A NATO katonáinak bizonyos kontingense már Ukrajna területén van, kiképzőkről és megfigyelőkről van szó – jelentette ki csütörtökön Donald Tusk lengyel miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a lengyel kormányfőt megkérdezték, hogy az ENSZ küldhet-e csapatait Ukrajnába. Válaszában felidézte a jugoszláviai háborút, amelynek során az ENSZ-csapatok nem érkeztek meg, de a NATO katonái ott voltak, és sikerült lezárniuk a háborút. Azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ nem a háborúra, hanem a szétválasztásra alkalmas.
„Jelenleg, mint tudják, nem akarok közvetlenül beavatkozni, mert nem akarok csapatokat küldeni (Ukrajnában – a szerk.)” – mutatott rá a lengyel miniszterelnök. Mint kifejtette, a NATO a lehető legnagyobb mértékben segíti Ukrajnát, és a NATO segítsége nélkül Ukrajna nem tudott volna ilyen sokáig fennmaradni. „Ukrajna területén már számos lengyel NATO-szövetséges katonája, megfigyelője és mérnöke tartózkodik” – emlékeztetett Donald Tusk.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára bejelentette: az Észak-atlanti Szövetség jelentősen kibővíti az iraki erők kiképzésére irányuló misszióját, hogy ez a háború sújtotta ország végül ne váljon a nemzetközi terrorista csoportok menedékévé, számolt be az amerikai sajtó.
„Missziónk mérete 500-ról 4000 katonára növekszik, a képzési programba további iraki biztonsági ügynökségeket, valamint Bagdadon kívüli adminisztratív járásokat is bevonunk” – közölte Stoltenberg főtitkár egy nemrég tartott sajtótájékoztatón a NATO védelmi miniszterei kétnapos virtuális csúcstalálkozójának eredményeit értékelve. A NATO főtitkár kiemelte, a Szövetség kontingensét több szakaszban növelik, a misszió bővítését az iraki hatóság engedélyezte.
„Irakban jelenleg is garázdálkodik az Iszlám Állam, mindent meg kell, tegyünk annak érdekében, hogy ne térhessenek vissza korábbi pozícióikba” – tette hozzá Stoltenberg úr kihangsúlyozva, hogy a szövetségi erők elleni támadások az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak.
A NATO-csúcstalálkozó előtt az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egy magas rangú tisztviselője, aki névtelensége megőrzését kérte az újságíróknak elmondta, hogy a NATO vezetésének azon döntését, hogy Irakra koncentrál, a Pentagonban nagy „lelkesedéssel” fogadták. A tisztviselő azonban arra a kérdésre, hogy az amerikai hadsereg készen áll-e személyzet biztosítására a NATO-misszióban való részvételhez, nem válaszolt. Mint ismeretes, Irak területén ma 2500 amerikai katona tartózkodik.
Ismert tény az is, hogy az Irakban állomásozó NATO-kontingens jelentős növeléséről a hét elején döntöttek az Erbíl városában lévő amerikai erők elleni támadást követően, aminek következtében életét vesztette az amerikai hadsereg alvállalkozó társaságának alkalmazottja, kilencen megsebesültek, köztük egy katona. A támadásért a Saraya Awliya al-Dam síita csoport vállalta a felelősséget, amely, a felderítők információja szerint, álcaként szolgál az Iránhoz kötődő katonai csoport számára.
A sajtó értesülései szerint, az USA Külügyminisztériuma reagált a támadásra és ígéretet tett az iraki kormánnyal és az Egyesült Államok partnereivel egyeztetett intézkedések megtételére. A Külügyminisztérium képviselői viszont nem részletezték, hogy pontosan miről is van szó.
Jen Jennifer, Joe Biden amerikai elnök sajtótitkára az Iraki támadás másnapján bejelentette: a Fehér Ház fel van háborodva az iraki erőszak kapcsán, és ígéretet tett, hogy Biden elnök adminisztrációja teljes körű vizsgálatot fog folytatni az eset kapcsán, regionális partnereivel együttműködve.