Hamarosan megkezdi a német kormány a „Mini-Taurus” becenévre hallgató mesterségesintelligencia-vezérelt szuperfegyverek leszállítását Ukrajna számára. Egy bennfentes a német Bildnek arról beszélt, hogy a drón forradalmasítja a technikát.
A Helsing német AI- (mesterséges intelligencia) cég 2024 szeptemberében szerződést kötött az ukrán védelmi minisztériummal 4 ezer csapásmérő drónról, mindezt a német kormány védelmi korszerűsítési alapjából finanszírozva. A Bild szigorúan titkos új szuperfegyvereként hivatkozik a drónokra, amelyeket először vetnek majd be az ország déli és keleti részén lévő harctereken.
A fegyverekben az a különleges, hogy nem hagyományos, ember által irányított kamikazedrónok, hanem mesterséges intelligencia által vezérelt csúcstechnológiájú repülőgépek, amelyek méltán érdemelték ki a „Mini-Taurus” becenevet, utalva a cirkálórakétákra. A Helsing-drónok olyan szoftverrel rendelkeznek, amely nagyrészt immunissá teszi őket az orosz GPS-zavarásra és más elektronikus hadviselési módszerekre. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a drón maga pásztázza át a terepet, sok ezer útjelző segítségével feltérképezi, hol van, így segít a kezelőnek, hogy még kedvezőtlen időjárási körülmények között vagy épp légitámadás alatt álló területen is a pályán maradhasson. Miután bemérte a célpontot, és a kezelő utasítást adott neki, a drón maga is odarepül a célponthoz.
A négy szárnnyal és négy propellerrel rendelkező drón forradalmasítja a technikát. Legértékesebb része pedig az eszköz pilótáinak AI-támogatással ellátott szoftverprogramozása.
A Helsing-drónok akkor is képesek a célpontokhoz repülni, ha a rádiókapcsolat megszakadt, a találati arány így lényegesen magasabb, mint a tisztán kézi vezérlésű harci drónok esetében – mesélt a lapnak egy bennfentes a harci drónokról. Ráadásul megfelelő időjárási körülmények között közvetlenül a Nap irányából repülnek orosz ellenfeleikre, így a katonai célpontoknak szinte idejük sincs reagálni. Hatótávolságuk akár négyszerese is lehet az ukrán hadsereg által használt hagyományos kamikazedrónokénak, elegendő mennyiségű robbanóanyaggal rendelkeznek az orosz harckocsik és óvóhelyek megsemmisítéséhez, valamint teljes sebességgel képesek akár a levegőből is támadni azokat.
A Bild információi szerint miután az eszköz sikeresen átment az ukrán hadsereg tesztjein, több „Mini-Taurust” jelenleg is valódi, harci körülmények között, terepen fejlesztenek tovább Kelet-Ukrajnában. Decembertől havonta több száz drón leszállítását biztosítják, és Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter elmondása alapján a következő hetekben megkezdik a szállítást.
A vasárnap reggel Ukrajnára mért nagyszabású orosz légicsapásra utalva Pistorius azt mondta, nagyon örül annak, hogy „ezeknek a mesterséges intelligenciával támogatott csapásmérő drónoknak a szállítása megkezdődik”, mert az ukrán fegyveres erők nagy értékű orosz katonai célpontok, például orosz parancsnoki állások vagy logisztikai létesítmények ellen is használhatják az eszközt. Pistorius méltatta továbbá, hogy a csúcstechnológiás drónok „felül tudtak kerekedni az orosz támadók elektronikus védelmi intézkedésein”. A Helsing-drónok teljesítményéről saját szemével győződhetett meg Rusztem Umjerovnál tett májusi ukrajnai látogatása alkalmával.
Szoros kapcsolatban állunk ukrán partnereinkkel, és következtetéseket vonunk majd le a Bundeswehr számára arról, hogyan lehet ezt a típusú drónt hatékonyan használni. Ez saját drónképességeink fejlesztésében is segít majd – mondta Pistorius.
