December 18-án a brit hatóságok kibővítették az Oroszország elleni szankciók listáját. Korlátozásokat vezettek be 24, az orosz energiaszektorhoz kapcsolódó magán- és jogi személyre. Ezt a brit kormány hivatalos honlapján közzétett közleményben tették közzé.
A lista többek között az orosz a Tatnyeft, a Rusznyeft, a Rusznyeftegaz és az NNK-Oil olajtársaságokat, valamint számos egyesült arab emírségekbeli és üzbegisztáni vállalatot tartalmazza.
Emellett London szankciókat vezetett be Murtaza Lakhani pakisztáni üzletember és olajtársasága, a Mercantile & Maritime Group, valamint Rusztam Muminov ellen. A brit hatóságok szerint ez az üzletember ellenőrzi Üzbegisztánból az Oroszországi Föderációba irányuló pamutpép-export nagy részét, amelyet az agresszor ország lőporgyártáshoz használ. A kivetett szankciók az Egyesült Királyság joghatósága alá tartozó összes meghatározott személy és vállalat vagyonának teljes befagyasztását írják elő. A pénzügyi intézményeknek tilos lesz bármilyen tranzakciót lebonyolítaniuk a korlátozások hatálya alá tartozó személyekkel.
Európának fel kell készülnie arra, hogy háború törhet ki a közvetlen közelében – figyelmeztettek csütörtökön brit katonai vezetők, miközben az Egyesült Királyság fegyveres erőit érő, példátlan mértékű fenyegetésekről számoltak be. Az új brit Katonai Hírszerzési Szolgálat (MIS) elindításakor Al Carns védelmi miniszter kijelentette: „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”, és hangsúlyozta, hogy a NATO-szövetségeseknek készen kell állniuk a válaszadásra.
Carns szerint Európa már nem „választott háborúkkal”, hanem „szükségszerű háborúkkal” néz szembe, amelyek súlyos emberáldozatokkal járnak, példaként említve az orosz-ukrán konfliktust. Adrian Bird, a védelmi hírszerzés vezetője ugyanazon a rendezvényen arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben több mint 50 százalékkal nőtt a brit katonai személyzet és létesítmények elleni ellenséges hírszerzési tevékenység, elsősorban Irán, Kína és Oroszország részéről.
Ennek okán pedig cselekedett a szigetország. Létrehozták új brit Katonai Hírszerzési Szolgálatot, amelynek az Anglia keleti részén található RAF Wyton ad majd otthont, ahol már jelenleg is működik a Pathfinder, a világ legnagyobb „öt szemű” hírszerzési központja.
Az új, egységes hírszerzési szolgálat a Királyi Haditengerészet, a Brit Hadsereg és a Királyi Légierő egységeit vonja össze annak érdekében, hogy felgyorsítsa az információmegosztást, összhangban az idei Stratégiai Védelmi Felülvizsgálat (SDR) ajánlásaival. Az új szervezet részeként létrejön egy „Védelmi Kémelhárító Egység” is, amelynek feladata a fegyveres erők, valamint azok eszközeinek és rendszereinek védelme a külföldi beavatkozásokkal szemben.
A wytoni személyzet műholdfelvételek, drónok által rögzített videók, valamint terepen dolgozó ügynökök által gyűjtött információk széles körét fogja figyelemmel kísérni. A brit háborús felkészültséget bíráló, nemrégiben megjelent súlyos parlamenti jelentést követően Carns úgy érvelt: a katonai hírszerzés megújítása segít abban, hogy „elrettentő képességünk teljes mértékben bombabiztos legyen” – írja a Politico.
A brit hírszerzési reformot irányító vezetők ugyanakkor elismerték, hogy komoly hiány van a hírszerzési területeken dolgozni kívánó jelentkezők számában. Louise Sandher-Jones veteránügyi miniszter újságíróknak elmondta:
„Az elmúlt években tudjuk, hogy a toborzás nem a kívánt irányba haladt, és most határozott küldetésünk, hogy ezt megfordítsuk.”
Al Carns hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a brit lakosság megértse az ellenséges államok jelentette fenyegetések súlyosságát. Mint mondta, a minisztereknek „biztosítaniuk kell, hogy az emberek felismerjék: a külföldi fenyegetések közvetlen hatással vannak az életmódjukra, a megélhetési költségeikre, az élelmiszer- és üzemanyagárakra, valamint az állami kiadások egészére”.
