Az elmúlt tizenkét évben megkezdett nemzetpolitika folytatását ígérte a biztonság és minőség jegyében Potápi Árpád János hétfőn, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a stratégiai célokat továbbra sem adják fel.
Potápi Árpád János kiemelte: a magyar nemzet és az ország határai immár 102 éve nem esnek egybe, ezért a magyar kormánynak cselekednie és a határon túli magyarokról is gondoskodnia kell.
Rámutatott: 2022-ben elindították a cselekvő nemzet éve programot, középpontban az eredmények megőrzése, a közös cselekvés állt. Jövőre olyan tematikus évet szeretnének meghirdetni, ami a közösségépítést és a békét helyezi a központba – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy folytatódott az egységes nemzet építése, immár közjogilag is újra egységes a magyarság. Mostanra több mint egymillió 150 ezren kapták vissza az állampolgárságot – jelezte.
Mint mondta: a határon túli magyarság áprilisban egyértelműen kinyilvánította, hogy a jelenlegi magyar kormányban bízik, 94 százalékuk a Fidesz-KDNP-re szavazott a választáson.
Újjáépítették a közösségeket, Vajdaságban, Erdélyben, Felvidéken, Muravidéken és a diaszpórában is erős intézményrendszert alakítottak ki.
Idén is folyamatos volt a működési támogatás, folytatódtak a felújítások. Eddig kilencszáz óvoda, bölcsőde építését és felújítását zárták le.
Az oktatási-nevelési támogatást egységesítették, a támogatás 225 ezer külhoni diákhoz juthatott el. Megerősítette, 2023-ban nagyságrendekkel nő a juttatás összege.
Újra meghirdették a Határtalanul programot is, és számos kulturális program megvalósítását támogatták – sorolta.
123 diaszpóra és szórványszervezet munkáját segítik a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor programok keretében. Új ösztöndíj-programot is hirdetnek a diaszpóra fiataljainak magyarországi felsőoktatási tanulmányaikat támogatandó.
2015 óta több jelentős gazdaságfejlesztési program indult: több mint 60 ezer vállalkozónak közel 201 milliárd forintnyi fejlesztési forrást nyújtottak. Ez több mint 390 milliárd forintos beruházást eredményezett a Kárpát-medencében.
Párhuzamosan zajlik a családok támogatása is – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ők alkotják a nemzet közösségeit, ezért nagyon fontos, hogy a családok megerősítésében közösen gondolkodjanak. Eddig 42 ezer külhoni család igényelte az anyasági támogatást, a babakötvényt 38 ezren kérték, és húszezer babacsomagot adták át.
Megerősítették a politikai intézményrendszert is, és az idei évben személyes jelenlét mellett megtartották a MÁÉRT és a diaszpóra tanács üléseit.
Kiálltak egységesen Kárpátaljáért, folytatódott a kárpátaljai szociális program, amelynek keretében 8200 személynek biztosítottak támogatást.
Ugyanakkor továbbra is atrocitásoknak van kitéve az ottani magyarság, ezek közül kiemelte a munkácsi turul szobor ledöntését októberben. Ez a lépés felháborító, elfogadhatatlan és méltánytalan azokkal szemben, akik a belső ukrán menekülteket befogadták. A lépés Magyarország megsértését is jelenti – jegyezte meg és kitért az ukrajnai menekültek széleskörű támogatására. Megjegyezte: felső vezetői szinten még egy köszönöm sem hangzott el ezért a segítségnyújtásért.
Molnár Zsolt (MSZP) alelnök arról beszélt, a magyar kormány talán a kelleténél toleránsabb volt ezügyben, és lát még tartalékot a diplomáciai lépések sorában. Kijelentette: ilyet nem lehet csinálni, ez egy rendkívül udvariatlan és bárdolatlan megoldás volt.
Pánczél Károly (Fidesz) többi között a Petőfi-évre hívta fel a figyelmet, ezen keresztül is el lehet érni jövőre a magyar közösségeket – mondta.
Az államtitkár a 2011-ben létrejött Bethlen Gábor Alap tavalyi működését összefoglaló beszámolóról elmondta: 2021-ben eredetileg 33,6 milliárd forint volt az alap előirányzata, ami az év során pótlólagos forrásokkal bővült több mint 61 milliárdra.
Ebből a forrásból 52,4 milliárd forintnyi nemzetpolitikai célú támogatást ítéltek meg, amiből 740 támogatási kérelem jutott forráshoz.
2911 pályázat megvalósításához nyújtottak pénzügyi forrást, és ebből biztosítottak támogatást a nemzeti jelentőségű intézményeknek, a Szülőföldön magyarul programnak, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak is, amelynek negyedik ütemét zárják hamarosan. Az alap forrásaiból finanszírozzák a Határtalanul! programot, a Kárpát-medencei testvértelepülési programot, valamint a kárpátaljai szociális csomagot. Ide tartozik a Magyarság Háza és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet támogatása is – jelezte.