Boris Pistorius német védelmi miniszter úgy véli, hogy a Taurus cirkálórakéták Kijevbe szállítása nem változtat az ukrajnai háború helyzetén. A hírt a Tagesschau közölte.
A Taurus nem változtatna a helyzeten
– mondta a politikus.
Kiemelte azt is, hogy vannak dolgok, amelyekről nem lehet nyilvánosan beszélni. Pistorius megjegyezte, hogy a cirkálórakéta-szállítások témájának megvitatása helyett az Ukrajnának nyújtott hosszú távú segítségnyújtásra kell összpontosítani.
Joe Biden jelenlegi amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat lőjön ki az Oroszországi Föderáció területére.
Ezt követően Nagy-Britannia és Franciaország is „zöld utat adott” annak a feladatnak, hogy SCALP/Storm Shadow rakétákkal mélyen becsapjanak az Oroszországi Föderáció területére.
A német kormány jelentős fordulatra készül Ukrajna katonai támogatásában: nagyszabású drónszállítmányt tervez küldeni az országnak, méghozzá az elemzők által a főként hatótávolsága miatt „mini-Taurusnak” becézett típusból. Bár Ukrajna alapvetően hónapok óta nagy hatótávolságú Taurus robotrepülőgépeket kér Berlintől, úgy tűnik, kénytelenek lesznek beérni ennek „kistestvérével” – tudósított az Ukrajinszka Pravda.
A Bild német napilap saját forrásaira hivatkozva számolt be arról, hogy Németország 4000 darab, a Helsing cég által gyártott támadó drónt rendelt Ukrajna számára.
A tervek szerint a decemberben kezdődő szállítmányok keretében havonta több száz kamikaze drón érkezhet Ukrajnába, amelyek különösen hatékonyak lehetnek az elektronikus hadviselés körülményei között
Ezek az eszközök fejlett mesterséges intelligencia technológiával rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagyfokú önállósággal, autonóm módon működjenek ellenséges környezetben, akár elektronikus zavarás mellett is.
Boris Pistorius német védelmi miniszter lényegében megerősítette a terveket.
„Örömmel látom, hogy megkezdődött ezeknek az MI-val felszerelt drónoknak a szállítása. Ukrajna képes lesz kritikus orosz célpontok, például parancsnoki állások ellen használni őket” – nyilatkozta a miniszter.
A drónok egyik legfontosabb jellemzője a fejlett szoftverük, amely segíti őket a terepen való tájékozódásban és képessé teszi őket a manőverezésre „kihívást jelentő időjárási körülmények között”.
A drónok képesek önállóan lecsapni a célpontra, miután a kezelő megerősítette azt, még akkor is, ha a kommunikáció megszakad.
A jelentések szerint ezeknek az UAV-oknak a repülési hatótávolsága négyszer nagyobb, mint a jelenleg használt ukrán kamikaze drónoké. Emellett jelentősen olcsóbbak, mint az amerikai Switchblade vagy az orosz Zala és Lancet drónok.
Néhány prototípust már tesztelnek és fejlesztenek valós harci körülmények között Ukrajna keleti részén. A szakértők szerint ezek a drónok hasonló képességekkel rendelkeznek, mint az Ukrajna által hőn áhított Taurus rakéták, amelyek szállítását Olaf Scholz német kancellár többször is elutasította.
Németország immár sem vezetéken, sem hajón nem fogad közvetlenül orosz gázt, a német gazdasági minisztérium pedig a továbbiakban is távol tartaná az orosz LNG-szállítmányokat az ország kikötőitől. A német kormány ezzel egy újabb lépést tett, hogy csökkentse az orosz energiahordozóktól való függőségét, és a brunsbütteli terminálon átmenő orosz cseppfolyósított földgáz fogadását is leállította.
Noha Németország közvetlenül nem importál orosz LNG-t, az orosz energiahordozók mégis elérhetik az országot, francia terminálokon keresztül. Az Európai Unió egyelőre nem tiltotta be az orosz LNG importját, ezért számos tagország továbbra is kap orosz gázt, noha többnyire hosszú távú szerződések alapján. Az ilyen megállapodások eredményeként Franciaország, Spanyolország és Belgium termináljain keresztül az orosz LNG részben Németországba is eljut, ezzel csökkentve az orosz energiafüggőség megszüntetésének hatékonyságát.
