Ukrajna behatolása az orosz Kurszk régióba legitim, és Kijev önvédelemhez való joga alá tartozik – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag német hetilapnak az orosz területre való előrenyomulásra adott első reakciójaként.
„Ukrajnának joga van megvédeni magát. És a nemzetközi jog szerint ez a jog nem áll meg a határnál” – mondta a lapnak Stoltenberg, hozzátéve, hogy a NATO-t nem tájékoztatták előzetesen Ukrajna terveiről, és nem is játszott benne szerepet.
A NATO-főitkár szerint Ukrajna kockázatot vállal az orosz területre való előrenyomulással, de Kijeven múlik, hogyan folytatja katonai hadjáratát.
„Volodimir Zelenszkij elnök világossá tette, hogy a művelet célja egy ütközőzóna létrehozása a határon túlról érkező további orosz támadások megelőzése érdekében” – mondta. „Mint minden katonai művelethez ez is kockázatokkal jár. De Ukrajna döntése, hogyan védekezik.”
Kijev augusztus 6-án jelentős határon átnyúló behatolást indított a Kurszk régióba, miközben a moszkvai csapatok folyamatosan nyomulnak a kelet-ukrajnai Pokrovszk stratégiai központja felé.
Hónapok óta kering a sajtóban Mark Rutte holland kormányfő neve, mint legesélyesebb befutó a NATO főtitkári posztjára. Annak ellenére, hogy a korábban konkurensként felmerülő észt miniszterelnök, Kaja Kallas kedden posztolta az X-en, hogy pletykának tartja a jelöltségéről szóló híreket, hetekkel ezelőtt Klaus Iohannis román elnök pedig valóban bejelentkezett a főtitkári tisztségre. Mark Rutte útját ráadásul az is nehezít, hogy személyével kapcsolatban Törökországnak és Magyarországnak is kifogása van.
Jócskán eltolódhat az új NATO-főtitkár személyének kiválasztása, mivel a legesélyesebbnek számító Mark Rutte holland kormányfő személyével kapcsolatban több NATO-tagországnak is fenntartásai vannak – erről írt az Euractiv brüsszeli lap szerdán. Annak ellenére, hogy a NATO diplomatái arra számítottak, hogy a tisztséget jelenleg betöltő Jens Stoltenberg utódját már az április eleji külügyminiszteri találkozón kiválasztják, Klaus Iohannis román elnök bejelentkezése a pozícióra lehűtötte a kedélyeket.
Az aggályok
Az Euractiv forrásai szerint a holland kormányfőnek elsősorban Törökországot és Magyarországot kellene meggyőznie.
A törökök ellenállásáról szólva felidézték, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt hónapban találkozott Ruttéval. Ezt követően a török államfő hangsúlyozta: szeretné, ha a következő NATO-főtitkár komolyabban venné a terrorizmus elleni küzdelmet, és „figyelembe venné a nem uniós szövetségesek érzékenységét.”
Magyarország kapcsán pedig Szijjártó Péter külügyminiszter szavait idézték, aki arról beszélt korábban, hogy a magyar kormány azért ellenzi a holland kormányfő főtitkárrá választását, mivel „a holland bírálta Budapest jogállamisági teljesítményét.”
A lap hozzátette, hogy Románia támogatása a saját jelöltje miatt kérdéses, míg Szlovákiában választási időszak van folyamatban. Az ellenérzések dacára azonban a lapnak névtelenül nyilatkozó diplomaták azt mondták, hogy véleményük szerint Ankara és Budapest is meggyőzhető, mivel Rutte kapcsolatban áll a vezetőkkel, Iohannist pedig nem tartják komoly jelöltnek.
Sürget az idő
A cikk emlékeztet, hogy Mark Rutte támogatói között van az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, azonban el kellene nyernie Törökország, Magyarország, Románia és Szlovákia bizalmát is. A lap kiemelte, hogy a külügyminiszterek brüsszeli találkozóján megvitatták az ügyet, egyelőre azonban nem világos, hogy a július 9-11. rendezésre kerülő washingtoni csúcstalálkozóig sikerül-e dönteni az új főtitkár személyéről.
