Kanada nyitott arra, hogy korlátozott számú katonai személyzetet küldjön Ukrajnába, de a kanadai csapatok nem vesznek részt a harcokban, csak az ukrán katonák kiképzésében – jelentette ki pénteken Bill Blair kanadai védelmi miniszter a Toronto Star című kanadai lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Blair megjegyezte, hogy a csapatok küldésének ötletét a hét elején tárgyalták Párizsban, ahol ő is jelen volt. Bár Kanada, mint sok más NATO-ország is, ellenezte Emmanuel Macron francia elnök ötletét – tette hozzá.
A kanadai védelmi miniszter bejelentette a kanadai hadsereg lehetséges nem harci küldetését Ukrajnában. Arról van szó, hogy korlátozott számú katonai állományt küldenek ukrán védők kiképzésére Ukrajna területén, feltéve, hogy egy ilyen műveletet a frontvonaltól távol hajtanak végre.
Kanada és Ukrajna között a múlt hétvégén aláírt biztonsági megállapodás előírja, hogy Kanada folytathat kiképzési tevékenységeket Ukrajnában, „ha a körülmények lehetővé teszik”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Kanada nyitott arra, hogy korlátozott számú katonai személyzetet küldjön Ukrajnába, de a kanadai csapatok nem vesznek részt a harcokban, csak az ukrán katonák kiképzésében – jelentette ki pénteken Bill Blair.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1709304600
[modified] => 1709295404
)
[title] => Kanada kész csapatokat küldeni Ukrajnába, de csak kiképzőkként
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105379&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105379
[uk] => 105395
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 105380
[image] => Array
(
[id] => 105380
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[original_lng] => 49222
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709288207:12
[_thumbnail_id] => 105380
[_edit_last] => 12
[views_count] => 665
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a632249f7fe38888c877d2da6cbfd998] =>
A NATO francia parancsnokság alatt létrehozott romániai harccsoportját 2025-ben dandárszintűre emelik – közölte csütörtökön román újságírókkal Loic Girard tábornok, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságának parancsnokhelyettese, az erdélyi Nagysinken (Cincu) állomásozó harccsoport parancsnoka.
A katonai vezető szerint mindez azt jelenti, hogy a Romániában állomásozó külföldi katonák létszáma a jelenlegi mintegy 1500-ról 4000-re emelkedik jövő év tavaszától kezdődően. A létszámot elsősorban francia katonákkal bővítik, de több belga és luxemburgi kontingens és további 37 Leclerc típusú harckocsi, illetve Caesar típusú önjáró löveg is érkezik Romániába.
Az elmúlt két évben 13 Leclerc harckocsival és több száz páncélos csapatszállítóval, illetve rakétavetővel szerelték fel a NATO romániai harccsoportját. Nagysinken a román és francia katonákon kívül észak-macedóniai, belga, luxemburgi, lengyel, portugál és amerikai katonák teljesítenek szolgálatot.
A Szabad Európa (RFE) román nyelvű portálja szerint több mint 5500 külföldi NATO-katona állomásozik Romániában, közülük legalább 2000 amerikai. Ha a romániai harccsoportot dandárrá alakítják, létszámuk elérheti a kilencezret.
Nagysink mellett a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu és az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légitámaszponton, az amerikai rakétaelhárító rendszert befogadó dél-romániai Caracalon, valamint Craiován, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságán teljesítenek szolgálatot külföldi katonák Romániában.
A romániai NATO-harccsoport az ukrajnai háború kitörése után alakult meg, és dandárszintűre bővítése Bukarest egyik kiemelt stratégiai célja, amelyről az idei washingtoni NATO-csúcson várható végső döntés.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos „minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt” volt.
„Ezek elég súlyos kérdések. Minden egyes szó, amelyet ezzel kapcsolatban kiejtek, kimért, átgondolt és megfontolt” – mondta Macron a Párizs mellett található Saint-Denis-ben, a párizsi nyári olimpia sportolóinak otthont adó olimpiai falu átadóünnepségén. Hozzátette, hogy nem szeretne további geopolitikai kommentárt fűzni az ukrajnai háborúhoz, mert annak nem ez a helye és az ideje, hiszen a sportnak az egységet és a megbékélést kell elősegítenie.
A francia elnök az Ukrajna támogatására összehívott hétfői, párizsi konferenciát követően jelentette ki, nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön.
Emmanuel Macron szavaira reagálva Olaf Scholz német kancellár kedden azt mondta, az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába. Ezzel egybehangzó nyilatkozatokat tettek lengyel, olasz, cseh és amerikai részről egyaránt; Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön úgy reagált, hogy a nyugati országoknak meg kell érteniük, Oroszországnak is vannak olyan fegyverei, amelyekkel képes elérni a területükön található célpontokat.
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Koszovói haderejének tartós növelését mérlegeli a NATO – jelentette be Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára hétfőn Pristinában.
A NATO-főtitkár szerint a nyugat-balkáni haderő létszámának a növelése segítene a térségbeli feszültségek kezelésében. „Azt vizsgáljuk, hogy szükség van-e a haderő tartósabb növelésére annak érdekében, hogy ez (a koszovói helyzet) ne csússzon ki az irányítás alól, és ne hozzon létre újabb erőszakos konfliktust Koszovóban vagy a tágabb régióban” – magyarázta.
A NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR létszámát októberben ezer fővel megnövelték.
„A döntés a koszovói rendőrséget ért szeptember 24-i erőszakos támadás, illetve a térségben megnövekedett feszültségek miatt született.
Ez észszerű lépés annak érdekében, hogy a KFOR biztosítsa a kellő erőt, képességet és rugalmasságot küldetésének teljesítése érdekében” – indokolta a lépést a KFOR.
Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek.
Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.
Jens Stoltenberg hétfőn Pristinában a szeptemberi támadás elkövetőinek felkutatását és felelősségre vonását sürgette. Mint mondta: fontos, hogy az elkövetők szembesüljenek a következményekkel, hogy a májusihoz és a szeptemberihez hasonló erőszakos cselekmények ne ismétlődhessenek meg.
A NATO főtitkára leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség támogatja a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, a térség stabilitása és békéje ugyanis nem kerülhet veszélybe. A KFOR az 1999-es jugoszláviai NATO-csapások lezárását követően jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján.
Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is fel-fellobbanó zavargások miatt a helyszínen maradt. Jelenleg 27 ország több mint 4500 katonája teljesít Koszovóban szolgálatot.
