Nagy-Britannia csütörtökön aláírta az indiai-óceáni Chagos-szigetek fennhatóságának Mauritius részére történő átengedéséről szóló megállapodást, amely London szerint biztosítja az Egyesült Királyság biztonsága szempontjából létfontosságú, a legnagyobb szigeten, Diego Garcián működő brit–amerikai támaszpont jövőjét.
Keir Starmer brit kormányfő hangsúlyozta, hogy a támaszpont létfontosságú a brit terrorellenes műveletek, illetve a hírszerzés szempontjából is, és a hazai biztonság alapját képezi. Kemi Badenoch, az ellenzéki konzervatívok vezetője azonban úgy fogalmazott, hogy nem kellene fizetni a brit terület átadásáért Mauritiusnak.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok csaknem hat évtizede titkos egyezményt kötött arról, hogy London a Chagos-szigetek kétezer lakóját elszállítja a szigetcsoportról, közvetlen irányítása alá veszi a szigeteket Indiai-óceáni Brit Területek néven, és nem engedélyezi a jórészt Mauritiusra áttelepített egykori lakosok visszatérését.
A szigetcsoport legnagyobb tagja, Diego Garcia a hidegháború idején, illetve az öbölháborúk alatt is alapvető stratégiai szerepet töltött be, és amerikai B–52-es hadászati bombázók is állomásoztak ott. London és a mauritiusi kormány tavaly októberben jutott egyezségre arról, hogy Mauritius kiterjesztheti szuverenitását a Chagos-szigetek egészére, köztük Diego Garciára.
Az egyezmény Nagy-Britanniának is felhatalmazást ad 99 évnyi kezdeti időszakra a támaszpont feletti szuverén jogok gyakorlására
A támaszpontra vonatkozó lízingszerződés további 40 évvel meghosszabbítható, vagyis a megállapodás potenciálisan 139 évre biztosíthatja a Diego Garcián működő támaszpont feletti brit fennhatóságot. Nagy-Britannia évente átlagosan 101 millió font lízingdíjat fizet majd a bázis után. A megállapodás szerint Mauritius visszatelepítheti a chagosiakat a Chagos-szigetekre, de nem Diego Garciára.
Nagy-Britannia kedden új, széles körű szankciókat jelentett be Oroszország katonai, energetikai és pénzügyi ágazatai ellen, fokozva ezzel a Moszkvára gyakorolt nyomást az Európai Unióval összehangoltan – áll a brit kormány honlapján.
A brit külügyminisztérium közleménye szerint a szigetország a hétvégén történt ukrán városok elleni orosz dróntámadásokat követően hozta meg az új szankciókat. A brit tájékoztatás szerint az új intézkedések az orosz fegyverrendszerek – köztük az Iszkander rakéták – ellátási láncát, a Kreml által finanszírozott információs műveleteket és olyan pénzügyi intézményeket céloznak, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat.
Az új brit szankciók 46 olyan pénzügyi intézményt is sújtanak, amelyek London szerint segítenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, köztük a St. Petersburg Currency Exchange nevű vállalatot és az orosz bankokat biztosító Orosz Betétbiztosítási Ügynökséget.
Tizennyolc további hajó került fel a szankciós listára, amelyeket a nyugati korlátozások kijátszására és az orosz nyersolajexport fenntartására használt orosz „árnyékflotta” részeként nevezett meg a brit külügyminisztérium. A flottával kapcsolatban álló személyek is érintettek, köztük egy brit állampolgár is, aki London szerint hajókat és személyzetet toborzott. Szankcionálják a Social Design Agency nevű, tavaly már intézkedés alá vont csoport minden divízióját, mert London orosz dezinformációs szervezetnek minősítette, mivel állításuk szerint megpróbáltak tüntetéseket szítani európai országokban.
Kijev és nyugati partnerei egy átfogó nemzetközi csúcstalálkozót fontolgatnak, hogy előmozdítsák a tűzszünetet és hosszú távú békét teremtsenek Oroszország ukrajnai háborújában – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az elképzelés szerint Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok, az Európai Unió tagjai és Nagy-Britannia is részt vennének az egyeztetésen.
A Reuters értesülései alapján a találkozóra akár napokon vagy heteken belül is sor kerülhetne, és olyan semleges helyszínek, mint Törökország, a Vatikán vagy Svájc jöhetnek szóba házigazdaként. A bejelentés különösen időszerű, mivel az ukrán elnök a hétfői napon kétszer is beszélt az amerikai elnökkel, Donald Trumppal – először Putyinnal való egyeztetése előtt, majd utána, amikor már több európai vezető is bekapcsolódott a megbeszélésbe.
