HIMARS rakétatüzérségi eszközök és rakéták beszerzéséről is tárgyalt a Pentagonban Szalay-Bobrovniczky Kristóf – erről maga a honvédelmi miniszter beszélt szombaton a közmédiának nyilatkozva, hozzátéve: 3-5 éves beszerzési periódusban lehet gondolkodni a beszerzést illetően, az amerikai kongresszusi felhatalmazás után.
A honvédelmi miniszter – aki Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök pénteki fehér házi találkozója után a Magyarország felé tartó repülőúton válaszolt a közmédia kérdéseire – emlékeztetett: a washingtoni tárgyalásokon most már elhárultak azok az akadályok, amelyek még a Biden-adminisztráció alatt politikai okokból a fegyverbeszerzések, hadiipari beszerzések esetén alkalmaztak Magyarországgal szemben. A korábbi demokrata adminisztráció elutasította azoknak a tervezett beszerzéseknek a teljesítését is, amelyeknél adott esetben már kifizetett megrendelés volt – tette hozzá.
Mint mondta, a mostani washingtoni tárgyalásokon a Trump-adminisztráció részéről ugyanakkor egyértelművé tették; azokon a területeken, melyeken Magyarországnak szüksége van technológiában vagy más eszközökben beszerzésekre, lehetőségünk lesz erre.
Van egy listánk, egy 10 évre előrevetített haderőfejlesztési terv, mely tartalmazza a legkülönbözőbb területeken tervezett beszerzéseket – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Ezek között van olyan megoldás, melyek esetében minden valószínűség szerint az amerikai a legjobb és a legstabilabb, ilyen a rakétatüzérség is – jelentette ki.
A közmédia kérdésére, hogy a HIMARS is a listán szerepel-e, Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: igen, a HIMARS rakétatüzérségi eszköz egy olyan képesség, „mely Magyarország stratégiai-védelmi elrettentési hálóját távolabbra tudja kihúzni, mint a jelenlegi. Ez nagy értéket jelentene. Valóban a HIMARS az a technológia, amelyre a legvalószínűbb megoldásként lehet tekinteni” – jelentette ki.
Arra a felvetésre, hogy 2023-ban, amikor arról szóltak a hírek, hogy az Egyesült Államoktól HIMARS rakétatüzérségi eszközöket vásárol Magyarország, a kiszivárgott információk 20-24 tüzérségi eszközről, illetve 100 rakétáról volt szó, Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy reagált: ez nem a pontos szám, de a nagyságrendet tekintve körülbelül ennyiről lehet beszélni, ugyanakkor mindezek beszerzéséhez előzetes amerikai kongresszusi felhatalmazás kell.
A tüzérségi eszközök, a rakéták beszerzése hosszú folyamat, akkor is, ha már megvan a kongresszusi felhatalmazás – mutatott rá a miniszter.
A közmédia kérdésére Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: már folytak előkészítő tárgyalások, most pedig Washingtonban ő is tárgyalt a Pentagonban. A folyamatot illetően 3-5 éves periódust jelölt meg, „ami elméletileg elképzelhető” szerinte. A HIMARS ugyanis kifejezetten keresett fegyverrendszer, a beszerzéseknél „sorállás” van, ezért határidőt sem lehet pontosan mondani – közölte.
A beszerzési költségekkel kapcsolatban a közmédia azon kérdésére, hogy összességében ez megközelítheti-e az 1200 milliárd forintot, vagy több is lehet, a miniszter azt mondta: ezt még nem lehet pontosan meghatározni, nagyon sok tényezőtől függ. Bele kell számolni majd az eszközbeszerzés konkrét beszerzési árán túl az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztéseket, kiképzési, toborzási és más költségeket. Tehát ez nagyon komplex rendszer, és nagyon komplex beszerzés is lesz, az árfolyamtól, időtől, szállítási határidőtől is függ majd egy ilyen összeg – mondta a honvédelmi miniszter.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Washingtonban tárgyal Donald Trumppal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A megbeszélés tétje nemcsak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése, hanem a jövő geopolitikai irányainak kijelölése is. A Fehér Házban zajló egyeztetésen gazdasági, védelmi és energiaügyi kérdésekről is tárgyalni fognak.
