A caracasi vezetőnek elsősorban légvédelmi eszközökre, katonai tanácsadókra és fegyvertranszferekre lenne szüksége. A kérelmi listán rakéták és radarok is szerepelnek.
Nicolás Maduro venezuelai elnök az USA nyomásgyakorlásának fokozódása közepette Oroszországhoz, Kínához és Iránhoz fordult katonai segítségért. A The Washington Post birtokába jutott amerikai kormányzati dokumentumok szerint Maduro leveleket készített elő Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint iráni tisztviselők számára, amelyekben védelmi eszközöket, repülőgép-javításokat és rakétarendszereket is kért. A cél a venezuelai hadsereg megerősítése az Egyesült Államok növekvő karibi katonai jelenlétével szemben.
A vezető amerikai lap tudomása szerint Maduro megírta a leveleket, de egyelőre nem bizonyítható, hogy ezeket ténylegesen el is küldték vagy átadták volna. Az amerikai kormányzati dokumentumok alapján a Putyinnak szánt levél „az orosz fővárosba utazó magas rangú venezuelai tisztviselő látogatása során” került volna átadásra, de még nem világos, hogy ez az út megtörtént-e, és mi volt Moszkva válasza.
A kínai és iráni levelek esetében a helyzet hasonló. A hírszerzési dokumentumok szerint Maduro elkészítette a szövegeket, amelyekben katonai együttműködést, radar- és dróntechnológiát, illetve elektronikai hadviselési eszközöket kért, de nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a kéréseket kézbesítették-e Pekingbe vagy Teheránba.
Nicolás Maduro elnök levelet írt Vlagyimir Putyinnak, amelyben rakéták, radarok és korszerű repülőgépek szállítását kérte az amerikai katonai nyomás miatt.
A Washington Post birtokába került dokumentumok szerint Nicolás Maduro, Venezuela elnöke közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordult, miután az Egyesült Államok hadereje jelentős mértékben megerősítette jelenlétét a Karib-térségben. A levélben Maduro rakéták, radarrendszerek és korszerűsített repülőgépek szállítását kérte Moszkvától, hogy megvédhesse országát az amerikai fenyegetéssel szemben.
A Lenta.ru beszámolója szerint Venezuela nemcsak Oroszországhoz, hanem Kínához és Iránhoz is fordult katonai segítségért. A kínai elnöknek, Hszi Csin-pingnek írt levelében Maduro „kiterjesztett katonai együttműködést” sürgetett, hogy ellensúlyozza „az Egyesült Államok és Venezuela közötti feszültség eszkalációját”.
A két ország kapcsolatai májusban új szintre léptek, amikor Moszkva és Caracas stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amely a politikai és katonai-technikai együttműködést is kiterjeszti. Putyin október végén ratifikálta a dokumentumot, amely a felek közötti szorosabb orosz támogatást is biztosítja.
A feszültség azonban tovább nőtt, miután amerikai hadihajók – köztük az USS Iwo Jima – a venezuelai La Orchila sziget közelébe hajóztak, mindössze 124 mérföldre az ország egyik legfontosabb légibázisától. Ez a távolság már lehetővé teszi akár célzott precíziós csapások vagy kétéltű partraszállás végrehajtását is.
A térségben a helyzet annyira feszült, hogy Trinidad és Tobago hadserege is legmagasabb készültségi szintre, az úgynevezett State One Alert Levelre emelkedett. A helyi védelmi erők szerint ez „nem gyakorlat”, hanem valós fenyegetés.
Mindeközben a Wall Street Journal arról írt, hogy az Egyesült Államok több venezuelai katonai célpontot is kijelölt esetleges csapásokra, arra hivatkozva, hogy ezek a bázisok a drogkereskedelemhez kapcsolódhatnak. Bár Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy nem szándékozik támadást indítani, a Financial Times több lehetséges forgatókönyvet is vázolt, köztük egy Maduro elleni elfogási akciót vagy akár egy teljes inváziót, amelyet azonban „kevésbé valószínűnek” nevezett.
Moszkva hivatalosan is reagált a feszültségre: Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Oroszország támogatja Venezuelát, és „vállvetve” kész szembenézni a kihívásokkal. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás nemcsak politikai, hanem katonai-technikai együttműködést is tartalmaz, amely „a szuverenitás megvédését szolgálja”.
Venezuela elnöke, Nicolás Maduro bejelentette a mozgósítást válaszul arra, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Karib-tengerre, Venezuela partjaihoz közel. Erről az El Nacional számolt be.
