Donald Trump pénteken érkezett meg Skóciába, ahol két olyan problémát is megfogalmazott, amelyek Európa jövőjét fenyegetik. Az amerikai elnök hamarosan személyesen is megoszthatja aggályait, ugyanis vasárnap Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, míg hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnökkel találkozik.
Az amerikai elnök péntek este érkezett meg Skóciába, ahol több birtokkal is rendelkezik. Többnapos látogatását egy golfpályán kezdte, amelyet politikai találkozók követnek. Donald Trump a tervek szerint vasárnap Ursula von der Leyennel, hétfőn pedig Keir Starmer brit miniszterelnökkel találkozik.
A látogatás különös jelentőséggel bír az elnök számára, hiszen édesanyja Skóciában, a Külső-Hebridákon született, így személyes emlékek is fűzik az országhoz.
Donald Trump már az érkezésekor egy figyelmeztetést fogalmazott meg arról, hogy Európa jövőjét milyen fenyegetések veszélyeztetik – számolt be róla a die Welt című német lap.
„Repülés közben mindenhol ezeket a szélturbinákat látni, amelyek tönkreteszik a gyönyörű mezőket és völgyeket, és megölik a madarakat” – mondta az amerikai elnök a glasgow-i Prestwick repülőtéren.
Hozzátette, hogy a szélerőművek nemcsak a tájat, hanem a tengeri élővilágot is károsítják. Az amerikai elnök az európai bevándorláspolitikát is erősen bírálta.
Donald Trump szerint Európának meg kell fékeznie a bevándorlók „szörnyű invázióját”. Hangsúlyozta, hogy a migráció éppúgy teszi tönkre a kontinenst, mint ahogyan a szélturbinák az európai országok szépségét.
Az amerikai elnök bírálata különösen erős lehet annak tükrében, hogy a Keir Starmer vezette brit Munkáspárt elkötelezetten támogatja a megújuló energiát, és a tengeri szélerőműveket.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
A hatóságok azzal indokolták döntésüket, hogy a Líbiában tartózkodó menekültek magas száma veszélyezteti az ország etnikai arányainak egyensúlyát – számolt be a hvg.hu.
A líbiai hatóságok azzal vádoltak meg afrikai menekülteket segítő szervezeteket, hogy a segéllyel maradásra ösztönzik az afrikaikat, ezzel pedig veszélyeztetik az ország etnikai összetételének egyensúlyát – mondta csütörtökön Salem Gheit, a belbiztonsági hatóság szóvivője. Ezt úgy akarták megelőzni, hogy kitiltottak tíz segélyszervezetet Líbiából, köztük van az Orvosok Határok Nélkül (MFS), az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) és a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) is – írja a BBC.
Tunéziában két évvel ezelőtt hasonló intézkedéseket hajtottak volna végre, de az ottani döntéshozókat gyorsan elítélték feketeellenes rasszizmus miatt.
Líbia és Tunézia is a Földközi-tenger partján fekszik, mindkét ország kulcsfontosságú tranzitpontja a tengeren át Európába tartó afrikai migránsoknak. A líbiai hatóságok vádjai között elhangzott az is, hogy a segélyszervezetektől kapott gyógyszer, ruha miatt végső célállomásként és nem tranzitországként tekintenek az afrikaiak Líbiára.
A menekültek helyzetét is nehezíti, hogy elszaporodtak az embercsempészek Moammer Kadhafi líbiai vezető 2011-es megbuktatása és a kormányzás összeomlása után. Ekkor az ország két részre oszlott, külön kormánnyal. A milicistákat azzal vádolják, hogy olyan fogolytáborokat működtetnek, ahol halálra verik és éheztetik az embereket, a líbiai őrséget pedig azzal vádolják, hogy a tengerben segítségre szoruló embereknek nem segítenek, hanem inkább csak lefilmezik őket. A líbiai hatóságok ezekre a vádakra nem reagáltak. A segélyszervezetek kiutasításáról szóló rendeletet a fővárosban, Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert kormány hozta.
Az Orvosok Határok Nélkül már egy héttel a döntés előtt felfüggesztette munkáját az országban, mert a líbiai hatóságok kihallgatásokra hívták be a szervezet munkatársait, folyamatosan zaklatták őket.
„A szervezetünk nagyon aggódik a döntés következményei miatt, amelyek érintik majd az általunk kezelt betegeket és humanitárius dolgozóink biztonságát is” – olvasható az MFS közleményében.