A csütörtökön Washingtonba érkezett magyar delegációban több kormánytag is részt vesz, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Péntek délután a Fehér Házban ült tárgyalóasztalhoz Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump amerikai elnök, hogy az előző, demokrata adminisztrációt jellemző fagyos viszony után új alapokra helyezzék a kétoldalú kapcsolatokat.
Donald Trump és Orbán Viktor még a tárgyalások előtt a sajtó elé állt, a magyar kormányfő köszönetet mondott a meghívásért. Mint mondta, azért vannak ma itt, hogy új fejezetet nyissanak a két ország kapcsolataiban, mivel az előző, demokrata kormányzat alatt rengeteg kárt okozott az adminisztráció. Az Egyesült Államok és Magyarország aranykorát szeretnék megnyitni, de a fő ügy a béketörekvésekhez való hozzájárulás. Trump ekkor közbevetette, hogy rengeteg ukrán menekültet fogadott be Magyarország, amiért hálát érdemel.
Az újságírók rögtön az orosz olajról kérdezték őket, Trump ezt egy nagyon nehéz ügynek nevezte, megjegyezve, hogy Magyarországnak nincs tengeri összeköttetése, és közben nagyon sok európai ország is vesz orosz olajat, pedig nincsenek ilyen nehéz földrajzi helyzetben.
Orbán Viktor elmondta, szeretné elmagyarázni, hogy a szankció milyen következményekkel járna a magyarokra és a gazdaságra nézve. A magyar kormányfő szerint el kell választani a földgáz és az olaj kérdését, utóbbi két vezetéken keresztül érkezik, Ukrajna és Horvátország felől, de utóbbi önmagában nem tudja ellátni az országot.
Donald Trump ezek után Orbán Viktort kiváló vezetőnek nevezte, hangsúlyozva, hogy vele ellentétben Európa súlyos hibákat követett el bevándorlási kérdésekben.
Kedvelem és tisztelem őt, jól vezeti az országot, és sikert arat majd a választáson is – ismételte meg korábbi kijelentését az amerikai elnök. A magyar kormányfő ehhez hozzátette, Magyarország egyedülálló, különleges sziget a liberális Európában, modern, keresztény kormányzatával.
Trump későbbre ígért információkat a békecsúccsal kapcsolatban, de abban egyetértettek, hogy minél előbb le kell zárni a háborút. Orbán Viktor erre reagálva elmondta, szerinte Trump komoly erőfeszítést tesz a békéért, viszont Brüsszel és az európai országok nem támogatják ebben, és nem egységes a nyugati válasz.
Donald Trump szerint a magyar kormányfő tiszteletet érdemelne, már csak a migráció területén tett intézkedései miatt is. „Látjuk, mi történik más baráti országokban, és kezdik felismerni, hogy Orbán Viktornak igaza volt, talán titokban tisztelik is ezért” – mondta az amerikai elnök. Orbán Viktor ehhez hozzátette, Magyarországon az illegális bevándorlók száma nulla, de napi egymillió eurós büntetést kell fizetnünk a migrációellenes lépéseinkért. Donald Trump szerint a többi európai országban hatalmas a bűnözés, és ez tönkreteszi őket.
A békecsúcsra áttérve Donald Trump azt mondta, a fő gond, hogy az oroszok nem akarnak megállni. Mindkét fél rengeteg katonát veszít, és emellett nincs pénzügyi racionalitása sem a háborúnak. Szerinte előbb-utóbb Putyin is békét szeretne majd, mivel hetente hétezer katonát veszít, többet, mint Ukrajna, és a háború nagy terhet jelent Oroszország számára.
