Észtország legnagyobb hadgyakorlatának, a Hedgehog 25-nek a részeként 10 NATO-ország mintegy 16 000 észt és szövetséges katonája három héten át gyakorol egy lehetséges forgatókönyvet: Az orosz csapatok támadást indítanak az ország ellen, ami kiváltja a NATO kölcsönös védelmi záradékát, és egzisztenciális harcot indít a balti térségért.
A forgatókönyv hátborzongatóan valóságosnak hat a térségben. Az utóbbi években egyre több incidens történt Oroszország és NATO-tagállamok között – különösen azóta, hogy Svédország és Finnország is csatlakozott a szövetséghez.
Előző héten a gyakorlat közepén egy orosz Szu–35-ös vadászgép sértette meg az észt légteret, miközben egy haditengerészeti járőr megpróbált ellenőrizni egy hajót Oroszország úgynevezett „árnyékflottájából”, amelyet a nyugati szankciók kijátszására hoztak létre. A NATO válaszul portugál F–16-osokat riasztott a légtérvédelmi misszió keretében.
„Ez az első alkalom, hogy ténylegesen gyakoroljuk a NATO új regionális elrettentési és védelmi terveit, beleértve a nemzetközi egységek gyors átcsoportosítását Észtország védelmére” – mondta Peeter Kuimet, az észt védelmi minisztérium nemzetközi együttműködési igazgatója.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
A NATO átalakított stratégiája csak tavaly született meg. Korábban úgynevezett „csapdaelmélet” alapján működött a védelem: a balti országok katonái próbálták volna feltartóztatni az orosz előrenyomulást, amíg a szövetség erősítést küld.
„Az új terv szerint már az első pillanattól kezdve meg kell védeni a területet. Ez azt jelenti, hogy az oroszoknak egyetlen lépést sem szabadna tenniük előre” – magyarázta Kuimet.
A jelenlegi gyakorlat a legkomolyabb eddig – az ukrajnai háború tanulságai nyomán.
Az észt vezetők szerint az orosz háborús stratégia Ukrajnában azt mutatta, hogy amit nem tudnak megtartani, azt inkább lerombolják – és az elfoglalt területek visszaszerzése szinte lehetetlen, hacsak nem óriási áldozatok árán.
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 13, 2025
„Bucsában láttuk, hogyan bánnak az oroszok az ukránokkal, akiket elvileg szláv testvéreiknek tartanak. El sem akarom képzelni, hogyan bánnának a baltiakkal, akiket mindig is gonosz fasisztának tartottak” – fogalmazott Kuimet.
Tallinn most már nemcsak katonailag, hanem civil szinten is felkészült a védelemre. A katonai gyakorlatokkal párhuzamosan az ország új, országos vészjelző rendszere is éles teszten esett át – ez volt az első alkalom, hogy a 120 szirénából álló hálózat teljes kapacitással működött – írja az Euractiv. Ez a hálózat – amely Észtország lakosságának kétharmadát lefedi – 2022 óta, az orosz invázió után épült ki.
[type] => post
[excerpt] => Észtország legnagyobb hadgyakorlatának, a Hedgehog 25-nek a részeként 10 NATO-ország mintegy 16 000 észt és szövetséges katonája három héten át gyakorol egy lehetséges forgatókönyvet: Az orosz csapatok támadást indítanak az ország ellen, ami kivál...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747684740
[modified] => 1747674147
)
[title] => Észtországban egy potenciális háborúra készülnek Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151467&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151467
[uk] => 151586
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 151468
[image] => Array
(
[id] => 151468
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eszt-harcosok.png
[original_lng] => 879610
[original_w] => 991
[original_h] => 495
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eszt-harcosok-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eszt-harcosok-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eszt-harcosok-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eszt-harcosok.png
[width] => 991
[height] => 495
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eszt-harcosok.png
[width] => 991
[height] => 495
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eszt-harcosok.png
[width] => 991
[height] => 495
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eszt-harcosok.png
[width] => 991
[height] => 495
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747736840:8
[_oembed_d62ca403ba032c9248a8c9ea57516ac0] =>
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Az Egyesült Államok tárgyalásokat tervez az Európában állomásozó csapatainak létszámának csökkentéséről. A tárgyalásokra „még idén” sor kerül, jelentette ki Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Reuters hírügynökségnek.
