Claudia Sheinbaum mexikói elnök bejelentette, hogy országa nem csatlakozik az Egyesült Államok vezetője, Donald Trump béketanácsához – közölte a Associated Press.
Elmondása szerint a csatlakozás megtagadásának oka az volt, hogy a kezdeményezésből hiányzik Palesztina képviselete.
Mivel mi Palesztinát államként ismerjük el, fontos, hogy mindkét állam – Izrael és Palesztina – részt vegyen. Ez azonban nincs így
– hangsúlyozta Sheinbaum.
Ugyanakkor a mexikói vezető pontosította, hogy az ország helyette megfigyelőként vesz részt az szervezet munkájában.
Trump: PM Orban of Hungary. He has my complete and total endorsement. An incredible job on immigration, unlike some countries that have hurt themselves. You have my total and complete endorsement and I'm putting it out. I already did but putting it out again pic.twitter.com/8kdUE0Cstx
Lembergben megnyitják Mexikó tiszteletbeli konzulátusát – jelentette be Makszim Koziczkij, a Lembergi Megyei Állami Adminisztráció vezetője a Telegramon.
„ Lembergben készül Mexikó Tiszteletbeli Konzulátusának megnyitása. Az intézményt Andrij Kvjatkovszkij, ismert ukrán szabadfogású birkózó és a Kvjatkovszkij Család Alapítvány alapítója vezeti majd. Őt mutatta be Audensio Contreras Gonzalez, Mexikó rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Ukrajnában” – írta Koziczkij.
A hivatalvezető kiemelte, hogy ez volt Gonzalez első látogatása Lemberg megyében.
„Már áttekintettük a régió és Mexikó közötti együttműködés lehetséges területeit, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek. Ezek gazdasági, humanitárius és kulturális projektek” – tette hozzá az OVA vezetője.
Koziczkij megköszönte Gonzaleznek a látogatást és a párbeszédre való nyitottságát.
„Ez valóban nagy lépés országaink közeledése felé” – hangsúlyozta.
A latin-amerikai állam pert indított, mert az amerikai felhasználók számára elérhető Google Maps térképen a Mexikói-öböl Amerikai-öböl néven szerepel, ami szerintük sérti Mexikó szuverenitását és a terület nemzetközi elismertségét – jelentette be Claudia Sheinbaum az ország elnöke.
Az Egyesült Államok „megváltoztathatja egy állam, egy hegy vagy egy tó nevét”, és azt „bárhogy elnevezheti”, ha az az ország területén belül található, de a mexikói és kubai oldalon lévő területeket nem lehet átnevezni – mondta a mexikói elnök, hozzátéve, hogy a Google-nak egyértelműen különbséget kell tennie a kétféle terület között.
A Google még Donald Trump amerikai elnök névváltoztatási rendeletén is túllépett – mondta Sheinbaum. Mexikó ezt elfogadhatatlannak tartja.
Trump röviddel hivatalba lépése után elrendelte, hogy a Mexikói-öböl neve Amerikai-öböl legyen. A rendelet szerint azonban ez kizárólag az Egyesült Államok part menti vizeire vonatkozik – mondta Sheinbaum. „Mi csak azt akarjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya által kiadott rendeletet betartsák.”
Sheinbaum már februárban bejelentette, hogy pert indít, ha a Google ragaszkodik a névváltoztatáshoz. A Mexikói-öböl elnevezés a 16. század óta használatos. A vízterület nemcsak az Egyesült Államok Texas, Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida tagállamaival határos, hanem Mexikóval és Kubával is.
Az amerikai elnök rendelete szerint a névváltoztatás a Mexikó és Kuba tengeri határaiig terjedő területre vonatkozik. Az Egyesült Államokban a Google Maps az öböl nevét Golf of Americak-ént jeleníti meg, máshol mindkét név látható. A kereset benyújtása előtt a mexikói kormány írásban szólította fel a Google-t, hogy térképszolgáltatásában tartsa tiszteletben a nem amerikai rész történelmi nevét.
