Bejelentette lemondását Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök pénteken. A politikus utódja kinevezéséig ügyvivő kormányfőként vezeti a kabinetet.
A moldovai kormányt 2025 novembere óta vezető Munteanu közölte: miniszterelnöki megbízatása pénteken véget ér. Hozzátette, hogy a jövőben is szolgálni kívánja országát, bármilyen tisztséget töltsön is be.
A kormányfő az X közösségi oldalon azt írta: azért döntött a távozás mellett, mert megbízatását már nem tudta elveivel és meggyőződésével összhangban ellátni.
Döntésének okait nem részletezte.
Lemondásával a moldovai kormány megbízatása is megszűnik, ami kihívás elé állítja Maia Sandu államfőt, valamint a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártját (PAS), amely második egymást követő ciklusát tölti hatalmon.
Maia Sandu bejelentése szerint a pénteken lemondott Munteanu az új kormányfő kinevezéséig ügyvivőként vezeti a kabinetet. Az elnök köszönetet mondott Munteanunak és kabinetjének az elvégzett munkáért és a „nehéz, de szükséges reformok” elindításáért. „Moldova útja továbbra is változatlan: a reformok és az uniós csatlakozás” – írta az X-en.
Sandu újságíróknak nyilatkozva valótlannak nevezte azokat a spekulációkat, amelyek szerint Munteanu visszaélések ellen lépett volna fel, de ebben megakadályozták.
„Szabad kezet kapott arra, hogy úgy vezesse a kormányt, ahogyan jónak látta. Saját akaratából döntött úgy, hogy lemond” – fogalmazott.
Az elnök elmondta, hogy az új miniszterelnök személyéről „gyorsan” születhet döntés. Hozzátette: a jövő héten egyeztetést folytat a parlamenti frakciókkal, mielőtt kijelöli a kormányfői tisztség várományosát.
A 62 éves Munteanut a 2025. szeptemberi parlamenti választásokat követően bízták meg kormányalakítással, miután a PAS jelentős győzelmet aratott az Igor Dodon volt elnök vezette, oroszbarát Patrióta Választási Blokk felett, és újabb felhatalmazást kapott az ország európai uniós integrációs törekvéseinek folytatására. Munteanu miniszterelnöki kinevezése előtt mintegy húsz éven át külföldön dolgozott – egyebek mellett a Világbankban -, és nem viselt politikai tisztséget.
Az Ukrajna és Románia között fekvő Moldova tagjelölt országként törekszik az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az ország politikáját évtizedek óta meghatározza az Európához közeledést támogató, illetve a Moszkvával szorosabb kapcsolatokat szorgalmazó erők versengése.
Az orosz külügyminisztérium óvá intette az orosz polgárokat, hogy ne utazzanak Moldovába, mivel ott „inzultálják” az orosz útlevéllel rendelkezőket.
Az orosz külügyminisztérium azt javasolta az orosz állampolgároknak, hogy ne látogassanak Moldovába, mivel ott „megalázóan vizsgálják és hallgatják ki”, valamint „mesterségesen késleltetik az ellenőrzéseket”, olvasható az orosz külügyminisztérium honlapján.
Megjegyezték, hogy Kisinyov „fokozza az orosz állampolgárokkal szembeni diszkriminatív intézkedéseket” egy „nyugati kurátorok támogatásával folytatott oroszellenes politika” részeként.
Az orosz külügyminisztérium azt állítja, hogy a kisinyovi repülőtérre érkező orosz útlevéllel rendelkezőket „inzultálják”, megalázó ellenőrzéseknek és kihallgatásoknak” vetik alá, az oroszokat a váróteremben tartják víz és élelem nélkül. Ezenkívül állítólag az oroszoktól azt követelik, hogy adják át telefonjukat és kommunikációs eszközeiket, majd „illegálisan tanulmányozzák a rajtuk lévő információkat”. A minisztérium adatai szerint az ilyen intézkedések eredményeként az oroszoktól időnként „megtagadják a belépést az országba”.
„Ugyanakkor a moldovai hatóságok nem biztosítanak hozzáférést az orosz állampolgároknak a kisinyovi orosz nagykövetség konzuljaihoz. Az orosz diplomáciai képviselet erre vonatkozó kéréseit is figyelmen kívül hagyták, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy időben konzuli támogatást nyújtsunk állampolgárainknak” – áll a jelentésben.