„Ez mindenképpen a hágai NATO-csúcstalálkozó (június 24-25-én kerül megrendezésre – szerk.) után fog megtörténni, ezeket a tárgyalásokat valamikor ez év folyamán kezdjük meg” – mondta az amerikai nagykövet.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy végleges döntések még nem születtek.
„De amint döntést hozunk, megkezdjük ezeket a tárgyalásokat a NATO-n belül” – mondta Whitaker.
Az Egyesült Államok szövetségi nagykövete azt is biztosította, hogy „az Egyesült Államok ebben a szövetségben marad, és nagyszerű barátok és nagyszerű szövetségesek leszünk”.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok tárgyalásokat tervez az Európában állomásozó csapatainak létszámának csökkentéséről. A tárgyalásokra „még idén” sor kerül, jelentette ki Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Reuters hírügynökségnek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747578900
[modified] => 1747553916
)
[title] => Az USA a NATO-csúcs után megvitatja az Európában állomásozó csapatainak csökkentését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151299&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151299
[uk] => 151208
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 151209
[image] => Array
(
[id] => 151209
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-96.png
[original_lng] => 1137512
[original_w] => 1140
[original_h] => 757
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-96-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-96-300x199.png
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-96-768x510.png
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-96-1024x680.png
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-96.png
[width] => 1140
[height] => 757
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-96.png
[width] => 1140
[height] => 757
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-96.png
[width] => 1140
[height] => 757
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747543126:12
[_thumbnail_id] => 151209
[_edit_last] => 12
[views_count] => 660
[_algolia_sync] => 13755519001
[_oembed_533ecc71b77db9ccb2d5f9954cd95eab] =>
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
A NATO-tagállamok jelentős megállapodást készítenek elő a védelmi kiadások növelésére – értesült a Bloomberg hírügynökség. A szövetségesek 2032-ig 5 százalékra emelnék a GDP-arányos védelmi kiadásaikat, megfelelve Donald Trump amerikai elnök követelésének – írja az RBK Ukraine.
A NATO-diplomaták szerint a terv, hogy a tagállamok 3,5 százalékos közvetlen védelmi kiadást érnének el, plusz további 1,5 százalékot fordítanának a védelemmel kapcsolatos egyéb területekre. A kezdeményezésről a külügyminiszterek május 14–15-én tárgyalnak a törökországi Antalyában, majd várhatóan a június végi hágai NATO-csúcson véglegesítik.
Mark Rutte NATO-főtitkár aktívan támogatja a 3,5 százalékos alap védelmi kiadási célt, a további 1,5 százalékba pedig olyan területek tartoznának, mint a katonai mobilitás, kettős felhasználású eszközök és kiberbiztonság. A diplomaták szerint a tárgyalások még kezdeti szakaszban vannak.
Ez a mértékű emelés a hidegháború vége óta a legnagyobb lenne a nyugati szövetség részéről. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg a 32 NATO-tagállam közül egyik sem – beleértve az Egyesült Államokat is – éri el az 5 százalékos küszöböt, sőt nyolc tagállam még a jelenlegi 2 százalékos minimumot sem teljesíti.
A júniusi hágai csúcstalálkozó várhatóan a védelmi kiadásokra és az ipari növekedésre fog összpontosítani, nem pedig Ukrajna jövőjére. Trump szkeptikus hozzáállása Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban egyelőre kizárja ennek a kérdésnek a napirendre tűzését, és a korábban Ukrajnának ígért 40 milliárd dolláros támogatás folytatásáról sem folynak tárgyalások.
Időközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel május 15-én Isztambulban, de az orosz elnök részéről nincs jele annak, hogy részt venne ezen a találkozón.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
A NATO legmagasabb rangú katonai vezetője, Giuseppe Cavo Dragone – a szövetsége hágai csúcstalálkozója előtt egy hónappal – kijelentette: még nincs jele annak, hogy az Egyesült Államok visszavonná azokat az erőit, amelyek a szövetség védelmi terveihez tartoznak, és azokat az Indo-csendes-óceáni térségbe helyezné át, de Európának fel kell készülnie erre a forgatókönyvre.
Giuseppe Dragone admirális, aki a NATO legfelsőbb katonai testületének elnöke, úgy véli, hogy a szövetségnek fel kell készülnie arra, hogy az Egyesült Államok figyelme Európáról a jövőben más irányba fordulhat – írja a Defense News.
