A magyarság ügye kiemelt jelentőségű a magyar kormány számára annak ellenére, hogy nincs a nemzetpolitikának külön államtitkára – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter pénteken a felvidéki Gombaszögön, a helyi kempingben folyó hagyományos nyári tábor egyik panelbeszélgetésén.
A miniszter a felvidéki magyar fiatalok legnagyobb nyári rendezvényén számos időszerű témáról beszélt, köztük az állami támogatások átvilágításáról, ezen belül a határon túli magyar közösségek támogatásáról és ennek várható változásáról. Minden létező támogatással kapcsolatban az átláthatóság bevezetését és a politikai célú befolyásolás megszüntetését hangsúlyozta.
Tarr Zoltán az előző kormányzat által kifizetett támogatások átvilágításával kapcsolatban elmondta: minden területen öt évre visszamenően, a határon túli támogatások tekintetében pedig 10 évre visszamenőleg végzik el az átvilágítást, mert a határon túli magyar közösségeknek és a magyar adófizetőknek egyaránt joguk van tudni, mire használták fel ezeket a pénzeket.
Az előző kormány közpénzt használt saját politikai céljainak megvalósítására, a társadalom, a közösségek megosztására Magyarországon belül, a határon túli magyar közösségekben és más országokban is – jelentette ki. Utóbbira példaként felhozta, hogy állami pénzzel támogattak spanyol, nagy-britanniai és egyéb országokban működő pártokat közösségek megosztása céljával.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kiemelte: feladatuknak tartják, hogy felderítsék ezeknek a közpénzeknek az útját, hogy miként költötték el őket, és hogy ennek volt-e haszna a helyi közösség számára. Kérdésre válaszolva rámutatott: az átvilágítás lehetőségei minden ország tekintetében mások, és a módszerek kidolgozása folyamatban van.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar közösségek, szervezeteik és a magyar kormány közti kapcsolattartás módjáról széleskörű párbeszédre van szükség. „Beszélgetni kell, és nem csak azokkal, akik ráültek a beszélgetőcsatornákra” – fogalmazott. Úgy vélekedett: jól használható fórum lehet a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) is, amennyiben sikerül azt ismét megtölteni tartalommal.
El kell kerülni az úgynevezett ingaeffektust, vagyis azt, hogy csak az egyik oldalon lévőkkel folyjon párbeszéd, ehelyett egyfajta középutat kell választani – jelentette ki.
„Nekünk az nem lehet szempont, hogy ugyanazt csináljuk, mint a Fidesz–KDNP, amely azt mondta, hogy aki nincs velünk, az nincs” – fogalmazott Tarr Zoltán. Hozzátette: a hegemóniának véget kell vetni, és mindenkit értékei és cselekedetei alapján kell megítélni.
A külhoni magyar közösségeknek szánt támogatásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta: jelentős változások készülnek. Kifejtette: a támogatáspolitika átalakításával két célt követnek. Egyrészt meg akarják szüntetni a politikai befolyásolást, vagyis – mint fogalmazott – „a magyar állam pénze ne szolgálhasson pártpolitikai célokat”, illetve magát a pályázati rendszert is egyszerűbbé akarják tenni.
Tarr Zoltán hangsúlyozta: semmilyen módon nem tervezik a külhoni oktatási kulturális intézmények támogatásának megvonását, csak az átláthatóságot akarják megteremteni, és javítani a támogatás célirányosságát – mivel mint mondta – azt látták, hogy időnként olyan segítséget is kaptak határon túli közösségek, amelyet nem kértek.
A sporttámogatásokkal kapcsolatban azt mondta: ezeknek az átgondolása csak most kezdődött el, és hatékonyságuk érdekében hozzájuk fognak nyúlni, de nem szüntetik meg őket.
Az állami támogatásban részesülő külhoni magyar média kapcsán Tarr Zoltán azt mondta: az átvilágítás ott is meglesz, végig fogják gondolni, hogy miképpen lehet átláthatóvá tenni ezeknek a médiáknak a működését, és megvalósítani azt, hogy semmiképpen ne a politikai befolyásolás célját szolgálják. Támogatások lesznek, automatizmusok nem – jelentette ki a miniszter.
