Dragan Krapović montenegrói védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy montenegrói katonák nem állomásoznak Ukrajnában. November 12-én a montenegrói parlament határozatot fogadott el az ország fegyveres erőinek részvételéről az ukrán hadsereget támogató és kiképző NATO-misszióban (NSATU), számolt be a Radio Slobodna Evropa.
A határozatot 44 képviselő támogatta, öten szavaztak ellene, ketten pedig tartózkodtak.
Ez a döntés a Védelmi és Biztonsági Tanács javaslatán alapul, amelyet február 7-én hagytak jóvá. Jakov Milatović elnök, Milojko Spajić miniszterelnök és Andrija Mandić, a parlament elnöke megállapodtak abban, hogy a montenegrói hadsereg részvétele az NSATU-ban a NATO-országok területére korlátozódik. A misszió magában foglalja a NATO koordinációját az ukrán biztonsági erők kiképzésében és egyéb segítségnyújtási formákat.
Dragan Krapović védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Montenegró továbbra is kitart Ukrajna támogatásának irányvonala mellett, összhangban a washingtoni NATO-csúcstalálkozó döntéseivel. Kiemelte, hogy montenegrói katonák nem állomásoznak Ukrajnában: „Teljesen egyértelművé szeretném tenni. Soha nem fogom támogatni ezt. A misszió mindenfajta tevékenységet az EU területén – Lengyelországban és Németországban – végez”.
Ezzel egyidőben a kormánykoalícióhoz tartozó Demokratikus Néppárt (DNP) ellenzi a lépést. Képviselőjük, Vladislav Bojovics arra figyelmeztetett, hogy a döntés bonyolíthatja az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat, és megjegyezte, hogy az országnak kerülnie kell a mások konfliktusaiba való beavatkozást.
Ez már a második eset Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta, hogy Montenegró úgy döntött, csatlakozik egy Ukrajnát támogató misszióhoz. Korábban a parlament kilenc hónapos késés után jóváhagyta az EU ukrajnai katonai segítségnyújtási missziójában való részvételt. Akkor a dokumentumot sokáig blokkolta a parlament elnöke, Andrija Mandić, aki oroszbarát nézeteiről és a NATO-kritikájáról ismert.
Eközben továbbra is bizonytalan a Montenegró és Ukrajna közötti tízéves biztonsági együttműködésről szóló hosszú távú megállapodás sorsa. Ez a megállapodás kölcsönös támogatást ír elő támadás esetén, beruházásokat a védelmi iparba és részvételt Ukrajna újjáépítésében. A megállapodást Spajic miniszterelnöknek és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek kell aláírni, de a dokumentumot még nem nyújtották be a parlamentnek megfontolásra.
Eddig mintegy 30 ország, többségében NATO-tagok, kötött már hasonló megállapodást Ukrajnával.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Montenegróban tett látogatása során hangsúlyozta: az ország európai uniós tagsága már szinte karnyújtásnyira van. Kiemelte, hogy most érkezett el az a pillanat, amikor Montenegrónak a lehető leggyorsabban és legaktívabban kell előrehaladnia az uniós csatlakozás útján.
Von der Leyen Milojko Spajic montenegrói miniszterelnökkel együtt nyitotta meg az első Montenegró-EU beruházási konferenciát, amely az „okos és fenntartható gazdasági fejlődés” témájára összpontosított. A rendezvényen négy új európai beruházási projektet is bemutattak, amelyek a montenegrói gazdaságot erősítik.
A jogállamiság és a közbeszerzések átláthatósága terén végrehajtott reformok világos üzenetet küldenek: Montenegró komolyan gondolja európai céljait, és megbízható hely a befektetések számára
– hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen méltatta a montenegrói kormány reformpolitikáját és eddigi eredményeit, kiemelve, hogy az ország számos vonzó befektetési lehetőséget kínál.
Montenegró rendkívüli potenciállal rendelkezik, de a beruházások még nem érték el ennek mértékét. Arra biztatom a befektetőket, hogy ne várják meg az ország hivatalos uniós csatlakozását, most kell megragadniuk a lehetőséget
– fogalmazott.