Az ukrajnai invázió előtt Németország a legnagyobb oroszgáz-vásárló volt, de a szállítmányokat biztosító Északi Áramlat gázvezeték leállítása után az ország LNG-terminálokat épített, hogy új forrásokkal biztosítsa energiaellátását. A minisztérium szerint orosz LNG-szállítmányok fogadásával a terminálok éppen alapvető céljukkal – az EU és Németország energiafüggetlenségének támogatásával – mennének szembe.
A helyzetet ugyanakkor tovább bonyolítja, hogy a német állami energiacég, a Sefe hosszú távú szerződést kötött az orosz Jamal exportterminállal. A szállítmányok azonban Franciaországba érkeznek, és onnan vezetéken juthatnak el Németországba.
Az EU és az USA közötti LNG-megállapodások Donald Trump elnöksége alatt különösen aktuálissá váltak, mivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten kilátásba helyezte, hogy az Unió több amerikai LNG vásárlásával kívánja biztosítani Washington támogatását.
[type] => post
[excerpt] => Németország immár sem vezetéken, sem hajón nem fogad közvetlenül orosz gázt, a német gazdasági minisztérium pedig a továbbiakban is távol tartaná az orosz LNG-szállítmányokat az ország kikötőitől. A német kormány ezzel egy újabb lépést tett, hogy ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1731621900
[modified] => 1731600586
)
[title] => Németország leállítja az orosz LNG fogadását, francia közvetítéssel érkezhet a gáz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132380&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132380
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 132381
[image] => Array
(
[id] => 132381
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/300538415-scaled-1.webp
[original_lng] => 323598
[original_w] => 2560
[original_h] => 1754
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/300538415-scaled-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/300538415-scaled-1-300x206.webp
[width] => 300
[height] => 206
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/300538415-scaled-1-768x526.webp
[width] => 768
[height] => 526
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/300538415-scaled-1-1024x702.webp
[width] => 1024
[height] => 702
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/300538415-scaled-1-1536x1052.webp
[width] => 1536
[height] => 1052
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/300538415-scaled-1-2048x1403.webp
[width] => 2048
[height] => 1403
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/300538415-scaled-1.webp
[width] => 2560
[height] => 1754
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731593387:4
[_thumbnail_id] => 132381
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 100
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 699727
[1] => 394
[2] => 665483
)
[tags_name] => Array
(
[0] => import leállítása
[1] => németország
[2] => orosz LNG
)
)
[4] => Array
(
[id] => 132230
[content] =>
2025. február 23-ban állapodott meg az SPD és az ellenzéki CDU, ezt viszont még Frank-Walter Steinmeier államfőnek is jóvá kell hagynia.
A múlt héten az amerikai választások mellett a német koalíció szétesésétől volt hangos a gazdasági sajtó. Olaf Scholz kancellár (SPD) szerda este kirúgta a pénzügyminiszterét: Christian Lindnert, mivel a Szabad Demokraták (FDP) fiskálisan konzervatív vezetője ellenezte a kormányfő tervét, hogy a 2025-ös költségvetésben 3 milliárd euróval növeljék Ukrajna támogatását.
Válaszul csütörtök reggelre a szabaddemokrata párt kilépett a hárompárti kormánykoalícióból és visszahívta valamennyi miniszterét.
A kancellár január közepére bizalmi szavazást kért maga ellen a Bundestagban. Amennyiben ezt elveszíti, feloszlik a parlament és előrehozott választásokat tartanak Németországban. Most nyilvánosságra került a voksolás dátuma: az SPD és az ellenzéki CDU egy 2025. február 23-i időpontban állapodott meg, de erre még Frank-Walter Steinmeier államfőnek is rá kell bólintania.
