Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, hogy minden szövetséges ország megteheti azt, amit Franciaország tesz az Oroszországgal való párbeszéd újraindítása terén – beszámolója szerint Rutte ezt a brüsszeli NATO-központban tartott sajtótájékoztatón jelentette ki.
A jelentés szerint Rutte elmondta, hogy nem látja szükségét annak, hogy tanácsokat adjon a szövetségeseknek, de hangsúlyozta a szövetség nyitottságát a diplomáciai erőfeszítésekre. Szerinte minden ország megteheti azt, amit Franciaország tesz. „Tudom, hogy szorosan összehangolják ezt más szövetségeseikkel, az Egyesült Államokkal, az európai szövetségesekkel. Teljes átláthatóság van azzal kapcsolatban, hogy mit tesznek. És bátorítanék minden olyan kezdeményezést, amely segít gyorsan véget vetni ennek a szörnyű háborúnak” – hangsúlyozta.
A NATO főtitkára meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok vezetése kulcsszerepet játszik a jelenlegi diplomáciai erőfeszítésekben. „Mindannyian egyetértünk abban, hogy az amerikai vezetés kulcsfontosságú itt. Az amerikai elnök volt az, aki a zsákutcából kimozdította a helyzetet. De azt hiszem, hogy minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely segít véget vetni ennek a háborúnak és gyorsabban véghezvinni” – mondta Mark Rutte.
A NATO-tagországoknak fel kell készülniük a háborúra, és többet kell fordítaniuk a védelemre, ellenkező esetben Oroszország „megpróbálhat olyasmit, mint Ukrajnában” – jelentette ki vasárnap Mark Rutte NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte azt mondta: a NATO-országoknak fel kell készülniük a háborúra, és többet kell fordítaniuk a védelemre. Ellenkező esetben Oroszország „megpróbálhat olyasmit, mint Ukrajnában” – tette hozzá. „Nagyon világosan mondom: fel kell készülnünk a háborúra. Ez a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a háborút” – hangsúlyozta.
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy Európának „nem szabad gyengeséget mutatnia” Oroszországgal szemben. „Egyébként Oroszország megpróbálhat valamit. Akárcsak Ukrajnában” – szögezte le. Szerinte azonban a veszély nem csak Oroszországból ered. A kínaiak is „iszonyatosan kibővítették” a katonai képességeiket – emlékeztetett.
Rutte szerint Németországnak „többet kell költenie és többet kell termelnie”, és „következetesen folytatnia kell” a választott utat Európában és Ukrajnában egyaránt. Elismerte ugyanakkor, hogy Németország „sok dolgot jól csinált” Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta. „De tekintettel a német gazdaság méretére, természetesen azt akarjuk, hogy sokkal többet tegyenek” – mutatott rá a NATO-főtitkár.
A szövetség tagállamai a partnerekkel, többek között az Ukrajnával való szorosabb együttműködést célzó döntéseket hagynak jóvá, és megnövelik a védelmi kiadásokat.
A NATO-csúcson, amely július 9-én, kedden kezdődött Washingtonban, a Szövetség minden tagja aláír egy új védelmi ipari kötelezettségvállalást, amely elősegíti, hogy az európai és észak-amerikai iparágak erősebbek, innovatívabbak és nagyüzemi termelésre képesek legyenek, közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, számolt be a Szuszpilne.
„Ezen kötelezettségvállalás első eleme a védelmi kiadások növelése lesz. A másik fontos elem az lesz, hogy jobban és többet költsünk együtt a védelemre” – mondta a NATO-főtitkár.
Továbbá Stoltenberg kijelentette, a NATO-tagállamok olyan döntéseket hoznak, amelyek célja a partnerekkel való szorosabb együttműködés, többek között Ukrajnával.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetségnek van egy NATO Támogatási és Beszerzési Ügynöksége, amely segíti a szövetségeseket, hogy összefogjanak és közösen vásároljanak fegyvereket.
Tavaly a NATO Fenntartási és Támogatási Ügynöksége több mint 11 milliárd dollárt ítélt oda lőszerekre és felszerelésekre.
A NATO főtitkára megjegyezte, hogy ebben az évben a szövetség 23 tagállama kezdte el GDP-jének 2%-át vagy annál többet költeni védelemre, ami milliárdokkal növelte a NATO költségvetését. Ez a pénz védelmi ipari szerződésekre megy el, és kollektív döntés eredménye.
