A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2004 és 2016 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt.
A bíróság 2025 elején hozza meg az ítéletét, és amennyiben követi az ügyészség javaslatát, akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.
„Itt egy bíróságon vagyunk, és a törvény mindenkire vonatkozik” – hangsúlyozta Nicolas Barret ügyész, aki azt is indítványozta, hogy a büntetést már az ítélet kihirdetésekor alkalmazzák, még akkor is, ha a háromszoros elnökjelölt fellebbez arra hivatkozva, hogy politikai ambíciói miatt nem vonható felelősségre.
Egy ilyen ítélet „eltiltaná a vádlottakat attól, hogy a jövőben elindulhassanak helyi vagy országos választásokon” – emlékeztetett az ügyész Marine Le Pen előtt, aki a 24 másik vádlott, az RN vezetői, korábbi parlamenti képviselői és parlamenti asszisztensei társaságában az első sorban foglalt helyet.
Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
„Úgy gondolom, hogy az ügyészség szándéka az, hogy megfossza a francia népet attól, hogy azokra szavazzon, akikre szeretne”, és hogy „tönkretegye a pártot” – mondta Le Pen francia újságíróknak, amikor elhagyta a tárgyalótermet. Az ügyészség 300 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását is kérte.
Az ügyészek szerdai vádbeszédükben úgy vélték, hogy az RN az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére „szervezett rendszert” dolgozott ki a parlamenti asszisztensek „álszerződéseivel”, hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza.
A két ügyész részletesen bemutatta annak a „rendszernek” a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az RN elődpártjánál, a Nemzeti Frontnál, amelynek lényege az volt, hogy „fiktív” módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak.
Akkoriban „a párt nagyon nehéz pénzügyi helyzetben volt. Mindent, ami hozzájárulhatott a terhek enyhítéséhez, szisztematikusan felhasználtak, akár törvényes volt, akár nem” – mondta Louise Neyton ügyész, miközben Marine Le Pen hangosan tiltakozott.
Az Európai Parlament csak „számviteli ellenőrzéseket” végez, egyébként megbízik az EP-képviselőkben a havi 21 ezer eurós juttatásuk felhasználását illetően. „Azaz nagy a kísértés, s ezek az összegek lehetőségnek tűntek, és úgy is használták őket” – hangsúlyozta az ügyész.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében egy olyan rendszert vezettek be, amelyen keresztül a párt működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit.
Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá -, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal. A párt ettől kezdve egy olyan alkalmazottat is felvett, aki az európai szerződések kezelésével foglalkozott, és aki kizárólag az elnöknek, a „megbízónak” jelentett.
Az ügyészek – „a védelem által bemutatott alternatív fikcióval szemben” – vádlottról vádlottra és szerződésről szerződésre elemezték a 12 parlamenti asszisztens által végzett munka „jellegét”, és viszonyukat az európai parlamenti képviselőikkel, akik közül kilencet vádolnak közpénzek hűtlen kezelésével. Az ügyészég megállapítása szerint nincs semmilyen bizonyíték az elvégzett munka igazolására, leszámítva néhány lapszemlét.
A szeptember 30-án kezdődött perben az egykori Nemzeti Front kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben. A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kellett megjelennie a bíróságon.
Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1731596040
[modified] => 1731592923
)
[title] => Az ügyészség börtönbüntetést kér Marine Le Penre a feltételezett fiktív uniós állások ügyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132369&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132369
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 132370
[image] => Array
(
[id] => 132370
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610.webp
[original_lng] => 253520
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-1536x864.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731585825:4
[_thumbnail_id] => 132370
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 249
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 48355
[1] => 699628
[2] => 33371
)
[tags_name] => Array
(
[0] => börtönbüntetés
[1] => csalás az Európai Parlamentben
[2] => Marine Le Pen
)
)
[1] => Array
(
[id] => 128248
[content] =>
Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a Nemzeti Tömörülés (RN), annak vezéralakja, Marine Le Pen és 24 párttársának pere, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2005 és 2017 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használtak.
Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
A bíróságon a Nemzeti Front (FN, a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben, amely november 27-ig tart.