Trump elnök közvetítő szerepbe lépett, és azt nyilatkozta a Putyinnal folytatott beszélgetését követően, hogy „Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a tűzszünet érdekében”.
Zelenszkij hangsúlyozta: az első beszélgetés során világossá tette Trumpnak, hogy Ukrajna számára kulcsfontosságú a tűzszünet, az Oroszország elleni szankciók fenntartása, és hogy szövetségeseik ne kössenek különalkukat Moszkvával Kijev kihagyásával. „Nagyon összpontosítok. Ez most egy kihívásokkal teli időszak számunkra” – fogalmazott.
A múlt héten Isztambulban már sor került egy közvetlen orosz–ukrán tárgyalásra az Egyesült Államok ösztönzésére. A megbeszélések azonban rávilágítottak arra, hogy a két fél békéről alkotott elképzelései továbbra is élesen eltérnek, miközben a háború immár negyedik évébe lépett.
A nemzetközi csúcstalálkozó ellenére készülnek a szankciók
Zelenszkij szerint Európa új, „erőteljes” szankciócsomaggal készül Oroszország ellen, bár részleteket nem árult el. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy sújtsa szankciókkal Oroszország bankrendszerét és energiaszektorát, ezzel csökkentve az orosz hadigépezet bevételeit.
Egy pozitív fejleményről is beszámolt: reményei szerint rövidesen sor kerülhet egy nagyszabású fogolycserére, amelyről Isztambulban már elvi megállapodás született. „Napok vagy hetek kérdése lehet” – mondta.
A közelgő csúcstalálkozó a háború kitörése óta az egyik legkomolyabb diplomáciai kísérlet lehet a konfliktus lezárására. A világ vezetői most azt latolgatják, vajon sikerülhet-e áttörni a befagyott frontvonalakat nemcsak katonailag, hanem politikailag is.
Széles körű együttműködési csomagot jelentett be Nagy-Britannia és az Európai Unió. Az egyezség számos területre kiterjed, köztük a halászatra, az utazásra, valamint a két fél közti vámok ügyére is.
A BBC New szerint az egyezség 12 évre megnyitja a szigetország tengereit az EU-s halászhajóknak, ezt a Skót Halászok Szövetségének elnöke, Elspeth Macdonald egyenesen katasztrofálisnak nevezte. Ezzel szemben az Egyesült Királyság kommunikációja szerint az új együttműködések „csökkenteni fogják az élelmiszerárakat, valamint a bürokráciát, és megnyitják a hozzáférést az Uniós piachoz is.”
Az egyezség egy másik fontos eleme lehetővé teszi majd az EU-s, valamint brit állampolgároknak, hogy a két terület közötti utazáskor úgynevezett e-útlevél kapukat használjanak, jelentősen meggyorsítva az útlevélellenőrzési folyamatot.
A két fél további tárgyalásokat folytat majd arról is, hogy hogyan támogassák a fiatalok mobilitását, tervben van például, hogy az Egyesült Királyság visszacsatlakozik az Erasmus-rendszerbe.
A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen történelmi pillanatnak nevezte az egyezséget, amely „új fejezetet nyit majd a két fél kapcsolatában.” A brit miniszterelnök, Keir Starmer azt mondta, „hölgyeim és uraim, Nagy-Britannia visszatért a világ színpadára és olyan üzleteket köt, melyek növelik a gazdaságot, és több pénzt juttatnak a dolgozó emberek zsebébe.”
[type] => post
[excerpt] => Széles körű együttműködési csomagot jelentett be Nagy-Britannia és az Európai Unió. Az egyezség számos területre kiterjed, köztük a halászatra, az utazásra, valamint a két fél közti vámok ügyére is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747683900
[modified] => 1747674450
)
[title] => Megállapodott az Európai Unió az Egyesült Királysággal az együttműködésről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151473&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151473
[uk] => 151584
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 151474
[image] => Array
(
[id] => 151474
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[original_lng] => 693250
[original_w] => 977
[original_h] => 490
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit-768x385.png
[width] => 768
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[width] => 977
[height] => 490
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[width] => 977
[height] => 490
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[width] => 977
[height] => 490
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[width] => 977
[height] => 490
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747736918:8
[_thumbnail_id] => 151474
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 587
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1020411149002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1006392
[1] => 154
[2] => 22454
[3] => 421
[4] => 2498
)
[tags_name] => Array
(
[0] => e-utlevél
[1] => Európai Unió
[2] => kereskedelem
[3] => megállapodás
[4] => Nagy-Britannia
)
)
[4] => Array
(
[id] => 150675
[content] =>
Nagy-Britannia már nyolc Raven légvédelmi rendszert szállított Ukrajnának, amelyekkel jelenleg sikeresen hatástalanítják a Shahed drónokat. További öt ilyen komplexumot készítenek elő szállításra az ukrán légvédelem megerősítése érdekében. Ezt bizonyítja a British Forces Broadcasting Service (a brit erők műsorszóró szolgálatának videója).
