Feloldotta az amerikai pénzügyminisztérium a Milorad Dodik volt boszniai szerb elnökkel, valamint szövetségeseivel, családtagjaival, illetve a hozzájuk kapcsolódó vállalkozásokkal szemben elrendelt szankcióit – közölte szerdán a washingtoni tárca ellenőrzése alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC).
A hivatal nem indokolta meg döntését, amellyel megszüntette az előző amerikai kormányzat idején bevezetett büntetőintézkedéseket.
A bejelentést követően Milorad Dodik az X közösségi oldalon köszönetet mondott Donald Trump amerikai elnöknek és munkatársainak „a boszniai Szerb Köztársaság és képviselői, valamint családtagjaik elleni hatalmas igazságtalanság” jóvátételéért.
„A szankciók feloldása nemcsak jogi, de erkölcsi rehabilitációja az igazságnak a boszniai Szerb Köztársaságról és mindazokról, akik becsülettel szolgálják azt” – tette hozzá.
A boszniai Szerb Köztársaság elnökét a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta hivatalától, miután augusztus 1-jén a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság egy év – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte, és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Amerikai szankciókkal 2022-ben, Joe Biden elnök kormányzatának idejében sújtották, és az amerikai külügyminisztérium akkor még „a bosznia-hercegovinai válság feloldására irányuló, Washington vezette erőfeszítések eredményének” tulajdonította azokat.
Hivatalosan is lemondott a boszniai Szerb Köztársaság elnöki jogköreiről Milorad Dodik, akit a boszniai választási bizottság fosztott meg hivatalától augusztusban.
A boszniai szerb köztársaság hivatalos közlönyében pénteken jelent meg a belügyekről szóló törvény módosítása, amelyet már nem Milorad Dodik, hanem helyettese, Davor Pranjic írt alá. A törvények aláírása a boszniai Szerb Köztársaság elnökének jogkörébe tartozik, így kiderült, ezt a jogkört az alelnök vette át.
A bosznia-hercegovinai választási bizottság augusztus elején döntött úgy, hogy megfosztja hivatalától Dodikot. A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette az elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta. Azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit, sőt, aláírta az ő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka összegű büntetést, de azt mondta, elnöki tisztségéről nem mond le.
Mindezek ellenére a választási bizottság november 23-ra írta ki az elnökválasztást Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében.
Milorad Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását kívánta elősegíteni.
Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos rendjének védelméről szóló törvényt. A politikus mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén kitiltotta területéről Milorad Dodikot, a tisztségétől megfosztott boszniai Szerb Köztársaság elnökét.
A döntés mögött álló okok bizalmasak – közölte a kabinet ülését követően Matej Arcon kormányszóvivő.
A boszniai szövetségi választási bizottság (CIK) augusztus elején határozott úgy, hogy megfosztja hivatalától Milorad Dodikot. A döntés hátterében az állt, hogy a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette a Dodik elleni elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltotta.
Mivel a boszniai törvények értelmében a börtönbüntetés pénzbírsággal kiváltható, Dodik korábban már kifizette a kiszabott 36 500 konvertibilis márka (mintegy 7,4 millió forint) összegű büntetést.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntetőtörvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
Dodik nem hajlandó elfogadni a felmentéséről szóló döntést, és továbbra is a boszniai Szerb Köztársaság elnökének tartja magát. Az N1 szlovén hírtelevízió közlése több oka is van annak, hogy ljubljanai kormány szankciókat vezetett be Dodik ellen. A bosznia-hercegovinai bíróság ítélete mellett, amelyet Dodik részben nem tart tiszteletben, szeparatista törekvéseit, valamint az állami intézmények és Bosznia-Hercegovina alkotmányának aláásását is említik.
Fontos ok továbbá, hogy „megalapozott a gyanú, miszerint Dodik és családtagjai Szlovéniában különböző személyeken és vállalatokon keresztül jelentős, vitatott módon megszerzett vagyonra tettek szert” – számolt be róla az N1.
A kitiltási rendelet azonnal hatályba lépett és csak Dodikra vonatkozik, családtagjaira nem.
