Hollandia arra számít, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelen lesz az április 24–26. között Hágában megrendezendő NATO-csúcstalálkozón. Caspar Veldkamp holland külügyminiszter a brüsszeli NATO-külügyminiszteri egyeztetés után hangsúlyozta: országuk arra ösztönzi szövetségeseit, hogy fokozzák Kijev támogatását és növeljék a nyomást Oroszországra – számolt be az Index.
Még túl korai lenne megmondani, hogy pontosan mi fog történni Hágában, de várakozásaink szerint Zelenszkij elnök ott lesz
– nyilatkozta Veldkamp.
Az Ukrajinszka Pravda azt írja, a miniszter figyelmeztetett, hogy elképzelhető egy olyan pont, amikor mindenki elveszíti a türelmét, mivel Oroszország elhúzza a tárgyalásokat, hasonlóan a korábbi fekete-tengeri tűzszüneti egyeztetésekhez.
Április 3-án és 4-én zajlik a NATO-külügyminiszterek brüsszeli találkozója, ami az első ilyen esemény Donald Trump Fehér Házba való visszatérése óta. A jövő héten további találkozókat tartanak, köztük az Ukrajnát támogató Készséges Koalíció védelmi minisztereinek brüsszeli ülését és a Ramstein formátumú egyeztetést.
Ukrajna felszólította a NATO-t, hogy a december 3-4-én Brüsszelben tartandó találkozón hívja meg a szövetségbe – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a brit hírszolgálat birtokába jutott a levél, amelyben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a NATO-beli kollégáihoz fordult. „Arra kérem önöket, hogy a NATO-külügyminiszterek 2024. december 3-4-i találkozójának egyik eredményeként hagyja jóvá az Ukrajna szövetségi csatlakozásra való felkérésére vonatkozó döntést” – áll levélben.
Szibiha szerint a NATO-ba való meghívás a szövetségesek megfelelő válasza lesz az Oroszország által kirobbantott háború folyamatos eszkalációjára, amelynek legutóbbi demonstrációja több tízezer észak-koreai katona bevonása, valamint Ukrajna új fegyverek kipróbálásának kísérleti terepe.
Joe Biden amerikai elnök a washingtoni NATO-csúcstalálkozó záró sajtótájékoztatóján összekeverte Kamala Harrist, a regnáló kormány alelnökét és ellenfelét, a republikánus Donald Trumpot. Joe Biden nem sokkal a beszéde előtt is hasonló hibát követett el: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nevezte.
Joe Biden amerikai elnök ismételten nagyot bakizott, ezúttal a NATO-csúcs végén válaszolt újságírói kérdésekre, ami után fel akarta konferálni Ukrajna vezetőjét, de tévedésből „Putyin elnöknek” nevezte Zelenszkijt.
„Hölgyeim és uraim, Putyin elnök” – mondta Biden, majd néhány másodperc után eszmélt és gyorsan visszalépett a mikrofonhoz, hogy javítsa magát, mielőtt Zelenszkij átvette volna azt.
„Putyin elnök? Zelenszkij elnök úr! Annyira arra koncentrálok, hogy legyőzzem Putyint” – szabadkozott Biden, majd Zelenszkij ezután viccesen megjegyezte: „Én jobb vagyok”.
Joe Biden a csúcstalálkozó után, már egyedül tartott sajtótájékoztatóján is bakizott: rögtön az első kérdésre a saját alelnöke, Kamala Harris nevét cserélte fel kihívója, Donald Trump nevével.
A regnáló elnök egy újságírói kérdésre válaszolva ugyanis ismét nagyot hibázott és összekeverte ellenfelét, Donald Trumpot, valamint Kamala Harrist, a jelenlegi kormányzat alelnökét.
„Nem választottam volna Trump alelnököt alelnöknek, ha úgy gondolnám, hogy nem alkalmas az elnöki posztra” – fogalmazott Joe Biden, majd anélkül, hogy kijavította volna magát, folytatta a választ.