Nagy-Britannia részleteket árult el az Ukrajnának átadott titkos légvédelmi rendszerekről. Mint ismeretes, a rendszer hivatalos neve Raven (ukránul: Kruk) volt, bár a Frankensam megnevezést is használják.
A British Forces Broadcasting Service adatai szerint magát a komplexumot a Királyi Légierő Légi- és Űrközpontjának ötlete alapján fejlesztették ki mindössze 4 hónap alatt, amely a rendelkezésre álló Supercat HMT-600 bázis alkalmazását javasolta az ASRAAM rövid hatótávolságú repülőgép-rakéták telepítésére.
A rendszer létrehozása érdekében a Brit Királyi Légierő szakemberei szorosan együttműködtek az MBDA UK-val, amely az ASRAAM rakéta fejlesztője és gyártója, valamint a Supercattel, amely ennek a moduláris járműnek a gyártója és fejlesztője.
A Raven először 2023 tavaszán érkezett Ukrajnába, és azóta a rendszer állítólag több mint 400 rakétaindítást hajtott végre olyan célpontok ellen, mint a Shahed-136 drónok. A hatékonysága 70%-os volt.
Nagy-Britannia eddig 8 ilyen rendszert szállított át Ukrajnának, és további 5 rendszer előkészítése folyamatban van az Ukrajnába történő szállításra.
A British Forces Broadcasting Service arról is beszámolt, hogy az ukrán operátorok kiképzése 40 katonából állt, akik ismerték ezt a rendszert, és Ukrajnába visszatérve oktatókká váltak, hogy más katonákat képezzenek ki annak használatára.
A Raven rendszerben a légi célpontok hatástalanításának fő eszköze az ASRAAM légirakéta. Teljes súlya 88 kg, és akár három mach-nyi maximális sebesség elérésére is képes.
A rakéta becslések szerint akár 15 km-es hatótávolsággal rendelkezik földről indítva (plusz 25 km repülőgépről indítva), és 10 kg-os robbanófeje biztosítja a legtöbb légi célpont – mind a drónok, mind a harci repülőgépek – megsemmisítését.
Május 9-én, pénteken Keir Starmer brit miniszterelnök bejelenti az orosz „árnyékflotta” elleni nagyszabású szankciócsomag bevezetését, miközben London egyre nagyobb nyomást gyakorol Moszkvára az Ukrajna elleni agressziója miatt, olvasható a brit kormány hivatalos weboldalán. Hangsúlyozták, hogy „az orosz árnyékflottát a történelem legnagyobb szankciócsomagja fogja sújtani, fokozva a Putyinra nehezedő nyomást és védve a kritikus nemzeti infrastruktúrát az Egyesült Királyságban és Európában”.
Megjegyzendő, hogy Starmer a bejelentést a norvég fővárosban, Oslóban, a Közös Expedíciós Erők (JEF) tagjai képviselőinek csúcstalálkozóján.
A JEF tagországai: Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság.
London arra számít, hogy ez növelni fogja a nyomást az orosz gazdaságra, amelyet „a csökkenő olajárak és a háború magas költségei ingatnak”.
A brit kormány hozzátette, hogy a szankciók fő csomagja „az orosz olajat szállító régi és veszélyes árnyékflottát” célozza meg.
„A flotta felelőtlen tevékenysége költséges fenyegetést jelentenek az Egyesült Királyság kritikus nemzeti infrastruktúrájára, az euroatlanti régióra és a környezetre. Az új csomag azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság az árnyékflotta több hajójára fog szankciókat kivetni, mint bármely más ország” – közölte Starmer irodája.
Nagy-Britannia szankciókat vet ki „közel 100 olajszállító tartályhajóra, amelyek Putyin árnyékflottájának jelentős részét képezik, és 2024 eleje óta több mint 24 milliárd dollár értékű rakomány szállításáért felelősek”.