Maduro közölte, hogy mozgósítják a rendőröket, a tartalékosokat és az önkénteseket az ország védelmére. Állítása szerint ez a lépés éppen azt mutatja, hogy Venezuela békét akar. Az államfő felszólította a rendvédelmi erőket, tartalékosokat és azokat a polgárokat, akik csatlakozni szeretnének az úgynevezett Nemzeti Szuverenitási és Béketervhez.
Az elnök megerősítette, hogy már kiadta a parancsot a „haza védelmére”. A lap emlékeztetett arra is, hogy augusztus 7-én az Egyesült Államok 50 millió dollárra emelte a jutalmat azokért az információkért, amelyek segíthetnek Maduro elfogásában.
„Azt tervezték, hogy a választások után destabilizálják a kormányt” – szögezte le a venezuelai belügyminiszter, miután külföldieket vettek őrizetbe. Madrid és Washington cáfolta részvételét bármilyen puccskísérletben, bár külföldön sokan vitatják a július végén megrendezett elnökválasztás legitimitását.
A hatóságok három amerikai, két spanyol és egy cseh állampolgárt tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy multinacionális összeesküvés keretében terveztek „erőszakos cselekményeket” a kormány helyzetének megrendítésére – jelentette ki kategorikusan a venezuelai belügyminiszter.
Diosdado Cabello bizonyítékokkal nem támasztotta alá állítását, ehelyett sajtótájékoztatóján nagyszámú lőfegyver előtt pózolt, amelyek közül négyszáz szerinte az Egyesült Államokból származik. Való igaz, hogy Washington az ellenzéki Edmundo Gonzálezt tartja a július 28-án megrendezett – amerikai értelmezésben szó szerint „megrendezett” – elnökválasztás győztesének. A hivatalos caracasi eredményhirdetés azonban ismét Nicolás Madurót, az egykori buszsofőrt és szakszervezeti vezetőt nyilvánította elnöknek.
Maduro 2013 óta vaskézzel irányítja az országot. Ez idő alatt több mint 6,1 millió venezuelai menekült el hazájából. Az elnök politikai riválisát is távozásra késztette. Edmundo González ellen elfogatóparancsot adtak ki, ezért az Spanyolországban kért politikai menedékjogot.
Nemzetközi szervezetek követelték a választási jegyzőkönyvek közzétételét, ez azonban elmaradt.
Átláthatóság hiányában az Európai Unió sem ismerte el a választási eredményeket, sőt újabb venezuelai menekülthullámra figyelmeztettek.
A kilátásba helyezett szankciókat Magyarország némi késéssel támogatta – a külügy szerint azért, mert először áttanulmányozták a Venezuelából érkezett jelentéseket, és csak utána csatlakoztak az EU közös állásfoglalásához.
Európai zsoldosok
„Tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya kapcsolatban áll ezzel a művelettel” – utalt a venezuelai belügyminiszter az állítólagos puccskísérletre, amelynek bizonyítékát az amerikai fegyverekben látta.
Két spanyol állampolgárt nemrégiben tartóztattak le Venezuela délnyugati részén, Puerto Avacuchóban – közölte Cabello. Spanyolország erre válaszul nyomatékosan visszautasította, hogy részt vett volna egy Venezuelát destabilizáló műveletben – közölték spanyol külügyi források.
A venezuelai belügyminiszter szerint az amerikaiaknak és a cseh állampolgárnak is köze volt a feltételezett államcsíny előkészítéséhez, amiben – szavai szerint – az amerikai és spanyol hírszerzés, továbbá Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető is érintett.
Francia és Kelet-Európából érkezett zsoldosokkal léptek kapcsolatba, hogy katonai hadműveletben próbálják megtámadni hazánkat – mondta Diosdado Cabello, de ezt az állítását sem támasztotta alá.
Megkérdőjelezett elnökválasztás
A bejelentés után Washington közölte, hogy az „amerikai hadsereg egyik tagját” őrizetbe vették Venezuelában, rajta kívül pedig tudomásuk van két másik letartóztatott amerikairól. A Maduro megbuktatására irányuló összeesküvés vádját a State Department „határozottan hamisnak” nevezte.
Madrid ezzel szemben több információt kért. A spanyol nagykövetség felvette a kapcsolatot a venezuelai kormánnyal, és engedélyt kért a foglyok meglátogatására, hogy ellenőrizzék személyazonosságukat és állampolgárságukat, illetve hogy pontosan tisztázzák a vádak jellegét.