Spajic hangsúlyozta, hogy az EU Montenegró legfontosabb stratégiai partnere és legnagyobb befektetője. „Montenegró kicsi, de lehetőségei hatalmasak. Sokszínű társadalmunk nem gyengeség, hanem előny, gondolkodásmódunkban és értékeinkben már most az EU-hoz tartozunk” – mondta.
A kormányfő hozzátette, hogy az országban jelenleg több mint hárommilliárd euró értékű infrastrukturális és gazdasági projekt van folyamatban, és Montenegró már most teljesíti a maastrichti kritériumokat – számolt be a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.
„Montenegró az EU-tagság küszöbén áll. 2026 végéig lezárjuk az összes tárgyalási fejezetet, és 2028 végéig teljes jogú taggá válunk” – jelentette ki Spajic, hozzátéve, hogy Montenegró felvétele „ideális alkalom lenne az EU számára, hogy megmutassa: az unió legsikeresebb politikája, a bővítés, nem a múlté, hanem nagyon is élő és aktuális”.
Von der Leyen üdvözölte Montenegró csatlakozását az Egységes Euró Fizetési Övezethez (SEPA), és bejelentette, hogy 2026-tól megszűnik a roamingdíj az EU-val folytatott kommunikációban.
Közölte továbbá, hogy Montenegró 8 millió eurót kap, amiért teljesítette a reformfeltételeket, de a teljes, 380 millió eurós támogatási keret lehívásához további reformokra lesz szükség.
Arra a kérdésre, mikor dönthet Brüsszel Montenegró tagságáról, Von der Leyen azt válaszolta, „a csatlakozási szerződés akkor lesz kész, amikor Montenegró is készen áll.”
[type] => post [excerpt] => Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Montenegróban tett látogatása során hangsúlyozta: az ország európai uniós tagsága már szinte karnyújtásnyira van. Kiemelte, hogy most érkezett el az a pillanat, amikor Montenegrónak a lehető... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1760474760 [modified] => 1760466372 ) [title] => Von der Leyen: Montenegró uniós tagsága már karnyújtásnyira van [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165653&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165653 [uk] => 165688 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 122074 [image] => Array ( [id] => 122074 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ursula-von-der-leyen.webp [original_lng] => 40372 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ursula-von-der-leyen-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ursula-von-der-leyen-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ursula-von-der-leyen-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ursula-von-der-leyen-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ursula-von-der-leyen.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ursula-von-der-leyen.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ursula-von-der-leyen.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1760510619:8 [_thumbnail_id] => 122074 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1203 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 495325325000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13144 [1] => 2945 [2] => 640 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unio [1] => Montenegró [2] => Ursula von der Leyen ) ) [2] => Array ( [id] => 146991 [content] =>
Az EU erősíti Montenegró védelmi képességét: az ország 6 millió euró katonai segítséget kapott – közölte Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Elmondása szerint Montenegró további CBRN védelmi eszközöket, mentési felszereléseket és technikát kap, amelyek segítségével szélsőséges körülmények között is dolgozhatnak.
Külön támogatást kap a Balkáni Orvosi Csoport, amely számára orvosi felszerelést, sátrakat és fűtési rendszereket biztosítanak.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Ukrajna támogatójaként Montenegró rendszeres hibrid fenyegetésekkel néz szembe orosz és külföldi szereplők részéről, mert Oroszország félelmet akar kelteni, hogy aláássa az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat – jelentette ki Mark Rutte hétfőn Milojko Spajic montenegrói miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
A NATO-főtitkár szerint az észak-koszovói vízvezeték elleni november végi hibrid támadások rávilágítanak a Nyugat-Balkán stabilitásának törékenységére. Mint mondta, Montenegró már határozott intézkedéseket hozott a hibrid fenyegetésekkel szemben, mivel elsőként kapott segítséget a NATO-tól az elhárítási műveletekre.
A NATO-főtitkár nyilatkozatában méltatta a szövetségesekhez 2017-ben csatlakozó Montenegró eddigi támogatását Ukrajna számára, ami magában foglalja katonai felszerelések szállítását is.
