Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij gratulált Moldova elnökének, Maia Sandunak pártja, a Cselekvés és Szolidaritás parlamenti választási győzelméhez.
Örömmel gratulálok Maiának ehhez a nagyon fontos győzelemhez, és sok sikert kívánok. Ezek a választások megmutatták, hogy az orosz destabilizációs tevékenység veszít, míg Moldova Európában nyer
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Rámutatott, hogy az orosz felforgató tevékenység és dezinformációs kampányok nem jártak sikerrel, a moldovai hatóságok pedig hatékonyan tudtak ellenállni a fenyegetéseknek nemzetközi partnereikkel együtt.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna mindig támogatja Moldovát, és kész a további együttműködésre:
„Továbbra is együtt fogunk dolgozni. Közösen győzzük le a kihívásokat, és olyan jövőt építünk, amelyben minden területen – biztonsági, gazdasági, és így társadalmi szempontból is – jó kilátásai lesznek népeinknek.”
Megőrizte parlamenti többségét a Moldovai Köztársaságban vasárnap tarott parlamenti választásokon a Maria Sandu elnök által vezetett és az Európai Unió által is támogatott Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS).
A központi választási bizottság éjjel a honlapján közölte, hogy a szavazatok szinte teljes összeszámlálása után a PAS 49,8 százalékot ért el. A második helyen 24,4 százalékkal a Patrióta Választási Blokk (Blocul Electoral Patriotic, BEP) végzett Igor Dodon volt elnök vezetésével.
A PAS és a BEP mellett a 2025-ben alapított „Alternativa” (Blocul electoral „Alternativa”, BEA) 8,0 százalékkal és a Partei Nostru (PN) 6,2 százalékkal, valamint a Romániával való egyesülés céljából alapított PPDA (Partidul Politic Democraţia Acasă) Demokratikus Otthon Párt 5,6 százalékkal jutott be a 101 tagú parlamentbe.
A PAS 55 helyet szerzett meg a parlamentben, 8 hellyel kevesebbet, mint 2021-ben. A BEP képviselőinek száma 6-tal 26-ra csökkent. Az Alternativa 8 képviselővel jutott be a parlamentbe, a PN és a PPDA pedig 6-6 helyet szerzett meg.
A választási részvétel 52 százalékos volt, magasabb a 2021-es 48 százaléknál.
Oroszország fokozta beavatkozását a moldovai parlamenti választásokba, többek között a külföldi szavazók befolyásolására tesz kísérleteket. Ezt Maia Sandu, Moldova elnöke jelentette ki.
Elmondása szerint Moszkva fokozta online dezinformációs kampányát. Ezenkívül Sandu szerint a Kreml orosz ortodox papokat használ fel propaganda terjesztésére, és „Matrjoska” botok hálózatát telepíti, amelyek legitim külföldi média álcája alatt hamis tartalmakat hoznak létre.
Az elnökasszony aggodalmát fejezte ki a tavalyi forgatókönyvek esetleges megismétlődése miatt is. Akkor a moldovai különleges szolgálatok adatai szerint orosz ügynökök terjesztettek hamis közleményeket külföldi, többek között németországi szavazóhelyiségek aláaknázásáról.
Maia Sandu moldovai elnök azzal vádolta meg az Oroszországi Föderációt, hogy nagymértékű beavatkozást tervez a szeptemberre tervezett parlamenti választásokba.
Ezt az ország Legfelsőbb Biztonsági Tanácsának ülése után jelentette ki, számolt be a NewsMaker.
Sandu elmondása szerint a Kreml számos politikai projektet támogat azzal a céllal, hogy Moszkvához lojális jelölteket juttasson a parlamentbe. Ezeket a projekteket egyetlen központból koordinálják, és nagyrészt a moldovai oligarchához, Ilan Shorhoz köthető bűnözői rendszerek finanszírozzák.
Az elnökasszony által megnevezett veszélyek között szerepel:
nagymértékű megvesztegetése a választóknak és illegális külső finanszírozás (különösen körülbelül 100 millió eurót biztosítanak kriptovalutákon keresztül);
dezinformációs kampányok és a közvélemény manipulálása külföldről;
fizetett tüntetések szervezése;
választási és kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadások;
az egyház felhasználása egy idegen állam érdekében;
online influenszerek és úgynevezett véleményvezérek bevonása az Európa-ellenes narratívák terjesztésében;
a szervezett bűnözés részvétele a helyzet destabilizálásában;
a szavazás szabotálása a diaszpórában;
hibrid befolyás a gagauziai és transznisztriai szavazókra;
a társadalom radikalizálódása az online szélsőséges propagandán keresztül.
„Ettől nem kell megijednünk, ennek mozgósítania kell bennünket”, hangsúlyozta Sandu. Hozzátette, hogy az állami intézmények tudják, hogyan kell cselekedni, és a közeljövőben összehangoltabban és professzionálisabban kellene együttműködniük a nemzeti érdekek védelme érdekében.
Az asszony hangsúlyozta, hogy az orosz beavatkozás komoly veszélyt jelent a közrendre, a nemzetbiztonságra és az ország szuverenitására, és veszélyeztetheti európai jövőjét is.
Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra, amelyen az ország vezetése és az Európai Unió vezetői is részt vettek. Erről a Newsmaker számolt be.
Az EU vezetői július 4-én este érkeztek Moldova fővárosába. Köztük volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke. Ünnepélyes ceremóniával fogadta őket Maia Sandu moldovai elnök.
Sandu történelmi lépésnek nevezte a csúcstalálkozót Moldova és az EU számára.