A vádlottakat közpénzek hűtlen kezelésével, illetve ebben a bűncselekményben való bűnrészességgel vádolják, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbüntetéssel sújtható, valamint mellékbüntetésként a politikai választásoktól tízéves eltiltás is kiszabható, ami akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.
„Nincs ok arra, hogy eltiltsák őt a választásoktól, hiszen Francois Bayrou-t, akit ugyanezen bűncselekmények miatt vontak felelősségre, és aki szintén egy politikai párt (a centrista MoDem) elnöke, felmentették. Ami az egyik politikusra vonatkozik, annak a másikra is vonatkoznia kell” – mondta hétfőn Sébastien Chenu RN-es képviselő az RTL rádióban. Az ellenzéki politikus szerint Marine Le Pen a perben „számos új elemet” fog bemutatni.
Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
A bíróság azt vizsgálta, hogy a centrista pártnak az EP büdzséjéből 2005 és 2017 közötti időszakban fizetett európai parlamenti asszisztensei valójában milyen munkát végeztek a centrista pártnál, illetve az európai pénzeket a párt Párizsban dolgozó munkatársainak kifizetésére használták-e fel. A nem legálisan felhasznált európai parlamenti összeget 1,4 millió euróra becsülte a francia igazságszolgáltatás. Az ügyészség gyanúja szerint Bayrou pártelnök volt a centrista párt feltételezett illegális finanszírozásának a felelőse, ő azonban tagadta, hogy bármilyen rendszerszerű csalás történt volna az uniós pénzekkel, a bíróság álláspontja szerint pedig nem volt bizonyítható, hogy a pártelnök tudott az uniós pénzek törvénytelen felhasználásáról.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében „valódi rendszert vezettek be, amelyen keresztül a Nemzeti Front működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit”.
Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá –, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.
A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kell megjelennie a bíróságon.
A vádlottak többsége tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a parlamenti asszisztensek munkáját „összevonták”. Az RN a kezdetektől politikai eljárásnak minősíti a párt elleni támadásokat.
Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.
[type] => post
[excerpt] => Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a Nemzeti Tömörülés (RN), annak vezéralakja, Marine Le Pen és 24 párttársának pere, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2005 és 2017 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727778180
[modified] => 1727748944
)
[title] => Megkezdődött Marine Le Pen és párttársainak pere
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128248&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128248
[uk] => 128200
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128201
[image] => Array
(
[id] => 128201
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[original_lng] => 18058
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727738145:12
[_thumbnail_id] => 128201
[_edit_last] => 12
[views_count] => 709
[_oembed_265049ae099420ee8502b0be93b724b4] =>
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Marine Le Pen ellenzi a francia katonák Ukrajnába küldését, és a Kijevnek biztosított nagy hatótávolságú rakéták szállítását is leállítaná. A francia szélsőjobbos politikus erről a CNN-nek adott interjújában beszélt.
A francia választás első fordulójában győztes Nemzeti Tömörülés elnöke ezzel Emmanuel Macron elnök álláspontjával ment szembe, aki hosszabb ideje támogatja Ukrajnát rakétákkal, májusban arról beszélt, hogy nem zárja ki a francia csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét. Június 7-én Macron azt is bejelentette, hogy hosszú tárgyalások után francia részvétellel összeáll egy nemzetközi katonai kiképzőcsapat, akiket a Moszkva által lerohant országba küldenek, hogy ott ukrán katonákat oktassanak.
Le Pen Putyin-szimpátiája közismert, régebben nyíltan támogatta az orosz elnököt, ás arról beszélt, hogy szerinte a Krím megszállása nem volt törvényellenes művelet. Most a CNN-nek kifejtette, hogy a 2022-ben indult invázióval Oroszország megsértette Ukrajna területi integritását, és pártja ezért el is ítélte az oroszokat, de a Krím 2014-es elcsatolásáról továbbra is azt mondta, hogy “bonyolultabb annál, mint amilyennek bemutatták.”
“Számunkra két vörös vonal létezik: francia csapatok küldése ukrán területre, és olyan nagy hatótávolságú fegyverek szállítása, amelyek eltalálhatják Oroszországot, és így Franciaországot hadviselő féllé tennék ebben a konfliktusban.”
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelynek tétje, hogy fennállása óta először a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés kormányzati szerephez juthat-e.
