A NATO főtitkárának és az európai amerikai erők parancsnokának kérésére Lengyelország öt PAC-3 MSE rakétát adott Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszerekhez – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Defence24 katonai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a rakéták Ukrajnának történő átadásáról szóló döntést Mark Rutte NATO-főtitkár és Alexus Hrynkevich tábornok, az európai szövetséges erők főparancsnoka kérésére hozták meg, egy felhasználói csoporttal folytatott konzultációt követően. Ezt Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, Lengyelország miniszterelnök-helyettese és nemzetvédelmi minisztere jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy az átadott rakéták száma „képességeink határa”, és nem befolyásolja Lengyelország légvédelmi képességeit.
Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes a TVN24 tévécsatorna műsorában megerősítette, hogy „több” rakétáról van szó. Elmondása szerint a folyamat az Egyesült Államokkal és a NATO főtitkárával teljes körű konzultáció mellett zajlott. Ezenkívül Varsónak van egy megállapodása a kompenzációról arra az esetre, ha Lengyelországot fenyegetné a veszély.
„A NATO főtitkárával és az amerikai féllel abban is megállapodtunk, hogy e néhány rakéta átadását valami mással is össze kell kapcsolni, hogy ha Lengyelországot fenyegetik, akkor a fenyegetést követő első 24 órán belül tízszer annyi ilyen típusú rakétát és rendszert kapunk” – mondta Cezary Tomczyk.
Donald Trump amerikai elnök megváltoztatta a hozzáállását Spanyolországhoz, amikor megtudta, hogy ez jelentősen megnövelte hozzájárulását a NATO tevékenységéhez. Vannak azonban más problémák is, jelentette ki Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szóvivője, írja az RBC-Ukrajina a Reutersre hivatkozva.
Az ankarai NATO-csúcson az amerikai vezető nyilvánosan „szörnyű partnernek” nevezte Spanyolországot.
Ráadásul Trump elrendelte az országgal folytatott kereskedelem azonnali leállítását. Az amerikai elnök a védelmi kiadásokkal és az Iránnal vívott háborúval kapcsolatos viták közepette jelentette be döntését.
Néhány órával később azonban a Fehér Ház vezetője hirtelen enyhítette retorikáját Spanyolországgal kapcsolatban.
„Valóban voltak problémáim, és azok továbbra is fennállnak. De Spanyolország ma teljesen megváltoztatta álláspontját. Spanyolország ma nagylelkűséget tanúsított” – mondta Trump.
Az amerikai elnök szerint Madrid eleget tett Washington kérésének, miszerint „jelentős összegeket fizessen”.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szóvivője kifejtette, hogy pontosan milyen összegekről van szó.
„Madrid teljesítette a NATO korábbi, a GDP 2 százalékát kitevő védelmi kiadási célt” – hangsúlyozta.
A spanyol hatóságok a vitát egy megrendezett vitához hasonlították, amely mögött nincs valódi konfliktus.
Madrid azt is megjegyezte, hogy Trump hangos kijelentései ellenére sem gazdasági következményeket, sem a beruházások csökkenését egyelőre nem regisztrálták az országban.
Volodimir Zelenszkij elnök a Kijev elleni újabb orosz támadást követően emlékeztette a partnerországokat az ankarai NATO-csúcstalálkozón bejelentett támogatási ígéretükre – írta a Jevropejszka Pravda Zelenszkij X bejegyzésére hivatkozva.
Az államfő közölte, 11 ember sérült meg Kijevben az orosz csapás következtében, köztük egy gyermek.
Elmondása szerint Oroszország az éjszaka folyamán több mint 120 drónt és 12 rakétát vetett be, amelyek fele ballisztikus volt. Nagy részét lelőtték, de a ballisztikus rakétákat nem.
„Várjuk partnereinktől, hogy betartsák az ígéreteiket a népünk védelmét szolgáló támogatási csomagokkal kapcsolatban, amelyekről a NATO-találkozón állapodtak meg. A lehető leggyorsabban kell lépnünk a Patriot-licencekkel és a közös európai antiballisztikus rakétaprojekttel kapcsolatos megállapodásokkal kapcsolatban. Most minden intézményünk elsődleges feladata ennek biztosítása” – hangsúlyozta az elnök.
