Mark Rutte müncheni felszólalása vészjósló volt. Beszédében sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék védelmi kiadásaikat és termelési kapacitásukat. A NATO-főtitkár szerint fel kell készülnünk egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek.
Mark Rutte figyelmeztette Európát, hogy fel kell készülnie egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek, és gyorsan növelni kell a védelmi kiadásokat Oroszország elrettentése érdekében. A NATO-főtitkár erről a müncheni biztonsági konferencián beszélt. Szerinte Európa lehet Oroszország következő célpontja, és a NATO már veszélyben van. Hangsúlyozta, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait és termelési kapacitását gyorsan kell növelni, hogy a fegyveres erők rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal. Rutte figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül katonai erővel léphet fel a NATO ellen – írja az Independent.
A sötét elnyomó erők ismét menetelnek. Azért vagyok ma itt, hogy elmondjam, hol áll a NATO, és mit kell tennünk ahhoz, hogy megállítsunk egy háborút, mielőtt az elkezdődne – mondta Rutte. „Ehhez kristálytisztán kell látnunk a fenyegetést: mi vagyunk Oroszország következő célpontja. És már most veszélyben vagyunk.”
Amikor tavaly NATO-főtitkár lettem, arra hívtam fel a figyelmet, hogy ami Ukrajnában történik, az a szövetséges országokkal is megtörténhet, és hogy át kell állnunk háborús gondolkodásra – fogalmazott. Kitért rá, hogy idén nagy döntések születtek azért, hogy a NATO erősebbé váljon. A hágai csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy 2035-re évente a GDP 5 százalékát fordítják védelemre. A NATO-tagok megállapodtak arról is, hogy növelik a védelmi termelést a szövetség egészében és folytatják Ukrajna támogatását.
De ez nem a hátradőlés ideje. Attól tartok, túl sokan önelégültek. Túl sokan nem érzik a sürgősséget, és túl sokan hiszik azt, hogy az idő nekünk dolgozik. Nem így van. A cselekvés ideje most van – figyelmeztetett a NATO-főtitkár.
A Republikánus Párt radikális szárnyához tartozó Thomas Massie törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államok NATO-tagságának megszüntetésére. A képviselő szerint a katonai szövetség elavult, túlságosan megterheli az amerikai adófizetőket, és növeli annak kockázatát, hogy az ország külföldi háborúba sodródjon.
A politikus azt állítja, hogy a NATO mára hidegháborús relikviává vált, amelyet a Szovjetunió ellensúlyozására hoztak létre. Közleménye szerint az amerikai adófizetők dollármilliárdokat költöttek a szövetségre, miközben a NATO-tagság szerinte annak kockázatát is növeli, hogy az Egyesült Államok külföldi háborúba sodródjon. Úgy véli, az ország alkotmánya nem jogosít fel tartós nemzetközi katonai együttműködésre, és Amerika nem lehet tovább a „világ biztonsági takarója”.
A javaslatot eddig egyetlen képviselő, Anne Paulina Luna támogatta. Hasonló kezdeményezés már korábban is született: Mike Lee republikánus szenátor júniusban a szenátus elé vitt egy azonos célt szolgáló indítványt.
A kilépés azonban jelenleg nem reális forgatókönyv.
A NATO-tagság kétpárti támogatást élvez, így nincs meg sem a képviselőházban, sem a szenátusban a szükséges többség. Mindez annak ellenére, hogy Donald Trump elnökként többször bírálta a szövetséget, és nem volt hajlandó egyértelműen kiállni az 5. cikkely mellett.
Az Egyesült Államok a NATO 2024–2025 közötti, 4,6 milliárd eurós költségvetésének csaknem 16 százalékát fedezi, nagyjából 730 millió eurót. A szövetség történetében mindössze egyszer – a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után – lépett életbe az 5. cikkely, akkor is az amerikai kérésre.
