Nagy-Britannia katonai repülőgépeket vezényel a közel-keleti térségbe az izraeli–iráni konfliktus fellángolása nyomán – közölte szombaton Keir Starmer brit miniszterelnök.
Starmer, újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a brit kormány készenléti intézkedésként katonai eszközöket, köztük repülőgépeket telepít a térségbe.
A brit miniszterelnök nem válaszolt közvetlenül a kíséretében lévő újságírók kérdésére, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódik-e az Izrael ellen indított iráni drón- és rakétatámadások elhárításába. Starmer kijelentette: ezek műveleti döntések, amelyek a helyzet alakulásától függnek, ezért ő nem kíván pontos részletekbe belemenni ebben az ügyben.
David Lammy brit külügyminiszter szombaton az X portálon közzétett rövid, részletek nélküli nyilatkozatában közölte, hogy telefonon beszélt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, akit nyugalomra intett.
Nagy-Britannia nem tervezi csapatok Ukrajnába küldését az Egyesült Államok biztonsági garanciái nélkül, az amerikai légi fedezet kulcsfontosságú feltétel – jelentette ki szombaton Keir Starmer brit miniszterelnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Starmer arra a kérdésre válaszolva, hogy London készen áll-e brit csapatokat küldeni Ukrajnába egy háború utáni békefenntartó misszió részeként az amerikaiak részvétele nélkül, hangsúlyozta: „Mindig is azt mondtam, hogy az USA részéről a védelem (légi fedezet – a szerk.) szükséges összetevő.”
Mint a brit kormányfő megjegyezte, a jövőbeli interakciót pontosan a szövetségesek közös fellépésének kontextusában látja. „Nincs okom azt hinni, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem tudna együttműködni, ahogyan azt történelmileg is tesszük hosszú éveken át” – mutatott rá Keir Starmer.
Szankciókat jelentett be kedden a brit kormány két izraeli miniszter ellen a palesztinokkal szembeni, amit London az erőszakos cselekményekre buzdító magatartásukkal indokolt. A büntetőintézkedésekhez négy másik ország is csatlakozott – írta az MTI.
David Lammy brit külügyminiszter keddi bejelentése szerint a szankciók Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági miniszterre, a Zsidó Erő nevű párt elnökére és Becalel Szmotrics pénzügyminiszterre, a Vallásos Cionisták nevű párt vezetőjére vonatkoznak.
A szankciók értelmében Bengvír és Szmotrics nem utazhatnak be az Egyesült Királyságba, és brit területen lévő pénzügyi eszközeiket zárolják.
A bejelentés után, kedd este a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatóján Hamish Falconer közel-keleti ügyekért felelős külügyi államtitkár úgy fogalmazott: veszélybe került a kétállami megoldás, sőt a palesztin területeken zajló fejlemények olyan egyállami rendszer meggyökeresedése felé vezetnek, amelyben nincsenek egyenlő jogok. Falconer a két izraeli miniszterrel szembeni szankciókról szólva úgy fogalmazott: az intézkedésekkel London „megmutatta két szélsőséges embernek”, hogy nem nézi tétlenül, ha ezek az emberek romba döntik a jövőbeni béke esélyeit.
David Lammy külügyminiszter a személyre szóló szankciókat azzal indokolta, hogy a két izraeli miniszter ismétlődő módon szélsőséges erőszakos cselekményekre és a palesztinok emberi jogainak súlyos megsértésére buzdító magatartást tanúsít. A londoni külügyi tárca a büntetőintézkedések bejelentéséhez fűzött ismertetésében azt állították, hogy szélsőséges izraeli telepesek tavaly január és idén április között több mint 1900 támadást hajtottak végre a ciszjordániai palesztin lakosság ellen.
Négy másik is ország csatlakozott
A brit kommüniké közzététele után közös közleményt is kiadtak a brit, a kanadai, az ausztrál, az új-zélandi és a norvég kormány külügyminiszterei. Ez az öthatalmi állásfoglalás leszögezi, hogy a ciszjordániai izraeli telepesek erőszakos cselekményei palesztin civilek halálát okozták, és egész közösségeket űztek el lakóhelyeikről.
A közös közlemény is kiemeli, hogy Itamár Bengvír és Becalel Szmotrics, a szankciókkal sújtott két izraeli miniszter szélsőséges erőszakos cselekményeket szít a palesztinok ellen és a palesztin lakosság emberi jogainak súlyos megsértésére buzdító retorikát alkalmaz. Az Egyesült Királyság mellett a kommünikét aláíró másik négy ország is bejelentette, hogy szankciókat léptet érvénybe Bengvír és Szmotrics ellen.
