Franciaország és Nagy-Britannia úgy döntött, hogy különleges missziót küld Ukrajnába az ukrán hadsereg megerősítésére – jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a BFMTV francia tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Macron közölte, hogy „francia–brit csapatot” küldenek Ukrajnába, de további részleteket nem árult el arról, hogy kik lesznek a tagjai. „Szorosan együttműködik Ukrajnával, hogy előkészítse az ukrán hadsereg jövőbeli formáját. A méret, a katonák száma és a felszerelés tekintetében” – szögezte le a francia elnök.
Ezenkívül Emmanuel Macron szerint a tervek szerint az oda küldött csapat megvizsgálja Ukrajna katonai támogatásának az igényeit.
A brit kormány 25 milliárd brit font (32 milliárd dollár) értékben fagyasztott le orosz eszközöket azóta, hogy három évvel ezelőtt Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
A 25 milliárd font értékű orosz eszközök lefagyasztása Nagy-Britanniában a „leghatározottabb szankciók következményeként történt, amelyeket Oroszország valaha is szembesült” – közölte a brit kormány.
„Szövetségeseinkkel együtt több mint 400 milliárd dollárt vontunk el Oroszországtól, ami négy évnyi orosz katonai kiadással egyenlő” – hangsúlyozta a brit pénzügyminisztérium szóvivője, Emma Reynolds.
[type] => post
[excerpt] => A brit kormány 25 milliárd brit font (32 milliárd dollár) értékben fagyasztott le orosz eszközöket azóta, hogy három évvel ezelőtt Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742850720
[modified] => 1742822213
)
[title] => Nagy-Britannia több mint 32 milliárd dollár értékben fagyasztott le orosz eszközöket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145606&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145606
[uk] => 145390
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 145391
[image] => Array
(
[id] => 145391
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-4.jpg
[original_lng] => 56904
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-4-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-4.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-4.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-4.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-4.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-4.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742815014:5
[_thumbnail_id] => 145391
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1411
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2498
[1] => 320277
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nagy-Britannia
[1] => zárolt orosz pénzek
)
)
[2] => Array
(
[id] => 145310
[content] =>
Az Egyesült Királyság kategorikusan elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök követelését, miszerint a tűzszünet idejére állítsák le a fegyverszállítást Ukrajnába, számolt be a Bloomberg.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Nagy-Britannia beleegyezhet-e Oroszország azon követelésébe, hogy abbahagyja a katonai segélyek szállítását Ukrajnának, Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnökének szóvivője, Dave Pares elutasító választ adott.
„Mindig is támogatni fogjuk Ukrajnát katonailag” – hangsúlyozta Pares.
A képviselő hozzátette, hogy az Egyesült Királyságnak az Ukrajnának nyújtott katonai segítséggel kapcsolatos álláspontja „minden forgatókönyvre” érvényes.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság elkötelezett amellett, hogy megújítsák biztonsági és védelmi kapcsolataikat, hogy hatékonyabban leküzdjék az orosz fenyegetést és támogassák Ukrajnát – olvasható David Lemmy brit külügyminiszter és Kaia Kallas, az európai diplomácia vezetője közös, a Politico kiadványban megjelent cikkében, írta a Jevropejszka Pravda. Lemmy és Kallas kiindulópontja az, hogy az európai biztonság oszthatatlan.
„Lehet, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, de ha kontinensünk biztonságáról van szó, Európa nem engedheti meg magának, hogy kevesebb legyen, mint a részeinek összege.”
Elmondásuk szerint a válság idején jött össze Nagy-Britannia és az EU, és a westminsteri új kormány és az új brüsszeli Európai Bizottság között felgyorsult az együttműködés.
„Ahhoz, hogy választ tudjuk adni, tovább kell mennünk. Ez azt jelenti, hogy modernizálni kell az EU és az Egyesült Királyság külpolitikai és biztonsági kapcsolatát, hogy maximalizálhassuk befolyásunkat egy instabil világban. Közös értékeink és érdekeink természetes stratégiai partnerekké tesznek bennünket”, írta Lemmy és Kallas.