A külhoni magyar közösségek politikai képviselete kapcsán hangsúlyozta önrendelkezési joguk tiszteletben tartását, nevezetesen: nem akarják befolyásolni, hogy kiket válasszanak meg képviselőiknek. Kijelentette: a magyar kormány nem fog anyagi támogatást nyújtani külföldi politikai szervezeteknek, ugyanakkor továbbra is felelősséget érez ezen közösségek iránt.
Szijjártó Péter Magyarország korábbi külügyminisztere bejelentette, hogy lemond országgyűlési képviselői mandátumáról, miután vezetői pozíciót vállal a BYD vállalatcsoportnál. A volt külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a világ egyik vezető új energiájú járműgyártójánál a külső kapcsolatokért, valamint az új üzletágak fejlesztéséért felel majd – számolt be az Origo.
Tájékoztatása szerint a felkérést megtisztelőnek tartja, ezért döntött úgy, hogy lezárja parlamenti képviselői munkáját. A bejelentésre Orbán Viktor is reagált, méltatva Szijjártó Péter eddigi közéleti tevékenységét és sok sikert kívánva számára új megbízatásához.
A volt miniszter közösségi oldalán azt írta, már benyújtotta parlamenti mandátumáról szóló lemondását.
Szijjártó Péter a BYD-nál folytatja
Döntését azzal indokolta, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kapott a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a BYD az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete, egyben a világ vezető új energiájú járműgyártója. Közlése szerint a mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőként folytatja munkáját.
A bejelentés alapján a politikus ezzel lezárja országgyűlési képviselői tevékenységét, és a jövőben a BYD nemzetközi vezetői csapatának tagjaként dolgozik tovább. A kinevezéssel kapcsolatos további részleteket egyelőre nem ismertette.
Az MTI a BYD Magyarországtól azt az információt kapta, hogy Szijjártó Péter „globális, nemzetközi pozíciót” tölt majd be, nem lesz része a magyarországi vállalatvezetésnek.
Orbán Viktor is reagált
A hivatalos Facebook-oldalán reagált Orbán Viktor arra, hogy Szijjártó Péter a BYD-nál folytatja.
A volt miniszterelnök azt írta bejegyzsésében, hogy
A Vajdasági Magyar Újrakezdés képviselőivel találkozott Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere csütörtökön; a tárca vezetője a Facebook-oldalán számolt be a találkozóról.
A bejegyzésben Tarr Zoltán arról írt, a magyarságpolitika egyik feladata, hogy megteremtse azt a környezetet, amelyben a határon túlon élők is bekapcsolódhatnak a magyar közéletbe.
„Legyen cél egy olyan felszabadult társadalmi élet, ahol minden közösség megtalálhatja szabadon a maga útját – szemben az előző kormány politikájával, amely egyes szervezeteket kiemelt, felemelt, vazallusává tette, másokat elsüllyesztett, félreállított” – írta a miniszter.
Tarr Zoltán felvetette, vajon a határon túli magyarok elvándorlásához mennyiben járult hozzá, „hogy sokan, különösen a fiatalok, úgy érezték: elfogy a levegő körülöttük”.
„Ma a Vajdasági Magyar Újrakezdés képviselőivel volt szerencsém találkozni egy rövid kézfogásra” – tette hozzá.
Rövid megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter miniszterelnök kedden; a két politikus megállapodott arról, hogy a közeljövőben kétoldalú találkozót tartanak. Erről a magyar kormányfő az ankarai NATO-csúcsra érkezve beszélt újságíróknak szerdán.
Magyar Péter kijelentette, hogy a magyar kormány álláspontja egyértelmű: a háborúban Ukrajna az áldozat, Oroszország az agresszor, és Ukrajnának joga van megvédeni területi integritását. Hozzátette: Magyarország továbbra is fenntartja az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget, ugyanakkor nem biztosít fegyvereket és nem küld katonákat Ukrajnába.
A kormányfő azt mondta, hogy a magyarok áprilisban egyértelmű döntést hoztak, és világos felhatalmazást adtak számukra.