London az utóbbi időszakban többször is jelezte, hogy szankcióktól sem riad vissza Izraellel szemben a Gázai övezetben és Ciszjordániában kialakult helyzet miatt. Keir Starmer brit miniszterelnök a minap londoni hivatalában fogadta II. Abdalláh jordániai királyt, és a találkozón úgy fogalmazott, hogy ha Izrael nem hagy fel az újabb gázai katonai offenzívával, és nem szünteti meg a Gázának szánt humanitárius segélyszállítmányok bejuttatását akadályozó korlátozásokat, akkor a britek és partnerei „konkrét válaszintézkedéseket tesznek”.
A múlt hónap második felében a brit, a francia és a kanadai kormány közös közleményben ítélte Izrael újabb gázai hadműveleteit. Abban a kommünikében is az szerepelt, hogy a három ország „konkrét válaszlépéseket tesz”, ha Izrael nem állítja le az új gázai katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyszállítmányok bejuttatásának korlátozásait.
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek, és a szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan nem tértek haza.
Sir Richard Knightont, a Nagy-Britanniai Királyi Légierő parancsnokát választották a Védelmi Vezérkari Főnökké, ami az ország legmagasabb katonai pozíciója. Erről a BBC számolt be saját forrásaira hivatkozva.
Várhatóan Sir Tony Radakin admirálist váltja majd, aki 2021 novembere óta tölti be a pozíciót.
A kinevezés hivatalos bejelentésére várhatóan a királyi eljárások befejezése után, a következő napokban kerül sor.
A brit védelmi minisztérium ugyanakkor túlzásnak nevezte a hírt. A minisztérium megjegyezte, hogy a kinevezési eljárás folyamatban van, és minden bejelentést a szokásos módon tesznek közzé.
Sir Richard 2023 júniusától vezeti a Királyi Légierőt (RAF). Ezt megelőzően, 2019 és 2022 között a Védelmi Vezérkari Főnök helyettese volt.
A vezetőváltásra a kormány azon tervei közepette került sor, hogy a GDP 2,3%-áról 2,5%-ára, 2027-re pedig 3%-ára növelje a védelmi kiadásokat.
John Healy védelmi miniszter hétfőn a parlamentben azt nyilatkozta, hogy több milliárd fontot fognak befektetni, hogy Nagy-Britannia „háborús készenléti” üzemmódba kerüljön, válaszul az atomhatalmak, köztük Oroszország és Kína fenyegetéseire.
Nagy-Britannia idén 350 millió fontot (472 millió dollárt) fektet be, hogy 100 000 darabra növelje az Ukrajnának szállított drónok számát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a brit védelmi minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint az elmúlt évben Nagy-Britannia több mint 10 000 drónt szállított Ukrajnának. Több tízezer drónt már leszállítottak, hogy teljesítsék a jelenlegi pénzügyi évre kitűzött 100 000 drónos új célt.
„A rekordösszegű, 350 millió dolláros drónbefektetés Ukrajnának az idei 4,5 milliárd fontos (6,08 milliárd – a szerk.) brit katonai támogatás része” – tette hozzá a brit védelmi tárca.
A minisztérium azt is megjegyezte, hogy a mai ramsteini találkozón John Healy brit védelmi miniszter további 247 millió font (333,75 millió dollár) elkülönítését jelenti be az ukrán fegyveres erők kiképzésére az Interflex program keretében.
Keir Starmer brit miniszterelnök nagy változásokat jelentett be Skóciában tartott hétfői beszédében: az Egyesült Királyság háborús készültségre áll át, és gyorsabb ütemben tervezi fejleszteni védelmi képességeit. A kormányfő szerint a világ változik, és nem hagyhatják figyelmen kívül az Oroszország jelentette veszélyt.
Keir Starmer három fő célt fogalmazott meg Skóciában. Először is az Egyesült Királyság háborús készültségre áll át, ami szerinte a legjobb módja annak, hogy elrettentsék a támadókat. Ehhez magasabb fizetéseket adnak a katonáknak, és erősebb tartalékos hadsereget építenek ki. Másodszor a NATO-t szeretnék megerősíteni – Starmer szerint Nagy-Britannia akarja a legnagyobb segítséget nyújtani a szövetségnek, amióta az létezik. Harmadszor pedig gyorsabban fejlesztenék az új fegyvereket és technológiákat.
A BBC szerint a kormány már bejelentette a konkrét terveket is: hat új lőszergyárat építenek, drónokat felvonultató hibrid hadiflottát hoznak létre, és 12 új tengeralattjárót építenek az Egyesült Államokkal és Ausztráliával közösen. Ezenfelül további 15 milliárd fontot fektetnek egy nukleáris rakétaprogramba. Starmer közölte, a fentiek megvalósításban 100 százalékig biztos.