„Tíz évvel ezelőtt megállapodtunk abban, hogy a 2%-ot kell megcéloznunk. A tíz éve elfogadott nyilatkozat formulája az volt, hogy törekedni kell arra, hogy a GDP 2 százalékát védelemre költsék. És nagy jelentősége volt. Ezt a feltételt most arra változtattuk – 2% a minimum” – jegyezte meg a tisztviselő.
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
Kaja Kallas észt kormányfő kedden a brit Financial Times című lapnak adott interjújában felszólította a balti ország NATO partnereit, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki.
A liberális politikus ugyanakkor visszautasította azokat az aggályokat, miszerint mindez az Ukrajna elleni orosz agresszió elmérgesedéséhez vezethet. Már vannak olyan országok, amelyek saját kockázatra helyben képezik ki az ukrán erőket – magyarázta.
Az EU jóváhagyta, hogy a befagyasztott orosz vagyon nyereségét Ukrajna önvédelmére és újjáépítésére használják fel
A jogszabályok szerint az étintett uniós bankok az 1 millió eurót meghaladó orosz vagyon 2024. február 15. óta felhalmozódott nettó nyereségéből nyújtanak hozzájárulást azok 90 százalékának erejéig.
Másrészt úgy vélekedett, hogy nem váltja ki automatikusan az észak-atlanti szövetség alapokmánya 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetet, ha orosz csapatok nyugati kiképzőket támadnának meg.
Kallas ezzel összefüggésben azt mondta: „Nem tudom elképzelni, hogy akik a saját embereiket küldték, majd azt mondják, ha valaki megsebesül, hogy életbe lép az 5. cikkely (…) Gyerünk bombázni Oroszországot”.
Hangsúlyozta: nem így működik a NATO, nincs ilyen automatizmus. Az efféle aggályok is alaptalanok szerinte. „Ha valaki az embereit küldi, hogy az ukránoknak segítsen (…), akkor tudja, hogy az ország háborúban áll, és veszélyzónába mennek. Tehát az ember vállalja ezt a kockázatot” – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök felvetésére, hogy nyugati országok esetleg csapatokat küldhetnének Ukrajnába, az észt kormányfő úgy reagált, hogy egy ilyen lépésről a tallinni törvényhozásnak kellene döntenie.
„Ez egy nyilvános vita, úgy gondolom, nem szabad kizárnunk semmit” – hangoztatta és bírálta, hogy a NATO-partnerek között nincs egység a hosszú távú célokat illetően. Ez aggodalommal tölti el – mondta. Kijelentette: egyes országok, így Észtország is egyértelműen Ukrajna győzelme mellett foglalnak állást, mások pedig csak annyit mondanak, hogy Ukrajna nem veszíthet. Hangsúlyozta: ez a két dolog nem ugyanaz.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Minden NATO-tagország bejelentette, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, de ehhez minden tagállam megfelelő jóváhagyására és intézkedésére és van szükség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijevben, közölte kedden az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Minden szövetséges kijelentette, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. És e cél felé kell haladnunk. Keményen dolgozzon, hogy teljesen kompatibilis legyen, megfeleljen minden NATO-előírásnak. Hogy amikor a politikai döntés megszületik, meg tudja tenni.”
A NATO-főtitkár szerint a jelenlegi probléma az, hogy amikor egy ország tagsági meghívást kap, akkor nem csak a 32 tagország többségére van szükség, hanem arra, hogy mindegyik egyetértsen ezzel a döntéssel. „És jelen pillanatban nem jutottunk ilyen megegyezésre. Ez a valóság” – magyarázta Jens Stoltenberg.
Oroszország nem fog megtámadni NATO-tagállamokat, beleértve Lengyelországot, a balti államokat vagy a Csehországot. Azonban, ha a Nyugat F–16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának, akkor az orosz csapatok lelövik őket – mondta Vlagyimir Putyin szerda késő este. Az orosz elnök látogatást tett a védelmi minisztérium repülőszemélyzeti kiképzési központjában, mely Torzsokban található, a Tveri területen.
Putyin az orosz légierő pilótái előtt közölte, hogy az Egyesült Államok vezette katonai szövetség a Szovjetunió 1991-es bukása óta kelet felé terjeszkedett Oroszország felé, de Moszkvának nem áll szándékában egy NATO-állam megtámadása.
