Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy az orosz hadsereg tartalékosai védjék az ország olajfinomítóit az egyre gyakoribb ukrán dróntámadásoktól. A Kreml szerint a kétmilliós tartalékos állomány bevetése az energia-infrastruktúra védelmét szolgálja, miközben a támadások már több ezer kilométerre az ukrán határtól is károkat okoztak, és feszültséget szítanak az orosz gazdaságban.
Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy a hadsereg tartalékosai védjék meg az olajfinomítókat Ukrajna dróntámadásai ellen, amelyek Oroszország energia-infrastruktúráját célozzák. Az orosz elnök kedden írta alá azt a törvényt, amely a Kreml becslése szerint mintegy kétmillió tartalékost hív be az egyre gyakoribb támadások elleni védelemre – számolt be az Index szerint a The Telegraph.
Az ukrán drónok az elmúlt hónapokban akár 1800 kilométer mélyen is behatoltak orosz területre, és finomítókat, olajraktárakat, vezetékeket, valamint szivattyúállomásokat támadtak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten közölte, hogy Kijev hosszú hatótávolságú csapásai 20 százalékkal csökkentették Oroszország olajfinomítási kapacitását, bár a független becslések ettől eltérnek. A támadások hatására az oroszországi benzinárak megugrottak, korlátozásokat vezettek be a benzin- és dízelkivitelre, valamint több régióban üzemanyag-adagolást rendeltek el.
Az orosz hadsereg még több katonát küld Ukrajnába
Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, amely alapjaiban alakítja át Oroszország sorozási rendszerét: 2026-tól egész évben behívhatják a fiatalokat sorkatonai szolgálatra, ezzel megszűnik a korábbi tavaszi és őszi behívási időszakokra épülő hagyományos rendszer. A Kreml közlése szerint az intézkedés célja a hadsereg feltöltésének egyszerűsítése, valamint a katonai hivatalok működésének modernizálása.
A Focus nevű ukrán hírportál beszámolója szerint a törvény értelmében a behívások január 1. és december 31. között folyamatosan történhetnek majd. A jogszabályt Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, és Andrej Kraszov, a bizottság alelnöke terjesztette elő. Indoklásuk szerint a cél az, hogy a katonai sorozóirodák működése hatékonyabb, tervezhetőbb és átláthatóbb legyen, miközben a hadsereg létszáma folyamatosan biztosítható.
Noha a behívás egész évben lehetséges lesz, a katonák tényleges bevonulása továbbra is két időszakban zajlik majd: április 1. és július 15., valamint október 1. és december 31. között.
Bizonyos esetekben a hadkötelesek számára egyéni bevonulási időpontokat is kijelölhetnek.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön aláírta a hadiállapot és a mozgósítás november 5-től számított további 90 nappal történő meghosszabbításáról szóló törvényeket – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök aláírta a vonatkozó 14 128. és 14 129. számú törvényeket. Így Ukrajnában a 2025. november 5-ig érvényben lévő hadiállapot és mozgósítás további 90 nappal meghosszabbodik, és 2026. február 3-ig érvényben lesz.
A hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbítása Ukrajnában a 17. alkalom totális háború kezdete óta. A Legfelső Tanács legutóbb július 15-én hosszabbította meg a hadiállapotot és a mozgósítást.
Denisz Smihal védelmi miniszter kijelentette, hogy Ukrajnában jelenleg megfelelő a mozgósítás szintje a személyi állomány létszámának pótlásához és a tartalékok létrehozásához – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a védelmi miniszter Sky News brit tévécsatornának adott interjújában.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy az elmúlt 12 hónapban Ukrajnában a mozgósítás szintje abszolút stabil volt, és növekvő tendenciát mutat. „Mobilizáltuk az összes szükséges állományt, hogy fedezzük az összes veszteségünket és kis tartalékokat képezzünk” – magyarázta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország fedezi a veszteségeit, annak ellenére, hogy azok ötször nagyobbak, mint Ukrajnában.
„Ők pótolják ezeket a veszteségeket, tehát nincs semmi gondjuk, pedig a háború kezdete óta egymillió embert veszítettek. A felük meghalt. Így hát csak tovább lövöldöznek, elégetik az embereiket a háború tüzében, nem számolva, hogy hányat vesztettek. Tehát ez egy kihívás, és ez egy probléma” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
Korábban a tárcavezető kijelentette, hogy Ukrajnában a mozgósítás a tervek szerint halad, és szinte mindig botrányok nélkül zajlik – a nagy nyilvánosságot kapott eseteknek csak 5-10 %-a. „A mozgósítás 90 %-ban teljesen normálisan zajlik – az emberek megkapják a behívókat, elmennek a területi toborzóközpontokba, regisztrálnak, és elmennek a kiképzőközpontokba” – állította Denisz Smihal.