Az Euractiv kiemelte: Jens Stoltenberg megbízatása a tervek szerint tíz év után, október 1-jén jár le. Mandátumát háromszor újították meg, többek között azért, hogy a szövetséget biztonságos kezekben tartsa Oroszország ukrajnai háborúja után.
Azzal kapcsolatban, hogy a szövetség keleti blokkjában kialakult egyfajta elégedetlenség, amiért alulreprezentáltak a szövetség döntéshozatali struktúrájában, mégis úgy tűnik, hogy a sajtóban eddig Rutte konkurenciájaként emlegetett észt kormányfő nem kér a pozícióból. Mint írták, Kaja Kallas észt miniszterelnök április 2-án az X-en közzétett bejegyzésében bejelentette: támogatja Ruttét, és pletykának minősítette azokat a híreszteléseket, amelyek „azt sugallták, hogy ő biztosan megkapja a munkát.”
Az Euractiv értesülése szerint ráadásul Rutte egyetlen támogatója sem váltott oldalt. A portálnak nyilatkozó amerikai nagykövet, Julianne Smith úgy fogalmazott: „Folyamatos vita folyik mindkét lenyűgöző vezető képzettségéről, és addig fogjuk vitatni az érveket és ellenérveket, amíg konszenzusra nem jutunk.”
A diplomata ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha legkésőbb a washingtoni csúcsig rendeződne a NATO-főtitkár személyének kérdése.
Klaus Iohannis román államfő bejelentette kedden, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét.
Iohannis azt mondta: a két évtizede NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját tízéves államfői tevékenységének tapasztalataira alapozva pályázza meg a védelmi szövetség főtitkári tisztségét.
Bejelentésében egyebek mellett arra hivatkozott: a „gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának” jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.
Klaus Iohannis az elnöki hivatal honlapján közvetített videonyilatkozatát évfordulós visszatekintővel kezdte. Kiemelte: húsz éve vonták fel Románia zászlaját a NATO brüsszeli székháza előtt. Hozzátette: azóta a 75 éve alakult védelmi szövetség alapértékei – a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása – jelentették az iránytűt, amely a valódi demokrácia megerősítése felé vezette Romániát.
Bár szerinte a románok számára a NATO-tagság biztonságérzetet jelent, úgy vélekedett, a szövetség keleti szárnyának megerősítése életbevágó fontosságúvá vált, amióta bebizonyosodott, hogy Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára.
Felidézte: első román államfői mandátumát azzal kezdte, hogy kötelezettségvállalást fogadtatott el a parlamenti pártokkal a védelmi kiadások emeléséről a GDP 2 százalékára, az ukrajnai háború kezdete óta pedig Románia már a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeget fordít védelmi képességeinek erősítésére. Úgy értékelte: ebben a bonyolult helyzetben Románia a stabilitás és a biztonság pillérének bizonyult a keleti szárnyon.
A román elnök szerint a NATO-nak is szüksége van a megújulásra, küldetésének átértékelésére, és ebben hasznos lehet annak a térségnek a – történelmi ismeretekre támaszkodó – jobb megértése, amelynek a biztonságát most felborította az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború.
Iohannis második elnöki megbízatása december végén jár le. A román médiában már régóta folynak a találgatások arról, hogy milyen fontos európai uniós vagy NATO-tisztséget tud Bukarest kialkudni számára.
Bár a kormánykoalíció pártjai eldöntötték, hogy előrehozzák szeptemberre az év végén esedékes elnökválasztást, Iohannis – az EU vagy a NATO vezetésében történő szerepvállalás felől érdeklődő újságírói kérdésre válaszolva – még kedden is azt állította: nem áll szándékában lerövidíteni elnöki mandátumát.
A román elnök Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a NATO-főtitkári tisztségért. Február végén John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora már bejelentette: az Egyesült Államok támogatja, hogy Mark Rutte váltsa Jens Stoltenberget. A védelmi szövetséget tíz éve vezető korábbi norvég miniszterelnök 2024 októberéig tölti be a tisztséget.