Mint mondta, Ukrajna jelenleg az egyik legnehezebb telét éli a háború kezdete óta: az ország sürgős segítségre szorul a nagyszabású orosz támadások miatt, amelyek civileket ölnek meg, terrorizálják a lakosságot és létfontosságú infrastruktúrát céloznak.
Elismerését fejezte ki amiatt is, hogy Montenegró hozzájárul a NATO katonai jelenlétéhez Lettországban és Bulgáriában, valamint támogatja a koszovói békefenntartó erőfeszítéseit. Emellett, aktívan részt vesz Irakban a hatékonyabb és inkluzívabb biztonsági erők kiépítésében, és elkötelezte magát, hogy idén GDP-je 2 százalékát védelemre fordítja.
„Montenegró nem a legnagyobb nyugat-balkáni ország, de a stabilitása és tekintélyes fellépése a régióban nagyon fontos” – hangoztatta. Hozzátette, hogy Montenegró folyamatosan szorgalmazza a washingtoni csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtását, és Ukrajna NATO-tagságra való felkészítését.
Milojko Spajic nyilatkozatában kiemelte: hazája történelmi sikert ért el az európai integrációs folyamatban a hétfői kormányközi konferencián, amely megerősítette euroatlanti elkötelezettségét és NATO-tagságát. „Az ország nemcsak deklaratív, hanem hiteles NATO-partner, idén átlépi a két százalékos védelmi kiadási küszöböt, amely 2025-re várhatóan 2,1-2,3 százalékra emelkedik majd” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy Montenegró aktívan részt vesz a NATO missziókban Lettországban, Bulgáriában és Koszovóban, és elkötelezett a NATO politikáinak és kötelezettségeinek teljes körű betartása mellett.
EU-tagjelöltként már 12 éve teljes mértékben igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához.
A montenegrói kormányfő megerősítette: országa határozottan támogatja Ukrajnát, amelyet „a legkeletibb nyugat-balkáni nemzetnek” tart, és a NATO-tagságot a végső garanciának látja Ukrajna számára. Továbbra is figyelemmel kíséri az ukrajnai háború alakulását, és minden lehetséges módon kiáll Ukrajna mellett.
Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy Montenegró csatlakozhat huszonnyolcadik országként az Európai Unióhoz. Ursula von der Leyen szerint a balkáni állam egyre több csatlakozási kritériumnak felel meg, így a következő években hivatalosan is a közösség tagjává válhat.
Az igazságszolgáltatás reformjában, a korrupció elleni küzdelemben, a média szabadságának terén és az igazságszolgáltatás szervezett bűnözés elleni folyamatának felgyorsításában történt javulások eredményeként kifejezetten jó értékeléseket kapott Montenegró az Európai Bizottságtól – közölte a szerbiai Nova.
Ursula von der Leyen Podgoricában tett látogatáskor kijelentette, hogy a balkáni országgal szilárd az Európai Unió kapcsolata, és jó úton haladnak a csatlakozás felé.
„Montenegró 2028-ig történő uniós csatlakozása ambiciózus cél, amiért küzdeni kell”– mondta az EB elnöke.
