Nicolás Maduro venezuelai elnök börtönéből üzent szombaton, miközben az amerikai külügyminisztérium arra szólította fel az Egyesült Államok állampolgárait, akik Venezuelában tartózkodnak, hogy azonnali hatállyal hagyják el az országot a romló biztonsági helyzet miatt. Maduro egy videóüzenetben azt mondta, hogy jól vannak, és „harcosok” maradnak. A hatóságok aggodalmukat fejezték ki az országban uralkodó bizonytalan helyzet miatt.
„Jól vagyunk. Harcosok vagyunk” – mondta Maduro a New York-i Brooklyn-i fogvatartási központból, fia szerint egy szombaton a venezuelai kormánypárt által közzétett videóban.
Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores, akiket többek között kábítószer-kereskedelemmel vádolnak, hétfőn az amerikai bíróság előtt nem vallották bűnösnek magukat, és március 17-ig, a következő tárgyalásig az Egyesült Államokban maradnak.
Szombaton a venezuelai főváros, Caracas utcáin „Vissza akarjuk őket” feliratú táblákkal mintegy ezer szimpatizáns vonult fel, és azt skandálta: „Maduro és Cilia a családunk!”
A Madurót támogató tüntetésekre való felhívások a január 3-i amerikai katonai művelet óta naponta ismétlődnek. Szombaton a mozgósítás kisebb mértékű volt, mivel a hatalmon lévő Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) egyetlen képviselője sem volt jelen, hogy beszédet tartson a tömegnek.
A venezuelai közszolgálati televízió ugyanakkor közvetítette Delcy Rodriguez ideiglenes venezuelai elnök látogatását egy mezőgazdasági vásárra Caracas egyik negyedében, ahol kisebb megmozdulás volt Maduro támogatására.
„Nem fogunk egy percet sem pihenni, amíg vissza nem kapjuk az elnököt. Meg fogjuk menteni, persze, hogy igen” – jelentette ki Rodriguez.
Közben az amerikai külügyminisztérium felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak Venezuelába, és üzent azoknak, akik már ott tartózkodnak, hogy „azonnal hagyják el az országot”, mert a biztonsági helyzet „bizonytalan”.
Információk szerint fegyveres milíciák, úgynevezett colectivos csoportok állítanak fel útzárakat és kutatják át a járműveket, hogy bizonyítékot találjanak amerikai állampolgárságra vagy az Egyesült Államok támogatására
Az ukrán elnök szerint az Egyesült Államok venezuelai művelete példát mutat arra, hogyan lehet fellépni diktátorokkal szemben.
Erről Zelenszkij a kijevi sajtótájékoztatón beszélt, amelyet a nyugati vezetők tanácsadóival folytatott találkozója után tartott.
Az elnök kiegészítette az ukrán külügy hivatalos állásfoglalását, amely nem kifogásolta az amerikai különleges műveletet, ugyanakkor emlékeztetett a venezuelai vezetés nem legitim voltára.
„Mit mondhatnék? Ha a diktátorokkal így lehet bánni, az Egyesült Államok tudja, mi a teendő a jövőben” – fogalmazott, amire a sajtótájékoztatón nevetés tört ki a jelenlévő újságírók között.
Zelenszkij nem nevezte meg közvetlenül Oroszországot vagy Vlagyimir Putyint, de a nyilatkozat kontextusa lehetővé tette, hogy az értelmezésben róluk is szó essen.
Az Amerikai Egyesült Államok a korábban bejelentett 25 millió dolláros jutalmat megduplázva már 50 milliót adna Nicolas Maduro venezuelai elnök letartóztatásáért – közölte a Fehér Ház.
A csütörtök kora esti bejelentés szerint a jutalom annak jár, aki az amerikaiak által a drogkartellek, kábítószer-kereskedők és utcai bandák támogatásával, valamint korrupt és elnyomó rezsim működtetésével vádolt Maduro letartóztatásához vezető információkat szolgáltat.
Pamela Bondi, az Egyesült Államok főügyésze videóüzenetében azt mondta: Maduro külföldi terrorszervezeteket támogat, emellett a világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedője és fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra.