Az államtitkár értékelése szerint a BGA a tavalyi évben is jól végezte munkáját és biztos hátteret nyújtott a magyar nemzetpolitika számára. Minden különösebb nehézség nélkül folytatták az előző években végzett tevékenységüket – hangsúlyozta.
Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója hozzátette: nemzetiségi és egyházi célú támogatásokat is biztosítanak, és az alap finanszírozza a külügyi tárca csángó programját is.
A források 15 százalékát jogszabályi alapon, 80 százalékát egyedi kérelem alapján ítélték oda, 5 százalék pályázati juttatás volt.
Beszámolt arról, hogy a nyílt pályázati rendszert átalakították tavaly, s működési-fejlesztési és program támogatási pályázatot hirdettek meg.
Kitért arra is, hogy a MÁÉRT és az alap bizottsága 82 intézményt és 12 programot minősített nemzeti jelentőségűnek 2021-ben. Szintén az alapból kapja a támogatást a Rákóczi Szövetség – jelezte.
A beszámolót a bizottság egyhangúlag támogatta, kilenc igen szavazattal.
A nehéz politikai és gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy megőrizzük az elmúlt tizenkét év nemzetpolitikai eredményeit – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton telefonon az MTI-nek.
Potápi Árpád János, aki részt vett a burgenlandi Felsőpulyán rendezett, XVI. Kufstein konferencián, hozzátette: az eredmények megőrzésére azért van szükség, hogy „a magyar közösségek identitását még jobban erősítsük”, és mindenki a szülőföldjén boldoguljon.
Azt mondta, a gazdasági nehézségek az ukrán–orosz háború és az arra adott európai válaszok, a szankciók miatt vannak. „Ez mindenkit érint, minket magyarokat még jobban, mert a nemzet egy része Kárpátalján él” – fogalmazott.
Hozzáfűzte: Szlovákia, Magyarország és Románia, „ahol tömegével élünk”, határos Ukrajnával, a recesszió pedig egész Európát érinti. „Nekünk arra kell keresnünk a választ, hogy ebben a helyzetben hogyan tudunk talpon maradni, és legkevésbé sérülni” – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy a rendszerváltozás óta a Kufstein konferencia az egyik legfontosabb, határainkon kívül zajló, nemzetpolitikai tanácskozás; az eseményen részt vettek a nagyobb Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselői, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének, Forró Krisztián, a szlovákiai Szövetség elnöke, valamint kárpátaljai, erdélyi, felvidéki, horvátországi, délvidéki pedagógusok és a nyugat-európai diaszpóra szervezeteinek képviselői. Jelen volt Páncél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is.
A Kufstein konferenciát – amelynek elnevezése a rendezvény első helyszínére utal –, kétévente rendezik meg Ausztriában; idén 16. alkalommal az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezésében szeptember 23. és 25. között bonyolítják le a burgenlandi városban.
A biztos nemzetpolitika szilárd alapja egy erős Magyarország – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Szepsin, ahol beszédet mondott a magyar kormány támogatásával megvalósult Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont ünnepélyes átadásán szerdán.
A kelet-szlovákiai Szepsin létrehozott iskolaközpont évtizedek óta a tágabb régió legnagyobb magyar oktatásügyi beruházása. Az óvodát, általános iskolát és gimnáziumot is magában foglaló intézmény átadásán Potápi Árpád János a magyar kormány nemzetpolitikájának elmúlt éveiről, a magyar intézményrendszer megerősítéséről, valamint a cselekvő építkezés folytatásának szükségességéről szólt.
„Az elmúlt évtizedben bizonyságot tettünk arról, hogy cselekvő együttműködés köti össze nemzetünk közösségét: a magyar intézményrendszert megerősítettük, a kisgyermekes családoktól az idősekig mindenkiről gondoskodunk, közösen cselekedtünk a megtartó szülőföldért, amely ma a magyar boldogulás otthona” – jelentette ki Potápi Árpád János. Rávilágított: az elmúlt időszakban a magyar kormány megtízszerezte a nemzetpolitikai célú összkormányzati források összegét, míg 2009-ben mindössze 9 milliárd forint állt rendelkezésre a külhoni magyarság támogatására, ez az összeg már évek óta meghaladja a 100 milliárd forintot.
A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a most átadott iskolaközpont és más hasonló beruházások is példái a magyar nemzet közös cselekvő építkezésének, amely azt üzeni, hogy „mi, magyarok, bármilyen kilátástalan helyzetben is vagyunk, sosem adjuk fel az ügyünkért folytatott küzdelmet, a küzdelemben is a legjobbra törekszünk”. Hangsúlyozta: a biztos nemzetpolitika szilárd alapja egy erős Magyarország, ezért a közös munkát folytatni kell!
