A NATO nem küldi a csapatait Ukrajna területére, de a szövetség országai vállalták az ukrán hadsereg kiképzését – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „A NATO a kezdetektől fogva kijelentette, hogy támogatja Ukrajnát. Valóban sok támogatást nyújtottunk Ukrajnának. Mi a NATO-ban egyetértettünk abban, hogy ki fogjuk képezni az ukrán hadsereget.”
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a szövetség nem részese a konfliktusnak. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába – tette hozzá. „A NATO mindig hangsúlyozza, hogy nem vagyunk részesei a konfliktusnak. Ezért nem küldjük a csapatainkat Ukrajnába” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Jens Stoltenberg kérjen bocsánatot vagy mondjon le, ha Ukrajnába akarnak menni harcolni menjen ő vagy Emmanuel Macron – mondta vasárnap Matteo Salvini olasz helyettes miniszterelnök, a Liga jobboldali párt főtitkára, elfogadhatatlannak nevezve az Oroszország elleni támadás felvetését.
A Liga vezetője szombat este reagált Jens Stoltenberg kijelentéseire, miszerint a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.
„Őrültség azt gondolni, hogy fiainkat meghalni küldjük Ukrajnába, vagy a mi fegyvereinket használni arra, hogy Oroszországban öljünk” – fogalmazott a római kormány politikusa.
Hozzátette: „ha harcolni akarnak menni Ukrajnába, menjen Stoltenberg, Emmanuel Macron és az összes bombázgató, aki háborút akar. (Stoltenberg) az én nevemben is beszél, mivel a NATO-t képviseli, kérjen bocsánatot vagy mondjon le. Az olasz nép semmilyen mandátummal nem hatalmazta fel arra, hogy Oroszországba menjen lőni”.
Mint mondta, veszélyes az, aki újfajta fegyverekről nyilatkozik, melyekkel egy másik országot kell célba venni és máshol kell embereket megölni. „Kezdettől fogva segítséget nyújtunk Ukrajnának katonai, gazdasági, humanitárius támogatással, befogadva a háború elől menekülő nőket és gyerekeket” – fejtette ki.
Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto hangsúlyozta, hogy Stoltenberg egy szervezetet vezet, és bármilyen állásfoglaláshoz a NATO-tagállamok vezetőinek szavazata szükséges.
„Stoltenberg véleménye legitim, de jelenleg hibának számít a drámai feszültség fokozása. Segítsünk Ukrajnának védekezni a harmadik világháború kirobbanása elkerülése érdekében, és hagyjunk nyitva lehetőséget a minél előbbi béke megteremtésére” – nyilatkozta Crosetto, a jobboldali kormánypárt Olasz Testvérek (FdI) politikusa.
Antonio Tajani külügyminiszter azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött olasz fegyvereket az országon belül kell felhasználni. „A NATO tagjai vagyunk, minden döntést testületileg kell meghozni” – hangsúlyozta Tajani, a kormánypárti Hajrá Olaszország (FI) vezetője.
Az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom elnöke, Giuseppe Conte volt olasz miniszterelnök azt mondta: „Álljatok le! Egyenesen a harmadik világháborúba vezettek minket!”
A baloldali Demokrata Párt (PD) nevében az európai parlamenti jelölt Domenico Tarquinio, a L’Avvenire katolikus napilap volt főszerkesztője kijelentette: nem bízom olyan urakban, mint Stoltenberg, nem hiszek neki és nem bízom benne jobban, mint Putyinban.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetség tagállamai nem terveznek részvételt az Oroszország elleni háborúban Ukrajna területén – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság emlékeztetett, hogy Anders Fogh Rasmussen, a szövetség korábbi főtitkára május 14-én felszólította a kelet-európai NATO-tagországokat, hogy használják a földi légvédelmi eszközeiket az Ukrajnát célzó orosz rakéták és drónok lelövésére. Stoltenberg elutasította az ötletet. „Nem leszünk részesei a konfliktusnak” – mondta. Szerinte a feladat az, hogy „megakadályozza, hogy ez a háború teljes háborúvá alakuljon Oroszország és a NATO között Európában”.
