Három hónappal Bassár el-Aszad rezsimjének megbuktatása után Németország ismét megnyitotta nagykövetségét Szíriában. Erről a Spiegel számolt be.
Damaszkuszi látogatása során Annalena Baerbock külügyminiszter nyitotta meg a nagykövetséget, amelyet 2012-ben zártak be a szíriai polgárháború kitörése után.
Jelenleg a külképviselet még nem működik teljesen, és nem nyitották meg a német állampolgárok előtt.
„A damaszkuszi nagykövetség a további intézkedésekig zárva tart. Vészhelyzetekben Németország állampolgárai számára Szíriában nem tudunk konzuli segítséget nyújtani”
Frank-Walter Steinmeier német elnök aláírta az Alkotmányt módosító törvényt az „adósságfék” lazítása érdekében, amely egyben 3 milliárd eurót szabadít fel az Ukrajnának szánt katonai segélyre, számolt be a német elnök hivatalára hivatkozva az NTV.
Steinmeier aláírta a törvényt, amely gyakorlatilag eltörli az „adósságfék” szabályt. A dokumentumot ezt követően a Szövetségi Közlönyben hozzák nyilvánosságra.
Ezzel életbe lépett egy pénzügyi csomag, amelynek segítségével Németország több száz milliárd eurót kíván a védelembe és az infrastruktúrába fektetni, valamint lehetővé teszi, hogy a szövetségi államok hitelt vegyenek fel fejlesztésükhöz.
A GDP 1%-át meghaladó védelmi, hírszerzési és kiberbiztonsági kiadások mentesülnek az adósságszabály alól. Ez egyben lehetővé teszi az Ukrajnának szánt katonai segélyek 3 milliárd euró elkülönítését.
Az elfogadott törvény szerint a következő 12 évben 500 milliárd eurót lehet bevonni infrastrukturális beruházásokra.
A berlini közigazgatási bíróság megkérdőjelezte a német kormány Georgiát biztonságos országnak minősítését, ami befolyásolja a kitoloncolási eljárásokat – számolt be a Jevropejszka Pravda a DPA-ra hivatkozva.
2023 végén Németország Georgiát biztonságos országnak minősítette. Ennek eredményeként a németországi georgiai állampolgárok menedékjogi eljárásait speciális szabályok szerint folytatják le.
Georgia biztonságos ország státusza egy georgiai házaspár esetében lefolytatott eljárás során kérdőjeleződött meg, amikor egyszerűsített eljárással védekeztek a kitoloncolás ellen.
Panaszai során a házaspár azt állította, hogy elnyomásnak vetették alá őket, amiért részt vettek a jelenlegi georgiai kormány oroszbarát törvényeinek elfogadása elleni tiltakozásokon.
A berlini bírák határozatukban az EU Bíróságának precedensére hivatkoztak, amely egy másik, Moldovát érintő ügyben kimondta, hogy egy ország nem minősíthető biztonságos országnak, ha területének egy része nem biztonságos.
A bíróság véleménye szerint ez az Oroszország által megszállt Abházia és Dél-Oszétia georgiai területekre is vonatkozik az instabil emberi jogi helyzet miatt.
A berlini fellebbviteli bíróság döntése értelmében a grúz házaspár mindaddig Németországban maradhat, amíg nem rendeződik a menedékjog megadása – pontosított a bíróság sajtótitkára a DPA-nak adott kommentárjában.
A német szövetségi belügyminisztérium szerint 2024-ben több mint 1600 embert deportáltak az országból Georgiába.
Friedrich Merz, a CDU pártvezetője és valószínűleg leendő német kancellár közölte, hogy március 21-ig, péntekig 3 milliárd eurós kiegészítő katonai segélyt hagyhatnak jóvá Ukrajna számára, számolt be a DPA.
Merz ezt március 18-án, kedden közölte a CDU parlamenti frakciója és bajor „testvérpártja” – a Keresztényszociális Unió – berlini ülésén.
Elmondása szerint Ukrajna további finanszírozása a Bundestag szavazásától függ, ahol a képviselők Németország ambiciózus kiadási tervét is megvitatják, beleértve az ország szigorú költségvetési korlátozásainak enyhítését.
Az Ukrajnának szánt segélycsomagot támogató pártok kijelentették, hogy kellő támogatással rendelkeznek az elfogadáshoz.
A Bundestag után a törvényjavaslatot még a Bundesratnak (a parlament felsőházának) is meg kell szavaznia, amely ülését március 21-re, péntekre tervezik.
„Ha a terv zöld utat kap, az Ukrajnának nyújtott segély lesz az egyik első megvalósított kezdeményezésünk”, tette hozzá Merz.