Népszavazás kiírását jelentette be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, és azt követően, hogy a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta őt elnöki megbízatásától, közölte: nem megy sehova. A múlt pénteken a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette a Milorad Dodik elleni elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltották. Ezt követően döntött a választási bizottság az elnöki megbízatás visszavonásáról. A döntés ellen Milorad Dodik 90 napon belül fellebbezhet. A politikus a választási bizottság döntését követően közölte: nem megy sehova, „nincs megadás”. Egyúttal azt is bejelentette, népszavazást ír ki, hogy kiderüljön, a boszniai szerbek egyetértenek-e a választási bizottság döntésével. A tervek szerint a referendumon azt fogják kérdezni a boszniai szerbektől, hogy el kell-e fogadni a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányának semmibe vételét.
A boszniai szövetségi ügyészség még 2023 augusztusában emelt vádat Milorad Dodik ellen a büntetőtörvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvény – adta hírül az MTI.
A büntetőtörvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak. Milorad Dodik közölte, a saját eszközeikkel fogja legyőzni a bosnyákokat, vagyis a politikán keresztül, ugyanis a véleménye szerint minden, amit ellene tettek, politikailag motivált volt. Mint mondta, a nép akarata fog érvényesülni, senki nem törheti meg egy nép politikai akaratát. „A népre fogok hallgatni, mert a néptől kaptam a megbízatásomat” – húzta alá, majd közölte, nem ereszkedik térdre, nem fog csúszni és mászni, hanem harcolni fog.
Emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok szerint a boszniai szerb elnök megbízatása csak visszahívással vagy lemondással szűnik meg, a választási bizottság csak megadhatja vagy megerősítheti ezt a megbízatást, visszavonni nincs joga. Milorad Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását hivatott elősegíteni. Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos rendjének védelméről szóló törvényt. A politikus mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen.
Orbán Viktor miniszterelnök több ízben is kiállt Milorad Dodik mellett. A magyar miniszterelnök szerint a boszniai Szerb Köztársaság stabilitása kulcsfontosságú az egész Nyugat-Balkán békéjének és biztonságának megőrzése szempontjából.
A magyar kormányfő szerint Milorad Dodik „nem hajlandó úgy táncolni, ahogy Brüsszelből fütyülnek, ezért bíróságon ítélik el”. „Dodik a szerbek megválasztott vezetője. A bíróság döntését Magyarország nem fogadja el” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Milorad Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását kívánta elősegíteni. Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos rendjének védelméről szóló törvényt. A politikus mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen.
Megfosztotta megbízatásától Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét az ország választási bizottsága szerdán, azt követően, hogy a múlt pénteken a boszniai fellebbviteli bíróság másodfokú ítéletében megerősítette a Milorad Dodik elleni elsőfokú ítéletet, és a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, hivatali tevékenységeitől pedig hat évre eltiltották.
A központi választási bizottság (CIK) szerdai ülésén egyhangúlag fogadták el az elnöki megbízatás megvonására vonatkozó javaslatot.
Goran Bubic, a boszniai szerb elnök ügyvédje korábban bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért, és kérelmezni fogják az ítélet elhalasztását mindaddig, amíg a testület nem hoz döntést.
Milorad Dodik a CIK döntése ellen is fellebbezéssel élhet.
A boszniai törvények értelmében a CIK döntését követően a boszniai szövetségi parlamentnek meg kell erősítenie a döntést, és előrehozott elnökválasztást kell kiírni.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntetőtörvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntetőtörvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Milorad Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását hivatott elősegíteni.
Március közepén benyújtotta az országrész új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos rendjének védelméről szóló törvényt. A politikus mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen.
A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság belügyminisztere szombaton azt mondta, hogy nem engedik eltávolítani hivatalából az entitás vezetőjét, Milorad Dodikot, akit a bíróság másodfokon is börtönbüntetésre ítélt.
Milorad Dodik elnököt azért ítélte a bíróság egy év letöltendő börtönbüntetésre, valamint tiltotta el hat évre a hivatali tevékenységtől, mert nem volt hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit.
Sinisa Karan boszniai szerb belügyminiszter, Dodik párttársa a Független Szociáldemokraták Szövetségében azt mondta, hogy az elítélt politikus a boszniai szerbek választási akaratát képviseli.