„Kulcsfontosságú kérdés lenne, hogy előre megtervezzük ezeket a változásokat” – nyilatkozta Dragone, utalva arra, hogy ha az amerikai katonai pozíciók módosulnak, akkor a szövetség is arra kényszerülhet, hogy átcsoportosítsa és egyensúlyba hozza erőforrásait.
Az admirális januárban vette át hivatalát, és most Washingtonban tartózkodik, ahol más NATO vezetőkkel együtt a Pentagon tisztségviselőivel, köztük Christopher Grady, a Közös Főparancsnokság alelnökével találkozott. Az elmúlt hónapokban a Pentagon a Kínából eredő fenyegetettségre helyezte a hangsúlyt, miközben Oroszország, három évvel Ukrajna inváziója után, egyre inkább háttérbe szorult.
Egy előzetes amerikai védelmi stratégiáról szóló dokumentumban, amelyet márciusban hoztak nyilvánosságra, az szerepelt: az Egyesült Államoknak fel kell mérnie, mely erőit helyezheti át a NATO európai védelméért felelős egységektől azért, hogy azok egy Tajvan elleni esetleges invázió elrettentésében is szerepet kaphassanak.
A Pentagon ezen erőket az ázsiai térséghez közelebb helyezné, így Európának saját erőforrásait kellene pótolnia.
Dragone azonban azt mondta, hogy még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a Pentagon elkezdte volna ezt a folyamatot. Ugyanakkor hozzátette, hogy európai országok esetleg pótolhatják az Egyesült Államok várható erőcsökkentését, beleértve a légvédelmet, elektronikai hadviselést, stratégiai légi szállítást és drónokat.
Az ukrajnai háború óta a NATO-tagállamok megnövelték a védelmi kiadásaikat, és jelenleg a 32 tagország közül 22 éri el a GDP 2 százalékos védelmi kiadási küszöböt. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke többször is hangsúlyozta, hogy ez nem elegendő, és a 5 százalékos célkitűzést sürgette.
Mark Rutte, a NATO főtitkára egy új javaslatot tett, miszerint a védelmi kiadások 3,5 százalékra növekedjenek, ennek 1,5 százalékát pedig biztonsággal kapcsolatos egyéb intézkedésekre kellene fordítani. Dragone megerősítette, hogy a javaslatot valóban megvitatják, de kevésbé konkretizálta, hogy mikorra tervezik annak végrehajtását, illetve mire kellene költeni az újabb pénzügyi forrást.
„A végső cél az lesz, hogy elérjük a 3,5 százalékot plusz 1,5 százalékot, bármit is döntenek, de hogy hogyan érik el, az nem NATO feladata” – mondta Dragone. „Azt gondolom, hogy a NATO-nak rugalmasnak kell lennie, és próbálni kell reálisnak lenni, még ha hajlamosak is erőteljesen fellépni.”
Olaszország – Dragone hazája – a 10 NATO-tagállam közé tartozik, amelyek nem érik el a 2 százalékos védelmi kiadási küszöböt, mivel 2024-ben mindössze 1,49 százalékot fordítottak védelmi költségekre. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök áprilisi kijelentései szerint Olaszország idén teljesíteni fogja a kívánt célt.
Ezeknek a növekedéseknek lépést kell tartaniuk Oroszország katonai bázisépítésével is, amely a háború alatt jelentős gazdasági és emberi veszteségeket szenvedett el.
Dragone elmondta, hogy Oroszország naponta 1 000–1 200 katonát veszít a frontvonalon, de akkor is képes lesz újraszervezni erőit, ha békemegállapodás születik. A minimumot tekintve, Oroszország a 2022-es háború előtti katonai erejét próbálja visszaállítani, annak ellenére, hogy az invázió kezdetén nem érte el kitűzött céljait. A leggyorsabb esetben három év alatt visszanyerheti korábbi erejét, de Dragone szerint a realisztikusabb időtáv öt-hét év.
