Az atlanti szövetség június végén tartja szokásos éves csúcsértekezletét Hágában, ahol már az új amerikai elnök is jelen lesz, oldalán Hegseth védelmi miniszterrel.
Az ilyen váltások önmagukban is fontosak, mert itt lehet leginkább megismerni az új szereplők személyét, véleményét és akaratát. A Trumppal való találkozó annyiban baljósnak tekinthető, hogy az új elnök már megválasztása előtt jelezte rendkívül magasra helyezett mércéjét a NATO-val szemben.
A volt elnök már kampánya kezdetén megjegyezte, hogy egy orosz támadás esetén nem nyújtana segítséget olyan tagállamnak, amely nem teljesítette pénzügyi kötelezettségeit a szervezet felé. Ezt annak ellenére mondta, hogy kijelentése nem vág egybe a NATO kollektív védelmi doktrínájával, amely nem támaszt ilyen követelményt egy megtámadott szövetséges esetében.
A későbbiekben Trump azzal a követeléssel állt elő, hogy a nemzeti GDP eddig 2 százalékban meghatározott védelmi arányát emeljék ötre. Ez az elvárás gyakorlatilag teljesíthetetlen a legtöbb európai kormány számára, amelyek jelezték is, hogy az Unió és a nemzeti gazdaságok jelenlegi helyzete nem bír el egy ilyen erőfeszítést.
Egy hipotetikus forgatókönyv szerint, ha Moszkva megtámadja őket, Trump „bátorítani fogja” Oroszországot, „hogy azt tegyen, amit csak akar”. Ez alól a NATO keleti szárnya számít némileg kivételnek, élén Lengyelországgal. Ezek a tagországok közvetlen célpontjai lennének egy esetleges orosz eszkalációnak, ezért Varsó védelmi költségvetés már elérte a GDP 3,9%-át, és a balti államok is törekednek szuverén haderejük jelentős erősítésére. Litvánia, Észtország és Lettország is átlépte már a bűvös 2 százalékot.
Litvánia védelmi minisztere, Dovilė Šakalienė asszony például büszkén jelentette, hogy országa megalapította első teljes felszereltségű szárazföldi hadosztályát, amivel nem minden nyugati hatalom büszkélkedhet.
Eközben a nyugat-európai hatalmak erős elmaradásban vannak, és továbbra is tény, hogy az Egyesült Államok többet fordít védelmi célokra, mint európai partnerei együttvéve. Az amerikai nyomást érzékeli Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki újra megerősítette, hogy az európai tagoknak növelniük kell védelmi ráfordításaikat.
„Muszáj lesz többet költenünk a védelmünkre… be kell látnunk, hogy az egy évtizede kitűzött 2 százalékos cél ma már nem elég. Az orosz fenyegetés távolinak tűnhet, de nem az […] és a partvonalat orosz hajók, és nagy hatótávolságú bombázók fenyegetik” – mondta a főtitkár.
A katonai elemzők szerint a hagyományos fegyverkezés mellett extrém módon megnövelheti a kiadásokat a hibrid hadviselés elleni védekezés, amibe a kibertámadások, a tengeri kábelek szaggatása vagy a dezinformációs kampányok is egyre nagyobb szerepet játszanak, ami újabb többletköltségeket zúdít a védelmi szervezet nyakába.
Mindezeket tetézi az a terjedő nyugtalanság, hogy ígéretével szemben Donald Trump nem lesz képes gyors békét teremteni az ukrajnai háborúban, ami megint csak a fokozott további költségek felé mutat a NATO terhére.
