Az Egyesült Államok kész elismerni Oroszország fennhatóságát a Krím és Ukrajna más ideiglenesen megszállt területei felett a békemegállapodás megkötése érdekében – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy Trump elküldte különleges megbízottját, Steve Witkoffot és vejét, Jared Kushnert, hogy közvetlen ajánlatot tegyenek egy megállapodásra Vlagyimir Putyin orosz diktátornak. A lap úgy tudja, hogy az Ukrajna megszállt területei feletti orosz ellenőrzés elismerésének terve valószínűleg „megvalósul”, még Ukrajna európai partnereinek aggályai ellenére is.
„Egyre világosabbá válik, hogy az amerikaiakat nem érdekli Európa álláspontja. Azt mondják, hogy az európaiak azt tehetnek, amit akarnak” – mondta egy meg nem nevezett forrás a The Telegraphnak.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor csütörtökön kijelentette, hogy a Krím, Donyeck és Luhanszk megyék „jogi elismerése oroszként” lesz az egyik fő kérdés az amerikai béketervről szóló tárgyalásokon.
Az ukrán lobogó cél és álom népünk számára az ideiglenesen megszállt területeken, és biztosan tudják, hogy Ukrajna nem fogja odaajándékozni a földjét a megszállóknak – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán nemzeti zászló napja alkalmából tartott ünnepségén mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Ez a zászló sokak számára cél és álom Ukrajna ideiglenesen megszállt területein. Azért védik ezt a zászlót, mert tudják, hogy nem fogjuk odaajándékozni a földünket a megszállónak.”
Az elnök szerint Ukrajna egyesíti a legjobbakat, és már most sokak körében hittétellé vált, hogy csak Ukrajnával együtt lehet garantálni a demokratikus nemzetek biztonságát. „Mindenki, aki hozzájárult az ukrán színek ilyen erejéhez, hallja ma a hála szavait. Ez teljesen megérdemelt” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője Ukrajnával kapcsolatos kérést intézett az Egyesült Államokhoz, azt szeretné, ha Washington elismerné a megszállt területeket Oroszország részeként – jelentette be szombaton Barack Ravid, az Axios című amerikai kiadvány újságírója az X közösségi oldalon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint tegnap Alaszkában csúcstalálkozóra került sor Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor között. A találkozó fő témája az ukrajnai háború és annak lezárásának lehetőségei voltak. Az újságíró szerint egy, a tárgyalásokhoz közel álló forrás arról számolt be, hogy Putyin a front befagyasztását javasolta Zaporizzsja és Herszon megyékben az ukrán fegyveres erők Donyeck megyéből történő kivonásáért cserébe.
„A Trumppal folytatott találkozóján Putyin arra kérte az Egyesült Államokat, hogy ismerje el ezt a négy régiót a Krím félsziget mellett Oroszország részeként” – áll a bejegyzésben. Ez valószínűleg Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt részeiről szól. Ugyanakkor az amerikai félnek az volt a benyomása, hogy Putyin megnyitotta Szumi és Harkiv megyéket a tárgyalások előtt.