A múlt vasárnapi első fordulóban a szuverenista jobboldali párt minden idők legjobb eredményét érte el: a szavazatok 33,14 százalékát szerezte meg 10,6 millió vokssal. Az RN-nek 39 képviselői helyet már az első fordulóban sikerült elnyernie az 577-ből. Második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely 27,99 százalékos támogatottságot ért el, és 32 képviselői helyzet szerzett meg az első fordulóban, míg Emmanuel Macron Együtt nevű pártszövetsége megismételte az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereségét, és a harmadik helyre került a szavazatok mindössze 20,04 százalékával, a 6,57 százalékot elért jobbközép Köztársaságiak előtt.
Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, s a nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül csak 89 körzetben mérkőzik meg egymással három jelölt, 409 helyen ketten, míg két helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indul a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben. A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten. A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta felfelé tartó dinamikája hirtelen megtört, és ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban.
Marine Le Pen élesen bírálta a pártja ellen létrejött “köztársasági frontot”, mert szerinte ez egy olyan “egységpárt”, amelybe olyanok tartoznak, “akik meg akarják tartani a hatalmat a nép akaratával szemben”. Ugyanakkor ő és pártja elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella a pénteki kampányzárást megelőző órákban is annak a reményének adott hangot, hogy ilyen körülmények között is meg tudják szerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. Ebben az esetben fennállása óta először jutna kormányzati szerephez az RN, és úgynevezett politikai társbérlet alakulna ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen vezetné az országot. Marine Le Pen jelezte, hogy ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.
A választás kimenetele azon múlik, hogy a baloldal és az elnöki szövetség választói hajlandók-e egymás jelöltjeire átszavazni a második fordulóban, vagy pedig inkább otthon maradnak. A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint – amelyek a visszalépések utáni választói magatartást is vizsgálták – a részvételi arány ismételten nagyon magas, 66-68 százalékos lesz, s bár az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Az elnöki tábor viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, s 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni. Bizonytalanságot teremt viszont az, hogy várhatóan egyik tábornak sem lesz kormányzóképes többsége. Az elnöki hivatal az AFP hírügynökségnek jelezte: vizsgálják azokat a választás utáni lehetséges forgatókönyveket, amelyeket a bizonytalan helyzet teremhet technikailag és intézményileg.
Gérald Darmanin belügyminiszter pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a „köztársasági szokásjog” alapján a parlamenti választásokat követően a kormánynak le kell mondania. A tárcavezető ugyanakkor jelezte, elképzelhető, hogy az elnök mindaddig megtartja a jelenlegi kormányt, amíg nem sikerül egy olyan új kormányt felállítania, amely a nemzetgyűlés többségének támogatását élvezi. Elemzők szerint ez lehet egy technokrata kormány, de egy olyan RN-nel szembeni nagykoalíció is, amelyben a jobbközép Köztársaságiak, az Együtt pártszövetség és a mérsékelt baloldali pártok kapnának szerepet. A radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal viszont nem kíván az államfő szövetséget kötni, s a párt is kizárta részvételét egy koalíciós kormányban.
A politikai széttöredezettség nagyon erőszakossá tette a villámkampányt, rendszeresek voltak az aktivisták elleni fizikai támadások és szóbeli fenyegetések, rasszista és diszkriminatív megszólalások, valamint politikai leszámolások a jobb és baloldali táboron belül. A feszült légkör egyik jele az is, hogy rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a belügyminisztérium az esti urnazárásra: 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósítanak „az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak” rendbontásának elkerülésére. Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
Adminisztratív államcsínnyel vádolta meg Emmanuel Macron francia államfőt Marine Le Pen, az előre hozott nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulóját követően kormányzásra készülő Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja, miután az elnök a választásokat megelőző napokban kinevezéseket írt alá.
„Ez egyfajta adminisztratív államcsíny” – jelentette ki kedden a France Inter közrádióban a volt és 2027-es ellenzéki elnökjelölt, akit az észak-franciaországi Hénin-Beaumont településen már a múlt vasárnapi első fordulóban újraválasztottak képviselőnek a szavazatok 58 százalékával.
