Ukrán drónszakértők érkeznek a jövő héten a balti államokba, hogy segítsenek Lettországnak az ország légterét rendszeresen megsértő orosz drónok elleni küzdelemben – jelentette be szerdán Andris Kulbergs, Lettország miniszterelnöke, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az ERR lett orgánumra hivatkozva.
A jelentés szerint a lett kormányfő elmondta, hogy az ukrán katonai szakértők, akik valós tapasztalattal rendelkeznek a frontvonalon folytatott harcokból kifolyólag, felmérik majd a lettországi helyzetet. Ez segít meghatározni, hogy milyen műszaki felszerelésre van szükség a légtér legjobb védelméhez. Megjegyezte, hogy az ukrán drónellenes rendszerek még az év végén megérkezhetnek Lettországba. Hozzátette, hogy a NATO által alkalmazott hagyományos ellenintézkedések jelenleg hatástalanok a modern fenyegetésekkel szemben.
Lettország és Ukrajna kedden, a tallinni északi és balti államok csúcstalálkozójának alkalmával megállapodást írt alá a drónok használatáról. Rigát aggasztják az orosz drónok lett területre történő ismételt berepülésének esetei. „Tudni fogjuk, milyen technikai felszerelésre van szükség a légterünk legjobb védelméhez. Olyasvalakihez kell fordulnunk, aki a világon a legjobban tudja, hogyan kell ezt csinálni” – hangsúlyozta a lett miniszterelnök az ukrán tapasztalatokról szólva.
A védelmi kérdések mellett az új lett kormányfő kiemelt prioritásként jelölte meg a gazdaság helyreállítását, amelyet jelentősen befolyásolt Oroszország és Fehéroroszország közelsége. Kulbergs hangsúlyozta, hogy a gyenge gazdaság automatikusan gyenge védelmi képességet is jelent, ezért Riga további támogató intézkedéseket fog követelni Brüsszeltől.
A lett vezető szigorúbb szankciókat is szorgalmazott Oroszország balti-tengeri árnyékflottája ellen, „ökológiai időzített bombának” nevezve azokat az elöregedő hajókat, amelyeket Moszkva a korlátozások megkerülésére és háborújának finanszírozására használ. A fenyegetés elhárítása érdekében a régió országai közös politikák és adatcsere bevezetését tervezik, elsősorban Franciaország tapasztalatait felhasználva.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Mark Rutte, a NATO főtitkára azt javasolta, hogy a szövetséges országok évente GDP-jük 0,25%-át különítsék el Ukrajna számára, néhányan azonban már felszólaltak a kezdeményezés ellen – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint két diplomata azt nyilatkozta a kiadványnak, hogy a NATO főtitkára ezt a javaslatot a szövetség állandó képviselőinek zárt ülésén tette a múlt hónap végén. A Politico kiszámította, hogy a szövetség saját, a NATO összesített GDP-jére vonatkozó becslése alapján ez évi 143 milliárd dolláros juttatást jelentene Ukrajnának.
A kiadvány beszélgetőpartnerei megjegyezték, hogy Rutte javaslata részben válasz néhány tagállam elégedetlenségére, akik úgy vélik, hogy sokkal többet tesznek Ukrajnáért, mint a többi szövetséges. Ugyanakkor ez a javaslat szkepticizmust váltott ki egyes országokban, különösen Franciaországban és Nagy-Britanniában. Megjegyzendő, hogy egy ilyen kezdeményezés jóváhagyásához a NATO-tagok egyhangú támogatása szükséges.
Finnország védelmi minisztere, Antti Häkkänen bejelentette, hogy Helsinki a tavasz végéig hivatalosan csatlakozik az úgynevezett „drónkoalícióhoz”, amely Ukrajna támogatását szolgálja a pilóta nélküli technológiák és védelmi rendszerek terén.
A miniszter egy helyi lapnak nyilatkozva közölte, hogy a döntést hosszas mérlegelés után hozták meg. A koalícióhoz már több mint 20 ország tartozik, Finnország csatlakozása pedig a közeljövőben várható.
Häkkänen hangsúlyozta, hogy a finn kormány tárgyalásokat folytatott a támogatások növeléséről, különösen a drónrendszerek területén, ami jelentős hozzájárulást jelent majd az európai segítségnyújtáshoz Ukrajna számára.
A „drónkoalíció” jelenlegi tagjai között van többek között Lettország és az Egyesült Királyság mint társelnökök, valamint Litvánia, Észtország, Lengyelország, Csehország, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok elnöki adminisztrációjának képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy képesek lesznek-e ellenőrizni a rakéták ukrán felhasználását.