„Prioritásunk az igazságos és tartós béke biztosítása Ukrajnában. Meg kell fékeznünk azt a fenyegetést, amelyet Oroszország egész Európára nézve jelent. Az agresszorokat soha nem lehet jutalmazni”, hangsúlyozták az EU és Nagy-Britannia vezető diplomatái.
Rámutattak Ukrajna támogatásának felgyorsítására és az Oroszországra nehezedő nyomás növelésére, ezzel párhuzamosan a védelmi kiadások növelésére és az európai védelmi ipar megerősítésére.
„A fenyegetések, amelyekkel szembesülünk, túlmutatnak a pusztán katonai jellegen. Ez a hibrid fenyegetések korszaka, álhírek özönével a sajtóban, valamint a szabotázs és a rosszindulatú hibrid támadások megnövekedésével. És itt az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közös érdekei vannak, amelyek határozottabb közös fellépésre inspirálnak”, érvelt Lemmy és Kallas.
Elmondásuk szerint az Egyesült Királyság és az EU közötti erősebb együttműködésnek továbbra is támogatnia kell a multilateralizmust és az ENSZ Alapokmányában rögzített szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
„A politikában a válságos pillanatok is kínálhatnak lehetőségeket. Túl sok a tét ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk az előttünk megnyíló lehetőségeket. A lángokban álló világban az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonsági és védelmi együttműködés új korszaka elengedhetetlen országaink és népeink biztonságának megőrzéséhez”, összegezték a brit és az európai diplomácia vezetői.
A „készségesek koalíciójának” tegnapi virtuális találkozóján több mint 10 ezer fős békefenntartó misszió terve körvonalazódott – jelentette a Sunday Times magas rangú kormányzati forrásokra hivatkozva.
A beszámoló szerint a kezdeményezést több ország is támogatja, jóval többen, mint az eredetileg csapatokat ajánló három állam. A legnagyobb hozzájárulás továbbra is az Egyesült Királyságtól és Franciaországtól várható.
Egy katonai forrás úgy nyilatkozott, hogy a békefenntartók létszáma „kényelmesen meghaladja majd a 10 ezer főt”.
Emmanuel Macron francia elnök egyértelművé tette, Kijev jogosult dönteni arról, hogy békefenntartó csapatokat küldjenek-e Ukrajnába, és ez nem Moszkva hatásköre. Macron a francia sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott:
„Ukrajna független állam. Ha úgy dönt, hogy szövetséges erők jelenlétét kéri a területén, azt nem Oroszországnak kell jóváhagynia”
A francia elnök és a brit Sir Keir Starmer vezeti azt az úgynevezett „készségesek koalícióját”, melynek célja, hogy békefenntartó alakulatokat állomásoztassanak Ukrajnában a jövőbeni békemegállapodás biztosítása érdekében.
Macron kifejtette, egy ilyen misszió keretében „országonként néhány ezer katonát” helyeznének ki stratégiailag fontos helyszínekre, s azt is jelezte, hogy több európai és Európán kívüli ország is érdeklődik a részvétel iránt.
Donald Trump megsértődött Nagy-Britanniára, miután III. Károly király találkozott Ukrajna elnökével a vidéki rezidenciáján. Erről a Daily Mail számolt be washingtoni diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A lap értesülései szerint Trump munkatársai világossá tették a brit tisztviselők számára, hogy a brit király és az ukrán vezető közös fényképei miatt Trump úgy érezte, „kevésbé fontosnak” tartják.
Erre válaszul a britek elmagyarázták Trump munkatársainak, hogy nem lehet megmondani a királynak, kivel találkozhat és kivel nem.
Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton az európai vezetők online találkozójának ad otthont, a tanácskozás fő témája Ukrajna lesz, a találkozó a legutóbbi Lancaster House-csúcs folytatása lesz – számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Starmer szóvivője elmondta: „Várhatják, hogy a miniszterelnök megtartja a koalíciós vezetők második találkozóját, amely a Lancaster House csúcstalálkozója lesz.”