Robert Habeck alkancellár tegnap délelőtt találkozott a szövetségi elnökkel, hogy új választásokhoz vezető rendezett útról tárgyaljanak – írja a Handelsblatt.
A kormánykoalíció válsága miatt a jövő hétre tervezett szaúd-arábiai útját is lemondta a német államfő. Mivel Olaf Scholznak már nincs többsége a Bundestagban, szinte biztosan elveszíti a bizalmi szavazást, amit követően a köztársasági elnök kiírhatja a választásokat: a kancellárról szóló voksolását december 16-án tartják a német törvényhozásban.
A Vaskupola jelenleg a világ legfejlettebb légvédelmi rendszere. Izrael és Németország 2023-ban kötötte meg a 3,6 milliárd dolláros szerződést, a kivitelezést pedig, úgy tűnik, egyáltalán nem hátráltatja a Közel-Keleten zajló konfliktus.
Izrael bejelentette, hogy jövőre Németországban is telepíti az Arrow fejlett légvédelmi rendszerét, amit ők is és immár világszerte csak Vaskupolának hívnak. Ez azt jelzi, hogy a Hamásszal, Hezbollahhal és Iránnal vívott háború nem hátráltatja az óriási méretű fegyverexportot Németország és zsidó állam között.
A Vaskupola-rendszert az Israel Aerospace Industries Ltd. és a Boeing fejlesztette, és gyártói szerint az idei évben kiemelkedően hatékonynak bizonyult az Izrael elleni iráni ballisztikusrakéta-támadásokkal szemben. Németországi telepítése lehetővé teszi majd a NATO-tagállam számára, hogy a jövőben hasonló fenyegetések ellen tudjon védekezni.
Az izraeli védelmi minisztérium vasárnapi közleménye szerint képesek lesznek időben leszállítani a világ legkorszerűbb légvédelmi rendszerét, még annak ellenére is, hogy több mint egy éve harcolnak az Irán támogatását élvező Hamász ellen Gázában, valamint a Hezbollah ellen Libanonban – írja a Bloomberg. A minisztérium közölte, hogy múlt héten találkozott német tisztviselőkkel a rendszer telepítésének előkészítése érdekében, a megbeszélésen a főbb beszállítók is részt vettek.
Németország és Izrael tavaly szeptemberben kötötte meg a 3,6 milliárd dolláros szerződést.
Egy-egy Arrow elfogórakéta ára 3,5 millió dollár, és képes olyan lövedékek megsemmisítésére, amelyeket akár 2400 kilométeres távolságból indítottak. A célpontokat a Föld légkörén kívül is elérheti, ahol a hosszú hatótávolságú ballisztikus rakéták repülésük egy részét töltik.
A kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek párt is előrehozott választásokat sürgetett hétfőn Németországban, csatlakozva azon ellenzéki felhívásokhoz, amelyek elindítói minél előbb szeretnének világos viszonyokat teremteni a kérdésben.
Az országban azután alakult ki koalíciós válság, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz szerdán menesztette Lindnert a kabinetből. Ezt követően Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának valamennyi minisztere benyújtja lemondását. Ezzel a kormány kisebbségbe került. Scholz akkor azt mondta, hogy január 15-én kér bizalmi szavazást a parlamentben, ám ez heves politikai vitát váltott ki. Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a bizalmi szavazás azonnali megtartását követelte.
A szociáldemokraták (SPD) megmaradt partnere, a Zöldek most csatlakozott azon felhívásokhoz, hogy az előrehozott választások előfeltételének számító bizalmi szavazást Scholz hozza előre.
Azt várjuk tőle, hogy még a héten világos viszonyokat teremtsen – jelentette ki Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a parlamentnek a fennmaradó idejét a választásokig nem a szétesett koalíció törvényhozási menetrendjének, hanem olyan sürgős ügyeknek kellene szentelnie, mint a német alaptörvény megerősítése a szélsőségesnek tartott pártokkal szemben, amelyek erőre kaphatnak az előrehozott voksoláson. Ezenfelül egy újabb ukrajnai támogatás és az országos tömegközlekedési átalánydíj elfogadását is említette.