Vlagyimir Putyin akár újabb mozgósítást is elrendelhet az országban – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője.
Az Hid Tuzova című műsorban, az Apostrof TV-n adott interjúban Budanov emlékeztetett arra, hogy Oroszország 2022-ben részleges mozgósítást hajtott végre. Ezt követően az agresszor mindent megtett, hogy hasonlóra ne kerüljön.
Lehet-e Oroszországban mozgósítás? Lehet. Sajnos ez komoly fenyegetés. Fájdalmas lesz az Oroszországi Föderáció számára, de reális. És ez a veszély, sajnos, létezik
– mondta Budanov.
Hangsúlyozta, hogy az oroszoknak nincs értelme sorkatonákat küldeni a frontra.
Ha a mozgósítás útját választják, akkor valóban képesek lesznek hirtelen megnövelni a létszámot, és még több embert küldeni a „darálóba”, mint most. Bár már most is sokan vannak
– tette hozzá.
A hírszerzés vezetője megjegyezte: ha Oroszországban elindul a mozgósítás, az társadalmi elégedetlenséget fog kiváltani. Moszkvában ezt már 2022-ben megtapasztalták, ezért is próbálták a lehető leggyorsabban leállítani a folyamatot.
„De vajon megállítja-e ez az orosz gépezetet? Nem, nem fogja” – zárta gondolatait Budanov.
Venezuela elnöke, Nicolás Maduro bejelentette a mozgósítást válaszul arra, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Karib-tengerre, Venezuela partjaihoz közel. Erről az El Nacional számolt be.
Maduro közölte, hogy mozgósítják a rendőröket, a tartalékosokat és az önkénteseket az ország védelmére. Állítása szerint ez a lépés éppen azt mutatja, hogy Venezuela békét akar. Az államfő felszólította a rendvédelmi erőket, tartalékosokat és azokat a polgárokat, akik csatlakozni szeretnének az úgynevezett Nemzeti Szuverenitási és Béketervhez.
Az elnök megerősítette, hogy már kiadta a parancsot a „haza védelmére”. A lap emlékeztetett arra is, hogy augusztus 7-én az Egyesült Államok 50 millió dollárra emelte a jutalmat azokért az információkért, amelyek segíthetnek Maduro elfogásában.
A kormány benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a törvényjavaslatot, amely szigorítja a felelősséget az államhatár illegális átlépéséért a hadiállapot idején – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a 13 673. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a jogszabály büntetőjogi szankciókat ír elő azok számára, akik megpróbálnak elmenekülni a mozgósítás elől, és meghatározza a felelősségre vonás alóli mentesülés feltételeit is. Jelenleg csak közigazgatási felelősség és bírság szabható ki a határ illegális átlépéséért.
A törvénytervezet szerint az ellenőrző pontokon kívül vagy hamisított okmányokkal történő illegális határátlépés kísérlete 51 000 és 170 000 hrivnya közötti pénzbírsággal vagy 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Külön felelősség jár a határ menti infrastruktúra szándékos megrongálásáért. Az ilyen cselekmények szabadságkorlátozást vagy akár 3 évig terjedő szabadságvesztést vonhatnak maguk után.
A törvényjavaslat új normát vezet be: a hadiállapot idején a külföldi tartózkodás feltételeinek megszegése a sorkötelesek, hadkötelesek vagy tartalékosok által 3400 és 5100 hrivnya közötti pénzbírsággal vagy 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít a büntetés elkerülésére is. Azok az állampolgárok, akik három hónapon belül visszatérnek Ukrajnába, és a gyanúsítás kézhezvétele előtt önkéntesen bejelentik a bűncselekményt, mentesülhetnek a felelősségre vonás alól.
A tervezet alkotói a törvény szükségességét az illegális határátlépések számának gyors növekedésével magyarázzák. 2022 februárja és 2025 márciusa között a határőrök közel 43 000 hadkötelest vettek őrizetbe, akiknek többsége a hivatalos ellenőrzőpontokon kívül próbálta meg átlépni a határt.
Csak 2024-ben több mint 20 000 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak. Összehasonlításképpen, 2021-ben valamivel több mint 3000 ilyen eset történt.
A törvény megerősíti az illegális határátlépések szervezőinek felelősségét is. Jelenleg gyakran elkerülik a súlyos büntetést, mivel nehéz bizonyítani az anyagi haszonszerzést. A törvénytervezetnek ezeket a hiányosságokat kell megszüntetnie.
A kormány augusztus 20-án jóváhagyta az illegális határátlépésért való felelősség szigorításáról szóló törvénytervezetet.
