A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a Német Fegyveres Erők új értékelése arra utal, hogy Oroszország rendszerszintű konfliktusban látja magát a Nyugattal, és komoly háborúra készül a NATO-val, számolt be a Jevropejszka pravda a Bild publikációjára hivatkozva.
Azt állítják, hogy Putyin birodalma kész katonai erőt alkalmazni imperialista céljainak elérése érdekében. A Süddeutsche Zeitung, a WDR és az NDR által is közölt értékelés azt sugallja, hogy Putyin nem elégszik meg csak Ukrajnával. Az évtized végére Oroszország valószínűleg megteremti az összes szükséges feltételt egy „nagyszabású háború” lefolytatásához.
A litván különleges szolgálat (VSD) úgy véli, hogy Oroszország középtávon még nem képes nagyszabású háborút folytatni a NATO ellen. Korlátozott katonai fellépés azonban lehetséges egy vagy több NATO-ország ellen.
Putyin állítólag azt tervezi, hogy ellenőrzi, mennyire veszik komolyan a NATO-tagországok a NATO-Szerződés 5. cikkelye szerinti segítségnyújtási kötelezettséget vészhelyzetekben.
A BND jelentése szerint bár a balti országokkal határ menti régiók orosz katonáinak és felszereléseinek háromnegyede jelenleg Ukrajnában tartózkodik, a légierő és a haditengerészet teljes harckészültségben van. Ha az ukrajnai háború véget ér, az orosz egységeket visszatelepítik a térségbe.
A súlyos veszteségek és a nyugati szankciók ellenére Putyin továbbra is fegyverkezik. A Bundeswehr és a BND szerint az orosz hadigazdaság többet termel, mint amennyi az ukrajnai háborúhoz szükséges.
2026-ra az orosz fegyveres erők létszámát 1,5 millió katonára kell növelni. A 2022-es tervek szerint 30-50%-kal kell növelni az orosz személyzet, fegyverek és katonai felszerelések számát a NATO határainál.
Megjegyezték, hogy a Kreml szédítő ütemben növeli a katonai kiadásokat. 2025-ben körülbelül 120 milliárd eurót tesz ki, ami a GDP több mint 6%-nak felel meg. Oroszország csaknem megnégyszerezte katonai költségvetését 2021-hez képest.
[type] => post
[excerpt] => A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a Német Fegyveres Erők új értékelése arra utal, hogy Oroszország rendszerszintű konfliktusban látja magát a Nyugattal, és komoly háborúra készül a NATO-val, számolt be a Jevropejszka pravda a Bild publikác...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743257520
[modified] => 1743236106
)
[title] => Német hírszerzés: Putyin nagy háborúra készül a NATO-val
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=146039&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 146039
[uk] => 145998
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145999
[image] => Array
(
[id] => 145999
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/volodimir-gettyimages-2169797566-b677de8e2a22bb7e73855d4eeba1a4d6-1200x675-1024x576-1.jpg
[original_lng] => 58437
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/volodimir-gettyimages-2169797566-b677de8e2a22bb7e73855d4eeba1a4d6-1200x675-1024x576-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/volodimir-gettyimages-2169797566-b677de8e2a22bb7e73855d4eeba1a4d6-1200x675-1024x576-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/volodimir-gettyimages-2169797566-b677de8e2a22bb7e73855d4eeba1a4d6-1200x675-1024x576-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/volodimir-gettyimages-2169797566-b677de8e2a22bb7e73855d4eeba1a4d6-1200x675-1024x576-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/volodimir-gettyimages-2169797566-b677de8e2a22bb7e73855d4eeba1a4d6-1200x675-1024x576-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/volodimir-gettyimages-2169797566-b677de8e2a22bb7e73855d4eeba1a4d6-1200x675-1024x576-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/volodimir-gettyimages-2169797566-b677de8e2a22bb7e73855d4eeba1a4d6-1200x675-1024x576-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743228920:12
[_thumbnail_id] => 145999
[_edit_last] => 12
[views_count] => 755
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 115
[1] => 130733
[2] => 34147
)
[tags_name] => Array
(
[0] => NATO
[1] => német hírszerzés
[2] => orosz támadás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 145846
[content] =>
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
A lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Mark Rutte méltatta a lengyel védelmi kiadások szintjét, és a NATO keleti szárnyának erejét növelő, „értékes szövetségesnek” nevezte Lengyelországot – számolt be róla az MTI.