Azt még nem közölték, hogy a keresetet Mexikóban vagy az Egyesült Államokban nyújtották-e be, és ha igen, mikor.
[type] => post
[excerpt] => A latin-amerikai állam pert indított, mert az amerikai felhasználók számára elérhető Google Maps térképen a Mexikói-öböl Amerikai-öböl néven szerepel, ami szerintük sérti Mexikó szuverenitását és a terület nemzetközi elismertségét - jelentette be ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1746969720
[modified] => 1746957861
)
[title] => Beváltja fenyegetését a mexikói elnök, beperelte a Google-t
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150484&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150484
[uk] => 150435
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 150436
[image] => Array
(
[id] => 150436
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/1746814187-1072-large.webp
[original_lng] => 92612
[original_w] => 1300
[original_h] => 786
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/1746814187-1072-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/1746814187-1072-large-300x181.webp
[width] => 300
[height] => 181
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/1746814187-1072-large-768x464.webp
[width] => 768
[height] => 464
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/1746814187-1072-large-1024x619.webp
[width] => 1024
[height] => 619
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/1746814187-1072-large.webp
[width] => 1300
[height] => 786
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/1746814187-1072-large.webp
[width] => 1300
[height] => 786
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/1746814187-1072-large.webp
[width] => 1300
[height] => 786
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746947099:4
[_thumbnail_id] => 150436
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3250
[_oembed_265049ae099420ee8502b0be93b724b4] =>
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
Az Egyesült Államok hat mexikói kartellt sorolt a külföldi terrorszervezetek (FTO) listájára, miközben a drogkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek „teljes felszámolására” szólít fel.
Mexikó két legnagyobb szervezett bűnözői csoportja, a Jalisco New Generation és a Sinaloa kartellek is felkerültek a listára, valamint a Tren de Aragua és a Mara Salvatrucha, amelyek Venezuelához és Salvadorhoz köthető csoportok – írja a The Guardian.
Bár a kartellek terrorszervezetté nyilvánítása önmagában nem jogosítja fel az Egyesült Államokat katonai akcióra Mexikó területén, sokan attól tartanak, hogy ez egy első lépés lehet ebbe az irányba – számolt be a hirado.hu.
„Ez egy politikai retorika része és egyfajta nyomásgyakorlás”.
Ha a kartelleket terrorszervezeteknek nyilvánítják, az lehetőséget teremt arra, hogy politikai szinten érveljenek az amerikai katonai beavatkozás mellett”
– mondta María Calderón, a Wilson Center mexikói intézetének munkatársa.
A minősítés Trump tervének része, amely szerint „háborút kell indítani” Mexikó szervezett bűnözői csoportjai ellen, mivel szerinte ez megoldhatja az Egyesült Államokban tomboló fentanilválságot.
Annak ellenére, hogy Trump „csodálatosnak” és „nagyon barátságosnak” nevezte Mexikó elnökével, Claudia Sheinbaummal folytatott beszélgetéseit, többször is azt állította, hogy Mexikót „lényegében a kartellek irányítják”.
Sheinbaum korábban elutasította a kartellek terrorszervezetté nyilvánításának tervét, és azt mondta, hogy az amerikai kormánynak előbb a saját országában kellene a bűnözéssel foglalkoznia.
Kezdjék a saját országukkal. Nincs náluk szervezett bűnözés? Rengeteg dolguk van az Egyesült Államokban
– mondta Sheinbaum.
A csütörtökön hatályba lépett döntés azt jelzi, hogy az amerikai ügynökségek megváltoztatták bizonyos szervezett bűnözői csoportok fenyegetésének megítélését, és nagyobb szerepet adhat a CIA-nak és az amerikai hadseregnek.
Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a minősítés milyen hatással lesz. Az amerikai ügynökségek már eddig is számos eszközzel rendelkeztek a nemzetközi szervezett bűnözői csoportok elleni fellépésre, például korlátozhatták azok tagjainak utazását vagy üzleti tevékenységét.
A fő különbség az lesz, hogy szélesebb körben lehet majd célba venni embereket, beleértve mindenkit, aki anyagi támogatást nyújt a kartelleknek.