Az Egyesült Államok három hadihajót vezényel Venezuela partjaihoz a következő napokban. Sajtóinformációk szerint a Trump-adminisztráció több ezer katonát, valamint felderítő és harci eszközöket is bevethet a latin-amerikai drogkartellek elleni küzdelemben. Mindeközben Nicolás Maduro venezuelai elnök bejelentette, hogy 4,5 millió civil önkéntes mozgósítását rendelte el, válaszul Amerika háborús fenyegetéseire.
Három amerikai Aegis irányított rakétákkal felszerelt romboló érkezik Venezuela partjaihoz a következő 36 órában, hogy reagáljanak a latin-amerikai drogkartellek jelentette fenyegetésekre – erősítette meg a Reuters hírügynökségnek több amerikai tisztviselő.
A források szerint a USS Gravely, a USS Jason Dunham és a USS Sampson hadihajók a következő napokban érkezhetnek meg. Úgy tudják, hogy Donald Trump amerikai elnök mintegy négyezer tengerészt és tengerészgyalogost és egy P–8 Poseidon felderítő repülőgépet vezényelt a Karib-térségbe.
A tervek szerint a Venezuela közelében zajló hadműveletek akár több hónapig is eltarthatnak. A haditengerészeti eszközöket nemcsak hírszerzésre, hanem célzott csapásokra is bevethetik.
Venezuela kommunikációs minisztériuma egyelőre nem reagált a keddi sajtóhírekre. Nicolás Maduro venezuelai elnök hétfőn kijelentette, hogy országa megvédi magát, legyen szó tengerről, égről vagy szárazföldről. A helyzetet „egy hanyatló birodalom különös és bizarr fenyegetésének” nevezte, anélkül, hogy közvetlenül utalt volna az amerikai hadihajókra.
Venezula önkéntesek millióinak mozgósítását jelentette be
Nicolás Maduro hétfőn bejelentette 4,5 millió civil önkéntes mozgósítására készül, válaszul az Egyesült Államok háborús fenyegetéseire. A venezuelai elnök hozzátette, hogy megerősítik a városi és vidéki alakulatokat, és harci egységeket szerveznek a gyárakban és a munkahelyeken is.
Nicolás Maduro a nép, a rendőrség és a fegyveres erők tökéletes egységének nevezte a mozgósítást, amely szerinte Venezuela békéjét és szuverenitását biztosítja.
A bejelentés előtt Vladimir Padrino López védelmi miniszter azzal vádolta meg Washingtont, hogy a kábítószer-ellenes fellépés ürügyén próbálja igazolni a térségben folytatott katonai műveleteit.
Az elmúlt hetekben tovább nőtt a feszültség Caracas és Washington között, miután az amerikai igazságügyi minisztérium 50 millió dollárra emelte a venezuelai elnök elfogását segítő információkért járó pénzjutalmat. A döntést arra hivatkozva jelentették be, hogy Niculás Maduro nemzetközi drogkartellekkel áll kapcsolatban.
A venezuelai elnök határozottan tagadta a vádakat, amelyeket politikai indíttatású támadásnak nevezett. Niculás Maduro szerint a mostani mozgósítás egyértelmű üzenetként szolgál: Venezuela kész megvédeni magát minden külső fenyegetéssel szemben.
A nyugati országok vezetői azzal magyarázták az Oroszország elleni szankciók bevezetésének elutasítását, hogy Ukrajna nem mozgósítja a 18-24 éves fiatalokat – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Válasz című magyar lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenzkij elmondta:
Nem mozgósítottuk a 18-24 éveseket, hanem egyéves szerződéseket ajánlottunk nekik. Ezt még soha nem mondtam, de mivel kérdezte, elmondom, mit gondolok, mert ez egy kényes kérdés: szerintem nem szabadna 18 éves kortól mozgósítani az embereket, ahogy más országok vezetői gondolják.
Az elnök szerint a Pókháló hadművelet megmutatta, hogy nem az emberek száma, hanem a fegyverek és a technológia számít. Emellett fontosak a szankciók, amelyek az oroszok által a háború finanszírozására fordított pénzt célozzák meg. „Ami azonban a szankciókat illeti, a nyugati partnerek az okok között, amiért úgy döntöttek, hogy nem vezetik be azokat, többek között azt is felsorolják, hogy Ukrajna nem mozgósította a 18 éves és idősebb embereket” – állította.
Az államfő kifejtette, hogy Kijev lehetőséget adott a 18-24 éveseknek, hogy megmutassák, képesek szolgálni, ha a partnereink ezt akarják. „Most megadtuk nekik ezt a lehetőséget a törvényeinkkel összhangban. De ugyanakkor emberek ezrei harcolnak a frontvonalon megfelelő fegyverek nélkül” – mutatott rá.
