Mark Rutte, a NATO főtitkára szerda reggel ukrajnai látogatásra Kijevbe érkezett – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az Ukrzaliznica állami vasúttársaságra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán vasúttársaság az írta: „Ma a kijevi vasúti pályaudvaron örömmel üdvözöljük Mark Rutte NATO-főtitkárt. Ez a látogatás rendkívül fontos, mint az összes korábbi, mert a szövetség szolidaritását és támogatását fejezi ki hazánk iránt.”
Az Ukrzaliznica sajtószolgálata közzétett egy fotót a kijevi pályaudvarról, ahová a Ruttét szállító vonat megérkezett. A fotók azt mutatják, hogy a NATO főtitkárát az állomáson személyesen Andrij Szibiha külügyminiszter fogadta.
Egy idő után a Rutte érkezéséről szóló hírt azonban eltávolították az Ukrzaliznica közösségi oldaláról.
A NATO vezetői Litvániában üléseztek, ahol szó esett a katonai szövetség előtt álló kihívásokról és a védelmi képességek javítása érdekében kijelölt következő lépésekről is. A közelmúltban – a NATO keleti szárnyán – történt drónincidensek kapcsán egyértelmű üzenet fogalmazódott meg Oroszországgal szemben: Moszkvát terheli a felelősség, akkor is, ha a légtérsértések nem szándékosan történtek.
A NATO készen áll arra, hogy megvédje teljes területét – jelentette ki Radmila Shekerinska főtitkárhelyettes a NATO parlamenti közgyűlésén. Beszédében rámutatott, hogy a szövetség szárazföldi alakulatai a Balti-tengertől egészen a Fekete-tenger térségéig jelen vannak, miközben a katonai szövetség légiereje a teljes keleti szárny biztonságát garantálja. A főtitkárhelyettes szolidaritását fejezte ki a Romániában történt drónincidens kapcsán, emellett szólt az ukrán civileket érő támadásokról és a globális fenyegetésekről is – számolt be róla az Origo a NATO hivatalos oldalára hivatkozva.
A főtitkárhelyettes közölte, hogy hat héten belül Ankarában rendezik meg a következő NATO-csúcstalálkozót, ahol az eddig meghozott döntések végrehajtása kerül majd napirendre. Miután a tagállamok elfogadták a 2035-ig teljesítendő, a GDP öt százalékát elérő védelmi kiadási célt, a figyelem a katonai képességek fejlesztésére irányul.
Shekerinska szerint a transzatlanti együttműködés továbbra is erős, ugyanakkor nagyobb egyensúlyra van szükség a terhek megosztásában, és az Egyesült Államok álláspontja szerint Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságának garantálásában.
Shekerinska hangsúlyozta, hogy a védelmi ipar megerősítése nélkülözhetetlen. Különösen fontosnak nevezte a légvédelmi rendszerek, a rakétaelhárító és elfogókapacitások bővítését, valamint a drónok elleni védekezés fejlesztését. Ennek érdekében gyorsabb gyártásra, szélesebb ellátási hálózatokra és egy új, transzatlanti védelmi ipari háttér kialakítására van szükség.
Marcos Perestrello, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke kijelentette, hogy Moszkvát terheli a felelősség a NATO keleti tagállamait érintő drónincidensekért, akkor is, ha a légtérsértések nem szándékosan történtek.
Perestrello négy kiemelt feladatot nevezett meg a szövetség számára: a katonai képességek és a védelmi ráfordítások növelését, Európa szerepének erősítését a NATO-ban a terhek igazságosabb elosztásával együtt, a társadalmi ellenálló képesség fejlesztését, valamint Ukrajna támogatásának fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben létfontosságú a NATO erejének megőrzése.
Hétfőn Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy az európai békemegbízott személyéről folyó viták elterelik a figyelmet a kontinens biztonságát érintő kérdésekről. Az LRT cikke szerint úgy fogalmazott:
Európa biztonsága Ukrajnában dől el, ezért Oroszországot meg kell állítani és vissza kell szorítani, nem pedig engedményeket tenni számára. Hozzátette, hogy az elképzelés nem áll összhangban Európa biztonsági céljaival.
A litván államfő szerint világosan meghúzott határok és elrettentés hiányában Oroszország még magabiztosabbá válhat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a szövetségben a legnagyobb gondot nem az erőforrások hiánya jelenti, hanem a politikai akarat és a méltányos teherviselés hiánya. Megjegyezte, hogy Ukrajna időt nyert a NATO-nak, amit nem szabad elvesztegetni.