Az ENSZ menekültügyi szervezete is reagált: szerintük az általuk megsegített emberek nem migránsok, hanem nagy szükségben lévő menekültek. Hozzátették, eddig a tripoli kormány beleegyezésével működtek Líbiában, több mint 30 éven át. A szervezet igyekszik mihamarabb tisztázni a helyzetet, hogy munkáját folytatni tudja az országban.
A lengyel határok azonnali lezárását követelte hétfőn az X-en Slawomir Mentzen, a májusi lengyel elnökválasztás egyik ellenzéki jelöltje, reagálva azokra a videófilmekre, amelyek a muzulmán böjti hónap (ramadán) zárónapját lengyel városokban ünneplő muzulmán csoportokról a közösségi médiában terjednek.
A rövidfilmeken a Varsóban, Gdanskban és Wroclawban vasárnap összegyűlt, több száz fős muzulmán csoportok ünneplése látható.
„Azonnal le kell zárni a határokat a muzulmán államokból érkező migránsok előtt!” – olvasható Mentzen bejegyzésében. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Svédországban a migrációval összefüggő biztonsági helyzetre utalva, az ellenzéki politikus a migránsok kitoloncolásának elindítását követelte az integrációjukra tett kísérletek helyett.
Slawomir Mentzent az ellenzéki jobboldali Konföderáció indítja a májusi lengyel elnökválasztáson. Felmérések szerint a harmadik legesélyesebb jelöltnek számít.
A lengyel kormánykoalíció azáltal próbálja korlátozni a közel-keleti migránsok érkezését, hogy múlt csütörtöktől két hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek benyújtásának jogát a Fehéroroszországgal közös, 2021 óta migrációs nyomás alatt álló határszakaszon.
Andrzej Duda államfő azonban múlt héten arra hívta fel Donald Tusk miniszterelnököt, hogy tegyen lépéseket Lengyelország nyugati határának védelme érdekében is. Rámutatott: hivatalos adatok szerint a német rendőrség az utóbbi hónapokban több ezer migránst szállított a lengyel határra a dublini menekültügyi eljárásra hivatkozva.
A lengyel–német határon az utóbbi napokban helyi lengyel lakosok tüntettek a migránsok Lengyelországba történő kitoloncolása ellen. Szombaton Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnökhelyettese, az Európai Konzervatívok és Reformerek európai pártcsalád elnöke a Zgorzelec-Görlitz lengyel–német határátkelőnél rendezett sajtóértekezleten kifogásolta, hogy Németország a lengyel határ közelében központot létesített a Lengyelországba kitoloncolandó külföldiek számára. Hivatalos német adatokra hivatkozva Morawiecki közölte: tavaly Németország 9000 migránst toloncolt ki Lengyelországba.
Morawiecki bírálta, hogy Donald Tusk kormányfő nem reagál a német fél eljárására. A Lengyelországot nyugatról érő migrációs nyomás veszélyesebb a fehérorosz határon észleltnél – mondta a politikus.
A lengyel kormány tavaly közzétett migrációs stratégiája szerint Lengyelországban 49 integrációs központot létesítenek a külföldi bevándorlók számára. A kormánypolitikusok szerint a központokat csak a Lengyelországban legálisan tartózkodó külföldieknek szánják.
Róma belvárosában, a Termini központi pályaudvar térségében kiemelt biztonsági zónát vezetnek be – erősítette meg a belügyminisztérium.
Az úgynevezett vörös zónát a főváros első számú kerületében, az Esquilino-dombon hozzák létre.
Az intézkedés a Termini pályaudvart és környékét érinti, amely Róma legforgalmasabb csomópontjának számít. Olaszország legnagyobb, Európa negyedik legnagyobb vasútállomásáról van szó, ahol naponta több mint nyolcszáz vonat érkezik és indul. A Termini éves forgalma megközelíti a kétszázmillió utast, és a következő egy évben a jubileumi szentévre érkező, több mint harmincmillióra becsült zarándoktömeg egy része is az állomáson keresztül lép majd be Rómába.
A Termini pályaudvarnál található a legforgalmasabb metrócsomópont is napi félmillió utassal, valamint a legnagyobb buszterminál, ahol a repülőtéri buszok is megállnak.
Az Esquilino-dombon van a Ferenc pápa számára nagyon kedves Santa Maria Maggiore-bazilika, amelynek szentkapuja január elsején nyílt meg, és azóta is hosszú sorok várakoznak a belépésre. Ugyanebben a negyedben sorakozik a város szállodáinak és szálláshelyeinek nagy része a vasútállomáshoz való közelség miatt.
