Mali és Niger döntése, miszerint megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával nem lesz jelentős hatással Ukrajna afrikai országokkal való kapcsolatának alakulására – jelentette be Heorhij Tyihij, a külügyminisztérium szóvivője, írta az Interfax-Ukrajina.
„Ki szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a két döntésnek nem lesz jelentős hatása Ukrajna az afrikai országokkal való kapcsolataira. Ez egy különálló blokk, amelyek úgy jártak el, ahogy elhatározták, hogy cselekedni fognak. Ennek ellenére Ukrajna aktívan végrehajtja az afrikai stratégiát” – mondta Tyihij.
Hozzátette, ezek a döntések semmilyen módon nem befolyásolták a Malawival, Zambiával és Mauritiusszal folytatott tárgyalásokat, amely országokba Dmitro Kuleba külügyminiszter a negyedik afrikai körútja keretében látogatott el.
A Külügyminisztérium szóvivője megjegyezte, hogy az ilyen kijelentés egyértelműen orosz nyomra utalnak.
„Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy ezeknek az országoknak kapcsolataik vannak Oroszországgal, mennyire függenek Oroszországtól. Természetesen megértjük, hogy ezeket a döntéseket nem csak ezek az országok hozták meg” – hangsúlyozta.
2024. július 28-án a tuareg lázadók azt állították, hogy több tucat kormánykatonát és Wagner alakulat orosz zsoldosait ölték meg egy csatában az algériai határ közelében. Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés képviselője augusztus 1-jén kijelentette, hogy a szudáni, szíriai és mali orosz zsoldosok megsemmisítését célzó hadműveletek mellett több olyan is volt, amelyeket még nem hozták nyilvánosságra a sajtóban, és további hasonló intézkedések készülnek.
A mali junta három napot adott a svéd nagykövetnek az ország elhagyására, miután Stockholmban bejelentették a fejlesztési segélyek megszüntetését az Oroszországhoz közeledő nyugat-afrikai országnak.
A bamakói külügyminiszter azzal indokolta Kristina Kuhnel kiutasítását, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésért és kereskedelemért felelős svéd miniszter, Johann Forssell „ellenséges” kijelentést tett Mali irányában.
„Nem lehet támogatni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, és ezzel egy időben évente több száz millió (svéd) korona értékű fejlesztési segélyt felvenni. A kormány ezért úgy döntött, hogy 2024-ben fokozatosan megszünteti a Malinak folyósított fejlesztési segélyeket” – közölte pénteken az X-en a svéd miniszter.
A tárcavezető szóvivője később hozzátette, hogy a fejlesztési segély megszüntetéséről még decemberben született döntés, humanitárius segélyt továbbra is folyósítanak.
Svéd diplomáciai források szerint a kétoldalú „fejlesztési együttműködési stratégia” 190 millió dollár svéd támogatást irányzott elő Malinak a 2021-25-ös évekre.
Svédország egyébként júniusban már elhatározta bamakói nagykövetségének 2024 végéig történő bezárását.
Ukrajna feltétel nélkül ragaszkodik a nemzetközi jog normáihoz, és határozottan visszautasítja a Mali átmeneti kormányának vádjait, amelyek szerint „Ukrajna támogatja a nemzetközi terrorizmust” – közölte az ukrán külügyminisztérium augusztus 5-én, hétfőn.
A tárca úgy véli, hogy a Mali Köztársaság átmeneti kormányának az Ukrajnával fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó döntése „rövidlátó és elhamarkodott, tekintettel arra, hogy Ukrajna, mint Oroszország provokálatlan, teljes körű fegyveres agressziójának áldozata, mindent megtesz annak érdekében, hogy a világközösség támogatásával helyreállítsa az igazságosságot és a tiszteletet a világ minden országa, különösen az afrikai országok iránt, szuverenitásuk, függetlenségük és területi integritásuk megsértése ellen”.
„Emlékeztetjük Önöket, hogy a huszadik században Ukrajna, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapítója, aktívan támogatta az afrikai népek függetlenséghez és dekolonizációhoz való jogát, beleértve a Mali Köztársaságot” – áll a közleményben.
A minisztérium megjegyezte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni provokáció nélküli, teljes körű fegyveres agresszió folytatásával tönkreteszi a nemzetközi biztonság architektúráját, megsértve az ENSZ Alapokmányának céljait és alapelveit, amelyek többek között az afrikai országok számára is garantálják a szabad jövőhöz való jogot.
