Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament hétfői együttes ülésén a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Marcel Ciolacu (PSD) vezette koalíciós kormánynak.
A második Ciolacu-kormányt a kormányt alkotó pártok és a nem magyar nemzeti kisebbségek 240 képviselője és szenátora szavazta meg. A kabinet parlamenti jóváhagyásához legalább 233 szavazatra volt szükség. A titkos szavazáson az ellenzéki pártok törvényhozói 143 ellenszavazatot adtak le.
Az új román kormány hétfőn lép hivatalba, miután a kabinet tagjai leteszik a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje kerülhet be a romániai elnökválasztás december 8-án tartandó második fordulójába a vasárnapi első forduló urnazárása után közzétett exit pollok szerint.
A PSD elnöke mind a CURS, mind pedig az Avantgarde-CIRA exit pollja szerint 25 százalékkal került az első helyre, míg az USR jelöltje mindkét becslés szerint a hazai voksok 18 százalékát kaphatta meg.
Harmadik helyen – általános meglepetésre – Calin Georgescu független jelöltet mérték az exit pollok, akit a 2020-as parlamenti választásokat követően az akkor frissen képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányfőnek javasolt.
Georgescu fenntartható fejlődési szakember, egyetemi tanár, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egykori különmegbízottjának neve korábbi román kormányválságok idején is előkerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként.
A közéletben szinte ismeretlen független jelölt, aki korábban az egykori román fasiszta szervezet vezetőit „hősöknek” nevező nyilatkozataival keltett megbotránkozást, főleg a közösségi hálózatokon, elsősorban a TikTokon folytatta elnökválasztási kampányát.
George Simion AUR-elnököt – akiről a közvélemény-kutatások többsége az utolsó pillanatig azt valószínűsítette, hogy ő lesz Marcel Ciolacu ellenfele a második fordulóban – 14-15 százalékos eredménnyel mérték a negyedik helyen, egy százalékpontnyi előnnyel Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke előtt, aki az ötödik helyre szorult.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és államfőjelöltje az Avantgarde-CIRA szerint az országban leadott voksok 4, a CURS szerint a szavazatok 4,6 százalékát kaphatta.
Vannak azért kérdőjelek
Az urnazáráskor közzétett romániai becslések megbízhatóságát megkérdőjelezi, hogy csak a belföldi választók nyilatkozatain alapulnak, holott a voksok több mint 8 százaléka külföldről érkezik. Az idei elnökválasztás első fordulójában több mint 800 ezer szavazatot adtak le külföldön, és 8 millió 643 ezret belföldön.
Az elnökválasztás első fordulójában a belföldi szavazókörök bezárásáig – helyi idő szerint 21 óráig – a szavazásra jogosult 19 millió román állampolgár 49,7 százaléka adta le voksát.
A romániai elnökválasztás második fordulóját december 8-án rendezik. A közbeeső hétvégén, december elsején parlamenti választásokat tartanak.
Romániát nem húzzák be semmiféle háborúba, az ország fejlődéséhez alapvető a béke és a stabilitás – jelentette ki Marcel Ciolacu román kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje vasárnap Bukarestben.
A nagyobbik román kormánypárt elnöke az ország fejlesztésével kapcsolatos államfőjelölti vízióját ismertette a párt román parlamentben tartott bukaresti rendezvényén, az ukrajnai háborúra és az ország gazdasági helyzetére is kitért.
Az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint közölte: amennyiben államelnökké választják, minden energiáját arra fogja használni, hogy az ország békében és nyugalomban fejlődhessen. Ugyanakkor a hadsereget is fejleszteni fogja és befektetéseket eszközöl a védelmi iparban, mivel erre szükség van – tette hozzá. Hangsúlyozta: a hadsereg fejlesztése nem jelenti a kötelező sorkatonaság bevezetését.
Aláhúzta: Romániát nem fogják behúzni semmilyen háborúba, a NATO-tagság és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség száz százalékban garantálja az ország biztonságát. Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajna támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia békéje biztosított legyen.
„Nem akarunk új szomszédokat a keleti határon. Tovább támogatjuk Ukrajna függetlenségét és szuveranitását” – idézte a PSD politikusát az Agerpres. A további célok között említette az Egyesült Államokkal kötött partnerség bővítését, és hogy az európai közösség megbízható tagjaként Románia hangja jobban hallatszódjon az uniós döntéshozatalban.