„A nép választ, és a nép mozdít el. (Az elnök) legitimitása megvédésével védjük meg szabadságunkat és köztársaságunkat! Ne várjon senki romlást a belbiztonsági helyzetben, de mindenki számítson ellenállásra a Szerb Köztársaság intézményeitől, mert készek az intézményi, politikai és demokratikus küzdelemre!” – jelentette ki Karan.
A Dodik elleni ítélet – amely egy „nem választott külföldinek” tudható be – nem meggyengíti, hanem éppen megerősíti a Szerb Köztársaság pozícióját – tette hozzá Schmidtre utalva.
Milorad Dodik pénteken, a bíróság döntése után közölte: nem fogadja el az ítéletet, és Moszkvához, valamint Washingtonhoz fordul segítségért.
Ügyvédje bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért, és kérelmezni fogják az ítélet elhalasztását mindaddig, amíg a testület nem hoz döntést.
Milorad Dodik már a boszniai háborút lezáró, a Bosznia-Hercegovinát és annak szerkezetét létrehozó daytoni megállapodás óta hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen.
Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki régóta vitában áll a központi boszniai intézményekkel, szerdán egy parlamenti ülésen jelentette ki, hogy amennyiben az Egyesült Államok garantálja a köztársaság szuverenitását, az amerikai cégek számára hozzáférhetővé tennék ásványkincseiket – írja az IntelliNews.
Dodik egyenesen Trumphoz fordult
Készek vagyunk támogatni Amerika erőfeszítéseit, melyeket a kritikus fontosságú ásványi anyagok diverzifikálására és az ellátási láncok biztosítására fejt ki. Készek vagyunk értéket kínálni. Készek vagyunk átláthatóságot kínálni. Készek vagyunk a szuverenitáson alapuló együttműködést felajánlani – nem korrupciót, nem háborút, nem manipulációt – mondta a szerb vezető az ellenzéki pártok által bojkottált parlamenti beszédében.
Dodik megszólalásában arra is kitért, hogy a Boszniában jelenleg is tartó politikai válság a nyugati hatalmak széles körű összeesküvésének következménye, amelynek célja éppen a terület ásványkincseinek megszerzése.
Hozzátette, hogy a nemzetközi közösség boszniai főképviselője, Christian Schmidt – aki az ország 1992–1995-ös háborúját lezáró daytoni békemegállapodást felügyeli – az ásványkincsszerző politikák végrehajtója.
Az Egyesült Államokkal megkötendő együttműködési megállapodás azonban szerinte eloszlatná a Szerb Köztársaság aggodalmait.
Adjatok nekünk szabadságot, erősítsétek meg a már meglévő szuverenitásunkat, garantáljátok a daytoni megállapodást, a politikai autonómiánkat és függetlenségünket – és mi partnerek leszünk – emelte ki.
Donald Trump amerikai elnök hatalomra kerülése előtt az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Dodikot a daytoni megállapodás megsértése miatt. Trump pedig még nem reagált Dodik legújabb javaslatára.
Folyamatos alkotmányos válságba került Bosznia
Az ásványkincsalkura vonatkozó javaslat a legújabb fordulat Dodik és a boszniai nemzeti hatóságok közötti patthelyzetben, amely a háború vége óta az egyik legnagyobb politikai válságba sodorta az országot.
Dodik, aki régóta a Szerb Köztársaság Boszniától való elszakadásának szószólója, letartóztatási parancs hatálya alatt áll, mert azzal vádolják, hogy Schmidt és egy bíróság döntéseivel szembeszegülve megszegte az alkotmányos rendet.
Emellett megtiltotta a bosnyák állami igazságszolgáltatás és a rendőrség működését az autonóm szerb régióban.
Dodik az ellene és két másik boszniai szerb politikus ellen kiadott elfogatóparancs dacára szabadon mozoghat az autonóm területen belül, ahol mindenhová elkísérik a régió rendőrségének felfegyverzett tagjai. Sőt nemrégiben még Oroszországba is elutazott, hogy részt vegyen a május 9-i győzelmi napi ünnepségen.
