Angela Merkel 2018-ban jelentette be, hogy lemond a német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártelnökségéről és a kancellári tisztségért sem indul újra. Véget ért egy korszak, melyet Merkel neve fémjelzett tizenhat évig. A szombati tisztújítón dől el, milyen irányba halad tovább a CDU politikája, és mivel hagyományosan a pártelnököt jelölik a kancellári posztra, az is kiderülhet, kinek a nevével fogják a jövőben Németországot azonosítani.
A német kancellár 2000-ben került a CDU élére, német kancellárként pedig 2005 óta ismeri a világ.
A párt élén Merkelt Annegret Kramp-Karrenbauer váltotta – akit röviden csak AKK-ként emlegetnek –, de a CDU vezetésére alkalmatlannak bizonyult, és tavaly februárban bejelentette lemondását. Jóllehet, a pártelnöki teendőket továbbra is ő látja el, mert a koronavírus-járvány miatt nem volt alkalom tisztújító választást tartani.
A hétvégén azonban végre eldől, hogy ki veszi át a CDU vezetését. Szó szerint ezer meg egy delegált fog egy digitális tisztújító keretében voksolni arról, hogy a három fő jelölt közül ki vezesse tovább – már ha ez a célja – a Merkel által kitaposott ösvényen a pártot.
A pártelnöki bársonyszéknek három fő várományosa van, mindannyian a Észak-Rajna-Vesztfália tartomány veterán politikusai.
Armin Laschetben, a tartomány jelenlegi kormányfőjében látják széles körben Merkel munkásságának kontinuitását, és úgy tartják, a kancellár is őt látná szívesen a pártvezetői székben. A miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a CDU-t Európa legmodernebb pártjává, a nők, a fiatalok és a bevándorlók számára vonzó politikai tömörüléssé kívánja tenni.
Friedrich Merznek gyakorlatilag nincs kormányzati tapasztalata, és többször is összetűzésbe került Merkellel. Nem véletlenül, Merz nagy riválisa volt Merkelnek a pártvezetésért vívott harcban, amely végül a kancellár javára történő lemondásával teljesedett be. Ezt követően fokozatosan visszavonult a politikai életből egészen 2018-ig, amikor is újraindult a pártelnökségért. A párt konzervatív szárnyát képviselő politikus szoros versenyben, de vesztett AKK-val szemben, most viszont úgy tűnik, régi vetélytársainak távozásával úgy érzi: újra eljött az ő ideje.
Norbert Röttgen jelenleg a Bundestag külügyi bizottságát vezeti, egykor még Merkel védencei közé tartozott. 2009 és 2012 között ő vezette a szövetségi környezetvédelmi minisztériumot, és a CDU elnökhelyettesi posztját is betöltötte, valamint a CDU tartományi szervezetének szintén a vezetője volt. Ez időben már Merkel lehetséges utódjaként emlegették. Felívelő karrierjének azonban 2012-ben hirtelen megálljt parancsolt az, hogy elindult Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöki székéért, ami azonban nemcsak az ő, hanem pártjának súlyos vereségével zárult a tartományi választásokon. Merkel ezután jobbnak látta kitenni a kormányából.
Általában elmondható, hogy Merkel vezetése alatt a CDU sikeresen pozicionálta magát a politikai spektrum közepén, ami hozzájárult ahhoz, hogy a választásokon gyakorlatilag garantáltan elvitték a szavazatok 30-40 százalékát, és a Bundestagban vele egy frakciót alkotó a Bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) tudott zavartalanul kormányozni. Az utóbbi évek válságai, a migrációs krízis, és a szélsőjobbnak ebből következő megerősödése Kelet-Németországban szavazatokat vitt el a CDU-tól. Ennek következtében a párton belül egyre gyakoribb téma lett, hogy mi legyen jövőbeni irányvonal.
Merz a szociális és fiskális konzervativizmus híve, míg Röttgen és Laschet a jelenlegi CDU-s politika folytatását képviselik. Radikális megújulással azonban egyik jelölt sem kecsegtet, ráadásul egyikőjük sem bír kiemelkedő népszerűséggel a németek körében.
Pedig nagy jelentősége van annak, hogy ki foglalja el a CDU elnöki székét. Hagyományosan a CDU pártelnöksége a kancellárjelöltséget vonja maga után, s mivel Merkel mandátum idén szeptemberben lejár, a párt új vezetője pályázhat posztjára.
Nagy esélye van annak, hogy a szeptemberi általános választásokon CDU testvérpárjának, a CSU-nak a vezetőjét, a Laschet-Merz-Röttgen-triónál jóval népszerűbb Markus Söder bajorországi miniszterelnököt indítják a kancellári tisztségért.
A koronavírus-járvány azonban Németország második legnépszerűbb politikusává avanzsálta az oltási-kampány megindításán ügyködő CDU-s Jens Spahn egészségügyi minisztert, így ő is jó eséllyel indulhatna a posztért.
Éppen ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy CDU/CSU egyikőjük személyében találja meg kancellárjelöltjét.
A nagy kérdés az, hogy a CDU jövőbeni vezetője maga elé enged-e egy olyan jelöltet, aki nagyobb eséllyel válhatna kancellárrá. Merz vélhetően nem tudna ellenállni a kancellári poszt csábításának, Röttgen és Laschet már lehet, hogy átengedné a lehetőséget a bajor Södernek.