A baloldali venezuelai kormány korábban is gyakran vádolta azzal az Egyesült Államokat, hogy megkísérel beavatkozni a dél-amerikai ország belügyeibe, a hatalom megdöntésének vagy szabotálásának szándékával.
A feszültség a júliusi elnökválasztás után még inkább kiéleződött, miután kimenetelét sem Washington, sem Madrid nem ismeri el.
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
A venezuelai elnök, Nicolás Maduro hétfőn bejelentette, hogy az idei ünnepek októberben kezdődnek – írja a Guardian.
„Szeptember van, és máris olyan érzés, mintha karácsony lenne. Ezért idén – tiszteletem és köszönetem jeléül – elrendelem, hogy a karácsonyt előrehozzuk október 1-jére” – jelentette ki Maduro gyakori televíziós szerepléseinek egyikén.
Venezuela tekintélyelvű vezetője, aki a szakértők szerint viharos tizenegy éves uralmának legnagyobb politikai kihívásával néz szembe, minden venezuelai számára „béke, boldogság és biztonság” karácsonyát ígérte.
A Guardian szerint azonban nem valószínű, hogy boldog és biztonságos lesz a karácsony, tekintve a bizonytalanságot és a dühöt, amelyet Maduro azon döntése okozott, hogy bizonyíték nélkül győzelmet aratott a júliusi elnökválasztáson.
Egyre több bizonyíték utal ugyanis arra, hogy Maduro valójában csúnyán elvesztette a választást ellenzéki riválisával, Edmundo Gonzálezzel szemben – ezért nem volt hajlandó kiadni a szavazóhelyiségek részletes szavazási eredményeit. Hétfőn a hatóságok elfogatóparancsot adtak ki González letartóztatására.
A Guradian megjegyzi: bármikor is kezdődik, a karácsony valószínűleg hideg téli éjszakának bizonyul majd Maduro egyre tekintélyelvűbbé váló rezsimjének vezető tagjai számára.
A venezuelai legfelsőbb bíróság megerősítette Nicolás Maduro elnök július 28-i választási győzelmét, hivatalosan is legitimálva a kormányzó párt hatalmát. A választások eredménye azonban rendkívül vitatott, és a döntést követő tüntetések során több ember életét vesztette. Számos ország nem ismerte el Madurót hivatalos vezetőként.
A legfelsőbb bíróság a választási bizottságtól kapott dokumentumok áttekintése után egyetértett azzal, hogy Nicolás Maduro nyerte meg a választást Venezuelában – mondta a testület elnöke, Caryslia Rodriguez. Kiemelte, hogy a döntés kötelező érvényű, nem megfellebbezhető.
A legfelső bíróság megerősítésével a 2013 óta hivatalban levő venezuelai elnök januárban újabb 6 éves mandátumát kezdheti meg.
A választási bizottság július 28-án hivatalosan is Nicolas Madurót nyilvánította az elnökválasztás győztesének, de az ellenzék választási csalást kiáltott. A választási bizottság a szavazás utáni éjszaka óta állítja, hogy a szavazatok több mint felét Maduro szerezte meg, de az ezt alátámasztó részletes adatokat nem tette közzé.
Az ellenzék ezzel szemben internetre feltöltött dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy az ellenzék jelöltje, Edmundo González Urrutia ért el 67 százalékos támogatottságot a választók körében.
A július 28-i elnökválasztást követően Venezuelában kiterjedt tüntetések voltak. Emberi jogi szervezetek szerint ezek során huszonöten életüket vesztették, kétszázan megsebesültek, 2400 embert letartóztattak le, köztük volt olyan, akit „terrorizmussal” vádoltak, köztük néhány ellenzéki vezetőt.
Az Egyesült Államok és több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismeri el a venezuelai elnökválasztás győztesének, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Nicolás Madurót, mert osztja azt a véleményt, hogy csalás történt.
A vitatott tisztaságú venezuelai voksoláson megválasztott Nicolás Maduro elnök helyi idő szerint pénteken kizárt minden tárgyalást az ellenzékkel, és megadásra szólította fel az ellenzék vezetőjét, María Corina Machadót.
Nicolás Maduro a legfelsőbb bíróságról távozva beszélt erről, amelyhez augusztus 1-jén a megválasztása érvényesítése céljából nyújtott be beadványt.