A minisztérium azt is kijelentette, hogy a moldovai hatóságok a „mesterségesen megerősítik az ellenőrzési eljárásokat”, ami miatt az oroszok elkésnek a járatokról.
Erre való tekintettel az orosz külügyminisztérium „ismételten” azt javasolta állampolgárainak, hogy tartózkodjanak a Moldovába való utazástól.
Kisinyov az egyik legfájdalmasabb problémáját szeretné nemzetközi szintre emelni. Ez az orosz katonai jelenlét Transznisztriában, számolt be a moldovai Point című kiadvány.
Maia Sandu moldovai elnök hangsúlyozta, hogy a transznisztriai régió az ország szerves része, és jövőjéről az európai integráció kontextusában tárgyalnak.
Elmondása szerint a fő probléma továbbra is az orosz katonai állomány illegális jelenléte.
„A transznisztriai régió a Moldovai Köztársaság része, természetesen a megvitatjuk ezt a kérdést” – tette hozzá. „Egyértelmű, hogy minden alkalommal, amikor felvetjük ezt a témát, ők (az európai partnerek – szerk.) is felvetik. Reméljük, hogy együtt képesek leszünk megoldani ezt a problémát”.
A moldovai elnökasszony azt is hangsúlyozta, hogy Moldova Európai Unióhoz való csatlakozásának kérdését Brüsszelben, nem Moszkvában oldják meg.
Milyen szerepet játszhatnak az ukrajnai béketárgyalások?
Sandu elmondása szerint, ha tárgyalásokat folytatnak az ukrajnai háború befejezéséről, az Európai Unió is felvetheti a transznisztriai kérdést.
Többek között az orosz csapatok békés kivonulásáról van szó a régióból, amit Kisinyov az egyik legfontosabb prioritásnak nevez.
Az Európai Unió egyedi megközelítést alkalmaz Ukrajnával és Moldovával szemben, mostantól a tagság felé vezető haladás sebessége az elért eredményektől függ – számolt be hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a Moldova–EU csúcstalálkozó után, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az Európai Bizottság vezetője elmondta, hogy a tárgyalási folyamat megkezdése után minden tagjelölt ország önállóan felelős a tagság felé vezető úton tett előrelépéséért. „Miután megnyílt az első klaszter, minden tagjelölt ország felelős önmagáért. Mert reformokat kell végrehajtaniuk – és különböző reformokat kell végrehajtaniuk, attól függően, hogy melyik tagjelölt országról beszélünk” – mondta.
A tárgyalási klaszterek további megnyitásával kapcsolatos kérdésre válaszolva az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Moldova kilátásait értékeli, mivel a sajtótájékoztatót a Moldova–EU csúcstalálkozónak szentelték. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is az elért eredmények alapján történő értékelés elvét fogja követni, nem pedig politikai nyilatkozatok vagy feltételes határidők alapján.
„Úgy vélem, hogy egy érdemalapú folyamat sokkal jobb Moldova számára, mint a »lehető leggyorsabban« kifejezés. Mert a »ehető leggyorsabban« semmit sem mond. De egy érdemalapú folyamat világosan megmutatja a módszertanunk alapjait, amelyben mind a 27 tagállam egyetértett” – jegyezte meg Von der Leyen. Hozzátette, hogy a csatlakozási tárgyalások „érdemalapú folyamaton alapulnak, ami sokkal jobb Moldova számára, mert így ők is teljesíthetik az ígéretüket, mi pedig betarthatjuk az ígéretünket”.
Ukrajna és Moldova hétfőn Luxemburgban hivatalosan is megkezdi az európai uniós csatlakozási tárgyalások első szakaszát – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az EU magas rangú tisztviselői, valamint Ukrajna és Moldova miniszterei hivatalosan is megkezdik a tárgyalásokat az „első klaszterről” – az EU jogállamisági és demokrácia fejezeteiről. Ez megnyitja az utat a tárgyalások előtt más területeken is: az egységes piac, a környezetvédelem, a gazdaság- és szociálpolitika terén. Ez azután vált lehetővé, hogy az áprilisi magyar választások új kormányt juttattak hatalomra, és múlt pénteken az EU tagállamai egyhangúlag megállapodtak az első klaszter megnyitásáról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatban méltatták „a két ország által tanúsított elszántságot, bátorságot és kemény munkát”. Volodimir Zelenszkij elnök válaszul kijelentette: „Ukrajna mindent megtesz, ami szükséges, és fontos, hogy az EU is tartsa a szavát. Az első fejezetcsoport megnyitása jelentős politikai és erkölcsi támogatást jelent államunk és népünk számára.”
