Az amerikai belbiztonsági minisztérium pénteki bejelentése szerint több mint 530 ezer külföldinek – haiti, kubai, nicaraguai és venezuelai állampolgárok – szüntetik meg az ideiglenes jogi státuszát, ami lehetővé tette számukra eddig, hogy az Egyesült Államokban tartózkodjanak. Donald Trump több százezer ukrán állampolgárral is hasonlóan járna el.
Donald Trump az elnökválasztási kampányában tett ígéretet arra vonatkozóan, hogy több millió külföldit deportál az Egyesült Államokból, akik szerinte illegálisan tartózkodnak az országban. A több mint félmillió dél- és közép-amerikai állampolgár ugyan jogi szempontból legálisan van az országban – az előző kormánynak köszönhetően –, a Trump-adminisztráció azonban úgy döntött, április 24-ig távozniuk kell.
A rendelet megszünteti azt a programot, amit még Joe Biden indított el 2022-ben, ami alapján a háború és/vagy politikai instabilitás sújtotta országokból érkezőknek két évre szóló ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt biztosítanak.
Először a venezuelai állampolgároknak szólt a program, később azonban kiterjesztették Kubára, Haitire és Nicaraguára is. Nemcsak a nevezett országok állampolgárai lehetnek bajban, Donald Trump ugyanis pár héttel a mostani döntés előtt arról beszélt, az ukrán állampolgárok hasonló jogi státuszát is hajlandó megváltoztatni. Az Ukrajnából a háború elől az Egyesült Államokba menekültek száma a BBC szerint 240 ezer főre tehető.
A belbiztonsági minisztérium közlése szerint a humanitárius program keretein belül érkező külföldiek az amerikai munkaerőpiacon károkat okoznak, olcsóbban végeznek el bizonyos munkákat, amivel az amerikai munkavállalóknak is kevesebbért kell dolgozniuk.
Kolumbia elnöke megtagadta az Egyesült Államokból érkező migránsokat szállító repülőgépek fogadását. A szankciókkal való fenyegetés után meggondolta magát.
Gustavo Petro kolumbiai elnök nem egyezett bele, hogy fogadja az Egyesült Államokból katonai repülőgépeken szállított kitoloncolt állampolgárait, de a szankciókkal való fenyegetés után meggondolta magát, számolt be a The Hill, a Reuters és a CBS News.
Gustavo Petro először azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak protokollt kell kidolgoznia a migránsokkal való méltó bánásmódról, mielőtt Kolumbia elkezdi befogadni őket.
„Az Egyesült Államok nem kezelheti bűnözőkként a kolumbiai migránsokat. Lezárom a kolumbiai migránsokat szállító amerikai repülőgépek előtt a légterünket”, kommentálta az ország vezetője X-oldalán.
Ezután Donald Trump elnök elrendelte, hogy 25%-os vámot vezessenek be az Egyesült Államokba belépő összes kolumbiai árura. Azt ígérték, hogy egy héten belül 50%-ra emelik őket – írta a Reuters.
Emellett azzal fenyegetőzött, hogy azonnal visszavonja a kolumbiai kormánytisztviselők és hozzátartozóik vízumát, és megtiltja az Egyesült Államokba való beutazást. Szó volt a Kolumbiából érkező turisták és rakományok vámellenőrzésének megszigorításáról is.
Közvetlenül ezután Kolumbia visszalépett. A CNN értesülései szerint az ország felajánlotta, hogy elnöki repülőgépet küld állampolgárai szállítására.
A dél-olaszországi Brindisi kikötőjébe érkezik meg a következő órákban az a hét egyiptomi és bangladesi migráns, akit pénteken szállítottak az albániai táborokba, de az illetékes olasz bíróságok nem tartják őket illegális bevándorlóknak, így visszatérhettek Olaszországba. Az olasz parti őrség szállítja vissza Albániából a hétfős csoportot, amely alig négy napot töltött Gjaderben, az ott októberben megnyitott kiutasítási táborban.
Az egyiptomi és bangladesi férfiak egy héttel ezelőtt kötöttek ki Lampedusa szigetén, és innen majdnem azonnal Albániába vitték őket tovább. Az olasz hatóságok Egyiptomot és Bangladest biztonságos országként kezelik, ezért az onnan érkezőket illegális bevándorlónak tartják. Így a kiutasításra váróknak kialakított gjaderi táborban helyezték el őket.