„Ami a tárgyalásokat illeti, úgy vélem, az egyetlen ember, akinek tárgyalnia kell Machadóval, az a főügyész”– jelentette ki Maduro újságírók kérdései válaszolva. Maduro meghallgatásával a legfelsőbb közigazgatási bíróság befejezte az általa beidézett elnökjelöltek és politikusok meghallgatását. Maduro választási ellenfele, Edmundo González Urrutia a szabadságát féltve nem jelent meg az idézésre. Machado pedig illegalitásban él. A bíróság elnöke, Caryslia Rodríguez hétfőn közölte, hogy a testületnek 15 napos, meghosszabbítható időtartam alatt kell meghoznia az ítéletet. A bíróság folytatja az augusztus 5-én megkezdett szakértői vizsgálatot, hogy végleges választ adjon a beadványra. Rodríguez emlékeztetett: mivel a bíróság a választási ügyekben döntő legmagasabb szintű bírói testület, a döntései ellen nem lehet fellebbezni, és kötelező érvényűek.A megfigyelők többsége szerint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a rendszer lekötelezettje.
„Amit a bíróság mondani fog, az a köztársaság törvénye, ez szent ítélet lesz”– fogalmazott az elnök.
A nemzeti választási bizottság augusztus 2-án hirdette ki Madurónak a július 28-i voksoláson a szavazatok 52 százalékával aratott győzelmét, de számítógépes kalózkodásra hivatkozva nem tette közzé a szavazatszámlálás teljes eredményét és a szavazókörök jegyzőkönyveit. Az ellenzék szerint – amely a saját szavazatszámlálónak köszönhetően nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyveket, amelyeknek a hitelességét Maduro elutasította – a választásból kizárt María Corina Machadó helyett induló Edmundo González Urrutia a szavazatok 67 százalékát kapta.
Machado tárgyalásokra szólított fel a demokratikus átmenet érdekében. Az Egyesült Államok kolumbiai székhelyű nagykövetsége az X mikroblog portálon még pénteken arra emlékeztetett, hogy csak a párbeszéd, nem pedig a megtorlás teszi lehetővé Venezuela számára, hogy visszatérjen a demokratikus normákhoz, egyben az őrizetbe vett ellenzékiek szabadlábra helyezését követelte.
A választást követő tiltakozó megmozdulások során jogvédő szervezetek szerint 24 ember halt meg, Maduro szerint 2200 embert vettek őrizetbe. Maduro sértő választ adott panamai kollégája, José Raúl Mulino ajánlatára, aki a CNN televíziónak adott interjúban megígérte, hogy a politikai átmenet érdekében segítséget nyújt neki, hogy harmadik országba távozzék.
A venezuelai elnök azzal vádolta meg a panamai elnököt, hogy a ”gringók” (amerikaiak) martaléka.
Panama megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amelynek értelmében Washington fizeti a Darién tartományon át Dél-Amerikából az Egyesült Államok felé tartó bevándorlók légi úton történő deportálásának a költségeit. Tavaly a veszélyes dzsungelen a jobb élet reményében átkelő mintegy félmillió bevándorló több mint 60 százaléka venezuelai volt. Panama a tagja azon latin-amerikai országok alkotta csoportnak, amely megszakította a kapcsolatokat Venezuelával a vitatott július 28-i elnökválasztás után. A csoport tagjai Argentína, Chile, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Peru ás Uruguay.
Mulino regionális csúcstalálkozót hívott össze a választások eredményének megvitatására, és pénteken közölte, hogy hét elnök megerősítette a részvételét.
Serbia is in an absolute state of crisis since the devastating tragedy when 15 people died after the canopy of the newly renovated train station collapsed in Novi Sad.pic.twitter.com/CtR57mq770
🔸Guranje i tuča između predstavnika vlasti i opozicije u Skupštini Srbije
U prenosu skupštinske sednice ton je bio isključen, pa se nije moglo čuti šta poslanici govore jedni drugima, niti se jasno videlo kako je otpočeo incident.
Chaos in the Serbian Parliament: Eggs fly, smoke bomb thrown, torch lit, MPs clash The first session of the regular spring session began in the Serbian Parliament, but a clash between MPs soon broke out. pic.twitter.com/TUcyJ06tJO
— Sprinter Observer (@SprinterObserve) March 4, 2025
Az Egyesült Államok elismerte Edmundo Gonzálezt a vitatott venezuelai választások győzteseként, azt állítva, hogy „elsöprő bizonyíték” van Nicolás Maduro vereségére. Közben a kormányellenes tüntetők arra készülnek, hogy visszatérjenek az utcára, politikai változást követelve.