A főügyész közlése szerint az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) eddig már mintegy 30 tonna, Maduróhoz és társaihoz köthető kokaint foglalt le hozzátéve, hogy a kábítószerek a mexikói és venezuelai székhelyű kartellek elsődleges bevételi forrását jelentik – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a kokaint gyakran fentanillal keverik, és ez a szer több ezer amerikai emberéletet követel.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter már több ízben bírálta Madurót, akit a vitatott 2024-es választási győzelem után Venezuela nem legitim vezetőjének, illetve a Cartel de Los Soles nevű kábítószer-terrorista szervezet vezetőjének nevezett és kijelentette, hogy a kábítószerek Egyesült Államokba és Európába történő csempészetéért felelős.
Az amerikai külügyminisztérium januárban közölte, hogy 25 millió dolláros jutalmat tűz ki Maduro letartóztatásáért, ezt az összeget emelték most a duplájára.
Sajtóinformációk szerint a venezuelai külügyminiszter a bejelentést „szánalmasnak” és „politikai propagandának” nevezte.
Mint ismert, a 2013 óta hatalmon levő Nicolás Madurót az ellenzéki és a külföldi tiltakozások ellenére Venezuela választási bizottsága és a legfelsőbb bíróság is győztesnek nyilvánította a vitatott eredményű júliusi választásokat követően, bár a győzelmét megerősítő részletes eredményt soha nem hozták nyilvánosságra.
A harmadik elnöki ciklusát megkezdő Madurót januárban iktatták be hivatalába.
Az Egyesült Államok lefoglalta Nicolas Maduro venezuelai elnök repülőgépét a Dominikai Köztársaságban, miután megállapította, hogy annak megvásárlása többek között az amerikai szankciók megsértését jelentette – számolt be a CNN forrásokra hivatkozva.
Két amerikai tisztviselő elmondása szerint az Egyesült Államok szeptember 2-án Floridába szállította a repülőgépet.
Hivatali személyek a venezuelai repülőgépet az Air Force One megfelelőjének nevezték, és Maduro korábbi állami látogatásai során lefotózták.
„Ez üzenet a felsővezetésnek. Külföldi államfő repülőgépének lefoglalása büntetőügyekben hallatlan. Világos üzenetet küldünk arról, hogy senki sem áll a törvények felett, senkire sem vonatkoznak amerikai szankciók”, – mondta az egyik amerikai tisztviselő a CNN-nek.
A körülbelül 13 millió dollárra értékelt gép az elmúlt hónapokban a Dominikai Köztársaságban tartózkodott. Amerikai tisztviselők nem hozták nyilvánosságra indokaikat, de ez lehetőséget adott az amerikai tisztviselőknek a gép lefoglalására.
A gép lefoglalásában több szövetségi ügynökség vett részt, köztük a belbiztonsági szervek, kereskedelmi ügynökök, az Ipari és Biztonsági Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium. Egy amerikai tisztviselő elmondása szerint az amerikai tisztviselők szorosan együttműködtek a Dominikai Köztársasággal, amely értesítette Venezuelát a lefoglalásról.
Az Egyesült Államokba érkezés után az egyik következő lépés a lefoglalás lesz, ami azt jelenti, hogy a venezuelai kormánynak lehetősége nyílik indítványozni azt, valamint bizonyítékokat gyűjteni a repülőgépről.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Az Egyesült Államok korábban 15 millió dolláros díjat ígért annak, aki segít a venezuelai elnök letartóztatásában. Maduro azonban a jelek szerint ragaszkodik hatalmához, noha egyre több bizonyíték utal arra, hogy óriási vereséget szenvedett az elnökválasztáson.
Az Egyesült Államok titkos tárgyalásokon ajánlott amnesztiát Nicolas Maduro venezuelai elnöknek cserébe azért, hogy a politikus átadja a hatalmat az ellenzéknek a múlt havi elnökválasztás után, melyet egyre több bizonyíték szerint hatalmas fölénnyel az ellenzék jelöltje, Edmundo Gonzalez nyert meg.
Bár a választást július 28-án tartották, Maduro államfői mandátuma csak januárban jár le, így viszonylag sok idő áll rendelkezésre, hogy a hatalom átadása kapcsán alku szülessen Maduro és az ellenzék között. Ugyanakkor a választás másnapján győzelmet hirdető Maduro egyelőre úgy tűnik, hogy ragaszkodik hatalmához, és a hadsereg, valamint a karhatalmi erők lojalitását is képes volt megőrizni.
Az amerikaiak által felkínált amnesztia ráadásul csak az amerikai vádakra vonatkozik. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros váltságdíjat tűzött ki Maduro fejére, amiért a venezuelai államfő kokainnal árasztja el az országot – idézi fel a The Wall Street Journal.
