Olaszországban a szavazásra jogosultak 30,6 százaléka járult az urnákhoz, ami érvénytelenné tette a vasárnap és hétfőn rendezett népszavazást egyes munkajogi törvények módosításáról és a bevándorlók állampolgársági kérelmének gyorsításáról.
A belügyminisztérium végleges adatai szerint a részvétel 30,6 százalékos volt; a népszavazás érvényességéhez a szavazásra jogosultak több mint ötven százalékának kellett volna az urnákhoz járulnia.
A referendumot kezdeményező CGIL szakszervezeti tömörülés főtitkára, Maurizio Landini sajtótájékoztatóján elismerte, hogy nem érték el a kitűzött célt. Ezzel együtt jó kiindulási pontnak nevezte, hogy több mint 14 millió olasz élt a voksolás lehetőségével. Hangsúlyozta, hogy a népszavazási kérdések továbbra is napirenden maradnak.
A több mint ötmilliós tagságú szakszervezeti szövetség vezetője a választópolgárok távolmaradását részben a jobboldal népszavazás elleni kampányának tulajdonította, ami Maurizio Landini szerint demokratikus válsághelyzettel fenyeget.
Súlyos, komoly és elkerülhető kudarcnak nevezte az olaszoknak a népszavazás iránti érdektelenségét Giuseppina Picierno, a baloldali Demokrata Párt (PD) európai parlamenti képviselője, aki úgy vélte, az ellenzéki pártok hatalmas ajándékot adtak Giorgia Meloni kormányfőnek és a jobboldalnak.
A népszavazás három pontja a munka törvénykönyve módosítására vonatkozott, a negyedik pedig az Olaszországban tartózkodási és munkavégzési engedéllyel élő, Európai Unión kívüli bevándorlók esetében javasolta, hogy tíz helyett öt év után kérelmezhessék az állampolgárságot.
A részleges eredmények szerint az első három kérdésre a résztvevők több mint nyolcvan százaléka igennel szavazott, a bevándorlók állampolgársági kérelme gyorsítására azonban az urnákhoz járuló olaszok csaknem negyven százaléka nemet mondott.
A szlovák parlament határozatban megtiltotta csütörtökön a kormánynak, hogy ezután bármilyen büntetőintézkedést, korlátozást támogasson nemzetközi szervezetben Oroszországgal szemben.
A határozat szerint a kormánytagoknak aktívan hozzá kell járulniuk az energiapiac stabilizálásához, az energiaár-kilengések megszüntetéséhez, valamint az ország gazdasági stratégiai érdekeinek védelméhez.
„A Nemzeti Tanács megállapítja, hogy az Oroszország elleni szankciós politika és a kereskedelmi korlátozások hozzájárulnak az energiaárak emelkedéséhez, megzavarják az ellátási láncok működését, gyengítik a szlovák vállalatok versenyképességét és gazdasági hasznát” – írták a határozatban. Az Oroszország elleni szankciók és a kereskedelmi korlátozások egyértelműen negatívan hatnak a szlovák iparra, a gazdaságra és a lakosságra – tették hozzá.
A parlamenti határozatot a hárompárti kormánykoalíció képviselőinek 51 igen szavazatával fogadta el a törvényhozás a voksoláson részt vevő 76 képviselő közül. Az ellenzéki liberális, progresszív pártok képviselői nem voltak jelen.
Robert Fico miniszterelnök egy közösségi médiás bejegyzésében beszámolt arról, hogy a határozat elfogadásáról tájékoztatta António Costát, az Európai Tanács elnökét, és arról a kezdeményezéséről is tájékoztatta, hogy népszavazást akar kiíratni az Oroszország elleni szankciók elutasításáról.
Ezenkívül közölte az Európai Tanács elnökével: Szlovákia ellenzi az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy az uniós országok egyáltalán ne vásároljanak olyan energiahordozót, amely Oroszországból származik. Szerinte a bizottság ezzel egy vakmerő kalandba kezd, hiszen semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy ez a lépés hogyan befolyásolja majd a kontinens versenyképességét.
A népszavazási kezdeményezést sokan úgy értelmezik, hogy Radev késleltetni próbálja az euró bevezetését Bulgáriában.
Népszavazást írna ki az euró bevezetéséről Bulgáriában Rumen Radev bulgár elnök. Bulgária a következő hetekben – ettől a referendumtól függetlenül – várhatóan megkapja a jóváhagyást az eurózónához történő csatlakozáshoz, ezért a népszavazási kezdeményezést sokan úgy értelmezik, hogy Radev ezzel késleltetni próbálja az euró bevezetését Bulgáriában.