Mark Rutte, a NATO főtitkára úgy véli, hogy a szövetség Oroszország következő katonai célpontja, megjegyezve, hogy már régóta nem érti, mi jár Vlagyimir Putyin orosz diktátor fejében – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Rutte berlini nyilatkozatára hivatkozva, amit a The Guardian című brit lap idézett.
A jelentés szerint Rutte azt mondta: „Tisztában kell lennünk a fenyegetéssel: mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már most veszélyben vagyunk.” Azt is megjegyezte, hogy most nem az „önelégültség” és az „öndicséret” ideje van. Bár a NATO-országok megállapodtak a védelmi kiadások növelésében, ez még mindig nem elég – tette hozzá.
„Attól tartok, hogy túl sokan önelégültek ebben a kérdésben. Túl sokan nem érzik sürgetőnek a helyzetet. És túl sokan hiszik azt, hogy az idő a mi oldalunkon áll. Nem így van. Itt az ideje a cselekvésnek. A szövetségesek védelmi kiadásainak és termelésének gyorsan kell növekednie. Fegyveres erőinknek mindennel rendelkezniük kell, amire szükségük van a biztonságunk érdekében” – mondta a NATO-főtitkár.
Rutte azt is hangsúlyozta, hogy az orosz rezsim „pimasz, vakmerő és könyörtelen” lett a NATO-val és Ukrajnával szemben. Putyin orosz diktátor egy újabb birodalmat próbál felépíteni. A nyugati országokat tartja a hatalmára leselkedő fő fenyegetésnek. Kína jelenleg Oroszország mentőöve, a Kreml pedig Észak-Korea és Irán diktatórikus rezsimjeinek támogatását is élvezi – fogalmazott
A NATO-vezető hozzátette azt is, hogy régóta nem tudja, mi jár Putyin fejében. Volt holland miniszterelnökként sokat kellett foglalkoznia Putyinnal, többek között Oroszország krími inváziója és az MH17-es utasszállító repülőgép lelövése után is. „Sokszor hívtam Putyint akkoriban, és később a G20-csúcsokon is beszéltem vele erről a kérdésről. Nem tudom, mi jár a fejében. Már régen felhagytam a találgatással. Amit látok, azok a tények” – mondta.
A főtitkár kifejtette, hogy Putyin mára egy őrült diktátor, aki hajlandó 1,1 millió oroszt feláldozni azért, hogy kis földdarabokat foglaljon el az őrült „történelmi cél” elképzeléséért. „Készen kell állnunk. Ha szeretik a német nyelvet, és nem akarnak oroszul beszélni, ez kritikusan fontos, ez elengedhetetlen feltétel, mert különben ez a fickó nem fog megállni Ukrajnában” – szögezte le Mark Rutte.
A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni. Az Egyesült Államok több mint nyolcvanezer NATO-katonát vonna ki Európa területéről.
Ez a változás már meg is kezdődött: az Egyesült Államok a múlt hónapban 800 katonát vont ki Romániából, bár Bukarest kérte Washingtont, hogy ne járjon el így, ez nem változtatott a döntésükön — közölte a Politico.
„Az amerikai csapatok számának csökkenése Európában nem fogja megterhelni a kontinens védelmi képességeit – jelentette ki Alexus Grynkewich, a NATO európai főparancsnoka. – Bízom Európa és Kanada képességeiben” – hangsúlyozta a tábornok a szövetség dél-belgiumi Monsban található katonai műveleti parancsnokságán.
Már ma készen állunk bármilyen válság vagy vészhelyzet kezelésére – tette hozzá.
Grynkewich megjegyzései az amerikai csapatok várható kivonásával kapcsolatos aggodalmak közepette hangzottak el, ami Donald Trump elnök védelmi stratégiájának eredménye – írta a Politico. A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni.
Tízezreket csoportosítanának át
Az aggodalom az Európában állomásozó 85 ezer amerikai katona létszámának csökkentése miatt áll fent.
Trump dicsérte a NATO-szövetségesek ígéretét, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat, azonban korábban megkérdőjelezte a szövetség kollektív kötelezettségvállalását, kétértelműen nyilatkozott a közelmúltbeli orosz drónbehatolásról Lengyelországba, és többször is nyomást gyakorolt az európai szövetségesekre, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.