Maduro erőszakkal próbálja elnémítani az ellenzéket
A titkos tárgyalások reményt nyújthatnak a venezuelai ellenzék számára, hiszen úgy tűnik, a nemzetközi nyomás lehet az egyetlen lehetőség Maduro eltávolítására a hatalomból, miután az elmúlt két hét során Maduro a karhatalomra támaszkodva igyekszik elnyomni a belföldi ellenállást, több ezer embert vetve börtönbe.
A 11 éve hatalmon lévő Maduro országlása alatt a venezuelai gazdaság szakadékba zuhant, miközben az ország menedéket biztosított nemzetközi szervezett bűnözői csoportoknak a szomszédos Kolumbia és az Egyesült Államok szerint.
Venezuelából nyolcmillióan menekültek el hatalomra kerülése óta, ami több, mint ahányan a háború sújtotta Szíriát vagy Ukrajnát elhagyták.
Az amnesztiát az Egyesült Államok tavaly ajánlotta fel Madurónak a katari Dohában, ám a venezuelai államfő akkor nem kívánta megvitatni a kérdést. A mostani tárgyalásoknak már részesei Latin-Amerika legnépesebb országai – Brazília, Venezuela és Kolumbia – is, akiket Washington arra kíván ráveni, hogy határozottabban követeljék a választási eredményekre vonatkozó bizonyítékokat a rezsimtől, noha mind a három országot a baloldal vezeti, amely megengedőbb Maduróval szemben.
Nem bízik az amerikaiakban Maduro
A megállapodást azonban nehezíti az is, hogy Maduro nem bízik a Biden-adminisztrációban, ráadásul Donald Trump esetleges győzelme felülírhatja az amerikai ígéreteket. Míg a Biden vezette Fehér Ház kaláccsal kívánta rávenni Madurót politikája megváltoztatására, addig Trump vezetése alatt az Egyesült Államok a korbács eszközéhez nyúlt.
A Biden-adminisztráció a legtöbb szankciót is feloldotta Venezuelával szemben a júliusi tiszta választások ígéretéért cserébe. A választást az ellenzéki szavazatszámlálók által összegyűjtött adatok szerint döntő fölénnyel Gonzalez nyerte, ám hivatalosan a rendszer az eddigi elnök győzelmét hirdette ki. Ám míg az ellenzéki adatok szavazóköri bontásban mutatják Gonzalez győzelmét, addig a rezsim nem közölt részletes eredményeket, mondván, az ország elektronikus választási rendszerét egy északmacedón hekker feltörte.
Az ellenzék által összesített adatok szerint Gonzalez 7,3 millió voksot gyűjtött be, szemben Maduro 3,3 millió szavazatával.
Maduro még olyan területeken is vereséget szenvedett, amelyek korábban a rendszer bástyái voltak.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok korábban 15 millió dolláros díjat ígért annak, aki segít a venezuelai elnök letartóztatásában. Maduro azonban a jelek szerint ragaszkodik hatalmához, noha egyre több bizonyíték utal arra, hogy óriási vereséget szenvedett az eln... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1723477680 [modified] => 1723466378 ) [title] => Amnesztiát ajánl az USA Madurónak, akire korábban fejpénzt tűztek ki [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123807&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 123807 [uk] => 123787 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 123808 [image] => Array ( [id] => 123808 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg [original_lng] => 82725 [original_w] => 1024 [original_h] => 683 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/maduro-1.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1723455579:5 [_thumbnail_id] => 123808 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3893 [_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Már a 2018-as választásokat követően sem ismerte el számos külföldi kormány Nicolás Madurót.
Több latin-amerikai ország is az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzálezt ismeri el a venezuelai elnökválasztás győztesének, nem pedig a Caracasban hivatalosan kihirdetett Nicolás Madurót, mert osztja azt a véleményt, hogy csalás történt. Az Egyesült Államokhoz előbb Peru és Argentína csatlakozott, majd követte őket Ecuador, Panama, Uruguay és Costa Rica is.