[type] => post
[excerpt] => A NATO legmagasabb rangú katonai vezetője, Giuseppe Cavo Dragone – a szövetsége hágai csúcstalálkozója előtt egy hónappal – kijelentette: még nincs jele annak, hogy az Egyesült Államok visszavonná azokat az erőit, amelyek a szövetség védelmi terve...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747220640
[modified] => 1747184866
)
[title] => Figyelmeztet a NATO katonai vezetője: Európának fel kell készülnie az amerikai katonák kivonulására
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150837&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150837
[uk] => 150978
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150838
[image] => Array
(
[id] => 150838
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/nato-csapat.png
[original_lng] => 736990
[original_w] => 980
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/nato-csapat-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/nato-csapat-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/nato-csapat-768x389.png
[width] => 768
[height] => 389
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/nato-csapat.png
[width] => 980
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/nato-csapat.png
[width] => 980
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/nato-csapat.png
[width] => 980
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/nato-csapat.png
[width] => 980
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747290725:3
[_thumbnail_id] => 150838
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 596
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 674888862000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 48050
[1] => 847907
[2] => 115
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai csapatok
[1] => Giuseppe Cavo Dragone
[2] => NATO
)
)
[4] => Array
(
[id] => 149642
[content] =>
Andrij Szibiha külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna valódi fenntartható békére törekszik, és kész tárgyalni a tűzszünetről, ellentétben az Oroszországi Föderációval, amely folytatni kívánja agresszív háborúját. Az ukrán külügyminisztérium vezetője ezt a parlamentben tartott beszédében jelentette ki, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Szibiha ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna nem fog beleegyezni a „békébe bármilyen áron”, és megnevezte a béketárgyalások vörös vonalait is, amelyek „továbbra is egyértelműek és változatlanok”.
„Először is, nem ismerjük el Ukrajna ideiglenesen megszállt területeit oroszként” – mondta. Elmondása szerint Ukrajna nem egyezik bele hadserege szerkezetének vagy méretének korlátozásába, nem csökkenteni védelmi iparát, nem mond le a szövetségesek katonai segítségéről, illetve kontingenseik jelenlétéről.
„Harmadszor, nem fogadunk el semmilyen korlátozást Ukrajna szuverenitásával, bel- és külpolitikánkkal kapcsolatban, többek között a szövetségek megválasztását illetően, valamint, hogy milyen unióhoz kíván csatlakozni”, hangsúlyozta a külügyminiszter.
Elmondása szerint annak ellenére, hogy jelenleg nincs konszenzus a szövetségesek között Ukrajna NATO-tagságáról, Kijev továbbra is „aktívan fog dolgozni annak elérésén”.
„Oroszországnak vagy bármely más országnak azonban nincs és nem is lesz joga megvétózni a választásunkat” – tette hozzá Szibiha.
A NATO 2024-es jelentéséből kihagyták az Ukrajna csatlakozásáról szóló pontokat, amelyek még a tavalyi dokumentumban szerepeltek. A frissített szöveg így jelentősen eltér a 2023-as kiadástól, amelyben még kifejezett utalás történt Ukrajna jövőbeli NATO-tagságára az UNIAN értesülése szerint.
Újságírók felhívták a figyelmet arra, hogy a szövetség láthatóan kevésbé elkötelezett Ukrajna felvétele iránt, mint korábban. A jelentésből hiányoznak a washingtoni csúcson hozott döntések is, amelyek korábban fontos hivatkozási alapot jelentettek. Ennek ellenére a dokumentumban továbbra is szerepel, hogy Ukrajna számíthat a NATO-tagállamok támogatására.
A jelentés megerősíti: a szövetség elkötelezett amellett, hogy segítse Kijevet, és támogatja egy igazságos, fenntartható béke megteremtését. A csatlakozási folyamat jövője azonban bizonytalanabbá vált a mostani dokumentum alapján.
Mark Rutte, a NATO főtitkára felszólította az amerikai vezetést, hogy tartózkodjon attól, hogy Ukrajnát Putyin feltételei szerint békekötésre kényszerítse, írta a Financial Times három tájékozott tisztviselőre hivatkozva.
Rutte Washingtonban találkozik Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel és Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Források elmondása szerint a NATO főtitkára megpróbálja majd meggyőzni őket arról, hogy Ukrajna határai megváltoztatásának jogi elismerése, amire Putyin törekszik, egész Európa biztonságát veszélyezteti.
„A lényeg az, hogy az amerikaiak megértsék, mi forog kockán”, mondta az egyik tisztviselő.
Más európai vezetők is megpróbálnak majd befolyást gyakorolni Donald Trump amerikai elnök álláspontjára, aki folyamatosan fokozza a nyomást Ukrajnára az április végére létrejövő béke érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minden lehetőséget megragad, hogy beszéljen Trumppal Ferenc pápa április 26-i temetésén, közölte szóvivője.