Nagy-Britannia valószínűleg feladja a tervét, hogy több ezer katonát küldjön Ukrajnába, az ukrán fegyveres erők katonái azonban nem maradnak segítség nélkül – számolt be az rbc.ua hírportál a The Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy Nagy-Britannia valószínűleg felhagy azzal a tervvel, hogy több ezer katonát küldjön Ukrajnába az ilyen műveletekkel járó magas kockázatok miatt, különösen a konfliktus kiterjesztésének lehetősége miatt, ha az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet megszakad. A kiadvány névtelen forrásai szerint Nagy-Britanniának és Európának a továbbiakban nem lesznek szárazföldi erői a kulcsfontosságú városok, kikötők és atomerőművek őrzésére a béke biztosítása érdekében. A Nyugat az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás megközelítésének megváltoztatásával arra próbálja rávenni Moszkvát, hogy módosítsa a vörös vonalait a békemegállapodás megkötése érdekében.
Ehelyett – a The Times szerint – Ukrajna számára nyújtandó biztonsági kötelezettségvállalásainak középpontjában az ukrán hadsereg újjáépítése és újrafegyverzése áll majd, légi és tengeri védelemmel. Nagy-Britannia és Franciaország katonai kiképzőket küldhet Nyugat-Ukrajnába támogatásként. Bár ezek a kiképzők nem állomásoznak a frontvonalak közelében, és nem fognak elrettentő erőként működni, elsősorban az ukrán hadsereg újjáépítésére és újrafegyverzésére helyezik a hangsúlyt.
A brit lap megjegyezte, hogy ezeket a kiképzőket olyan repülőgépekkel látják el, amelyek védik az ukrán légteret, és légi fedezetet biztosítanak a földön tartózkodó nyugati csapatok számára. A legvalószínűbb tervek szerint Törökország a tengeren fogja betölteni ezt a szerepet.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Nagy-Britannia valószínűleg feladja a tervét, hogy több ezer katonát küldjön Ukrajnába, az ukrán fegyveres erők katonái azonban nem maradnak segítség nélkül.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745591580
[modified] => 1745575223
)
[title] => Nagy-Britannia meggondolta, már nem küld csapatokat Ukrajnába, de más módon segíti az ukrán fegyveres erőket – The Times
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148840&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148840
[uk] => 148843
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148841
[image] => Array
(
[id] => 148841
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[original_lng] => 43042
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1745564377:2
[_thumbnail_id] => 148841
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1037
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e77ed98104a2a09e6a462f07cde9d844] =>
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Nagy-Britannia és az Európai Unió új védelmi megállapodás aláírásához közelítenek – számol be a Reuters.
A megállapodás aláírására várhatóan a Britannia–EU csúcstalálkozó alkalmával kerülhet sor, amely május 19-én lesz Londonban. A tárgyalásokat Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezetik.
„Ez egy rendkívül bonyolult geopolitikai helyzet. Éppen ezért az EU-nak, Nagy-Britanniának és egész Európának a lehető legaktívabban együtt kell működnie” – mondta Miguel Berger, Németország londoni nagykövete.
Starmer kormánya arra törekszik, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat az EU-val a Brexit után, különös figyelmet fordítva a biztonsági kérdésekre. Ezzel párhuzamosan London arra törekszik, hogy új kereskedelmi megállapodást kössön az Egyesült Államokkal, különös figyelmet fordítva a vámok csökkentésére.
Nagy-Britannia emellett hozzáférést remél az EU új, 150 milliárd eurós felfegyverzési alapjához, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy szerződéseket kössenek közös védelmi projektek megvalósítására az EU tagállamaival.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
A brit külügyminisztérium megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Európa lemondta az Ukrajnáról szóló miniszteri szintű béketárgyalásokat, amelyeket ma kellett volna megtartani – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit külügyminisztérium rövid közleményben tudatta, hogy a ma délelőtt kezdődő miniszteri értekezletekre nem kerül sor, és azokat a tisztviselők közötti megbeszélések váltják fel. A megbeszéléseket elhalasztották, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy nem tud megjelenni Londonban.
A kiadvány felidézi David Lemmy külügyminiszter tegnap késő este tett kijelentését Rubióval folytatott beszélgetése után. Lemmy azt mondta, hogy Rubióval folytatott megbeszélései eredményesek voltak, de utalt rá, hogy valamivel alacsonyabb szinten tartják majd. „A tárgyalások ugyanolyan ütemben folynak, és holnap a tisztviselők Londonban találkoznak. Ez kritikus pillanat Ukrajna, az Egyesült Királyság és az euroatlanti biztonság szempontjából” – írta az X oldalán.