Az anyagi támogatás jelenthet logisztikai és pénzügyi szolgáltatásokat, kiképzést és szállást, fegyvereket és hamis dokumentumokat. Azonban ennek pontos értelmezése a politikai akarattól függ majd.
Trump korábban már felvetette a droglaborok bombázását, és állítólag különleges erők bevetéséről is tárgyalt a kartellvezetők likvidálása érdekében.
Mióta Trump visszatért a hatalomba, az amerikai hadsereg fokozta a kartellek légi megfigyelését az amerikai-mexikói határ mentén, míg a CIA növelte a drónrepülések számát Mexikó felett, hogy fentanillaborokat derítsen fel – utóbbiról Sheinbaum állítja, hogy Mexikó kormányának engedélyével történt.
A hónap elején Trump elhalasztotta a 25%-os vám bevezetését a Mexikóból érkező importokra, miután Sheinbaum beleegyezett, hogy további 10 000 katonát vezényel a határra a fentanilcsempészet és a migráció visszaszorítása érdekében.
Kérdéses, hogy ezek a katonák hogyan fogják csökkenteni a fentanil áramlását, tekintve, hogy a szer annyira erős, hogy viszonylag kis mennyiségben csempészik, és a nagy része legálisan működő határátkelőhelyeken keresztül, amerikai állampolgárok által kerül be az Egyesült Államokba.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte csütörtökön levélben a Google-lal, hogy nem helyénvaló a Mexikói-öböl nevének megváltoztatása a Google Maps alkalmazásban abból kifolyólag, hogy Donald Trump amerikai elnök elrendelte a terület átnevezését Amerikai-öbölre.
A mexikói elnök levelének előzménye, hogy a Google hétfőn bejelentette: a Google Mapsben az egyesült államokbeli felhasználói számára megváltoztatja a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, mihelyst a változtatás hivatalosan is megjelenik az országban.
Claudia Sheinbaum azzal érvelt, hogy kormánya szerint az Egyesült Államok nem változtathatja meg önhatalmúlag egy olyan vízi terület nevét, amelyen két másik országgal, Kubával és Mexikóval osztozik.
A mexikói elnök már korábban telefonon beszélt Trumppal az átnevezésre vonatkozó tervével kapcsolatban, vita volt közöttük, és Sheinbaum tréfásan megjegyezte: ha az egyes országoknak van joguk önhatalmúlag átnevezni a dolgokat, akkor Észak-Amerikát is hívhatnánk „Mexikói Amerikának”, miután így szerepelt a térség egy 1607-ből származó térképen.
Mexikó szerint az Egyesült Államok törvényesen nem változtathatja meg az öböl nevét, mivel az ENSZ tengerjogi egyezménye értelmében az országok szuverenitása csak 12 tengeri mérföldre (mintegy 22 kilométerre) terjed ki a partoktól.
A névváltoztatás csak az Egyesült Államok partjaitól számított 12 tengeri mérföldön belül lehet érvényes – mondta Sheinbaum, amikor szokásos reggeli sajtótájékoztatóján felolvasta a levelet. Az elnök hozzátette: kérte a Google-t, hogy szembetűnő helyen tegye ki „Mexikói Amerika” térképét a keresőprogramban, és ha valaki „Mexikói Amerikára” keres, akkor az a térkép jelenjen meg számára, amelyet Mexikó megadott e célra.
[type] => post
[excerpt] => Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte csütörtökön levélben a Google-lal, hogy nem helyénvaló a Mexikói-öböl nevének megváltoztatása a Google Maps alkalmazásban abból kifolyólag, hogy Donald Trump amerikai elnök elrendelte a terület átnevezését A...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738440660
[modified] => 1738370565
)
[title] => A mexikói elnök reagált a Google azon döntésére, hogy a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre nevezi át
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139491&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139491
[uk] => 139379
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 139380
[image] => Array
(
[id] => 139380
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-245.png
[original_lng] => 353891
[original_w] => 752
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-245-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-245-300x191.png
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-245.png
[width] => 752
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-245.png
[width] => 752
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-245.png
[width] => 752
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-245.png
[width] => 752
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-245.png
[width] => 752
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738363369:5
[_thumbnail_id] => 139380
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2815
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1202968043001
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Kanada és Mexikó érintett, Kína egyelőre kivételt képez. Donald Trump azonban továbbra is nyitva hagyott néhány kulcsfontosságú kérdést – számolt be a Világgazdaság.