A NATO kibővítette a balti légtérvédelmi misszióját, így a korábbi járőrözés mellett szükség esetén már légi célpontok megsemmisítésére is lehetőség nyílik Észtország, Lettország és Litvánia felett.
A Baltic Air Policing missziót 2004-ben indították el, miután a három balti állam csatlakozott a szövetséghez, mivel saját vadászrepülőgépes képességekkel nem rendelkeztek. Az új rendszer rugalmasabb reagálást tesz lehetővé a növekvő légi fenyegetésekre.
A NATO szerint a változtatásra azért volt szükség, mert a jelenlegi biztonsági környezet már nem tekinthető teljesen békésnek. A balti országok légterét jelenleg több szövetséges vadászgép védi, amelyek két repülőtérről teljesítenek szolgálatot.
A missziót már 2014-ben, a Krím orosz megszállása után megerősítették. Az elmúlt időszakban az orosz légi aktivitás és drónincidensek miatt tovább nőtt a készültség a Balti-tenger térségében.
[type] => post
[excerpt] => A NATO kibővítette a balti légtérvédelmi misszióját, így a korábbi járőrözés mellett szükség esetén már légi célpontok megsemmisítésére is lehetőség nyílik Észtország, Lettország és Litvánia felett.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1783758780
[modified] => 1783716495
)
[title] => A NATO engedélyezte a légi célpontok lelövését a Baltikumban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191697&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 191697
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 191566
[image] => Array
(
[id] => 191566
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/294718-nato-new-960x500-0.webp
[original_lng] => 21032
[original_w] => 825
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/294718-nato-new-960x500-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/294718-nato-new-960x500-0-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/294718-nato-new-960x500-0-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/294718-nato-new-960x500-0.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/294718-nato-new-960x500-0.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/294718-nato-new-960x500-0.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/294718-nato-new-960x500-0.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783705699:5
[_thumbnail_id] => 191566
[_edit_last] => 5
[views_count] => 450
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e2852fc02630462ee6bdc61dcf7099e0] =>
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Andrij Szibigha ukrán külügyminiszter július 8-án, szerdán a NATO ankarai csúcstalálkozóján találkozott magyar kollégájával Orbán Anitával.
„Örömmel találkoztam ismét Orbán Anitával, hogy folytassuk párbeszédünket, és a vezetőink közelgő találkozójának előkészületeire összpontosítsunk. Megvitattuk a kétoldalú együttműködés napirendjét, valamint a tegnapi NATO–Ukrajna Tanács ülésének eredményeit” – írta X-oldalán Andrij Szibiha, ukrán külügyminiszter.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
A NATO-csúcstalálkozót július 7-8-én tartották Törökországban, a Tisza-kormány tagjai mellett 31 tagállam vezetői, köztük Donald Trump amerikai elnök is részt vett.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
A NATO megerősíti a védelmi ipart és új mechanizmusokat indít a közös fegyvergyártás érdekében Európában. A Szövetség azt tervezi, hogy növeli a kritikusan fontos fegyverek gyártását, többek között a saját védelmére.
Mark Rutte NATO-főtitkár új kezdeményezések elindítását jelentette be, amelyek célja a fegyvergyártás felgyorsítása a Szövetség országaiban. Az új terveket a július 7-i ankarai védelmi ipari fórumon jelentette be – írja az Ukrinform.
Ez magában foglalja a közös beszerzési koalíciók létrehozását, az Egyesült Államokkal való együttműködés bővítését, valamint az amerikai fegyverrendszerek gyártásának európai telepítését. Elmondása szerint a NATO-nak növelnie kell a szükséges fegyverek számát mind a szövetségesek védelmének megerősítése, mind Ukrajna támogatása érdekében.
„A NATO természete az Atlanti-óceánon átívelő együttműködés. Ezért indítunk fontos kezdeményezéseket a légvédelem és a csapásmérő képességek területén” – mondta a Szövetség főtitkára.
Az egyik irány a közös fegyverbeszerzésre irányuló többnemzetiségű koalíciók létrehozása lesz. A NATO-országok többek között haditengerészeti és csapásmérő drónok, valamint nagy pontosságú lőszerek közös beszerzését tervezik.