Az elnök úgy fogalmazott, megörökölte ezt a háborút, de hamarosan le fogja zárni. Orbán Viktor szerint sem tört volna ki a háború, ha annak idején Trumpnak hívják az elnököt, és megérti az elnök elkötelezettségét a békéért, mivel az előző adminisztráció és Európa komoly hibát követett el a háború kezelésében. Donald Trump szerint ennek a háborúnak egy hét alatt véget kellett volna érnie, vagy ki sem kellett volna törnie, és ha ő lett volna az elnök, Ukrajna nem veszített volna területeket.
Az Index tudósítójának kérdésére, hogy az EU-s vezetőkkel vagy Orbán Viktorral ápolna-e jobb kapcsolatokat, Trump azt válaszolta, nem kell választania, mindenkivel jóban van, ráadásul Magyarország is az Európai Unió része, de a migráció kérdésében Orbán Viktorral ért egyet.
Azt is elmondta, hogy a békecsúcsot Budapesten szeretné megtartani, ha eljön az ideje, ebben nincs változás.
„Nem ismerem az ellenfelét, Orbán Viktort fogom támogatni a választáson” – jelentette ki az amerikai elnök, aki szerint a Biden-kormányzat gyakorlatilag lemondott Magyarországról, de Orbán Viktort ő tiszteli és jó kapcsolatot ápolnak. Ezután felidézte, hogy az elmúlt időszakban nagyon jó volt a gazdasági együttműködés az Egyesült Államok és Magyarország között, szóval nem látja értelmét, miért változtatnának ezen a magyarok, amikor olyan sok amerikai befektetés érkezik hozzájuk.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke eredményesnek nevezte a telefonbeszélgetését Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, és bejelentette, hogy új csúcstalálkozó lesz Budapesten – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Trump Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Trum azt írta: „A beszélgetés végén megállapodtunk abban, hogy magas szintű tanácsadóink találkozójára a jövő héten kerül sor. Az amerikai fél részéről az első találkozókat Marco Rubio külügyminiszter vezeti majd, a többi később kinevezett képviselővel együtt. A találkozó helyszínét még nem határozták meg” – mondta az amerikai vezető.
Ahogyan arról már röviden beszámoltunk, Trump Budapesten találkozik Putyinnal, hogy megvitassák az Oroszország és Ukrajna közötti „dicstelen” háború befejezésének lehetőségét. Az amerikai vezető szerint a beszélgetés során Putyin gratulált neki a közel-keleti béke eléréséhez.
„Őszintén hiszem, hogy a közel-keleti siker segíteni fog nekünk az Oroszország és Ukrajna közötti háború lezárásáról szóló tárgyalásokban” – hangsúlyozta Trump.
A kölése szerint a beszélgetés során az ukrajnai háború befejezése utáni Oroszország és az Egyesült Államok közötti kereskedelemről is szó esett.
„Zelenszkij elnökkel holnap találkozunk az Ovális Irodában, ahol megvitatjuk a Putyin elnökkel folytatott megbeszélésemet és sok minden mást. Úgy vélem, hogy a mai telefonbeszélgetés jelentős előrelépést hozott” – hangsúlyozta Donald Trump.
Plenáris ülést tartott csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a Várkert Bazárban, amelyen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő többek között az orosz–ukrán háborúról, a békekötéshez vezető útról, a szomszédos országokkal való kapcsolatról, valamint a külhoni magyarságot érintő témákban szólalt meg.
A Várkert Bazárban rendezte meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülését. A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök tartott előadást.
„A nemzetpolitikában egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni, a mai találkozón is igyekszem e szerint eljárni” – kezdte beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök felszólalásában rámutatott, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára. A kormányfő elmondta, a mostani aktualitás abban a dilemmában foglalható össze, hogy háború vagy béke. Amikor háború van, akkor sok mindent nem lehet, ezért a Kárpát-medencében élő magyarok számára ez a legfontosabb kérdés. „Ha béke van, minden van” – szögezte le.
A miniszterelnök kijelentette: uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajnában, ha igen, akkor csak titokban és bizonyos feladatokra. „Uniós országok polgárai fizikai értelemben tehát nem vívnak csatát, az unió mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna. Ez azt jelenti, hogy nem mi harcolunk, hanem valaki mást harcoltatunk” – jegyezte meg.