A római bíróság azonban határozatában kimondta, hogy Egyiptom és Banglades nem biztonságos ország, a férfiak menedékkérőnek számítanak. Egy Brindisihez közeli menedékkérő-központban helyezik el őket, ahol benyújthatják kérelmüket, de mostantól kezdve teljesen szabadon mozoghatnak Olaszország területén.
Ez már a második eset, hogy bíróság felülbírálja a hatósági döntést. Október 18-án visszaszállíttatták Olaszországba az albániai táborokba érkezett első csoportot is, amelyet szintén egyiptomiak és bangladesiek alkottak. A kormány október 23-án rendeletbe foglalta a szerinte biztonságos államok listáját, köztük ezt a két országot.
A belügyminisztérium korábban a semmítőszékhez fordult jogorvoslatért, hétfőn este pedig bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságán is fellebbez.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt vezetője kijelentette: 9300 bíró dolgozik Olaszországban, de az albániai migránstáborokban elhelyezettek „szabadon engedéséről legfeljebb harminc, negyven, ötven bíró dönt saját ideológiai nézeteit követve, vörös zászlót lobogtatva és a baloldali Demokrata Párt tagsági könyvét”.
Salvini úgy vélte, hogy a bírói döntés nem a kormányt, nem Salvinit, nem a belügyminiszter Matteo Piantedosit, nem a kormányfő Giorgia Melonit, „hanem Olaszországot akadályozza az illegális bevándorlók kiutasításában”.
Matteo Salvini azt kérdezte, ha az olaszországi utcákon mostantól szabadon mozgó hét egyiptomi és bangladesi közül valamelyik a jövő héten bűncselekményt követ el, „drogot árul, nőt erőszakol meg vagy meggyilkol valakit, ki lesz felelős? “
Salvo Sallemi, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt szenátusi frakcióvezetője is úgy vélte, „ismét akcióba léptek a vörös bírák”. Kijelentette: „egyes ideologizált bírók maguknak tulajdonítják a döntési jogot arról, melyik ország számít biztonságosnak, miközben arról pontosabb információkkal bír a titkosszolgálati szervekkel és a nemzetközi szervezetekkel szorosan együttműködő kormány”.
A Demokrata Párt (PD) politikusa, egykori EU-ügyi miniszter, Enzo Amendola közösségi oldalán hangoztatta, hogy a következő öt évben nyolcszáz millióba kerülő albániai táborok kudarcot vallottak. A táborokat a Meloni-kormány „ostoba propagandaeszközének” nevezte, “amelyet a migránsok bőrén, az európai jog megsértésével” használnak.
Véleményt mondott a Zöldek és a Baloldal Szövetsége (AVS) európai parlamenti képviselője, Ilaria Salis is, aki szerint egész Olaszországnak szégyellnie kell magát az Albániába „deportált és börtönbe zárt” migránsok miatt. „Szerencsére a bíróságok ismét ellenálltak az olasz kormány rasszista gőgjének” – írta közösségi oldalán Ilaria Salis.
Az uniótól kapott migrációs támogatást a bevándorlók deportálására költi. A civilek szerint a török kormány lépése jogellenes.
Egy húsz civil szervezetből álló csoport felszólította az Európai Uniót, hogy azonnal függessze fel a menekültek kényszertoloncolásában részt vevő török migrációs központok finanszírozását egy, a Politico által végzett vizsgálatot követően.
Az EU több mint 11 milliárd eurót fordított Törökország támogatására és a menekülthelyzet kezelésére, ebből az összegből mintegy 1 milliárd eurót a határbiztonságra és a menekültügyi feldolgozó létesítményekre fordított.
Múlt hónapban kiderült, hogy a török kormány a támogatást arra használja, hogy a határait megsértő szíriaiakat, afgánokat és más, hazájukban veszélyben lévő személyeket begyűjtsön és kitoloncoljon.
Civil szervezetek egy csoportja emiatt az Európai Bizottsághoz nyújtott be panaszt, és azt követelik a blokk vezetőitől, hogy „azonnal állítsák le az összes érintett török létesítmény finanszírozását”, amíg nem kerül sor a teljes, átlátható és független felülvizsgálatra.
Emellett „független nemzetközi vizsgálatot” követelnek, hogy „alaposan megvizsgálják az uniós pénzeszközökkel való visszaélést”.
Török migrációs védelem
A szervezetek azzal is meggyanúsítják Ankarát, hogy a migrációs központokban széles körű emberi jogi visszaélések történtek – például verték az embereket –, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve pedig figyelmen kívül hagyta a nem kormányzati szervezetek, diplomaták és saját munkatársai figyelmeztetéseit.