Matteo Piantedosi belügyminiszter december végén, a jubileumi szentév kezdetekor szólította fel a prefektusokat, hogy városaikban rendkívüli biztonsági zónákat jelöljenek ki, ahonnan kitiltják a büntetett előéletű vagy veszélyesnek tartott személyeket. A rendelkezés értelmében a rendfenntartó erők utcai ellenőrzések során azonnal feltartóztathatják és eltávolíthatják a városok bizonyos részeiből az utóbbi öt évben személy vagy vagyon elleni bűncselekményekért elítélt embereket, valamint azokat, akiket veszélyesnek tartanak, mert fenyegető, agresszív magatartást tanúsítanak. Milánóban december 30-án lépett életbe a tiltás a város öt területén, köztük a pályaudvaroknál is, és egészen március végéig marad érvényben. Firenzében és Bolognában is hasonló biztonsági zónákat vezettek be. A vörös zónák nem titkolt célja között van az illegális bevándorlók eltávolítása.
A belügyminisztérium közlése szerint Rómában a következő napokban léphet életbe az intézkedés, és egyelőre a Termini-Esquilino kerületére vonatkozik. A tárca jelzése szerint a vörös zóna akár egész évben, a jubileumi szentév lezárásáig fennmaradhat.
A Termini pályaudvar korábban is rendkívüli biztonsági problémát képviselt az állomáson és környékén tartózkodó migránsok és hajléktalanok miatt. Afrikai bevándorlók éjszakai találkozóhelyeként ismert, az utóbbi hónapokban több beavatkozásra volt szükség migráns fiatalok egymás közötti támadása miatt. A közeli gyorséttermet a hatóságok decemberben tíz napra bezáratták, mivel drogelosztó helyként működött.
Korábban a főpolgármester Roberto Gualtieri kerítést emeltetett a Termini közelében lévő park köré, ahol több száz afrikai migráns sátorozott le éjszakánként. Az utcán élők azonban a környéken maradtak, mivel a pályaudvar oldalában működik a Caritas menhelye, ahol meleg ételhez jutnak.
A belügyminisztérium közlése szerint a jobboldali kormány 2022. októberi megalakulása óta Rómában közel kétszáz „nagy horderejű” hatósági akciót vittek véghez, több mint tizennégyezer rendőr, csendőr, pénzügyőr bevonásával. A fővárosban majdnem 160 ezer személyt ellenőriztek, köztük több mint 67 ezer külföldit, és több mint 23 ezer járművet. Ezerötszáz ember ellen tettek feljelentést, több mint ötszázat letartóztattak, nyolcvankét külföldit kiutasítottak, közel nyolcvan fegyvert foglaltak le.
Róma többi részén is kiemelt a biztonsági készültség már december közepe óta a karácsonyi ünnepek és a szentév miatt. A forgalmasabb utcákon, tereken, buszokon, metróállomások peronjain is járőröznek a rendőrök.
A lengyel kormány keddi ülésén, négy baloldali koalíciós miniszter eltérő véleménye ellenére, elfogadta az új migrációs stratégiát – jelentették be lengyel kormánypolitikusok a közösségi médiában.
Fotó: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara
Donald Tusk miniszterelnök az X közösségi felületen tett bejegyzésében „nehéz, de nagyon szükséges és várt döntésnek” nevezte a dokumentum jóváhagyását.
Anna Maria Zukowska, a kormánykoalíciós Baloldal frakcióvezetője szintén az X-en közölte: a stratégiát a négy baloldali miniszter ellenvéleménye mellett fogadták el. A kormányfő nem iktatta be a dokumentumba a Baloldal módosításait, amelyek az alkotmány betartásáról szóltak – fejtette ki Zukowska.
A stratégiát Tusk a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció szombati gyűlésén jelentette be. A terv egyik fő eleme a menedékjog ideiglenes regionális felfüggesztése lesz – jelezte. A bejelentés élénk belpolitikai vitát váltott ki, a menedékjog felfüggesztésének tervét több civil szervezet, valamint a lengyel Helsinki Bizottság is bírálta.
Szymon Holownia, a lengyel parlament alsóházának (szejm) elnöke hétfőn kijelentette: a tervezet nem képviseli az egész kormánykoalíció álláspontját, a menedékjog „szent”, csak szélsőséges helyzetben lehetne felfüggeszteni.