"I wouldn't have picked Vice President Trump to be vice president, if she's not qualified to be president." Holy Shit pic.twitter.com/xJNWRylXJp
Biden bakijai a lehető legrosszabbkor jött számára, alkalmasságával kapcsolatban ugyanis a június 27-én rendezett elnökjelölti vitát követően komoly kételyek merültek fel. A hivatalban lévő elnök többször szemmel láthatólag belezavarodott a saját mondandójába, amelyet az öregedés látványos jeleként értelmeztek nem csak kritikusai, de támogatói is.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Több gazdasági együttműködést is köthet egymással Ukrajna és Magyarország. Szijjártó Péter egy akciótervet adott át ukrán kollégájának a washingtoni NATO-csúcson. Az egyeztetések új határátkelők megépítéséről, a Tisza-híd felújításáról, új vasúti összeköttetésekről, illetve az energia terén valósítana meg közös projekteket.
Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának, amelyben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, különleges gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot – tájékoztatott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban. A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva arról számolt be, hogy előző nap ukrán kollégájával tárgyalt nagyjából egy órán keresztül, amelynek során átadott egy akciótervet is.
Rámutatott, hogy ebben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, a határ két oldalán különleges beruházási, gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot.
Új határátkelők megépítésére, a Tisza-híd felújítására és új vasúti összeköttetésekre tettem javaslatot, továbbá arra is, hogy az energia terén is vonjuk szorosabbra az együttműködésünket, mert nyilvánvaló, hogy ha két szomszédos ország együttműködik, az az energiabiztonságot kölcsönösen tudja javítani – sorolta.
„Az oktatási és a humán együttműködés tekintetében is ennek a fokozására tettem javaslatot. Úgyhogy reméljük, hogy ez az új, a kapcsolatainkat más fejlődési keretbe helyező akcióterv létre fog tudni jönni” – tette hozzá. Illetve azt közölte, hogy ukrán hivatali partnere tanulmányozni fogja a magyar akciótervet, s visszaküldi majd a javaslatait.
Szijjártó Péter arról is beszélt az előző napi tárgyalásai tükrében, hogy a kijevi kormány nagyra becsülte az előző heti magyar–ukrán csúcstalálkozót.
Világosan látszik, hogy az álláspontok a háború tekintetében a háborúzó felek között nagyon messze állnak egymástól. Az is világos, hogy másként tekintünk a tűzszünet és a béketárgyalások lehetőségére – szögezte le.
„Szóval itt még nagyon sok munkát kell végezni annak érdekében, hogy valóban eljussunk a békéig, de dolgozni kell rajta, mert amit mondunk hetek óta, az sajnos napról napra bebizonyosodik, mert nagyon súlyos, nagyon durva eszkalációs kockázat néz ki” – folytatta.
„A háborús események egyre brutálisabbak a fronton, ami nyilván a következménye annak, hogy egyre több fegyver van a frontvonal mindkét oldalán. Ha azok a fegyverek ott vannak, akkor be is vetik őket egymással szemben, s látjuk a kegyetlen következményeket, akár a gyermekkórházat ért támadást, az ember szíve megszakad” – mondta.
Valamint az eszkaláció súlyos veszélyére is figyelmeztetett, hangsúlyozván, hogy ezt és az újabb brutális eseményeket a háború mielőbbi lezárásával lehet elkerülni.
„Minél előbb lesz tűzszünet, annál kevesebben halnak meg, minél előbb lesz tűzszünet, annál kevesebb brutalitás tud megtörténni a frontvonalon” – fogalmazott.
A miniszter végül arra is kitért, hogy ukrán kollégájával megállapították, hogy az ukrán európai uniós csatlakozási tárgyalások megindulása egyfajta új fejezetet nyit a két ország együttműködésében, hiszen Kijev az EU előtt vállalta a magyar nemzeti közösség elvett jogainak helyreállítását.
„Ez innentől kezdve már formálisan sem csak egy kétoldalú kérdés, hanem európai kérdéssé vált, mert az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló keretdöntés, amelyet az Európai Unió hozott, tartalmazza ezt a kitételt” – húzta alá.
„Innentől kezdve nekünk Brüsszelben folyamatosan ezt kell számon kérni, erre kell figyelni, hogy a nemzeti közösség jogait adják vissza. Ez viszont megadja a lehetőséget arra, hogy kétoldalú keretben egy új megállapodást kössünk a két ország közötti együttműködés olyan szintű fejlesztéséről, amely jó Ukrajnának, jó a magyaroknak” – összegzett.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Öt új stratégiai légvédelmi rendszerrel látják el Ukrajnát a következő egy év során. Biden újból elmondta, hogy Oroszország semmiképpen nem nyerheti meg ezt a háborút, és a cél az, hogy Ukrajna szabad és független ország maradjon.