Tavaly a moldovai nép arra szavazott, hogy jövőjét Európában biztosítsa. Mi Önökkel vagyunk ezen az úton. Mert Moldova sikere Európa sikere is
– jelentette ki Ursula von der Leyen a csúcstalálkozó megnyitóján.
Ez az első ilyen formátumú esemény Moldovában. Moldova célja, hogy még a szeptemberi parlamenti választások előtt megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, hogy ellensúlyozza az országban terjedő orosz dezinformációt az EU-val kapcsolatban.
[type] => post [excerpt] => Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra, amelyen az ország vezetése és az Európai Unió vezetői is részt vettek. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1751703540 [modified] => 1751822561 ) [title] => Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155823&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 155823 [uk] => 155800 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 155801 [image] => Array ( [id] => 155801 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg [original_lng] => 72475 [original_w] => 680 [original_h] => 454 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg [width] => 680 [height] => 454 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg [width] => 680 [height] => 454 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg [width] => 680 [height] => 454 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg [width] => 680 [height] => 454 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg [width] => 680 [height] => 454 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1751811771:12 [_thumbnail_id] => 155801 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1918 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_cf2a4bbc28f0743de67156412dacd5b6] =>
Macron called for dialogue with Putin again
This means that Western Europe does not want to protect Eastern Europe and wants to have buffer zones?
The buffer zones like Ukraine are meant to take death blows for Western Europe when Russia goes mad again pic.twitter.com/QuDKBAPOGv
Maia Sandu, Moldova elnöke figyelmeztetett, hogy Oroszország aktívan beavatkozik az ország belügyeibe azzal a céllal, hogy hatalmi váltást idézzen elő, és Moldovát felhasználja az Ukrajna elleni háborúban. Erről a jurnal.md által idézett interjújában beszélt.
Sandu szerint a Kreml célja, hogy Moszkva által ellenőrzött erőket juttasson be a moldovai parlamentbe, és így az országot saját érdekeinek rendelje alá.
Hangsúlyozta, hogy ezek az orosz lépések nemcsak Moldovára, hanem Ukrajna biztonságára is fenyegetést jelentenek.
A román védelmi minisztérium (MAPN) szerint a légtér ellenőrzése érdekében a térségbe küldték a román légierő két F–16-os és a spanyol légierő két – a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu légi támaszponton állomásozó – Eurofighter harci gépét.
A tárca közölte: a román határ közvetlen közelében mozgó célpontok egyike az ukrán Reni kikötőváros közelében egy kilométeres mélységben román terület fölé repült, majd Ukrajna felé elhagyta a román légteret.
A MAPN szerint a romániai Galac városától mintegy 10 kilométernyire keletre egy lehetséges drónbecsapódást észleltek, de anyagi kárról nem érkezett jelentés. A katasztrófavédelem a telefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztette az ukrán határral szomszédos Tulcea és Galac megye lakosságát polgári lakosságát a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére.
A román hírforrások közölték: két másik drón darabjai moldovai területen, Ciumai, illetve Ceadir Lunga falvak mezőgazdasági terültén csapódtak be.
Személyi sérülés nem történt.
Maia Sandu moldovai elnök szerint két orosz drón megsértette Moldova légterét és felrobbant a területén. „Oroszország nem tiszteli a határokat, civileket támad, terrort terjeszt… Hagyjanak békén minket, békés nemzeteket” – írta az X-en.
Mihai Popsoi, az ország külügyminisztere közölte, hogy a minisztérium be fogja kérni az orosz nagykövetet az incidensek miatt.
Beiktatták hivatalába kedden Chisinauban Maia Sandu moldovai elnököt, akinek ez a második mandátuma. Maia Sandu, a Világbank egykori közgazdásza 2020 óta vezeti a nagyjából 2,7 millió lakosú országot.
A politikus, amikor a parlamenti képviselők és az alkotmánybíróság tagjai előtt letette a hivatali esküt, kijelentette: „Büszkék lehetünk arra, hogy a megpróbáltatások ellenére sikerült a történelem jó oldalán állnunk, és megvédeni a demokráciát a külső fenyegetésekkel szemben”. „Minden nyomás ellenére Moldova egy világos irányra szavazott, egy fejlett országra, egy nagyobb biztonságot és jólétet hozó európai országra” − tette hozzá az 52 esztendős Maia Sandu.
Maia Sandu a szavazatok 55,33 százalékával győzött a november elején tartott elnökválasztás második fordulójában az oroszbarát szocialisták által támogatott ellenfele, Alexandr Stoianoglo 44,67 százalékával szemben az EU- és NATO-tag Románia, valamint a háború sújtotta Ukrajna között fekvő államban. Ő az első nő, aki 2020 óta a legmagasabb tisztséget betölti Moldovában.
A politikus határozottan Brüsszel felé fordította 2,6 millió lakosú országát, amely Európa egyik legszegényebb állama, és amely júniusban hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. „Négy évvel ezelőtt jó időket ígértünk. Őszinte ígéret volt, de az idők nehéznek bizonyultak” – emlékezett vissza a Világbank egykori közgazdásza.
„A világjárvány után jött az infláció, az energiaválság, a gázzal kapcsolatos zsarolás, most pedig a sötétséggel kapcsolatos zsarolás” – folytatta, miközben a szükségállapotban lévő Moldova jelentős áramkimaradásokra és kemény télre készül.
Az ország áramellátásának 70 százaléka a Dnyeszteren túli Cuciurgan hőerőműtől függ, amelyet Ukrajnán keresztül orosz gázzal látnak el. Kijev azonban bejelentette, hogy nem kívánja megújítani a december végén lejáró tranzitszerződést, amely lehetővé teszi az orosz gáz Európába szállítását.
