Az ankarai NATO-csúcstalálkozó jelentős diplomáciai siker volt Recep Tayyip Erdogan török elnök számára. Ankara nemcsak megerősítette tekintélyét a Szövetségben, hanem több évnyi feszültség után esélyt kapott az Egyesült Államokkal való kapcsolatok újraindítására is, tudósított a Reuters.
A hírügynökség megjegyezte, Törökország jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a csúcstalálkozót felhasználva javítsa kapcsolatait Donald Trump amerikai elnökkel. Erdogan személyesen várta az amerikai elnököt a repülőtéren, és a csúcstalálkozó során a két politikus közötti légkör érezhetően baráti volt.
Trump többek között kijelentette, hogy kész feloldani a Törökországgal szemben elrendelt szankciókat az orosz S-400-as légvédelmi rendszerek megvásárlása után, és elismerte annak lehetőségét is, hogy amerikai F-35-ös vadászgépeket ad el Ankarának. Bár még nincs végleges döntés, ezek a kijelentések önmagukban is komoly diplomáciai jelzéssé váltak.
A Reuters információja szerint sok diplomata számára a fő feladat Trump a csúcstalálkozón való részvételének biztosítása volt. Maga az amerikai elnök azt mondta, hogy pontosan Erdogan miatt érkezett Ankarába, ami további politikai bónusz volt a török elnök számára.
Az ügynökség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Trump ígéreteinek végrehajtása ellenállásba ütközhet az amerikai kongresszusban. Az amerikai törvényhozás Törökország F-35-ös programhoz való esetleges visszatérését Ankara orosz S-400-as rendszerek megvásárlásának elutasításához köti.
Ennek ellenére a Reuters úgy véli, hogy még az ilyen politikai jelzések is jelentős sikert jelentettek Erdogan számára, aki évek óta próbálja helyreállítani a teljes értékű stratégiai partnerséget az Egyesült Államokkal.
Mark Rutte, a NATO főtitkára azt ígéri, hogy a Szövetség teljesíteni fogja tavalyi döntését, miszerint Albániában fog megtartani egy csúcstalálkozót, jelentette ki a főtitkár ankarai sajtótájékoztatóján a NATO-csúcstalálkozót követően – írta a Jevropejszka Pravda tudósítója.
A Szövetség következő csúcstalálkozójával kapcsolatos kérdésre válaszolva Rutte arról biztosított, hogy a NATO nem változtatja meg a csúcstalálkozó helyszínéről szóló döntését annak ellenére, hogy ezt hivatalos nyilatkozatban nem erősítette meg.
„A következő csúcstalálkozó Albániában lesz, ez egy Hágában meghozott döntés, de még el kell döntenünk az időpontját”, jelentette ki a főtitkár.
Július 8-án Volodimir Zelenszkij elnök Telegramon bejegyzésében közölte, Ankarában találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának keretében.
„Találkoztam Giorgia Melonival, az olasz minisztertanács elnökével. Fontos beszélgetés volt. Tájékoztattam az ukrajnai helyzetről. Oroszország nem hagyja abba városaink és közösségeink bombázását. Ma ismét ballisztikus rakétákkal csapott le, támadó drónokat indítottak” – jegyezte meg az ukrán államfő.
Zelenszkij és Meloni a ballisztikus rakéták európai fejlesztésével kapcsolatos közös munka kilátásait is megvitatták.
„Beszéltünk a légvédelmi rendszerek rakétáinak szükségességéről, és nagyon számítunk a támogatásra. Olaszország alapvetően mindig segít megvédeni az életet” – összegezte az elnök.
Az Ankarában július 7-8-án megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó platformként szolgálhat az Ukrajna elleni orosz háború befejezési módjainak megvitatására – számolt be az rbc.ua hírportál az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Donald Trump amerikai elnök szerdán, az ankarai NATO-csúcstalálkozón találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – erősítette meg újságíróknak Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője. Az AP hírügynökség szerint egy névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai tisztviselő azt nyilatkozta, hogy Trump sürgősen véget akar vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának. Az amerikai elnök pontosan a befejezés módjait tervezi megvitatni Zelenszkijjel.
