Maia Sandu moldovai elnök egy tallinni biztonsági konferencián kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért egyszerűsítette az orosz állampolgárság megadását az úgynevezett „Transznisztria” lakosai számára, hogy még több embert mozgósítson az Ukrajna elleni háborúba, írja a Politico.
Elmondása szerint „neki [Oroszországnak] több emberre van szüksége ahhoz, hogy az ukrajnai háborúba küldje őket”.
Ezenkívül Putyin fenyegeti Moldovát az úgynevezett „Transznisztria” újraintegrálására irányuló erőfeszítései miatt. Korábban Sandu kijelentette, hogy az Európai Uniós partnereivel egy nemzetközi mechanizmusról tárgyal a régióban kialakult helyzet rendezésére.
„Az Ukrajna elleni háború kezdete óta a régió legtöbb lakosa moldovai állampolgárságot szerzett, mert biztonságosabbnak érezték a Moldovai Köztársaság állampolgárságát az orosz állampolgárság helyett” – jegyezte meg.
Az elnökasszony megjegyezte, hogy „csak az EU dönthet arról, hogy Moldova az Európai Unió részévé válhat-e”, nem Oroszország.
Emlékeztetőül: május 15-én Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá az úgynevezett „Transznisztria” lakosai számára az orosz állampolgárság egyszerűsített megadásáról. Az orosz állampolgárság megszerzéséhez nem kell 5 évig Oroszországban élniük, oroszul beszélniük, és nem kell ismerniük az orosz történelmet és jogszabályokat.
Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében tett stratégiai választás, jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának miniszteri ülésének megnyitóján Kisinyovban, közölte az Ukrinform tudósítója.
„Moldova, Ukrajnához hasonlóan, azzal vívta ki helyét, hogy nehéz körülmények között az európai utat választotta, és ezt a választást könyörtelenül megvédte. Nem kérünk rövidebb utakat. Tiszteletben tartjuk a tényeken alapuló folyamatot, és elvégezzük a munkát. De reméljük, hogy ezt a munkát elismerik és jutalmazzák” – hangsúlyozta Sandu.
Megjegyezte, hogy az EU történelmileg nem várt el „tökéletességet” a tagjelölt országoktól, hanem az európai család tagságát ajánlotta fel, amely a demokratikus átalakulás eszközévé vált.
„Az Európai Unió nem várt el tökéletességet, hanem tagságot ajánlott fel – és ez a tagság tette meg a többit. Ugyaneznek kellene történnie ma is. Ezt az elvet Ukrajnára, a Nyugat-Balkánra és Moldovára is alkalmazni kell – nem nekünk tett szívességként, hanem stratégiai választásként” – mondta a moldovai elnök.
Sandu beszédében azt is kijelentette, hogy az autoritarizmus ma már nemcsak az egyes államokon belül jelenik meg, hanem külföldre is exportálódik, támadva az intézményeket, a választásokat és magát a nyílt demokratikus társadalmak életmódját. Szerinte a szólásszabadság az embereknek szól, nem pedig a hamis propagandakampányoknak.
„A szólásszabadság az embereké. Nem a hamis fiókok vagy a bothadseregek szólásszabadsága. Nem a Telegram-on szervezett propagandakampányok szabadsága. És nem is a Kreml verőlegényeinek szólásszabadsága” – hangsúlyozta Sandu.
Egyben felszólított egy jogi eszköz létrehozására a külföldi manipuláció és beavatkozás ellen, hangsúlyozva, hogy a „puha jog” nem biztosít kellően stabil alapot a nemzetközi együttműködéshez. És minden olyan demokrácia, amely kívül esik az európai családon, sebezhetőség, amelyet a romboló erők megpróbálnak kihasználni.
„Ahol az európai projekt gyökeret vert, ott virágzott a demokrácia. Ahol nem, ott továbbra is fennállt az árnyék. És a kettő között ott vannak a szürke zónák. És ezekben a szürke zónákban sajnos mások döntenek a sorsunkról”, jelentette ki Moldova elnökasszonya.