Az orosz–ukrán háború nyomán több európai ország fokozza a civil lakosság felkészítését egy esetleges fegyveres konfliktusra. Míg Lengyelországban túlélési képzéseket tartanak, Finnországban és Svédországban pedig háborús felkészítő útmutatókat osztanak ki, Nagy-Britannia jelentős lemaradásban van. Szakértők szerint egy esetleges orosz támadás esetén a brit védelem komoly kihívásokkal szembesülne, miközben a hírszerzés attól tart, hogy a lakosság nem érzékeli kellő súllyal a fenyegetést.
[type] => post [excerpt] => A NATO vezetői Litvániában üléseztek, ahol szó esett a katonai szövetség előtt álló kihívásokról és a védelmi képességek javítása érdekében kijelölt következő lépésekről is. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780343100 [modified] => 1780340943 ) [title] => A litván államfő szerint Oroszországot vissza kell szorítani, nem alkudozni vele [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187950&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 187950 [uk] => 188018 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 187951 [image] => Array ( [id] => 187951 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg [original_lng] => 185494 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780386805:3 [_thumbnail_id] => 187951 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 436 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 109156501000 [_oembed_24eeb9fbffae85a14c3cfc9cdba2718b] =>
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztette a NATO tagállamait, hogy komolyan kell venniük Dmitrij Medvegyev legutóbbi kijelentéseit, amelyek szerint véget ért az európai polgárok „nyugodt alvása”. A politikus szerint az orosz provokációk egyre gyakoribbak, ezért a szövetségnek határozottabban kell reagálnia a kialakuló biztonsági helyzetre – írja a Strana.
Tusk az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében arra emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban több NATO-tagország is érintett volt olyan incidensekben, amelyek mögött közvetlenül vagy közvetve Oroszország állhatott. Mint írta, Lengyelország és a balti államok után most Románia került a figyelem középpontjába.
A lengyel kormányfő külön kiemelte Medvegyev nyilatkozatát, amelyet azt követően tett, hogy egy pilóta nélküli repülőeszköz Románia területére zuhant. Tusk szerint az ilyen kijelentések és események összességükben azt jelzik, hogy a NATO-nak fokozott figyelemmel kell kísérnie az orosz lépéseket.
Az ügy előzménye, hogy egy drón becsapódása komoly diplomáciai visszhangot váltott ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, nem tudja, pontosan milyen típusú eszköz zuhant Románia területére. Ezzel szemben Nicușor Dan román államfő úgy véli, hogy az incidens az ukrán légvédelem tevékenységének következménye lehetett.
A történtek újabb kérdéseket vetnek fel a NATO keleti szárnyának biztonságával kapcsolatban, miközben a szövetség tagállamai egyre nagyobb figyelmet fordítanak az orosz katonai és politikai lépésekre. Tusk szerint a jelenlegi helyzetben nem elegendő a figyelmeztetések tudomásulvétele, hanem konkrét válaszlépésekre és fokozott készültségre is szükség van.
Közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést Ursula von der Leyen, a péntek hajnali orosz dróntámadásra reagálva, amely egy sűrűn lakott városrészt talált el Romániában. A drón egy lakóházra zuhant, és több civil is megsebesült – írja az MTI.
Oroszország agresszív háborúja átlépett egy újabb határt azzal, hogy péntek hajnalban orosz dróntámadás ért egy sűrűn lakott városrészt Romániában, az EU területén, és civileket sebesített meg – írja.
Arra reagálva, hogy robbanótöltettel felszerelt drón zuhant péntek hajnalban Romániában egy galaci panelház tetejére, Ursula von der Leyen közölte: „Miközben folytatjuk biztonságunk és az elrettentés megerősítését, különösen keleti határunkon, folyamatosan növelni fogjuk a nyomást Oroszországra.”
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a nyomás fokozása érdekében az Európai Unió immár a 21. szankciócsomagot készíti elő Oroszországgal szemben.
A péntek hajnalban Romániában történt drónbecsapódást robbanás és tűz követte, és a tömbházból menekülők közül ketten könnyebben megsérültek.
Russia’s war of aggression has crossed yet another line.
A Russian drone incursion struck a densely populated area in Romania, injuring civilians.
On EU territory.
We stand in full solidarity with Romania and its people.
As we continue strengthening our security and…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 29, 2026
A NATO folytatja védelmének megerősítését minden fenyegetéssel szemben, beleértve a drónokat is – jelentette ki Allison Hart NATO-szóvivő arra reagálva, hogy robbanótöltettel felszerelt drón zuhant péntek hajnalban Romániában egy galaci panelházra.
