Ukrajna Különleges Hírközlési és Információvédelmi Állami Szolgálata és Hollandia Igazságügyi és Biztonsági Minisztériuma együttműködési megállapodást kötött a létfontosságú infrastruktúrák védelmének erősítéséről – számolt be az Index az Interfaxra hivatkozva.
Az Önök országának kormánya és népe a kezdetektől fogva támogatja Ukrajnát a küzdelemben. Különösen a védelem kérdésében. Nagyon hálásak vagyunk ezért a támogatásért. A memorandum aláírása tovább mélyíti és erősíti együttműködésünket, de más területeken. Ezzel a megállapodással kezdetét veszi hatóságaink együttműködése a kibervédelem, a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúrák védelme terén
– nyilatkozta Olekszandr Poti, az ukrán szolgálat vezetője a szervezet Telegram-csatornáján közzétett közleményben.
Hollandia Igazságügyi és Biztonsági Minisztériumának terrorizmus elleni küzdelemért és biztonságért felelős nemzeti koordinátora, Peter Jaap Albersberg szintén az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat Ukrajnával, és arra is, hogy tanuljunk tőlük. Együtt erősebbek vagyunk
– mondta a tisztviselő.
A portál megjegyzi, az egyetértési nyilatkozat aláírására az Ukrajna és Hollandia közötti, 2024 márciusában megkötött biztonsági együttműködési megállapodás végrehajtásának részeként került sor.
Az ukrán vezetés a lehető legrövidebb időn belül szeretne megállapodást kötni az Egyesült Államokkal az ásványok kifejtéséről, mivel egy ilyen megállapodás fontos eleme a két ország közötti partnerségnek – jelentette be Heorhij Tihij, a külügyminisztérium szóvivője március 7-i tájékoztatóján.
„A megállapodást illetően Ukrajna kész volt aláírni és továbbra is készen áll arra, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal az ásványi kincsekről. Meggyőződésünk, hogy ez a megállapodás mindkét fél számára előnyös… Szeretnénk a lehető leghamarabb aláírni a megállapodást”, mondta.
A külügyminisztérium képviselője elmondása szerint elképzelhető, hogy a megállapodást már a jövő héten megkötik a szaúd-arábiai tárgyalások során.
Tihij ugyanakkor nem kommentálta a részleteket, nehogy „befolyásolják az érzékeny tárgyalásokat”.
Ahmed Nasır Muhammed es-Sabah, Kuvait külügyminisztere bejelentette, hogy a Szaúd-Arábia által kezdeményezett Katari bojkottot feloldották.
A megállapodásnak megfelelően Szaúd-Arábia megnyitja szárazföldi, tengeri és légi határátkelőit a keleti szomszédjával. A tárgyalásokon az USA és Kuvait közvetítői szerepet töltött be. A megállapodás aláírására január 5-én került sor – számolt be számos arab és amerikai sajtókiadvány.
Az USA meg nem nevezett hivatalos képviselője, akivel a Reuters újságírói beszélgettek elmondta, 4 arab ország, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom megegyeztek abban, hogy feloldják a Katarral szemben bevezetett bojkottot, míg az utóbbi vállalta, hogy nem követeli az ezáltal okozott kár megtérítését.
A bojkott megszüntetéséről szóló bejelentést az Perzsa-öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa csúcstalálkozója előtt hangzott el.
Emlékeztetőül, Katar nemzetközi bojkottja 2017. június 5-én kezdődött, amikor is Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jemen, Líbia és a Maldív szigetek (később néhány muszlim állam is csatlakozott), bejelentették a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Katarral. Dohát azzal vádolták, hogy támogatja a terrorizmust és a szélsőséges ideológiát, beavatkozott az arab országok ügyeibe, valamint a síita Iránnal barátkozik.
Az arab országok egy 13 követelményt tartalmazó listát terjesztettek elő Katar számára. A legfontosabb követelmények az alábbiak voltak: állítsa le a Törökországgal és Japánnal való közeledést, az Al Jazeera tévécsatorna bezárása, szüntesse meg a Muszlim Testvériség és más terror-szervezet finanszírozását. Akkoriban arra számítottak, hogy Katar hamarosan kapitulál, de ez nem történt meg.
Mi több, Katar elutasította a követeléseket, és tovább fejlesztette kapcsolatait Iránnal, Törökországgal és az Egyesült Államokkal, újjáépítette gazdaságát. Amint arról számos iszlám sajtóorgánum beszámolt, ez a krízis előrelendítette a Katar gazdaságát – 2017-ben 47 ezer különböző vállalat alakult meg, Doha pedig bejelentette, hogy az embargó az ország szuverenitásának aláásására irányult, és erre válaszul demonstratívan új kereskedelmi útvonalakat nyitott meg Törökországgal és a szomszéd Iránnal.
Iszlám források szerint, a gazdasági bojkott inkább azokat érintette súlyosan, akik bevezették. Például a dubai DAMAC Properties építőipari társaság, pár nappal a bojkott előtt, egy katari 31 emeletes lakótorony építésének projektjét jelentette be, Szaúd-Arábia központi bankja letiltotta a folyósításokat a katari intézményekkel, bár a két ország bankrendszere szoros kapcsolatban volt, a szaúdi gazdáknak, akik élelmiszert exportáltak a dohai hipermarketekbe, sürgősen új ügyfeleket kellett keresniük.
Maga az ellenségeskedés ténye az arab országok között, a Perzsa-öbölbeli országok gazdaságai vonzerejét is csökkentette, mivel némely nemzetközi befektető közvetlenül attól tartott, hogy a politikai versengés felülkerekedik a jogállamiság és az üzleti érdekek felett.