Az Egyesült Államok és a NATO készen áll az újabb találkozóra Oroszországgal az Ukrajna körüli feszültség csökkentéséről az elkezdett diplomáciai párbeszéd részeként – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál szombaton az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonos megbeszélést tartott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Oroszország-NATO Tanács január 12-i ülése utáni lépésekről. A partnerek egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok és a NATO készen áll arra, hogy ismét tárgyaljon Oroszországgal, és elkötelezett a diplomáciai erőfeszítések és a kölcsönös párbeszéd folytatása mellett.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei egységesek abban, hogy a diplomáciai útján haladnak, és felszólítják Oroszországot, hogy tegyen azonnali lépéseket az Ukrajna ellen folytatott agressziójának enyhítésére.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és a NATO készen áll az újabb találkozóra Oroszországgal az Ukrajna körüli feszültség csökkentéséről az elkezdett diplomáciai párbeszéd részeként – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál szombaton az amerikai külügyminiszté...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1642244400
[modified] => 1642243544
)
[title] => Az USA és a NATO készen áll a tárgyalások folytatására Oroszországgal Ukrajnáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37879&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37879
[uk] => 37884
)
[crid] => bey5821
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 37880
[image] => Array
(
[id] => 37880
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/rus-nato.jpg
[original_lng] => 63741
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/rus-nato-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/rus-nato-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/rus-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/rus-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/rus-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/rus-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/rus-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1642238462:2
[_thumbnail_id] => 37880
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2526
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_bfac0e553c44160fb38c0ba6f7f14786] =>
[_oembed_time_bfac0e553c44160fb38c0ba6f7f14786] => 1642586223
[_oembed_84cf9e1470c1bc5dcf8691ebe61c4284] =>
[_oembed_time_84cf9e1470c1bc5dcf8691ebe61c4284] => 1657030028
[_oembed_4b74ed47c7bd442a0c0143e4d55af497] =>
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Két év elteltével megtartott tárgyalásokon nem könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket, de pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó volt elkötelezni magát a párbeszéd mellett a NATO-val – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a NATO-Oroszország Tanács ülését követően szerdán.
Stoltenberg az orosz diplomaták, köztük Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes és Alekszandr Fomin az orosz védelmi tárca miniszter-helyettese részvételével folytatott tanácsülést követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a felek őszinte és direkt megbeszélést folytattak az ukrán határon kialakult feszültségről és az európai biztonsági helyzetről.
„Nem volt könnyű megbeszélés, de rendkívül fontosnak bizonyult, ugyanis a résztvevők kifejezték „a párbeszéd folytatása iránti elkötelezettségüket, egy mindkét fél számára megfelelő megoldás érdekében” – mondta. A főtitkár hangsúlyozta, hogy jelentős különbségek vannak a NATO-szövetségesek és Oroszország között, és az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket „nem lesz könnyű áthidalni”. Pozitív jelnek nevezte azonban, hogy az összes NATO-szövetséges és Oroszország egy asztalhoz ült, és érdemi témákkal foglalkozott. Moszkva ugyanakkor azt is világossá tette, hogy még „nem áll készen” állandó, rendszeres ülések megtartására – tájékoztatott. „Azt javasoltam Moszkvának, hogy tartsunk rendszeres megbeszéléseket, egyebek mellett az európai rakétarendszerek jövőjéről, de Oroszország időt kért a válaszadásra” – fogalmazott.
A NATO továbbra is készen áll a párbeszédre Oroszországgal a témák széles köréről, ha Moszkva a politikai megoldást választja a feszültség oldására, ugyanakkor „nem kötünk kompromisszumot” az alapelveket illetően, ahogyan az európai biztonság szavatolása terén sem – húzta alá.
Tájékoztatása szerint Oroszország kérése az volt, hogy a NATO számolja fel az orosz határhoz közelében telepített rakétaelhárító rendszereket, és ne vegyen fel új tagokat. A NATO ugyanakkor felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből és tartsa tiszteletben Ukrajna önállóságát és területi egységét. A NATO továbbá azt kérte Oroszországtól, hogy a korábbi megállapodásoknak megfelelően katonai tevékenységét végezze átlátható módon.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg megerősítette: a NATO „ajtaja nyitva áll”, ami azt jelenti, hogy minden európai országnak joga van szabadon és önként dönteni arról, hogy mely szövetséghez, vagy szerződéshez kíván tartozni. Oroszország nem szólhat bele abba, ha Ukrajna csatlakozni kíván a NATO-hoz – szögezte le.
Stoltenberg visszautasította azt az állítást, hogy a katonai szövetség bővítése „agresszív lépésnek” számítana, és kijelentette: a NATO nem köt kompromisszumot azt illetően, hogy mely ország kíván csatlakozni a katonai szövetséghez.