A The Guardian hozzátette, hogy a találkozóra egy mozgalmas diplomáciai hét végén kerül sor, a tervezett ukrán-amerikai tárgyalásokat, valamint a fegyveres erők legfelsőbb parancsnokát, valamint Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Lengyelország védelmi minisztereit érintő külön európai megbeszéléseket követően.
Március 2-án Londonban Ukrajnáról tartottak csúcstalálkozót, amelyen több mint 10 állam vezetői, az EU és a NATO vezetése vett részt. A találkozón ott volt Volodimir Zelenszkij elnök is
A csúcstalálkozó fő témái a következők voltak: Ukrajna pozícióinak megerősítése, beleértve a katonai támogatást, valamint az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást; egy olyan hosszú távú megállapodás kérdése, amely biztosítaná Ukrajnában a tartós békét, és védelmet biztosítana Ukrajnának az esetleges jövőbeni orosz támadásokkal szemben; a megbízható biztonsági garanciák kidolgozásának következő lépései.
A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából folyósított hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány.
A londoni pénzügyminisztérium szombati tájékoztatása szerint Ukrajna megkapta az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd fontos hitelcsomag első 752 millió fontos részletét.
A hitelt az ukrán kormány teljes egészében védelmi célú beszerzésekre fordíthatja — adta hírül az MTI.
A hitelmegállapodást Rachel Reeves brit és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott múlt vasárnapi londoni csúcsértekezleten.
A hitelcsomagot a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználhatók a zárolt orosz vagyoneszközök Ukrajna pénzügyi támogatására.
London többször hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
A 2,26 milliárd fontos hitelcsomaggal Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által Ukrajna számára összeállított 50 milliárd dolláros segélyprogramhoz járul hozzá.
A hitelt három, egyenként 752 millió fontos részletben folyósítják, és az első részletet a bit pénzügyminisztérium szombati tájékoztatása szerint előző nap átutalták Ukrajnának.
A tárca hangsúlyozza, hogy a hitelt a brit kormány az Ukrajnának jóváhagyott, évi 3 milliárd font összegű brit katonai támogatáson felül nyújtja.
Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
Az orosz állami vagyoneszközök hozamából finanszírozott, hadfelszerelés beszerzésére szolgáló ukrajnai hitelcsomag tervét London már tavaly bejelentette, és a múlt vasárnapi londoni csúcstalálkozón aláírt szerződés rögzíti a részleteket.
A brit pénzügyminisztérium a terv tavalyi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az orosz szuverén vagyoneszközök zárolása nélkül Oroszországnak több mint 400 milliárd dolláros forrás állna rendelkezésére hadigépezetének működtetésére, és ebből az összegből további négy évig finanszírozhatná az ukrajnai hadműveleteket.
Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy megállapodást köt az Anduril angol–amerikai védelmi technológiai vállalattal, amely lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők számára, hogy fejlettebb csapásmérő drónokat kapjanak az orosz agresszió elleni küzdelemhez a Fekete-tengeren – számolt be a Jevropejszka Pravda a brit kormány közleményére hivatkozva.
A megállapodásról John Healy brit védelmi miniszter és amerikai kollégája, Pete Haggett közötti találkozó előtt állapodtak meg a Pentagonban.
Az új, összesen csaknem 30 millió font értékű szerződés értelmében az Anduril szállítja a legújabb Altius 600m és Altius 700m drónokat, amelyek a terep megfigyelésére szolgálnak, mielőtt lecsapnak a célra.
„Eltökélt szándékunk, hogy biztonságos és tartós békét érjünk el Ukrajnában, ami azt jelenti, hogy Ukrajnának a lehető legerősebb álláspontot kell foglalnia ahhoz, hogy megakadályozza az orosz agresszió bármily nemű visszatérését”, mondta a brit védelmi minisztérium vezetője.
Az Anduril UK-val folytatott munkát az Egyesült Királyság által vezetett Ukrajnai Nemzetközi Alap (IFU) megbízásából a Defense Equipment & Support – a Védelmi Minisztérium beszerzési részlege vezette.
Az Ukrán Fegyveres Erők a következő hónapokban drónokat, kilövőket és pótalkatrészeket kapnak.