A múlt vasárnap tartott választást követően a venezuelai választási bizottság hétfőn nyilvánította elnöknek a 2013 óta hatalmon lévő Madurót, aki így a harmadik hatéves mandátumát kezdheti meg. Az ellenzék azonban választási csalással vádolja a kormányt, és a választási bizottság által közölt adatok szerint a mögötte végzett Gonzálezt tartja az ország legitim elnökének. A hivatalos adatok szerint Maduro 51,2 százalékkal nyert, González pedig 44,2 százalékkal került a második helyre, viszont az egyéni választókerületek részletes eredményeit még nem hozta nyilvánosságra a választási bizottság.
Ellenzéki csoportok azonban azt mondják, hogy saját szavazatszámlálásuk alapján – a választókerületekben leadott szavazatok több mint 80 százalékának összesítése után – González a voksok 67 százalékát kapta meg, Maduro viszont csak a 30 százalékát.
Számos külföldi kormány már a 2018-as választás után sem ismerte el Madurót az ország régi-új elnökének. Akkor Juan Guaidó házelnök ideiglenes államfőnek nyilvánította magát. Az Egyesült Államok és több más ország el is ismerte Guaidót, de ő ezt nem tudta érvényre juttatni, mert a hadsereg Madurót támogatta. Ahogy akkor, a fegyveres erők most is hűséget fogadtak Madurónak.
Venezuelában a hivatalban lévő elnököt, Nicolas Madurót a szavazatok 51 százalékával újraválasztották az ország élére, immáron a harmadik ciklusra – jelentette be a Nemzeti Választási Tanács (CNE) nem sokkal vasárnap éjfél után.
Maduro 5,15 millió szavazatot kapott, megelőzve az ellenzéki jelöltet, Edmundo Gonzalez Urrutiát, aki 4,5 millió voksot (44,2 százalék) szerzett – derült ki a CNE elnöke, Elvis Amoroso által közölt hivatalos adatokból, miután összeszámolták a voksok 80 százalékát.
A választáson a szavazásra jogosultak 59 százaléka vett részt.
Korábban több exit poll is ellenzéki győzelmet vetített előre. Az ellenzék úgy fogalmazott, hogy „van ok az ünneplésre”, és arra kérte támogatóit, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a szavazatok számlálását.
Az ellenzéki jelölt, Gonzalez az X közösségi portálon helyi idő szerint 23 óra körül, az eredmények kihirdetése előtt közzétett bejegyzésében azt írta:
„Az eredményeket nem lehet eltitkolni. Az ország békésen a változást választotta”.
Az Egyesült Államok hétfőn „tisztességes és átlátható” szavazatszámlálásra szólított fel az elnökválasztást követően. Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nyilatkozatában azt mondta: „Most, hogy a szavazás véget ért, létfontosságú, hogy minden szavazatot tisztességesen és átláthatóan számoljanak meg. Felszólítjuk a választási hatóságokat, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság szavatolása érdekében tegyék közzé a szavazatok részletes megszámlálásának adatait”.
Nicolás Maduro venezuelai elnök szerdán aláírta az országával határos, guayanai ellenőrzésű, olajban gazdag Essequibo nevű terület annektálásáról szóló törvényt.
„A venezuelai nép referendumán meghozott döntés minden szempontból teljesülni fog, továbbá ez a törvény Venezuela védelmére is szolgál a nemzetközi színtéren” – jelentette be helyi idő szerint szerdán az államfő.
A 160 ezer négyzetkilométeren elterülő, 125 ezer lakosú Essequibo kapcsán több mint egy évszázada húzódik vita, a feszültség pedig az utóbbi években újult ki, amikor újabb olajlelőhelyeket fedeztek fel a régióban, majd tavaly szeptemberben Guyana olajkitermelési koncessziókat hirdetett meg.
Caracas ezután tartott népszavazást decemberben a régió Venezuelához csatolásáról, amelyen hivatalos adatok szerint a szavazók 96 százaléka az annektálás mellett döntött, és elutasította a határvita ügyében eljáró Nemzetközi Bíróság (ICJ) joghatóságát.
Az ICJ Guyana kérésére foglalkozott az üggyel. A venezuelai elnöki palota közleménye szerint a szerdán elfogadott törvénnyel létrehozzák az ország 24. szövetségi államát.
A törvény értelmében a térség lakossága saját képviselőt küldhet a 2025-ben megalakuló új venezuelai parlamentbe, és egy Essequibo védelmére létrehozott főbiztosság megalakítását is előírja állami és országos szinten. Ez alapot adhat olyan aggodalmakra, amelyek szerint Venezuela megpróbálhatja megszállni a területet, és ezzel háborút indít el.