Az ellenzéki politikus a „pletykák” alapján úgy véli, hogy az államfő a választók szavazatát, a választások eredményét akarja ellensúlyozni azzal, hogy hozzá közeli embereket nevez ki, megakadályozandó, hogy az államon belül megvalósulhasson az a politika, amelyet a franciák szeretnének – fogalmazott Le Pen, aki szerint Emmanuel Macron mindent megtesz azért, hogy megpróbálja meghiúsítani a demokratikus folyamatot.
Miközben egyre több politikus, közéleti személyiség és szervezet szólít fel az RN győzelmét megakadályozó összefogásokra, Le Pen szerint Emmanuel Macron azt tervezi, hogy még akkor is, ha a nép az RN képviselőinek ad többséget, megakadályozza az RN kormányzását.
A választások első fordulóját megelőző kormányülést követően, június 26-án az államfő több magas rangú köztisztviselő kinevezését írta alá. Kinevezték többek között Párizs katonai kormányzóját, a francia légierő új vezérkari főnökét, a külügyminisztérium új európai uniós igazgatóját és három nagykövetet. Az államfő csütörtökön Brüsszelben azt is bejelentette, hogy szeretné, ha Thierry Breton maradna a francia biztos az Európai Unió végrehajtó testületében.
Ezenkívül Olivier Klein korábbi város- és lakásügyi miniszteri megbízottat a strasbourgi akadémia rektorává nevezték ki. Jean-Philippe Agresti, a választások első fordulójában alulmaradt Sabrina Agresti-Roubache állampolgársági és városügyi államtitkár férje pedig a Centre-Val de Loire akadémiai régió rektora lett.
Marine Le Pen szerint az ilyen kinevezések célja megakadályozni, hogy (a Nemzeti Tömörülés miniszterelnök-jelöltje), Jordan Bardella úgy kormányozza majd az országot, ahogyan ő szeretné, amennyiben a Nemzeti Tömörülés többséget szerez a nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójában. A párt nemzetgyűlési frakcióvezetője jelezte, hogy ha pártja hatalomra kerül, visszavonja ezeket a kinevezéseket annak érdekében, hogy kormányozni tudjon.
„Azoktól az emberektől, akik az egész világot kioktatják demokráciából, egészen elképesztő, hogy így viselkednek”– mondta felháborodva. „Nem kellett volna feloszlatni (a nemzetgyűlést)! – tette hozzá.
Eric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vitatott elnöke, aki szövetségre lépett az RN-nel, az Europe 1 rádió és a Cnews hírtévé közös műsorában úgy vélte, hogy a kinevezések jól illusztrálják az általános pánikot az elnöki tárborban. Ez a vereség, de talán a tisztánlátás jele is – tette hozzá, ugyanakkor elismerte, hogy mindig is így történt a kinevezésekkel.
Az RN az első fordulóbeli győzelme miatt olyan helyzetbe került, hogy a relatív többséget vagy akár az abszolút többséget is megszerezheti vasárnap.
A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében az 577 választókerületből 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség jelöltjei – továbbjutottak a második fordulóba, de 165 helyen a baloldal vagy az elnöki tábor jelöltjei már visszaléptek egymás javára annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét. A visszaléptetéseket kedden 18 óráig kell bejelenteni.
Jordan Bardella többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha pártja megszerzi az abszolút többséget a második fordulóban. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot.
A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.
Marine Le Pen kedden elmondta: ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
A Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés vezeti a francia nemzetgyűlési választások vasárnap tartott első fordulóját, a voksok körülbelül 34 százalékával az IFOP, Ipsos, OpinionWay és Elabe közvélemény-kutató cégek exit poll felmérései alapján.
A radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség második helyen végezhetett mintegy 29 százalékos támogatottsággal, míg Emmanuel Macron francia elnök centrista tábora a szavazatok 20,5-23 százalékát tudhatja magáénak.
Az Elabe BFM TV televízió számára elvégzett becslése szerint a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 260-310 parlamenti helyhez juthatnak a július 7-én esedékes második fordulóban, míg az Ipsos 230-280 mandátumot előlegezett meg a France Television megbízásából elvégzett előrejelzésében.
A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Marine Le Pen, a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások legfőbb esélyesének számító Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja elhatárolódott pénteken egyik képviselőtársától, aki diszkriminatív véleményt fogalmazott meg a kettős állampolgárságú franciákról.