Rutte hangsúlyozta, hogy a megrendelések konszolidációja, a beszerzések összehangolása és a közös beruházások segíteni fogják a Szövetség országait abban, hogy gyorsan áthidalják a katonai képességeikben mutatkozó hiányosságokat.
A NATO külön ipari együttműködési programot indít amerikai és európai védelmi vállalatok között. Ez számos amerikai fegyverrendszer európai gyártását vagy karbantartását foglalja magában.
Ezek közé tartoznak az Abrams tankok, az AMRAAM levegő-levegő rakéták, az ATACMS rakéták, a Barracuda 500M cirkálórakéták, a kis átmérőjű bombák és a Stinger légvédelmi rakétarendszerek.
Belgium, Kanada, Finnország, Németország, Hollandia, Lengyelország, Norvégia és Svédország már csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Új beszerzési koalíciók létrehozását is tervezik Dánia, Észtország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság részvételével.
Ezenkívül a NATO két új programot indít – a NATO Front Door for Industry és a NATO Engine programot. Az első a Szövetség és a fegyvergyártók közötti interakció platformjává válik, ahol a vállalatok információkat kaphatnak a beszerzésekről, az innovatív projektekről és az együttműködési lehetőségekről.
A platform kezdetben tesztüzemmódban fog működni, a teljes körű bevezetés 2027-re várható.
A NATO Engine mechanizmusának segítenie kell a védelmi vállalatokat a termelés gyorsabb növelésében, új termelési kapacitások létrehozásában és a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználásában.
„Egyetlen ország sem rendelkezik akkora ipari kapacitással, hogy kielégítse a növekvő keresletet. Több fegyvert kell gyártanunk nagyobb mennyiségben, és gyorsabban kell bevezetnünk az új technológiákat”, jelentette ki Rutte.
[type] => post
[excerpt] => A NATO megerősíti a védelmi ipart és új mechanizmusokat indít a közös fegyvergyártás érdekében Európában. A Szövetség azt tervezi, hogy növeli a kritikusan fontos fegyverek gyártását, többek között a saját védelmére.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1783587000
[modified] => 1783538588
)
[title] => A NATO fegyvergyártó hálózatot hoz létre Ukrajna számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191480&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 191480
[uk] => 191326
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 191327
[image] => Array
(
[id] => 191327
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/4481800.jpeg
[original_lng] => 59166
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/4481800-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/4481800-300x189.jpeg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/4481800.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/4481800.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/4481800.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/4481800.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/4481800.jpeg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783527790:12
[_thumbnail_id] => 191327
[_edit_last] => 12
[views_count] => 436
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1033877435001
[_oembed_e2852fc02630462ee6bdc61dcf7099e0] =>
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Ukrajna az év végéig legalább hét NATO-országgal szeretne nagyméretű védelmi megállapodást aláírni, ami kiemeli Kijev külpolitikájának egy új aspektusát, amelynek célja annak bemutatása, hogy az ország nemcsak fogadóként, hanem katonai felszerelések és szakértelem szállítójaként is képes fellépni – mondta David Alojan, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács helyettes titkára a The Guardian kiadványnak, írta a Jevropejszka Ppravda.
Az elmúlt hónapokban Kijev hat országgal írta alá az úgynevezett Drone Deal drónmegállapodást. Három közülük közel-keleti állam, amelyek Ukrajna támogatását keresték, miután iráni Shahed drónok célpontjává váltak. Azerbajdzsán szintén megállapodást írt alá Kijevvel, akárcsak a NATO-tagok, Lettország és Litvánia.
„A kezdeményezés neve Drone Deal, de valójában sokkal többet foglal magában, mint pusztán drónokat… Még ennél is fontosabb a tapasztalat és a tudás, valamint a hozzáférés az összes olyan komponenshez, amely ezt a rendszert itt Ukrajnában alkotja” – mondta David Aloian, aki egyike azoknak, akik a megállapodásokért felelősek.