Amennyiben „hibás számítások nyomán bárki azt gondolná, hogy következmények nélkül megtámadhatja Lengyelországot vagy más szövetségesünket, a NATO teljes erejével válaszol” – jelentette ki Rutte. „Reagálásunk megsemmisítő lesz” – tette hozzá.
Ezzel tisztában kell, hogy legyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és „akárki más is, aki meg akarna támadni minket” – jegyezte meg a NATO-főtitkár. Donald Tusk megköszönte, hogy Rutte „egyértelműen érdeklődik” a Lengyelország keleti határának fokozottabb védelmét célzó Keleti Pajzs projekt iránt, és támogatja azt.
Az ukrajnai béketárgyalásokról Tusk elmondta: Lengyelország és a NATO „korlátozott hatással” van erre a folyamatra.
Ezért fel kell készülni „az olyan forgatókönyvekre, amelyeket nem százszázelékosan mi írunk”, és bízni kell a NATO „teljes szolidaritásában” – jelentette ki.
Aláhúzta: Varsó „szorosan együtt fog működni a jó béke érdekében”. Hozzátette: az esetleges békemegállapodásnak „teljességgel garantálnia kell” Ukrajna szuverenitását.
Mark Rutte szerdán Varsóban Andrzej Duda elnökkel, valamint a lengyel külügyi és a védelmi tárca vezetőivel is találkozott.
Dariusz Lukowski tábornok, a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke kedd este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban arról beszélt, hogy orosz támadás esetén Lengyelország mennyi ideig tudna védekezni a szövetséges támogatás érkezéséig.
„Azt hiszem, a harc módszerétől függően a védelmet egy vagy két héten át tudnánk folytatni a (fegyver)tartalékok mai állása mellett” – jelentette ki ki Lukowski.
Úgy vélte azonban, hogy a fegyveres erők folyamatban lévő fejlesztése nyomán Lengyelország két-három éven belül annyira felfejleszti képességeit, hogy „reálisan szembeszállhat az orosz agresszióval”.
A NATO arra készül, hogy felszólítja európai szövetségeseit és Kanadát, hogy a következő években körülbelül 30%-kal növeljék fegyver- és technikai készleteiket. Ezt a Bloomberg jelentette egy magas rangú NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Az új katonai célokat jelenleg vitatják, és várhatóan júniusra, a brüsszeli védelmi miniszterek találkozójára véglegesen elfogadják.
A várakozások szerint ezen célok elérése jelentős pénzügyi erőfeszítéseket igényel majd a legtöbb európai szövetségestől és Kanadától, míg az Egyesült Államok már rendelkezik a szükséges fegyverzetekkel.
Ezek az intézkedések az orosz fenyegetettség mellett összefüggnek Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének törekvésével, hogy a védelmi terhet nagyobb mértékben áthárítsa a szövetségesekre. Ezen kívül Trump többször is kritizálta a NATO partnereit, hogy nem megfelelően finanszírozzák a védelmet, és követelte, hogy növeljék a védelmi kiadásokat a GDP 5%-ára, ami rendkívül valószínűtlen célnak tűnik.
A NATO egyik forrása szerint az új standardok végrehajtása 5 és 15 év között időt vehet igénybe, és segíthet erősebb európai és kanadai erők létrehozásában, amelyek kevésbé fognak függni az Egyesült Államoktól.
A prioritások közé tartoznak a légvédelem, a nagy hatótávolságú csapásmérés, a logisztika, a kommunikációk és a szárazföldi csapatok mobilitása. Tervbe van véve a fegyver- és alkatrészkészletek növelése is.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna számít szövetségesei biztonsági garanciáira, hangsúlyozva, hogy a NATO-val kapcsolatos döntés nem függhet Oroszországtól – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Zelenszkij sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat remél szövetségeseitől, például az európai országoktól, az Egyesült Államoktól és más, segíteni kész államoktól. Megjegyezte: lehetnek különböző kontingensformátumok, de fontos, hogy az Ukrajna NATO-tagságáról szóló döntés ne Oroszországtól vagy annak vétójától függjön.
„Néhányan a szkeptikusak közül úgy gondolják, hogy a NATO vagy az 5. kiegészítés erősebb. Megértjük, hogy a NATO-val kapcsolatos döntésnek a NATO-szövetségeseken kell múlnia, de semmiképpen nem Oroszországtól vagy annak vétójától” – mutatott rá az államfő.