Közösségi oldalán közzétett üzenetében a NATO szóvivője közölte: a katonai szövetség elítéli Oroszország felelőtlenségét.
Mark Rutte NATO-főtitkár kapcsolatban áll a román hatóságokkal – tájékoztatott.
A péntek hajnalban Romániában történt drónbecsapódást robbanás és tűz követte, amely 10. emelet egyik lakásában ütött ki, a tömbházból menekülők közül ketten könnyebben megsérültek.
Nagy-Britannia, Franciaország és több más NATO-szövetséges blokkolta Mark Rutte, a szövetség főtitkára ambiciózus tervét, amely az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás növelését célozná – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Telegraphcímű brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte abban reménykedett, hogy a javaslatot a NATO éves ankarai csúcstalálkozóján jóváhagyják. Legalább hét tagállam, amelyek már most is GDP-jük több mint 0,25%-át költik Ukrajna megsegítésére, támogatta az ötletet. Azonban bármely NATO-döntéshez a szövetség összes tagállamának egyhangú támogatása szükséges, és öt ország blokkolta azt. Köztük: Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada.
Ez különösen fájdalmas hír London számára: Nagy-Britannia Ukrajna egyik leghűségesebb szövetségeseként pozícionálja magát. Ezen a héten Starmer kormánya máris támadások kereszttüzébe került az orosz olajtermékek importjára kivetett szankciók enyhítése miatt. Nagy-Britannia hivatalos hozzájárulása – évi 3 milliárd font, ami a GDP körülbelül 0,1%-a – a harmadik legnagyobb az Egyesült Államok és Németország után, de jóval a javasolt küszöbérték alatt van.
A Kieli Intézet szerint Hollandia, Lengyelország, a skandináv és a balti országok már most is a GDP 0,25%-át vagy annál többet költenek erre. Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot – Európa harmadik, negyedik és ötödik legnagyobb gazdaságát – rendszeresen bírálják amiatt, hogy nem járulnak hozzá eléggé.
Petr Pavel cseh elnök szerint a NATO-nak „ki kell mutatnia a foga fehérjét”, és akár orosz harci repülőgépek lelövésére is el kell szánnia magát, amikor Oroszország azt teszteli, hogy a szövetség mennyire elszántan védi keleti határait.
Pavel a The Guardian című baloldali brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: Moszkva provokációira a NATO-nak megfelelő határozottságú, akár aszimmetrikus válaszintézkedésekkel kell reagálnia, mert ha nem így tesz, azzal azt kockáztatja, hogy ezek a provokációk egyre intenzívebbé válnak.
A cseh államfő – a cseh fegyveres erők nyugalmazott tábornoka, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt – az interjúban elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok „nem tanúsít elszántságot” az Oroszországra gyakorolt nyomás ügyében.
A The Guardian felidézi Pavel egyik korábbi, a cseh sajtónak adott nyilatkozatát, amely szerint Donald Trump amerikai elnök néhány hét alatt nagyobb kárt okozott a NATO hitelességének, mint Vlagyimir Putyin orosz államfő évek alatt.
Az erre vonatkozó kérdésre a brit lapnak adott interjúban Pavel úgy reagált, hogy „ez idő szerint” nem akar semmiféle közvetlen bírálatot megfogalmazni az Egyesült Államokkal szemben.
Kijelentette ugyanakkor: azóta, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krím félszigetet, a moszkvai vezetés kifejlesztett egy olyan magatartási stílust, amely majdnem eléri a NATO-szerződés 5. cikkelyét, de mindig épphogy e küszöb alatt marad.
Az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye a kollektív védelem alapelvét rögzíti, kimondva, hogy ha a NATO valamelyik tagját támadás éri, az összes többi tagország a védelmére kelhet.
A cseh elnök szerint az orosz katonai vezetők néha már csak nevettek a NATO döntéshozatali bénultságán, és amikor ő annak idején megkérdezte tőlük, hogy miért provokálják a szövetséget, a válasz az volt, hogy „azért, mert megtehetjük”. „Pontosan ez az a viselkedés, amelyet megengedtünk nekik” – fogalmazott a The Guardian online kiadásán szombaton megjelent interjúban a cseh államfő.
Petr Pavel szerint Oroszország „sajnálatos módon nem ért a szép szóból, csak az erő nyelvét beszéli, amelyet ideális esetben tettek is kísérnek”.
Hozzátette: ha folytatódnak a légtérsértések a NATO területe felett, akkor döntést kell hozni a személyzet nélküli repülőeszközök vagy akár repülőgépek lelövéséről is.