Az elnök megjegyezte, hogy a mozgósítás minden háború problémája. „Ukrajna sem kivétel, mert azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Az emberek kezdenek elfáradni. Mi havonta 27 ezer embert tudunk mozgósítani, míg az oroszok 40-50 ezret, mert az ő veszteségeik nagyobbak” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Az elnök korábban többször is kijelentette, hogy Ukrajnában nincs értelme a 18 éves kortól kezdődő mozgósításnak, mivel nincs elegendő fegyver a már meglévő dandárok felszerelése sem. 2025-ben a 18-24 éveseknek jövedelmező szerződéseket és nagy összegű kifizetéseket ajánlottak fel frontszolgálat esetére.
A Legfelső Tanács szerdai ülésén első olvasatban elfogadta a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a 60 év feletti állampolgárok számára, hogy egyéves katonai szolgálati szerződést kössenek – számolt be az rbc.ua hírportál Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya azt írta :„A Legfelső Tanács első olvasatban támogatta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a 60 év feletti állampolgárok számára, hogy egyéves szerződéssel katonai szolgálatot teljesítsenek.” Hangsúlyozta, hogy ez csak önkéntes részvétel lehet – a részt venni kívánóknak megfelelő egészségi állapottal kell rendelkezniük, és át kell esniük a szükséges orvosi vizsgálaton. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a tapasztalt, szolgálatot teljesíteni kívánó, a hátországban vagy bizonyos beosztásokban hasznosnak bizonyuló személyek is részt vegyenek az állam védelmében. A döntést a képviselők többsége támogatta, így a dokumentumot most második olvasatban tárgyalják.
Korábban a Legfelső Tanács regisztrálta a 13229. számú törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a 60 év feletti ukránok számára, hogy szerződéses alapon önkéntesen katonai szolgálatot teljesítsenek. A törvény lehetővé teszi az idősebb ukránok számára, hogy a hátországban szolgáljanak.
A törvénytervezet kezdeményezői kifejtették: a teljes körű háború kezdete óta számos idősebb ukrán fejezte ki szándékát, hogy segítsen a hadseregnek. Magas szintű motivációval, hazafisággal és értékes tapasztalattal rendelkeznek, beleértve a technikai és vezetői tapasztalatokat is, amelyek hasznosak lehetnek a hátországban vagy a nem harci egységekben.
A törvény célja, hogy az ilyen emberek olyan beosztásokban szolgálhassanak, amelyek nem igényelnek harci műveletekben való részvételt, de ahol a tudás, a fegyelem és a felelősség fontos. A projekt szerzői hangsúlyozták, hogy egy hosszú háború a hadsereg folyamatos utánpótlását igényli, és a mozgósítás nehézségekbe ütközik. Ezért az önkéntesek támogatása kritikus fontosságú.
A mozgósítás üteme Ukrajnában változatlan, ugyanolyan, mint hat hónappal ezelőtt volt – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a kedd esti sajtótájékoztatóján, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A mozgósítás üteme nem változott. Nem látom, hogy bármilyen különbség lenne ahhoz képest, amilyen az elmúlt hat hónapban volt. Úgy értem, a vezérkar tervei és az ottani tevékenységek.” Azt is közölte, hogy Andrij Hnatov vezérkari főnöknek a haditanácson és Mihail Drapatij, a szárazföldi erők parancsnokának jelentéséből hallotta, hogy „a tervek szerint haladnak”.
Az elnök nyilatkozott az Ukrajnának szállított fegyverekkel kapcsolatban is. „Jönnek. Folyamatosan tárgyalunk különböző országokkal a készletek növeléséről. Főként a Védelmi Minisztérium szintjén, az én szintemen, majd az illetékes intézmények is részt vesznek az irányításban. Azért van szükség finanszírozásra, mert elkezdtünk nem ingyenes lehetőségeket találni. Ez fontos számunkra. Néhány dolog megnyílik, ezekhez finanszírozásra van szükség” – tette hozzá.
Az államfő szerint ez a tüzérségi lövedékekre és a légvédelemre is vonatkozik, különféle dolgokra, de minderre pénz kell. „Van egy költségvetésed, és egy dolgot tervezel. Azután, amikor megérted, hogy a támogatás csökkenhet, hogy ez ingyenes támogatás, hogy csökken, és a háborús étvágy nem csökken – a háború az, ami –, és ezért növelnünk kell a megfelelő fegyverek vagy lövedékek számát. Fontos, hogy megtaláljuk őket, hogy elérhetőek legyenek. Elérhetők a piacon. Ez fontos” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