Ugyanez a tisztviselő hozzátette, hogy az ankarai tárgyalások után Trump várhatóan felveszi a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz diktátorral. Külön-külön beszélt telefonon Zelenszkijjel és Putyinnal az előző nap. Mindkét vezető gratulált az amerikai elnöknek országa függetlenségének 250. évfordulójához.
Zelenszkij a megbeszélés után elmondta, hogy a felek megvitatták a fronton kialakult helyzetet. Beszámolt a „háború befejezésének valós kilátásairól” is, és megjegyezte, hogy a párbeszéd a NATO-csúcstalálkozón folytatódni fog. A hívás után a Kreml közölte, hogy Trump megerősítette, hajlandó előmozdítani az ellenségeskedés gyors beszüntetését és a háború békés megoldásának keresését.
Miután Oroszország hétfő éjjel hatalmas erejű csapást mért Kijevre, Andrij Szibiha külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna fő üzenete a NATO-csúcstalálkozó résztvevőinek az, hogy védjék meg az ukrán gyermekeket az orosz ballisztikus rakétáktól – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a külügyminiszter X közösségi oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha közölte, hogy legalább 11 ember halt meg a Kijev ellen végrehajtott orosz támadásban, amelyhez több mint 20 ballisztikus rakétát használtak fel. „Védjük meg az ukrán gyerekeket az orosz ballisztikus terrortól! Nincs ennél sürgetőbb feladat. Ez a fő üzenetünk a NATO-csúcstalálkozónak ezen a héten. Miközben a világ vezetői Ankarába tartanak, szeretném, ha azt hallanák, amit a kijevi családok ma este hallottak” – hangsúlyozta. Szerinte a Kreml urának, Vlagyimir Putyinnak az ankarai csúcstalálkozó résztvevőinek küldött üzenete egyszerű: „ballisztikus rakétákkal fog célba venni alvó gyerekeket, és folytatja a gyilkolást, ameddig csak tudja”.
„Hogyan fognak reagálni a Szövetség vezetői? A gyenge lépések ideje lejárt. Csak arra fogják ösztönözni Moszkvát, hogy folytassa és terjessze a terrort Ukrajna határain túl is. Az ankarai csúcstalálkozó legerőteljesebb eredményének Ukrajna azon képességének megerősítésének kell lennie, hogy megvédje gyermekeinket az orosz ballisztikus terrortól. Valódi lépésekre van szükségünk” – hangsúlyozta Szibiha.
Ezzel összefüggésben a külügyminiszter megjegyezte, hogy Ukrajnának elfogó rakétákra van szüksége a Patriot rendszerekhez. „Több ezer ilyen rakétát tárolnak raktárakban szerte a világon, potenciális fenyegetések esetére. De az ukrajnai fenyegetések nem potenciálisak! Az orosz rakéták minden héten embereket ölnek. Jelenleg Ukrajna az egyetlen ország a világon, amely minden héten ballisztikus támadásoknak van kitéve. A terror elleni védekezés eszközeinek itt kell lenniük. És most kell megoldást találnunk a légvédelemmel kapcsolatban, nem később. Végül is számunkra az időt emberi életekben mérik” – mutatott rá Andrij Szibiha.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Miután Oroszország hétfő éjjel hatalmas erejű csapást mért Kijevre, Andrij Szibiha külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna fő üzenete a NATO-csúcstalálkozó résztvevőinek az, hogy védjék meg az ukrán gyermekeket az orosz ballisztikus rakétáktól.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1783354380
[modified] => 1783340941
)
[title] => Szibiha: a fő ukrán üzenet a NATO-csúcstalálkozónak az ukrán gyerekek megvédése az orosz ballisztikus rakétáktól
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191153&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 191153
[uk] => 191164
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 186966
[image] => Array
(
[id] => 186966
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-10.jpg
[original_lng] => 27355
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-10-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-10-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/szibiha-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783331639:8
[_thumbnail_id] => 186966
[_edit_last] => 5
[views_count] => 749
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 989377670002
[_oembed_e2852fc02630462ee6bdc61dcf7099e0] =>
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Oroszország továbbra is büntetlenül rombolja le a civil otthonokat, Ukrajna határozott döntéseket vár az ankarai NATO-csúcstalálkozótól, amelyek segítenek megállítani ezt a terrort – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint hétfő éjjel Kijevet és környékét az orosz megszállók heves tűz alá vették. Az ellenség 68 rakétát és 351 drónt vetett be. A támadás következményeinek felszámolása jelenleg is folyamatban van: a fővárosban több mint 10 helyszínen, köztük lakóépületekben is észleltek találatokat.