A médiában ma arról is beszámoltak, hogy Trump kész a NATO-elveken alapuló biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. A részletek azonban nem ismertek. Egy magas rangú ukrán tisztviselő az Axiosnak elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök örömmel hallotta Trump azon hajlandóságát, hogy amerikai biztonsági garanciákat nyújtson. „Egy ukrán tisztviselő azt mondta, hogy ezeket a garanciákat nem vitatták meg részletesen, és Zelenszkij hétfői fehér házi látogatása során részletesebben is megvitatják majd” – írta Barack Ravid.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője Ukrajnával kapcsolatos kérést intézett az Egyesült Államokhoz, azt szeretné, ha Washington elismerné a megszállt területeket Oroszország részeként – jelentette be szombaton Barack Ravid. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1755379440 [modified] => 1755373533 ) [title] => Putyin arra kérte az Egyesült Államokat, hogy ismerje el Ukrajna megszállt területeit Oroszország részeként – Axios [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159841&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 159841 [uk] => 159861 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 159842 [image] => Array ( [id] => 159842 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-2.jpg [original_lng] => 22768 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-2-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1755373069:3 [_thumbnail_id] => 159842 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2129 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 326089191001 [_oembed_b3c504e30c8daac167884acb504c9592] => [_oembed_time_b3c504e30c8daac167884acb504c9592] => 1759054893 [_oembed_65f39487978d89347d1918ef04197098] =>
HISTORIC PEACE BETWEEN THAILAND & CAMBODIA.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Volodimir Zelenszkij elnök két rendeletet írt alá, amelyek személyes szankciókat szabnak ki az ukrán erőforrások és kulturális értékek ideiglenesen megszállt területekről történő illegális kivitelében részt vevő magánszemélyekkel és vállalatokkal szemben, olvasható az 579/2025. és az 580/2025. számú rendeletekben, valamint Vladiszlav Vlaszjuk, a szankciópolitikáért felelős elnöki biztos nyilatkozatában.
Az első rendelet az úgynevezett „vagyontolvajokra” vonatkozó csomagot tartalmazza. 62 vállalatot és magánszemélyt érint, akik az alábbi tevékenységekkel foglalkoznak:
ukrán ásványkincsek illegális kitermelése az ideiglenesen megszállt területeken,
lopott ukrán gabona exportja,
részvétel az „árnyék” flottában, amely lopott termékeket szállít külföldre.
A listán szerepel Vjacseszlav Vidanov kapitány, aki a nyomozók szerint több mint 35 000 tonna ukrán búzát exportált a megszállt Szevasztopolból Jemenbe. A Zaporizzsjai régióban kisajátított ukrán eszközök alapján létrehozott Dnyiprorudnyenszkij vasércgyárat is szankcionálták.
A második rendelet 15 orosz állampolgárt – orosz múzeumok igazgatóit és alkalmazottjait – érint, akik ukrán kulturális értékek eltulajdonításában, ellopott tárgyakat bemutató kiállítások szervezésében, valamint a megszállt ukrán múzeumok az orosz múzeumi rendszerbe való integrálásában vesznek részt.
Az érintettek között van Julia Kupina, az Orosz Néprajzi Múzeum igazgatója, aki ukrán tárgyakat bemutató kiállítást nyitott az elfoglalt Bergyanszkban, valamint Artem Szilkin és Galina Alekszejeva, akik a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) vezető testületeinek tagjai akarnak lenni.
Vlaszjuk elmondása szerint az év során az Oroszországi Föderáció nyílt katalógusában szereplő ukrán múzeumok száma 6-ról 39-re nőtt. Ez arra utal, hogy az orosz intézményrendszerbe integrálják az eltulajdonított ukrán kulturális örökséget.
Ukrajna 2014-ben semleges státuszú volt, Oroszország mégis megszállta a Krímet, valamint Donyeck és Luhanszk megyék egy részét – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Bécsben az osztrák kollégájával Alexander van der Bellennel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „2014-ben Ukrajna blokkokon kívüli állam volt, de világos, hogyan végződött mindez. Véget ért a háború kezdetével, a Krím megszállásával és Kelet-Ukrajna egy részének – Donyeck és Luhanszk megyék egy részének – megszállásával. Bár blokkokon kívüli állam voltunk.”
Az elnök szerint nem lehet azt állítani, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert az egyik vagy a másik szövetségben volt. „Mindezek felesleges narratívák. Egyszerűen nem volt elég bizonyosságunk, a hadseregünknek nem volt elég ereje, és a vezetőinknek sem volt elég vezetési képességük, legalábbis nekem úgy tűnik. Európában nem volt elég egység. Azt akarjuk, hogy véget érjen a háború, de nem ultimátummal és nem Ukrajna függetlenségének rovására” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különleges küldötte úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború rendezésében kulcsfontosságú tényező a megszállt területek státusza.