Nicolás Maduro, akinek 11 éves elnöksége alatt Venezuela egyre inkább tekintélyelvű irányt vett és gazdasági káoszba süllyedt, a múlt vasárnapi szavazáson annak ellenére aratott győzelmet, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy vesztett.
Csütörtök este az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken elutasította a hivatalban lévő elnök állításait, és Edmundo Gonzálezt ismerte el Venezuela megválasztott elnökének. Blinken szerint a venezuelai ellenzék által megszerzett szavazólapok azt mutatják, hogy González kapta a legtöbb szavazatot ezen a választáson – írta meg a The Guardian.
Nicolás Maduro nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne elismerni a vereséget vagy lemondani a hatalomról, ehelyett azzal vádolja az ellenzéket, hogy erőszakos „ellenforradalmat” próbálnak kirobbantani az uralma ellen. Csütörtökön a venezuelai elnök a külföldi médiának azt nyilatkozta, hogy börtönben akarja látni Gonzálezt és legfontosabb támogatóját − María Corina Machado ellenzéki vezetőt, akiket terroristáknak nevezett.
A The Wall Street Journalben órákkal később megjelent véleménycikkében Machado elárulta, hogy félti az életét. „Lehet, hogy elfognak, miközben ezeket írom” − jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki ennek ellenére fogadkozott, hogy tovább harcol. „Nem nyugszunk, amíg nem leszünk szabadok” – tette hozzá.
Nem sokkal később felszólította az ellenzék támogatóit, hogy szombat reggel térjenek vissza az utcára, és fokozzák az ellenállást. Ugyanis az elnököt hibáztatják a modern történelem egyik legsúlyosabb, háborús övezeten kívüli gazdasági összeomlásáért. Maduro ugyanerre a napra hívta össze saját gyűlését, hogy megpróbáljon erőt sugározni.
Blinken „a politikai részvétel elnyomására és a hatalom megtartására irányuló antidemokratikus kísérletnek” nevezte az elnök fenyegetését, hogy letartóztatja két kihívóját.
Megfigyelők szerint két fontos tényező kedvez a venezuelai ellenzéknek az elnök hatalomból való eltávolítására tett újabb kísérletében. Az első, hogy a legszegényebb régió lakossága is az ellenzéket támogatja, és tiltakozik Maduro elnöksége ellen. A második, hogy a vasárnapi választási csalás széles körű közfelháborodást és nemzetközi elítélést váltott ki. Chile elnöke, Gabriel Boric „nehezen hihetőnek” nevezte a választási eredményt, míg Kolumbia elnöke, Gustavo Petro azt mondta, hogy „komoly kétségek” merültek fel a szavazással kapcsolatban.
Luiz Inácio Lula da Silva baloldali kormánya Brazíliában, amely a színfalak mögött a békés politikai megoldásért dolgozik, nem bírálta az eredményt. Lula azonban nem ismerte el Maduro győzelmét, és sürgette, hogy hozza nyilvánosságra a győzelmi igényét alátámasztó adatokat. Maduro ezen a héten azt nyilatkozta, hogy átadja a szavazatok összesítését a legfelsőbb bíróság ellenőreinek, de nem vállalt rá kötelezettséget.
Vasárnap választást rendeznek a latin-amerikai országban, erre érkezett volna a magas rangú küldöttség, benne Panama és Mexikó korábbi elnökével. A repülőgépük azonban nem szállhatott fel.
A venezuelai légtér lezárására hivatkozva nem engedélyezték a felszállást annak a repülőgépnek, amelyen korábbi latin-amerikai elnökök utaztak volna megfigyelőként a vasárnapi venezuelai választásokra – közölte José Raúl Mulino panamai elnök pénteken.
Venezuelában a múlt héten rendeletet adtak ki a szárazföldi, a légi és a tengeri határok lezárására péntek éjféltől. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy így kívánják szavatolni a biztonságot és védeni az elnökválasztást, amelyen Nicolás Maduro elnök a harmadik mandátumáért indul.
A volt mexikói elnök sem léphetett be Venezuelába A repülőgép utasai között voltak egykori államfők is, közöttük Mireya Moscoso panamai és Vicente Fox mexikói korábbi elnök. A gép nem kapott felszállási engedélyt a panamai Tocumenben, amíg ők a fedélzeten tartózkodtak – írta az X mikroblogon José Raúl Mulino.