A bizottság visszafogottan reagált a leleplezésekre, arra kérte Törökországot, hogy „alaposan vizsgálja ki a vélt jogsértéseket”. A civil szervezetek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU „mint elsődleges finanszírozó elsődleges felelősséggel tartozik ezekért a műveletekért”, és „biztosítania kell, hogy minden finanszírozás teljes mértékben összhangban legyen az uniós emberi jogi normákkal”.
Roberto Gualtieri római főpolgármester elrendelte a migránsok és más hajléktalanok ideiglenes utcai alvóhelyeinek felszámolását, amely a Termini pályaudvarral szomszédos parkban sorakozó több tucat sátor lebontásával meg is kezdődött kedden.
A sátrakat, matracokat, személyes tárgyakat a főváros köztisztasági hivatala elszállította. A parkot megtisztították és kerítéssel vették körbe.
A hatóságok érkezésére már csak tizenkilenc bevándorló maradt a helyszínen, kilencen nem rendelkeztek személyi dokumentummal, ezért a migrációs hivatal elszállította őket.
Róma utcáin, terein, parkjaiban megszokott látványnak számítanak a hálózsákokról, takarókról, megtömött papírdobozokról felismerhető ideiglenes szállások, ahol pedig nagyobb a terület, matracokat fektetnek le vagy sátrakat állítanak fel. Több százan éltek már közel tíz év óta a Termini pályaudvar oldalában húzódó parkban is, az ókori városfal mentén, többnyire afrikai bevándorlók, akik a vasútállomásnál működő Caritas menhelyén jutottak ételhez, tisztálkodáshoz vagy szükség esetén orvosi ellátáshoz.
A főváros több kerületében a lakosok régóta tiltakoztak a szabad ég alatt élő migránsok miatt.
A 2021-től főpolgármester Roberto Gualtieri, a baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa, nyáron jelentette be, hogy a 2025-re, a Vatikán által meghirdetett jubileumi szent évre rendezni kívánja a római utcákon kialakult helyzetet. Hangoztatta, hogy erősíteni akarja a közbiztonságot a jövő évi egyházi eseményre, amelyre harmincmillió zarándokot várnak Rómába.
Döntését azonban Roberto Gualtieri nem osztotta meg saját pártjával: a PD meglepetéssel fogadta a hajléktalanok alvóhelyeinek “ledózerolását”.
Marta Bonafoni, a Demokrata Párt országos koordinátora súlyos és aggasztó intézkedésnek nevezte a főpolgármester lépését, amely szerinte “törékeny embereket akar lenullázni”.
Az első sátortábor felszámolása után a szabad ég alatt élő migránsok és más hajléktalanok elkezdtek a külkerületek felé elmozdulni. A főpolgármesteri hivatal korábbi tervei szerint több ponton befogadó központokat hoznának létre, nagyobb, akár hetvenfős sátrakat vagy kétemeletes konténereket.
Az egyik kiszemelt helyszín a Termini előtti téren lenne, egy másik a pályaudvar egykori alagútjában, de ezek ellen a helyi lakosok és kereskedők is aláírásgyűjtést indítottak.
Az Istat statisztikai hivatal 2022-es adatai szerint Rómában több mint 23 ezer a hajléktalanok száma.
Roberto Gualtieri kedden bejelentette indulását a következő 2026-os főpolgármesteri választáson.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Azok a migránsok, akik elhagyják Svédországot 2026-tól 350 000 svéd korona összegben részesülhetnek.
A svéd hatóságok mintegy 34 ezer dollárt terveznek kifizetni a migránsoknak, menekülteknek és menedékkérőknek az országból való önkéntes távozásért és hazájukba való visszatérésért, számolt be a Newsweek.
A törvénytervezet értelmében az országot elhagyók 2026-tól 350 000 svéd korona összegű kifizetésben részesülhetnek.
A migránsok jelenleg, a Svédországból való önkéntes távozásért kompenzációban részesülnek, de ez viszonylag csekély összeg – 10 000 korona egy felnőtt és 5 000 korona gyermekenként, maximum 40 000 korona kaphatnak családonként.
A kompenzáció várhatóan leginkább azok számára lesz érdekes, akik hosszú ideje munkanélküliek vagy alacsony jövedelműek, és az állam szociális támogatásától függenek.
