El kell távolítani tisztségéből Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottat az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott orosz népszavazásokkal kapcsolatos kijelentései miatt – jelentette ki Olekszandr Merezsko, a Legfelső Tanács külpolitikai és parlamentközi együttműködési bizottságának elnöke a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merezsko elmondta, hogy Witkoff szavai megrázóak és szégyenteljesek voltak. „Az orosz propagandát közvetíti. És van egy kérdésem, hogy ki ő? Trump hírnöke, vagy talán Putyin hírnöke? Nincs válaszom ezekre a kérdésekre. Mi a magyarázat erre? Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a legveszélyesebb az, hogy Witkoff úr ebben az interjújában azt mondja, hogy „Trump érdekeit képviselem, az ő álláspontjának adok hangot” – hangsúlyozta.
A honatya hozzátette, hogy Trumpnak vissza kell utasítania Witkoff kijelentéseit, mivel azok ellentmondanak a Fehér Ház álláspontjának, és a különmegbízottat el kell távolítani hivatalából. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump környezete nem osztja a különmegbízott nézeteit. Szerinte Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó megérti, mi forog kockán, és nem osztják Witkoff véleményét.
Remélem, ez kivétel volt, hogy ez nem az elnök saját álláspontja. De erre a kérdésre csak maga Trump tud válaszolni: vagy megerősítheti, hogy egyetért az ilyen szörnyű nézetekkel, vagy tagadhatja azokat
Népszavazás kiírását sürgette a migrációról Sahra Wagenknecht német képviselő egy interjúban. A migrációról szóló népszavazások nem számítanak példanélkülinek Európában, az elsőt épp hazánkban tartották 2016-ban, a másodikat pedig Lengyelországban, 2023-ban.
Népszavazás kiírását követelte Sahra Wagenknecht német képviselő, a saját magáról elnevezett politikai párt (BSW) vezetője – írja a a Die Welt. „A lakosság többsége által támogatott migrációs politikához népszavazásra van szükség, amely megadja a szövetségi kormánynak az alapvető irányt” – mondta Wagenknecht a hétvégén az AFP hírügynökségnek. Szerinte egy egyértelmű eredménnyel záruló népszavazás ellensúlyozná a társadalom polarizálódását és kifoghatná a szelet az egyre népszerűbbé váló Alternatíva Németországnak párt (AfD) vitorlájából. Wagenknecht a német kormányt a migrációs politika kudarcával vádolta.
„Tíz éve engedik meg a migráció feletti ellenőrzés elvesztését, amit Németországban az emberek többsége, beleértve a legtöbb jól integrált bevándorlót is, nem akar” – mondta.
Németországban jelenleg nincs jogalapja a népszavazásnak vagy a szövetségi szintű népszavazásnak hasonló kérdésben, a felvetés azonban nem precedens nélküli. Idáig két alkalommal tartottak hasonló ügyben népszavazást az Európai Unióban, az elsőt 2016-ban Magyarországon, a másodikat pedig 2023. október 15-én Lengyelországban. A népszavazás „Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban” – mondta a lengyel népszavazás idején Jaroslaw Kaczynski, aki 2023-ban lengyel kormányfőhelyettes volt.
Magyarországon 2016. október 2-án tartottak népszavazást a betelepítési kvótákkal kapcsolatban, amelyen az érvényesen szavazók 98,36 százaléka utasította el, hogy az Európai Unió akár a magyar törvényhozást megkerülve is előírhassa migránsok betelepítését Magyarországra.
Aleksandar Vucic szerb elnök felszólította a szerbiai ellenzéket, hogy kezdeményezzenek ellene nem kötelező érvényű bizalmi népszavazást. Közölte, hogy ha ezen alulmarad, lemond elnöki tisztségéről – számolt be az MTI.
A szerb elnök azt követően jelentette be a kezdeményezést, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felmérése szerint a lakosság 61 százaléka támogatja a kormányellenes tüntetéseket, amelyeket az ellenzék azt követően kezdett megszervezni, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője – 15 ember halálát okozva –, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt.