A NATO-országok készek fedezni a Tomahawk rakéták költségeit Ukrajna számára, amennyiben az USA engedélyezi azok átadását. Ezt az információt kedden, október 7-én az Axios hírportál tette közzé.
Ugyanakkor egyelőre nincs világos kép arról, hogy Donald Trump elnök milyen döntést hozott. Egy, az ukrán kormányhoz közel álló forrás szerint az elmúlt hetekben a Trump-adminisztráció képviselői attól tartottak, hogy nem tudják ellenőrizni a rakéták használatát Ukrajna részéről, ha azokat a NATO-országok finanszíroznák.
Az ukrán tisztviselők és a kormányhoz kapcsolódó források megjegyezték, hogy nincs információjuk arról, milyen végleges döntést hozott Trump. Ezek drága rakéták: a Reuters adatai szerint a Pentagon darabonként körülbelül 1,3 millió dollárért vásárolja őket.
A NATO tagállamainak kötelezővé tették az összes orosz drón és repülőgép lelövését, amely megsértette a légterüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az Axios című amerikai kiadványnak adott interjújában, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az újságíró azt kérdezte, hogy Zelenszkij szerint volt-e elegendő válasz az orosz repülőgépek NATO-légtérsértésére, a lengyelországi dróntámadásokra, valamint a dániai, norvégiai és romániai repülőtereken történt incidensekre. „Igen. Szóval azt hiszem, a reakció gyenge volt” – mondta, hozzátéve, hogy más országokkal is kapcsolatba lépett.
Amikor a riporter arról kérdezte, hogy egyetért-e Donald Trump amerikai elnök azon álláspontjával, hogy a NATO-tagállamoknak le kellene lőniük a drónokat és az orosz repülőgépeket, Zelenszkij azt mondta: „Mindent le kellett volna lőniük. Ha valaki a földeteken megöli az embereiteket, akkor válaszolnotok kell az illetőnek. Ha a repülőgépek a légteretekben vannak, akkor blokkolnotok kell őket.”
Azt is megkérdezték tőle, hogy szerinte a NATO-országok félnek-e cselekedni az orosz reakció kockázata miatt. „Tudom, hogy néhányan közülük nem félnek, de a legtöbb ország fél. Azért félnek, mert szerintem igazuk van abban, hogy Oroszország őrült” – válaszolta Volodimir Zelenszkij.
Lengyelország külügyminisztere, Radosław Sikorski az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén fordult Oroszországhoz, és hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamok nem engedik, hogy a Kreml megfélemlítse őket.
„Az orosz képviselőknek azt üzenem: tudjuk, hogy nem törődnek a nemzetközi joggal, és nem képesek békében élni a szomszédaikkal.
Az önök őrült nacionalizmusa a hatalomvágyat rejti, amely nem csitul addig, amíg meg nem értik, hogy a birodalmak kora elmúlt, és hogy az önök birodalma nem állítható helyre” – mondta Sikorski.
Ugyanakkor fontos figyelmeztetést adott a NATO-országok területére belépő orosz rakétákkal, repülőgépekkel és drónokkal kapcsolatban:
Csak egy kérésem van az orosz kormányhoz: ha még egy rakéta vagy repülőgép engedély nélkül, szándékosan vagy véletlenül, belép a területünkre és lelövik, és a törmelék a NATO területére esik, kérjük, ne jöjjenek ide panaszkodni. Figyelmeztettük önöket
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
A hágai NATO-csúcstalálkozón Donald Trump először változtatott retorikáján, és határozott támogatását fejezte ki a szövetség és annak védelmi küldetése iránt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Washington Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint három, a megbeszéléseket ismerő európai tisztviselő szerint Trump pozitív szavakkal kezdte a fő NATO-ülést a védelmi kiadásokkal kapcsolatban, és megígérte, hogy Oroszország nem fogja megtámadni a NATO-t, amíg ő az elnök.
Más vezetők dicsérték Trump erőfeszítéseit az európai védelmi kiadások növelésére.
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Alig néhány éven belül Oroszország megtámadhatja a NATO területét, a szövetségeseknek fel kell készülniük, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk ezt a fenyegetést – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy szerinte most nem várható Oroszország katonai támadása a NATO-országok ellen. Mint azonban megjegyezte, Vlagyimir Putyin orosz elnök következetesen háborús alapokra helyezte országa gazdaságát. Szerinte Oroszország jelenleg több fegyvert és lőszert gyárt néhány hónap alatt, mint az Európai Unió összes tagországa egy év alatt együttvéve.