Witkoff, aki az oroszok által megszállt területekről beszélt, kijelentette, hogy „a legnagyobb probléma a konfliktusban az úgynevezett négy régió”. Szerinte ezek a következők: „Donbász, Krím, Luhanszk és még két másik terület”.
A márciusi állapot szerint az orosz megszállás alatt állnak a donbászi, luhanszki, zaporizzsjai, herszoni, harkivi és mikolajivi területek, valamint a Krím.
Oroszul beszélnek. Népszavazásokat tartottak, ahol a többség azt jelezte, hogy orosz kormányzás alatt szeretnének élni
– vélekedett.
Ezért szerinte „ez a kulcskérdés a konfliktusban”.
Carlson közbeszólt és tisztázta: „És Oroszország ellenőrzi őket. Valójában, néhány ilyen terület most már orosz szemszögből Oroszország része.”
Az oroszok de facto ellenőrzik ezeket a területeket. A kérdés az, hogy elismeri-e a világ, hogy ezek orosz területek? Véget ér-e ez? Túlélheti-e Zelenszkij politikailag, ha elismeri ezt? Ez a központi kérdés a konfliktusban. Abszolút biztos
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Botrányos kijelentést tett Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott az ukrajnai háborúval kapcsolatban azzal, hogy a Krímet és a négy régiót nevezte meg a fő problémának – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Witkoff Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff kifejtette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának a legnagyobb problémája a Krím és a négy régió kérdése, ahol a megszállók illegális népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. „Szerintem a legnagyobb probléma ebben a konfliktusban a négy régió – Krím, Donbász, Luhanszk és van még két másik (Herszon és Zaporizzsja megyék – a szerk.), ezek orosz nyelvűek, voltak népszavazások (illegális, mert Oroszország tartotta – a szerk.). Szerintem ez kulcskérdés” – mondta.
A megszállók által Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott népszavazásokról szólva Witkoff azt is állította, hogy „az emberek túlnyomó többsége kifejezte azt a vágyát, hogy orosz vezetés alá kerüljön”. Hozzátette, hogy „senki sem akart eddig beszélni” a kérdésről, és ezt új jellemezte, hogy „elefánt a szobában”.
„Elefánt a szobában az alkotmányos kérdések Ukrajnán belül arról, hogy mit engedhetnek, ha területek feladásáról van szó. Az oroszok de facto ellenőrzik ezeket a területeket. A kérdés az, hogy elismeri-e a világ, hogy ezek orosz területek? Zelenszkij túléli-e politikailag, ha ezt elismeri? Ez a konfliktus központi kérdése” – szögezte le Steve Witkoff.
Katonák kíséretében az orosz tisztviselők folytatják házról-házra kampányukat, és átfésülik a megszállt területeken a környékeket, hogy szavazatokat gyűjtsenek.
Mariupol egyike azoknak az oroszok által megszállt ukrán városoknak, ahol elnöki „választásokat” tartanak, amelyeket Kijev „törvénytelennek és semmisnek” nevez.
A Moszkva által megszállt többi területhez hasonlóan a szavazási műveletek már napokkal korábban megkezdődtek, a „mobil szavazóurnák” megérkezésével.
A megszálló hatóságok azt állítják, hogy ez biztonsági okokból történt.
A „választások” a Moszkva által megszállt területeken
Az Orosz Föderáció elnökének megválasztására irányuló előrehozott választásokat a Luhanszki területen, valamint Donyeck, Zaporizzsja és Herszon tartományok egyes részein is megrendezték.
Mariupol sok emberéletet és pusztítást szenvedett el az orosz ostrom és a 2022 eleji súlyos harcok során. A megszálló hatóságok azt mondják, hogy aktívan újjáépítik a várost, és mutogatják a lakóházak felújított homlokzatait, amelyeket korábban a lövések megrongáltak .