Aleksandar Vucic kiemelte, hogy a CRTA felmérése szerint a lakosság jelentős része (52 százaléka) a leváltása mellett áll, és szeretne meggyőződni arról, hogy ez így van-e, mert ha ez a helyzet, akkor a jövőben nem tudja ellátni a köztársasági elnöki feladatokat. Véleménye szerint ezért arra van szükség, hogy az ellenzéki pártok adjanak át a parlamentnek egy bizalmi népszavazásra vonatkozó kérvényt. Ehhez a 250 tagú parlament 67 képviselőjének aláírására van szükség, az ellenzéknek pedig 80 képviselője van.
A legitimitás a legfontosabb a politikában, és a szuverenitás mindig a nép akaratából fakad
– fogalmazott a szerb elnök.
A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) mindehhez 100 képviselői aláírással járul hozzá, hogy a parlament azonnal kiírja a népszavazást. Ana Brnabic házelnök, a Szerb Haladó Párt politikusa, illetve Milenko Jovanov, az SNS frakcióvezetője szerdán adják át a száz aláírást, amellyel a népszavazás kezdeményezését támogatják.
Az államfő korábban már többször beszélt arról, hogy ha nem élvezi többé az állampolgárok támogatását, akkor távozik tisztségéből. Vucicot 2017-ben közvetlen úton választották meg Szerbia köztársasági elnökének, második ötéves megbízatási idejét 2022-ben kezdte meg. Ez 2027-ben jár le, és Szerbia alkotmányának értelmében Aleksandar Vucic többször nem választható meg az ország elnökének.
Mute Egede grönlandi miniszterelnök újévi beszédében kijelentette, Grönland arra törekszik, hogy függetlenedjen Dániától – írja a Reuters.
A világ legnagyobb területű szigete Dánia autonóm területe, de Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.
A sziget földrajzilag Észak-Amerikához tartozik. Donald Trump megválasztott amerikai elnök már első elnöksége alatt is felvetette, hogy megvásárolná a szigetet Dániától, és néhány napja újra felvetette az ötletet. Grönland mindkét alkalommal nemet mondott Trump felvetésére.
Itt az ideje, hogy mi magunk tegyünk egy lépést és alakítsuk a jövőnket, annak tekintetében is, hogy kivel fogunk szorosan együttműködni, és kik lesznek a kereskedelmi partnereink – mondta újévi beszédében Mute Egede grönlandi kormányfő.
Grönland dán gyarmat volt 1953-ig, majd autonóm területté vált, és 2009-ban azt a jogot is megkapta, hogy népszavazással kinyilvánítsa a függetlenségét. A grönlandi kormány 2023-ban mutatta be első alkotmánytervezetét.
A történelem és a jelenlegi körülmények azt mutatják, hogy a Dán Királysággal való együttműködésünk nem vezetett a teljes egyenlőség megteremtéséhez. Itt az ideje, hogy hazánk megtegye a következő lépést. A világ más országaihoz hasonlóan nekünk is azon kell dolgoznunk, hogy elhárítsuk az együttműködés útjában álló akadályokat – amelyeket a gyarmatosítás béklyóinak nevezhetünk – és előrelépjünk – fogalmazott a grönlandi kormányfő.
Hozzátette, a grönlandi embereken áll, hogy a függetlenségről döntsenek. Arról azonban nem beszélt, mikor tartanának erről népszavazást.
Bár a világ legnagyobb szigete számos természeti erőforrással rendelkezik, gazdasága törékeny, és nagyban függ a halászattól, illetve a Dániából érkező támogatásoktól.
Grönland területe 2 166 086 km², de az északi-sarkvidéki szigetet mindössze 57 ezren lakják.
Oroszország és Ukrajna soha nem fognak tudni megállapodni a Krím jövőjéről, ezért lehet, hogy egy ENSZ által felügyelet népszavazás során kellene dönteni a félsziget sorsáról, 20 éves halasztással – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Kijev határozottan elítélte a lengyel álláspontot.