A NATO vezetésében jelenleg is van román tisztségviselő, Mircea Geoana főtitkárhelyettes személyében, aki 2019 óta tölti be hivatalát.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
Az Egyesült Államok támogatja, hogy Mark Rutte leköszönő holland kormányfő váltsa Jens Stoltenberget a NATO főtitkári tisztségében – közölte csütörtökön John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora.
A NATO jelenlegi főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg 2024 októberéig tölti be a tisztséget, miután 2023 nyarán további egy évvel meghosszabbították a megbízatását. Az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta a NATO főtitkára.
Stoltenberg utódjának többek között olyan kihívásokkal kell megbirkóznia, mint a NATO-tagállamok Ukrajnának nyújtott támogatásának fenntartása, ügyelve arra, hogy a katonai szövetség ne sodródjon bele közvetlenül a konfliktusba.
Kirby beszélt arról is, hogy Irán jelentős mennyiségű drónt, irányított bombát és tüzérségi lőszert szállít Oroszországnak. Ugyanakkor – mint mondta – Washingtonnak még meg kell állapítania, hogy Terherán ballisztikus rakétákat is átadott-e.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora egyben közölte, hogy a napokban újabb szankciókat vetnek ki az Iránra, illetve gyors és kemény választ ígért, amennyiben Teherán ballisztikus rakétákat is elad Moszkvának.
Kirby a gázai övezeti háború kapcsán szót ejtett arról is, hogy Brett McGurk, az amerikai elnök közel-keleti főtanácsadója építő jellegű megbeszéléseket folytatott Izraelben és Egyiptomban. Hangsúlyozta: Washington továbbra is elkötelezett egy megállapodás mellett, amelynek keretében a palesztin szélsőségesek elengednék túszaikat harctevékenységek megszakításáért cserébe.
Mark Rutte volt holland kormányfő nem zárja ki, hogy induljon a NATO főtitkári posztjáért, amely szerinte „nagyon érdekes” pozíció.
Rutte a novemberi választás után távozni készül a holland belpolitikából, miután júliusban összeomlott a kormánya. Korában azt mondta, nem érdeklődik egy olyan nagy nemzetközi szervezet vezetése iránt, mint a NATO, emlékeztetett a Politico. Szombaton azonban azt nyilatkozta a Den Haag FM rádiónak, hogy ez a poszt „lehetőséget kínálna arra, hogy néhány évig jelen legyek a nemzetközi színpadon a drámai globális változások időszakában. De nagyon nagy az esélye annak, hogy – tekintettel a politikai támogatásra – ezt a posztot egy európai nő kapja, ami szintén nagyon jó lenne” – idézte szavait az Euronews.
Az Ukrajna elleni orosz támadás megváltoztatta a NATO-t, és a tagállamok számításait is, hogy kinek kellene vezetnie a szervezetet, amelynek főtitkári posztja politikailag érzékenyebbé és fontosabbá vált, mint korábban volt, emlékeztetett a Politico.
Jens Stoltenberg 2014 óta irányítja a szervezetet, és nyáron beleegyezett, hogy a háború miatt 2024 októberéig a posztján marad.
Rutte, aki Európa egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő kormányfője, több pozícióval kapcsolatban is felmerült, a NATO-főtitkári posztot is beleértve.
Több tagállam kormánya jelezte azonban, hogy ideje lenne nőt választani a posztra, bár egyelőre még nincs olyan jelölte, aki megszerezte volna a szükséges támogatást. Korábbi brit sajtóértesülések szerint Washington Ursula von der Leyent szeretné látni a poszton.
Rutte egyelőre csak annyit mondott, hogy nem kezd személyes kampányba a kinevezésért.
The Netherlands will continue to support Ukraine in the face of continued Russian aggression, as much and for as long as necessary. The devastating situation in Israel and Gaza will not divert our attention away from Ukraine. The existential need to push back against Russian… pic.twitter.com/o1CCW3gKQp