A NATO-főtitkár különbséget tett a fegyverellátás, a kiképzés és a katonai akció között is. „Kiképzést folytatunk, fegyvert és lőszert biztosítunk Ukrajnának, de közvetlenül nem veszünk részt a NATO területéről az Ukrajna feletti légi háborúban vagy Ukrajna területén. Ez egy teljesen más dolog” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
A NATO mélyebb ukrajnai beavatkozására, benne csapatok küldésére vonatkozó francia törekvés növekvő elfogadást nyer az európai szövetségesek körében – jelentette ki Benjamin Haddad, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője, akit szerdán idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap.
A francia külpolitikai viták egyik vezető hangjának számító Haddad a múlt héten az észtországi Lennart Meri Konferencián beszélt a Newsweek-nek arról, hogy a NATO-nak és az Európai Uniónak „rá kell borítania az asztalt” Vlagyimir Putyin orosz elnökre több mint két év háborút követően.
Macron legutóbbi felvetéseivel – írja az amerikai hetilap – arra törekszik, hogy visszahozza a „stratégiai kétértelműséget” a Nyugat részéről, kibillentve Moszkvát egyensúlyából azzal, hogy nem harci szerepet vállaló NATO-csapatokat telepítene Ukrajnába. A vonatkozó javaslatot ugyan szinte azonnal elutasította az Egyesült Államok, az mégis szerzett néhány támogatót Európában, különösen az orosz határ mentén található államok soraiban.
Haddad úgy fogalmazott, hogy a mélyebb NATO-elkötelezettségre való törekvés, beleértve a csapattelepítést is, „egyértelműen” lendületet kap. „Érdekes volt látni, hogy az első pár napban mindenki azt mondta, hogy Franciaország elszigetelt álláspontjáról van szó” – tette hozzá.
A francia politikus úgy vélekedett, hogy az azóta eltelt időben vezető európai döntéshozók kezdték el támogatni vagy legalábbis nyíltan megvitatni a felvetést. Mint mondta, ezek soraiban van Petr Pavel cseh elnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Gabrielius Landsbergis litván külügyi tárcavezető.
„Ez fontos, mert ezek elsővonalbeli országok” – hangsúlyozta Haddad. „Ezek olyan országok, amelyek sokáig bizalmatlanok voltak Párizs, illetve Berlin irányában” – tette hozzá.
„Túl sok időt töltünk azzal, hogy eszkaláció miatt aggódunk, miközben Oroszország az, amely elmérgesíti a helyzetet” – hangoztatta a francia politikus, mondván: a nyugati országoknak találékonyabbnak kell lenniük, hogy miként tudják különböző módon segíteni a kijevi vezetést, ideértve szárazföldi csapatok esetleges telepítését is.
„Jelenleg rengeteg ukrán katona állomásozik a Fehéroroszországgal közös határon elejét veendő egy lehetséges inváziónak északról” – hívta fel a figyelmet Haddad. „A nyugati csapatokat a határra telepíthetnénk egyfajta drótakadályként, ahogy az a balti államokban és Lengyelországban is van, ezzel felszabadítva ezeket az ukrán erőket, hogy a frontra mehessenek” – tette hozzá.
„Persze mindezt összehangoltan kell csinálni. Egyetlen ország sem tudja ezt önmagában megtenni” – emelte ki Haddad.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „rendkívül veszélyes provokációnak” nevezte azt a fejleményt, hogy az ukrán elnök honlapján megjelent egy petíció, amely európai és amerikai csapatok behívását követeli. Hangsúlyozta, hogy a NATO-országoknak a „terepen” történő, közvetlen beavatkozása az ukrajnai konfliktusba „potenciálisan hatalmas veszélyt hordoz magában”.
A Newsweek emlékeztetett, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek nemrég adott interjújában ismételten több segítséget sürgetett a kijevi vezetés nyugati támogatóitól.
„Ez akarat kérdése” – hangoztatta. „De mindenki ugyanazt a szót mondja, amely hasonlóan hangzik minden nyelven, azt, hogy mindenki tart az eszkalációtól. Mindenki hozzászokott már ahhoz a tényhez, hogy ukránok halnak meg, ez pedig nem eszkaláció számukra” – fűzte hozzá.
Haddad a legutóbbi háborús fejleményekről szólva aggodalmát fejezte ki.
„Már egy ideje aggodalmat keltő (a helyzet). Olyan Oroszországot látunk, amely fokozza agresszióját, iparát teljes egészében hadigazdaságra állította át, és úgy vélem, hogy eközben mi elmaradunk a válaszunkkal Európában, de az Egyesült Államokban is” – húzta alá Haddad.