A magyarok hisznek a NATO erejében és egységében, közös érdekünk, hogy a NATO egységes maradjon – jelentette ki. Hozzátette, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Magyarországot ismét megbízható szövetségessé tegyük.
Magyar Péter elmondta: a magyar kormány már döntött arról, hogy kiszámítható módon növeli a védelmi kiadásokat, amelyek 2035-re elérik a GDP 5 százalékát.
Kollai Istvánt nevezték ki a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkárrá a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban. A történész és társadalomkutató korábban a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként dolgozott. – számolt be a Kárpátalja hetilap a Transtelexre hivatkozva.
Új tisztségében Heidl György államtitkár irányítása alatt, a Tarr Zoltán vezette tárcánál kezdi meg munkáját. Feladata a határon túli magyar közösségeket érintő ügyek koordinálása és a kapcsolódó szakpolitikai feladatok ellátása lesz.
Kollai István (1980) az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakán, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem európai integráció és világgazdasági alkalmazkodás szakán szerzett diplomát. PhD-fokozatát 2014-ben szerezte meg a Corvinus Egyetemen.
Gyakorlati régiós és intézményvezetői tapasztalatait 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként szerezte. Ezt követően tért vissza az akadémiai szférába, ahol a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusaként a Globális Tanulmányok Intézet Világgazdasági Tanszékén tanított. Multidiszciplináris társadalomkutatóként kutatási és oktatási területei közé tartoznak a Kárpát-medencei interetnikus kapcsolatok, a kulturális konfliktusok, a nemzeti kultúrák távolodása, valamint az emlékezetpolitika és a szlovák–magyar kapcsolatok alakulása.
A civil szférában a közép-európai párbeszédet és kutatásokat támogató Terra Recognita Alapítvány egyik alapító tagja és koordinátora. E minőségében a szlovák–magyar párbeszéd előmozdításáért 2012-ben megkapta a magyar és a szlovák külügyminisztérium közös Jószomszédság és Megértés Díját.
Szakmai hátteréhez kapcsolódik, hogy az elmúlt időszakban szakértőként segítette a Tisza Párt európai parlamenti frakcióját a Beneš-dekrétumok utóéletével kapcsolatos nemzetközi, jogállami és emberi jogi szempontú kommunikáció kidolgozásában.
Kinevezése kapcsán megfogalmazott szakmai célja, hogy minden határon túli régióval közvetlen kapcsolatot alakítson ki, és a támogatáspolitikai döntéshozatalt függetlenítse a politikai vagy gazdasági lobbicsoportoktól.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
A kormányfő kiemelte, hogy az ukrán fél hivatalos jegyzékben vállalta az összes pont végrehajtását és a megállapodást beépítette az uniós kisebbségi akciótervébe is.
A miniszterelnök a bejegyzéshez feltöltött videóban hangsúlyozta, hogy újabb nagy lépést tettek a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogainak garantálásáért.
A korábban szakértői szintű megállapodást politikai szinten is jóváhagyták.
„Sőt, elértük a kárpátaljai magyarok jogait rendező kétoldalú megállapodás végrehajtásának európai uniós garanciáját is. A magyar-ukrán kétoldalú megegyezés rendelkezéseit Ukrajna hivatalosan is belefoglalta az uniós csatlakozási folyamat keretében készített kisebbségi akciótervébe. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését biztosító, magyar-ukrán kisebbségjogi megegyezésben szereplő ukrán vállalások végrehajtása mostantól uniós elvárássá vált” – mondta Magyar Péter.
Hozzátette: az ukrán vállalások végrehajtását folyamatosan ellenőrizni fogja a jövőben az Európai Bizottság és az Európai Tanács is.
Magyar Péter kijelentette: amennyiben Ukrajna a magyar kisebbség jogai kapcsán tett vállalásait nem teljesíti határidőben, úgy nem fognak tudni továbblépni a csatlakozási folyamatban.
Hozzátette: mivel az ukrán kormány hivatalos jegyzékben vállalta a történelmi megállapodás végrehajtását, és a hivatalos uniós dokumentumba is bekerültek ezek, Magyarország hozzá tudott járulni ahhoz, hogy hétfőn, június 15-én megnyissák az Európai Unió és Ukrajna között az első csatlakozási klasztert, amely csak „az első lépés egy hosszú és bonyolult folyamatban”.