Az Európai Unióhoz legutóbb Horvátország csatlakozott 2013-ban, amelynek így jelenleg 27 tagállama van.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy Montenegró csatlakozhat huszonnyolcadik országként az Európai Unióhoz. Ursula von der Leyen szerint a balkáni állam egyre több csatlakozási kritériumnak felel meg, így a következő években hivatalosan is a... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1730562420 [modified] => 1730550438 ) [title] => Montenegro lehet az EU következő tagállama [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131249&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 131249 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 131250 [image] => Array ( [id] => 131250 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bd1d3fd193017d0a3cab939f1fe53.webp [original_lng] => 131282 [original_w] => 780 [original_h] => 580 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bd1d3fd193017d0a3cab939f1fe53-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bd1d3fd193017d0a3cab939f1fe53-300x223.webp [width] => 300 [height] => 223 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bd1d3fd193017d0a3cab939f1fe53-768x571.webp [width] => 768 [height] => 571 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bd1d3fd193017d0a3cab939f1fe53.webp [width] => 780 [height] => 580 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bd1d3fd193017d0a3cab939f1fe53.webp [width] => 780 [height] => 580 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bd1d3fd193017d0a3cab939f1fe53.webp [width] => 780 [height] => 580 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bd1d3fd193017d0a3cab939f1fe53.webp [width] => 780 [height] => 580 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1730543239:4 [_thumbnail_id] => 131250 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1619 [translation_required_done] => 1 [_oembed_717c2d6776ed657644b58359d788e1e1] =>
To strengthen the #EU as a global player, we need to reach common 🇪🇺 positions faster. Germany teams up with 🇧🇪🇫🇮🇫🇷🇮🇹🇱🇺🇳🇱🇸🇮🇪🇸 in a group of friends committed to make greater use of qualified majority voting in the common foreign and security policy. #qmv 1/2
Elhalasztotta a montenegrói népszámlálás megkezdését a podgoricai kormány – közölte Milojko Spajic miniszterelnök a montenegrói közszolgálati televízió szerdai beszámolója szerint.
A cenzus 30 nappal történő elhalasztása a kedden beiktatott kabinet első hivatalos döntése.
A népszámlálás november 1-jén kezdődött volna, ám a kisebbségi vezetők annak elhalasztását kérték, nemzeti pártok pedig az összeírás bojkottját jelentették be arra hivatkozva, hogy „Montenegró-ellenes” kampány folyik az országban, amelynek célja az ott élő szerbek számának növelése.
A népszámlálás bírálói Belgrádot vádolták meg a szerbpárti kampány szervezésével, ezt azonban Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök határozottan elutasította.
A kedden beiktatott kormány gerincét a tavaly alapított, centrista Európa Most! mozgalom adja, de a koalíció részét képezi a Demokratikus Montenegró, a Szocialista Néppárt, az albán kisebbségi Albán Fórum és az Albán Szövetség, valamint a közelmúltban több kis pártra hullott szerb- és oroszbarát Demokratikus Front vezette Montenegró jövőjéért konzervatív választási szövetség.
Az ellenzék azért bírálta az új kormányt, mert az véleménye szerint „Montenegró-ellenes, Európa-ellenes és oroszbarát” nézeteket vall. A balközép Szocialisták Demokratikus Pártja szerint a kormány nem lesz hosszú életű, mert „hibás alapokon” nyugszik.
Jakov Milatovic köztársasági elnök a Vijesti.me hírportál beszámolója szerint arra szólította fel a pártokat, hogy hagyjanak fel a népszámlálás átpolitizálásával, mert az összeírás nagyon fontos a statisztikai adatok megszerzése miatt.
Hozzátette: a népszámlálás az új döntés értelmében november 30-án mindenképpen elkezdődik, és arra kért mindenkit, hogy vegyen benne részt.
Montenegróban legutóbb 2011-ben tartottak népszámlálást. Az akkori adatok szerint az ország 620 029 lakosának 45 százaléka vallotta magát montenegróinak, 29 százaléka szerbnek, míg a bosnyákok a lakosság 9, az albánok 5, a horvátok és a romák pedig 1-1 százalékát tették ki.
Előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap Montenegróban. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 7-kor nyitottak, és este 8-ig várják a mintegy 540 ezer szavazásra jogosult állampolgárt.
Az országos választási bizottság tájékoztatása szerint 15 párt és pártszövetség verseng 81 parlamenti helyért – adta hírül az MTI.
Több, májusban rendezett közvéleménykutatás, köztük a Központ a Demokráciáért (CEDEM) elnevezésű podgoricai közvélemény-kutató felmérése a Milojko Spajics vezette centrista Európa Most! mozgalmat tartja a választások esélyesének.
A tömörülés az előrejelzések szerint a voksok mintegy 29 százalékára számíthat. Az országot eddig kormányzó, balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) DPS az előrejelzések szerint a szavazatok 24 százalékára számíthat.
A választások egyik fő kampánytémája az európai uniós csatlakozás, valamint a gazdasági reformok.