Marcel Ciolacu nagy eredménynek nevezte, hogy Romániának alelnöke van az Európai Bizottságban, és azt ígérte, hogy év végéig megvalósul a teljeskörű schengeni csatlakozás, továbbá a román állampolgárok jövőre vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
Megválasztása esetén továbbra is „különleges” figyelmet szentelne a Moldovával való kapcsolattartásnak, támogatva Maia Sandu államfőt és kormányát, mivel ők a garancia az ország Európa-párti irányultságára – mondta.
A PSD államfőjelöltje arról is beszélt, hogy államfőként a külkapcsolatokban is az ország gazdasági érdekeit helyezné előtérbe. Olyan tervet javasol, mely szerint a következő öt évben 155 milliárd eurót fektetnek be közérdekű területeken, mint az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a technológia, a mezőgazdaság és a versenyképes iparágak.
Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első fordulóját, a legújabb közvéleménykutatások szerint Marcel Ciolacu a legesélyesebb arra, hogy bejusson a december 8-án tartandó második fordulóba.
Nyilvánvaló, hogy Romániában szeptemberben lesz az elnökválasztás, ahogyan ezt a kormánykoalíció már eldöntötte, és elképzelhetetlen, hogy a június 9-i önkormányzati választásokon győztes Szociáldemokrata Pártnak (PSD) ne legyen saját államfőjelöltje – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke pénteken.
A szociáldemokrata kormányfő koalíciós partnere, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusainak felvetésére reagált, akik jelezték: szeretnék, ha az elnökválasztást a decemberi parlamenti voksoláshoz minél közelebbi időpontra írnák ki.
Ciolacu a PSD országos politikai tanácsának – a Brassó megyei Szombatfalva (Sambata de Sus) zarándokhelynek számító ortodox kolostorában rendezett – ülése előtt leszögezte: miniszterelnöki minőségében elfogadhatatlannak tartja az elnökválasztás időpontjának tologatását.
„Tudják jól, az volt a feltételem, hogy addig nem jelentjük be a júniusi választások összevonását, amíg nincs meg a teljes választási menetrend, mert egy miniszterelnök nem teheti meg, hogy saját pártérdekei függvényében szabja meg a választások időzítését” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette: a PSD és PNL koalíciós döntése volt, hogy a helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásokat összevonják június 9-én, az elnökválasztást szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat pedig december 9-én tartják Romániában.
Ciolacu azzal hárította el a PSD államfőjelöltjének személyére irányuló kérdéseket, hogy erről a párt júliusban tartandó kongresszusa dönt. Elismerte: a lehetséges forgatókönyvek közé tartozik az, hogy pártelnökként ő legyen a PSD államfőjelöltje, de kizártnak nevezte, hogy induljon, amennyiben mégis decemberben tartanák az elnökválasztást.
Azt is kizárta, hogy a választásokon győztes PSD-nek, amely a romániai megyék és megyeszékhelyek több mint felét vezeti, ne legyen jelöltje az elnökválasztáson, másfelől nem zárkózott el attól, hogy a PSD-PNL koalíció közös államfőjelöltet indítson.
Korábban a PNL is ugyanezt üzente koalíciós partnerének. Nicolae Ciuca pártelnök többször leszögezte: nem tevődik fel, hogy a PNL-nek ne legyen államfőjelöltje, de nyitott a koalíciós egyeztetésre, annak érdekében, hogy jelöltje számára a PSD támogatását is elnyerje.
Rares Bogdan EP-képviselő, a PNL első elnökhelyettese azzal a „történelmi tapasztalattal” érvelt, hogy Romániában a szociáldemokraták jelöltje csak az elnökválasztás első fordulóját nyerheti meg. A másodikban a „teljes jobboldal összefog a PSD ellen”, és szerinte biztosra vehető a PNL jelöltjének győzelme, akárkit is indítana a PSD az elnökválasztáson.
Erre reagálva, Marcel Ciolacu „sok sikert” kívánt a jobboldalon támogatást kereső koalíciós partnerének, megjegyezve, hogy a június 9-i választások megmutatták az Egyesült Jobboldal (ADU) erejét. Szerinte nem veszélyezteti a bukaresti kormánykoalíció stabilitását az, ha ellenfelek lesznek az elnökválasztáson.
A PSD elnökét Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes államfői ambícióiról is kérdezték. Geoana ugyanis már csaknem egy éve lebegteti, hogy indulna az elnökválasztáson, és az eddigi felmérések szerint – függetlenként – esélyes is lenne arra, hogy Románia következő elnöke legyen.