A Külügyminisztérium hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajnát Afrikában a regionális biztonság biztosítása terén fontos szereplőként ismerik.
Ukrajna „Kék sisakos” kontingense jelentős mértékben hozzájárult számos béketámogató művelet végrehajtásához az ENSZ égisze alatt, 2019 és 2022 között az ENSZ mali missziójában való részvételével” – emlékeztetett a Külügyminisztérium.
Mali kormánya bejelentette, hogy azonnali hatállyal megszakítja diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával a múlt heti, orosz zsoldosokat érő támadás után – írta a BBC.
Az elmúlt hetekben Mali északi részén, a sivatagos Tinzaouaten város közelében véres összecsapások zajlottak tuareg szeparatista és az ország fegyveres ereje között. A harcokban az orosz Wagner csoport zsoldosai is életüket vesztették.
Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője, Andrij Juszov a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a lázadók megkapták a támadások végrehajtásához szükséges „információkat”.
Abdoulaye Maiga ezredes, egy magas rangú mali tisztviselő kijelentette, hogy kormánya megdöbbenéssel fogadta Juszov állításait.
Elismerték Ukrajna részvételét a fegyveres terrorista csoportok gyáva, áruló és barbár támadásában
A mali hadsereg elismerte, hogy jelentős veszteségeket szenvedett a július 25-én kirobbant többnapos harcok során. A jelentések szerint a zsoldosokat egy völgyben csalták csapdába. Sem a mali hadsereg, sem a Wagner-csoport nem közölt pontos számadatokat, de becslések szerint 20 és 80 közötti Wagner-harcos vesztette életét.
Az orosz zsoldoscsapat veszteségei vélhetően a legsúlyosabbak voltak Maliban azóta, hogy két évvel ezelőtt elkezdtek segíteni a katonai kormánynak a felkelők elleni harcban. A Wagner elismerte egyik parancsnoka halálát és egy orosz helikopter lezuhanását is. Állításuk szerint mintegy 1000 harcos támadta meg őket.
Niger, Mali és Burkina Faso katonai vezetői úgy döntöttek szombati, Niameyben tartott csúcstalálkozójukon, hogy újabb lépést tesznek a szorosabb integráció irányába, és konföderációt hoznak létre.
A találkozó zárónyilatkozatából kiderült, hogy a három ország megállapodást írt alá, amellyel létrehozták a Száhel-országok Konföderációját. Megegyeztek abban, hogy „egyesítik eszközeiket” a stratégiainak minősített területeken, például a mezőgazdaság, a vízellátás, az energiaszolgáltatás és a közlekedés terén. Kinyilvánították azt is, hogy a helyi nyelvek használatát támogatják a sajtóban.
Mali, Burkina Faso és Niger katonai vezetése tavaly szeptemberben kötött védelmi szövetséget, és akkor megalapították a Száhel-országok Szövetségét (AES) „a kollektív védelem és a kölcsönös segítségnyújtás” céljával. A három ország januárban jelentette be, hogy kilépnek a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), a konföderáció mostani létrehozása pedig véglegesíti ezt a szakítást.
Még a csúcstalálkozó megnyitóján Abdourahamane Tiani tábornok, Niger de facto államfője kijelentette: Niger, Mali és Burkina Faso „végérvényesen hátat fordított” az ECOWAS szervezetének.
Az ECOWAS a tavaly júliusi nigeri katonai puccs után súlyos szankciókat vezetett be Niger ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba annak érdekében, hogy helyreállítsák ott az alkotmányos rendet. Az ECOWAS korábban már felfüggesztette a szintén junták vezette Malit és Burkina Fasót. A szankciókat ugyan később visszavonták, de a viszony továbbra is fagyos maradt a két tömb között.
Az ECOWAS vasárnap tart csúcstalálkozót Nigéria fővárosában, Abujában.
A német védelmi minisztérium szombaton arról tájékoztatta a parlamentet, hogy bezárják a niameyi légi bázist, miután nem tudtak megállapodásra jutni a nigeri hatóságokkal arról, hogy az ott állomásozó katonák mentelmi jogot kaphassanak. A támaszpontot augusztus 31-én zárják be, addig minden katona visszatér Németországba – értesült a dpa német hírügynökség.
A niameyi légi bázis korábban logisztikai központként működött az ENSZ mali békefenntartó küldetése (MINUSMA) támogatására. A missziót tavaly év végén lezárták.
