és elhárítására fejlesztették ki. A brit és a norvég kormány tavaly augusztusban tízmilliárd font értékű egyezményt kötött, amelynek alapján Nagy-Britannia ilyen típusú fregattokat szállít a norvég királyi haditengerészetnek. Ez a brit védelmi ipar eddigi legnagyobb értékű hadihajóexport-megrendelése.
Norvégia nem csatlakozik a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanácshoz, mivel egy ilyen struktúra nem felel meg az ENSZ alapelveinek, jelentette be Andreas Motzfeldt Kravik, Norvégia külügyminiszter-helyettese, idézi az Aftenposten.
„Teljesen világos, hogy nem lehetünk részesei egy olyan struktúrának, amely megkérdőjelezi az ENSZ és a nemzetközi jog szerepét. Ez teljesen lehetetlen lenne számunkra. És nemcsak számunkra, hanem az európai országok túlnyomó többsége, valamint számos más állam számára is” – mondta a tisztviselő.
Kravik hozzátette, hogy meglepte, hogy a Gázában a hosszú távú béke elérése érdekében létrehozott Béketanács hatáskörei most jelentősen kibővülhetnek. „A most kapott javaslat – egy átfogó testület létrehozása, amely meglehetősen széleskörű felhatalmazással rendelkezik a béke és a biztonság kérdéseivel való foglalkozásra, élén „Trump elnökkel”, ahogy az alapító okiratban említik – nagyon váratlan volt számunkra”, összegezte Kravik.
Trump: PM Orban of Hungary. He has my complete and total endorsement. An incredible job on immigration, unlike some countries that have hurt themselves. You have my total and complete endorsement and I'm putting it out. I already did but putting it out again pic.twitter.com/8kdUE0Cstx