Ciolacu megjegyezte, hogy Geoana „nem idegen a PSD-től, előttem ő volt a leghosszabbig ideig ennek a pártnak az elnöke”. Hozzátette: eddig a PSD nem tárgyalt Geoanával, hogy ő legyen az államfőjelöltje, de hamarosan „egyeztetni fognak vele”.
Június 9-én a PSD a megyei önkormányzati testületekre leadott voksok 33,9 százalékát szerezte meg, míg a PNL 30,1 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 10,6 százalékot, az ADU 8,3 százalékot, az RMDSZ pedig 6,3 százalékot összesített.
Románia miniszterelnöke azt mondta, hogy Moldovában románok élnek, ami mélységesen felháborította a moldovai gagauzokat. A török dialektust beszélő gagauzok 1994-ben kaptak különleges autonómiát Kisinyovtól. Marcel Ciolacu szavaira a terület vezetője, Jevgenyija Gucul kijelentette, hogy Gagauzia kilép Moldovából, ha az ország elindul a Romániával való egyesülés útján. A gagauzok attól tartanak, hogy a moldovai hadsereg lerohanja őket.
Kisinyov csapatokat vezényelhet a moldovai gagauz autonóm területre, és megszüntetheti autonómiáját, ha az kikiáltja a függetlenségét – nyilatkozott hétfőn Jevgenyija Gucul, a terület vezetője. Múlt pénteken Gucul azt mondta, az autonóm terület kilép Moldovából, ha Kisinyov úgy dönt, hogy elindul a Romániával való egyesülés útján. Szavaival Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentésére reagált, miszerint „Moldovában románok élnek”.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ez esetben nemcsak Kisinyov, de a moldovai hatóságok intézkedéseit felügyelő Bukarest is válaszlépéseket fog tenni – jelentette ki.
A válaszok nagyon különbözők lehetnek: a hangzatos, fenyegető nyilatkozatoktól kezdve a csapatok bevonulásáig és a gagauz autonómia feloszlatásának kísérletéig – nyilatkozott a politikus az orosz állami Egyes Csatorna műsorában.
Gucul megjegyezte, hogy az autonóm terület hatóságai minden forgatókönyvre készen állnak. „Gagauzia szilárdan támaszkodik a 2014-es népszavazás eredményére, a különleges jogállásról szóló törvényre, a gagauz törvényekre és régiónk alkotmányos jogaira” – tette hozzá.
A 134 ezer lakosú autonóm területet túlnyomó többségben az altaji török népekhez tartozó, de ortodox keresztény vallású gagauzok lakják.
Gagauzia vezetője úgy véli, hogy Moldova esetleges egyesülése Romániával halálos csapás lenne Moldovára, a moldovai nyelvre és kultúrára nézve.
Ez a halált jelentené Moldovának. A moldovai nyelvnek, a moldovai kultúrának, a moldovai etnikumnak – fejtette ki az orosz televízió adásában.
Gucul szerint Moldovában vannak olyan politikai pártok, amelyek az önálló moldovai állam megszüntetését igyekeznek elérni.
Klaus Iohannis román államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait pénteken, a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Iohannis elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához. Úgy értékelte: a történelem megmutatta, hogy a bölcsesség, a kölcsönös megismerés, az együttélés tapasztalata olyan erős hidakat épített a román többség és a magyar kisebbség között, amelyek minden kihívásnak ellenállnak.
Szerinte a múlt alapos ismeretére alapozva építhetnek a jövő nemzedékek egy európai jövőt azon a földön, amelyet teljes joggal nevezhetnek a magyarok is „otthonnak” saját anyanyelvükön.
„A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója” – idézte a román államfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.
Iohannis jó egészséget és békét kívánt a kulturális sokszínűségre értékként tekintő Romániában élő magyar polgártársainak.
A bukaresti kormány honlapján pénteken nyilvánosságra hozott üzenetében Marcel Ciolacu miniszerelnök úgy értékelte: a románok és magyarok közös célja a jólét megteremtése, a korszerű és biztonságos kórházak, európai színvonalú iskolák, a gazdasági fellendülést szolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése.
„Az emberek megoldásokat, projekteket várnak tőlünk, nem ellenségeskedést. Az ország valamennyi megyéjében folytatni kell a beruházásokat, az erre szánt források volumenének tavalyi növekedése maradhat kivétel” – hangoztatta Ciolacu.
Úgy értékelte: a magyar kisebbség által lakott térségekben is csak közös munkával lehet fejlődést elérni etnikai hovatartozástól függetlenül.