Joe Biden bejelentette, hogy a NATO-tagországok öt új stratégiai légvédelmi rendszerrel látják el Ukrajnát, miközben a vezetők megkezdték a NATO-csúcstalálkozót Washingtonban. A szövetség jelenlegi célja, hogy Ukrajna visszafordíthatatlanul rálépjen a NATO útjára. Az új védelmi rendszerről szóló ígéret egy nappal azután érkezett, hogy halálos rakétacsapást mértek egy kijevi gyermekrákkórházra.
Ukrajna több száz további elhárító egységet kap a következő évben, ezzel segítve a légvédelmet orosz rakétákkal szemben – nyilatkozta az amerikai elnök. Biden szerint Vlagyimir Putyin az ukrajnai konfliktus 2022-es kitörése előtt azt hitte, hogy a NATO össze fog omlani, de „ma erősebb, mint valaha volt”.
Ukrajna szabad és független ország marad. Oroszország nem fog győzni – mondta Biden a NATO-csúcstalálkozón. Zelenszkij késő éjszakai beszédében arra buzdította az Egyesült Államok politikai vezetőit, hogy ne várják meg a novemberi elnökválasztás eredményét, erőteljesen lépjenek fel országa megsegítésére. „Mindenki a novembert várja. Az amerikaiak, Európa, a Közel-Kelet, az egész világ a novembert várja. Igazából Putyin is erre vár” – idézte az ukrán elnököt a The Guardian.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Itt az ideje kilépni az árnyékból, erős döntéseket hozni, nem várni novemberre – nyilatkozta Zelenszkij. A közepes hatótávolságú Patriot és SAMP/T légvédelmi rendszerek mellett az Egyesült Államok és szövetségesei azt mondták, hogy több tucat rövidebb hatótávolságú taktikai rendszert bocsátanak Ukrajna rendelkezésére, köztük az amerikai-norvég gyártmányú NASAMS-t, az Egyesült Államokban gyártott Hawks és Iris rendszereket, és német Gepard rakétákat.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Németország és az Egyesült Államok a két fő ország, amely ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását. A francia államfő szerint a washingtoni csúcstalálkozón sem születik döntés a kérdésben, valamint, hogy Németország talán még az Egyesült Államoknál is szkeptikusabb Kijev NATO-kilátásaival kapcsolatban.
[type] => post
[excerpt] => Öt új stratégiai légvédelmi rendszerrel látják el Ukrajnát a következő egy év során. Biden újból elmondta, hogy Oroszország semmiképpen nem nyerheti meg ezt a háborút, és a cél az, hogy Ukrajna szabad és független ország maradjon.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720626420
[modified] => 1720615413
)
[title] => Új légvédelmi egységeket ígért Biden Ukrajnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121231&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121231
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121233
[image] => Array
(
[id] => 121233
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-2.jpg
[original_lng] => 78268
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-2-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720604613:12
[_thumbnail_id] => 121233
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 710
[_oembed_2db861919cfa739349b1af76541a6697] =>
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
A NATO-csúcson jó hírek várnak Ukrajnára a légvédelem megerősítésével kapcsolatban, többek között a Kijev által kért hét Patriot rendszert illetően.
Julianna Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete elmondta, hogy a washingtoni NATO-csúcson Ukrajna pozitív híreket kaphat a légvédelemmel kapcsolatban, többek között a Patriot rendszereket illetően – írja a Holosz Ameriki.
„Friss hírek lesznek a légvédelmet illetően. Áprilisban az ukránok hét Patriot rendszert kértek a NATO-tól. És erre nagyon pozitív választ kapunk a következő napokban” – mondta Smith.
Megjegyezte, hogy „nagyszerű hét lesz” Washingtonban. És arra szólított fel, hogy kövessék „az Ukrajnának, a NATO-szövetségeseknek szóló konkrét bejelentéseket, valamint a védelmi gyártásról, a fenntarthatóságról és a kiberbiztonságról szóló híreket”.
A nagykövet a pénzügyi kötelezettségeket illetően kijelentette, „Ukrajna és Moszkva egyértelműen meg fogja érteni, hogy mi, transzatlanti partnerek nem vonulunk vissza sehova”.