Az Egyesült Államok e hét végén hagyja el Niameyben fenntartott katonai támaszpontját, majd a következő hetekben az onnan 750 kilométerre északkeletre fekvő agadezi bázisát is kiüríti.
Niger, Mali és Burkina Faso kormányai bejelentették vasárnap, hogy kilépnek a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), mert úgy ítélik meg, hogy a szervezet jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be ellenük.
A három afrikai ország – amelyeket jelenleg katonai junta irányít – közös nyilatkozata szerint a szervezet külföldi hatalmak befolyása alá került, elárulta alapító elveit, és veszélyt jelent a tagállamaira. Nem nyújtott nekik segítséget a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem épp ellenkezőleg, jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be, amelyek miatt tovább romlott a humanitárius helyzet a három afrikai országban.
Az 1975-ben a nigériai Lagosban létrehozott, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS azért léptetett életbe büntetőintézkedéseket Nigerrel, Malival és Burkina Fasóval szemben, hogy rákényszerítse kormányaikat a demokrácia helyreállítására. A három afrikai országban az utóbbi időben megnőtt a dzsihadisták befolyása. Vezetésük eltávolodott Európától, különösen a területüket egykor gyarmatosító Franciaországtól, amely csapatokat állomásoztatott a térségben. A francia erők kivonását a puccsal hatalomra került katonai junták kényszerítették ki.
Védelmi szövetséget kötött Mali, Burkina Faso és Niger katonai vezetése, az erről szóló megállapodást szombaton este jelentették be a mali fővárosban, Bamakóban a három nyugat-afrikai ország miniszteri küldöttségei.
Assimi Goita, a mali junta vezetőjének tájékoztatása szerint az úgynevezett Liptako-Gourma Chartával megalapították a Száhel-országok Szövetségét (AES). Ennek célja „a kollektív védelem és a kölcsönös segítségnyújtás” – hangsúlyozta.
A charta 6. cikkelye értelmében „a szerződő országok egyikének vagy többnek a szuverenitása vagy területi épsége elleni bármely támadást úgy tekintik, mint a többiek elleni agressziót”. A felek továbbá kötelesek segítséget nyújtani egyéni, vagy kollektív módon, ideértve a fegyveres erők bevetését is a szövetség területi hatálya alá tartozó térségben a biztonság helyreállítása, illetve szavatolása végett.
„Ez a szövetség katonai és gazdasági erőfeszítések ötvözete lesz a három ország között” – hangsúlyozta Abdoulaye Diop mali külügyminiszter. „Fő feladatunk a terrorizmus elleni harc a három ország területén” – tette hozzá.
A Mali, Burkina Faso, és Niger hármashatárának térségeit magába foglaló Liptako-Gourma régóban az utóbbi években nagyon súlyossá vált a dzsihadista szervezetek gerjesztette erőszak.
Emellett a július 26-i nigeri puccs után a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) súlyos szankciókat vezetett be Niger ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba annak érdekében, hogy helyreállítsák ott az alkotmányos rendet, és helyezzék vissza tisztségébe a hatalomból elmozdított Mohamed Bazoum elnököt. Az ECOWAS-ból felfüggesztett – szintén junták vezette – Mali, Burkina Faso és Guinea is támogatásáról biztosította a nigeri puccsistákat.
Február 17-én Franciaország hivatalosan is bejelentette katonai erőinek kivonását Mali területéről, ahol már kilenc éve állomásoznak. Franciaország és koalíciós partnerei közös nyilatkozatában kijelentették, folytatják a harcot a térségben a terrorista csoportok ellen.
Várhatóan a következő 4-6 hónapban a Száheli övezetben szolgáló francia katonák elhagyják Malit, mivel „nincsenek meg a politikai, operatív és jogi feltételei” annak, hogy folytassák a terrorizmus elleni harcot az országban. A terrorizmus elleni hadműveletek új központja a régióban Nigéria és a Guineai-öböl.
A francia csapatok hivatalos kivonását Maliból csütörtökön jelentették be hivatalosan 25 ország közös nyilatkozatában. A nyilatkozatot Franciaországon kívül a Száheli övezet terrorizmus elleni koalíció partnerországai – 14 EU-s ország, Norvégia és Kanada, valamint Nyugat Afrika 8 országa írta alá. A dokumentumot az Európai Unió irányító testületei (az Európai Tanács és az Európai Bizottság) és az Afrikai Unió Bizottsága (végrehajtó szerv) is ellátták névjeggyel.