A védelmi költségvetés GDP-arányos 3 százalékra emelése körül azonban vita alakult ki. John Healey védelmi miniszter a The Timesnak azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy ez 2034-re megtörténik, Starmer viszont nem vállal határidőt addig, amíg nem tudja megmondani, hogyan finanszírozzák.
A tervek jelentős költségvetési nyomást jelentenek. Ros Atkins, a BBC elemzője rámutatott: a védelmi kiadások növelése más területeket is érint. Az öregedő társadalom (a 65 év felettiek aránya 1948 óta megduplázódott), a 100 milliárd font feletti éves kamatfizetések és a pandémia óta 47 százalékkal megnövekedett egészségügyi támogatások mind nyomást gyakorolnak az államháztartásra.
Kemi Badenoch konzervatív pártvezető kritizálta a terveket, míg a liberális demokraták túl lassúnak tartják a 3 százalékos védelmi költségvetés elérését.
Az Egyesült Királyság májusban Ausztrália partjainál vízre bocsátotta az európai haditengerészetek által valaha üzemeltetett legnagyobb vezető nélküli tengeralattjárója, az Excalibur prototípusát.
Nagy-Britannia csütörtökön aláírta az indiai-óceáni Chagos-szigetek fennhatóságának Mauritius részére történő átengedéséről szóló megállapodást, amely London szerint biztosítja az Egyesült Királyság biztonsága szempontjából létfontosságú, a legnagyobb szigeten, Diego Garcián működő brit–amerikai támaszpont jövőjét.
Keir Starmer brit kormányfő hangsúlyozta, hogy a támaszpont létfontosságú a brit terrorellenes műveletek, illetve a hírszerzés szempontjából is, és a hazai biztonság alapját képezi. Kemi Badenoch, az ellenzéki konzervatívok vezetője azonban úgy fogalmazott, hogy nem kellene fizetni a brit terület átadásáért Mauritiusnak.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok csaknem hat évtizede titkos egyezményt kötött arról, hogy London a Chagos-szigetek kétezer lakóját elszállítja a szigetcsoportról, közvetlen irányítása alá veszi a szigeteket Indiai-óceáni Brit Területek néven, és nem engedélyezi a jórészt Mauritiusra áttelepített egykori lakosok visszatérését.
A szigetcsoport legnagyobb tagja, Diego Garcia a hidegháború idején, illetve az öbölháborúk alatt is alapvető stratégiai szerepet töltött be, és amerikai B–52-es hadászati bombázók is állomásoztak ott. London és a mauritiusi kormány tavaly októberben jutott egyezségre arról, hogy Mauritius kiterjesztheti szuverenitását a Chagos-szigetek egészére, köztük Diego Garciára.
Az egyezmény Nagy-Britanniának is felhatalmazást ad 99 évnyi kezdeti időszakra a támaszpont feletti szuverén jogok gyakorlására
A támaszpontra vonatkozó lízingszerződés további 40 évvel meghosszabbítható, vagyis a megállapodás potenciálisan 139 évre biztosíthatja a Diego Garcián működő támaszpont feletti brit fennhatóságot. Nagy-Britannia évente átlagosan 101 millió font lízingdíjat fizet majd a bázis után. A megállapodás szerint Mauritius visszatelepítheti a chagosiakat a Chagos-szigetekre, de nem Diego Garciára.
Nagy-Britannia kedden új, széles körű szankciókat jelentett be Oroszország katonai, energetikai és pénzügyi ágazatai ellen, fokozva ezzel a Moszkvára gyakorolt nyomást az Európai Unióval összehangoltan – áll a brit kormány honlapján.
A brit külügyminisztérium közleménye szerint a szigetország a hétvégén történt ukrán városok elleni orosz dróntámadásokat követően hozta meg az új szankciókat. A brit tájékoztatás szerint az új intézkedések az orosz fegyverrendszerek – köztük az Iszkander rakéták – ellátási láncát, a Kreml által finanszírozott információs műveleteket és olyan pénzügyi intézményeket céloznak, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat.
Az új brit szankciók 46 olyan pénzügyi intézményt is sújtanak, amelyek London szerint segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, köztük a St. Petersburg Currency Exchange nevű vállalatot és az orosz bankokat biztosító Orosz Betétbiztosítási Ügynökséget.