Zelenszkij hozzátette: mindenki a szövetségesek támogatásában reménykedik ebben az ügyben, mindenekelőtt a biztonsági garanciákon keresztül, amelyeknek az ukrajnai stabilitás és béke alapjává kell válniuk.
Mark Rutte, a NATO főtitkára bejelentette, hogy csütörtökön találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, emellett megbeszéléseket folytat az amerikai kormány és a kongresszus tagjaival – számolt be az Index a Frankfurter Allgemeine-re hivatkozva.
Rutte már novemberben, nem sokkal a választások után ellátogatott Trump floridai magánrezidenciájára. A NATO-főtitkár akkor ismételten felszólította az európai szövetségeseket, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat, ahogyan azt az Egyesült Államok követeli.
A legutóbbi találkozóra az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet elérésére irányuló amerikai erőfeszítések hátterében kerül sor.
Kedden Párizsban találkoznak harminc európai és NATO-ország vezérkari főnökei, hogy a fegyverkezésről és azokról a biztonsági garanciákról tárgyaljanak, amelyeket Ukrajnának nyújtanának egy Oroszországgal kötött tűzszünet esetén – írja az Ukrinform.
A NATO katonai parancsnokságának szoros együttműködésével tartott találkozón Emmanuel Macron francia elnök is felszólal, és a franciák mellett brit, német, olasz, lengyel és török katonai vezetők is részt vesznek rajta.
A találkozóra azelőtt kerül sor, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök kezdeményezésére újabb Ukrajna-konferenciát tartanak szombaton. A csúcsszintű értekezletet ezúttal online rendezik, fő témája az ukrajnai tűzszünet elérése és a békemegállapodás elősegítése lesz. Arról még folynak az egyeztetések, hogy mely országok vesznek részt a tanácskozáson.
Március 2-án már tartottak egy Ukrajna-csúcsértekezletet Londonban, 18 ország vezetőinek személyes részvételével. Ezen megállapodás született arról, hogy a résztvevők Nagy-Britannia és Franciaország irányításával, Ukrajnával együttműködve hozzákezdenek az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához, és ezeket a terveket az érintett országok áttekintik majd az Egyesült Államokkal is.
Keir Starmer akkor megerősítette, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban. Az értekezleten megállapodtak egy olyan koalíció kialakításáról is, amelynek alapján a cselekvésre hajlandó országok garanciát vállalnak a béke megőrzésére.
Macron a múlt héten azt mondta, hogy bármilyen európai csapatot Ukrajnában csak akkor vetnének be, „ha aláírták a békeszerződést, hogy garantálják annak teljes körű betartását”. Azt is mondta, hogy kész lenne tárgyalni Franciaország nukleáris elrettentő erejének kiterjesztéséről az európai partnerekre.
A NATO teljes mértékben támogatja Bosznia-Hercegovina területi integritását – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Szarajevóban, hozzátéve, hogy az ország vezetőinek fel kell oldaniuk a kialakult feszültséget.
Boszniában azóta van feszültség, hogy február végén egy bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte és hat évre eltiltotta a politizálástól Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A szerb vezető elutasította az ítéletet, a Banja Luka-i parlament pedig kitiltotta a Szerb Köztársaság területéről a szarajevói központú rendőrséget és igazságszolgáltatást.
Az ítélet hatására az Európai Unió békefenntartó missziója, az EUFOR bejelentette, hogy ideiglenesen növeli az országban állomásozó 1100 fős erőinek létszámát. Zeljko Komsic, a bosznia-hercegovinai államelnökség boszniai horvát tagja eközben hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását, miután Dodik kérésére 78 magyar terrorelhárító érkezett Boszniába.
Rutte hétfőn kijelentette, hogy a NATO nem fogja hagyni, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki, és hogy a daytoni békeszerződés és a boszniai alkotmány semmibe vétele „elfogadhatatlan”.
A Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedését az 1995-ben megkötött daytoni béke határozza meg, ennek értelmében az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és az ENSZ-főképviselő felel a békeszerződés végrehajtásáért. Milorad Dodik ellen azért emeltek vádat, mert a főképviselő és az alkotmánybíróság döntéseit felfüggesztő törvényeket írt alá.
„Nem hagyjuk, hogy a nehezen kivívott béke veszélybe kerüljön” – fogalmazott Rutte Szarajevóban.
Növelni kell a fegyvergyártást az Atlanti-óceán mindkét oldalán, ez több pénzt igényel – jelentette ki szombaton Mark Rutte NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva.