Az elnök lépése Szófiában éles politikai vitákat váltott ki. Az egyik, a döntéssel egyet nem értő elnöki tanácsadó le is mondott – írja az Euractiv.com. Többen oroszpártisággal vádolják Radevet és azzal, hogy kihasználja a bolgár társadalom félelmét, miszerint az euró bevezetése miatt emelkedni fog az infláció az országban.
A bolgár miniszterelnök, Roszen Zseljazkov felszólította a parlamenti képviselőket, hogy aki támogatja Bulgária EU integrációját, ezt az euró bevezetése melletti szavazással bizonyítsa.
Radev 2023-ban még elutasította az euró bevezetésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezést, amikor azt az oroszpárti Vazrazsdane (Újjászületés) párt kezdeményezte. Az elnök akkor azzal érvelt, hogy az EU-s törvények erre nem adnak lehetőséget, miután Bulgária az EU-s csatlakozáskor vállalta, hogy be fogja vezetni az eurót.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank végleges döntése Bulgária euróövezethez való csatlakozásáról július 8-án várható.
Az ország az euróövezethez való csatlakozás utolsó szakaszában van. A szófiai kormány rendkívüli konvergenciajelentést kért, amelyet az Európai Bizottság várhatóan június 4-én tesz közzé, Bulgária minden bizonnyal megfelel a csatlakozási feltételeknek.
Bulgáriában csak a parlament írhat ki népszavazást, a törvényhozásban azonban többségben vannak az euró bevezetését támogató pártok.
Az elkövetkező hetekben népszavazási petíciót nyújthatnak be Szlovákia elnöki hivatalának az Oroszország elleni szankciók feloldásáról – közölte Pavol Slota, a szlovák Domov politikai párt vezetője.
„Április 18-án elértük a népszavazás kiírásához szükséges aláírások számának alsó határát, vagyis a 350 ezer aláírást. A 400 ezer aláírásban meghatározott határt ugyanakkor azért határoztuk meg, mert az ellenőrző hivatalos szerv az aláírások több százalékának hitelességét megkérdőjelezheti, emiatt elegendő tartalékkal akarunk rendelkezni. Az elmúlt hetekben jelentősen felgyorsult az aláírásgyűjtés, emiatt nagy az esélye annak, hogy a következő hetekben az elnöki hivatalba visszük a petíciós íveket, konkrét időpontot azonban még nem tűztünk ki erre” – részletezte a szlovák politikus.
Az északi szomszédunknál hatályos jogszabályok szerint ahhoz, hogy népszavazást lehessen tartani a körülbelül 5,5 millió lakosú országban, legalább 350 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteni.
El kell távolítani tisztségéből Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottat az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott orosz népszavazásokkal kapcsolatos kijelentései miatt – jelentette ki Olekszandr Merezsko, a Legfelső Tanács külpolitikai és parlamentközi együttműködési bizottságának elnöke a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merezsko elmondta, hogy Witkoff szavai megrázóak és szégyenteljesek voltak. „Az orosz propagandát közvetíti. És van egy kérdésem, hogy ki ő? Trump hírnöke, vagy talán Putyin hírnöke? Nincs válaszom ezekre a kérdésekre. Mi a magyarázat erre? Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a legveszélyesebb az, hogy Witkoff úr ebben az interjújában azt mondja, hogy „Trump érdekeit képviselem, az ő álláspontjának adok hangot” – hangsúlyozta.
A honatya hozzátette, hogy Trumpnak vissza kell utasítania Witkoff kijelentéseit, mivel azok ellentmondanak a Fehér Ház álláspontjának, és a különmegbízottat el kell távolítani hivatalából. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump környezete nem osztja a különmegbízott nézeteit. Szerinte Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó megérti, mi forog kockán, és nem osztják Witkoff véleményét.
Remélem, ez kivétel volt, hogy ez nem az elnök saját álláspontja. De erre a kérdésre csak maga Trump tud válaszolni: vagy megerősítheti, hogy egyetért az ilyen szörnyű nézetekkel, vagy tagadhatja azokat
Népszavazás kiírását sürgette a migrációról Sahra Wagenknecht német képviselő egy interjúban. A migrációról szóló népszavazások nem számítanak példanélkülinek Európában, az elsőt épp hazánkban tartották 2016-ban, a másodikat pedig Lengyelországban, 2023-ban.