Az év elején Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter így nyilatkozott: „Vlagyimir Putyin orosz elnök megkezdte a NATO határainak megsértését. Az egyetlen dolog, amit elmondhatok, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni, vagy ilyesmit tenni.”
Grynkewich hangsúlyozta, hogy „a béketárgyalásokkal kapcsolatos feszültségek nem befolyásolták a NATO szempontjából a missziónk sikereit”. Hozzátette, hogy a szövetségesek védelmi kiadásaik növelésére tett ígéretei azt jelentik, hogy a NATO „holnap és holnapután” is jobban fel lesz készülve arra, hogy szembeszálljon Oroszországgal, és reagáljon az esetleges további csapatkivonásokra.
Washington az európai NATO-haderőt sürgeti
A múlt hónapban Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete felkeltette a figyelmet, amikor kijelentette, hogy várom azt a napot, amikor Németország […] azt mondja, hogy készen áll átvenni a legfőbb szövetséges parancsnoki pozíciót, – nyilatkozta. Érezhető, hogy Washington arra ösztönzi az európai szövetségeseket, hogy tegyenek többet, miközben az Egyesült Államok utal rá, hogy „visszavonulhat”.
Megy is, marad is a NATO?
A NATO katonai bizottságának vezetője szerint a szervezet fontolgatja, hogy „agresszívabb” válaszlépéseket tegyen Oroszország kibertámadásaira, szabotázsaira és légtérsértéseire. Giuseppe Cavo Dragone admirális a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta: a nyugati katonai szövetség fontolgatja, hogy fokozza válaszlépéseit Moszkva hibrid hadviselésére.
Ez a forgatókönyv az admirális szerint is távol áll a NATO hagyományos gondolkodásmódjától és alapítóinak szemléletétől, ami a vezetőség belső ellentéteire enged következtetni. Dragone elismerte, hogy komoly jogi kérdésekbe botlik az ügy, ha elkezdik fontolgatni a fokozott agresszió lehetőségét.
Különösen a kelet-európai és a balti országok diplomatái sürgetik a NATO-t, hogy lépjen.
Egy ilyen katonai válasz a kibertámadások esetében a legkivitelezhetőbb, ahol sok ország rendelkezik támadóképességekkel, de kevésbé lenne egyszerű a szabotázs vagy a drónok behatolása esetén.
Európát számos hibrid háborús incidens sújtotta – néhányat Oroszországnak tulajdonítanak, mások eredete nincs tisztázva –, a balti-tengeri kábelek elvágásától a kontinens egész területén végrehajtott kibertámadásokig és drónberepülésekig, amelyekről korábban hírt adtunk.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben azért alapították, hogy politikai és katonai eszközökkel garantálja tagjai szabadságát és biztonságát.
Alapvető elve, hogy egy tagállam elleni támadás az összes tagállamot érintő támadásnak számít, amely ellen közösen védekeznek. Ezt az elvet azonban nap mint nap kikezdi a modern kor hadviselése és a bizonytalan világpolitikai légkör.
Jelenleg nagyjából 45 napba telne egy hadsereg áthelyezése a nyugati stratégiai kikötőkből az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos országokba – írja a Financial Times az Európai Bizottság tisztviselőinek egy katonai mobilitásról szóló jelentése alapján. Bár a dokumentum Magyarországot nem nevesíti, vélhetően Magyarországot sem hagyná érintetlenül egy ilyen forgatókönyv egy orosz támadás esetén.
Oroszország egyre vakmerőbb viselkedést tanúsít a NATO-val szemben, például megsérti a szövetséges országok légterét, kibertámadásokat hajt végre, és kémkedésre hajókat használ a tagállamok tengeri infrastruktúrájának feltérképezésére – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.
A szövetséges országok külügyminisztereinek találkozóját követően a NATO-főtitkár kijelentette, az Oroszország jelentette fenyegetés és az incidensek rávilágítanak az éberség szükségességére.