A volt jugoszláv tagköztársaságban ez az első választás azóta, hogy Milo Djukanovic, a DPS korábbi vezetője alulmaradt az áprilisban rendezett elnökválasztáson. Djukanovic 32 éven át vezette az országot elnökként vagy miniszterelnökként, veresége után azonban lemondott a pártelnöki tisztségről, és bejelentette, nem kívánja vezetni a DPS választási listáját sem. Djukanovicot az államfői székben Jakov Milatovic, a 2022 nyarán alakult Európa Most! mozgalom jelöltje követte.
A legutóbbi, 2020. augusztus 30-án tartott parlamenti választáson elvesztette többségét a harminc éve kormányzó DPS, amely szövetségeseivel együtt csak 40 mandátumhoz jutott a 81 tagú törvényhozásban. A Zdravko Krivokapic vezetésével megalakult kormány 2022 februárjában megbukott a szerb- és oroszbarát, valamint a Nyugat-barát koalíciós partnerek ellentétei miatt, az új, Dritan Abazovic által irányított Európa-barát kabinet augusztus 19-én kényszerült lemondásra, mert elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben.
Ezt belpolitikai válság követte, mert Milo Djukanovic államfő új kormányalakítási megbízás helyett a parlament feloszlatását javasolta, a képviselők viszont az ő leváltását kezdeményezték, s végül korlátozták az elnök jogköreit. Új kormánya azóta sincs az országnak, az Abazovic vezette kabinet ügyvezetőként tevékenykedik.
Letette elnöki esküjét Jakov Milatovic új montenegrói államfő szombaton Podgoricában.
Az új elnök az alkotmány díszpéldányára tett esküt. „Becsületemmel teszek esküt a montenegrói alkotmányra, hogy az elnöki kötelességeimet lelkiismeretesen és felelősségteljesen végzem majd hazánk minden állampolgárának érdekében. Az állam elnökeként Montenegró függetlenségének és szuverenitásának megőrzése mellett állok ki, valamint a jogállamiságon alapuló ország polgári, demokratikus, ökológiai és szociális igazságügyi megerősítésén dolgozom majd” – mondta el az eskü szövegét a parlamenti képviselők és a kormánytagok, valamint az ország egykori elnökei, miniszterelnökei és házelnökei előtt. Beszédében kiemelte, hogy minden montenegrói állampolgár elnöke lesz függetlenül az emberek nemzetiségi vagy vallási hovatartozásától. Rámutatott, hogy számos feladat vár rá és a többi döntéshozóra, amelyeket belső megosztottság nélkül, erős és független intézményekkel, az emberi jogok megerősítésével, a társadalmon belüli egyenlő esélyekkel, valamint fenntartható gazdasági modellel kívánnak megvalósítani. Reményét fejezte ki, hogy a következő időszakban nagyobb egyetértésben és kevesebb megosztottság közepette tudnak dönteni a Montenegró jövőjét érintő kérdésekről. Az elnökválasztás második fordulójában, április másodikán Jakov Milatovic közgazdász, az Európa most! nevű mozgalom jelöltje a szavazatok 58,88 százalékát szerezte meg, maga mögé utasítva Milo Djukanovic hivatalban lévő köztársasági elnököt, akire a szavazók 41,12 százaléka voksolt. Jakov Milatovic a többpártrendszer 1990-es bevezetése óta az első köztársasági elnök, aki nem a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) soraiból kerül ki. Milo Djukanovic előtt Filip Vujanovic volt a balkáni ország elnöke, aki szintén a DPS politikusa volt. Jakov Milatovic volt 2020 és 2022 között a Zdravko Krivokapic vezette kormány gazdaságfejlesztési minisztere. A politikus népszerűsége részben annak köszönhető, hogy rövid kormányzati szerepvállalása alatt 163-ról 270 euróra (61 474 forintról 101 828 forintra) emelte a minimális nyugdíjak összegét, míg a minimálbér 250-ről 450 euróra (94 285 forintról 169 713 forintra) növekedett. A köztársasági elnök megbízatása öt évig tart, s legfeljebb még egy időszakra választható újra. Az államfő tisztsége protokolláris, képviseli az országot külföldön, jóváhagyja a törvényeket, kiírja a parlamenti választásokat, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, valamint az alkotmánybíróság elnökére és tagjaira. Emellett javaslatot tehet a parlamentnek népszavazás megtartására, amnesztiát hirdethet, valamint különböző állami kitüntetéseket adhat át.