Népszavazás kiírását követelte Sahra Wagenknecht német képviselő, a saját magáról elnevezett politikai párt (BSW) vezetője – írja a a Die Welt. „A lakosság többsége által támogatott migrációs politikához népszavazásra van szükség, amely megadja a szövetségi kormánynak az alapvető irányt” – mondta Wagenknecht a hétvégén az AFP hírügynökségnek. Szerinte egy egyértelmű eredménnyel záruló népszavazás ellensúlyozná a társadalom polarizálódását és kifoghatná a szelet az egyre népszerűbbé váló Alternatíva Németországnak párt (AfD) vitorlájából. Wagenknecht a német kormányt a migrációs politika kudarcával vádolta.
„Tíz éve engedik meg a migráció feletti ellenőrzés elvesztését, amit Németországban az emberek többsége, beleértve a legtöbb jól integrált bevándorlót is, nem akar” – mondta.
Németországban jelenleg nincs jogalapja a népszavazásnak vagy a szövetségi szintű népszavazásnak hasonló kérdésben, a felvetés azonban nem precedens nélküli. Idáig két alkalommal tartottak hasonló ügyben népszavazást az Európai Unióban, az elsőt 2016-ban Magyarországon, a másodikat pedig 2023. október 15-én Lengyelországban. A népszavazás „Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban” – mondta a lengyel népszavazás idején Jaroslaw Kaczynski, aki 2023-ban lengyel kormányfőhelyettes volt.
Magyarországon 2016. október 2-án tartottak népszavazást a betelepítési kvótákkal kapcsolatban, amelyen az érvényesen szavazók 98,36 százaléka utasította el, hogy az Európai Unió akár a magyar törvényhozást megkerülve is előírhassa migránsok betelepítését Magyarországra.
Aleksandar Vucic szerb elnök felszólította a szerbiai ellenzéket, hogy kezdeményezzenek ellene nem kötelező érvényű bizalmi népszavazást. Közölte, hogy ha ezen alulmarad, lemond elnöki tisztségéről – számolt be az MTI.
A szerb elnök azt követően jelentette be a kezdeményezést, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felmérése szerint a lakosság 61 százaléka támogatja a kormányellenes tüntetéseket, amelyeket az ellenzék azt követően kezdett megszervezni, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője – 15 ember halálát okozva –, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt.
Aleksandar Vucic kiemelte, hogy a CRTA felmérése szerint a lakosság jelentős része (52 százaléka) a leváltása mellett áll, és szeretne meggyőződni arról, hogy ez így van-e, mert ha ez a helyzet, akkor a jövőben nem tudja ellátni a köztársasági elnöki feladatokat. Véleménye szerint ezért arra van szükség, hogy az ellenzéki pártok adjanak át a parlamentnek egy bizalmi népszavazásra vonatkozó kérvényt. Ehhez a 250 tagú parlament 67 képviselőjének aláírására van szükség, az ellenzéknek pedig 80 képviselője van.
A legitimitás a legfontosabb a politikában, és a szuverenitás mindig a nép akaratából fakad
– fogalmazott a szerb elnök.
A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) mindehhez 100 képviselői aláírással járul hozzá, hogy a parlament azonnal kiírja a népszavazást. Ana Brnabic házelnök, a Szerb Haladó Párt politikusa, illetve Milenko Jovanov, az SNS frakcióvezetője szerdán adják át a száz aláírást, amellyel a népszavazás kezdeményezését támogatják.
Az államfő korábban már többször beszélt arról, hogy ha nem élvezi többé az állampolgárok támogatását, akkor távozik tisztségéből. Vucicot 2017-ben közvetlen úton választották meg Szerbia köztársasági elnökének, második ötéves megbízatási idejét 2022-ben kezdte meg. Ez 2027-ben jár le, és Szerbia alkotmányának értelmében Aleksandar Vucic többször nem választható meg az ország elnökének.
Mute Egede grönlandi miniszterelnök újévi beszédében kijelentette, Grönland arra törekszik, hogy függetlenedjen Dániától – írja a Reuters.
A világ legnagyobb területű szigete Dánia autonóm területe, de Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.
A sziget földrajzilag Észak-Amerikához tartozik. Donald Trump megválasztott amerikai elnök már első elnöksége alatt is felvetette, hogy megvásárolná a szigetet Dániától, és néhány napja újra felvetette az ötletet. Grönland mindkét alkalommal nemet mondott Trump felvetésére.
Itt az ideje, hogy mi magunk tegyünk egy lépést és alakítsuk a jövőnket, annak tekintetében is, hogy kivel fogunk szorosan együttműködni, és kik lesznek a kereskedelmi partnereink – mondta újévi beszédében Mute Egede grönlandi kormányfő.