Scholz már vasárnap jelezte, hogy a német kormányválság miatt még karácsony előtt bizalmi szavazást indítványozhat a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag), amennyiben a parlamenti pártok vezetői ezt szükségesnek látják.
Hihetetlen kifogás akadályozhatja az előrehozott választást Németországban. A választási biztos szerint nincs elég papír a szavazólapok kinyomtatására.
Egészen elképesztő kijelentést tett Németországban a Szövetségi Választási Bizottságot vezető Ruth Brand: nincs elég papír a szavazólapokhoz. A hivatalnok megszólalása természetesen sokaknál kiverte a biztosítékot.
Hétfőn tárgyalnak az előrehozott választásról a tisztviselők
A szövetségi és tagállami választási tisztviselők hétfőn ülnek össze, hogy megvitassák a januárra vagy márciusra előrehozott választásokat, míg Brand egy korábbi, Olaf Scholznak küldött levelében arról írt, hogy kételyei vannak egy előrehozott választás megvalósíthatóságával kapcsolatban.
A közvélemény-kutatásokban vezető kereszténydemokraták (CDU) szerint azonban a biztos által megfogalmazott aggályok abszurdak – írja a Bild. A párt parlamenti első titkára, Thorsten Frei közölte, hogy pártja frakciója új választásokat követel, a törvénnyel összhangban, valamint azt javasolja a szövetségi biztosnak, hogy ne hagyja magát manipulálni senki által sem. Hozzátette, hogy Németország nem engedhet meg magának egy XXL-es patthelyzetet, és a vita egész egyszerűen abszurd. A politikus felidézte, hogy a franciák három héten belül képesek voltak a nyáron előrehozott választást tartani.
Vigyázni kell, hogy ne váljunk köznevetség tárgyává a nemzetközi térben egy ilyen vitával – fogalmazott Frei. A párt főtitkára, Carsten Linnemann hasonlóan látja, ezért botrányosnak és szégyenteljesnek nevezte Brand megszólalását, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályok az alkotmányban világosak, tehát a biztos értékelése elfogadhatatlan. Egy olyan országnak, mint Németország, képesnek kell lennie 60 napon belül választást tartani – tette hozzá.
A német kormánykoalíció tegnap éjjeli felbomlása után a szociáldemokraták kisebbségben kormányoznak tovább – valószínűleg az első parlamenti szavazásig. Olaf Scholz kancellár a kirúgott szabaddemokraták miniszteri posztjait a Zöldeknek adta át.
A német kormánykoalíció tegnap éjjel szétszakadt, a szociáldemokrata Scholz kancellár kivágta a szabaddemokratákat (FDP), a Bild című német lap információi szerint az FDP-s tárcákat a Zöldek kapták meg, így kisebbségben kormányoznának tovább. A Zöldekhez tartozó Robert Habeck gazdasági miniszter vette át az FDP-s Christian Lindnertől a pénzügyminiszteri posztot.
Az általában jól értesült német lap úgy tudja, hogy az új vörös-zöld kisebbségi kormányban egyelőre jelentősen megnő a Zöldek szerepe, miután ők veszik át az FDP-s miniszteri posztokat, míg Scholz nem nevez ki új vezetőket a tárcák élére. Ugyanakkor Volker Wissing közlekedési miniszter a hírek szerint a helyén maradhat, ő ugyanis nem volt jelen tegnap éjjel, amikor Lindner kiborította a bilit, s előre hozott választásokat sürgetett; s a pletykák szerint átáll Scholzékhoz.
Az, hogy ezek a miniszterek (volt) FDP-s kollégáikat váltják, nem a körülmények által kikényszerített ötlet. A Bild szerint a kabinet a koalíciós kormányzás kezdetén döntött a kormánytagok úgynevezett reprezentációs szabályozásáról. Ez rögzíti, hogy ilyen esetekben ki melyik minisztériumot veszi át, vagyis Scholzék már a legelejétől kezdve felkészültek a koalíció bukására.