Pavel szerint a NATO-nak fontolóra kell vennie olyan aszimmetrikus válaszlépéseket, amelyek következtében „emberek nem halnak meg ugyan, de elégségesek ahhoz, hogy Oroszország megértse: így nem viselkedhet tovább”.
A cseh elnök az ilyen lehetséges intézkedések között említette Oroszország leválasztását az internetről, vagy az orosz bankrendszer elvágását a nemzetközi pénzügyi rendszertől.
Pavel szerint Moszkvának meg kell mondani, hogy ha meg akar szabadulni a szankcióktól és tárgyalásokat akar kezdeni az európai biztonságról – ahogy az orosz fél ezt már többször is jelezte –, „akkor erre mi készen állunk, de ennek feltételei egyértelműek: tűzszünet és béketárgyalás Ukrajnával”.
[type] => post [excerpt] => Petr Pavel cseh elnök szerint a NATO-nak „ki kell mutatnia a foga fehérjét”, és akár orosz harci repülőgépek lelövésére is el kell szánnia magát, amikor Oroszország azt teszteli, hogy a szövetség mennyire elszántan védi keleti határait. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779644640 [modified] => 1779628418 ) [title] => Cseh elnök: a NATO-nak határozottságot kell mutatnia Oroszországgal szemben [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187127&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 187127 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 187128 [image] => Array ( [id] => 187128 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png [original_lng] => 1589985 [original_w] => 1323 [original_h] => 832 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-768x483.png [width] => 768 [height] => 483 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-1024x644.png [width] => 1024 [height] => 644 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png [width] => 1323 [height] => 832 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png [width] => 1323 [height] => 832 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png [width] => 1323 [height] => 832 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779617620:5 [_thumbnail_id] => 187128 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 297 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 94618100000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 115 [1] => 191888 [2] => 128481 ) [tags_name] => Array ( [0] => NATO [1] => Petr Pavel [2] => ukrajnai háború ) ) [7] => Array ( [id] => 187039 [content] =>
Orbán Anita külügyminiszter Mark Rutte NATO-főtitkárral egyeztetett a svédországi Helsingborgban tartott külügyminiszteri találkozón, ahol az európai biztonsági helyzet, a szövetségi együttműködés és az ukrajnai háború voltak a fő témák.
A találkozó azért is figyelemre méltó, mert az új magyar kormány az elmúlt hetekben látványosan igyekszik újrapozicionálni kapcsolatait a NATO-n és az Európai Unión belül, miközben több kérdésben továbbra is óvatos álláspontot képvisel Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
Egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral Orbán Anita – derült ki a magyar tárcavezető péntek esti bejegyzéséből. A rövid poszt szerint a találkozón a nemzetközi biztonsági helyzet, a szövetségi együttműködés erősítése és az aktuális geopolitikai kihívások kerültek napirendre.
A NATO-főtitkár szerdán még Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót, de a magyar külügyminiszterrel már a svédországi Helsingborgban tartott külügyminiszteri találkozón egyeztetett, amelynek központi témája az európai védelmi képességek megerősítése és az ukrajnai háború volt.
A találkozó politikailag azért is figyelemre méltó, mert az új magyar kormány az elmúlt hetekben látványosan igyekezett újrapozicionálni kapcsolatait a NATO-n és az Európai Unión belül. Orbán Anita korábban parlamenti meghallgatásán is arról beszélt, hogy Magyarország külpolitikai prioritása a bizalom helyreállítása és az euroatlanti kapcsolatok megerősítése lesz.
A szélesebb találkozó egyben a NATO a júliusi ankarai csúcstalálkozóra való készülés is, ahol a tagállamok védelmi kiadásainak növelése, az európai hadiipari kapacitások bővítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás lesznek a legfontosabb témák. Mark Rutte az elmúlt napokban többször is arról beszélt, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a szövetség védelmi képességeinek fenntartásában.
Ugyanakkor Magyar Péter miniszterelnök többször elmondta már a választásokig vezető kampány alatt is, hogy Ukrajnának a Tisza-kormány sem tervez fegyvereket juttatni.
Orbán Anita miniszteri meghallgatásán ezen felül még azt is elmondta, hogy az EU által folyósított 90 milliárd eurós hitelből bár Magyarország hivatalosan kimarad, ők maguk is meg fogják vizsgálni a konstrukciót, hogy az biztos ne jelentsen anyagi vállalást a jelentős hiánnyal küzdő költségvetésnek.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Észtország úgy véli, hogy Oroszország a felelős a balti államok légterében történt drónos incidensekért, amelyek az orosz olaj- és gázipar elleni sikeres ukrán csapások közepette történtek, jelentette ki Margus Tsahkna észt külügyminiszter a NATO külügyminisztereinek helsingborgi találkozójának kezdete előtt – jelentette az Ukrinform tudósítója.