A közleményben hangsúlyozták, hogy „Mali átmeneti kormánya által támasztott számos akadály miatt” a térségben a terrorizmus elleni Barhan hadműveletet végrehajtó francia valamint az európai Takuba (Task Force Takuba) erők nem tudják hatékonyan végrehajtani katonai akcióikat Mali területén. Ezért a koalíció tagjai – az európai országok és Kanada – úgy döntöttek, hogy megkezdik katonai erőik és technikai eszközeik közös kivonását Mali területéről.
Franciaország és nyugati partnerországai hangsúlyozták, hogy nem áll szándékukban véget vetni a terrorista csoportok elleni harcnak a régióban. Közleményükben kijelentették, hogy „Mali szomszédos országaival szoros együttműködésben”, valamint az „afrikai partnerek” kérésére ez a küzdelem folytatódni fog. Úgy döntöttek, hogy a „folytatják terrorizmus elleni közös fellépéseket a Száhel övezetben, többek között Nigeriában és a Guineai-öbölben”. Bejelentették a „politikai és katonai konzultációk” megkezdését a „terrorellenes akciók paramétereinek meghatározása” és az új hadműveleti forma meghatározása céljából. Ezeket a konzultációkat 2022 júniusáig be kell fejezni.
A közös nyilatkozatban egyúttal sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Mali (a hadsereg által vezetett) átmeneti vezetése nem tartotta be ígéretét, hogy helyreállítja az alkotmányos rendet, február 27-én az elnök- és parlamenti választásokat tart, és átadja a hatalmat a demokratikusan megválasztott testületeknek.
Február 17-én, a franciaországi és a „Takuba” európai különleges alakulat erőinek Maliból való kivonásáról szóló nyilatkozat publikációját követően az Elysee-palotában közös sajtókonferenciára került sor, amelyen részt vett Emmanuel Macron francia elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Macky Sall, Szenegál elnöke (aki jelenleg az Afrikai Unió elnöki posztját tölti be), és Nana Akufo-Addo ghánai elnök, az ECOWAC jelenlegi elnöke.
Emellett a francia fegyveres erők vezérkara bejelentette, a jelenlegi 4600-ról 2500-3000 főre csökkentik a francia kontingens létszámát a Száhel régióban (Barhan hadművelet), amelyek Nigéria, Csád és Burkina-Faso területén összpontosulnak majd (a francia különleges alakulat erői már ott állomásoznak). Párizs kijelentette, hogy az utóbbi időben közeledés figyelhető meg Bamako és Oroszország között, és bár Mali vezetése tagadja, jelen vannak a Wagner alakulat zsoldosai. Emmanuel Macron elnök a sajtókonferencián kihangsúlyozta, hogy a Maliban tartózkodó orosz zsoldosok csak saját anyagi érdekeltségeikkel törődnek és segítik a huntát hatalmon maradni.
Arra a kérdésre, hogy hibának tartja-e a Barhan hadműveletet, Macron elnök azt mondta, hogy Franciaország 2013-ban a mali kormány kérésére küldte csapatait Maliba, hogy megállítsák az ország északi részét elfoglaló és Bamako felé nyomuló iszlám terrorista csoportokat, valamint biztosítsák a lakosság biztonságát. Az elkövetkezendő években a Barhan hadművelet segítségével jelentős előrelépéseket tettek a száheli dzsihadisták elleni harcban. Összegzésként 2013 óta Franciaország a Száhel régióban végrehajtott katonai műveletek során 53 katona vesztette éltét, akik közül 48-an Maliban haltak meg.
Olivier Salgado, az ENSZ a nyugat-afrikai országban működő békefenntartó missziójának (MINUSMA) képviselője február 17-én kijelentette, hogy a francia csapatok kivonása Maliból kétségtelenül következményekkel jár, amelyeket a misszió most tanulmányoz. Becslések szerint, a francia katonák az ENSZ békefenntartó erőinek segítségére siethetnek egy „komoly és közvetlen fenyegetettség” esetében.
