Németország támogatta egy európai katonai misszió ötletét Ukrajnában, de továbbra is vonakodik saját katonáit elküldeni, feltételeket szabva a mandátummal, a parancsnoksággal és a részvétel formátumával kapcsolatban – számol be kedden az rbc.ua hírportál a Der Spiegel című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Boris Pistorius német védelmi miniszter elmondta, hogy továbbra is nyitottak a misszió jogi alapjának, a Bundestag szerepének, valamint annak a kérdései, hogy kinek a parancsnoksága alatt és milyen korlátokon belül fognak működni a lehetséges kontingensek. Mint Berlinben kifejtette, Németország óvatos az ukrajnai katonai misszióval kapcsolatban, miután lezárultak az európai vezetők részvételével zajló ukrajnai tárgyalások.
A német védelmi miniszter szerint az európai többnemzetiségű misszió létrehozására irányuló javaslat logikusnak tűnik, de a konkrét részletek még nem kerültek meghatározásra. Elsősorban a Bundestag mandátumának, a parancsnoki struktúrának és a csapatok részvételi formátumának a kérdése továbbra is nyitott. A miniszter ugyanakkor ezt a kezdeményezést annak a jelzésének nevezte, hogy Európa kész felelősséget vállalni a kontinens biztonságáért. Maga Boris Pistorius nem vett részt ezeken a tárgyalásokon, mivel azokat szűk körben tartották.
Németország katonákat vezényel Lengyelország keleti határának megerősítésére – jelentette a Politico.
A német védelmi minisztériumra hivatkozva a Deutsche Welle arról számolt be, hogy több tucat német katona csatlakozik a lengyel Keleti Pajzs programhoz 2026 áprilisától.
A misszió a jelenlegi tervek szerint 2027 végéig tart.
A tárca szóvivője szerint a német katonák mérnöki feladatokat látnak majd el: állásokat építenek, lövészárkokat ásnak, szögesdrótkerítéseket telepítenek, valamint páncélelhárító akadályokat létesítenek a fehérorosz és az orosz határ mentén.
Lengyelország Keleti Pajzs projektnévvel egy körülbelül 700 kilométeres falrendszert fog felhúzni a lengyel határon, ebből 400 kilométer az Oroszországgal és Belarusszal közös határszakaszra esik. Az „erődítmény” egy műszaki akadályrendszer lesz, ami modern térfigyelő rendszerre épül.
Ez egy olyan pajzs lesz, amely a keletről jövő esetleges támadásoktól fog megvédeni, feladata az ellenség elrettentése lesz. A stratégia az, hogy saját határainktól visszaszorítsuk a háborút – mondta a projektről Donald Tusk miniszterelnök.
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
A német csapatok készen állnak majd orosz katonák megölésére, ha Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot – jelentette ki hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter a The Financial Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a német védelmi miniszter elmondta, hogy a német csapatok, amelyek évekig a második világháború borzalmaira válaszul a katonai visszafogottság kultúráját gyakorolták, készek lennének megölni az orosz katonákat, ha Moszkva megtámadna egy NATO-tagállamot.
„Ha az elrettentés nem működik, és Oroszország támad, akkor ez megtörténik? Igen. De azt javasolnám, hogy menjenek el Vilniusba, és beszéljenek ott a német dandárral. Pontosan tudják, mi a dolguk” – hangsúlyozta Boris Pistorius.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A német csapatok készen állnak majd orosz katonák megölésére, ha Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot – jelentette ki hétfőn Boris Pistorius.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1752520200
[modified] => 1752515906
)
[title] => A német csapatok készen állnak az orosz katonák megölésére, ha megtámadnának egy NATO-tagországot – Pistorius
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156691&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156691
[uk] => 156719
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 156692
[image] => Array
(
[id] => 156692
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pistorius.jpg
[original_lng] => 24934
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pistorius-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pistorius-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752513775:3
[_thumbnail_id] => 156692
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2636
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 298549687000
[_oembed_4afa990552f89d198780c22643affdec] =>
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
[_oembed_time_4afa990552f89d198780c22643affdec] => 1752742209
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 189463
[1] => 366154
[2] => 258653
[3] => 34147
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Boris Pistorius
[1] => német hadsereg
[2] => német katonák
[3] => orosz támadás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 152158
[content] =>
Németország visszaállíthatja a kötelező katonai szolgálatot, ha a frissített önkéntes toborzási rendszer nem éri el a céljait – jelentette ki Boris Pistorius védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című újságnak adott interjújában.
Pistorius felvázolt egy menetrendet egy új katonai szolgálati modell bevezetésére Németországban, amelynek célja a létszámhiányos hadsereg megerősítése.
A kezdeti program önkéntes toborzáson alapul majd, de Pistorius figyelmeztetett, hogy ez megváltozhat.
„Ha eljön az idő, amikor több lehetőségünk lesz, mint önkéntesek jelentkezése, döntés születhet a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről. Ez a cselekvési terv” – mondta.