„Nicolás Maduro ideiglenesen leállíttatta a Copa panamai légitársaság minden Caracasba és Venezuelába induló járatát” – mondta Vicente Fox, miután leszállt a gépről. Javier Martínez-Acha Vásquez panamai külügyminiszter ezután arról számolt be, hogy bekérették a külügyminisztériumba Venezuela panamai diplomáciai képviselőjét.
Nem lefutott a választás A héten Alberto Fernández korábbi argentin elnök és a brazil választási bíróság mondta vissza a venezuelai választási megbízatását a szavazás tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos aggodalmak miatt. Magas rangú amerikai vezetők pénteken újságírók előtt aggasztónak nevezték, hogy Nicolás Maduro intézkedéseket hozott a nemzetközi megfigyelés korlátozására, és felszólították az elnököt: gondolja át a korábbi elnökök utazásának megakadályozására vonatkozó döntését.
Bár Maduro diktatórikus eszközökkel irányítja Venezuelát, a vasárnapi választás egyáltalán nem tűnik lefutottnak. Az ellenzéki pártok összefogtak egymással, hogy 25 év után eltávolítsák a hatalomból a szocialista PSUV pártot, melyet eleinte Hugo Chávez, majd az utóbbi 11 évben már Nicolás Maduro vezetett. Az ellenzék azt állítja, hogy a közvélemény-kutatások szerint akkora az előnye a kihívónak, Edmundo Gonzáleznek, hogy Maduro még csalással sem fog tudni hatalomban maradni.
Az ellenzéki többségű venezuelai kongresszus szombaton meghosszabbította saját mandátumát a 2021-es évre a vitatott december 6-i választásokat követően, amelyeken Nicolás Maduro elnök kormányzó szocialista pártja és szövetségesei a képviselői helyek 91 százalékát szerezték meg.
Juan Guaidó
A venezuelai ellenzék bojkottálta a parlamenti választásokat arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a feltételei a tisztességes és szabad szavazásnak. A nyugati demokráciák, élükön az Egyesült Államokkal, szintén elutasították a voksolás eredményét.
A törvényhozás által elfogadott jogszabály lehetővé teszi a nyugati és egyes térségbeli országok által ideiglenes venezuelai elnökként elismert Juan Guaidó számára, hogy megtartsa házelnöki tisztségét. Guaidó ugyanis erre a posztra hivatkozva nyilvánította magát a latin-amerikai ország ideiglenes elnökévé két éve. Maduro leváltására irányuló próbálkozásai azonban mindeddig nem jártak sikerrel.
„A diktatórikus rezsim fenyegetései ellenére a parlament folytatja munkáját ebben a rendkívüli helyzetben” – jelentette ki Guaidó szombaton.
A jogszabály értelmében képviselők egy kis csoportja láthatja el a törvényhozás funkcióit. Ez azért vált szükségessé, mert több tucat képviselő elmenekült az országból, vagy a kormányzati fenyegetésekre hivatkozva közölte, nem folytatja tovább munkásságát a kongresszusban. Mindemellett Guaidó Demokratikus Akció nevű, négy nagyobb ellenzéki pártból álló tömörülésének az egyik tagja tartózkodott a voksoláson, mert nem támogatta azt, hogy a törvényhozási jogkörök egy kisebb csoport kezébe kerüljenek.
Guaidót az Egyesült Államokkal az élen számos nyugati és térségbeli ország elismerte államfőként mindaddig, amíg szabad választásokat nem tartanak. Maduro ennek ellenére meg tudta őrizni hatalmát, nem utolsósorban a venezuelai hadsereg és kulcsfontosságú szövetségesei, köztük Kína, Oroszország, Kuba és Törökország támogatásának köszönhetően.
A hivatalban lévő venezuelai elnök Guaidót amerikai bábnak tekinti, aki puccs által akarja megdönteni kormányát, és hangsúlyozta, hogy több ellenzéki jelölt is indult a december 6-i választáson. Az ellenzéki vezető szerint ezek a jelöltek a kormány titkos szövetségesei.
A szocialisták uralta kongresszust 2021. január 5-én tervezik beiktatni, így két, egymással rivális testület jöhet létre. A súlyos belpolitikai és gazdasági válsággal küzdő Venezuelában a parlament volt eddig az egyetlen olyan szervezet, amelyet Maduro ellenzéke ellenőrzött.