A német kormány nem számít gyors megállapodásra a 30 napos ukrajnai tűzszünetről, jelentette ki Steffen Gebestreit, a német kormány szóvivője egy berlini tájékoztatón, közölte a Tagesschau, írta a Jevropejszka Pravda.
Megjegyezte, hogy Oroszország eddig meglehetősen vonakodik a tűzszünet kérdését illetően. „Eltart egy ideig” – mondta Gebestreit.
Friedrich Merz bejelentette, 3 milliárd euró értékben biztosítanak katonai segélyt Ukrajna részére.
Zelenszkij pénteken ismét felszólította a világot, hogy helyezzenek nyomást Putyin orosz elnökre, mert szerinte csak így köthető meg a béke. Az ukrán elnök azon a véleményen van, hogy az oroszok folytatni akarják a háborút, és Oroszország csak trükközget a háttérben.
Az új német kancellár úgy döntött, Németország 3 milliárd eurót fordít katonai segélyre Ukrajna részére. Ez egy újabb több mint jelentős összeg, melynek kapcsán Fridrich Merz azt mondta, nem lesz hiány a pénzügyi forrásokban a szabadság és a béke megvédésére a kontinensen – írja a Sky News.
A német külügyminisztérium elítélte a szíriai Tartus, Latakia és Homsz régiókban kitört erőszakos cselekményeket, ahol az új szíriai hatóságok és a helyi lakosság között konfrontáció alakult ki, áll a német külügyminisztérium kommentárjában a szíriai helyzettel kapcsolatban.
„A civilek békés lakosság és a foglyok meggyilkolásáról szóló jelentések megdöbbentőek. Az átmeneti kormánynak meg kell értenie a helyzetet, annak következményeit, meg kell akadályoznia a további támadásokat, ki kell vizsgálnia az incidenseket, és felelősségre kell vonnia az elkövetőket”, közölte a Külügyminisztérium, és minden felet az erőszak leállítására szólított fel.
A diplomaták meggyőződése szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a terrorista Aszad-rezsim több évtizedes uralma után elérjük a társadalmi békét, és elindulunk egy olyan inkluzív politikai folyamat útján, amely annyira fontos a szíriai béke és stabilizáció szempontjából.
„Egy olyan ország jövőjének, amely mentes minden külföldi destabilizációs kísérlettől, mindennek szír kézben kell lennie – etnikai hovatartozástól, vallástól és nemtől függetlenül” – hangsúlyozták a kommentárban.
Szíriában több mint 1000 ember vesztette életét a megbuktatott diktátor, Bassár Aszad hívei és az ország új kormányának biztonsági erői közötti összecsapásokban.
A harcok azután kezdődtek el, hogy Bassár el-Aszad megbuktatott rezsimjéhez köthető fegyveresek megtámadták Latakia kikötővárosát és más mediterrán területeket, több tucat ember halálát okozva.
Mindkét párt eredményesnek nevezte az előzetes koalíciós tárgyalásokat, úgy látják, könnyedén együtt fognak tudni működni.
Megállapodtak az érintett német pártok a koalícióalakítással kapcsolatban az előzetes tárgyalások során, ezzel megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások – jelentette be szombaton Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, valamint Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke.
A CDU elnöke arról számolt be, hogy több kérdésben sikerült egyetérteniük a pártoknak egymással, köztük gazdasági és migrációs témákban. Klingbeil azt mondta, a Szociáldemokratáknak több szempontját is sikerült érvényesíteni.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, a CDU nyerte a február 23-i németországi választásokat, ám az abszolút többség hiányában kormánykoalíció alakítására kényszerülnek, amire nem a másodikként bejutó AfD-t, hanem a harmadik helyen záró SPD-t kérik fel.
Bruno Kahl, a német hírszerző hivatal vezetője kijelentette: Európa jobban járna, hogy Ukrajna 2030-ig folytassa a háborút Oroszország ellen, amire Julija Timosenko parlamenti képviselő, a Batykivscsina párt elnöke élesen reagált, és választ követelt a Legfelső Tanácstól – számolt be vasárnap a Zerkalo Nyegyeli internetes újság.
A jelentés szerint Timosenko bejelentette, hogy választ kezdeményez a Legfelső Tanács Kahl kijelentésére. „Ukrajna létének árán és ukránok százezrei életének árán döntötte el valaki, hogy kifizeti Oroszország „meggyengítését” Európa biztonsága érdekében?” – tette fel a költői kérdést az ukrán politikus.
A német titkosszolgálat vezetője a kijelentését, azzal indokolta, hogy ha 2030 előtt véget ér az ukrajnai háború, Oroszország a vártnál korábban tudja felhasználni erőforrásait az Európa elleni agresszióra. „Ezt a szenzációs kijelentést tette ma a német hírszerzés vezetője, Bruno Kahl, aki először erősítette meg hivatalosan azt, amit nem akartunk elhinni” – mutatott rá Julija Timosenko a Facebook-oldalán. „Nem gondoltam volna, hogy ezt ennyire hivatalosan és nyíltan ki is merik mondani. Ez sok mindent megmagyaráz…” – emlékeztetett.