Az ENSZ MINUSMA békefenntartó missziója 2013-ban indult Maliban, a Serval nevű francia hadművelet kezdetét követően, amely megállította a dzsihadisták Mali fővárosa felé való nyomulását és megakadályozta Mali állam katasztrófáját. A „kék sapkások” kontingense 13 000 főből áll. A MINUSMA misszió lett a legfontosabb az ENSZ békefenntartó műveletei közül, ugyanis a kontingens 154 békefenntartót vesztett el Maliban.
15 európai ország és Kanada közös közleményt adott ki, amelyben „határozottan elítéli zsoldosok (a Wagner magán katonai alakulat) jelenlétét Mali területén”.
A „Wagner” magán katonai alakulat zsoldosainak jelenléte „csak ronthatja a nyugat-afrikai biztonsági helyzetet, hozzájárul az emberi jogi helyzet romlásához Maliban, veszélybe sodorhatja a béke megállapodásokat és a megbékélést Maliban… és megakadályozhatja a nemzetközi közösség azon kísérleteit, hogy biztosítsák a polgári lakosság védelmét és a mali fegyveres erők támogatását” – áll a dzsihadisták elleni küzdelemben részt vevő 16 nemzetközi partner közös nyilatkozatában.
A nyilatkozathoz Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Belgium, Svédország, Norvégia, Dánia, Litvánia, Észtország, Románia, Csehország és Kanada csatlakozott.
Emellett a nyugati országok sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Mali átmeneti kormánya „az amúgy is korlátozott költségvetést alkalmazza a külföldi zsoldosok fizetésére ahelyett, hogy saját hadseregét és állami szolgálatait támogatná”. „Tudjuk, hogy az Orosz Föderáció anyagi támogatást nyújt a Wagner-csoport Maliban való elhelyezkedésében” – áll a nyugati országok közleményben, akik arra szólítják fel Oroszországot, hogy „felelősségteljesen és konstruktívan viselkedjen a régióban”.
A nyugati demokráciák megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy „továbbra is a békés lakosság védelme érdekében tevékenykednek, és támogatják a terrorizmus elleni küzdelmet és a hosszú távú stabilitást Maliban”. Egyben határozottan arra szólítják fel Mali átmeneti kormányát, hogy „reformokat hajtson végre és választások által állítsa vissza az alkotmányos rendet”.
Ezen kívül a 16 nyugati ország teljes mértékben támogatja a „Nyugat-Afrikai Gazdasági Közösséget”, amely elnöki és parlamenti választások megtartását követeli 2022-ben a májusban hatalomra került katonai juntától.
Nyugat-Afrika vezetői 2022. január 1-jétől további szankciókkal bevezetésével fenyegetik Malit, ha az ország ideiglenes kormánya mutatja fel a választások tervezetét, amely újra a civileket juttatná kormányra.
A nyugati országok nyilatkozata alapján arra lehet következtetni, hogy az orosz zsoldosok már Maliban állomásoznak, a 15 európai ország és Kanada pedig magát a jelenlétet ítéli el. A bamakói kormány hivatalosan nem ismeri el, de nem is erősíti meg a „wagneristák” jelenlétét területén.
A francia sajtó információja szerint a „Wagner-csoport” első képviselői november 22-én érkeztek Maliba. Egy megbízható francia kormányforrás jelezte, hogy a bamakói repülőtéren sürgősen tábort állítottak fel, amely lehetővé teszi jelentős számú zsoldos befogadását. Ugyanez a forrás arról számolt be, hogy az orosz hadsereg gépei folyamatosan, a „wagnerista zsoldosok felügyelete alatt” szállítják a katonai felszerelést Maliba.
Egy magas rangú francia tisztviselő megerősítette, hogy Maliban „orosz geológusok” vannak, akiknek valószínűleg közük van a „Wagner” csoporthoz. Amint arról a The Bell korábban beszámolt, a Lobaye Invest társaság, amelyet Jevgenyij Prigozsin orosz üzletemberrel („Putyin szakácsával”), kötnek össze, még 2018-ban két engedélyt kapott arany, gyémánt és egyéb ásványi erőforrások vizsgálatára és fejlesztésére Afrikában.
Sajtóértesülések szerint a „Wagnep-csoport” valószínűleg százmillió eurót követel a mali juntától tevékenységéért. Ennek a magán katonai alakulatnak „természetben” fizetnek, például aranyban, állítják a kérdést tanulmányozó francia újságírók. Több elemző havi 10 millió eurós összegről beszél, valamint néhány bányavállalat vezetéséről a zsoldosok jelenlétéért Maliban.