„Ma Európa nagyságrendekkel erősebb, mint Oroszország. Az oroszok hajlandóak harcolni, mi meg helyesen nem teszünk ilyet. Ezt az erőt a tárgyalóasztalnál kell megmutatni – vélekedett a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott: az Európai Unió már 180 milliárd eurót költött el az ukrán háborúra, és miután kifogynak a készletekből, újabb 40 milliárd eurós csomaggal szeretné segíteni a háborút az unió.
Most a legmagasabb a veszély, hogy Európa háborúba menetel
A kormányfő jelezte: most a legmagasabb annak a veszélye az orosz–ukrán háború kezdete óta, hogy Európa belemenetel egy háborúba. Továbbá közölte, van olyan elnök, aki szerint tárgyalni kell majd a háború lezárásának érdekében, de nem most. Az uniós álláspont mélyrétegeiben vannak különbségek a kormányfő tájékoztatása szerint, aki szerint fel kellene építeni egy új uniós biztonsági rendszert.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy még ha vége is lenne a háborúnak, egy fegyverkezési verseny kellős közepén találnánk magunkat, ami a magyar embereknek nem tenne jót. A kormányfő úgy látja, Magyarország gazdasága a GDP-adatok alapján nem tart ott, hogy fegyverkezési versenyre költsön. „A háború leblokkolja a gazdasági teljesítményt” – húzta alá, majd hozzáfűzte, hogy amíg háború van, az európai gazdaság nem tud növekedni, maximum stagnál.
Új világ van születőben, újraindulhat a V4-ek is
A kormányfő szerint születőben van egy új világ, felismerhető formái vannak ennek, de még nem kifejlett. Amerikában január óta radikális politikai fordulat történt, a globalistákat leváltotta egy patrióta kormányzat, amely megpróbálja jelentős változások árán megőrizni az USA szerepét a világpolitikában. Ezzel az amerikai vezetés visszatért a józan ész politikájához. A magyar kormányfő felidézte azt is, hogy a keleti világban az a váratlan fordulat történt, hogy az Egyesült Államokon kívüli két legerősebb erő nagy léptekkel közeledik egymás felé. „Kínáról és Indiáról van szó. De a közel-keleti béke folyamatában is fontos változás történt, túszokat engedtek el, és most épp nem ölnek meg senkit, ugyanakkor sokkal több még a tisztázatlan kérdés, mint a tisztázott” – jegyezte meg, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak még sok állomása van, hogy hosszú távú békét tudjanak kötni a felek.
Vegyesek a kapcsolatok a szomszédos országokkal
Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot bevonjon a háborúba azért, ami neki a legfontosabb, a saját országa érdekében. Ezt higgadtan kell kezelni, és támogatva a külhoni magyarokat, mert nagyon nehéz időszakon mennek keresztül – mondta a kormányfő, majd a Kárpátaljáról érkező magyar vezetőknek azt mondta: teljes mellszélességgel áll a magyar kormány az Ukrajnában élő kisebbségek, a kárpátaljai magyarok mellett.
A magyar–román kapcsolatokról kifejtette, nem ez a legnagyobb gondja most a románoknak, hanem a saját gazdaságuk helyreállítása. A miniszterelnök elismerően beszélt az RMDSZ-ről, ami „hónapok óta állja a sarat ebben a nehéz helyzetben”. Ausztriáról úgy fogalmazott, „nem érdemes róla beszélni, tiszta ügy, megnyerték a patrióták a választást, de nem engedik őket kormányt alakítani”. A szerb–magyar kapcsolatrendszerről kifejtette, köszönettel tartozik a délvidéki politikusainknak: „Ez a híd alátámasztás nélkül nem állna meg. Tudom, hogy a helyzet nehéz, de a stratégiai alapú szerb–magyar együttműködés fennmarad – mondta. „Ha a csehek megalakítják a kormányukat, ha kitartanak az osztrákok, és a szerbek is tartják magukat a korábbiakhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai mezőny alakulhat ki” – mondta. Orbán Viktor Horvátországgal kapcsolatban elmondta, hogy sajátságos viszonyt ápol vele hazánk. „Az ország makrogazdasági mutatói csinosak, a népesség azonban folyamatosan csökken, és ez nemzetstratégiai kérdéseket vet fel” – fűzte hozzá.