Hozzátette, hogy Friedrich Merz kancellár kormánya gyorsan dolgozik a katonai szolgálatról szóló új törvénytervezeten, és reméli, hogy az már 2026 januárjában hatályba léphet.
Pistorius azt is megjegyezte, hogy a katonai szolgálatra vonatkozó terv tartalmazni fog intézkedéseket a tartalékosok szolgálatának újraindítására.
Egyre intenzívebb vita folyik a sorkatonai szolgálat visszaállításáról Németországban a nemzetvédelmi készültséggel kapcsolatos növekvő aggodalmak és az európai biztonsági fenyegetések változása közepette.
Németország 2011-ben felfüggesztette a sorkatonai szolgálatot, de a 2022-es ukrajnai orosz inváziót követő megnövekedett védelmi igények miatt nem tudja teljesíteni a csapatok létszámára vonatkozó célokat.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette, aláírták az egyezséget, amelynek értelmében Németország katonákat küld Litvániába, hogy elrettentsék Oroszországot a NATO keleti szárnya elleni támadástól.
A Reuters szerint Pistorius „történelmi pillanatnak” nevezte mindezt, és megjegyezte, hosszú ideje ez az első alkalom, hogy a németek állandó jelleggel katonákat állomásoztatnak egy külföldi országban.
Az egyezség értelmében Németország egy dandárt küld Litvániába, amely – a Kalinyingrádi enklávé révén – közvetlenül határos Oroszországgal is (és hosszú közös határa van Belarusszal, ahonnan az oroszok például Ukrajna ellen is támadást indítottak 2022 februárban). A németek 4800 katonát és 200 civilt terveznek hosszú távon Litvániában állomásoztatni, de a dandár csak évek múlva, legkorábban 2027-ben érkezhet meg Litvániába.
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Boris Pistorius kündigt in Washington gerade an, dass die Bundesrepublik 3 HIMARS System von den USA kauft und in die #Ukraine liefern wird. @tonlinepic.twitter.com/SbHQe9dYRk
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Több tucat, a hatóságok által szélsőségesnek nevezett német állampolgár utazott Ukrajna háborús övezeteibe az ország orosz inváziójának kezdete óta – közölte a német belügyminisztérium a Die Welt című lap kérdéseire reagálva.
A német titkosszolgálat több tucat embert tart nyilván, akik Németországból az ukrán háborús övezetbe utaztak. Közülük többen csatlakoztak valamely fegyveres erőhöz. A CDU egyik vezető politikusa azt követeli: bárkit, aki Oroszországért harcol, bíróság elé kell állítani.
A német Belügyminisztérium márciusban még elszigetelt eseteknek nevezte a németek ukrajnai frontra való távozását. Akkor a Reuters hírügynökségnek azt mondták, tíznél jóval kevesebb olyan esetet regisztráltak, amikor szélsőséges németek Ukrajnába utaztak, hogy ott harci műveletekben vegyenek részt.
A Die Weltnek válaszolva most a Belügyminisztérium már azt közölte, hogy az orosz invázió kezdete óta számos német önkéntes harcos utazott a háborús övezetbe. A Szövetségi Belügyminisztérium (BMI) szerint a biztonsági hatóságok 61 olyan személy távozását rögzítették, „akiknek közük van a szélsőségességhez vagy politikai indíttatású bűnözéshez”.
A jelek szerint 39-en hagyták el Németországot „azzal a szándékkal, hogy részt vegyenek harci műveletekben”. Ebből 27 oroszbarát és tizenkettő ukránbarát. A távozók többségével kapcsolatban a hatóságoknak konkrét információik vannak arról, hogy részt vettek harci műveletekben.
A BMI szerint a harcolók között vannak jobb- és baloldali szélsőségesek is. A legtöbbjüket azonban a „külföldi ideológia” jelenségkörhöz rendelik. Biztonsági körök szerint idetartozik például egy szeparatista csoporthoz való csatlakozás.
A Welt szerint valójában sokkal magasabb az Ukrajnában harcoló németországi önkéntesek száma, ám az ország hatóságai csak a szélsőségesekkel kapcsolatot tartó személyekről gyűjtenek adatokat. Emellett számos volt katona – néhányuk korábban a Bundeswehrnél szolgált – csatlakozott a Nemzetközi Légióhoz az ukrán hadseregen belül.
A CDU felvetésére reagálva, a szövetségi igazságügyi minisztérium azt írta, hogy elvileg nem büntethető az ukrajnai harci műveletekben való részvétel. Ez mindaddig érvényes, „ameddig nem zsoldosként, hanem a reguláris fegyveres erők vagy azzal egyenértékű önkéntes alakulatok és milíciák tagjaként lépnek fel”. Ám ez nem véd az esetleges háborús bűnök kivizsgálásával szemben. Arról nem nyilatkozott, hogy van-e ilyen eljárás folyamatban.
Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai szakértője, a parlamenti ellenőrző bizottság alelnöke bírálta az ügyészek vonakodását, mert szerinte akik az oroszok oldalán harcolnak, rendszeresen részt vesznek háborús és emberi jogi bűncselekményekben.