A katonai szövetségnek továbbra is erővel, egységesen és elszántan kell reagálnia az orosz fenyegetésekre – húzta alá Rutte, majd úgy fogalmazott: „Többet kell tennünk. Minden szövetségesnek ki kell vennie a részét annak biztosításában, hogy felkészültek legyünk, és a felelősség tisztességesen legyen megosztva az országok között a kollektív védelmünkhöz elengedhetetlen alapvető képességek rendelkezésre állása érdekében.”
A NATO-főtitkár kijelentette: senki sem akar jobban békét, mint maga Ukrajna.
„Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen a vérontás Ukrajnában. E tekintetben határozottan üdvözlöm Donald Trump amerikai elnök folyamatos erőfeszítéseit az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében” – fogalmazott.
Az egész világon az egyetlen ember, aki képes volt megtörni az ukrajnai háborús patthelyzetet, Trump amerikai elnök volt – húzta alá.
Mivel az amerikai erőfeszítés létfontosságú a konfliktus megoldásához, a szövetségesek támogatják az Egyesült Államokat ezen törekvésében – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a tárgyalások előrehaladása ellenére sem szabad meginognia az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségnek, mivel – szavai szerint – Ukrajna biztonsága szorosan összefügg a NATO biztonságával.
„Miközben keményen dolgozunk a békéért, továbbra is biztosítanunk kell Ukrajnának az eszközöket szuverenitásának védelméhez és a tartós megoldás eléréséhez” – fogalmazott Rutte, majd így folytatta: „Támogatásunknak töretlenül kell folytatódnia, hogy segítsük Ukrajnát megvédeni magát, és elrettenteni az ellenséget, önmaguk érdekében is.” Ukrajna ellenálló képességének megerősítése valódi változást hoz a harctéren – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben közölte: a NATO tagállamainak kétharmada vállalta, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának a Kijev legfontosabb fegyverszükségletét kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés (PURL) keretében. A kezdeményezés keretében eddig mintegy négymilliárd dollár értékű kötelezettségvállalás érkezett – hívta fel a figyelmet.
A NATO védelmi szövetség és az marad, de készen áll és hajlandó megtenni mindent, ami az emberek védelméhez és szövetség területének biztonságához szükséges – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szövetségeseknek legalább havi 1 milliárd dollárt kellene folyósítaniuk amerikai fegyverek szállítására Ukrajnának – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Rutte nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri szintű ülése előtt tett.
A jelentés szerint Mark Rutte azt nyilatkozta, hogy a szövetségeseknek legalább havi 1 milliárd dollárt kellene biztosítaniuk Ukrajnának amerikai fegyverek vásárlására. Elmondása szerint az országok hozzájárulásai az elmúlt négy hónapban már elérték a 4 milliárdot, ami megfelel a tervezett ütemnek. „Legalább havi 1 milliárd dollárra van szükségünk, és esetleg többre is. Valószínűleg évi 15 milliárd dollárra a kritikus fontosságú amerikai fegyverekre” – hangsúlyozta.
Rutte arra számít, hogy az év végére a szövetségesek által összedobott összeg eléri az 5 milliárdot. Ez a légvédelmi rakéták és elfogó drónok, valamint a támadó rendszerek szállítását érinti. Hangsúlyozta, hogy Európa és Kanada növeli hozzájárulásait, és a stabil fegyverszállítás ma kulcsfontosságú az ukrán városok és a kritikus infrastruktúra védelmében.
Denisz Smihal védelmi miniszter december 1-jén Brüsszelben találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral, számolt be a védelmi tárca vezetője Telegramon.
A felek megvitatták a fronton kialakult helyzetet és a prioritási igényeket.
„A kulcskérdés – a légvédelem megerősítése volt. Az orosz rakéta- és drónterror elrettentéséhez további rendszerekre, valamint az azokhoz szükséges rakétákra van szükség. Külön összpontosítottunk a PURL kezdeményezés szerepére, amely kritikus fontosságú a stabil ellátás szempontjából” – jegyezte meg Smihal.