Emlékeztetőül, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 135. miniszteri ülésére május 15-én került sor Kisinyovban. Az ülésen az Európa Tanács 46 tagállamának külügyminisztere vett részt.
[type] => post
[excerpt] => Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében te...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778940540
[modified] => 1778936702
)
[title] => Sandu: Ukrajna és Moldova EU-csatlakozása nem szívesség, hanem Európa stratégiai választása
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186452&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186452
[uk] => 186402
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186403
[image] => Array
(
[id] => 186403
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[original_lng] => 93964
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778925902:12
[_thumbnail_id] => 186403
[_edit_last] => 12
[views_count] => 497
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 78992259000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13795
[1] => 2088778
[2] => 15096
[3] => 1201
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-csatlakozás
[1] => európai stratégiai érdek
[2] => Maia Sandu
[3] => Moldova
)
)
[2] => Array
(
[id] => 174975
[content] =>
Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, támogatólag szavazna.
Sandu, akinek Európa-barát pártja tavaly szeptemberben új mandátumot szerzett, ismét a többségében román, kisebb részben pedig orosz ajkú, 2,4 millió lakosú Moldova belügyeibe való beavatkozással vádolta meg Oroszországot.
Ha lenne egy referendum erről, akkor a Romániához való csatlakozásra szavaznék – jelentette ki Alastair Campbell és Rory Stewart brit újságíróknak nyilatkozva vasárnap a The Rest is Politics című podcastban.
Nézzék meg, mi folyik Moldova körül manapság! Nézzék meg, mi van a világban! Olyan kis országnak, mint Moldova, egyre nehezebb túlélni demokráciaként, szuverén országként, valamint ellenállni Oroszországnak – hangoztatta.
Elismerte, hogy jelenleg Moldovában nincs többségi támogatottsága a Romániához való csatlakozásnak, ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozást az állampolgárok többsége támogatja, ezért „jóval valószerűbbnek” tartja az utóbbi utat.
Igor Dodon volt elnök, az ellenzéki szocialisták vezetője erre úgy reagált: Sandu azért álmodozik Moldova és Románia egyesüléséről, hogy Moldova történelmének utolsó elnöke, aztán pedig egy új államalakulat vezetője lehessen.
„Maia Sandu tényleg megszavazná a Romániával való egyesülést, mégpedig a lehető leghamarabb, legalább két okból. Először is abban a reményben, hogy megvalósul az álma, az új román állam elnökének lenni. Úgy véli, a románok naivak, és elfogadják majd őt. Másodszor már csak azért is szavazna az egyesülésre, hogy őt követően ne legyen más elnöke a Moldovai Köztársaságnak. Hogy éppen ő legyen az utolsó, hogy a moldovai állam története vele érjen véget” – hangoztatta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője a Telegram-oldalán.
Moldovában több párt is szorgalmazza a Romániával való egyesülést. Noha mintegy 1,5 millió moldovai román állampolgársággal is rendelkezik, a legfrissebb felmérések szerint a moldovaiak mindössze harmada támogatná az egyesülést Romániával.
Maia Sandu moldovai elnök arról beszélt, hogy Ukrajnát Oroszország támadta meg, és Moszkva az, amely szabotálja a béketárgyalásokat, miközben Ukrajna jóhiszeműen részt vesz az Egyesült Államok közvetítésével kidolgozott béketervben. Az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Sandu azt írta: Oroszország civil célpontokat bombáz, embereket hagy áram és fűtés nélkül, ami egyértelműen nem egy békére törekvő ország magatartása.
