Az Egyesült Államok feloldott egy olyan kulcsfontosságú korlátozást, amely Ukrajna nyugati szövetségesei által szállított bizonyos nagy hatótávolságú rakéták használatára vonatkozik.
Ez pedig lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy fokozza az oroszországi célpontok elleni támadásokat – jelentette szerdán a Wall Street Journal amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva.
A Ria Novosztyi szemlézte lap arról ír, hogy Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának nyilvánosan nem bejelentett döntése azt követően született, hogy az ilyen csapások koordinálására vonatkozó hatáskört Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter átadta az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának főparancsnokának, Alexus Grynkevich tábornoknak, aki a NATO európai közös erőit is vezeti.
Ukrajna bővíti az együttműködést a NATO-val a hírszerzés és a nagy hatótávolságú csapások terén, Nagy-Britannia már részt vesz az Oroszország elleni műveletekben Washington kérésére – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy az Egyesült Államok új hírszerzési információkkal látja el Ukrajnát, hogy drónokkal és nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérhessen az orosz energetikai infrastruktúrára, növelve ezzel Washington szerepét a háborúban – közölték a megbeszéléseket ismerő források.
Egy ilyen támogatás segíti Kijevet jobban feltérképezni Oroszország légvédelmi rendszerét és megtervezni a csapásmérő útvonalakat. Emellett növeli Ukrajna meglévő nagy hatótávolságú fegyvereinek hatékonyságát, és hasznos lehet új fegyverek szállítása esetén.
Bár végleges döntés még nem került nyilvánosságra, Donald Trump elnök utasította az ügynökségeket, hogy készüljenek fel a hírszerzési információk megosztására, amit egy fehér házi tisztviselő „döbbenetes hangulatváltozásnak” nevezett Trump belső körében.
Ugyanakkor az amerikai vezető, mint korábban is, ellenzi, hogy az adófizetők pénzét Ukrajna megsegítésére használják fel. Azt szeretné, ha a NATO-szövetségesek Washingtontól vásárolnának fegyvereket, majd maguk szállítanák azokat Kijevbe.
Volodimir Zelenszkij elnök megerősítette, hogy megbeszélést folytatott Trumppal a Tomahawk cirkálórakéták átadásának lehetőségéről, amelyek a teljes körű invázió első napjai óta Kijev legfőbb kívánságlistáján szerepelnek.
„Majd meglátjuk. Minden Trump döntésétől függ majd” – mondta Zelenszkij az Európai Politikai Közösség koppenhágai csúcstalálkozóján. Azt mondta, hogy a Trumppal folytatott találkozó „nagyon eredményes” volt.
Washington a NATO-szövetségesek Ukrajna számára nyújtott fokozott hírszerzési támogatását is szorgalmazza, a The Financial Times forrásai szerint Nagy-Britannia már most is segíti Kijevet néhány nagy hatótávolságú csapással Oroszország területén.
Feloldják a nyugati szövetségesek az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára – írja a Euronews. A döntést Friedrich Merz német kancellár jelentette be hétfőn, elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang.
Merz elmondása szerint Ukrajna most már megvédheti magát, például oroszországi katonai létesítmények megtámadásával. Egészen a közelmúltig ezt nem tudta megtenni, és nagyon kevés kivételtől eltekintve nem is tette meg – tette hozzá.
A német kancellár a nyugati döntést szembeállította az orosz háborús katonai hadmozdulatokkal, aminek keretében „Oroszország teljesen könyörtelenül támad polgári célpontokat, városokat, óvodákat, kórházakat és idősotthonokat bombáz”, miközben szerinte Ukrajna ilyeneket nem tesz. Friedrich Merz azt is elárulta, többek között ezért találkozott a brit, a francia és a lengyel vezetőkkel május 10-én Ukrajnában.
Ugyanakkor hozzátette, az Ukrajnával folytatott jövőbeni fegyverszállítási tárgyalásokat bizalmasan kezelik. A döntés előzménye, hogy Friedrich Merz kancellári beiktatása előtt jelezte, visszavonja elődje, Olaf Scholznak azt a döntését, amivel Berlin megtiltotta Ukrajnának, hogy Taurus cirkálórakétákkal támadjon orosz területeket.
A német kancellár mostani bejelentésével pedig a Kijev legfontosabb szövetségeseinek számító vezető nyugati hatalmak egyöntetűen felsorakoztak az év elején leköszönt Biden-adminisztráció tavaly novemberi, súlyos háborús eszkalációt magában hordozó döntéséhez, amikor engedélyezték a mélységi orosz célpontok támadását ATACMS és Storm Shadow cirkálórakétákkal a kjievi vezetés számára.