Smith megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó során előkészítik Ukrajna számára a tagság felé vezető hidat.
„Hogy ez mit jelent? Azt jelenti, hogy a szövetség bejelenti, hogy átveszi az Ukrajnába érkező segélyek koordinátori szerepét, valamint az ukrán erők kiképzését, amelyet jelenleg mindannyian végzünk” – mondta a nagykövet.
Ugyanakkor megerősítette, hogy „a Szövetség most, 2024 júliusában nem adja át Ukrajnának a NATO csatlakozásra vonatkozó meghívót”.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Az amerikai elnök a keddi NATO-csúcson nemcsak Ukrajna támogatását, hanem saját újraválasztását is be akarja biztosítani. A demokrata donorok után azonban már az Egyesült Államok katonai szövetségesei is attól tartanak, hogy Bidennek nincs helye a Fehér Házban.
Joe Biden amerikai elnök elmeállapotán csámcsog a június végén tartott választási vita óta a média és a lakosság, pártja legnagyobb támogatóiról nem is beszélve. Az erről szóló viták pedig az e heti NATO-csúcstalálkozóra is átterjedtek, ahol a szövetségeseknek élőben is szembesülniük kell azzal, hogy az USA vezetője nem képes a kormányzásra.
A The New York Times hétfőn arról számolt be, hogy a Fehér Házat az utóbbi időben többször is meglátogatta egy Parkinson-kórra szakosodott neurológus – sokak szerint ez egy újabb bizonyíték Biden hanyatló kognitív képességeire és arra, hogy az öregedő elnöknek vissza kellene lépnie a demokrata választási kampányból.
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára azonban egy hétfői sajtótájékoztatón nem volt hajlandó megerősíteni a hírt: Kezelték-e az elnököt Parkinson-kórral? Nem. Kezelik-e jelenleg Parkinson-kórral? Nem, nem kezelik. Szed-e gyógyszert Parkinson-kórra? Nem. Ezek mind álhírek, Joe Biden egészséges – szögezte le a szóvivő. Ezt háziorvosa, Kevin O’Connor is megerősítette egy levélben, amelyben a látogatást „éves vizsgálatnak” nevezte.
Maga az elnök is dacosan reagált a vádakra, hogy elmeállapota egyre bizonytalanabb. A Morning Joe című kábeltelevíziós hírműsorban hétfőn meglepetésszerűen betelefonáló Biden azt mondta, hogy frusztrálják azok a felhívások, amelyek arra szólítják fel, hogy vonuljon vissza az elnökválasztási versenyből egy másik demokrata jelölt javára.
Emellett hozzátette, hogy bárki kihívhatja őt a jelöltségért az augusztusi pártkonvención, ha úgy gondolja, hogy a szavazók támogatnák.
Nem indulnék újra, ha nem lennék feltétlenül meggyőződve arról, hogy én vagyok a legalkalmasabb személy arra, hogy 2024-ben legyőzzem Donald Trumpot. Volt egy demokrata jelölési folyamat, és a választók világosan és határozottan mellém álltak – olvasható Biden párttársainak írt levelében.
A Nyugat vezetőjének hanyatló mentális egészsége azonban nem elhanyagolható ügy, és az erről szóló aggodalmak – valamint azok Biden által megígért elhessegetése is központi szerepet kaphat a kedden kezdődő NATO-csúcson.
A szövetség 75. évfordulójának megünneplésén túl a háromnapos találkozó legfontosabb témája az ukrajnai háború, valamint a világszínpadon növekvő kínai befolyással szembeni fellépés lesz. A találkozót megelőzően Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár bejelentette, hogy 43 milliárd dolláros segélycsomagot nyújt Kijevnek, ami a korábbi csomagokhoz képest jelentős visszaesés, és a jövőben várhatóan tovább csökken.
Biden értelmi képességei és az erre épülő választási esélyei óriási hatással lehetnek az Ukrajnának szánt támogatásokra és a NATO céljaira a következő években, ugyanis
Donald Trump republikánus elnökjelölt már korábban leszögezte, hogy újraválasztása esetén elzárná az amerikai pénzcsapot.