A varsói kormányfői hivatal honlapján kedd este közzétett közleményben olvasható: amennyiben az állam stabilitását bevándorlási hullám veszélyeztetné, lehetséges lenne „átmenetileg és regionálisan felfüggeszteni a menedékkérelmek benyújtásának jogát”.
A bevándorlási politikában előtérbe helyezik az állam biztonságát, „szelektív megközelítést” alkalmaznak, vagyis részletesen szabályozzák a beutazási és tartózkodási elveket a külföldiek számára – írják.
A lengyel munkaerőpiacra való bejutásra vonatkozóan a stratégia olyan kritériumokat javasol, hogy a külföldiek a hiányszakmákban biztosítsanak utánpótlást, ugyanakkor ne okozzanak új potenciális kihívásokat a munkaerőpiac számára.
A dokumentumban a bevándorlók integrációjára is kitérnek.
Annak folyamata „nem befolyásolhatja hátrányosan a lengyelországi társadalmi kohéziót, ugyanakkor lehetővé kell tennie a bevándorlókban rejlő lehetőségek kiaknázását is” – írták.
A kormányfői hivatal előző, hétfői közleménye szerint a stratégia lehetővé teszi „Lengyelország prioritásainak meghatározását abból a szemszögből, amelyből őket az uniós szinten folytatott vitában bemutatják”.
A tervezet szükségességét azzal indokolták, hogy Lengyelország nagyon rövid időn belül „kivándorló államból bevándorló állammá vált”, jelenleg mintegy 2,5 millió külföldi él ott hosszú távú tartózkodás szándékával.
Maciej Duszczyk, a stratégia előkészítéséért felelős belügyminisztériumi államtitkár-helyettes hétfőn az RMF FM kereskedelmi rádiónak elmondta: a menedékjog ideiglenes felfüggesztését rendkívüli, Lengyelország biztonságát veszélyeztető esetekben alkalmaznák.
A stratégia megvalósítása érdekében a külföldiek védelméről szóló két törvényt módosítanák. A parlamenti vita során, valamint az államfővel folytatandó egyeztetéseken azonban konszenzust kell elérni arról, hogy a menedékjog felfüggesztését mely feltételek között lehetne alkalmazni – tette hozzá.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
A migráció miatti országos vészhelyzet kihirdetése is szerepel a holland kabinet pénteken bemutatott kormányprogramjában, amelyben szigorúbb szabályozásokat hoznának a bevándorlás visszaszorítására.
A televízió által élőben közvetített sajtókonferenciáján Dick Schoof holland miniszterelnök bejelentette, Amszterdam hivatalosan kérni fogja az Európai Uniót, hogy egy időre mentse fel a közös uniós migrációs politika végrehajtása alól Hollandiát.
A kormányfő szükségesnek nevezte a menedékkérők számának visszaszorítását a lakhatási válság megoldása érdekében, valamint azért, hogy elérhetőbbé tegyék az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférést. Hozzátette, nem várhatnak tovább az intézkedésekkel.
Ha ma hozzálátunk, akkor sem oldódik meg minden holnapra. Döntéseket kell hoznunk, a jövő generációiért tesszük ezt, a gyerekeinkért, az unokáinkért – szögezte le.
Mint mondta, a vészhelyzet kihirdetésének „vannak feltételei”, azonban hozzátette: bízik benne, hogy a kabinet jól előkészített indokot tud beterjeszteni az államtanács elé az ügyben, amely hat-nyolc héten belül hozhat döntést.
Marjolein Faber menekültügyi és migrációs miniszter elmondta, a lépés lehetővé tenné, hogy a holland kormány „nagyon gyorsan” – a parlament jóváhagyása nélkül – felfüggesszen bizonyos menekültügyi jogszabályokat.
Olyan intézkedéseket hozunk, amelyek Hollandiát a lehető legkevésbé vonzó országgá teszik a menedékkérők szemében – jelentette ki a tárcavezető.
Az újonnan bevezetendő intézkedések a többi között korlátoznák a családegyesítést, lehetővé tennék a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők azonnali kitoloncolását, illetve a kabinet felfüggesztheti a menedékkérők Hollandia területén történő egyenletes elosztására vonatkozó jogszabályt is, mégpedig a parlament alsó- és felsőházának jóváhagyása nélkül.
A holland kormány királyi rendelettel hirdethet országos vészhelyzetet, amelyet azonban jogi szempontból is meg kell vizsgálni.