A támadás következményei:
Kijev: a mentőcsapatoknak 64 embert, köztük két gyermeket sikerült kimentenie. Sajnos 11 ember halálát megerősítették. A sérültek száma körülbelül 60.
Kijev megye: rakétatámadás következtében tűz ütött ki Visneve város magánszektorában, a lakosokat evakuálják, 3 halott és 16 sérült.
Mentési műveletek: összesen több mint 400 rendőr és katasztrófavédő vett részt a mentési munkálatokban.
Zelenszkij megjegyezte, hogy az ukrán védők nagy hatékonyságot mutatnak a drónok és cirkálórakéták elleni küzdelemben, de az orosz ballisztika továbbra is nehéz célpont az elfogó rakéták hiánya miatt. „Nagyon fontos, hogy a világ, elsősorban Amerika és európai partnereink az ankarai NATO-csúcstalálkozón olyan határozott döntésekkel jöjjenek ki, amelyek támogatják a légtér védelmét, és ezáltal a hétköznapi emberek életének védelmét. Amíg a Patriot rakéták a szövetségesek raktáraiban maradnak, ez csak arra ösztönzi Oroszországot, hogy folytassa a lakóépületek „meghódítását”. Az Egyesült Államoknak és Európának elegendő ereje van ahhoz, hogy megállítsa ezt a terrort” – hangsúlyozta az államfő.
Oroszország újabb nagyszabású csapásra készül Ukrajna területén, ahogy azt a friss hírszerzési adatok is bizonyítják, ezért az ukránoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a légiriadókat, a partnereknek pedig fel kell gyorsítaniuk a légvédelmi eszközök szállítását – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök jelezte, hogy az újabb csapás teljes mértékben összhangban van a Kreml alattomos taktikájával. „Ez Vlagyimir Putyin orosz diktátor szellemében történik – közvetlenül Amerika függetlenségének napja után és az ankarai NATO-csúcs előtt. Oroszország gonoszságot akar hozzáadni és embereket akar ölni. Kérem, vigyázzanak magukra, figyeljenek a légvédelmi szirénák hangjára” – hangsúlyozta.
Az államfő külön felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel a légvédelmi fegyverek szállítását, mivel minden késedelem emberéletekbe kerül, és csak a háború folytatására ösztönzi az agresszort. Hangsúlyozta, hogy a világ rendelkezik a szükséges mennyiségű és minőségű légvédelmi rendszerekkel, de ehhez a vezetők elszántságára van szükség.
„A Patriot rakétákra jelenleg nem a raktárakban, hanem a Patriot ütegekben Ukrajnában van szükség. Köszönöm azoknak, akik valóban segítenek” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij, megjegyezve, hogy ez elsősorban Amerika, valamint Európa és a világ erős országainak döntése.
A NATO sajtószolgálata közzétette a július 7-8-i csúcstalálkozó programját. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozik Mark Rutte főtitkárral, és részt vesz kulcsfontosságú eseményeken, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A program szerint a NATO-csúcstalálkozó helyi idő szerint délelőtt 10 órakor Védelmi Ipari Fórummal kezdődik. Ez egy olyan konferencia, amelyen a Szövetség, a tagállamok és partnerek magas rangú tisztviselői, az iparág vezetői, az ipar és az innováció előmozdításáért felelős tisztviselők vesznek részt, hogy megvitassák a legaktuálisabb kérdéseket. A fórumon várhatóan számos megállapodást jelentenek be a védelmi együttműködés területén.