Figyelmeztetései egybecsengenek Mark Rutte NATO-főtitkár berlini beszédével, aki csütörtökön kijelentette: „Oroszország visszahozta a háborút Európába, és fel kell készülnünk arra a háborús léptékre, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át.”
Nagy-Britannia megerősíti a Atlanti Bástya programot, amelynek célja a létfontosságú víz alatti infrastruktúra védelme az orosz fenyegetésekkel szemben. A kezdeményezést az orosz aktivitás, köztük a brit vizek közelében észlelt Jantar kémhajó miatt gyorsították fel.
A program a védelmi stratégiai felülvizsgálat részeként autonóm járműveket, mesterséges intelligenciát, hadihajókat és drónokat kapcsol össze, hogy képes legyen felismerni és megvédeni a víz alatti kábeleket és egyéb infrastruktúrát. A brit védelmi minisztérium szerint ez közvetlen válasz a fokozódó orosz tengeralattjáró-tevékenységre.
A projekt idén 14 millió fontnyi befektetést kapott a védelmi tárcától és az ipari partnerektől, és a tervek szerint akár már jövőre bevezethetik az új technológiákat. A fejlesztésekhez 26 brit és európai vállalat nyújtott be javaslatokat.
John Healey brit védelmi miniszter Portsmouth-ban tekintette meg a program lehetséges eszközeit, köztük a Rattler távirányítású hajót, az Excalibur kísérleti víz alatti drónt és az SG-1 Fathom víz alatti planert. A tárca szerint a rendszer AI-alapú akusztikus érzékeléssel köti majd össze a hajókat, tengeralattjárókat, repülőgépeket és drónokat egy digitális védelmi hálózatban.
[type] => post [excerpt] => Nagy-Britannia megerősíti a Atlanti Bástya programot, amelynek célja a létfontosságú víz alatti infrastruktúra védelme az orosz fenyegetésekkel szemben. A kezdeményezést az orosz aktivitás, köztük a brit vizek közelében észlelt Jantar kémhajó miat... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1765315980 [modified] => 1765291059 ) [title] => AI és drónok védik majd a brit tengeralatti infrastruktúrát az Atlanti Bástya keretében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171582&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 171582 [uk] => 171428 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 171429 [image] => Array ( [id] => 171429 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544.jpeg [original_lng] => 111661 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544-300x169.jpeg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544-768x432.jpeg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544-1024x576.jpeg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1765283862:5 [_thumbnail_id] => 171429 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1061 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 561095354001 [_oembed_3d764bc4d3f3fa37d284d4e134c16814] =>
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A Nagy-Britanniában lévő 8 milliárd font értékű befagyasztott orosz vagyon feloldásának és Ukrajnába való átutalásának pontos mechanizmusa még nem került meghatározásra. A brit kormány 8 milliárd font értékű, az országban befagyasztott orosz vagyon feloldását javasolja Ukrajna megsegítése érdekében – írta a The Times.
Megjegyzendő, hogy az Egyesült Királyságbeli 8 milliárd font mellett az EU 90 milliárd euró értékű orosz eszközt kíván felszabadítani, amelyeket főként Belgiumban tart, ahol az Euroclear értékpapír-letétkezelő társaság székhelye található. A belga kormány azonban ellenzi az összeg Ukrajnába történő átutalását, attól tartva, hogy jogilag az éves GDP-jének egyharmadával megegyező összegért válna felelőssé.
Közölték, Yvette Cooper brit külügyminiszter Franciaországgal, Németországgal és az Európai Bizottsággal együtt a megközelítés megváltoztatását szorgalmazza, mondván, létfontosságú, hogy az országok együttműködjenek. Egy brit kormányzati forrás szerint még nem határozták meg a Nagy-Britanniában lévő 8 milliárd font értékű befagyasztott orosz vagyon feloldásának és Ukrajnába történő átutalásának pontos mechanizmusát.
„Egy összehangolt tervre van szükségünk ahhoz, hogy ezeket az orosz szuverén eszközöket ne csak Ukrajna rövid távú támogatására használjuk fel, hanem arra is, hogy erőteljes üzenetet küldjünk Oroszországnak” – mondta Cooper.
A befagyasztott eszközökből származó bevételeket már felhasználták Ukrajna finanszírozására. Az új terv az, hogy a „készpénzkészleteket” Kijev finanszírozására használják fel egy 2026-os és 2027-es „jóvátételi kölcsön” révén.