Hollandiába évente mintegy 40 ezer menedékkérő érkezik. A lakhatási válsággal kapcsolatban a kabinet leszögezte: igyekszik teljesíteni az előző kormány által kitűzött, évi 100 ezer lakás építését vagy felszabadítását célzó elképzelését, amelyre ötmilliárd eurót szánna a következő öt évben. További 2,5 milliárd eurót az infrastruktúrába fektetnének annak érdekében, hogy az új otthonok könnyebben elérhetőek legyenek.
A csaknem 140 oldalas dokumentum emellett kitér a holland felsőoktatás „hollandizálására” is, amelynek részeként igyekeznének visszaszorítani az angol nyelvet az egyetemeken, kivéve néhány olyan kart, ahol a jelentős hiánnyal küzdő szektorok jövőbeni szakembereit képzik.
Emellett a tervek szerint csökkentenék a külföldi diákok számát is, jóllehet ezen elképzelés ellen már több, Hollandiában is jelenlévő multinacionális vállalat tiltakozott.
A kormányprogram védelmi ügyekkel foglalkozó részében leszögezik, a kabinet továbbra is eltökélt abban, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítsa, valamint kiemelték, hogy Hollandia folytatja Ukrajna támogatását „anyagi, politikai és erkölcsi téren is”.
Egyéb tervek között szerepel a társaságok, alapítványok, vallási szervezetek, illetve „nem hivatalos társulások” „nemkívánatos külföldi segélyezésének” megszüntetése, valamint az életfogytiglani börtönbüntetés jelenlegi, legfeljebb 15 éves időtartamának meghosszabbítása, továbbá kiemelték azt is, hogy a kabinet olyan lehetőségek kidolgozására törekszik, amelynek segítéségével a szülők felelősségre vonhatók lennének a gyerekeik bűncselekményeiért. Növelnék továbbá a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható maximális büntetés mértékét is.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlament (Bundestag) alsóházában kijelentette, hogy Németország szigorúbb kitoloncolási intézkedéseket fog bevezetni az illegális bevándorlókkal szemben, amelyek alapja akár a terrorizmus dicsőítése is lehet.
„Bárkit, aki az értékeinkkel szemben a terrorizmust dicsőíti, ki kell toloncolni” – jelentette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a belügyminisztérium már lépéseket tett afelé, hogy a bűnözőket és a veszélyes bevándorlókat ki lehessen toloncolni Németországból, továbbá tárgyalásokat folytat az ügyről Afganisztánnal és a környező országokkal.
„Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Szíriából vagy Afganisztánból jöttek” – fogalmazott Scholz, hozzátéve; a súlyos bűncselekmények elkövetőinek és a terrorista fenyegetéseknek itt nincs helyük!.
A kancellár további részleteket egyelőre nem osztott meg az intézkedések szigorításával kapcsolatban.
A döntés hátterében a Németországban egyre gyakoribb fegyveres bűncselekmények és a politikusok ellen elkövetett támadások állnak. A múlt héten Mannheimben egy 25 éves afgán a piactéren tartott iszlámellenes rendezvényen kést rántott, és megsebesített hat embert, köztük egy rendőrt is, aki később belehalt sérüléseibe.
Az Egyesült Királyság kormánya olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja, hogy mérsékelje a történelem legnagyobb migrációját, miután az rekordszintre került – számolt a BBC, közölte az Espresso.
James Cleverley belügyminiszter ötpontos tervet jelentett be a bevándorlás megfékezésére, amely szerinte „túl magas szinten van”. A parlamenti képviselőkhöz intézett beszédében a belügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Királyságba irányuló migrációt „csökkenteni kell”, és évek óta „visszaélések” vannak az ápolási és gondozási vízummal. „A bevándorlási politikának igazságosnak, legálisnak és stabilnak kell lennie” – hangsúlyozta Cleverly. A migrációs terv azután született meg, hogy a hivatalos adatok a múlt hónapban azt mutatták, hogy a migráció szintre 2022-ben 745 000-re emelkedett. A bevándorlás kulcskérdéssé válik a következő, 2024-ben várható általános választások előtt.
Miután a Munkáspárt vezeti a közvélemény-kutatásokat, Sunak úr azt ígérte, hogy „mindent megtesz” a migráció csökkentése érdekében. Az új bérkövetelések mellett a kormány közölte, hogy az alábbi intézkedéseket vezeti be:
Megtiltják az egészségügyi dolgozóknak, hogy eltartott családtagokat hozzanak az Egyesült Királyságba.
Szüntessék meg a vállalatokban, hogy 20%-kal kevesebbet fizessenek a dolgozóknak, mint a nagy kereslettel rendelkező szakmák esetében.