A választások első fordulóját vasárnap, a másodikat július 7-én tartják.
Az RN választási győzelme esetén a leendő oktatási miniszterként is emlegetett Roger Chudeau egy csütörtök esti vitaműsorban a BFM hírtelevízón kijelentette, hogy egy kormánytagnak a jövőben nem lehet kettős állampolgársága, mert az „a kettős lojalitás problémáját” jelenti. Példaként említette a francia-marokkói Najat Vallaud-Belkacem volt szocialista oktatási minisztert (2014–2017), akinek kinevezése szerinte hiba volt, valamint a francia–spanyol Manuel Valls volt szocialista kormányfőt (2014–2016).
Miután a kijelentés hatalmas tiltakozást váltott ki a baloldalon és Emmanuel Macron elnök táborában – akinek kormányában jelenleg is vannak kettős állampolgárok –, Marine Le Pen az Europe1 rádió és a Cnews hírtelevízió közös reggeli műsorában elhatárolódott képviselőtársától.
„Kissé megdöbbentett Chudeau kollégánk (…) Személyes véleményt fogalmazott meg, teljesen ellentétes a Nemzeti Tömörülés tervével” – mondta. Le Pen ugyanakkor elismerte, hogy a párt korábban be akarta tiltani a kettős állampolgárság intézményét, de lemondott róla, „mert rájöttem, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező emberek úgy érezhették, hogy a Franciaországgal szembeni lojalitás hiányával gyanúsítjuk őket (…). Úgy gondolom, hogy ez igazságtalan velük szemben” – mondta a párt volt és 2027-es elnökjelöltje.
Az RN januárban alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be, amely megtiltaná, hogy más állam állampolgárságával rendelkező személyek kormányzati hivatalokban, állami vállalatoknál és közszolgálati feladattal megbízott jogi személyeknél tisztséget töltsenek be, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. Jordan Bardella, a párt miniszterelnök-jelöltje hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor megerősítette, hogy kormányfőként nem fogja engedélyezni a biztonsághoz vagy a védelemhez köthető szektorokban a stratégiai munkahelyek betöltését a kettős állampolgároknak. Marine Le Pen pénteken elmondta: mintegy harminc posztról van szó, és a tiltás nem fog vonatkozni választott képviselőkre. Bardella hétfőn az atomerőművek vezetőit jelölte meg példaként.
Emmanuel Macron Brüsszelben, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján reagált a polémiára, megvédve a kettős állampolgárokat.
„Erővel kell fellépnünk és fel kell háborodnunk ezen dolgokon” – mondta az elnök, megvédve az összes minisztert és az összes parlamenti képviselőt, de az összes olyan nőt és férfit hazánkban akik franciák, de más állampolgársággal is rendelkeznek családi múltjuk, élettörténetük, száműzetésük, szerelmi vagy szakmai életük választása miatt.
3,5 millió franciáról beszélünk (…), akik teljesen franciák – vélte Gabriel Attal miniszterelnök pénteken a BFM hírtelevízióban. Hozzátette: „Az egész mögött egy olyan felfogás rejlik, amelyet a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés elődpártja) mindig is vallott, és (az alapító) Jean-Marie Le Pen is, hogy a kettős állampolgárok csak félig franciák, megvesztegethetők, és nem lojálisak Franciaországhoz”. A kormányfő szerint a Nemzeti Tömörülés „3,5 millió francia embert aláz és sérteget napok óta”.
Gabriel Attal azt is állította: az RN mintegy száz képviselőjelöltjéről köztudott az 577-ből, hogy tett már korábban rasszista, diszkriminatív vagy antiszemita kijelentést. A kormányfő korábban képmutatással is megvádolta az RN-t, miután az Európai Parlementben a francia-orosz kettős állampolgárságú Tamara Volokhovát alkalmazzák érzékeny munkakörben.
Franciaországban a kettős állampolgársággal rendelkezőknek nem tiltott a közszférában dolgozni; utoljára az 1930-as években vonatkoztak korlátozások a honosított franciákra, de ezek megszűntek a második világháború után.