„2029-re vagy 2030-ra Putyin annyira megerősítheti a hadseregét, hogy Oroszország képes lesz csapást mérni a NATO-ra. Fel kell készülnünk arra, hogy a következő években Putyin megpróbálhatja próbára tenni a NATO kohézióját egyik vagy másik területének a megszállásával” – vélekedett Boris Pistorius, hangsúlyozva, hogy „ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetést csak azért, mert kellemetlenséget okoz nekünk, akkor az nem lesz kisebb, hanem csak növekedni fog”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Alig néhány éven belül Oroszország megtámadhatja a NATO területét, a szövetségeseknek fel kell készülniük, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk ezt a fenyegetést – jelentette ki Boris Pistorius.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734966000
[modified] => 1734954750
)
[title] => Pistorius felszólította a NATO-országokat, hogy készüljenek fel az oroszok inváziójára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136182&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136182
[uk] => 136188
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 136183
[image] => Array
(
[id] => 136183
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[original_lng] => 24124
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1734948038:8
[_thumbnail_id] => 136183
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3235
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5bd087dfdb6bcef059caae3fcedfaefb] =>
Dutch Government develops crisis preparedness strategy amid war in Ukraine https://t.co/4xvJszu1BF
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Dánia fegyvergyártásba fog beruházni Ukrajnában. Ez az első NATO-ország, amely hasonló jellegű befektetést hajt végre. Ezt az ukrán Védelmi Minisztérium közölte a Telegramon.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport 23. Ramstein formátumú ülésének részeként Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter megbeszélést folytatott Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszterrel és Kaisa Ollongren holland védelmi miniszterrel.
Dánia és Ukrajna memorandumot írt alá fegyverek és felszerelések ukrán gyártóktól való vásárlásáról.
„Ez nagy lépés, mivel Dánia lett az első külföldi NATO-ország, amely Ukrajna területén fegyvergyártásba fekteti pénzeszközeit” – mondta Umjerov.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Az Egyesült Államok jelenleg öt európai NATO-ország területén állomásoztat nukleáris fegyvereket (Németország, Hollandia, Belgium, Olaszország és Törökország). Ha a helyzet megköveteli, Lengyelország lehet a hatodik. Az orosz vezetés azonnal tiltakozó és fenyegető reakciókat küldött.
Lengyelország készen áll nukleáris fegyverek befogadására, ha a NATO úgy dönt, hogy ilyen fegyverzetet telepít Oroszországgal szemben, miközben Moszkva megerősíti nukleáris jelenlétét Fehéroroszországban és Kalinyingrádban – közölte Andrzej Duda lengyel elnök. A vállalás nem sokkal az államfő amerikai és kanadai látogatása után hangzott el.
„Lengyelországnak kötelezettségei vannak a NATO-val szemben. Ha szövetségeseink úgy döntenek, hogy ily módon megerősítsék a NATO keleti szárnyát, mi készen állunk a befogadásra” – közölte Duda a Fakt napilapnak adott interjújában.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
Függetlenül attól, hogy jelenleg ki van hatalmon Lengyelországban és hogy ki van hatalmon az Egyesült Államokban, a lengyel állam kötelessége, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat biztosítsák országaink között. „Ez a lengyel létjogosultság egyik eleme” – mondta az elnök.
Azonnali orosz reakciók érkeztek Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt közölte, hogy „ha ezek a tervek megvalósulnak, lépéseket teszünk Oroszország biztonságának szavatolására”.
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai atomsorompó-konferencián azt mondta, hogy „a Nyugat a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás peremére jutott”, és a nukleáris proliferáció (elterjedés) kezelése mély válságba került.
Varsó nem így gondolja Lengyelországban politikai váltógazdaság működik, és bár az elnök nem leplezi saját nézeteit, de az államhatalom integritását fontosabbnak tartja. Nem tagadja, hogy eszmeileg közelebb állt hozzá az előző PiS-kormányzat, de a nép döntését tisztelni kell, és az ország érdeke előbbre való. Lengyelország stratégiai és katonai szempontjait tekintve nincs jelentős nézeteltérése Donald Tusk új miniszterelnökkel.