Ankarai idő szerint 14:00-kor várhatóan rövid közös nyilatkozatot tesz Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki az ukrán küldöttséget vezeti a csúcstalálkozón.
Az állam- és kormányfők, valamint házastársaik számára estére fogadást és vacsorát terveznek, amelyen Zelenszkij is részt vesz.
Helyi idő szerint 19:45-kor pedig várhatóan megkezdődik az Ukrajna-NATO Tanács külügyminiszteri szintű ülése, amely szintén vacsora formájában zajlik majd.
Ezt követően a Szövetség tagállamainak védelmi miniszterei találkoznak az Indo-Csendes-óceáni térség országaival – Japánnal, Dél-Koreával, Új-Zélanddal és Ausztráliával.
Július 8-án hivatalos üdvözlő ünnepségeket terveznek a Szövetség tagállamainak állam- és kormányfői számára, akiket a NATO főtitkára és Törökország elnöke fogad.
11:15-kor a vezetők megkezdik az Észak-atlanti Tanács hivatalos ülését állam- és kormányfői szinten. A 15:00-kor kezdődő találkozó után Rutte sajtótájékoztatón bejelenti a csúcstalálkozó eredményeit és következtetéseit.
Lengyelország megváltoztathatja az Ukrajnával szembeni új kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos megközelítését, a NATO-csúcs előestéjén Varsó felvázolt egy olyan álláspontot, amely befolyásolhatja a szövetségesek további döntéseit – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Donald Tusk lengyel kormányfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-csúcs előestéjén Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra kérte a Karol Nawrocki államfő vezette küldöttséget, hogy tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek új pénzügyi kötelezettségeket jelentenének Lengyelország számára Ukrajnával szemben. A miniszterelnök szerint Varsóra már most is jelentős teher nehezedik, az Európai Unió keleti határa védelmének biztosítását illetően, ezért az új döntések meghozatalakor figyelembe kell venni a saját védelmi költségeit.
Tusk hangsúlyozta, hogy álláspontja nem jelenti azt, hogy megtagadná Ukrajna megsegítését. „Ez nem azért van, mert hiszem, hogy Ukrajnának nincs szüksége pénzügyi támogatásra. Úgy vélem, hogy Lengyelországnak nagyon jelentős kötelezettségei vannak az EU teljes keleti határán, és ezt mindenkinek figyelembe kell vennie” – mondta. Azt is megjegyezte, hogy az Ukrajnában zajló háború ellenére Lengyelország viseli ma az Európai Unió keleti határainak külső fenyegetésekkel szembeni védelmének fő terhét.
A NATO-csúcstalálkozót július 7-8-án tartják Ankarában. Az egyik fő téma várhatóan egy 40 milliárd eurós katonai támogatási alap létrehozása lesz Ukrajna számára. Tusk szerint a lengyel küldöttségnek figyelembe kell vennie az ország meglévő védelmi kiadásait, és óvatosnak kell lennie minden új pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatban, miközben továbbra is támogatnia kell Ukrajnát.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök részt vesz a júliusban Törökországban tartandó NATO-csúcson. Ezt a képviselőház külügyi bizottságában tartott meghallgatásokon mondta – idézi a Reuters – írta a Jevropejszka Pravda.
Rubio kijelentette, hogy a NATO-val kapcsolatos csalódottsága ellenére Trump részt vesz a találkozón.
„Az Egyesült Államok továbbra is tagja a NATO-szövetségnek, és Törökországban leszünk, hogy megvitassuk mindezen kérdéseket. Az elnök személyesen vesz részt a NATO-államfők soron következő találkozóján, ahol mindezek a pontok tisztázásra kerülnek” – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
