A moldovai külügyminisztérium bejelentette, hogy három orosz nagykövetségi munkatársat kiutasított az országból, mivel bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek szerint tevékenységük ellentétes volt a diplomáciai státuszukra vonatkozó előírásokkal a Moldovai Köztársaság területén.
A moldovai külügyminisztérium március 31-én közölte, hogy három orosz nagykövetségi alkalmazottat „nem kívánatos személlyé” nyilvánított, és távozniuk kell az országból. Az orosz nagykövetet, Oleh Ozerovot is behívták, és átadták neki a hivatalos jegyzéket.
A moldovai külügyminisztérium nem részletezte a kiutasítás pontos okait.
A moldovai vállalatoknak át kell orientálódniuk más piacokra, „ahol van kiszámíthatóság és betartják a szabályokat”, hangsúlyozta a moldovai kormány.
Oroszország március 28-tól betiltotta a moldovai teherszállítók belépését. Moldova felkerült azon országok listájára, amelyek szankciókat vezettek be orosz állampolgárokkal és társaságokkal szemben a nemzetközi közúti szállítás területén, számolt be a Newsmaker.
Ezentúl a moldovai teherautók nem szállíthatnak árut Oroszországba, illetve nem használhatják területét tranzit céljára.
Kivételt csak élő állatok, húsok, halak, tejtermékek, tojás, zöldségek, gyümölcsök és diófélék szállítása esetében tettek. Április 26-tól azonban az alkohol, a dohány, a kakaó és a kakaót tartalmazó termékek is lekerülnek az engedélyezett áruk listájáról.
Chisinau ezt a döntést gazdasági csapásnak tekintette a köztársaság számára. Daniel Vode moldovai kormányszóvivő elmondása szerint a korlátozások 115 fuvarozót és a velük együttműködő exportáló céget érintenek.
„Ez a döntés egyoldalú, és egyértelműen bizonyítja Oroszország negatív hozzáállását és azt a szándékát, hogy kárt okozzon a moldovai gazdaságnak. Az Orosz Föderáció figyelmen kívül hagyja a korábbi megállapodásokat és kerüli a technikai tárgyalásokat. Továbbra is politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja a kereskedelmi kapcsolatokat, ami ellentmond a moldovai nép iránti „szimpátiáról” szóló kijelentéseknek”, jelentette ki Vode.
Hangsúlyozta, hogy a moldovai cégeknek át kell orientálódniuk más piacokra, „ahol van kiszámíthatóság és betartják a szabályokat”. A moldovai hatóságok ígéretet tettek arra, hogy folytatják az alternatív lehetőségek keresését az üzleti élet számára.
A moldovai külügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy nemkívánatos személlyé nyilvánította és az ország elhagyására szólította fel Oroszország chisinaui nagykövetségének három munkatársát.
A tárca Telegramon kiadott közleménye szerint „a hatóságoknak világos bizonyítékaik vannak arra nézvést, hogy a három személy diplomáciai státuszával ellentétes tevékenységet folytatott Moldova területén”.
Oleg Ozerov chisinaui orosz nagykövet alaptalannak nevezte a moldovai hatóságok vádaskodásait, és felszólította a moldovai vezetést, hogy „hagyjon fel a provokatív találgatásokkal, és térjen vissza a gyakorlatias párbeszédhez”, ami a két ország alapvető érdekeit szolgálja.
A moldovai hírszerzés (SIS) hétfőn azt közölte, az orosz diplomáciai képviselet segítséget nyújtott az illegális pártfinanszírozás vádjával 12 év börtönbüntetésre ítélt Alexandr Nesterovschi parlamenti képviselő szökésében.
A moldovai biztonsági szolgálatok egy videofelvételt is nyilvánosságra hoztak, amelyen az látható, amint Nesterovschi március 18-án belép a nagykövetség épületébe.
A gyanú szerint az ellenzéki Győzelem blokkhoz tartozó parlamenti képviselő a Dnyeszter menti szakadár régióba menekülhetett.