Sikorski arról beszélt, hogy szerinte biztosan nem fog tudni megállapodni Oroszország és Ukrajna arról, hogy kihez kerüljön a 2014-ben „annektált” Krím félsziget egy esetleges béketárgyalás során, a megoldás szerinte egy népszavazás lehet. Úgy látja, a folyamatot az ENSZ-nek kell végeznie és csak Krím legálisan regisztrált lakossága vehetne rajta részt. Javasolta továbbá, hogy 20 évvel legyen elhalasztva a kiírt népszavazás az esetleges tárgyalási dátumtól.
Az ukrán külügyminisztérium határozottan elutasította a lengyel felvetést. Azt nyilatkozták: Ukrajna területi egysége nem lehet semmilyen kompromisszum része, a Krím pedig nem csupán Ukrajna, de Európa biztonsága szempontjából is fontos.
Hozzátették: Kijev nem fogad el semmilyen megegyezést, melynek nem része az, hogy az orosz katonák kivonulnak Ukrajna teljes területéről.
Az eseményről beszámoló Jevropejszka Pravda azt írja: Sikorski hivatalos álláspontja idén februárban az volt, hogy a Krím Ukrajna elidegeníthetetlen része, a NATO-nak pedig támogatnia kell az ukrán vezetést abban, hogy visszaállítsa az ukrán hadsereg az ország területi egységét.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
Újabb népszavazást kezdeményezne a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) az uniós migrációs paktumnak a menekültek átirányításáról szóló előírásairól, ennek érdekében aláírásgyűjtést indítottak a párt szombati varsói tüntetésén.
„Nemet mondunk a migránsok áthelyezésére” – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a több ezer fős tiltakozást nyitó beszédében.
Lengyelországban a referendum a többi között akkor hirdethető meg, ha a szejm jóváhagyja a legalább 500 ezer állampolgár által támogatott népszavazási indítványt.
A PiS korábban is kezdeményezett népszavazást a migrációs paktumról, ezen belül a migránsok befogadásáról. Ezt a tavaly októberi parlamenti választással együtt tartották meg, de a részvételi arány nem haladta meg a szükséges 50 százalékos küszöböt, s a szavazás ezért érvénytelen volt.
A szombati tüntetésen a jelenlegi kormány intézkedései ellen is tiltakoztak, amelyeket az ellenzék jogsértéseknek minősít. A papot március óta vizsgálati fogságban tartják az előző lengyel kormány idején az igazságügyi tárca kötelékében működő Igazságosság Alap ügye miatt. A PiS elnöke ismételten kínzásnak nevezte a romló egészségi állapotú Michal Olszewskivel szembeni bánásmódot.
A tüntetésen a Függetlenség Menete társulatnál nemrég végzett rendőrségi házkutatás ellen is tiltakoztak. A konzervatív körökhöz közel álló társulat hagyományos, nagy tömegeket vonzó hazafias tüntetéseket szervez a lengyel függetlenség napján, november 11-én. A PiS, valamint a szintén ellenzéki Konföderáció politikusai szerint a hatóságok a függetlenségnapi menet betiltását tervezik.
Volodimir Zelenszkij elnöknek népszavazást kellene kiírnia arról, hogy Ukrajna folytassa-e a háborút vagy belemenjen egy olyan békébe, amely területvesztéssel járna – mondta Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Corriere della Serának.
„Bármilyen lépést is tesz, elnökünk politikai öngyilkosságot kockáztat. Meg kell nyernünk a háborút, de a helyzet egyre bonyolultabbá válik, a szövetségesektől érkező segítségtől függ. Rémálom lenne, ha még két évig kellene harcolnunk” – fogalmazott az egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnok.
Klicsko szerint ilyen fontos döntést népi legitimáció nélkül nem lehet meghozni, de akár egy izraeli típusú egységkormány létrehozása is megoldás lehetne, ugyanakkor – mint mondta – nem biztos benne, hogy Zelenszkij hajlandó lemondani a kezében összpontosult hatalomról.