Svédországban nagy az etnikai bűnözés problémája, Afrikából, Afganisztánból és a Közel-Keletről származó emberek bandákhoz csatlakoznak, és kábítószer-kereskedelemmel, lopással és bűncselekmények elkövetésével foglalkoznak.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Az átmeneti – egy évre szóló – határzár értelmében a finn határőröknek joguk lesz a határátkelőknél azonnal elutasítani a menedékkérelmeket.
Finnország megnyithatja az Oroszországgal közös határt, amikor az biztonságossá válik – mondta Mari Rantanen, finn belügyminiszter a Lenta.ru cikke szerint.
A határátkelőhelyek akkor nyílhatnak meg újra, amikor a hatóságok úgy ítélik meg, hogy az biztonságos – mondta, megjegyezve, hogy a finn hatóságok továbbra is rendszeresen értékelik a helyzetet.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
A finn határőröknek egy pénteken jóváhagyott új törvény értelmében joguk lesz feltartóztatni és visszafordítani azokat az illegális bevándorlókat, akik Oroszország felől akarnak belépni az országba. Petteri Orpo finn kormányfő a parlamenti szavazás utáni sajtótájékoztatóján elmondta:
Erőteljes üzenetet küldünk Oroszországnak és a szövetségeseinknek arról, hogy Finnország gondoskodik a saját és az Európai Unió határának biztonságáról – mondta a kormányfő. Az átmeneti – egy évre szóló – hatályú jogszabály értelmében a finn határőröknek bizonyos körülmények között joguk lesz a határátkelőknél azonnal elutasítani a menedékkérelmeket. Gyerekek, mozgássérültek és bármilyen egyéb szempontból kiszolgáltatott helyzetűnek számító bevándorlók esetében a határőröknek nem lesz ilyen felhatalmazásuk.
Számos jogvédő és jogi szakértő szerint a törvény azonban nincs összhangban a finn alkotmány rendelkezéseivel és az ország nemzetközi jogi vállalásaival.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
A Lengyelország keleti határán át érkező illegális bevándorlók több mint 90 százaléka orosz vízummal rendelkezik, a migráció nem spontán módon zajlik – jelentette ki keddi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
A kormányülést követő sajtókonferencián a miniszterelnök nyugtalanítónak nevezte, hogy megerősített információk szerint a lengyel-fehérorosz határszakaszon észlelt migrációs nyomás „nem a különféle országokból menekülő emberek spontán migrációja”. A határt illegálisan átlépők több mint 90 százaléka orosz vízummal rendelkezik – tette hozzá.
Másként, mint a fehérorosz határon fennálló migrációs válság elején, jelenleg a folyamatot Oroszország irányítja – jelentette ki Tusk.
Lengyel titkosszolgálati információkra hivatkozva elmondta: Oroszország szervezi az elsősorban Szomáliából, Eritreából, Jemenből és Etiópiából származó, „az egyik arab országon”, majd Moszkván át Fehéroroszországba tartó illegális bevándorlók toborzását, szállítását és csempészetét.
Közölte továbbá: a szövetséges titkosszolgálatokkal folytatott együttműködésnek köszönhetően hétfőn szerzett információk alapján Oroszország területén több gyűjtőpontban migránsok ezrei tartózkodnak.
A kormányfő kitért a lehetséges lengyelországi szabotázsakciók témájára is. Utalt hétfő esti tájékoztatására, miszerint a hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetésével. Közölte: keddre virradóan további három személyt vettek őrizetbe.
Elmondta: azt is vizsgálják, nem volt-e esetleg orosz hátterű a május 12-i tűzvész, melyben nagyrészt leégett egy nagy kiterjedésű varsói vásárcsarnok.
Tusk még a sajtóértekezlet elején közölte: kedden rendeletet adott ki a 2004 és 2024 közötti lengyelországi orosz és fehérorosz befolyásolási próbálkozásokat vizsgáló, az igazságügyi tárca kötelékében működő bizottság létrehozásáról.
A testületet Jaroslaw Strózyk dandártábornok, a katonai elhárítás (SKW) főnöke fogja irányítani – jelentette be.
Hasonló, de a parlament által megválasztott szakértői testület, a 2007-2022 közötti lengyelországi orosz befolyást vizsgáló közigazgatási bizottság jött létre az előző, jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányzása idején.
Tavaly november végén azonban a választások nyomán megalakult új lengyel parlamenti alsóház (szejm) felmentette a bizottság tagjait.
Felmentésük napján a testület tagjai ismertették jelentésüket, melyben bírálták a lengyel katonai elhárítás (SKW) és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) között 2013-ban kötött együttműködési megállapodást, Tuskot pedig – aki 2007 és 2014 között is lengyel miniszterelnök volt – összefüggésbe hozták az SKW akkori működése kapcsán feltárt szabálytalanságokkal.