Május elején viszont Lengyelország bejelentette, hogy megtiltja Dodiknak a területére való belépést, követve Ausztria és Németország példáját.
A bosnyák fővárosban, Szarajevóban tett látogatásán Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája is arra figyelmeztetett, hogy „az ország feldarabolására tett kísérletek elfogadhatatlanok”, és azzal vádolta a Szerb Köztársaságot, hogy aláássa Bosznia alkotmányos rendjét.
Lengyelország beutazási tilalmat rendel el Milorad Dodik ellen, többek között a boszniai szerb vezető Oroszországra vonatkozó közelmúltbeli lépései és kijelentései miatt – közölte Pawel Wronski, a varsói külügyminisztérium szóvivője kedden. A beutazási tilalomra vonatkozó eljárást a közeli jövőben véglegesítik a szavai szerint.
A szóvivő felidézte: több más európai ország is hozott már ilyen döntést. „A mi döntésünket Dodik úr közelmúltbeli cselekedetei és kijelentései alapozták meg, különösen Európa és Oroszország kapcsolatairól, Oroszországról és a balkáni helyzetről” – jelentette ki Wronski a PAP lengyel hírügynökségnek az MTI szerint. A boszniai szerb vezető szombaton biztonsági garanciákat kért Oroszországtól a boszniai Szerb Köztársaság számára.
Milorad Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását hivatott elősegíteni. Február 26-án a boszniai szövetségi bíróság Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egyévi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta a boszniai szerb vezetőt.
Később jött a hír, hogy Litvánia is beutazási tilalommal sújtotta Dodikot és további két magas rangú boszniai szerb tisztségviselőt. A minisztérium honlapja szerint Dodik mellett felvette a „nemkívánatos személyek” közé Radovan Viskovic miniszterelnököt és Nenad Stevandic parlamenti elnököt is. Ugyanott tették közzé a beutazási tilalomról szóló határozatot, miszerint az intézkedés 2030. április 18-ig lesz érvényben. Ezzel Litvánia csatlakozott az Egyesült Államokhoz, az Egyesült Királysághoz, Németországhoz, Ausztriához és Lengyelországhoz, amelyek korábban hasonló lépést tettek.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Milorad Dodik a Bosznia-Hercegovinában zajló politikai válság miatt megemlítette, hogy Oroszország megvétózhatja az EUFOR boszniai misszióját, ennek ellenére vasárnap reggel Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi tagjához hasonlóan együtt támogatta annak újraindítását − írta a horvát Index.
A Biztonsági Tanács együttes nyilatkozatot fogadott el Bosznia-Hercegovináról, amelyben támogatta az Althea műveletet, amelyet az EUFOR segítségével hajt végre. Ehhez azonban szükség volt minden állandó vétójoggal rendelkező tagország támogatására, így Oroszországéra is.
Ugyanakkor a lap megjegyzi, hogy Dodik korábban megfenyegette az EUFOR parancsnokát, Marian Florin Barbut, valamint orosz vétóval fenyegetett. Ennek ellenére nem bizonyított, hogy valóban ő tárgyalt-e Moszkvával ebben az ügyben, vagy csak politikai fenyegetésről van szó.
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter jogsértésekről beszélt, ezért támogatja, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen.
„Boszniában, ami a Szerb Köztársaságot illeti, egyértelmű alkotmányos jogsértéseket látunk, ezért vizsgáljuk a szankciók lehetőségét a felelősökkel szemben” – mondta Meinl-Reisinger a Kuriernak.
Még februárban első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot a boszniai szövetségi bíróság, a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. Dodik akkor úgy védekezett, hogy szerinte a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.
Két nappal később a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje február 27-én megszavazta a Banja Luka-i igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől. Az ekkor hozott törvényeket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság március elején hatályon kívül helyezte.
Az országban tovább élesedett a feszültség amiatt, hogy Dodik kijelentette, Bosznia-Hercegovina nem létezik: „Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén” – mondta.
Március 12-én a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, valamint további két vezető boszniai szerb politikust, mert többszöri felkérés után sem voltak hajlandók megjelenni az ügyészség meghallgatásán. Ezt a parancsot pár nappal később a határrendészet is megkapta.
