Milorad Dodik a Bosznia-Hercegovinában zajló politikai válság miatt megemlítette, hogy Oroszország megvétózhatja az EUFOR boszniai misszióját, ennek ellenére vasárnap reggel Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi tagjához hasonlóan együtt támogatta annak újraindítását − írta a horvát Index.
A Biztonsági Tanács együttes nyilatkozatot fogadott el Bosznia-Hercegovináról, amelyben támogatta az Althea műveletet, amelyet az EUFOR segítségével hajt végre. Ehhez azonban szükség volt minden állandó vétójoggal rendelkező tagország támogatására, így Oroszországéra is.
Ugyanakkor a lap megjegyzi, hogy Dodik korábban megfenyegette az EUFOR parancsnokát, Marian Florin Barbut, valamint orosz vétóval fenyegetett. Ennek ellenére nem bizonyított, hogy valóban ő tárgyalt-e Moszkvával ebben az ügyben, vagy csak politikai fenyegetésről van szó.
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter jogsértésekről beszélt, ezért támogatja, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen.
„Boszniában, ami a Szerb Köztársaságot illeti, egyértelmű alkotmányos jogsértéseket látunk, ezért vizsgáljuk a szankciók lehetőségét a felelősökkel szemben” – mondta Meinl-Reisinger a Kuriernak.
Még februárban első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot a boszniai szövetségi bíróság, a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. Dodik akkor úgy védekezett, hogy szerinte a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.
Két nappal később a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje február 27-én megszavazta a Banja Luka-i igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől. Az ekkor hozott törvényeket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság március elején hatályon kívül helyezte.
Az országban tovább élesedett a feszültség amiatt, hogy Dodik kijelentette, Bosznia-Hercegovina nem létezik: „Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén” – mondta.
Március 12-én a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, valamint további két vezető boszniai szerb politikust, mert többszöri felkérés után sem voltak hajlandók megjelenni az ügyészség meghallgatásán. Ezt a parancsot pár nappal később a határrendészet is megkapta.
A NATO teljes mértékben támogatja Bosznia-Hercegovina területi integritását – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Szarajevóban, hozzátéve, hogy az ország vezetőinek fel kell oldaniuk a kialakult feszültséget.
Boszniában azóta van feszültség, hogy február végén egy bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte és hat évre eltiltotta a politizálástól Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A szerb vezető elutasította az ítéletet, a Banja Luka-i parlament pedig kitiltotta a Szerb Köztársaság területéről a szarajevói központú rendőrséget és igazságszolgáltatást.
Az ítélet hatására az Európai Unió békefenntartó missziója, az EUFOR bejelentette, hogy ideiglenesen növeli az országban állomásozó 1100 fős erőinek létszámát. Zeljko Komsic, a bosznia-hercegovinai államelnökség boszniai horvát tagja eközben hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását, miután Dodik kérésére 78 magyar terrorelhárító érkezett Boszniába.
Rutte hétfőn kijelentette, hogy a NATO nem fogja hagyni, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki, és hogy a daytoni békeszerződés és a boszniai alkotmány semmibe vétele „elfogadhatatlan”.
A Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedését az 1995-ben megkötött daytoni béke határozza meg, ennek értelmében az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és az ENSZ-főképviselő felel a békeszerződés végrehajtásáért. Milorad Dodik ellen azért emeltek vádat, mert a főképviselő és az alkotmánybíróság döntéseit felfüggesztő törvényeket írt alá.
„Nem hagyjuk, hogy a nehezen kivívott béke veszélybe kerüljön” – fogalmazott Rutte Szarajevóban.
A boszniai szerb parlament megszavazta csütörtökön késő este a Szerb Köztársaság igazságügyi rendszerének a szövetségitől való elszakadását, két nappal azután, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot, a többségében szerbek lakta országrész elnökét.
A boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) beszámolója szerint a jogszabályt a kormánypárti képviselők voksaival szavazta meg a Banja Luka-i parlament, az ellenzék bojkottálta a szavazást.
A törvény értelmében a szövetségi igazságügyi intézmények, a bíróságok, az ügyészségek és a rendőrség sem illetékes többé a boszniai Szerb Köztársaság területén.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat. Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte semmisek.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára. Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a bosnyák-horvát Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén – közölte Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke szerdán, miután a boszniai szövetségi bíróság a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta őt.
Milorad Dodik bejelentette: más szövetségi intézmények munkáját is betiltják, például a felsőfokú ügyészségi és bírósági testületét, és a boszniai Szerb Köztársaság saját felsőfokú ügyészségi és bírósági testületet hoz létre. Emellett a legtöbb szerb tisztségviselő is kivonul a szövetségi intézményekből – ismertette. Hozzátette egyúttal, hogy csak az „árulók” maradnak majd ott.
Az ítélethirdetést követően a politikus azt üzente támogatóinak, hogy nincs ok aggodalomra, megtanult már nehezebb dolgokat is elviselni. Egyben azt is közölte, üzeni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének, hogy ha szerb területre lép, letartóztatásra számíthat.
„Ha látjátok, jelentsétek a rendőrségnek, hogy letartóztassuk és elűzzük innen. Nem érdemli meg, hogy szerb földre lépjen” – mondta híveinek, és közölte: nem engedi meg, hogy bárki is megdöntse a boszniai Szerb Köztársaságot – számolt be az MTI.