Duda amerikai látogatására Joe Biden elnök meghívása nyomán került sor, amikor megemlékeztek Lengyelország NATO-tagságának 25. évfordulójáról. Az utazás során az államfő Donald Trump volt elnökkel is találékozott, aki kifejezte csodálatát azért a szilárdságért, amivel Varsó kiáll Ukrajna védelmi háborúja mellett.
A Trumppal való találkozó is azt hangsúlyozta ki, hogy a vezetők személyétől függetlenül az amerikai-lengyel kapcsolat folyamatossága sorsdöntő.
„Az én szemszögemből nézve [Trump] olyan politikus, akivel négy éven keresztül közvetlenül tárgyaltam a lengyel-amerikai együttműködésről. Ezért van sok közös témánk” – mondja Duda. Felidézte, hogy Lengyelország számára nagyon fontos időszak volt az előző amerikai elnökség, amikor szerződést kötöttek F-35-ös vadászgépek vásárlására, vagy az amerikai katonai jelenlét növelésére lengyel földön.
Ebbe a körbe tartoznak a nagy amerikai vállalatok lengyelországi befektetései, így a közösen építendő atomerőmű, amely döntő hatással lesz a lengyel energiarendszer átalakítására. Ez a projekt három amerikai elnök segítségének köszönhető.
Megjegyezte, hogy amúgy nagyon szeret Trumppal beszélgetni, mert tapasztalt és dinamikus vezetőnek és egyben szórakoztató személyiségnek is tartja.
Ugyanakkor legalább ennyire fontos a jelenlegi amerikai kormányzattal való kapcsolatépítés is, folytatta az elnök. Ennek egyik példája az amerikai Patriot légvédelmi ütegek telepítése Varsó védelmére.
„Boldog és büszke vagyok, mert abban a megtiszteltetésben és örömben volt részem, hogy az Egyesült Államok három elnökével dolgozhattam együtt. Barack Obama elnökkel, majd Donald Trumppal és Joe Bidennel. Merem állítani, hogy ezek mindegyike erősítette a lengyel-amerikai kapcsolatokat, amelyek ma már hatalmasnak mondhatók, és nem csak a védelmi politikára, de a gazdaságra és a kultúrára is erőteljes hatást gyakorolnak” – mondta Duda.
Rendkívül fenyegetők az orosz hadsereg expanziós törekvései a térségben Andrzej Duda kifejtette, hogy Oroszország és Fehéroroszország nukleáris egüttműködése nagyon veszélyes a balti államokra és Lengyelországra nézve. A térképre pillantva azt látjuk, hogy Oroszország kalinyingrádi bázisa (exklávéja) egyszerre jelent kockázati tényezőt a lengyel és a litván katonai pozíciókra nézve.
A fegyverkezést tekintve Duda kifejtette, hogy Amerika nem folytat jótékonysági politikát Lengyelországgal szemben, hanem komoly partnernek tekinti, nem pedig ‘segítségre szoruló’ országnak. Varsó nem kap semmit ajándékba az Egyesült Államoktól, aminek ékes bizonyítéka a lengyel katonai költségvetés 4%-os GDP-arányra növelése. Ez a fajta együttműködési az minta, aminek léteznie kell a szövetségesek között.
Az elnök egyben leszögezte, hogy az ország érdeke az, hogy a PiS-kormányzat alatt megkezdett katonai és infrastrukturális fejlesztések ne álljanak le.
„Senkinek sem titok, hogy Lengyelország számára potenciális veszélyhelyzet állna elő, ha a területünk védelméhez esetleg további szövetséges erők áthelyezése lenne szükséges. Jelenleg nincs olyan repülőterünk, amely támogatást tudna nyújtani, hogy a baráti csapatok gyorsan eljuthassanak hozzánk” – mondta Duda. Ezért egy új nagy regionális repülőtér létrehozása halaszthatatlan közös érdek, amit a PiS megkezdett, és remélhetőleg a Tusk-kormány be is fejezi.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok jelenleg öt európai NATO-ország területén állomásoztat nukleáris fegyvereket (Németország, Hollandia, Belgium, Olaszország és Törökország). Ha a helyzet megköveteli, Lengyelország lehet a hatodik. Az orosz vezetés azonnal tilta...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1713967260
[modified] => 1713913563
)
[title] => Duda elnök kész atomfegyvereket befogadni lengyel területre - Oroszország máris tiltakozik
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110840&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110840
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 102679
[image] => Array
(
[id] => 102679
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[original_lng] => 27200
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713903558:4
[_oembed_fc59b2e3dd6b5e85c48258fc3b7b433e] =>
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