Vasárnap elnökválasztást tartottak Montenegróban, az előzetes eredmények szerinte viszont egyik jelöltnek sem sikerült győznie, így második fordulót kell tartani – számolt be az MTI a CeMI ellenőrző és kutatóközpont képviselőire hivatkozva.
Az országos választási bizottság (DIK) nem közölt előzetes eredményeket vasárnap esti sajtótájékoztatóján, hanem csak a részvételi arányról számolt be. Ez alapján a választásra jogosultak 64,06 százaléka vett részt a voksoláson. Öt évvel ezelőtt a részvételi arány 63,92 százalékos volt.
A CeMI ellenőrző és kutatóközpont képviselői viszont bejelentették, hogy a választási megfigyelőik által vizsgált részeredmények alapján a legtöbb szavazatot a hivatalban lévő köztársasági elnök, Milo Djukanovic kapta (35,3 százalék). A második helyen Jakov Milatovic közgazdász, korábbi gazdaságfejlesztési miniszter, az Európa most! nevű mozgalom jelöltje végzett (29,3 százalék), míg a harmadik Andrija Mandic, a szerbbarát Demokratikus Front jelöltje lett (19,1 százalék). Milo Djukanovic kihívója eszerint Jakov Milatovic lesz a második fordulóban.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a maradék öt jelölt kit fog támogatni a második fordulóban, hiszen erről eddig nem nyilatkoztak, illetve az is kérdéses, hogy az állampolgárok hogyan döntenek: szeretnék-e, ha az eddigi államfő maradna a hivatalában, vagy új elnök venné át a köztársasági elnöki tisztséget.
Az államfő tisztsége elsősorban protokolláris, képviseli az országot külföldön, jóváhagyja a törvényeket, kiírja a parlamenti választásokat, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, valamint az alkotmánybíróság elnökére és tagjaira. Emellett javaslatot tehet a parlamentnek népszavazás megtartására, amnesztiát hirdethet, és állami kitüntetéseket adományozhat.
Az országos választási bizottság hétfőre ígért végleges eredményeket. Az elnökválasztás második fordulóját pedig április 2-án rendezik meg.
Milo Djukanovic Montenegró elnöke rendeletben feloszlatta az ország parlamentjét – jelentette a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) az internetes oldalán.
A parlament feloszlatása azért volt indokolt, mert éjfélkor lejárt az a 90 napos határidő, amelyet Miodrag Lekic miniszterelnök-jelölt kapott arra, hogy új kormányt alakítson.
Montenegrónak tavaly augusztus óta ügyvivő kormánya van, a képviselőház ugyanis nem szavazott bizalmat a Dritan Abazovic vezette kabinetnek. Az országot azonban azóta is ugyanaz a kormány irányítja.
Milo Djukanovic államfő és a parlament többször is vitába keveredett az új kormány megalakítását illetően, arról is lehetett hallani, hogy a köztársasági elnök rendelettel oszlatná fel a képviselőházat, amire a honatyák úgy reagáltak, hogy szűkítették az elnök jogköreit.
Miodrag Lekic néhány nappal ezelőtt közölte a parlamenti pártok vezetőivel, hogy nincs meg a szükséges támogatottsága, így nem tud kormányt alakítani.
Montenegróban vasárnap tartanak elnökválasztást, ezért a hivatalban lévő államfőnek még jogában áll előrehozott választást kiírni a kialakult helyzet miatt. Milo Djukanovic korábban úgy nyilatkozott, előbb jogászaival egyeztet, hogy éljen-e ezzel a jogával.
Az államfő végül a parlament feloszlatása mellett döntött, az alkotmány értelmében pedig ezt követően legalább 60, de legfeljebb 100 napon belül meg kell tartani az előrehozott parlamenti választást.