December közepén az Európai Unió szankciókat vezetett be a „Wagner” magán katonai alakulat ellen. A korlátozások nem csak az alakulatot, hanem a hozzá köthető magán- és jogi személyeket is érintették. Az Európai Tanács közleményében kifejtette, az oroszországi székhelyű „Wagner” magán katonai alakulat a világ konfliktusövezeteibe küldi zsoldosait, akik „erőszakra buzdítanak, természeti erőforrásokat sajátítanak és megfélemlítik a békés lakosságot”.
Az Európai Tanács szankciók sorozatát hagyta jóvá a béke veszélyeztetése és a Mali politikai tranzitjának akadályozása miatt. Korábban az EU csak az ENSZ által jóváhagyott szankciókat tudta beiktatni jogszabályaiba. Ebben az esetben az Európai Unió autonóm módon járhat el.
Ami pedig az európai szankciók alá eső személyeket illeti, köztudott, hogy „az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősek, beleértve a kínzást, az önbíráskodást és gyilkosságokat” Líbiában, Szíriában, Ukrajnában (Donbasz) és Afrikában, áll a 16 nyugati ország nyilatkozatában. Az Afrikában hagyományosan igen erős befolyással rendelkező Franciaország volt a legaktívabb a magán katonai alakulat elleni szankciók bevezetésének folyamatában.
Ami a „Wagner-csoporthoz” köthető Jevgenyij Prigozsint illeti, ellene 2020 októbere óta vannak érvényben az európai szankciók. A Kreml határozottan tagadja a Wagner-csoporthoz fűződő bármiféle kapcsolatát, és kiemelte, hogy a de jure Oroszországban nincs olyan fogalom, hogy magán katonai alakulat. A „Wagner” csoporttal való kapcsolatát Jevgenyij Prigozsin üzletember is tagadja.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Szergej Lavrov szerint, ha a franciák kivonulnak Maliból, akkor meg kell engedni az ország kormányának, hogy orosz katonákat hívjon. Az orosz külügyminiszter az afganisztáni kivonulást és a csendes-óceáni térségben fokozódó feszültséget sem hagyta szó nélkül.
Nem helyes a nyugati kritika, ami azért érte Malit, mert az orosz segítségért fordult, miközben Franciaország kivonja a csapatait az országból – közölte Szergej Lavrov az ENSZ általános gyűlésén szombaton a Deutsche Welle szerint.
Az országot azért kritizálták az utóbbi időben, mert az orosz magánhadsereghez, a Wagner csoporthoz fordult, ugyanakkor az orosz külügyminiszter szerint az ország a terrorizmus ellen küzd, miközben Franciaország jelentősen csökkenti katonai jelenlétét a nyugat-afrikai országban, így a kritikák sértőek, különösen a bamakói kormány számára, mely külföldi partnerek segítségét kérte.
Mali miniszterelnöke, Choguel Kokalla Maiga a gyűlésen azzal vádolta Franciaországot, hogy egyoldalú döntésükkel magára hagyja Malit. Az országot jelenleg átmeneti kormány vezeti, köszönhetően az alig pár hónap alatt végrehajtott két puccsnak, a franciák a Száhel-övezetben tartózkodó csapatok számát a jelenlegei 5000-ről 2023 végére szeretnék 2500 és 3000 közé csökkenteni.
Lavrov nem kímélte az Egyesült Államok afganisztáni kivonulását sem beszédében, szerinte az amerikaiak a csapatok kivonása során teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a következményeket és rengeteg fegyvert hagytak Afganisztánban. Ugyanakkor elmondta, hogy Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és Pakisztán dolgozik azon, hogy az országnak reprezentatív kormánya lehessen és megakadályozzák az extremizmus terjedését. A tálib kormány nemzetközi elismerése azonban egyelőre nincs napirenden az orosz külügyminiszter szerint.
A tálibok nemrég jelöltek követet az ENSZ-be, ám az elűzött kormány megbízottja úgy gondolja, hogy továbbra is érvényes az ő megbízása is, így diplomáciai fronton is összecsapás várható az ország képviseletéről a testületben.
Lavrov emellett aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok és Kína közötti feszült viszony miatt és ismét a nyugati országokat kritizálta az ENSZ szerepének mérséklése miatt. Moszkva a szervezet Biztonsági Tanácsának öt állandó képviselője – az oroszok mellett Kína, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia – részvételével szeretne csúcstalálkozót összehozni.