Az állam kötelessége, hogy megőrizze minden etnikai közösség kultúráját és identitását, miközben biztosítja valamennyi polgára alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását. Boldog ünnepet a romániai magyaroknak és a világ magyarságának! – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.
Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
A román miniszerelnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként pártja Maros megyei szervezetének tisztújító gyűlésén mondott beszédet péntek este. A Kultúrpalota dísztermében összesereglett párttársai és a jelen lévő újságírók előtt kifejtette: tudja, hogy Maros, Szatmár, Kovászna és Hargita megyében sajátosabb a helyzet, „görcsösebb a történelmi örökség”, de a maga részéről nem tartozik azon bukaresti politikusok közé, akik népszerűségük átmeneti, távolról sem meghatározó növelése érdekében „összeugrasztják a románokat más etnikumú románokkal”, majd visszamennek Bukarestbe, ahol nem érinti őket, ami ezekben a közösségekben történik.
Marcel Ciolacu elmondta: nem azért jött, hogy összeugrassza a helyi közösség különböző etnikumú tagjait, nem akar gyűlöletet szítani azokban a román fiatalokban, akiknek adott esetben magyar etnikumú barátai vannak, és nem kizárt, hogy magyar etnikumú románokkal fognak házasodni. Úgy vélekedett: nem kell visszatérni a soviniszta diskurzushoz, és azt sem tartja szerencsés hozzáállásnak, hogy a marosvásárhelyi román pártok valakik ellen, a „magyar etnikumú románok” ellen fogjanak össze a közelgő önkormányzati választásokon.
„Jóemberek! Nem fog itt létezni semmilyen Székelyföld. Ilyesmi sosem lesz Romániában! Nem fog senki semmilyen Erdélyt eladni. Nem fog semmilyen határ megváltozni. Hogy miért? Mert az Európai Unióban és a NATO-ban vagyunk” – szögezte le a román miniszterelnök.
Hozzátette: az integráció folytatódik, Románia szerinte év végéig a szárazföldi határátkelőkkel is a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, 2026-ban ott lesz az OECD-ben, jövőre pedig a román állampolgárok vízum nélkül utazhatnak majd az Egyesült Államokba. „Ez az igazság. Ez Románia útja” – hangoztatta a kormányfő.
Hozzátette: normális országban akar élni, nem akar visszatérni a múltba. Mint mondta: nem fog beleszólni abba, hogy a PSD helyi szervezetei milyen lokális választási együttműködést hoznak létre, de a marosváráshelyi párttársainak azt tanácsolta: ne más etnikumú románok ellen egyesüljenek, egy összefogásnak csak az lehet a célja, hogy jobb vezetőt válasszanak a városháza, a megyei tanács élére.
Marcel Ciolacu román kormányfő azt mondta: nem lát okot arra, hogy háborúra készüljenek Oroszországgal szemben.
A román állami hírügynökség, az Agerpres szerint a román politikust még pénteken, egy sajtótájékoztatón kérdezték meg azokról a korábbi kijelentésekről, amelyekben egy lehetséges háborúról esett szó Oroszország és a NATO közt. Az utóbbi hetekben számos egykori és jelenlegi politikai-katonai tisztviselő beszélt erről az eshetőségről.
Ciolacu az ezzel kapcsolatos kérdésre mindössze azt mondta: Nem kell háborúra készülni.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Marcel Ciolacu román kormányfő azt mondta: nem lát okot arra, hogy háborúra készüljenek Oroszországgal szemben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1706435280
[modified] => 1706433642
)
[title] => A román miniszterelnök szerint nem lesz háború Oroszország és a NATO közt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=101903&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 101903
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 101904
[image] => Array
(
[id] => 101904
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/marcel-ciolacu.jpg
[original_lng] => 224150
[original_w] => 1350
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/marcel-ciolacu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/marcel-ciolacu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/marcel-ciolacu-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/marcel-ciolacu-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/marcel-ciolacu.jpg
[width] => 1350
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/marcel-ciolacu.jpg
[width] => 1350
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/marcel-ciolacu.jpg
[width] => 1350
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1706426442:12
[_thumbnail_id] => 101904
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1542
[_oembed_58f0f2d8e13df858517e6d281061bc37] =>
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Ukrajna vezetése mostantól hivatalosan is románnak tekinti a moldovai nyelvet – jelentette be az ukrajnai látogatása során Marcel Ciolacu román miniszterelnök október 18-án.