Tizennyolc további hajó került fel a szankciós listára, amelyeket a nyugati korlátozások kijátszására és az orosz nyersolajexport fenntartására használt orosz „árnyékflotta” részeként nevezett meg a brit külügyminisztérium. A flottával kapcsolatban álló személyek is érintettek, köztük egy brit állampolgár is, aki London szerint hajókat és személyzetet toborzott. Szankcionálják a Social Design Agency nevű, tavaly már intézkedés alá vont csoport minden divízióját, mert London orosz dezinformációs szervezetnek minősítette, mivel állításuk szerint megpróbáltak tüntetéseket szítani európai országokban.
Kijev és nyugati partnerei egy átfogó nemzetközi csúcstalálkozót fontolgatnak, hogy előmozdítsák a tűzszünetet és hosszú távú békét teremtsenek Oroszország ukrajnai háborújában – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az elképzelés szerint Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok, az Európai Unió tagjai és Nagy-Britannia is részt vennének az egyeztetésen.
A Reuters értesülései alapján a találkozóra akár napokon vagy heteken belül is sor kerülhetne, és olyan semleges helyszínek, mint Törökország, a Vatikán vagy Svájc jöhetnek szóba házigazdaként. A bejelentés különösen időszerű, mivel az ukrán elnök a hétfői napon kétszer is beszélt az amerikai elnökkel, Donald Trumppal – először Putyinnal való egyeztetése előtt, majd utána, amikor már több európai vezető is bekapcsolódott a megbeszélésbe.
Trump elnök közvetítő szerepbe lépett, és azt nyilatkozta a Putyinnal folytatott beszélgetését követően, hogy „Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a tűzszünet érdekében”.
Zelenszkij hangsúlyozta: az első beszélgetés során világossá tette Trumpnak, hogy Ukrajna számára kulcsfontosságú a tűzszünet, az Oroszország elleni szankciók fenntartása, és hogy szövetségeseik ne kössenek különalkukat Moszkvával Kijev kihagyásával. „Nagyon összpontosítok. Ez most egy kihívásokkal teli időszak számunkra” – fogalmazott.
A múlt héten Isztambulban már sor került egy közvetlen orosz–ukrán tárgyalásra az Egyesült Államok ösztönzésére. A megbeszélések azonban rávilágítottak arra, hogy a két fél békéről alkotott elképzelései továbbra is élesen eltérnek, miközben a háború immár negyedik évébe lépett.
A nemzetközi csúcstalálkozó ellenére készülnek a szankciók
Zelenszkij szerint Európa új, „erőteljes” szankciócsomaggal készül Oroszország ellen, bár részleteket nem árult el. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy sújtsa szankciókkal Oroszország bankrendszerét és energiaszektorát, ezzel csökkentve az orosz hadigépezet bevételeit.
Egy pozitív fejleményről is beszámolt: reményei szerint rövidesen sor kerülhet egy nagyszabású fogolycserére, amelyről Isztambulban már elvi megállapodás született. „Napok vagy hetek kérdése lehet” – mondta.
A közelgő csúcstalálkozó a háború kitörése óta az egyik legkomolyabb diplomáciai kísérlet lehet a konfliktus lezárására. A világ vezetői most azt latolgatják, vajon sikerülhet-e áttörni a befagyott frontvonalakat nemcsak katonailag, hanem politikailag is.
Széles körű együttműködési csomagot jelentett be Nagy-Britannia és az Európai Unió. Az egyezség számos területre kiterjed, köztük a halászatra, az utazásra, valamint a két fél közti vámok ügyére is.
A BBC New szerint az egyezség 12 évre megnyitja a szigetország tengereit az EU-s halászhajóknak, ezt a Skót Halászok Szövetségének elnöke, Elspeth Macdonald egyenesen katasztrofálisnak nevezte. Ezzel szemben az Egyesült Királyság kommunikációja szerint az új együttműködések „csökkenteni fogják az élelmiszerárakat, valamint a bürokráciát, és megnyitják a hozzáférést az Uniós piachoz is.”
Az egyezség egy másik fontos eleme lehetővé teszi majd az EU-s, valamint brit állampolgároknak, hogy a két terület közötti utazáskor úgynevezett e-útlevél kapukat használjanak, jelentősen meggyorsítva az útlevélellenőrzési folyamatot.
A két fél további tárgyalásokat folytat majd arról is, hogy hogyan támogassák a fiatalok mobilitását, tervben van például, hogy az Egyesült Királyság visszacsatlakozik az Erasmus-rendszerbe.
A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen történelmi pillanatnak nevezte az egyezséget, amely „új fejezetet nyit majd a két fél kapcsolatában.” A brit miniszterelnök, Keir Starmer azt mondta, „hölgyeim és uraim, Nagy-Britannia visszatért a világ színpadára és olyan üzleteket köt, melyek növelik a gazdaságot, és több pénzt juttatnak a dolgozó emberek zsebébe.”