Alexandru Musteata, a moldovai hírszerzés vezetője a sajtónak azt mondta, hogy „az ilyen jellegű tevékenység a Moldova ellen irányuló hibrid hadviselés mechanizmusának a része”.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor Moldováig, esetleg Romániáig meg sem áll, és ha nem állítják meg, Európa biztonsága forog kockán – jelentette ki vasárnap Emmanuel Macron francia elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a La Tribune című francia lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Macron megjegyezte: Oroszország minden eddiginél nagyobb egzisztenciális veszélyt jelent Európára. „Oroszország újra fel van fegyverezve és agresszív a határainkon. (Putyin – a szerk.) terrorcselekményeket és nagyszabású dezinformációs kampányokat hajt végre itt Európában” – vélekedett.
A francia elnök szerint, ha senki nem állítja meg Putyint, akkor „mindenképpen Moldováig megy, és talán tovább Romániáig”. „A biztonságunk forog kockán” – tette hozzá Emmanuel Macron.
Moldova külügyminisztériuma bejelentette: felmondják az Oroszországgal fennálló kulturális megállapodást és bezárják az orosz kulturális központot az ország területén, amiért rendszeresen csapódnak be orosz katonai drónok Moldovában.
Moldova „provokációnak” nevezte azt, hogy orosz drónok rendszeresen hatolnak be a légterükbe, illetve zuhannak le az ország területén.
Chișinău úgy döntött: egyoldalúan felmondják az 1998-es, moldovai orosz kulturális megállapodást és bezárják az orosz kulturális központot is az ország területén.
A lépés mindössze szimbolikus, a kulturális központ most sem működik teljes körűen és csak egy alkalmazottja van.
A volt szovjet tagállammal 2021-ben kezdett el megromlani a viszony, amikor Európa-barát vezetés került Moldova élére. Megemlítik azért: az elmúlt két nap során három drón is becsapódott Moldova területére. A drónok valószínűleg az orosz haderő eszközei voltak és a szomszédos Ukrajnát támadták, csak célt tévesztettek.
A román védelmi minisztérium (MAPN) szerint a légtér ellenőrzése érdekében a térségbe küldték a román légierő két F–16-os és a spanyol légierő két – a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu légi támaszponton állomásozó – Eurofighter harci gépét.
A tárca közölte: a román határ közvetlen közelében mozgó célpontok egyike az ukrán Reni kikötőváros közelében egy kilométeres mélységben román terület fölé repült, majd Ukrajna felé elhagyta a román légteret.
A MAPN szerint a romániai Galac városától mintegy 10 kilométernyire keletre egy lehetséges drónbecsapódást észleltek, de anyagi kárról nem érkezett jelentés. A katasztrófavédelem a telefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztette az ukrán határral szomszédos Tulcea és Galac megye lakosságát polgári lakosságát a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére.
A román hírforrások közölték: két másik drón darabjai moldovai területen, Ciumai, illetve Ceadir Lunga falvak mezőgazdasági terültén csapódtak be.
Személyi sérülés nem történt.
Maia Sandu moldovai elnök szerint két orosz drón megsértette Moldova légterét és felrobbant a területén. „Oroszország nem tiszteli a határokat, civileket támad, terrort terjeszt… Hagyjanak békén minket, békés nemzeteket” – írta az X-en.
Mihai Popsoi, az ország külügyminisztere közölte, hogy a minisztérium be fogja kérni az orosz nagykövetet az incidensek miatt.
Moldova hajlandó pénzügyi és energetikai támogatást adni Transznisztriának, ha az orosz katonák elhagyják a régiót – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Transznisztria jelenleg súlyos energiaválságtól szenved, hiszen nagyban függtek az Ukrajna felől érkező orosz gáztól, melynek tranzitja az év elején megszűnt. A régió hivatalosan Moldovához tartozik, de az 1990-es évek eleje óta de facto kvázi-önálló oroszbarát bábállamként működik.
Maia Sandu moldovai elnök azt mondta egy interjúban: Moldova hajlandó generátorokkal, egészségügyi eszközökkel, gyógyszerekkel segíteni Transznisztriát, sőt, ha az orosz katonák elhagyják a régiót, akár pénzügyi segítséget is hajlandók nyújtani.
Ez csak akkor lehetséges, ha az orosz katonák elhagyják a régiót és az úgynevezett békefenntartó missziót civilek veszik át az ENSZ és EU megbízásából – mondta.
Hozzátette: a Moldova által biztosított segítséget az ország „fejlesztési partnerei” nyújtanák, mert az ország még mindig „nehéz pénzügyi helyzetben van.”