A védelmi miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna folytatja a védelmi ágazat a NATO szabványaihoz és alapelveihez való igazítását, és közös projekteket valósít meg partnereivel.
A NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint a szövetség „agresszívabb” fellépést fontolgat az Európa elleni orosz hibrid hadviseléssel, elsősorban a kibertámadásokkal, a szabotázsakciókkal és a légtérsértésekkel szemben.
Giuseppe Cavo Dragone tengernagy a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a NATO „minden lehetőséget tanulmányoz”. Az olasz főtiszt szerint az atlanti szövetség a kibertámadások ügyében jelenleg reagáló állásponton van, de gondolkodik azon, hogy ehelyett „agresszívabb vagy proaktívabb módon” lépjen fel.
Dragone az interjúban kijelentette, hogy a NATO szerint a kiberhadviselés területén egy esetleges „megelőző csapás” védelmi akciónak minősülne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez „távolabb áll” a NATO „normál gondolkodásmódjától és magatartásától”. Hozzátette viszont azt is, hogy a lehetőségek között szerepel a „velünk szemben álló fél agresszivitásához mérve agresszívabb fellépés”.
A problémát ennek jogi, hatásköri kerete jelenti, vagyis az, hogy „ki fogja mindezt végrehajtani” – mondta a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Financial Timesban hétfőn megjelent interjúban. Hozzátette: az ilyen etikai, törvényi és joghatósági ügyek miatt a NATO mozgástere sokkal korlátozottabb, mint Oroszországé.
A tengernagy kiemelte ugyanakkor, hogy sikeres a szövetség Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű légi és tengeri járőrtevékenysége, mivel ennek kezdete óta semmiféle olyan szabotázsakció nem történt a balti-tengeri térségben, mint amilyenek 2023-ban és 2024-ben sokszor előfordultak. Azokban az években ugyanis a nyugati szankciók kikerülésére létrehozott orosz „árnyékflotta” hajói a NATO feltételezése szerint számos tengeralatti kábelt elvágtak, bár Moszkva ezt tagadja.
„A Baltic Sentry kezdete óta semmi nem történt, és ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű elrettentő tevékenység hatékony” – mondta a katonai vezető. A Financial Times szerint ugyanakkor a Balti Őrszem sikere ellenére a NATO-n belül tovább élnek az aggályok, miután októberben egy finn kerületi bíróság elutasította a balti-tengeri kábelek elszakításával vádolt Eagle S nevű hajó legénysége elleni eljárás lefolytatását, arra hivatkozva, hogy a felételezett incidens nemzetközi vizeken történt és így ebben az ügyben nem alkalmazható a finn büntetőjog.
Arra a kérdésre, hogy bíróság döntése szabad kezet adhat-e a nemzetközi vizeken tevékenykedő orosz hajóknak, Elina Valtonen finn külügyminiszter a brit lapnak nyilatkozva igennel válaszolt, hozzátéve, hogy ez „gondot okozhat”. Valtonen is úgy fogalmazott, hogy a NATO vizsgálja a „rámenősebb” fellépést az ilyen ügyekben, bár hangsúlyozta, hogy „erre mindeddig nem volt szükség”.
„Hátrébb kell lépnünk egyet és elemeznünk kell, hogy az agresszornak mi a szándéka. Ezután sem szabad hisztérikusan fellépni, mivel megvannak a magunk játékszabályai, amelyekben bíznunk kell, hiszen ezek meglehetősen robusztusak” – mondta a Financial Timesnak a finn külügyminiszter.
Zelenszkij legnagyobb kihívója szerint a háború tovább fog folytatódni. Valerij Zaluzsnij arról írt, hogy Ukrajnának a NATO-csatlakozás és a nukleáris fegyverek nyújthatnak megfelelő biztonsági garanciákat.
Hosszú cikkel jelentkezett Ukrajna londoni nagykövete, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legnagyobb riválisa. Valerij Zaluzsnij a Telegraph hasábjain megjelent cikkében arról ír, hogy a háború folytatódni fog, hacsak Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz és nem kap nukleáris fegyvereket.