„Az elmúlt hetekben egyre több ukrán drónt láttunk berepülni a területünkre, de Oroszország a felelős ezért” – hangsúlyozta Tsachkna.
Kifejtette, hogy ez azért van, mert „Oroszország fegyveres agressziót folytat Ukrajna ellen, és Oroszország ezeket a drónokat a NATO területére küldi.”
Tsachkna elmondása szerint a Baltikum feletti közelmúltbeli drónincidensek azt mutatják, hogy „a NATO jól működik”, mivel a régió légterének járőrözésére telepített román vadászgépek lelőttek egy drónt Észtország felett.
Az orosz dezinformációs kampányról szólva, amelyben a Kreml alaptalanul azt állítja, hogy a balti államok megengedik Ukrajnának, hogy légterüket orosz terület megtámadására használják, Tsachkna azt állítja: „Oroszország most ezt a lehetőséget használja fel arra, hogy álhíreket, abszolút álhíreket terjesszen”.
„Ezek álhírek, mert ezt nem engedjük meg, de biztosítani szeretném Önöket, hogy Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy csapást mérjen ezekre a célpontokra Oroszország mélyén. Tehát azt hiszem, hogy Ukrajna természetesen folytatni fogja. Igen, óvatosabbaknak kell lenniük, de ebben a tekintetben minden felelősség Oroszországot terheli” – hangsúlyozta a miniszter.
Megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin bármikor leállíthatja a háborút, de „sajnos nem változtat a céljain”.
Ugyanakkor rámutatott az orosz gazdaságot sújtó problémákra, és az olaj- és gázértékesítés az, ami mentőövet jelent Oroszország számára, ezért „Ukrajna keményen csap le” ebben a szektorban.
Tsachkna szerint éppen ezért folytatja Oroszország dezinformációs kampányát, „megpróbálja megosztani a Nyugat egységét, és arra próbál rávenni mindannyiunkat, hogy gyakoroljunk nagyobb nyomást Ukrajnára a támadások leállítása érdekében”. Ezzel kapcsolatban az észt külügyminiszter ehelyett az Oroszországgal szembeni fokozott nyomásgyakorlásra szólított fel.
[type] => post [excerpt] => Észtország úgy véli, hogy Oroszország a felelős a balti államok légterében történt drónos incidensekért, amelyek az orosz olaj- és gázipar elleni sikeres ukrán csapások közepette történtek, jelentette ki Margus Tsahkna. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779534540 [modified] => 1779526983 ) [title] => Oroszország nyomást gyakorol a NATO-ra, hogy Ukrajnát a támadások leállítására kényszerítse [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187014&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 187014 [uk] => 186924 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186925 [image] => Array ( [id] => 186925 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img2625.jpeg [original_lng] => 26522 [original_w] => 636 [original_h] => 424 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img2625-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img2625-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img2625.jpeg [width] => 636 [height] => 424 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img2625.jpeg [width] => 636 [height] => 424 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img2625.jpeg [width] => 636 [height] => 424 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img2625.jpeg [width] => 636 [height] => 424 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img2625.jpeg [width] => 636 [height] => 424 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779516183:12 [_thumbnail_id] => 186925 [_edit_last] => 12 [views_count] => 335 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 92273073000 [_oembed_24eeb9fbffae85a14c3cfc9cdba2718b] =>
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Mark Rutte, a NATO főtitkára arra figyelmeztette Oroszország vezetését, hogy „pusztító” választ váltana ki, ha Moszkva nukleáris fegyvert vetne be Ukrajna ellen – számolt be az Index a Strana-ra hivatkozva.
Tudják, hogy ha ez megtörténik, a reakció pusztító lesz. Ami ezen hadgyakorlatokat illeti, természetesen figyelemmel kísérjük őket, monitorozzuk a történéseket
– jelentette ki Mark Rutte.
Az orosz védelmi tárca korábban bejelentette: május 19. és 21. között hadgyakorlatot tartanak Oroszország északi és keleti határain a „nukleáris erők előkészítésére és alkalmazására agressziós fenyegetés esetén”. Korábban a belorusz védelmi tárca is közölte, hogy megkezdődtek a nukleáris fegyverek harci alkalmazásával és nukleáris biztosításával foglalkozó egységek gyakorlatai.