A venezuelai döntésre Guyana külügyminisztériuma közleményében úgy reagált, hogy „az súlyosan sérti a nemzetközi jog alapelveit, mivel annektálni próbálja Guyana területének több mint kétharmadát”; hozzátéve, hogy Guyana felhívja Venezuela és a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ figyelmét arra, hogy „nem fogja eltűrni a szuverén területe bármely részének elfoglalását.”
A közleményt azzal zárták, „Maduro venezuelai elnök sértő és méltatlan kijelentései nem maradnak észrevétlenül,
mert ellentmondanak azon korábbi kötelezettségvállalásának, amelyben a két ország közötti békés egymás mellett élés és az arra való törekvés folytatása mellett szállt síkra”.
A két ország közötti jelenlegi határokat 1899-ben állapították meg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által kezdeményezett, de egy párizsi törvényszéken létrehozott választottbíróság határozatában. Venezuela ezzel szemben egy 1966-os megállapodásra hivatkozik, amelyet Nagy-Britanniával kötött néhány hónappal azelőtt, hogy Guyana felszabadult a brit gyarmati uralom alól.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök titkos látogatást tett Caracasban, ahol az orosz–ukrán háborúról tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai elnökkel – számolt be a The Sunday Times forrásaira hivatkozva.
Az újságírók beszélgetőpartnerei adatai szerint a brit exminiszterelnök magánrepülővel érkezett Caracasba a Dominikai Köztársaságból, ahol családjával pihent. Kevesebb, mint egy napot töltött Venezuela fővárosában.
Johnson megbeszélést folytatott Maduróval az orosz invázióról, valamint a Venezuelából Oroszországba szállított fegyverekkel és egyéb katonai felszerelésekkel kapcsolatos információkról – tették hozzá az informátorok.
A politikusok Venezuela és Nagy-Britannia kapcsolatainak javításáról is tárgyaltak, mivel London nem ismeri el Maduro legitimitását.
Johnson különösen abban akart megállapodni a venezuelai elnökkel, hogy idén tisztességes elnökválasztást rendeznek, és kitért a Guyanával, az Essequibo régióban jelentős olaj- és ásványkincsekkel rendelkező egykori brit gyarmattal fennálló kapcsolatok feszültségére is. 2023. december 15-én Guyana és Venezuela ígéretet tettek arra, hogy nem fognak harcolni Essequibo miatt.
[type] => post [excerpt] => Boris Johnson volt brit miniszterelnök titkos látogatást tett Caracasban, ahol az orosz–ukrán háborúról tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai elnökkel – számolt be a The Sunday Times forrásaira hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1710232920 [modified] => 1710190021 ) [title] => The Sunday Times: Boris Johnson titokban Venezuelába repült és az ukrajnai háborúról tárgyalt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=106410&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 106410 [uk] => 106256 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 106257 [image] => Array ( [id] => 106257 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/image-4.webp [original_lng] => 41838 [original_w] => 1240 [original_h] => 697 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/image-4-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/image-4-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/image-4-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/image-4-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/image-4.webp [width] => 1240 [height] => 697 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/image-4.webp [width] => 1240 [height] => 697 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/image-4.webp [width] => 1240 [height] => 697 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1710182822:12 [_thumbnail_id] => 106257 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3254 [_oembed_0321479ad27278f9c03dee157b160685] =>
My 8th visit to Kyiv comes as the heating season starts soon, and Russia keeps targeting energy infrastructure.
We will help Ukraine in its brave efforts.
I come here to discuss Europe’s support.
From winter preparedness to defence, to accession and progress on the G7 loans. pic.twitter.com/kxxWFA7eA0
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Az év második felében tartják az elnökválasztást Venezuelában – jelentette be Nicolás Maduro venezuelai elnök a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) VIII. csúcstalálkozóján pénteken.
A Saint Vincent és Grenadine szigetek fővárosában, Kingstownban zajló fórumon Nicolás Maduro elmondta: az országban 43 politikai párt, társadalmi mozgalom, közéleti és vallási szervezet képviselői olyan megállapodást kötöttek, amely „garantálja a választás megtartását”.
A törvények szerint az elnökválasztás pontos időpontját a központi választási bizottság jelöli ki.
A venezuelai elnök felkérte a CELAC és az ENSZ képviselőit, hogy küldjenek megfigyelőket a választás előkészítésének és lebonyolításának ellenőrzésére.