Európa attól tart, hogy az amerikai elnök ragaszkodása a Krím oroszországi elismeréséhez éket ver a NATO-szövetségesek közé, és közelebb hozza Washingtont Moszkvához.
Április 23-án Trump elégedetlenségét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt illetően, aki kijelentette, hogy Ukrajna soha nem fogja elismerni a Krímet Oroszországként.
A Fehér Ház vezetője megjegyezte, hogy a Krím-félsziget tulajdonjogával kapcsolatos „felbújtó” kijelentések „ártanak” az Oroszországgal folytatott tárgyalásoknak.
„Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz, és annak az embernek, akinek »nincsenek kijátszható lapjai«, végre döntést kell hoznia […] békét kaphat, vagy még három évig harcolhat, mielőtt elveszíti az egész országot” – hangsúlyozta Trump.
Még aznap ismét csalódottságának adott hangot Zelenszkijjel kapcsolatban, mondván, hogy „azt gondolta, könnyebb dolga lesz vele”, mint Putyinnal, de ez nem így történt.
Emmanuel Macron francia elnök a kialakult helyzetet kommentálva kijelentette, hogy „az amerikai haragnak csak egyetlen személyre – Oroszország elnökére – kellene irányulnia”. Megjegyezte, hogy az ukrán rendezést illetően „csak egy kérdést szabad feltenni: Putyin beleegyezik-e a feltétel nélküli tűzszünetbe?” A Krímről szólva Macron elmondta, hogy a Krím félsziget státuszának kérdése „jelenleg nincs napirenden – legalábbis nem a mi dolgunk eldönteni”.
Május 14-15-én a törökországi Antalyában tartja informális külügyminiszteri szintű ülését az Észak-atlanti Tanács, számolt be a NATO sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az ülést Mark Rutte NATO-főtitkár vezeti.
Megjegyezték, hogy a miniszteri találkozót a NEST Kongresszusi Központban tartják.
A találkozóra Donald Trump amerikai elnök nyomása miatt kerül sor, miszerint növeljék védelmi kiadásaikat.
Ukrajna NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan folyamat, azonban nem szabad az orosz-ukrán háborút lezáró esetleges békemegállapodásához kötni – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár az Odesszában adott televíziós interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főtitkár arról biztosított, hogy Ukrajna NATO-tagsága minden megbeszélés ellenére továbbra is a szövetség napirendjén van. „Igen, feltétlenül. Ez volt a washingtoni csúcs eredménye: Ukrajna útja a NATO felé visszafordíthatatlan. És semmi sem változott” – mutatott rá.
Amikor Ruttét Donald Trump amerikai elnök szavairól kérdezték, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése lezárult-e, megismételte: „Ukrajna útja visszafordíthatatlan”. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrajnai béke megteremtéséről szóló tárgyalásokat nem szabad a szövetséghez való csatlakozásához kötni. „Amikor azt mondtuk, hogy Ukrajna egy napon a NATO tagja lesz, nem ígértük meg, hogy ez egy békemegállapodás része lesz” – hangsúlyozta Mark Rutte.
Ukrajna hamarosan megkapja az új Patriot légvédelmi rendszereket, a szövetségesek a tavalyi NATO-csúcson tettek ígéretet ezek szállítására – jelentette ki kedden Mark Rutte NATO-főtitkár az ukrán televíziónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte megjegyezte, hogy általában nem sok idő telik el az Ukrajnának szánt új katonai segélyek bejelentése és azok biztosítása között. „Például a NATO washingtoni csúcstalálkozóján ígéretet tettek arra, hogy Ukrajnát ellátják Patriot komplexumokkal. Ez egy kis időbe telt. Szerencsére a legtöbbet már átadták vagy a közeljövőben szállítják” – tette hozzá.
A NATO-főtitkár szerint a múlt héten ellenőrizték, hogy a Patriot rendszer átadásával kapcsolatban „minden szükséges összegyűlt a szállításhoz”.
A NATO tavalyi washingtoni csúcstalálkozóján a partnerek megígérték, hogy öt nagy hatótávolságú légvédelmi rendszert szállítanak át Ukrajnának, négy Patriotról és egy SAMP/T-ről volt szó.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