„Nincs agresszív szándékunk ezekkel az államokkal szemben. Az elképzelés, hogy megtámadunk egy újabb országot, teljes badarság” – mondta Putyin a Kreml csütörtökön közzétett átirata szerint.
[type] => post [excerpt] => Oroszország nem fog megtámadni NATO-tagállamokat, beleértve Lengyelországot, a balti államokat vagy a Csehországot. Azonban, ha a Nyugat F–16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának, akkor az orosz csapatok lelövik őket – mondta Vlagyimir Putyin szerd... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1711650540 [modified] => 1711636844 ) [title] => Putyin szerint nonszensz, hogy Oroszország NATO-tagállamokat támadna meg [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108081&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 108081 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 106752 [image] => Array ( [id] => 106752 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/putyin.webp [original_lng] => 17440 [original_w] => 978 [original_h] => 652 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/putyin-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/putyin-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/putyin-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/putyin.webp [width] => 978 [height] => 652 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/putyin.webp [width] => 978 [height] => 652 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/putyin.webp [width] => 978 [height] => 652 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/putyin.webp [width] => 978 [height] => 652 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1711629644:5 [_thumbnail_id] => 106752 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2223 [translation_required_done] => 1 [_oembed_28a08fe22801ff0d29e46fd4d42f5020] =>
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
A Közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett „Bukaresti Kilencek” (B9) elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák – mutat rá a B9-ek pénteki, bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
A NATO keleti határvidékén található tagállamok (a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária) a június végén Madridban tartandó NATO-csúcs előtt egyeztettek és fogalmazták meg közös elvárásaikat a védelmi szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatban.
Joe Biden amerikai elnök a bukaresti regionális csúcs résztvevőihez intézett üzenetében arról biztosította a B9-eket, hogy az Egyesült Államok megvédi a NATO keleti szárnyát, megerősíti a régió energetikai biztonságát és együttműködik szövetségeseivel Ukrajna támogatása érekében.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azzal vádolta a NATO-tagállamokat, hogy elhúzódó ukrajnai háborúban érdekeltek Moszkva meggyengítése érdekében – írja az AntiWar.com az iráni Mehr hírügynökség jelentése nyomán.
„Vannak olyan országok a NATO-n belül, amelyek a háború folytatásában érdekeltek” – mondta Mevlüt Cavusoglu a CNN Türknek. Szerinte ezeknek az országoknak Oroszország meggyengítése a célja, ám nem nevezte meg, mely NATO-tagállamokra gondolt.
A Mehr beszámolója szerint a török külügyminiszter a múlt hónapban tartott isztambuli orosz–ukrán béketárgyalások eredményei alapján még arra számított, hogy a háború hamarosan véget ér, a további tárgyalások azonban elakadtak az oroszok napokban indított donbászi offenzívája előtt. Cavusoglu elárulta, a NATO áprilisi külügyminiszteri találkozója után támadt az a benyomása, hogy az észak-atlanti szövetség bizonyos tagállamai nem kívánják az ukrajnai harcok mielőbbi befejezését.
Törökország két ízben is helyszínt biztosított a béketárgyalásoknak: március 10-én Antalyában találkoztak a háborús felek külügyminiszterei, március 29-én pedig Isztambulban zajlott megbeszélés az orosz és ukrán delegáció között. Utóbbi találkozó némiképp biztató eredménnyel zárult, miután a megbeszélések korábbi fordulói nem hoztak érdemi előrelépést.
Oroszország akkor megígérte, hogy jelentősen csökkenti katonai jelenlétét Kijev és Csernyihiv környékén (mint kiderült, akkor már a keleti, nagy donbászi offanzívához csoportosította át haderejét), és nem ellenzi, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ukrajna ezért „cserébe” elfogadja a NATO-semleges státuszt és nem törekszik tömegpusztító nukleáris fegyverek beszerzésére. Kijev ugyanakkor biztonsági garanciákat is kért egyes országoktól, ami a NATO működéséhez hasonló védelmet nyújtana számára.
I thank my friend Mr. President of ?? @RTErdogan and the people of ?? for their strong support. The ban on the passage of ?? warships to the Black Sea and significant military and humanitarian support for ?? are extremely important today. The people of ?? will never forget that!
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Question to "peacekeepers". Want to negotiate? The algorithm is simple. 1. See photos/videos from mass burials. 2. Offer Kremlin to withdraw military from the sovereign territory of ??. 3. Form a tribunal and demand the extradition of ?? war criminals. Less fantasy, more reality.
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