Az Interfax szemléje szerint korábban az orosz külügyminisztérium azt állította, hogy Ukrajna hétfő éjjel csapást mért Vlagyimir Putyin elnök rezidenciájára, ami szerintük a tárgyalási álláspont „felülvizsgálatához” vezethet. Moszkva közölte azt is, hogy az állítólagos támadás nem marad válasz nélkül, az orosz fegyveres erők pedig már meghatározták a megtorló csapások célpontjait és időzítését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „újabb hazugságnak” nevezte az orosz vádakat, amelyek szerinte éppen az ukrán–amerikai tárgyalások előrehaladása idején jelentek meg. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott: az állítólagos támadásról szóló orosz állítások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy hamis ürügyet teremtsenek további támadásokhoz, valamint aláássák és akadályozzák a békefolyamatot.
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij gratulált Moldova elnökének, Maia Sandunak pártja, a Cselekvés és Szolidaritás parlamenti választási győzelméhez.
Örömmel gratulálok Maiának ehhez a nagyon fontos győzelemhez, és sok sikert kívánok. Ezek a választások megmutatták, hogy az orosz destabilizációs tevékenység veszít, míg Moldova Európában nyer
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Rámutatott, hogy az orosz felforgató tevékenység és dezinformációs kampányok nem jártak sikerrel, a moldovai hatóságok pedig hatékonyan tudtak ellenállni a fenyegetéseknek nemzetközi partnereikkel együtt.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna mindig támogatja Moldovát, és kész a további együttműködésre:
„Továbbra is együtt fogunk dolgozni. Közösen győzzük le a kihívásokat, és olyan jövőt építünk, amelyben minden területen – biztonsági, gazdasági, és így társadalmi szempontból is – jó kilátásai lesznek népeinknek.”
Megőrizte parlamenti többségét a Moldovai Köztársaságban vasárnap tarott parlamenti választásokon a Maria Sandu elnök által vezetett és az Európai Unió által is támogatott Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS).
A központi választási bizottság éjjel a honlapján közölte, hogy a szavazatok szinte teljes összeszámlálása után a PAS 49,8 százalékot ért el. A második helyen 24,4 százalékkal a Patrióta Választási Blokk (Blocul Electoral Patriotic, BEP) végzett Igor Dodon volt elnök vezetésével.
A PAS és a BEP mellett a 2025-ben alapított „Alternativa” (Blocul electoral „Alternativa”, BEA) 8,0 százalékkal és a Partei Nostru (PN) 6,2 százalékkal, valamint a Romániával való egyesülés céljából alapított PPDA (Partidul Politic Democraţia Acasă) Demokratikus Otthon Párt 5,6 százalékkal jutott be a 101 tagú parlamentbe.
A PAS 55 helyet szerzett meg a parlamentben, 8 hellyel kevesebbet, mint 2021-ben. A BEP képviselőinek száma 6-tal 26-ra csökkent. Az Alternativa 8 képviselővel jutott be a parlamentbe, a PN és a PPDA pedig 6-6 helyet szerzett meg.
A választási részvétel 52 százalékos volt, magasabb a 2021-es 48 százaléknál.
Oroszország fokozta beavatkozását a moldovai parlamenti választásokba, többek között a külföldi szavazók befolyásolására tesz kísérleteket. Ezt Maia Sandu, Moldova elnöke jelentette ki.
Elmondása szerint Moszkva fokozta online dezinformációs kampányát. Ezenkívül Sandu szerint a Kreml orosz ortodox papokat használ fel propaganda terjesztésére, és „Matrjoska” botok hálózatát telepíti, amelyek legitim külföldi média álcája alatt hamis tartalmakat hoznak létre.
Az elnökasszony aggodalmát fejezte ki a tavalyi forgatókönyvek esetleges megismétlődése miatt is. Akkor a moldovai különleges szolgálatok adatai szerint orosz ügynökök terjesztettek hamis közleményeket külföldi, többek között németországi szavazóhelyiségek aláaknázásáról.
Maia Sandu moldovai elnök azzal vádolta meg az Oroszországi Föderációt, hogy nagymértékű beavatkozást tervez a szeptemberre tervezett parlamenti választásokba.
Ezt az ország Legfelsőbb Biztonsági Tanácsának ülése után jelentette ki, számolt be a NewsMaker.