Milorad Dodik Aleksandar Vucicot Banja Lukába invitálta, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak. A szerb elnök már szerda este elutazik a boszniai Szerb Köztársaságba. Milorad Dodik azt nyilatkozta, két telefonbeszélgetést bonyolított le az ítélethirdetés után.
„Egyiket Aleksandar Vuciccsal, aki azt mondta, a boszniai Szerb Köztársaság pártján áll, a másikat pedig Orbán Viktor barátommal, aki ugyanezt mondta” – részletezte a boszniai szerb elnök.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitő azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat.
Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte nem jogérvényesek.
Az ügyészség azt kérte, hogy Milorad Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal tevékenységtől. A vádhatóság ugyanezt a büntetést kérte az ügy másik vádlottjára, Milos Lukicra, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatójára, aki a nemzetközi főképviselő döntését figyelmen kívül hagyva a közlönyben megjelentette a Dodik által szignált törvényeket. Milos Lukicot a bíróság szerdán felmentette az ellene felhozott vádak alól.
Az ítélet nem jogerős, a védelem és az ügyészség is fellebbezhet ellene, a másodfokú ítéletet az év végéig mondhatják ki.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára.
Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból.
A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni. Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A Milorad Dodik elítéléséről szóló hírekre reagálva Aleksandar Vucic szerb elnök összehívta az ország biztonsági tanácsának az ülését.
[type] => post [excerpt] => Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén – közölte Milorad Dodik. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1740658320 [modified] => 1740608709 ) [title] => Dodik: nem létezik többé Bosznia-Hercegovina [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142563&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 142563 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 142564 [image] => Array ( [id] => 142564 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [original_lng] => 698103 [original_w] => 873 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-300x171.png [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-768x437.png [width] => 768 [height] => 437 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1740601509:12 [_thumbnail_id] => 142564 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 775 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 44260 [1] => 47960 [2] => 42488 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bosznia-Hercegovina [1] => boszniai szerb parlament [2] => Milorad Dodik ) ) [5] => Array ( [id] => 100271 [content] =>
Az Európai Unió elveszítette európai értékeit és keresztény alapjait, és megengedte, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon a belső ügyeibe – hangsúlyozta Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az Európa Hangja (Voice of Europe) hírcsatornának adott interjúban, amelyet a boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) ismertetett szerdán.
Mint mondta: Brüsszelben azt hitték, hogy Washingtonnal összefogva kárt tehetnek Oroszországban, és megsemmisíthetik az országot, de Moszkva csak megerősödött gazdaságilag, amióta szankciókat vezettek be ellene.
Milorad Dodik arra is kitért, hogy az Európai Unió csak azért adta meg a tagjelölti státust Bosznia-Hercegovinának, mert ezt – minden európai elvet megszegve – Ukrajnának is megtette. Rámutatott: az utóbbi húsz évben már többféle folyamatot is megkezdtek annak érdekében, hogy Bosznia uniós taggá váljon, míg Ukrajna pusztán geopolitikai okokból vált tagjelöltté.
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint Európának olyan vezetőre lenne szüksége, aki egyszerre tudná vezetni és egységesíteni a kontinens országait. Elmondta, Németországnak például most olyan vezetője van, aki még az államot sem tudja a megfelelő módon vezetni.
Véleménye szerint Bosznia-Hercegovinában egyre többen válnak euroszkeptikussá, mert az EU néhány éve még vonzónak tűnt, de most már látszanak a belső gondjai is. A politikus a németországi sztrájkokat hozta fel példaként, mert szerint ilyen tiltakozás öt éve még elképzelhetetlen lett volna.
Hozzátette, Brüsszel a csatlakozási feltételeken is változtatott, és a tagállamok közül most csak kevés tudná teljesíteni azokat a kritériumokat, amelyeket Szarajevó iránt támasztanak.
Mélyül a válság, Milorad Dodik szerint szakértők már dolgoznak a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányán és a törvényeken.
A boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is – jelentette be Milorad Dodik, az ország háromtagú államelnökségének szerb tagja, aki évek óta a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása mellett kampányol.
A szarajevói sajtó szombati beszámolója szerint Milorad Dodik közölte, a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása dönt majd azokról a témákról, amelyeket a szövetségi szinten korábban elfogadott védelmi törvény, adózási törvény és az igazságügyi szervekre vonatkozó előírások szabályoztak eddig.
Hozzátette, szakértők már dolgoznak a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányán és a törvényeken.
Boszniai szakértők szerint egyetlen országrész sem dönthet arról, hogy a jövőben nem vonatkoznak rá a korábban szövetségi szinten elfogadott törvények, így Milorad Dodik kijelentései inkább csak az amúgy is súlyos belpolitikai viszályt mélyíthetik tovább.
Az 1992-1995-ös boszniai háború után Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
Milorad Dodik legutóbb nyáron beszélt arról, hogy a boszniai szerbek nem fogadják el a szövetségi előírásokat. Akkor a nemzetközi közösség távozó főképviselője kötelező érvényű rendelkezésével büntethetővé tette a srebrenicai népirtás, valamint más, emberiesség elleni bűnök tagadását.
A rendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.
Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko rendelkezését, Milorad Dodik kijelentette, hogy a jogszabály az ország felbomlásához vezethet. Hozzátette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem szerez érvényt a népirtás tagadását tiltó, újonnan életbe lépett szövetségi törvénynek, nem működik együtt a szövetségi intézményekkel a jogszabály végrehajtásában, és nem vesz részt semmilyen erre vonatkozó tárgyaláson.
A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de ezeket nem lehet népirtásnak minősíteni.