Donald Tusk a sajtókonferencián jelezte: az új bizottság tisztázni fogja például a PiS-kormány idején a nemzetvédelmi miniszter posztját betöltő politikust, Antoni Macierewiczet érintő információkat, akit Lengyelország védelmi képességeinek gyengítésével vádolt.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
A belga képviselőház plenáris ülése elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex ellenőrzéseket végezhessen Belgium területén, ezzel is erősítve az illegális migráció és a nemzetközi bűnözés elleni fellépést – írta az RTBF közszolgálati média.
.Az Annelies Verlinden kereszténydemokrata belügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslat célja az, hogy az ügynökség alkalmazottjai Belgium különböző belépési pontjain, köztük a Brüsszel–Midi vasútállomáson és a kulcsfontosságú repülőtereken is bevethetők legyenek. A Frontex csak belga rendőrök jelenlétében és felügyelete alatt avatkozhat be, és számuk nem haladhatja meg a 100 főt.
Az ügynököknek jogukban áll majd letartóztatásokat, őrizetbe vételeket és akár kitoloncolásokat is végrehajtani, míg korábban ezek a hatáskörök belga rendőrséghez tartoztak.
A Brussels Times hírportál azt írja, hogy több emberi jogi szervezet aggodalmának adott hangot a törvényjavaslat megfogalmazásával kapcsolatban, és azzal érvelnek, hogy a szöveg teret engedhet az értelmezésnek, hogy a Frontex a belga hatóságok felügyelete nélkül is eljárhat. A civil szervezetek számára ez veszélyes precedenst jelent, tekintve, hogy a Frontex korábban is „rosszul bánt” a migránsokkal és menedékkérőkkel – írja a lap.
Thomas Willekens a flamand menekültjogi szervezet munkatársa azt nyilatkozta a lapnak, hogy Frontex ügynökeinek biztosított hatáskörök „homályosan vannak megfogalmazva”, ami lehetővé teszi számukra, hogy Belgium területén bárhol letartóztatásokat hajtsanak végre, ami az emberi jogok megsértéséhez vezethet.
[type] => post
[excerpt] => A belga képviselőház plenáris ülése elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex ellenőrzéseket végezhessen Belgium területén, ezzel is erősítve az illegális migráció és a nemzetkö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1714839780
[modified] => 1714775401
)
[title] => A Frontexet kell bevetni Belgiumban a migránsok ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111901&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111901
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 111902
[image] => Array
(
[id] => 111902
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/belgium.jpg
[original_lng] => 114440
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/belgium-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/belgium-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/belgium-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/belgium.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/belgium.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/belgium.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/belgium.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714764604:12
[_thumbnail_id] => 111902
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1145
[translation_required_done] => 1
[_oembed_bbfb4c5ee6185b45e41851f5c86f8f24] =>
🇧🇪 confirms its commitment to🇺🇦 with the delivery of F16s, in coordination with our allies, while preserving our security and the operationality of our air fleet. We continue to strengthen the defense capacity of Ukraine to defend its territory and population. pic.twitter.com/ZEoaoLmtrP
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
A Kreml kihasználta az ellenzéki érzelmű polgárok Oroszországból való tömeges menekülését, hogy ezzel a fedezettel hivatásos kémeket, szabotőröket és bérgyilkosokat küldjön európai országokba.
A Wall Street Journal (WSJ) ír erről, Makszim Kuzminov orosz disszidens pilóta spanyolországi meggyilkolásának körülményeit elemezve.
Az újság megjegyzi, hogy Kuzminov, akit idén február 13-án lőttek agyon, csak egy a sok meghalt vagy hirtelen meghalt orosz közül, akik így vagy úgy megsértették Vlagyimir Putyin orosz diktátort.
Moszkva meg sem próbálja azt a látszatot kelteni, hogy semmi köze az egykori pilóta meggyilkolásához.
Európai tisztviselők szerint a Kreml szándékosan hagyta nyitva Oroszország határait, így oroszok százezrei menekülhetnek a mozgósítás és az elnyomás elől Európába, Közép-Ázsiába és a Kaukázusba. Ezekkel a „menekültekkel” együtt új orosz ügynökök hatoltak be Európába, hogy leváltsák azokat a „diplomatákat”, akiket az elmúlt két évben tömegesen utasítottak ki Európából.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