A másik, alternatív lehetőség az, hogy a brit és európai adófizetők megtalálják az alapokat Ukrajna 137 milliárd eurós költségvetési hiányának fedezésére a következő két évben, egy olyan időszakban, amikor a kormányzati hitelfelvételi költségek gyorsan emelkednek, és az európai költségvetési hiányok egyre nőnek.
Finnország Nagy-Britanniával közös hadgyakorlatot indított „Northern Axe 2025” (Északi Bárd 2025) néven az orosz határhoz közeli Kuhmóban – írta a Yle.
A műveletben mintegy 3 ezer katona vesz részt, közülük 600 tartalékos. A gyakorlaton a Kainuu és Észak-Karélia határőregységei, valamint brit alakulatok működnek együtt.
A hadgyakorlat célja, hogy a csapatok védelmi, feltartóztató, támadó és éjszakai harcászati feladatokat gyakoroljanak az északi Finnország nehéz terepviszonyai között. Ari Laaksonen dandártábornok szerint az együttműködés erősíti a szövetségesek közötti hadműveleti összhangot. Összesen mintegy 600 katonai jármű – köztük harckocsik – vesz részt az akcióban, továbbá két NH90 szállító helikopter, egy MD 500 könnyű helikopter és különböző típusú drónok is támogatják a műveleteket.
A cikk emlékeztet: az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációja óta a NATO-országok látványosan fokozták a kiképzési tevékenységet. Szeptemberben Lengyelországban rendezték az Iron Defender–25 stratégiai gyakorlatot, amely az év legnagyobb hadmozdulata volt az országban: mintegy 30 ezer katona és több mint 600 eszköz részvételével, szárazföldi, légi és tengeri komponenssel. A finn–brit manőver ebbe a sorba illeszkedve jelzi a szövetségesek fokozott felkészülését Oroszország közvetlen szomszédságában.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A brit kormány honlapján csütörtökön megjelent egy licenc, mely lehetővé teszi, hogy a Lukoil International GmbH-val és annak leányvállalataival kapcsolatos kifizetéseket teljesítsék vagy fogadják. Mindez a már meglévő és a frissen kötött szerződésekre is vonatkozik.
A döntés azért is fontos, mert London október közepén szankcionálta a Lukoilt, az USA pedig ugyanebben az időszakban a vállalatot felvette az SDN-listára, gyakorlatilag befagyasztva minden nemzetközi mozgásterét – írta az Interfax.
A cikkben felidézték, hogy a büntetőintézkedések bevezetése után a Lukoil kétségbeesett vevőkeresésbe kezdett a külföldi vagyoncsomagjára. Október 30-án bejelentették, hogy elfogadták a Gunvor ajánlatát – csakhogy az amerikai pénzügyminisztérium megtagadta a jóváhagyást, így a kereskedőcég visszalépett.
Az Interfax szerint a külföldi eszközök értékesítésére az OFAC december 13-ig érvényes engedélyt adott, de külön figyelmeztetett: bármikor visszavonhatja, ha nem lát valódi előrehaladást az üzlet tető alá hozásában.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Az ukrán és a brit védelmi minisztérium licencszerződést írt alá az ukrán fejlesztésű Octopus elfogó drónok gyártásáról – jelentette be Denisz Smihal. A politikus „történelmi precedensnek” nevezte a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a Sahidok ellen már bizonyított ukrán technológiát Nagy-Britanniában gyártsák.
A tervek szerint a brit gyártósorokon tömegtermelés indul, amelynek kapacitása elérheti a havi több ezer darabot is. Az elkészült eszközöket átadják Ukrajnának, hogy megerősítsék az ország légterének védelmét. A megállapodás illeszkedik Kijev stratégiájába: a témáról korábban is írtunk, amikor Zelenszkij bejelentette a napi 800 elfogó drón gyártását.
Az Octopus drónokat már sorozatgyártásba küldték Ukrajnában. A rendszer képes éjszaka is működni, ellenáll az elektronikus hadviselés (EW) zavarásának, és alacsony magasságban is hatékonyan bevethető.