Az EU tisztviselői szerint kellő akarattal Ukrajna körülbelül négy év alatt befejezheti a technikai tárgyalásokat. Ugyanakkor elismerik, hogy a tagságról szóló végső döntés politikai – a csatlakozáshoz az országnak több ezer európai törvényt kell elfogadnia, és az összes EU-tagállam egyhangú jóváhagyását kell megszereznie.
Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében tett stratégiai választás, jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának miniszteri ülésének megnyitóján Kisinyovban, közölte az Ukrinform tudósítója.
„Moldova, Ukrajnához hasonlóan, azzal vívta ki helyét, hogy nehéz körülmények között az európai utat választotta, és ezt a választást könyörtelenül megvédte. Nem kérünk rövidebb utakat. Tiszteletben tartjuk a tényeken alapuló folyamatot, és elvégezzük a munkát. De reméljük, hogy ezt a munkát elismerik és jutalmazzák” – hangsúlyozta Sandu.
Megjegyezte, hogy az EU történelmileg nem várt el „tökéletességet” a tagjelölt országoktól, hanem az európai család tagságát ajánlotta fel, amely a demokratikus átalakulás eszközévé vált.
„Az Európai Unió nem várt el tökéletességet, hanem tagságot ajánlott fel – és ez a tagság tette meg a többit. Ugyaneznek kellene történnie ma is. Ezt az elvet Ukrajnára, a Nyugat-Balkánra és Moldovára is alkalmazni kell – nem nekünk tett szívességként, hanem stratégiai választásként” – mondta a moldovai elnök.
Sandu beszédében azt is kijelentette, hogy az autoritarizmus ma már nemcsak az egyes államokon belül jelenik meg, hanem külföldre is exportálódik, támadva az intézményeket, a választásokat és magát a nyílt demokratikus társadalmak életmódját. Szerinte a szólásszabadság az embereknek szól, nem pedig a hamis propagandakampányoknak.
„A szólásszabadság az embereké. Nem a hamis fiókok vagy a bothadseregek szólásszabadsága. Nem a Telegram-on szervezett propagandakampányok szabadsága. És nem is a Kreml verőlegényeinek szólásszabadsága” – hangsúlyozta Sandu.
Egyben felszólított egy jogi eszköz létrehozására a külföldi manipuláció és beavatkozás ellen, hangsúlyozva, hogy a „puha jog” nem biztosít kellően stabil alapot a nemzetközi együttműködéshez. És minden olyan demokrácia, amely kívül esik az európai családon, sebezhetőség, amelyet a romboló erők megpróbálnak kihasználni.
„Ahol az európai projekt gyökeret vert, ott virágzott a demokrácia. Ahol nem, ott továbbra is fennállt az árnyék. És a kettő között ott vannak a szürke zónák. És ezekben a szürke zónákban sajnos mások döntenek a sorsunkról”, jelentette ki Moldova elnökasszonya.
Emlékeztetőül, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 135. miniszteri ülésére május 15-én került sor Kisinyovban. Az ülésen az Európa Tanács 46 tagállamának külügyminisztere vett részt.