Moldova korábban is ajánlott segítséget Transznisztriának, de Vagyim Krasznoszelszkij, a térség vezetője nemrég Moszkvában volt, ahol megállapodott arról, hogy Oroszország „humanitárius alapon” hajlandó segíteni az oroszbarát területnek, így nem valószínű, hogy Chisinau segítségével élni fognak.
Ukrajna kész segíteni Moldovának az energiaválság leküzdésében, amely az orosz gázszállítások leállítása következtében alakult ki az országban.
Zelenszkij elmondta, hogy telefonos beszélgetést folytatott moldáv kollégájával, Maia Sanduval. A felek beszéltek az energetikai helyzetről is.
„Természetesen a legfontosabb, hogy segítsünk Moldovának átvészelni ezt az energetikai kihívásokkal teli időszakot, s ne hagyjuk Moszkvának, hogy társadalmi feszültséget szítson. Az egész jelenlegi energetikai helyzet Moldovában, főként a Dnyeszter bal partján, Oroszország próbálkozása, hogy manipulálja az energiahálózatot és elérje a moldovai hatalom ellenállását” – mondta Zelenszkij.
Azt is hozzátette, hogy Kijev kész segíteni Moldovának, főként szénnel, hogy megőrizzék a stabilitást a régióban, és „minden moldovai számára biztosítsák a lehetőséget, hogy nyugodtan éljen, dolgozzon hazájáért, leküzdje a szegénységet, és közösen haladjunk előre az Európai Unióba.”
Moldova elnöke, Maia Sandu kijelentette, hogy egy orosz rakéta megsértette Moldova légtérét 2024. december 25-én éjjel. Erről a közösségi médiában, az X platformon írt.
Sandu elmondta, hogy karácsony napján „a Kreml a pusztítás útját választja – megtámadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, és rakétával megsérti Moldova légtérét”.
Ezek a cselekedetek egyértelműen megsértik a nemzetközi jogot. Moldova elítéli ezeket a cselekedeteket, és teljes mértékben szolidáris Ukrajnával
Beiktatták hivatalába kedden Chisinauban Maia Sandu moldovai elnököt, akinek ez a második mandátuma. Maia Sandu, a Világbank egykori közgazdásza 2020 óta vezeti a nagyjából 2,7 millió lakosú országot.
A politikus, amikor a parlamenti képviselők és az alkotmánybíróság tagjai előtt letette a hivatali esküt, kijelentette: „Büszkék lehetünk arra, hogy a megpróbáltatások ellenére sikerült a történelem jó oldalán állnunk, és megvédeni a demokráciát a külső fenyegetésekkel szemben”. „Minden nyomás ellenére Moldova egy világos irányra szavazott, egy fejlett országra, egy nagyobb biztonságot és jólétet hozó európai országra” − tette hozzá az 52 esztendős Maia Sandu.
Maia Sandu a szavazatok 55,33 százalékával győzött a november elején tartott elnökválasztás második fordulójában az oroszbarát szocialisták által támogatott ellenfele, Alexandr Stoianoglo 44,67 százalékával szemben az EU- és NATO-tag Románia, valamint a háború sújtotta Ukrajna között fekvő államban. Ő az első nő, aki 2020 óta a legmagasabb tisztséget betölti Moldovában.
A politikus határozottan Brüsszel felé fordította 2,6 millió lakosú országát, amely Európa egyik legszegényebb állama, és amely júniusban hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. „Négy évvel ezelőtt jó időket ígértünk. Őszinte ígéret volt, de az idők nehéznek bizonyultak” – emlékezett vissza a Világbank egykori közgazdásza.
„A világjárvány után jött az infláció, az energiaválság, a gázzal kapcsolatos zsarolás, most pedig a sötétséggel kapcsolatos zsarolás” – folytatta, miközben a szükségállapotban lévő Moldova jelentős áramkimaradásokra és kemény télre készül.
Az ország áramellátásának 70 százaléka a Dnyeszteren túli Cuciurgan hőerőműtől függ, amelyet Ukrajnán keresztül orosz gázzal látnak el. Kijev azonban bejelentette, hogy nem kívánja megújítani a december végén lejáró tranzitszerződést, amely lehetővé teszi az orosz gáz Európába szállítását.