Arra a kérdésre, hogy támogatná-e választások megrendezését, amíg tart a háború, határozott nemmel felelt. „Most senki sem akar választásokat, még az elnök legkritikusabb bírálói sem. A belpolitikai harc csak akkor kezdődhet el, amikor az Oroszországgal vívott háború véget ér. Egy esetleges választás Putyin kezére játszana, megosztaná Ukrajnát és meggyengítene minket egy olyan ellenséggel szemben, amely minden módon megpróbál megsemmisíteni minket”.
Kitért arra is, hogy nem tart Donald Trump megválasztásától, hiszen szerinte a Republikánus Párt „mindig is oroszellenes volt”. „Washingtonban mindenki nagyon jól tudja, hogy az orosz diktatúra veszélyt jelent a nyugati demokratikus társadalmakra” – fűzte hozzá Klicsko.
Vitalij Klicsko és Volodimir Zelenszkij közötti feszültségek nem újkeletűek: a színész-komikus Zelenszkij úgy indult el az államfői székért, hogy valamennyi regnáló politikai vezetőt kritizált, és gyakran a nevetség tárgyává is tett. A célkeresztjében elsősorban a korábbi államfők, Petro Porosenko és Julija Timosenko álltak, de az élcekből Kijev polgármestere is kapott. De Klicsko sem most fogalmazott meg először nyilvános kritikát Zelenszkijjel szemben: tavaly decemberben például hevesen bírálta az elnök vezetői stílusát, és állította, hogy az ukránok elveszítették a bizalmukat az elnök válságkezelési képességeiben.
Klicskóval idén márciusban a Deutsche Welle is készített egy interjút, annak a beszélgetésnek a középpontjában is kettejük konfliktusa állt.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Az európai parlamenti választások mellett véleménynyilvánító népszavazást is tartottak vasárnap Szlovéniában – számolt be az MTI. A kérdések közül az egyik a gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről szólt, a szlovén választók 54,86 százaléka támogatta szavazatával az eutanáziát.
Kérdés vonatkozott a kannabisz gyógyászati célú termesztésére, valamint saját célra való felhasználására, előbbit a választók 66,64 százaléka, utóbbit 51,55 százaléka támogatta.
A legnagyobb arányban az elsőbbségi szavazati jog bevezetésére szavaztak a szlovén választópolgárok, 70,83 százalékuk támogatta a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy az általános választásokon nemcsak egy adott párt listájára szavazhatnak, de a listán szereplő nevek egyikét is bekarikázhatják, hogy kifejezzék, melyik jelöltet látnák legszívesebben a szlovén törvényhozásban az adott párt listáján szereplő politikusok közül.
Mivel a népszavazás konzultatív, így nem kötelező erejű, de az eredmény befolyásolja az erre vonatkozó jogszabályok megalkotását. Robert Golob kormányfő köszönetet mondott a részt vevő állampolgároknak. „Ez volt a fő célunk. Minél több szavazót vonzani a választásokra. Mert ez fontos” – mondta a miniszterelnök. A véleménynyilvánító népszavazáson a részvétel 41,1 százalékos volt, hasonló a korábbi referendumokhoz.
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
Október 20-án népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz csatlakozásról – erről döntött csütörtökön az egykori szovjet köztársaság törvényhozása.
Az október 20-i dátumot a 101 fős parlamentben – amelyben a Moldova Európa-párti elnökét, Maia Sandut támogató Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS) többsége van – 56 képviselő támogatta, és gyorsan elfogadták azt is, hogy egyidejűleg tartsák meg az elnökválasztást is.
A parlament oroszbarát ellenzéki pártjaihoz tartozó 24 képviselő nem vett részt a szavazáson.
Sandu tavaly karácsonykor hozta nyilvánosságra, hogy indulni kíván a második mandátumért a 2024-es elnökválasztáson, hogy tovább dolgozhasson országa európai integrációjáért.
Brüsszel előzőleg decemberben jelentette be, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Chisinauval.
A moldovai ellenzéki pártok nem értenek egyet a szerintük túlságosan felgyorsult európai integrációval, és azzal vádolták Sandut, hogy a népszavazással saját esélyeit akarja javítani az elnökválasztáson. A moldovai alkotmánybíróság korábban már jóváhagyta, hogy a két szavazást egyidőben rendezzék meg.