Végezetül arra figyelmeztetett, hogy „valós veszélye van egy új fegyveres konfliktus kialakulásának Európában”, de hozzátette: a NATO „megtesz mindent, hogy megakadályozza” minden ilyen forgatókönyv megvalósulását. Hozzátette ugyanakkor: a NATO kész megerősíteni katonai erejét a keleti tagországokban, ha Oroszország ismét erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Két év elteltével megtartott tárgyalásokon nem könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket, de pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó volt elkötelezni magát a párbeszéd mellett a NATO-val - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a NATO-Oros...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1642015560
[modified] => 1642009841
)
[title] => Stoltenberg: pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó volt elkötelezni magát a párbeszéd mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37606&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37606
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 37607
[image] => Array
(
[id] => 37607
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/stoltenberg22.jpg
[original_lng] => 61485
[original_w] => 774
[original_h] => 435
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/stoltenberg22-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/stoltenberg22-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/stoltenberg22-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/stoltenberg22.jpg
[width] => 774
[height] => 435
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/stoltenberg22.jpg
[width] => 774
[height] => 435
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/stoltenberg22.jpg
[width] => 774
[height] => 435
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/stoltenberg22.jpg
[width] => 774
[height] => 435
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1642002506:10
[_thumbnail_id] => 37607
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1978
[_oembed_0345bd323af9be40bad5a2050a5128a2] =>
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Fontosak az Oroszországgal folytatott tárgyalások, mert Európában fennáll a fegyveres konfliktus veszélye, és a NATO mindent megtesz ennek elhárítása érdekében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán a médiának Brüsszelben, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a NATO-főtitkár hangsúlyozta: „valóban fennáll egy új konfliktus veszélye Európában. Ezért annyira fontosak az Oroszországgal való találkozók.” Kiemelte: „mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk ezt a konfliktust. Ezért küldünk egyértelmű jelzést Oroszországnak, hogy készek vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, megnevezni az aggodalmaink egész listáját, amelyek a többi között rakéták telepítését érintik, hogy megelőzhető legyen egy újabb fegyveres konfliktus.”
Ugyanakkor Stoltenberg megjegyezte, a NATO továbbra is figyelmezteti Oroszországot a rá nézve súlyos következményekre, ha teljes körű offenzívát indít Ukrajna ellen. „Egyúttal jelzést küldünk Oroszországnak, hogy amennyiben erőt alkalmaz Ukrajna ellen, akkor komoly gazdasági és politikai szankciókkal kell szembenéznie. Fontos leszögezni, hogy Ukrajna a partnerünk, jóllehet nem NATO-tag” – összegezte a NATO-főtitkár.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Összeül szerdán Brüsszelben az Oroszország-NATO Tanács, a megbeszélések fő témája az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió kérdése lesz – adta hírül az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés NATO-diplomatákat idéz, akik szerint a szövetség kész tárgyalni Moszkvával a hadgyakorlatok iránti nyitottság növeléséről és a véletlen összecsapások elkerüléséről, valamint az európai fegyverzetellenőrzésről a rakéták vonatkozásában
A hírügynökség szerint az Oroszország által decemberben előterjesztett két megállapodás-tervezetben körvonalazott számos követelés elfogadhatatlan, köztük a NATO tevékenységének az 1990-es évek szintjére történő csökkentésére irányuló javaslat, valamint az új tagok felvételéről való lemondásra tett ígéret.
Ma, december 10-én tartja ülését a NATO-Ukrajna Bizottság a NATO főhadiszállásán Brüsszelben, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkár fogadja Olga Sztefanisinát, Ukrajna európai és euratlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesét – adta hírül az rbc.ua hírportál az Észak-atlanti Szövetség honlapjának közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Sztefanisina részt vesz a NATO-Ukrajna Bizottság ülésén, amelyet a NATO főtitkára vezet. A tanácskozás kezdete előtt, közép-európai idő szerint 10:45 órakor Stoltenberg és Sztefanisina közös sajtótájékoztatót tart, amit élőben közvetítenek a NATO honlapján. A 11:00 órakor kezdődő bizottsági ülés zárt ajtók mögött zajlik majd.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok küldöttségei ma tárgyalnak az Oroszország által kért biztonsági garanciákról Genfben. Az Oroszország-NATO Tanács január 12-én ülésezik Brüsszelben. Egy nappal később Bécsben tárgyalnak Oroszország, az Európai Unió és az EBESZ képviselői.