A Fehér Házba visszaköltöző Trump valószínűleg visszatérne a 2020 előtti stratégiájához, és Kína befolyásának csökkentésére fókuszálna, fokozatosan hátat fordítva a pénznyelővé vált orosz–ukrán háborúnak, valamint az amerikai támogatást követelő európai szövetségeseknek, akiktől előző ciklusa során már megkövetelte, hogy erősítsék meg saját védelmüket.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai elnök a keddi NATO-csúcson nemcsak Ukrajna támogatását, hanem saját újraválasztását is be akarja biztosítani. A demokrata donorok után azonban már az Egyesült Államok katonai szövetségesei is attól tartanak, hogy Bidennek nincs helye a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720615800
[modified] => 1720603956
)
[title] => Már a NATO-szövetségeseket is foglalkoztatja Biden elmeállapota
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121213&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121213
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121215
[image] => Array
(
[id] => 121215
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-harris.jpg
[original_lng] => 58640
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-harris-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-harris-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-harris-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-harris.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-harris.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-harris.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/biden-harris.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720593237:12
[_thumbnail_id] => 121215
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 710
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2db861919cfa739349b1af76541a6697] =>
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
A NATO alapításának 75. évfordulós megemlékezésével hivatalosan is megkezdődött a védelmi szövetség csúcstalálkozója Washingtonban.
A 32 tagország állam- és kormányfői, valamint a NATO-főtitkára helyi idő szerint kedden kora este a Mellon Auditoriumban gyűlt össze, ahol 1949 júliusában aláírták az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization – NATO) alapító okmányát, az Észak-atlanti Szerződést.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepségen rámutatott, hogy a NATO nemcsak a legsikeresebb és legerősebb, de egyben a történelem leghosszabb ideje fennálló szövetsége is, ami szándékolt választások és nehéz döntések eredménye.
A jelen időszakról szólva kifejtette, hogy nincsenek költségmentes lehetőségek Oroszországgal a szomszédban, valamint nincsenek kockázatmentes eshetőségek egy háború idején. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a legnagyobb költsége és kockázata annak lenne, ha Oroszország győzne Ukrajnában.
Az esemény végén Joe Biden, amerikai elnök a NATO ősszel leköszönő főtitkárának átadta az Elnöki Szabadság Érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A Balti-tenger térségére vonatkozó, tengeri aknákkal kapcsolatos együttműködésben állapodott meg kilenc NATO-tagállam – Németország, Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia – kedden Washingtonban az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozója előtt.
A résztvevők szándéknyilatkozatot írtak alá „az elrettentő fegyverként” szolgáló tengeri aknák közös beszerzéséről, illetve kölcsönös karbantartásáról.
„Nagyon hatékony módját jelentik egy agresszor elrettentésének, illetve rendkívül jelentős képességet képviselnek egy esetleges orosz agresszió tekintetében” – hangsúlyozta Boris Pistorius német védelmi miniszter az érintett államok találkozóján arra utalva, hogy a Balti-tenger térsége lehetséges gócpontja lehet egy konfliktusnak Oroszországgal. „A beszerzés elrettentés” – húzta alá a tárcavezető.
„Nemrég láthattuk, hogy Oroszország miként próbálja kiterjeszteni területi vizeit Kalinyingrád körül. Mindannyian kétségbevonhatatlanul világossá tettük, hogy nem fogjuk engedni az ilyen törekvéseket” – tette hozzá Pistorius egy májusi incidensre utalva, amelynek során Észtország orosz határőröket vádolt navigációs bóják eltávolításával a Narva határfolyó észt részéről.
A tájékoztatás szerint az együttműködés résztvevői egy finn gyártmányú tengeri aknarendszert terveznek beszerezni.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Keddtől csütörtökig Washingtonban tartják a NATO jubileumi csúcstalálkozóját a szervezet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az idei találkozó ugyanakkor számos más okból is kiemelt figyelmet érdemel, elsősorban azért, mivel a találkozó hosszú távon is meghatározhatja a tagországok politikáját az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A háború kitörése óta eltelt két év folyamán a 2022-es madridi és a 2023-as vilniusi csúcstalálkozókon számos olyan döntés született, amelyek a kollektív Nyugat Ukrajna-politikája pilléreinek tekinthetők. 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörésének évében fogadta el a szervezet új stratégiai koncepcióját, a madridi koncepciónak is nevezett NATO-doktrína alapelveit a 2022. június 29-én tartott gyűlés zárónyilatkozatában is rögzítették. 2022-ben döntöttek a többnemzetiségű hadtestek felduzzasztásáról, illetve a NATO keleti határára – elsősorban Romániába és Lengyelországba való – telepítéséről, a magas készültségű, gyorsreagálású erők létszámának növeléséről, 40 ezer főről 300 ezer főre, valamint a védelmi képességek növelését célzó felszerelés és nehézfegyverzet telepítéséről is, elsősorban a légvédelmi és rakétavédelmi képesség megerősítését szem előtt tartva.