Nagy-Britannia nagy figyelmet fordított a tárgyalásokra, amelyeken Franciaország és Németország delegációi is részt vettek. Amint a The Guardian megjegyezte, a megbeszélések színvonalának csökkenése olyan kiszivárogtatások közepette következett be, amelyek azt jelzik, hogy Oroszország kész feladni területi követeléseit három, általa csak részben megszállt ukrán régióval szemben, cserébe azért, hogy az Egyesült Államok elismerje a Krím annektálását.
Időközben az ukrán delegáció megérkezett Londonba. Ennek tagja az Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak és Rusztem Umerov védelmi miniszter. Kijev annak ellenére készen áll a tárgyalásokra, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter kimarad a találkozóról.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Oroszország nagy-britanniai nagykövete nem cáfolta a sajtóértesüléseket, miszerint szenzorokat rejtettek el a szigetország körüli tengerben azzal a szándékkal, hogy nyomon kövessék a brit haditengerészet nukleáris meghajtású tengeralattjáróit.
„Nem” – válaszolta a BBC élő műsorában arra a kérdésre, hogy kifogásolja-e a sajtóban megjelent állításokat.
„Nem tagadom, de azon tűnődöm, valóban érdekünkben áll-e az összes brit tengeralattjáró megfigyelése, hisz nagyon régi, elavult robbanófejekkel rendelkeznek” – fejtette ki Andrej Kelin, aki a fenyegetéseket eltúlzottnak minősítette.
Azt viszont erélyesen tagadta, hogy a megfigyelés fenyegetéssel ér fel. Koholt vádnak nevezte, hogy az Egyesült Királyságot Oroszország részéről bármilyen támadó szándék veszélyeztetné.
Az orosz nagykövet beismerése azok után hangzott el, hogy a Sunday Times a hónap elején azt írta: Oroszország titkos háborút folytat a brit felségvizeken. A cikk szerint Moszkva érzékelőket helyezett el a tengerben, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön a nukleáris rakétákkal felfegyverzett négy brit Vanguard tengeralattjáróról.
Ezek egyike egy több mint kétszáz napos járőrözés után tért vissza kikötőjébe.
A brit hadsereg felfedezte az eszközöket, amelyek megítélése szerint potenciális veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra – számolt be a lap. A szenzorok szakértők szerint a Vlagyimir Putyin orosz elnök által vívott „hibrid háború” elemei.
Az ilyen hadviselés egyéb veszélyes tevékenységei közé sorolják az infrastruktúrában, például energia- vagy kommunikációs vezetékekben okozott kárt.
Kémkedés és szabotázs
Az Oroszország elleni vádak azután merültek fel, hogy a Királyi Haditengerészet márciusban egy orosz hadihajót követett a La Manche csatornán. A Bojkij korvett csak egyike azoknak az orosz hajóknak, amelyek Nagy-Britannia közelében bukkantak fel.
— 🇬🇧 The_Sub_Hunter 🇨🇦 (@TheSubHunter1) April 8, 2025
Áprilisban már egy éles hadgyakorlaton vett részt a Balti-tengeren.
A Királyi Haditengerészet felfigyelt a brit vizek közelében hajózó orosz Jantarra, amelyet a védelmi miniszter januárban kémhajónak nevezett. John Healey szerint a Jantart hírszerzésre és az Egyesült Királyság víz alatti infrastruktúrájának feltérképezésére használták.
Elődje a poszton, a konzervatív Tobias Ellwood akkor arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság „lemaradt” Oroszország mélytengeri műveleteinek nyomon követésében.
Folyamatos és észrevétlen járőrözés
A kémkedés azonban „csak a történet fele” – hívta fel a figyelmet Ellwood nemrég a The Guardianben. A volt védelmi és külügyminiszter szerint Oroszország „távoli tengerfenéki platformokat” hozott létre, amelyek több tucat mini-tengeralattjáró töltőállomásaként szolgálnak, hogy „feltérképezzék tenger alatti kábelhálózatainkat a potenciális szabotázs céljából”.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Elkötelezettek vagyunk a tenger alatti kritikus infrastruktúra biztonságának és ellenálló képességének fenntartása és fokozása mellett – így reagált a brit védelmi minisztérium szóvivője.
Ígéretet tett: a NATO-val és a szövetségesekkel megerősítik a válaszlépéseket annak érdekében, hogy az „orosz hajók és repülőgépek ne tudjanak titokban tevékenykedni az Egyesült Királyság vagy a NATO területeinek közelében”. Ehhez a legújabb technológiát, köztük a mesterséges intelligenciát is bevetik.
Nukleáris elrettentő erőink továbbra is folyamatosan és észrevétlenül járőröznek a világ óceánjain, ahogyan azt 56 éve teszik – jelentette ki a védelmi minisztérium képviselője.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