A népszavazáson a moldovaiaknak arra kell válaszolniuk, hogy az európai integráció mellett teszik le a voksukat vagy ellene. Ha a szavazás érvényes lesz, és a részvétel meghaladja a 33 százalékot, az alkotmányban rögzítik, hogy az európai integráció a Moldovai Köztársaság stratégiai célja, és a csatlakozásnak egy külön szakaszt szentelnek az alaptörvényben.
Népszavazás kiírását kezdeményezte csütörtökön a horvátországi Híd (Most) párt, a referendummal korlátozná a kisebbségi képviselők jogait annak érdekében, hogy a jövőben ne szavazhassanak a kormányalakításról és a költségvetésről.
A kezdeményezés oka, hogy akadályokba ütközik az április 17-i választások nyomán az új jobboldali kormány megalakulása az egyik lehetséges koalíciós társ, a Haza Mozgalom (DP) párt és a kisebbségi képviselők közötti ellentét miatt.
Bozo Petrov, a Híd elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: abban érdekeltek, hogy mielőbb létrejöjjön egy parlamenti többség, amely azután megváltoztatná a választási törvényt. Ebben korlátoznák a kisebbségi képviselők jogait, hogy a jövőben ne tudjanak dönteni a kormányalakításáról.
Felszólította a Haza Mozgalmat, hogy álljon melléjük ebben a kérdésben. A Haza Mozgalom ugyanis éppen a szerb kisebbségi képviselők miatt nem akar koalícióra lépni a jobboldali Horvát Demokratikus Közöséggel (HDZ), amely csak relatív többséget szerzett az április 17-i parlamenti választásokon, és így egyelőre nem tud kormányt alakítani.
Robert Podolnjak alkotmányjogász és egyben a Híd párt tagja elmondta: a javaslat szerint a kisebbségi képviselők nem szavazhatnának arról, ki alakítson kormányt, és a költségvetésről sem dönthetnének. Ugyanakkor vétójogot kapnának olyan kérdésekben, amelyek a kisebbségek jogait érintik, és amelyeket a parlament csak háromnegyedes többséggel szavazhatna meg – tette hozzá.
A tervezetet még tíz évvel ezelőtt, Ivo Josipovic államfő ideje alatt dolgozták ki alkotmányjogászok. A kisebbségi képviselők státuszának szabályozásáról alkotmányozó népszavazáson döntenének a választópolgárok, amelyet a parlament írna ki.
„Tisztában vagyunk vele, hogy a választások utáni kormányalakítási folyamat rendkívül átpolitizált, különösen amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői potenciálisan részt vehetnek a kormány és a parlamenti többség kialakításában” – hangsúlyozta az alkotmányjogász, megjegyezve: az, hogy a kisebbségi képviselők a mérleg nyelvei lehetnek egy többség létrehozásában, számukra sem jó megoldás.
Rámutatott, hogy a kisebbségi képviselőknek garantált helyük van a parlamentben, akár egyetlen szavazattal is mandátumot szerezhetnek.
A két héttel ezelőtt tartott parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.
A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette jobboldali Haza Mozgalomnak jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.
Átlépi még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd 11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt, illetve a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt 1 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított 8 képviselői hely közül 3-at a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig ketten képviselik az új összetételű parlamentben.
A koalíciós tárgyalások során kiderült, hogy a HDZ-t támogatják a kisebbségek, de a Haza Mozgalom nem akar koalícióra lépni a Független Szerb Demokrata Párttal (SDSS). Az SDP-nek – koalíciós partnereivel együtt – szintén nincs meg a többsége. Legrosszabb forgatókönyvként az új választások kiírását említik a szakértők.
A parlament alakuló ülését legkésőbb május 19-ig kell összehívnia Zoran Milanovic államfőnek, aki szerdán kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.
A parlament akkor tud megalakulni, ha a többség meg tud egyezni a házelnök személyéről, a nemzetgyűlés pedig ebben az esetben a kormány nélkül is törvényt tudna módosítani.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