Donald Trump megteszi, amivel fenyegetett, és február 1-jétől 25 százalékos vámot vet ki a kanadai és a mexikói importra. Az amerikai elnök ezt megerősítette az intézkedés életbelépése előtt, de arról még nem döntött, hogy a büntetőintézkedések vonatkozzanak-e az olajra is, és kérdéses még a kínai árukra ígért 10 százalékos vám sorsa is.
Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint az olajvámot illetően Trump gyors döntést ígért csütörtökön annak függvényében, tisztességes-e a két szomszédos ország által megszabott ár. A büntetőtarifa bevezetése azonban alááshatja az amerikai elnök kampányban végig hangoztatott ígéretét, amely szerint az alacsonyabb energiaárakkal lassítja le az inflációt.
A vámok jelentette költségtöbbletet azonban a végén a fogyasztók fizetnék meg magasabb üzemanyagárak formájában,
amelyeket egy év alatt a felére akart csökkenteni. Az üzemanyag ára pedig az AP felmérése szerint fontos kérdés az amerikai választók 80 százaléka számára.
Donald Trump vámjai a két legfontosabb partnert büntetik
Az Egyesült Államok októberben naponta majdnem
4,6 millió hordó olajat importált Kanadából,
563 ezer hordót Mexikóból,
miközben a hazai termelés átlagosan napi 13,5 millió hordó volt,
és jelentősen az idén sem fog nőni. Az amerikai finomítók által feldolgozott olaj 40 százaléka importból, elsősorban Kanadából származik.
Trump bejelentése nyomán azonnal hordónként 73 dollár fölé kúszott az Egyesült Államokban irányadó olajfajta, a West Texas Intermediate (WTI) ára.
Kína egyelőre megússza
Trump azt is bejelentette, hogy Kína is megkapja a vámjait. Bár ezúttal konkrét mértéket nem említett, korábban 10 százalékos büntetőtarifáról beszélt. Nem közölte azt sem, hogy mikortól lesznek ezek érvényesek.
Ami Kínát illeti, szintén gondolkodom valamin, mert fentanilt szállítanak az országunkba, amivel több százezer halált okoznak. Szóval Kína is vámokat fog majd fizetni, ez már folyamatban van
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
A megválasztott amerikai elnök azt javasolta, hogy Mexikó és Kanada váljon az Egyesült Államok államává az országok közötti kereskedelmi egyensúlyhiány miatt. Mexikó és Kanada csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz ahelyett, hogy a támogatásokat kap, közölte Donald Trump megválasztott amerikai elnök az NBC Newsnak adott interjújában.
„Évente több mint 100 milliárd dollárral támogatjuk Kanadát. Csaknem 300 milliárd dollárral támogatjuk Mexikót. Nem kellene ezt tennünk. Miért támogatjuk ezeket az országokat? Legyenek belőlük új államok a támogatások helyett” – mondta.
A három ország jelenleg szinte vámmentes rendszert élvez a Trump által első elnöki ciklusa alatt aláírt amerikai-mexikói-kanadai megállapodás értelmében.
[type] => post
[excerpt] => A megválasztott amerikai elnök azt javasolta, hogy Mexikó és Kanada váljon az Egyesült Államok államává az országok közötti kereskedelmi egyensúlyhiány miatt. Mexikó és Kanada csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz ahelyett, hogy a támogatásokat kap.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733911320
[modified] => 1733868589
)
[title] => Trump két országnak ajánlotta fel az Egyesült Államokhoz való csatlakozását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134895&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134895
[uk] => 134847
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134848
[image] => Array
(
[id] => 134848
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4275399.jpg
[original_lng] => 46077
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4275399-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4275399-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4275399.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4275399.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4275399.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4275399.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/4275399.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733861390:12
[_thumbnail_id] => 134848
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2964
[_algolia_sync] => 508380293000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2048
[1] => 583
[2] => 755624
[3] => 14450
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csatlakozás
[1] => Kanada
[2] => kereskedelmi egyensúly
[3] => Mexikó
[4] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 133671
[content] =>
Scheinbaum a radikális diáktüntetés mozgalmakban megerősödött baloldali ideológia kemény támogatója, és nem hajlandó engedményeket tenni Trumpnak.
Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke kijelentette, megteheti, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnökének, Donald Trumpnak saját vámokkal válaszol. Így reagált Trump fenyegetéseire, hogy 25%-os vámot vezetnek be a mexikói árukra, ha az ország nem állítja meg a kábítószerek és a migránsok átáramlását a határon, írta az Associated Press november 26-án, kedden.
„A vámtarifákat más vámok követik, és így tovább, amíg nem tesszük kockára az üzleti életet”, mondta Sheinbaum, megjegyezve, hogy az amerikai autógyártók a határ mindkét oldalán üzemelnek.
„Ez elfogadhatatlan, inflációt és munkahelyek megszűnését okozza Mexikóban és az Egyesült Államokban. Ha a tarifák megemelkednek, , kinek fog ártani? A General Motors-nak”, tette hozzá Sheinbaum.
Kijelentette, hogy Mexikó már sokat tett a migránsáradat megfékezéséért, és megjegyezte, hogy „a migránsok karavánja már nem érik el a határt”.
Sheinbaum megjegyezte, hogy Mexikót érintette az Egyesült Államokból becsempészett fegyverek beáramlása, és hozzátette, hogy a kábítószerek áramlása „közegészségügyi és fogyasztási probléma az Egyesült Államokban”.
Mexikó elnökasszonya bírálta az Egyesült Államok fegyverkiadásait is, mondván, hogy a pénzt regionálisan kellene elkölteni a migráció kezelésére.
„Scheinbaum válasza azt mutatja, hogy Trump egy teljesen más mexikói elnökkel nézett szembe, mint akihez az első ciklusa alatt megszokta”, összegezte a kiadvány.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
A mexikói elnök Brazíliához hasonlóan kijelentette, hogy nem fogja figyelembe venni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot az orosz elnök ellen – számolt be az Euronews
Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök (becenevén AMLO) csütörtökön kijelentette, hogy kormánya „nem felelős” Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatásáért, ha részt akarna venni Claudia Sheinbaum megválasztott elnök október 1-jei beiktatásán.
A meghívót az új államfő küldte Moszkvába, és ezzel eleve kizárta, hogy akár elődje és mentora, akár ő megfontolná az őrizetbe vételt.
„Mi ezt nem tehetjük meg, ez nem a mi felelősségünk. Mi a háború ellen és a béke mellett vagyunk” – mondta Obrador csütörtökön egy sajtótájékoztatón. Azt viszont sem ő, sem a megválasztott elnöknő nem tisztázta, hogy Putyin elfogadta-e a meghívást. Azt sem pontosították, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Nicolás Maduro venezuelai vagy Javier Milei argentin elnök megjelenésére számítanak-e.
Obrador emlékeztetett arra, hogy meghívták az összes kormányt, amellyel Mexikó kapcsolatban áll, és mindegyik maga dönti el, hogy részt vesz-e vagy sem. Peru és Ecuador részvétele azonban kétséges, mert kapcsolataik jelenleg ‘pusztuló állapotban’ vannak, különösen a mexikói követség áprilisi lerohanása óta Quitóban.
Azt sem tudni még, hogy VI. Fülöp spanyol király elfogadja-e a meghívást. A két ország kapcsolatát beárnyékolja, hogy Obrador öt évvel ezelőtt azt követelte, hogy Spanyolország kérjen bocsánatot és fizessen jóvátételt Mexikónak a gyarmati múlt népirtásai miatt, de nem kapott értékelhető választ.