Az ukrán politikus úgy vélte, hogy a Legfelső Tanács köteles haladéktalanul reagálni az ilyen kijelentésekre, és azt mondta, hogy a pártja kezdeményezni fog egy ilyen lépést. „A háborúnak azonnal véget kell vetni a lehető legtisztességesebb feltételekkel!” – szögezte le Julija Timosenko.
(vb/zn.ua)
[type] => post
[excerpt] => Bruno Kahl, a német hírszerző hivatal vezetője kijelentette: Európa jobban járna, hogy Ukrajna 2030-ig folytassa a háborút Oroszország ellen, amire Julija Timosenko parlamenti képviselő, a Batykivscsina párt elnöke élesen reagált, és választ követ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741528800
[modified] => 1741523540
)
[title] => A német hírszerzés vezetője szerint Európa érdeke, hogy Ukrajna 2030-ig háborúzzon – Julija Timosenko felháborodott
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144020&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144020
[uk] => 144042
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144021
[image] => Array
(
[id] => 144021
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[original_lng] => 20084
[original_w] => 770
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko-300x191.webp
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko-768x488.webp
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741522069:2
[_thumbnail_id] => 144021
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2518
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 874186
[1] => 106845
[2] => 1755
[3] => 394
[4] => 215876
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bruno Kahl
[1] => háború
[2] => Julija Timosenko
[3] => németország
[4] => Oroszország meggyengítése
)
)
[9] => Array
(
[id] => 143957
[content] =>
Donald Trump jelentős változásokat tervez az amerikai katonai jelenlétben Európában, amelyek részeként akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, és Magyarországra telepítheti őket. A lépés összhangban áll Trump NATO-val kapcsolatos bírálataival és a védelmi kiadások újraelosztására vonatkozó elképzeléseivel.
A Telegraph értesülései szerint, melyről a hirado.hu számolt be, Trump akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, mivel egyes amerikai források szerint Trump elégedetlen Európa védelmi hozzáállásával, és úgy érzi, hogy a kontinens „háború felé sodródik”.
Trump különösen Magyarországra összpontosíthat, a magyar–amerikai kapcsolatok az utóbbi időben szorosabbá váltak, különösen védelmi és gazdasági téren.
Az amerikai csapatmozgások a NATO-n belüli védelmi kiadásokhoz is kapcsolódnak. Trump többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert nem teljesítik a 2%-os GDP-arányos védelmi kiadást. A csütörtöki nyilatkozatában kijelentette:
Ha nem fizettek, nem fogunk védelmet nyújtani számotokra.
Ez a hozzáállás jelentős változást hozhat a NATO jövőbeli stratégiájában, és átrendezheti az európai katonai erőviszonyokat.
A potenciális csapatáthelyezés a lap szerint Magyarország számára gazdasági és geopolitikai előnyökkel is járhat. Az amerikai katonai jelenlét növekedése hozzájárulhat az ország biztonsági infrastruktúrájának fejlesztéséhez és új beruházásokat hozhat magával. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lenne az EU és Magyarország kapcsolatára, különösen az orosz politikával kapcsolatos nézeteltérések tükrében.
A német kormány az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordít a védelmi kiadások növelésére, többek között új haditechnikai fejlesztések és modernizációs projektek formájában. Ugyanakkor, ha Trump valóban kivonja az amerikai csapatokat, az komoly stratégiai űrt hagyhat maga után, amelyet Berlinnek és az EU-nak saját forrásokból kellene pótolnia.
JD Vance alelnök szerint az amerikai adófizetőknek egyre kevésbé van türelmük finanszírozni a német védelmet.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vállalhat egyoldalú felelősséget Európa biztonságáért, és a kontinens országainak nagyobb részt kellene vállalniuk saját védelmük biztosításában.
Európa már saját katonai képességeinek erősítésére készül. Az Egyesült Királyság és Franciaország egy „hajlandó országok koalícióját” alakítaná Ukrajna támogatására. Az EU vezetői megerősítették, hogy Ukrajna védelme prioritás marad, és közös nyilatkozatban hangsúlyozták a hosszú távú támogatás szükségességét.
Egyes szakértők szerint Trump tervei jelentős hatással lehetnek az európai biztonsági struktúrára, és még nagyobb önállóságra kényszeríthetik az EU-t a védelmi politikában. Az európai vezetők között máris vita zajlik arról, hogyan lehetne egy közös európai haderőt létrehozni, amely függetlenítheti a kontinenst az amerikai katonai jelenléttől.