[type] => post
[excerpt] => Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében te...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778940540
[modified] => 1778936702
)
[title] => Sandu: Ukrajna és Moldova EU-csatlakozása nem szívesség, hanem Európa stratégiai választása
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186452&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186452
[uk] => 186402
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186403
[image] => Array
(
[id] => 186403
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[original_lng] => 93964
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778925902:12
[_thumbnail_id] => 186403
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1006
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 78992259000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13795
[1] => 2088778
[2] => 15096
[3] => 1201
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-csatlakozás
[1] => európai stratégiai érdek
[2] => Maia Sandu
[3] => Moldova
)
)
[7] => Array
(
[id] => 184449
[content] =>
Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok végrehajtásában, a jelenlegi kihívásokkal teli körülmények ellenére, és mindkét ország készen áll arra, hogy hivatalosan is megnyissa az összes tárgyalási klasztert – jelentette ki pénteken az Európai Bizottság szóvivője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint a szóvivő elmondta: „Egyértelmű, hogy mind Moldova, mind Ukrajna elkötelezett az EU-csatlakozás felé vezető úton. Nagyon nehéz körülmények között haladtak előre a kulcsfontosságú reformokkal, és jelentős előrelépést tettek. Mindkét ország rekordidő alatt befejezte a tárgyalási klaszterek megnyitásához szükséges technikai munkát.”
A szóvivő szerint az Európai Bizottság álláspontja egyértelmű: Ukrajna és Moldova elvégezte a feladatát, és készen áll az összes tárgyalási klaszter hivatalos megnyitására. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elvégezte az összes előkészítő munkát, és most a tanácson a sor, hogy döntsön. Jelezte, hogy az Európai Bizottság készen áll arra, hogy szükség esetén támogassa az Európai Tanácsot.
„Mindenképpen felszólítjuk a tagállamokat, hogy tegyenek előrelépést ebben a kérdésben, lehetővé téve mindkét ország számára, hogy hivatalosan is folytassa a munkáját” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok végrehajtásában, a jelenlegi kihívásokkal teli körülmények ellenére, és mindkét ország készen áll arra, hogy hivatalosan is megnyissa az összes tárgyalási klasztert.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777065660
[modified] => 1777061432
)
[title] => Ukrajna és Moldova rohamléptekkel halad az európai uniós csatlakozás felé
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184449&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184449
[uk] => 184454
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184450
[image] => Array
(
[id] => 184450
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[original_lng] => 85019
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777051829:2
[_thumbnail_id] => 184450
[_edit_last] => 12
[views_count] => 846
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 35828931000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 76832
[1] => 1201
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-bővítés
[1] => Moldova
[2] => Ukrajna
)
)
[8] => Array
(
[id] => 184030
[content] =>
Ukrajna és Moldova külügyminiszterei megbeszélést tartottak, amelyen többek között az európai uniós csatlakozási folyamat feloldásáról is szó volt.
Szibiha elmondta, hogy tartalmas egyeztetést folytatott moldovai kollégájával, Mihai Popșoi-jal. A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Moldova gyors előrelépést vár az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások első klasztereinek megnyitásában, valamint az EU által biztosított 90 milliárd eurós hitel és a 20. szankciós csomag feloldásában.
Szibiha emellett tájékoztatta moldovai partnerét a fronthelyzetről, az orosz támadásokról az ukrán városok ellen, valamint a tárgyalási folyamatok aktuális állásáról.
A felek egyeztettek az energetikai, infrastrukturális és kulturális kétoldalú együttműködésről is.
A moldovai parlament szükségállapotot hirdetett az áramkimaradások veszélye miatt, mivel az Isaccea–Vulcanesti távvezeték, a Romániából Moldovába irányuló villamosenergia-export fő csatornája leállt, miután Oroszország megtámadta az ukrán infrastruktúrát – számolt be az Ukrinform.
A vonatkozó döntést a parlament rendkívüli ülésén hozták meg március 24-én, kedden este. 72 képviselő szavazott igennel, 18 pedig tartózkodott. A vészhelyzeti rendszer bevezetését az energiaszektorban Alexander Munteanu moldovai miniszterelnök kezdeményezte.
„Oroszország ukrán energetikai infrastruktúrája elleni támadásai közvetlen hatással vannak Moldovára. Már nem csak közvetett nyomásgyakorlásról, energetikai zsarolásról vagy propagandáról beszélünk. Ezek olyan cselekedetek, amelyek közvetlenül veszélyeztetik polgáraink biztonságát, egészségét és életét” – idézte a lap a miniszterelnök egy parlamentben mondott beszédét.
Munteanu arra figyelmeztetett, hogy a szerdai csúcsidőben az áramhiány elérheti a 350-400 megawattórát, ezért széleskörű áramkimaradások várhatók az országban.