A legnehezebb feladat Robert Habeck gazdaság- és pénzügyminiszterre vár, az ő feladata lenne a 2025-ös költségvetést keresztülverni a Bundestagon. Parlamenti többség nélkül azonban ennek valószínűsége meglehetősen csekély. Mindez keresztülhúzhatja Scholz számításait, aki január 15-re szeretett volna bizalmi szavazást kérni maga ellen a törvényhozásban. Ennek valószínű sikertelensége esetén a német elnök 21 napon belül feloszlathatja a parlamentet, és 60 napon belül – legkésőbb április 6-án – előrehozott választásokat rendelhet el.
Korábban is bukhat Scholz, mint ahogy tervezte
A közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezető CDU/CSU pártszövetség azonban könnyen lehet, hogy már korábban bizalmatlansági indítvánnyal él, hiába jelentette be Scholz, hogy megkeresi őket a közös kormányzás érdekében.
Újra elővették a görögök a háborús jóvátétel kérdését, Németország azonban hallani sem akar bármiféle tárgyalásról.
Görögország újra megpróbálja a lehetetlent, a héten ismét felszólította Németországot, hogy tárgyaljon velük a második világháborús jóvátétel kérdéséről.
A görögök már régóta követelik Németországtól a II. Világháború alatti náci megszállás idején elszenvedett súlyos károk megfizetését. A napokban Katerina Sakellaropoulou elnök sürgette Frank-Walter Steinmeiert, az NSZK elnökét, hogy országa ismerje el a háborús károkozást és kezdődjenek egyeztetések a jóvátételről.
A görögök azzal érvelnek, nem csupán anyagi követelésről van szó, hanem egyfajta erkölcsi adósság teljesítéséről, amiről úgy véli Görögország, a németek még adósak. A német elnök azonban elutasította a tárgyalások felvetését, mint nyilatkozta, Németország 80 évvel a háború vége után már rég lezártnak tekinti a jóvátételekkel kapcsolatos jogi ügyeket.
A görögök azonban teljesen más állásponton vannak, a 2015-ös számvevőszéki becslésük szerint Németország tartozása feléjük 278,8 milliárd euró, amihez további 10,3 milliárd eurót is hozzászámoltak, a megszállás alatt kényszerből felvett háborús kölcsön miatt.
Összesen tehát 289 milliárd euróról volt szó 2015-ben. Az összeg nagyságrendileg a teljes magyar államadósság kétszerese, illetve megközelítőleg egy éves német GDP 6,5 százaléka, átszámítva 117 ezermilliárd forint.
Arról nincs szó, hogy a görögök egy fillért sem kaptak korábban: 1960-ban Nyugat-Németország 115 millió német márkát utalt át Görögországnak, de a fogadó fél szerint az elszenvedett veszteségekhez képest ez kifejezetten elégtelen gesztusként értelmezhető csupán. Az akkori 115 millió márka jelenlegi értéke 308 millió euró.
Görögországban európai összevetésben is brutálisan magas az adósságráta, az a GDP 152 százalékára rúg, igaz 2020-ban 207 százalék volt. A németektől követelt összeg egy évnyi görög GDP 1,2-szeresének felel meg.
Németország azonban régóta hangoztatja, a jóvátételek kérdése véglegesen le van zárva. Nemzetközi szerződésekre és egy 1953-as, a német adósságokról szóló széles körű megállapodásra hivatkozva kitartanak amellett, hogy rendezték a kötelezettségeiket.
Két évvel korábban Lengyelország is felvetette a kérdést, de Berlinből hasonló válasz érkezett mint most a görögökhöz. Becslések szerint a náci megszállás 6200 milliárd złoty veszteséget okozott Lengyelországnak. 1953-ban azonban szovjet nyomásra lemondtak a háborús jóvátételi követelésekről. A Tusk-kormány azonban idén februárban elállt a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, ehelyett a kárpótlás más formáját várja a német kormánytól, mint a történelmi épületek helyreállítására vagy kölcsönös védelmi beruházások fedezése.