A Hotnews.ro beszámolja szerint a román miniszterelnök Románia és Ukrajna kormánya közös ülésének végén jelentette ki, hogy a kijevi hatóságok szerdán úgy döntöttek, a román nyelvet ismerik el az ukrajnai román kisebbség hivatalos nyelveként.
Az intézkedést azzal összefüggésben fogadták el, hogy Ukrajna köteles teljesíteni az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit, amely kritériumok egyike a nemzeti kisebbségek jogaira is hivatkozik.
Ciolaku jelezte, hogy néhány jogalkotási lépést még meg kell tenni, beleértve az Európai Tanács értesítését. A román kormányfő emellett „Oroszország találmányának” nevezte a moldovai nyelvet, hozzátéve, hogy Kijev döntése után ezt a nyelvet „áthúzták”.
Emlékezetes, hogy Maia Sandu moldovai elnök március 22-én aláírta azt a törvényt, amely az államnyelvet románra változtatta. Akkor hangsúlyozta, hogy azok, akik évtizedekig azt állították, hogy a moldovaiak beszélik a moldovai nyelvet, meg akarják osztani a nemzetet.
Idén október harmadikán, miután Ukrajna szeretne mielőbb az Európai Unióhoz csatlakozni, az EU és az Európa Tanács Krakkóban szervezett konferenciát, ahol Kijev igyekezett bizonyítani elkötelezettségét a kisebbségi jogok védelme kapcsán, melyen Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője is részt vett és a Magyar Nemzetnek beszélt tapasztalatairól.
A kárpátaljai származású képviselő elmondta, hogy az ukránok szeptember 21-én fogadtak el egy úgynevezett módosítási törvényt, amely állításuk szerint 90 százalékban megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak, amelyet a testület a tavaly decemberben elfogadott kisebbségi törvényhez készített. Azonban Bocskor Andrea szerint az engedmények csupán morzsákat jelentenek a 2017-et megelőző helyzethez képest és csupán azokból a jogokból ad vissza valamennyit, amelyeket pont ők vettek el nem is olyan régen.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Románia határozottan elítéli a polgári célpontok és Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen folyó orosz támadásokat – jelentette ki Marcel Ciolacu román miniszterelnök szerdán az ukrán partnerével, Denisz Smihal miniszterelnökkel folytatott kormányközi egyeztetések után Kijevben.
Megjegyezte, hogy eddig nincs megerősítés arra vonatkozóan, hogy Oroszország célzott támadásokat hajtott volna végre Románia ellen. „Smihal miniszterelnökkel együtt hamarosan új elképzeléseket tekintünk át, hogy a jövőben ne legyenek efféle támadások” – mondta az orosz drónok országa területén történt lezuhanására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.
Smihal kiemelte, hogy Ukrajna és Románia minőségileg új szintre lép az együttműködésben, ez pedig tovább erősíti Románia szolidaritását Ukrajna iránt az orosz agresszióval szemben.
Kifejtette, hogy az országok közötti együttműködés legígéretesebb területei a logisztika – benne a dunai kikötők fejlesztése és a határmenti infrastruktúra további javítása a tervek szerint négy új ellenőrzőpont megnyitásával Csernyivci megyében és Kárpátalján –, ezen felül a mezőgazdaság, elsősorban a gabonatárolás terén, és az energiagazdálkodás.
Smihal közölte, hogy a konzultációk eredményeként hét dokumentumot írtak alá:
egy közös nyilatkozatot,
egy kormányközi megállapodást a Bila Cerkva és Máramarossziget között egy Tiszán átívelő közúti határhíd megépítéséről,
egy memorandumot az együttműködés megerősítéséről az ukrán gyártmányú termékek megbízható tranzitjának biztosítása érdekében,
egy jegyzőkönyvet a személyek visszafogadásáról,
egy szándéknyilatkozatot az ukrán és a román egészségügyi minisztériumok között,
egy gyógyszerészeti együttműködési memorandumot,
és egy együttműködési megállapodást az ukrán stratégiai ipari minisztérium és a román gazdasági minisztérium között a védelmi képességek növeléséről.
Ciolacu szavai szerint a közeljövőben több román miniszter is Ukrajnába látogat, hogy aláírjon további együttműködési dokumentumokat.
This is what Ukrainians see on their phones this morning: and as a result, millions of men, women, and children are in bomb shelters as Russia fires missiles across the country. Ukraine needs funding now to continue to fight for freedom from such horror in 2024. pic.twitter.com/0nOW4lR70Q
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