Múlt szombaton tragikus évforduló múlt el nyomtalanul a megszállt városban: két év telt el a Drámai Színház 2022. március 16-i orosz bombázása óta. Ezt tartják a leghalálosabb, civilek elleni orosz támadásnak az ukrajnai háború kezdete óta. A feltételezések szerint két 500 kilogrammos bomba csapódott be az épületbe, ahol 800 és 1200 ember keresett menedéket.
Több százan haltak meg. A pontos áldozatok száma egyelőre nem ismert, mivel az illetékes hatóságok nem folytattak vizsgálatot. A Kreml tagadta, hogy bármi köze lenne a merénylethez, és megpróbálta az ukránokra hárítani a felelősséget. 2023 végén megkezdődött a romok lebontása: Kijev szerint Moszkva így próbálja eltüntetni a mészárlás bizonyítékait Oroszország.
Több szervezet szerint a bombázás szándékos volt, és ezért háborús bűncselekménynek minősül, mivel a színház nyilvánvalóan nem volt katonai célpont, és túl messze volt más létesítményektől ahhoz, hogy feltételezhető legyen, hogy tévedés történt.
Jelenleg Ukrajna területének 26%-a orosz megszállás alatt áll, de megvédtük államunkat és megállítottuk az orosz hadsereget – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Rai 1 olasz tévécsatornának adott interjújában, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Két év után fontos, hogy sikerült megvédenünk államunkat. Az ország területének mintegy 26%-a még mindig megszállás alatt áll, de úgy látjuk, hogy az orosz hadsereg nem tud jelentősen előretörni. Megállítottuk őket.”
Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy Ukrajnának sikerült egyesítenie a világ vezetőit, így az ukránok nincsenek egyedül. „Ma már az ország tudja, mi a háború, sajnos sok család vesztette el szeretteit, vannak sebesültek és sokan vannak a fronton, de nem vagyunk egyedül, sikerült egyesítenünk a világ vezetőit” – mutatott rá.
Az államfő azt is elmondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának első napjai nagyon másak voltak. „A háború első napjai nagyon másak voltak, az emberek nagyon féltek. Eleinte nagy káosz volt, váratlan invázió, éjszakai támadások a városok ellen. Az emberek megdöbbentek. Most már minden más, elkezdtük megvédeni a földünket és családjainkat. Nem volt alternatívánk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint egy ilyen szavazás „durván megsértené” az ukrán törvényeket és az ENSZ alapokmányának fejezeteit.
Kijev szankciókat sürget azokkal szemben, akik részt vesznek a voksolás megszervezésében, az orosz választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőket pedig „büntetőjogi felelősségre vonással” fenyegeti.
Moszkvában a héten jelentették be a jövő évi elnökválasztás időpontját, amelyet március 15-17. közé tűztek ki. Oroszország már többször is tartott szavazást a megszállt területeken. Ukrajna délkeleti régióiban például 2022 szeptemberében népszavazást, 2023-ban pedig helyi választásokat rendeztek – a nemzetközi közösség valemennyit elítélte.
A szovjettelenítés folytatásaként a kijevi városi tanács végül engedélyezte, hogy lebontsák a Vörös Hadsereg parancsnokának, az ukrán származású Mikola Scsorsznak a lovasszobrát. Scsorsz először a cári seregben szolgált az első világháború alatt, majd a Vörös Hadsereg egyik hadosztályát vezette az 1918-1919-es polgárháborúban, végül Kijev első (szovjet) parancsnokává nevezték ki. 24 évesen 1919-ben, tisztázatlan körülmények között halt meg.
Az emlékmű, amelyet még a sztálini időkben emeltek, a Szovjetunió felbomlása után viták és támadások tárgyává vált. A kijevi városi tanács még 2016-ban is megvédte a lebontástól, de 2018 után – amikor sorozatban megrongálták, lefűrészelték a ló az egyik lábát, festékkel lefújták – drapériák mögé rejtették a szobrot.