Számunkra érthetetlen, hogyan fordulhat elő, hogy Ukrajnát nem hívják meg az idei zártkörű NATO-csúcsértekezletre, és hogy miként lehet zárt NATO-csúcsot tartani, amikor Oroszország agresszív cselekményeket követ el Ukrajna és az Atlanti Szövetség tagjai ellen – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta, az ukrán fél megérti, hogy a NATO-tagországok zártkörű csúcsértekezleten akarják megvitatni a transzatlanti egység kérdéseit, de nem érti, hogyan lehetett kihagyni Ukrajnát a meghívottak közül. „Ha őszinte akarok lenni, teljességgel érthetetlen számunkra, hogyan lehet zárt NATO-csúcsértekezletet tartani, amikor Oroszország agresszív cselekményeket követ el Ukrajna ellen a fekete-tengeri régióban és az Atlanti Szövetség tagjai ellen” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a legutóbbi csehországi vizsgálatra utalt. Hangsúlyozta: „nem tudjuk megérteni, hogyan lehetett nem meghívni Ukrajnát, hogyan lehetett nem megtalálni a módját Ukrajna részvételének az idei csúcsértekezleten.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az idei NATO-csúcsértekezletet június 14-én tartják Brüsszelben. A tagállamok megvitatják a NATO-stratégiáját és a világhelyzetet. A csúcson várhatóan napirendre kerül az Ukrajna elleni orosz agresszió felerősödésének kérdése is.
Following Russian strike on Ukraine’s energy grid yesterday, we held a G7+ meeting convened by FM Hayashi and led by @SecBlinken. The energy coalition is ready to address immediate needs, prepare for the next winter season, and invest in Ukraine’s long-term energy modernisation. pic.twitter.com/9XMeGALvp3
Following Russian strike on Ukraine’s energy grid yesterday, we held a G7+ meeting convened by FM Hayashi and led by @SecBlinken. The energy coalition is ready to address immediate needs, prepare for the next winter season, and invest in Ukraine’s long-term energy modernisation. pic.twitter.com/9XMeGALvp3
Ukrajna nem vesz részt a 2021. június 14-i brüsszeli NATO-csúcsértekezleten, de mint téma szerepelni fog a megbeszéléseken – jelentette ki Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője szombaton az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva.
Az interjúban Zsovkva elmondta, hogy a brüsszeli NATO-csúcson nem vesznek részt az olyan partnerországok, mint Ukrajna, csak a tagállamok. „Azonban biztosak vagyunk abban, hogy Ukrajnát mint témát a NATO-tagok mindenképpen megvitatják” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az értekezlet záródokumentumában a tagok feltétlenül rögzítik az Ukrajnával kapcsolatos döntést.
A helyettes elnöki hivatalvezető emlékeztetett arra, néha előfordul, hogy a NATO a partnerországok bevonása nélkül tart csúcsértekezletet. Szerinte ilyen volt a 2019-es londoni és a 2009-es strasbourgi csúcs. Zsovkva ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a NATO még felülvizsgálja mostani álláspontját, és végül a partnerországok részvételével tartja meg brüsszeli csúcsértekezletét.
(vb/interfax.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna nem vesz részt a 2021. június 14-i brüsszeli NATO-csúcsértekezleten, de mint téma szerepelni fog a megbeszéléseken – jelentette ki Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1620493260
[modified] => 1620492451
)
[title] => Ukrajnát nem hívták meg a NATO-csúcsra, de Kijev nem adja fel a reményt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=23136&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23136
[uk] => 23141
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 23137
[image] => Array
(
[id] => 23137
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ihor-zsovkva.jpg
[original_lng] => 87271
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ihor-zsovkva-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ihor-zsovkva-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ihor-zsovkva.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ihor-zsovkva.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ihor-zsovkva.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ihor-zsovkva.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ihor-zsovkva.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1620483672:3
[_thumbnail_id] => 23137
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5933
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c05b0860af11569edc10504e5fd40461] =>
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