Az új elnök, a zsidó származású Claudia Sheinbaum külpolitikai nézetei kevéssé ismertek, mert kampányát a hazai ügyekre alapozta, főként a polgári jogokra, a közbiztonságra és a digitális fejlesztésekre. Kiemelte az Egyesült Államokkal való zavartalan viszony fontosságát, de Ukrajnát, Oroszországot vagy a gázai háborút nem emlegette.
Biztosra vehető ezért, hogy elnöki munkája során Sheinbaum nagyban fog támaszkodni AMLO tanácsaira, aki megmarad a mögötte álló párt vezetőjének, és akinek amúgy is egész politikai karrierjét köszönheti.
Az orosz elnök elfogatóparancsát a Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC) adta ki, amelynek Mexikó is tagja, vagyis – elvileg – érvényesítenie kellene Putyin elfogását Ukrajna megtámadása miatt.
Ennek ellenére a szocialista elnök a világ szinte minden országával való jó kapcsolatokat hangsúlyozta, amibe nem férne bele az orosz elnök elfogása. Mi több, a Spy Talk ismeretei szerint Mexikó valóságos paradicsom lett a közép-amerikai orosz kémkedés számára, engedélyezve 37 új orosz diplomata akkreditációját.
Ezzel a mexikóvárosi nagykövetségek között az orosz lett a legnagyobb, megelőzve az Egyesült Államokat.
Korábban Dél-Afrika esetében okozott fejfájást az ügy, amikor tavaly augusztusban ott rendezték a BRICS-csoport éves csúcsértekezletét. Korábban az orosz elnök azt mondta, hogy el akar menni a tanácskozásra, és a kibogozhatatlan csomót végül úgy vágták át, hogy az elnök helyett Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte Oroszországot. A vita kezdőpontján Moszkva még „háborús oknak” nevezte Putyin esetleges elfogását Dél-Afrikában.
Tavaly Brazília baloldali elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva személyesen garantálta, hogy ha Vlagyimir Putyin idén novemberben megjelenik a G20 értekezleten Rio de Janeiro-ban, akkor nem fogják őrizetbe venni. Ezt a nyilatkozatát később enyhítette, és az igazságszolgáltatási szervek nyakába varrta a döntés felelősségét. Mint mondta „nem tudom, hogy a brazil igazságszolgáltatás őrizetbe veszi-e. Az igazságszolgáltatás dönt, nem a kormány”.
Lula ugyanakkor kifejezte kétségét, hogy Brazíliának benn kell-e maradnia a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetében. Szerinte megfontolandó, hogy ha sem Oroszország, sem Kína, sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem tagja az egyezmények, akkor a hatalmas Brazíliának miért kellene ott maradnia.
Azt viszont biztosra ígérte, hogy idén ő maga ellátogat Moszkvába, a BRICS-csoport következő plénumára.
[type] => post
[excerpt] => A mexikói elnök Brazíliához hasonlóan kijelentette, hogy nem fogja figyelembe venni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot az orosz elnök ellen.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1723325220
[modified] => 1723297545
)
[title] => Mexikó nem tartóztatja le Putyint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123722&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123722
[uk] => 123628
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 123629
[image] => Array
(
[id] => 123629
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large.jpg
[original_lng] => 78026
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723286746:5
[_thumbnail_id] => 123629
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2923
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_14c781819ffd76a479a2c2182be7d9e0] =>
This is the difference.
Ukraine said "yes" to US ceasefire proposal. Because Ukraine wants peace. Putin, rather than saying "yes," puts forward various conditions.
Ukraine seeks an end to the war. Putin seeks to continue the war. The rest of his words are just a smokescreen.
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Claudia Sheinbaum hivatalosan 2024. október 1-jén lép hivatalba, beiktatására Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták. Mexikó elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, amely elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.
„Reméljük, hogy a mexikói kormány elismeri, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös. Reméljük, hogy a mexikói kormány tiszteletben tartja a nemzetközi elfogatóparancsot, és a fent említett személyt átadja az igazságügyi hatóságnak” – áll a levélben.
Tavaly márciusban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