Növelje a külföldi munkavállalók éves hozzájárulását az Nemzeti egészségügyi Szolgálat használatáért 624 GBP-ról 1035 GBP-ra.
Jövő tavasztól 18 600 fontról 38 700 fontra emelje a családi vízumok esetében a minimumjövedelmet.
Felkérni a kormány migrációs tanácsadóját, hogy vizsgálja felül a tanulmányi vízumok kiadásának folyamatát a „visszaélések megelőzése érdekében”.
A belügyminiszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a változások jövő év tavaszán lépnek életbe.
„Összességében ez a csomag, az eltartott diákok számának csökkentésével együtt azt jelenti, hogy a következő években körülbelül 300 ezerrel kevesebben érkeznek majd az Egyesült Királyságba, mint tavaly” – mondta Cleverley a képviselőknek. A 300 000-es szám becslés, és a Belügyminisztérium belső számításain alapul.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Finnország bejelentette, hogy péntek éjféltől a migrációs nyomás miatt – egy kivétellel – minden határátkelőt lezár a finn–orosz határon. Indoklásuk szerint novemberben drasztikusan nőtt azoknak a közel-keletieknek és afrikaiaknak a száma, akik papírok nélkül érkeztek hozzájuk. A határzár miatt óriási kocsisorok alakultak ki.
Az Északi-sarkkör közelében éjszakánként már mínusz 20 fokra is hűlhet az idő. Hó borít mindent a finn–orosz határ orosz oldalán, Salla átkelőnél. Itt várnak a Közel-Keletről és az Afrikából érkező migránsok – legalábbis az orosz állami televízió felvételei alapján. Szeptemberben és októberben még csak néhány tucatnyian voltak, novemberben azonban több mint 600 migráns akart átjutni Finnországba vízum és okmányok nélkül.
A határőrök szerint afgán, iraki, szíriai, jemeni, kenyai, marokkói és szomáliai migránsok is vannak közöttük.
A finn kormány a múlt héten négy forgalmas oroszországi határátkelőt zárt le, de úgy tűnik, ez sem volt elég, hogy megállítsák a bevándorlókat.
„Az intézkedés nem állította meg a migrációt, ellenkezőleg: a helyzet tovább romlik. Az orosz hatóságok nem avatkoztak be, sőt vannak arra utaló jelek, hogy segítséget is nyújtanak” – fogalmazott a finn miniszterelnök, hozzátéve, hogy péntek éjféltől minden határátkelőhelyet lezárnak a finn–orosz határon.
Finnország a Frontex segítségét is kérte, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy főként közel-keleti migránsokat enged a finn határra, érvényes papírok nélkül.
„A finn belügyminisztérium azt jelezte, hogy ha a jelenlegi tendenciával érkeznek az illegális migránsok, akkor egy év alatt közel húszezer ember fog belépni Finnországba papírok nélkül, ez pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelent az észak-európai országnak. A finn belügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy nem lehet átvizsgálni azokat, akik belépnek az országba, itt háborús bűnösöktől kezdve katonákig, de akár terroristákig is érkezhetnek az oroszországi területeken keresztül” – számolt be a közmédia tudósítója Helsinkiből.
Finnország és Oroszország között mintegy 1300 kilométer hosszú határ húzódik. Ez az EU külső határa, vagyis hasonló, mint a Szerbia és Magyarország közötti sáv.
Csak a legészakibb közös ellenőrzőpont marad nyitva, a lappföldi Raja-Jooseppi. A menedékkérelmeket is itt fogadják majd a jövőben.
Hosszú sorban várakoztak az autók a határ orosz oldalán csütörtökön. Az embereket sátrakban etették. A felvételeket Murmanszk kormányzója tette közzé, aki szerint a finn határzár hatására humanitárius válság alakult ki Finnország és Oroszország között.
Németország ezen a héten részleges határellenőrzést vezet be Lengyelországgal és Csehországgal, hogy megvédje magát a migránsáradattól. Ezt Németország belügyminisztere, Nancy Feser jelentette ki – írja a Reuters.
„Ha nem sikerül jobban megvédenünk a külső határokat, az EU-n belüli nyitott határok veszélybe kerülnek. Rugalmas és mobil vezérléssel szeretnénk megakadályozni a csempészek mozgását” – mondta Feser.
Megjegyezte, hogy az intézkedéseket Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal közösen hajtják végre.
A hivatalos adatok szerint 2023 első hét hónapjában Németországban 78%-kal nőtt az első menedékkérelmek száma.
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