Mindeközben számos emberi jogi szervezet a rasszista gyűlöletbeszéd erősödésére figyelmeztetett Franciaországban, amelynek okát az RN európai parlamenti választási győzelmében és az előhozott nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában előrejelzett győzelmében látják.
„Az utóbbi időben ez már egy erősödő tendencia volt, de most ijesztő módon felerősödött” – mondta Nathalie Teil, az Emberi jogok ligájának elnöke az AFP hírügynökségnek. „Azokban, akik eddig fű alatt csinálták, most megjelent egyfajta önelégültség, és azt mondják: ‘Ez az, már majdnem hatalmon vannak, most már nyíltan lehet csinálni’” – fogalmazott a jogvédő.
A France2 közszolgálati televízió egyik riportja nyomán a közép-franciaországi Loiret megyében a hatóságok vizsgálatot indítottak, miután RN-szimpatizánsok nyíltan diszkriminatív megjegyzéseket tettek szomszédjukra, egy fekete bőrű ápolónőre. Nancy városában pedig az ügyészség azért indított vizsgálatot, mert a helyi RN jelölt választási plakátján Adjunk jövőt a fehér gyerekeknek! szlogennel kampányol.
A francia köztelevízió ismert közéleti újságírói közül pedig Karim Rissouli és Mohamed Bouhafsi elmondták: a származásukra utaló gyűlölködő üzeneteket kapnak az EP-választások óta.
„Nem ez az első alkalom, hogy ilyen fenyegetést kaptam” – mondta Karim Rissouli a Brut videóportálnak, miután felolvasta a neki címzett levelet, amelyben a feladó úgy véli, hogy a „történelmi francia népnek elege van ebből a sok arabból”. „Ez a levél olyan sebeket szakított fel bennem, amelyek soha nem gyógyultak be” – mondja a sztárműsorvezető.
Nem engedélyezné a biztonsághoz vagy a védelemhez köthető szektorokban a stratégiai munkahelyek betöltését a kettős állampolgároknak a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN), amennyiben a párt alakíthat kormányt a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően.
A „rendkívül érzékeny állások” listáját rendeletben fogja meghatározni a párt – jelentette be hétfőn a TF1 kereskedelmi csatornán Sébastien Chenu, az RN képviselője.
A hírt a pártelnök, Jordan Bardella miniszterelnök-jelölt is megerősítette hétfőn a Marine Le Pen frakcióvezető, korábbi és 2027-es elnökjelölt, valamint Éric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vitatott vezetőjének jelenlétében tartott párizsi sajtótájékoztatóján.
A tilalom a „rendkívül érzékeny munkakörökre vonatkozik majd, például a francia-orosz kettős állampolgárokra, hogy ne tölthessenek be stratégiai vezetői pozíciókat a védelemben” – mondta Sébastien Chenu. Elismerte, hogy ehhez törvénymódosításra és rendeletre is szükség lesz a „külföldi beavatkozások” megakadályozása érdekében, „önmagunk védelmére az érzékeny ágazatokban”.
A képviselő kiemelte: ellentétben Marine Le Pen 2022-es elnökválasztási programjával a Nemzeti Tömörülés a kettős állampolgároknak minden más területen ugyanolyan jogokat biztosítana, mint minden más franciának, s már nem kívánja eltörölni a kettős állampolgárság intézményét.
Jordan Bardella megerősítette, hogy a biztonsághoz és a védelemhez köthető ágazatok stratégiai munkaköreiben kizárólag francia állampolgárok alkalmazhatók majd. A miniszterelnök-jelölt szerint „valójában nagyon kevés emberről van szó”. „Készen állunk” a kormányzásra – hangsúlyozta a felmérések szerint az első fordulóban 35,5-36 százalékos támogatottságra mért párt elnöke.
A Nemzeti Tömörülés „az egyetlen mozgalom, amely jelenleg és észszerűen képes megvalósítani a francia nép vágyait” – mondta a 28 éves ellenzéki politikus, aki „a tekintély ősrobbanását” ígérte a közoktatásban, a mobiltelefonok iskolai használatának betiltásával, a kötelező magázás és az egyenruha viselésének kísérleti bevezetésével.
Jordan Bardella a megélhetési gondokon való javítást tekinti a legsürgősebb feladatnak, a költségvetés módosításával és az áfa csökkentésével.