Alojan elmondása szerint az iráni támadások után az egyik közel-keleti ország elfogó rakétákat vásárolt egy nyugati cégtől, amely ukrán gyártókkal együttműködve fejlesztette ki a terméket. A szállítást követően Kijev többször is tanácsadási megkereséseket kapott a rendszerek optimális működtetésével kapcsolatban.
Ennek eredményeként három Perzsa-öböl menti ország – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – megállapodást írt alá Ukrajnával. Kijev átfogó értékelést ajánlott fel ezeknek az országoknak arról, hogy mire lenne szükség operatív és taktikai szinten ezen fegyverek hatékonyságának biztosítása érdekében.
A drónok szállítása egyelőre nem része a megállapodásnak, mivel Ukrajna ipara szigorúan ellenőrzött és az ország védelmi szükségleteire összpontosít.
Diplomaták és elemzők szerint a „dróndiplomácia” bizonyos mértékig kísérlet volt új szövetségesek felkutatására és annak biztosítására, hogy Ukrajna látható maradjon egy olyan időszakban, amikor a figyelem a Közel-Keletre irányul.
Ráadásul, mivel Ukrajna a világ legtapasztaltabb országa a dróntámadások elleni védekezés, valamint az Oroszország elleni csapásmérés terén, úgy véli, hogy van mit felkínálnia.
Alojan megjegyezte, hogy most a fő hangsúly a NATO-partnereken lesz, többek között azokon, amelyek közelebb helyezkednek el Oroszországhoz vagy Ukrajnához, és kénytelenek egyre nagyobb figyelmet fordítani a drónok elleni védelemre.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna az év végéig legalább hét NATO-országgal szeretne nagyméretű védelmi megállapodást aláírni, ami kiemeli Kijev külpolitikájának egy új aspektusát, amelynek célja annak bemutatása, hogy az ország nemcsak fogadóként, hanem katonai felszerelés...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1783539900
[modified] => 1783523765
)
[title] => Ukrajna az év végéig hét NATO-országgal szeretne drónmegállapodást kötni
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191449&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 191449
[uk] => 191189
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 191190
[image] => Array
(
[id] => 191190
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/e05bdee7a2eede5fc02e33572e04757a.jpg
[original_lng] => 57544
[original_w] => 1440
[original_h] => 810
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/e05bdee7a2eede5fc02e33572e04757a-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/e05bdee7a2eede5fc02e33572e04757a-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/e05bdee7a2eede5fc02e33572e04757a-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/e05bdee7a2eede5fc02e33572e04757a-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/e05bdee7a2eede5fc02e33572e04757a.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/e05bdee7a2eede5fc02e33572e04757a.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/e05bdee7a2eede5fc02e33572e04757a.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783512965:12
[_thumbnail_id] => 191190
[_edit_last] => 12
[views_count] => 847
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1032939800001
[_oembed_e2852fc02630462ee6bdc61dcf7099e0] =>
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Az észak-atlanti szövetség elérte a GDP 4%-át kitevő éves védelmi kiadási célkitűzést, jelentette be Mark Rutte, a NATO főtitkára a NATO-csúcstalálkozó előtt, számolt be a Jevropejszka Pravda ankarai tudósítója.
A főtitkár bejelentette, hogy ez az Egyesült Államokon kívüli országok kiadásainak összegéről van szó, hogy az amerikai adatok ne torzítsák az európai kiadások növekedését.
„Egy év alatt (a hágai, a védelmi kiadások növeléséről szóló döntés óta) azt láttuk, hogy az európai partnerek és Kanada már GDP-jük 4%-át fordítják védelemre és biztonságra. Ez magában foglalja a védelembe történő beruházások jelentős növekedését, valamint a biztonsággal kapcsolatos beruházásokat is”.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy tavaly az európai szövetségesek és Kanada „csaknem 20%-kal többet költöttek alapvető védelmi szükségletekre, mint az előző évben”. A NATO becslései szerint a védelmi beruházások két év alatt 258 milliárd dollárral nőttek, és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.
„A katonai erők bővítésére, több erőforrásra és sokkal erősebb ipari bázisra lesz szükségünk. Sok évnyi alulfinanszírozás után végre valódi védelmi képességeket építünk ki”, hangsúlyozta.