És mi lesz Spahnnal? Egyelőre reményekkel kecsegtető külsősnek mutatkozik, bár a Spiegel szerint felkeltette érdeklődését a kancellárjelöltség. Spahn egyelőre beállt Laschet mögé, utóbbi pártelnöki győzelmével az egészségügyi miniszter válna a CDU elnökhelyettesévé. A német lap arról írt, hogy Spahn több párttársánál, támogatnák-e a kancellárjelöltségét.
Szombatig még sok víz lefolyik a Rajnán, de több jel utal arra, hogy a szombati tisztújítón Spahn kerülhet végül a CDU élére, amivel megalapoznának kancellárjelöltségének.
Forrás: index.hu
[type] => post
[excerpt] => A szombati tisztújítón dől el, milyen irányba halad tovább a CDU politikája, és mivel hagyományosan a pártelnököt jelölik a kancellári posztra, az is kiderülhet, kinek a nevével fogják a jövőben Németországot azonosítani.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1610713500
[modified] => 1610711573
)
[title] => Ki lesz az új Angela Merkel?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17062&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17062
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 17063
[image] => Array
(
[id] => 17063
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/nemet-kancellar.jpg
[original_lng] => 235680
[original_w] => 1108
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/nemet-kancellar-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/nemet-kancellar-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/nemet-kancellar-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/nemet-kancellar-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/nemet-kancellar.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/nemet-kancellar.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/nemet-kancellar.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1610704395:4
[_thumbnail_id] => 17063
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 1766
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ad90cda8c9a8d4dedada5c91b400b596] =>
Magas rangú német biztonsági és hírszerzési vezetőket vett fel Oroszország a beutazási tilalommal sújtott személyek listájára, válaszul a Moszkva ellen októberben elrendelt uniós szankciókra – jelentette be kedden az orosz külügyminisztérium.
Az orosz külügyminisztérium nem nevezte meg a szankciókkal sújtott vezetőket, és azt sem tette közzé, hogy hányan vannak, csupán annyit közölt, hogy a német védelmi minisztérium irányítása alá tartoznak.
Ha a német hatóságok fenntartják a konfrontációs magatartást, mi is fenntartjuk magunknak a jogot a válaszlépésekhez – áll a tárca közleményében. A moszkvai bejelentés válasz volt az Európai Unió korábbi intézkedésére, amellyel októberben szankciókkal sújtotta az orosz katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Igor Kosztyukovot, valamint egy Dmitrij Badin nevű, ugyancsak a katonai hírszerzésnek dolgozó hackert, azzal vádolva őket, hogy közük volt Angela Merkel német kancellár elektronikus leveleinek a feltöréséhez a német parlament ellen 2015-ben intézett kibertámadás során.
2015 áprilisa és májusa között informatikai támadás miatt elérhetetlenné vált Angela Merkel német kancellár hivatalos oldala és a kormány több portálja. A támadók jelentős mennyiségű adatot loptak el, és több parlamenti képviselő, köztük a kancellár e-mail-fiókját is feltörték. Németország nyilvánosan is Oroszországot vádolta az akcióért. A kibertámadás célpontja volt a NATO és a TV5 Monde francia nyelvű televízió is. Angela Merkel májusban azt mondta, hogy kézzelfogható bizonyítékai vannak a hackertámadásban történt orosz részvételre.
Berlin sohasem érdeklődött igazán aziránt, hogy megszervezzen egy valódi vizsgálatot az úgynevezett orosz hackerekről. Az egész ügy kezdetektől fogva az országunk elleni provokáció volt – áll a keddi orosz külügyi közleményben. A Kosztyukov és Badin ellen elfogadott uniós szankciós intézkedések az érintettek külföldi vagyonának befagyasztása mellett tiltják a beutazást az EU területére. Ezen kívül európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem bocsáthatnak pénzeszközöket a szankciók által érintettek számára.
Сьогодні, після чергового засідання РНБО, для низки фізичних і юридичних осіб настала «чорна п’ятниця». Отже:• вперше в історії України запроваджено персональні санкції щодо осіб, яких можна назвати топ-десяткою української контрабанди;• на виконання рішення РНБО від 19 лютого відбулося повернення стратегічного нафтопроводу, незаконно відчуженого у держави;• також сьогодні було презентовано Центр протидії дезінформації, який уже розпочав свою роботу.Насамкінець про найважливіше – ситуацію на Донбасі. Ми маємо повну та незмінну підтримку міжнародних партнерів, зокрема Європи та США. Одним із підтверджень цього є розмова, яку я провів сьогодні з Президентом Сполучених Штатів Джо Байденом. Він запевнив мене, що Україна ніколи не залишиться наодинці проти агресії Росії.
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
Київ — наше чудове, мирне місто — пережив ще одну ніч під нападами російських наземних сил та ракет. Одна з них вдарила по житловому будинку в Києві. Я вимагаю від світу повністю ізолювати РФ. Виганяйте послів. Нафтове ембарго. Знищте економіку РФ. Зупиніть воєнних злочинців РФ! pic.twitter.com/UdKnSVCVkT
Codziennie setki tys. Ukraińców budzi się ze strachem czy nad ich domy nie nadlatują rosyjskie samoloty, a w Europie loteria…raz zapowiedź mocniejszych sankcji, następnego dnia głosy, by nie przesadzać. Putin podpalił całą ??, a Europa się zastanawia, czy koc gaśniczy wystarczy.
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
The suggested elements of the upcoming EU sanctions package on Russia do not correspond to the scale of Putin’s escalation and the threat he poses to Europe and the whole world. We encourage the EU to hit Putin harder in order to stop him. This is a crucial moment.
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