Továbbá döntés született a szövetséges reakciós hadtest megalakításáról, illetve a NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi programjának a bővítéséről is többek között. Jens Stoltenberg idén utolsó alkalommal vezeti a szervezet csúcstalálkozóját, mivel októbertől új főtitkár, a júniusban megválasztott Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök veszi át a szövetség vezetését. A július 9. és 11. között Washingtonban megrendezésre kerülő jubileumi NATO-csúcs egyik kulcskérdése Ukrajna csatlakozása lesz a szervezethez. Ezzel kapcsolatban a The New York Times írt arról, hogy a szövetség hidat építhet a csatlakozás felé.
A legfontosabb téma: Ukrajna
Nyilvánvalóan a központi téma egyértelműen az ukrajnai háború, és tulajdonképpen ez határozza meg a jelenlegi stratégiai döntéseket is – mondta el Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a hirado.hu azon kérdésére, miszerint milyen folyamat rajzolódhat ki az előző két, a madridi és a vilniusi csúcstalálkozók döntéseinek fényében. Hozzátette:
Látható az a tendencia, hogy a NATO–Oroszország-versengés a szövetség politikáját alapvetően fogja meghatározni.
A szakértő külön említést tett bizonyos stratégiai döntésekről – ide tartozik szerinte Svédország és Finnország felvétele a szövetségbe –, amelyek a NATO keleti szárnyának megerősítését szolgálják. Az elemző kifejtette: a Vilniusban és Madridban hozott döntések alapvetően arra irányulnak, hogy fokozzák a NATO-országok közötti erőfeszítéseket, elsősorban Oroszországgal mint közvetlen fenyegetéssel és Kínával mint kihívással szemben.
Az előző két csúcstalálkozón már szóba került az indiai–csendes-óceáni térség kérdése, amelyre a NATO fokozott figyelmet szeretne fordítani az elkövetkező időszakban. A nyugati országok regionális törekvéseivel kapcsolatban már Kína is megszólalt, a pekingi vezetés szerint az Egyesült Államok a NATO csendes-óceáni változatának létrehozásán fáradozik. A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint hangsúlyos az amerikai jelenlét a térségben, és a NATO szövetségesekkel közösen Washington az euroatlanti és a csendes-óceáni térséget próbálja összehangolva kezelni, és egy egységes szövetségi rendszert létrehozni.
A szakértő szerint ennek a folyamatnak Kína felemelkedése az egyik legfontosabb oka: Washington ugyanis szeretné elérni, hogy – hasonlóan az Oroszországgal konfrontálódó európai NATO-országokhoz – a távol-keleti és óceániai vezető országok is fokozzák védelmi készültségüket, csak éppen Peking vélt vagy valós befolyásnövekedésével szemben. Az Egyesült Államok fontos térségbeli szövetségeseiként többek között Japánt, Ausztráliát – Washington és Canberra egyaránt tagjai az AUKUS-szövetségnek – Dél-Koreát és Tajvant tarthatjuk számon.
[type] => post
[excerpt] => Keddtől csütörtökig Washingtonban tartják a NATO jubileumi csúcstalálkozóját a szervezet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az idei találkozó ugyanakkor számos más okból is kiemelt figyelmet érdemel, elsősorban azért, mivel a találkozó ho...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720525920
[modified] => 1720519180
)
[title] => Hosszú távon is meghatározhatja a tagállamok ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáját a jubileumi NATO-csúcs
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121116&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121116
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121117
[image] => Array
(
[id] => 121117
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[original_lng] => 1698094
[original_w] => 1182
[original_h] => 743
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720508380:12
[_thumbnail_id] => 121117
[_edit_last] => 12
[views_count] => 860
[_oembed_2db861919cfa739349b1af76541a6697] =>
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