[type] => post
[excerpt] => Az észak-atlanti szövetség elérte a GDP 4%-át kitevő éves védelmi kiadási célkitűzést, jelentette be Mark Rutte, a NATO főtitkára a NATO-csúcstalálkozó előtt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1783524720
[modified] => 1783452946
)
[title] => A NATO főtitkára bejelentette, hogy a szövetség elérte a katonai kiadások új szintjét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191385&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 191385
[uk] => 191226
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 191227
[image] => Array
(
[id] => 191227
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image.jpg
[original_lng] => 12528
[original_w] => 430
[original_h] => 287
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image.jpg
[width] => 430
[height] => 287
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image.jpg
[width] => 430
[height] => 287
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image.jpg
[width] => 430
[height] => 287
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image.jpg
[width] => 430
[height] => 287
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/image.jpg
[width] => 430
[height] => 287
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783442150:12
[_thumbnail_id] => 191227
[_edit_last] => 12
[views_count] => 343
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1032547026001
[_oembed_e2852fc02630462ee6bdc61dcf7099e0] =>
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Ukrajna most a háború kezdete óta soha nem látott jó helyzetben van, amit az orosz területek mélyére mért intenzívebb csapások tettek lehetővé – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök a The Financial Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stubb elmondta: „Jelenleg elég jó helyzetben van Ukrajna, mert mindenki, beleértve amerikai barátainkat is, látja, hogy Ukrajna most uralja a csatateret.” Hozzátette, hogy Ukrajna jobb helyzetben van – katonailag, politikailag és pénzügyileg –, mint a háború alatt bármikor, ezért van most „nyugtalanító tevékenység” Oroszországban.
Az orosz hadsereg előrenyomulása eközben véres pozíciós patthelyzetté lassult, hatalmas veszteségekkel. A finn Black Bird Group szervezet szerint Oroszország júniusban mintegy 9 négyzetkilométernyi területet veszített Ukrajnában, ami 2023 óta az első alkalom, hogy Oroszország nettó területi veszteségeket könyvelhetett el.
„A mi elképzelésünk az, hogy Oroszország nem a csatatéren elszenvedett veszteségek miatt fogja befejezni ezt a háborút… A közvélemény megváltoztatásáról lesz szó. És a közvélemény Oroszországban most változik” – magyarázta Stubb. „Azt hiszem, minden NATO-vezető megérti, miért teszi ezt Ukrajna” – tette hozzá a szövetség ankarai csúcstalálkozójának előestéjén. Szerinte minden szövetséges meg van győződve arról, hogy továbbra is fokozni kell a nyomást Oroszországra.
Az ukrán mélycsapás-kampány a finn elnök szerint megváltoztatta az Egyesült Államok stratégiai gondolkodását a háborúról, és megerősítette Kijev tárgyalási pozícióját. Stubb megjegyezte, hogy Kína és néhány NATO-szövetséges kezdetben Ukrajna nagy hatótávolságú csapásaitól tartott a Moszkva részéről esetlegesen bekövetkező eszkaláció miatt.
„Az eszkaláció lépései mindig lehetségesek, és különböző forgatókönyveket mérlegelünk” – mondta, hozzátéve, hogy a Vang Ji kínai külügyminiszterrel folytatott találkozóján határozott választ kapott a nukleáris eszkaláció elfogadhatatlanságával kapcsolatban.