Arra, hogy milyen hosszú ideig tarthat, amíg egy tagjelöltből valódi uniós taggá válhat egy ország, példaként említette, hogy Montenegróval 2012-ben indult meg a csatlakozási folyamat, és bár nagy előrehaladásokat értek el, de még mindig nem tagjai az uniónak.
Magyar Péter köszönetet mondott a tárgyalásokban résztvevő feleknek a megállapodáshoz nyújtott nyitottságukért és segítségükért.
„Biztos vagyok benne, hogy ez a pár hét alatt elért eredmény jelentősen hozzá fog járulni a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló kétoldalú kapcsolatokhoz. A mostani történelmi magyar-ukrán megegyezésnek köszönhetően a Kárpátalján élő magyarok visszakapják a korábban elvett jogaikat, illetve bővülnek is a lehetőségeik az oktatás, a közigazgatás és a kultúra területén” – zárta videóját a miniszterelnök.
Ukrajna és Magyarország megkezdte szakértői szintű kétoldalú tárgyalásokat. A megbeszélések fő témái a szomszédi kapcsolatok javítása, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása és Ukrajna EU-integrációja voltak – számolt be az RBC-Ukrajina Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter X bejegyzésére hivatkozva.
Szibiha közölte, Orbán Anitával, Magyarország külügyminiszterével és Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével együtt szakértői szintű ukrán-magyar konzultációkat kezdett.
A legfontosabb kérdések a kétoldalú kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek jogai és Ukrajna EU-csatlakozása.
A miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna egy új, kölcsönösen előnyös, bizalmon alapuló lapot kíván nyitni a kétoldalú kapcsolatokban.
„Most megvan a szükséges lendület ehhez. Nagyra értékeljük, hogy Magyarország egyértelműen elítéli a közelmúltbeli orosz csapásokat, többek között, amelyek Kárpátalját érintették. Népeink megérdemlik, hogy jó szomszédok legyenek, és együtt dolgozzanak egy közös, békés és európai jövőért”, tette hozzá Szibiha.
Hozzátette, hogy Ukrajna komolyan veszi a nemzeti kisebbségek jogait, és továbbra is elkötelezett azok az európai normákkal összhangban való biztosítása mellett.
A külügyminiszter azt is javasolta, hogy Ukrajna EU-csatlakozását Magyarország stratégiai érdekének is tekintsék, amely lehetőséget kínál a magyar nemzeti egység megerősítésére, és a magyar kisebbség jogai garantálásának legjobb módja.
Szibiha hangsúlyozta, hogy itt az ideje szilárd alapok létrehozására az EU-csatlakozásról szóló első tárgyalási klaszter májusi, és további öt tárgyalási klaszter megnyitásához júniusban.
Magyarország külügyminisztere a maga részéről kijelentette, hogy a kétoldalú kapcsolatok keretében a nemzeti kisebbségek jogainak következetes védelme kiemelt kérdés, amelyet Ukrajnának és Magyarországnak meg kell oldania.
„A kárpátaljai magyar közösség nemcsak a két országunk közötti kapcsolatok fontos részét képezi, hanem híd is népeink között. A valódi előrelépéshez nyílt, őszinte és professzionális párbeszédre van szükség, amely egyértelmű jogi garanciákra épül. Úgy vélem, hogy a mai konzultációk egy új folyamat kezdetét jelenthetik” – jegyezte meg Orbán Anita.
Online formában megkezdődtek a magyar–ukrán szakértői egyeztetések – jelentette be szerda reggel Orbán Anita külügyminiszter. A tárgyalásokat Andrij Sibiha ukrán külügyminiszterrel és Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel közösen nyitották meg.
A magyar külügyminiszter szerint az egyeztetések fontos lépést jelenthetnek a kétoldalú kapcsolatok újraépítésében és a jövőbeni együttműködés megerősítésében.
Orbán Anita hangsúlyozta: Magyarország továbbra is elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokban elsőként a nemzeti kisebbségek jogainak rendezését tartják kulcskérdésnek.