A jelentés szerint Rutte elmondta, hogy a NATO tagországainak több pénzt kell költeniük saját biztonságuk fenntartására. „Gyorsan kell növelnünk a védelmi termelésünket az Atlanti-óceán mindkét partján… Túl sokáig termeltünk túl keveset” – tette hozzá.
A NATO-főtitkár szerint növelni kell a lőszer, a hajók, a tankok, a repülőgépek, valamint a műholdak és a drónok gyártását. Mark Rutte azt is elmondta, hogy számos védelmi vállalat vezetőjével találkozott, és sürgette őket, hogy reagáljanak a megnövekedett igényre.
Elon Musk, az amerikai kormány tisztségviselője és a világ leggazdagabb embere az X nevű közösségi oldalon azt írta: egyetért azzal a véleménnyel, miszerint az Egyesült Államoknak ideje lenne kilépnie a NATO-ból és az ENSZ-ből is.
Elon Musk – aki jelenleg az Egyesült Államok kormányzati hatékonyságért felelős szervezetét vezeti – egy Gunther Eagleman nevű amerikai politikai kommentátor és influenszer bejegyzésére reagálva fejtette ki véleményét. Eagleman azt írta: „Ideje kilépni a NATO-ból és az ENSZ-ből.” (az influenszer ezzel egyébként Mike Lee republikánus szenátor véleményére reagált, aki szintén arról írt egy közösségi médiás posztban, hogy el kellene hagyniuk a NATO-t).
E véleményt a jelek szerint a világ leggazdagabb embere is osztja, Elon Musk ugyanis röviden azt írta az influenszer felvetésére: „Egyetértek”.
A kontextus szempontjából nem mellékes, hogy Elon Musk az X-en napi rendszerességgel tesz közzé provokatívnak szánt kijelentéseket – ami megkérdőjelezheti, hogy mennyire vehető komolyan ez a kommentár a részéről.
Ugyanakkor az tény, hogy amerikai részről egyre gyakrabban merült fel a különféle nemzetközi szervezetekből való kivonulás ötlete – az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépést pedig már be is jelentették, és nemrég a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben is lépett a Trump-kormányzat.
Ami a NATO-t illeti, Donald Trump már az elnökválasztási kampányban is beszélt arról, hogy magára hagyhatják a szervezetet, amennyiben a NATO többi tagja nem növeli a védelmi kiadásokat, de konkrét lépés ebbe az irányba még nem történt az elnöksége alatt (ugyanakkor az amerikai elnök nyilatkozatai arra utalnak: Trump továbbra is elvárja, hogy a katonai szövetség minden tagja éves szinten a GDP legalább 5 százalékra emelje a katonai kiadásokat).
Az ENSZ-ből való kilépés vonatkozásbán viszont több republikánus törvényhozó törvényjavaslatot nyújtott be a napokban, arra hivatkozva, hogy a szervezet politikája összeegyeztethetetlen a Trump-kormányzat America First („Amerika az első”) nevű politikai programjával.
Mike Walz, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tekinti Ukrajnát a NATO tagjának, és ami a biztonsági garanciákat illeti, azokról tárgyalni kell – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatorna Waltzcal készített interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump tanácsadója elmondta: Ukrajnában minden békemegállapodás tartalmazna „bizonyos területi engedményeket a jövőbeni biztonsági garanciák érdekében”. Az Egyesült Államok azonban nem siet a biztonsági garanciák nyújtásával – tette hozzá. „Európa által nyújtott biztonsági garanciáknak kellene lenniük. És akkor, tudják, ne menjünk túl messzire azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú támogatást fogunk nyújtani vagy nem” – fogalmazott.
Waltz megjegyezte, hogy a biztonsági garanciák tárgyalások tárgyát képezik majd. Ezek azonban nem tartalmazzák Ukrajna NATO-tagságát – húzta alá. „Már most is nyilvánvaló, hogy nem tekintjük Ukrajnát a NATO tagjának. Mert ez automatikusan bevonná az amerikai csapatokat Ukrajnába” – mutatott rá.
A tanácsadó ezenkívül hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció „kétli, hogy Zelenszkij kész befejezni a háborút”. „Nem világos, hogy Zelenszkij egyáltalán tárgyalni fog-e, képes lesz-e valaha megegyezésre jutni Putyinnal” – hangoztatta Mike Waltz.