A miniszterelnök-jelölt az állami kiadások teljes átvizsgálását ígérte egy bizottság által, „amelynek feladata az államháztartás és a leköszönő kormány példátlan költségvetési túlkapásainak feltárása” lesz. Jordan Bardella a választási kampány kezdete óta többször is kijelentette, hogy fel akarja mérni, „hogyan szervezte meg Emmanuel Macron” az államháztartás „majdnem csődjét az elmúlt hét évben”.
A bevándorlás területén az RN megszüntetné annak a lehetőségét, hogy a Franciaországban született külföldi állampolgárok nagykorúvá válásukkor automatikusan igényelhessék az állampolgárságot.
„A francia állampolgárság megszerzése nem igazolható egy olyan világban, ahol nyolcmilliárdan élnek, miközben hazánkban egyre több hétköznapi probléma adódik abból, hogy nem vagyunk képesek integrálni és asszimilálni” – mondta a pártelnök, aki minden külföldi állampolgárságú bűnözőt kitoloncolna az országból, s újra bevezetné „az illegális tartózkodás szabálysértését”.
Az év elején elfogadott új bevándorlási törvény tartalmazta ezt a szigorítást, de az Alkotmánytanács utóbb törölte azt a jogszabályból.
Jordan Bardella megerősítette, hogy népszavazás kiírását fogja javasolni a köztársasági elnöknek a bevándorlásról.
A miniszterelnök-jelölt azt is megerősítette, hogy a 2023-ban elfogadott és zavargásokba torkolló tüntetéseket kiváltó nyugdíjreformot hosszú távon visszavonná. A tavaly 64 évre megemelt nyugdíjkorhatárt illetően úgy fogalmazott, hogy „azok a franciák, akik húsz éves koruk előtt kezdtek dolgozni, már ősztől nyugdíjba mehetnének hatvan évesen”.
„Annak a Franciaországnak, amelyik korán kel és nehéz munkakörökben dolgozik, kétkezi munkát végez, joga van ahhoz, hogy egészségesen legyen nyugdíjas” – fogalmazott. A többieknek progresszív nyugdíjazási rendszert javasol, amelyben 62 év lenne a nyugdíjkorhatár, s 42 év járulékfizetés után járna teljes összegű nyugdíj.
A legfrissebb felmérések szerint, ha most tartanák a nemzetgyűlési választások első fordulóját a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 35,5-36 százalékát érné el, az Új Népfront nevű baloldali koalíció 27-29,5, míg az elnöki tábor 19,5-20 százalékos támogatottságra számíthatna.
[type] => post
[excerpt] => Nem engedélyezné a biztonsághoz vagy a védelemhez köthető szektorokban a stratégiai munkahelyek betöltését a kettős állampolgároknak a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN), amennyiben a párt alakíthat kormányt a június 30-án és jú...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1719317100
[modified] => 1719272120
)
[title] => Eltiltaná a kettős állampolgárokat egyes érzékeny munkaköröktől a francia Nemzeti Tömörülés párt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=117124&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117124
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117125
[image] => Array
(
[id] => 117125
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/le-pen.png
[original_lng] => 633094
[original_w] => 1048
[original_h] => 496
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/le-pen-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/le-pen-300x142.png
[width] => 300
[height] => 142
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/le-pen-768x363.png
[width] => 768
[height] => 363
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/le-pen-1024x485.png
[width] => 1024
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/le-pen.png
[width] => 1048
[height] => 496
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/le-pen.png
[width] => 1048
[height] => 496
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/le-pen.png
[width] => 1048
[height] => 496
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719261321:12
[_thumbnail_id] => 117125
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 526
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 244
[1] => 503573
[2] => 33371
[3] => 503572
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Franciaország
[1] => kettős állampolgárok
[2] => Marine Le Pen
[3] => Nemzeti Tömörülés párt
)
)
[8] => Array
(
[id] => 47121
[content] =>
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető, 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 – 57,5 százalék közötti támogatottsággal. Az 53 éves Marine Le Pen, aki harmadik alkalommal indul az elnöki székért, a szavazatok 42,5 – 44,5 százalékát szerezheti meg.