Az Ukrajna NATO-tagságáról szóló megbeszéléseket elhalasztották egy esetleges tűzszünet létrejöttéig. Stubb ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna védelmi iparának a szövetségbe való integrálása a leggyorsabb módja annak, hogy az ország közelebb kerüljön a tagsághoz. „Ha választhatnék, azonnal a NATO tagjává tennénk Ukrajnát” – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy a NATO-nak ugyanúgy szüksége van Ukrajnára, mint Ukrajnának a NATO-ra.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna most a háború kezdete óta soha nem látott jó helyzetben van, amit az orosz területek mélyére mért intenzívebb csapások tettek lehetővé – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök a The Financial Times című brit lapnak adott interjújára hiva...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1783427100
[modified] => 1783421356
)
[title] => A NATO helyesli az Oroszország elleni mélységi ukrán támadásokat – finn elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191271&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 191271
[uk] => 191281
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 171002
[image] => Array
(
[id] => 171002
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/c9f45ad5a4863ff843ea9a305ad9dda6.webp
[original_lng] => 31433
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/c9f45ad5a4863ff843ea9a305ad9dda6-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/c9f45ad5a4863ff843ea9a305ad9dda6-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/c9f45ad5a4863ff843ea9a305ad9dda6-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/c9f45ad5a4863ff843ea9a305ad9dda6.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/c9f45ad5a4863ff843ea9a305ad9dda6.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/c9f45ad5a4863ff843ea9a305ad9dda6.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/c9f45ad5a4863ff843ea9a305ad9dda6.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783411197:2
[_thumbnail_id] => 171002
[_edit_last] => 5
[views_count] => 669
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1030185630001
[_oembed_e2852fc02630462ee6bdc61dcf7099e0] =>
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Boris Pistorius német védelmi miniszter a Bildnek adott interjújában az ukrajnai fronton kialakult helyzetről és a NATO-t fenyegető kockázatokról beszélt.
Boris Pistorius német védelmi miniszternek számos problémát kell megoldania: a közelmúltban több milliárd euró értékű védelmi projektek hiúsultak meg, egy litvániai Bundeswehr-dandár az önkéntesek hiányával néz szembe, és Ukrajna támogatása továbbra is vitatott téma mind belföldön, mind a NATO-n belül. Pistorius a Bildnek adott interjújában válaszolt az ezekre vonatkozó kérdésekre.
A miniszter elmondása szerint kevés változás történt az ukrajnai harctéren, annak ellenére Oroszország jelenleg hatalmas veszteségeket szenved el, miközben az ukrán fegyveres erők egyre több, az ellenség területen lévő célpontokat tudnak eltalálni. Ukrajna további finanszírozásának kérdése továbbra is kritikus fontosságú. Ugyanakkor, amikor a német Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő szállításáról kérdezték, Pistorius azt válaszolta, hogy Kijevnek most nincs szüksége rájuk.
A helyzet soha nem nézett ki jobban, mint most. Szinte semmilyen előrelépés nincs a csatatéren. Néha néhány kilométer az egyik irányba, néha a másikba, de mindig hatalmas veszteségekkel jár az orosz hadsereg számára. És ami a legfontosabb, Ukrajnának egyre gyakrabban sikerül orosz területen lévő célpontokat eltalálni, ezzel tönkretéve az olajfinomítókat és a katonai logisztikát – magyarázta a miniszter.
A tisztviselő értékelte Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna szövetségesei elleni támadásának kockázatait is.
Abból indulunk ki, hogy 2029-re képes lesz vállalni egy – akár részleges – támadás kockázatát a NATO területén. Nem tudni, hogy ezt valóban meg meri-e tenni – mondta a miniszter.
Pistorius elmondása szerint a német hadsereg képességei a harcra sokkal jobbak, mint négy évvel ezelőtt. Az egyik fő probléma azt nevezte meg, hogy a készletek nem tartanak lépést a megrendelésekkel.
2027 végétől kezdődően 4800 német katona lesz felelős a NATO védelméért Litvániában, és a miniszter azt állítja, hogy a pozíciók nagy részét már betöltötték önkéntesekkel. Ugyanakkor elismerte, hogy nehézségek merülnek fel a sorkatonák állományával és szakemberekkel, ezekben az esetekben kényszerű kinevezésekre lehet szükség. A Védelmi Minisztérium vezetője elmondása szerint ez kevesebb mint ezer embert jelent.
Pistorius az F126-os osztályú fregattprojekt közelmúltbeli lemondását is kommentálta, amelybe már jelentős összegeket fektettek be.
Ez a kétmilliárd euró enyhén szólva is katasztrófa az adófizetők számára. De még nagyobb katasztrófa lenne kockáztatni, hogy a projekt még tovább késik és még drágább lesz. Ma a legfontosabb – a beszerzés gyorsasága és a túlzott jellemzőkkel vagy felesleges „különlegességekkel” rendelkező megoldások elutasítása – magyarázta a miniszter.