Sandu elmondása szerint a Kreml számos politikai projektet támogat azzal a céllal, hogy Moszkvához lojális jelölteket juttasson a parlamentbe. Ezeket a projekteket egyetlen központból koordinálják, és nagyrészt a moldovai oligarchához, Ilan Shorhoz köthető bűnözői rendszerek finanszírozzák.
Az elnökasszony által megnevezett veszélyek között szerepel:
nagymértékű megvesztegetése a választóknak és illegális külső finanszírozás (különösen körülbelül 100 millió eurót biztosítanak kriptovalutákon keresztül);
dezinformációs kampányok és a közvélemény manipulálása külföldről;
fizetett tüntetések szervezése;
választási és kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadások;
az egyház felhasználása egy idegen állam érdekében;
online influenszerek és úgynevezett véleményvezérek bevonása az Európa-ellenes narratívák terjesztésében;
a szervezett bűnözés részvétele a helyzet destabilizálásában;
a szavazás szabotálása a diaszpórában;
hibrid befolyás a gagauziai és transznisztriai szavazókra;
a társadalom radikalizálódása az online szélsőséges propagandán keresztül.
„Ettől nem kell megijednünk, ennek mozgósítania kell bennünket”, hangsúlyozta Sandu. Hozzátette, hogy az állami intézmények tudják, hogyan kell cselekedni, és a közeljövőben összehangoltabban és professzionálisabban kellene együttműködniük a nemzeti érdekek védelme érdekében.
Az asszony hangsúlyozta, hogy az orosz beavatkozás komoly veszélyt jelent a közrendre, a nemzetbiztonságra és az ország szuverenitására, és veszélyeztetheti európai jövőjét is.
Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra, amelyen az ország vezetése és az Európai Unió vezetői is részt vettek. Erről a Newsmaker számolt be.
Az EU vezetői július 4-én este érkeztek Moldova fővárosába. Köztük volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke. Ünnepélyes ceremóniával fogadta őket Maia Sandu moldovai elnök.
Sandu történelmi lépésnek nevezte a csúcstalálkozót Moldova és az EU számára.
Tavaly a moldovai nép arra szavazott, hogy jövőjét Európában biztosítsa. Mi Önökkel vagyunk ezen az úton. Mert Moldova sikere Európa sikere is
– jelentette ki Ursula von der Leyen a csúcstalálkozó megnyitóján.
Ez az első ilyen formátumú esemény Moldovában. Moldova célja, hogy még a szeptemberi parlamenti választások előtt megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, hogy ellensúlyozza az országban terjedő orosz dezinformációt az EU-val kapcsolatban.
[type] => post
[excerpt] => Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra, amelyen az ország vezetése és az Európai Unió vezetői is részt vettek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1751703540
[modified] => 1751822561
)
[title] => Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155823&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155823
[uk] => 155800
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 155801
[image] => Array
(
[id] => 155801
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[original_lng] => 72475
[original_w] => 680
[original_h] => 454
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751811771:12
[_thumbnail_id] => 155801
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2645
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cf2a4bbc28f0743de67156412dacd5b6] =>
Macron called for dialogue with Putin again
This means that Western Europe does not want to protect Eastern Europe and wants to have buffer zones?
The buffer zones like Ukraine are meant to take death blows for Western Europe when Russia goes mad again pic.twitter.com/QuDKBAPOGv
Maia Sandu, Moldova elnöke figyelmeztetett, hogy Oroszország aktívan beavatkozik az ország belügyeibe azzal a céllal, hogy hatalmi váltást idézzen elő, és Moldovát felhasználja az Ukrajna elleni háborúban. Erről a jurnal.md által idézett interjújában beszélt.
Sandu szerint a Kreml célja, hogy Moszkva által ellenőrzött erőket juttasson be a moldovai parlamentbe, és így az országot saját érdekeinek rendelje alá.
Hangsúlyozta, hogy ezek az orosz lépések nemcsak Moldovára, hanem Ukrajna biztonságára is fenyegetést jelentenek.