Grönland dán gyarmat volt 1953-ig, majd autonóm területté vált, és 2009-ban azt a jogot is megkapta, hogy népszavazással kinyilvánítsa a függetlenségét. A grönlandi kormány 2023-ban mutatta be első alkotmánytervezetét.
A történelem és a jelenlegi körülmények azt mutatják, hogy a Dán Királysággal való együttműködésünk nem vezetett a teljes egyenlőség megteremtéséhez. Itt az ideje, hogy hazánk megtegye a következő lépést. A világ más országaihoz hasonlóan nekünk is azon kell dolgoznunk, hogy elhárítsuk az együttműködés útjában álló akadályokat – amelyeket a gyarmatosítás béklyóinak nevezhetünk – és előrelépjünk – fogalmazott a grönlandi kormányfő.
Hozzátette, a grönlandi embereken áll, hogy a függetlenségről döntsenek. Arról azonban nem beszélt, mikor tartanának erről népszavazást.
Bár a világ legnagyobb szigete számos természeti erőforrással rendelkezik, gazdasága törékeny, és nagyban függ a halászattól, illetve a Dániából érkező támogatásoktól.
Grönland területe 2 166 086 km², de az északi-sarkvidéki szigetet mindössze 57 ezren lakják.
Oroszország és Ukrajna soha nem fognak tudni megállapodni a Krím jövőjéről, ezért lehet, hogy egy ENSZ által felügyelet népszavazás során kellene dönteni a félsziget sorsáról, 20 éves halasztással – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Kijev határozottan elítélte a lengyel álláspontot.
Sikorski arról beszélt, hogy szerinte biztosan nem fog tudni megállapodni Oroszország és Ukrajna arról, hogy kihez kerüljön a 2014-ben „annektált” Krím félsziget egy esetleges béketárgyalás során, a megoldás szerinte egy népszavazás lehet. Úgy látja, a folyamatot az ENSZ-nek kell végeznie és csak Krím legálisan regisztrált lakossága vehetne rajta részt. Javasolta továbbá, hogy 20 évvel legyen elhalasztva a kiírt népszavazás az esetleges tárgyalási dátumtól.
Az ukrán külügyminisztérium határozottan elutasította a lengyel felvetést. Azt nyilatkozták: Ukrajna területi egysége nem lehet semmilyen kompromisszum része, a Krím pedig nem csupán Ukrajna, de Európa biztonsága szempontjából is fontos.
Hozzátették: Kijev nem fogad el semmilyen megegyezést, melynek nem része az, hogy az orosz katonák kivonulnak Ukrajna teljes területéről.
Az eseményről beszámoló Jevropejszka Pravda azt írja: Sikorski hivatalos álláspontja idén februárban az volt, hogy a Krím Ukrajna elidegeníthetetlen része, a NATO-nak pedig támogatnia kell az ukrán vezetést abban, hogy visszaállítsa az ukrán hadsereg az ország területi egységét.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Újabb népszavazást kezdeményezne a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) az uniós migrációs paktumnak a menekültek átirányításáról szóló előírásairól, ennek érdekében aláírásgyűjtést indítottak a párt szombati varsói tüntetésén.
„Nemet mondunk a migránsok áthelyezésére” – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a több ezer fős tiltakozást nyitó beszédében.
Lengyelországban a referendum a többi között akkor hirdethető meg, ha a szejm jóváhagyja a legalább 500 ezer állampolgár által támogatott népszavazási indítványt.
A PiS korábban is kezdeményezett népszavazást a migrációs paktumról, ezen belül a migránsok befogadásáról. Ezt a tavaly októberi parlamenti választással együtt tartották meg, de a részvételi arány nem haladta meg a szükséges 50 százalékos küszöböt, s a szavazás ezért érvénytelen volt.
A szombati tüntetésen a jelenlegi kormány intézkedései ellen is tiltakoztak, amelyeket az ellenzék jogsértéseknek minősít. A papot március óta vizsgálati fogságban tartják az előző lengyel kormány idején az igazságügyi tárca kötelékében működő Igazságosság Alap ügye miatt. A PiS elnöke ismételten kínzásnak nevezte a romló egészségi állapotú Michal Olszewskivel szembeni bánásmódot.
A tüntetésen a Függetlenség Menete társulatnál nemrég végzett rendőrségi házkutatás ellen is tiltakoztak. A konzervatív körökhöz közel álló társulat hagyományos, nagy tömegeket vonzó hazafias tüntetéseket szervez a lengyel függetlenség napján, november 11-én. A PiS, valamint a szintén ellenzéki Konföderáció politikusai szerint a hatóságok a függetlenségnapi menet betiltását tervezik.