A külügyminiszter szerint a kárpátaljai magyar közösség nemcsak a két ország kapcsolatának fontos része, hanem „híd is népeink között”.
Úgy fogalmazott: valódi előrelépést csak nyílt, őszinte és szakmai párbeszéddel lehet elérni, amely világos jogi garanciákra épül.
Orbán Anita szerint a mostani egyeztetések akár egy új folyamat kezdetét is jelenthetik a magyar-ukrán kapcsolatokban. Az elmúlt években a két ország viszonyát több konfliktus is terhelte, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és oktatási jogainak kérdése, valamint az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikai nézetkülönbségek miatt.
Orbán Anita magyar külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
A magyar diplomácia vezetője csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videójában közölte: a szerdán a Kárpátalját ért orosz dróntámadás miatt bekérette Oroszország budapesti nagykövetét a Külügyminisztériumba.
„Az imént ért véget a megbeszélésünk. Megismételtem, hogy a magyar kormány mélységesen elítéli az orosz támadást, és elvárjuk a civilek elleni agresszió azonnali leállítását” – fogalmazott.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország tegyen meg mindent az azonnali tűzszünetért és a háború mielőbbi békés, tartós lezárása érdekében.
[type] => post
[excerpt] => Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778833920
[modified] => 1778790830
)
[title] => A magyar külügyminiszter közölte az orosz nagykövettel: elfogadhatatlan, hogy a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186333&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186333
[uk] => 186415
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186335
[image] => Array
(
[id] => 186335
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/orban.jpg
[original_lng] => 19994
[original_w] => 375
[original_h] => 211
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/orban-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/orban-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/orban.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/orban.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/orban.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/orban.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/orban.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778862935:2
[_thumbnail_id] => 186335
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 972
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 890226335002
[_oembed_6e1d0ddc7ab1cb00f6cd9b41b15d9b4e] =>
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Ukrajna kidolgozott egy cselekvési tervet az Európai Unió tagállamaira vonatkozó nemzeti kisebbségi követelményeknek megfelelően, és már zajlik a vonatkozó intézkedések végrehajtása is. Ezek teljes mértékben figyelembe veszik Magyarország érdekeit – számolt be Tarasz Kacska miniszterelnök-helyettes szerdán újságíróknak a „Jogállamisági útiterv: egy évvel az elfogadás után” című fórumon az RBK-Ukrajina hírportál beszámolója szerint.
Az európai és euroatlanti integrációért felelős kormányfőhelyettes szavai szerint ezen a héten alakult meg az új magyar kormány, így Ukrajna számára van egy „időablak”, amely lehetőséget ad arra, hogy mindenkivel megértesse: az első európai uniós tárgyalási klaszter megnyitása Magyarország álláspontja szerint is előnyös a nemzeti kisebbségek védelme szempontjából.
„Létezik egy megfelelő mérce a nemzeti kisebbségek tiszteletben tartására az Európai Unió tagállamaival szemben támasztott követelményekben. Van egy cselekvési terv, amelyet ezzel az útitervvel együtt dolgoztunk ki, és zajlanak a nemzeti kisebbségeket érintő intézkedések. Ezek teljes mértékben figyelembe veszik Magyarország minden érdekét” – mutatott rá Kacska.
Megjegyezte, komoly remény van arra, hogy az új magyar kormány megalakulásával megkezdődhet a munka. „Sok olyan dátum van a naptárban, amikor a szükséges döntések meghozhatók. Ezért valóban úgy gondoljuk, hogy a Coreper szintjén, vagyis az EU-tagállamok állandó képviselőinek szintjén sor kerülhet mind a hat tárgyalási klaszter sürgős jóváhagyására” – jelentette ki. Reményét fejezte ki, hogy ez május 26-án megtörténik, egyúttal hozzátette, hogy „nem nagy probléma” az sem, ha csupán június 16-án lesz meg. „Ahhoz azonban, hogy fenntartsuk a politikai egységet és szolidaritást, nagyon fontos, hogy az Európai Unió meghozza ezeket a döntéseket, majd a ciprusi EU-elnökség végéig közösen lezárjuk a folyamatot” – hangsúlyozta az ukrán politikus.