Az ukrajnai konfliktus 12 éve tart, a 2014-es krími inváziótól kezdve. Oroszország politikai célja kétségtelen: Ukrajna független államként való megszüntetése. Ennek megértése kell, hogy képezze az államiságunk megőrzését célzó stratégia kidolgozásának alapját – írta a cikkben Zaluzsnij, aki szerint egy elsietett béke egyértelműen Ukrajna megszűnését eredményezné.
Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, ahol egy elsietett békekötés csak pusztító vereséghez és a függetlenség elvesztéséhez vezethet – írta a nagykövet.
Ukrajna fegyveres erőinek korábbi főparancsnoka szerint, amikor Oroszország megindította támadását két stratégia volt elképzelhető. Hála az ukrán emberek hősiességének azonban az első, – azaz az ország gyors elfoglalása – meghiúsult. Így Oroszország a felőrlés taktikáját választotta.
A 2024-es és 2025-ös események – a frontvonalon elért kisebb eredmények ellenére – azt mutatják, hogy egy ilyen stratégia abszolút hatékony Oroszország politikai céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseiben – írta Zaluzsnij.
A diplomata szerint amíg Oroszország nem éri el politikai céljait, addig a háború nem fog befejeződni, még akkor sem ha Vlagyimir Putyin orosz elnök végül megszerzi Donyeck egészét. Oroszország olyan feltételeket igyekszik teremteni, amelyek lehetővé teszik Ukrajna összeomlását katonai, gazdasági és politikai fronton egyszerre – fogalmazott. Ennek Zaluzsnij szerint egy megoldása van, a megfelelő biztonsági garanciák nyújtása Ukrajna számára.
Az ilyen biztonsági garanciák magukban foglalhatják Ukrajna NATO-csatlakozását, nukleáris fegyverek telepítését ukrán területen, vagy egy nagy szövetséges katonai kontingens telepítését, amely képes szembeszállni Oroszországgal – hangsúlyozta.
Zaluzsnij ugyanakkor arra nem tért ki, hogy ezt hogyan képzelni, főleg annak fényében, hogy Oroszország már több alkalommal jelezte, hogy Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz vörös vonalnak tekinti.
Donald Tusk lengyel kormányfő emlékeztette Washingtont: a NATO-t nem elvont „béketervek”, hanem a Szovjetunió – vagyis Oroszország – agressziója elleni védelemre hozták létre – írta az rbc.ua a politikus X-bejegyzése alapján.
Tusk szerint a szövetség alapja mindig is a tagok közötti kölcsönös szolidaritás volt, nem pedig „szűk vagy önző nemzeti érdekek”. A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a logika ma is érvényes, amikor Oroszország Ukrajna ellen folytat háborút.
Úgy fogalmazott: a békefolyamat nem épülhet egyetlen állam stratégiai érdekeire, és Kijevnek joga van önállóan meghatározni kulcsfontosságú tárgyalási pozícióit. Tusk korábban már jelezte, hogy az Ukrajnáról szóló amerikai–orosz megállapodás több pontja „elfogadhatatlan Európa számára”, és a rendezés nem vezethet oda, hogy az agresszor bármit is nyereségként könyveljen el.
A NATO-t 1949-ben hozták létre a nyugati országok kollektív védelmére és a Szovjetunió jelentette fenyegetésre hivatkozva, bár akkor még nem létezett a Varsói Szerződés Szervezete és Moszkva éppen egy több lépcsős leszerelési folyamat közepén tartott.
A portál szerint az elmúlt napokban amerikai tábornokok egyeztettek az ukrán vezetéssel a béketerv sarkalatos pontjairól, miközben Kijevben politikai válság bontakozott ki egy korrupciós botrány miatt: a nemzeti korrupcióellenes hivatal szerint az Enerhoatom egyes beszállítóitól csúszópénzeket követeltek egy hálózat tagjai, amelyben magas szintű politikusok is részt vettek.