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólította meg. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
Az Ipsos-Sopra Steria pénteken megjelent felmérése szerint a 11 millió baloldali szavazó 41 százaléka Macront kívánja támogatni, 21 százalékuk Le Penre voksol, 38 százalékuk pedig nem mondta meg, hogy kire szavaz.
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Második alkalommal fordult elő, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s az öt évvel ezelőtti második forduló szereplői mérkőzhetnek meg ismét egymással. 2017-ben Macron kétharmados győzelmet aratott Marine le Pen felett.
Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.
Emmanuel Macron az Eiffel-torony előtti Mars-mezőre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Boulogne-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt, amelynek eredménye alapján nevezi majd ki az elnöki program végrehajtásáért felelős kormányt.
A nemzetgyűlési választások két hónap múlva az elnökválasztás harmadik fordulójának ígérkeznek, miután a felmérések alapján jelenleg sem Macron pártja, a Köztársaság lendületben, sem a Nemzeti Tömörülés nem rendelkezne abszolút többséggel a nemzetgyűlésben.
Jean-Luc Mélenchon egy múlt heti tévéinterjúban bejelentette, hogy júniustól ő kíván a miniszterelnök lenni, s a baloldali pártok között már megkezdődtek a tárgyalások az összefogásról annak érdekében, hogy az új államfő a baloldali tömbbel együttműködve úgynevezett politikai „társbérletben” legyen kénytelen kormányozni.
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott – derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L’Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben és szakszerűbben, bár a két teljesen különböző világkép szembesítése során fokozatosan erősödtek fel a nézeteltérések kettejük között.
Marine Le Pen végig azt hangsúlyozta, hogy az „emberek helyébe próbálja magát helyezni”, „az emberek nevében beszél” és az emberek hétköznapi gondjaival szeretne elnökként foglalkozni, ami egyben bírálat is volt az ellenfelei által sokszor arrogánsnak és a „gazdagok elnökének” tekintett Emmanuel Macronnal szemben.
A jelenlegi elnök az elmúlt öt év kormányzásának mérlegét számokkal védte, s kihívója programjáról azt állította, hogy „se füle, se farka”.
A csütörtöki napilapok megítélése szerint a vita jelentős részében Macron támadt, míg Le Pen sokszor passzív volt vagy védekezett.
Az elnöki kvalitásokat illetően a tévénézők 53 százaléka szerint Emmanuel Macron hitelesebb, míg 28 százalékuk szerint inkább Le Pen. A megkérdezettek 19 százaléka szerint viszont egyikük sem rendelkezik a megfelelő képességekkel az elnöki tisztséghez.
Arra a kérdésre, hogy melyikük képes a franciák összefogását megteremteni, a tévénézők 36 százaléka választotta Macront, 31 százalék pedig Le Pent.
Őszintébbnek a megkérdezettek 36 százaléka Macront látta, 34 százalékuk Le Pent. Macront tűnt a dinamikusabbnak a megkérdezettek 49 százaléka szerint, míg Le Pent 31 százalék látta annak.
Marine Le Pen két fontos területen győzött: a megkérdezettek 51 százaléka szerint ő tényleg változtatna a dolgokon, míg a hivatalban lévő elnökről csak 29 százalék gondolja ezt. Arra a kérdésére, hogy melyik jelöltet érzik közelebb a saját gondjaikhoz, a tévénézők 37 százaléka Le Pent választotta, a jelenlegi elnököt pedig 34 százalék.
Marine Le Pen szavazóinak 85 százaléka a saját jelöltjét ítélte meggyőzőbbnek, hasonlóan vélekedett Emmanuel Macron táborának 97 százaléka a saját jelöltjéről.
Az április 3-i első fordulóban a szavazatok 22 százalékával a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborának 61 százaléka a jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek, 36 százalékuk szerint pedig a kihívója győzött, három százalékuk nem nyilvánított véleményt.
Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a legfrissebb, még a tévévita előtt készült felmérések Emmanuel Macron 54-56,5 százalékos győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5-46 százalékára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
In an hour-long conversation with @EmmanuelMacron, the ??-?? defense interaction was effectively discussed. I briefed in detail on the situation at the front. We dwelled on further steps to implement #PeaceFormula, coordinated actions for the upcoming international events.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