Az ukrán hadsereg az orosz légitámadások intenzitásának növekedése miatt kezdte el használni az elfogó drónokat (interceptorokat). Volodimir Zelenszkij elnök korábban arról számolt be, hogy Oroszország napi akár ezer drón bevetését is tervezi, amire csak az olcsó és nagy mennyiségben előállítható elfogó eszközök jelenthetnek megoldást.
„Ez a lépés lehetővé teszi, hogy Nagy-Britanniában gyártsuk azokat az ukrán elfogókat, amelyek már bizonyították hatékonyságukat” – hangsúlyozta Smihal.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A szövetségesek készen állnak támogató erők bevetésére Ukrajnában, amint aláírják a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodást – jelentette ki kedden Emmanuel Macron francia elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az RTL tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta: „Nem lehet tartós béke, ha az ukrán hadsereg önvédelmi és elrettentési képességei korlátozottak. Ezért az ukránok és a mi biztonságunk fő garanciája egy erős hadsereg.”
A francia elnök szerint a békemegállapodás aláírása után lehetőség lesz támogató erők távolabbi telepítésére a frontvonaltól, például Kijevben vagy Odesszában.
A tervek szerint a támogató erőben brit, francia és török csapatok vesznek majd részt. Fő céljuk az ukrán katonák kiképzése és a biztonság garantálása.
Az európai vezetők kidolgozták javaslataikat az ukrajnai háború békés rendezésére, elképzeléseik szerint Kijev visszaszerzi az ellenőrzést a kulcsfontosságú stratégiai helyszínek felett anélkül, hogy korlátoznák az ukrán fegyveres erőket – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Washington Postcímű amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság által megszerzett európai javaslat másolata szerint az ukrán hadseregre vonatkozóan nincsenek korlátozások. A terv a Zaporizzsjai Atomerőmű és a Kahovka-gát ukrán ellenőrzés alá vonását, valamint a Dnyeper folyón történő „szabad áthaladás” és a Kinburn-földnyelv feletti ellenőrzés biztosítását irányozza elő. A fennmaradó területi vitákat a tűzszünet után kell megvizsgálni.
Franciaország, Németország és Nagy-Britannia magas rangú tisztviselői csatlakoznak vasárnap Genfben a béketárgyalásokhoz – közölte egy névtelenül nyilatkozó európai tisztviselő. A megbeszélések célja egy közös európai megközelítés kidolgozása a konfliktus megoldására és a régió stabilitásának biztosítása érdekében.
Az Egyesült Királyság kijelentette, hogy osztja Donald Trump amerikai elnök azon célját, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak, és felszólította Oroszországot csapatai kivonására.
„Oroszország ezt holnap megteheti csapatai kivonásával és illegális inváziójának befejezésével” – mondta a brit külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy London „osztja Trump elnök azon vágyát, hogy véget vessen ennek a barbár háborúnak”.
A nemzetközi média adatai szerint az Egyesült Államok által javasolt új békemegállapodás-tervezet jelentős engedményeket tartalmaz Ukrajna részéről, többek között a területek és a fegyverek tekintetében. Újságírók szerint az amerikai javaslatok között szerepel az ukrán fegyveres erők létszámának és az amerikai katonai segélynek a csökkentése, ami ma fontos támogatás Ukrajna az orosz erők elleni küzdelmében. Ezenkívül nem engednek be külföldi csapatokat Ukrajna területére, és Kijev a továbbiakban nem kap nagy hatótávolságú fegyvereket.
A The Financial Times és a Reuters által nyilvánosságra hozott javaslatok nagyrészt megfelelnek azoknak a szigorú követeléseknek, amelyeket Oroszország az év eleje óta támasztott, amikor Donald Trump elnök úgy döntött, hogy közvetlen tárgyalásokat kezd Moszkvával az ukrajnai háborúról.
A közlemények Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törökországi látogatása idején láttak napvilágot.
Washington és Kijev hivatalosan nem reagált a jelentésekre.
Eközben Moszkva kijelentette, hogy nyitott az Ukrajnáról szóló tárgyalásokra, hozzátéve, hogy szükség esetén telefonbeszélgetést szervezhet Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
Röviddel azután, hogy a javaslatokról szóló hírek elterjedtek, Zelenszkij közleményt tett közzé Telegram-csatornáján, amelyben megköszönte Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a tárgyalások lebonyolítását.
Megdicsérte továbbá „Trump elnök határozott lépéseit és vezetését, valamint minden erős és igazságos javaslatot a háború befejezésére”.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