Szlovákiáról szólva azt mondta, néhány évtizeddel korábban senki nem gondolta volna, hogy a szlovák miniszterelnök lesz képes képviselni a magyar álláspontot az unióban. A miniszterelnök elmondta, hogy fontos gazdasági partnere lett Magyarországnak Szlovákia, ezért épül hamarosan egy híd is, amely tovább erősíti ezt a kapcsolatot.
Orbán Viktor ezután köszönetét fejezte ki a diaszpórának. „Erőfeszítést és bátorságot kellett mutatni a külhoni magyaroknak, amikor ki kellett állniuk a magyarok érdeke mellett” – mondta.
Ukrajna kész segíteni Magyarországnak és Szlovákiának az energiahordozók alternatív beszerzésében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati kijevi sajtótájékoztatóján.
A szombati kijevi sajtótájékoztatón Zelenszkij arról is beszélt, hogy segítene Magyarországnak és Szlovákiának. Azt mondta: megegyezett Robert Fico szlovák miniszterelnökkel abban, hogy októberben együttes ülést tart a két ország kormánya, és ezen Kijev felajánlja a megfelelő támogatást az energiapolitikában.
„Lesz egy kormányülés Szlovákiában, ahol Ukrajna fel tud ajánlani és fel is fog ajánlani alternatív beszerzési lehetőségeket, de nem orosz olajról és nem orosz gázról van szó” – fogalmazott az ukrán elnök, majd hozzátette: szeretnék Budapesttel is megvitatni ezt a kérdést, de a magyar kormánytól nem kaptak arra utaló jelzést, hogy nyitottak lennének erre.
Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője, Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkárával, valamint Olekszandr Miscsenko ukrán külügyminisztériumi helyettes államtitkárral együtt indította el a 146-os számú vonatot, amely szeptember 12-én indult el az újonnan épített európai nyomtávú pályán Ungvár és Bécs között, Budapesten keresztül.
Mindenki jól tudja, hogy ez az útvonal minden határátkelőnél rendkívül forgalmas. Korábban a Csapi átszállások nem voltak túl kényelmesek és időigényesek voltak. Ma már bárki választhatja ezt a vonatot, amely összeköti Ungvárt Magyarország és Ausztria fővárosaival, és naponta közlekedni fog. Magyar Leventével és a vonat első utasaival együtt megtettük az út egy részét, megtekintettük az utazási feltételeket, beszélgettünk az utasokkal, és megtapasztaltuk, mekkora jelentősége van ennek a kezdeményezésnek
Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere csütörtökön Budapesten fogadta Tarasz Kacskát, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesét. A megbeszélésen Szijjártó hangsúlyozta: Magyarország nyitott a kapcsolatok rendezésére, ám szerinte a jelenlegi feszültségekért egyedül Ukrajna viseli a felelősséget. A találkozón napirendre kerültek a kárpátaljai magyar közösség jogai, az energiaellátás kérdése, valamint Ukrajna uniós csatlakozási törekvései is – számolt be az Index.
Magyarország kész javítani a kétoldalú kapcsolatokon, de ez kizárólag Ukrajnán múlik, miután a viszony rendkívüli megromlásáért a felelősség teljes egészében Kijevet terheli – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. Az MTI közlése szerint a miniszter Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Tarasz Kacskával egyeztetett, majd kiemelte, hogy nem tudja azt mondani, hogy a kétoldalú kapcsolatok most vannak a mélyponton, ugyanis ki tudja, van-e még lejjebb, ezt sajnos nem lehet kizárni.
Egy dolog biztos, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden szomszédos országgal, így Ukrajnával is jó, jobb kapcsolatban legyünk. […] És azt is nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy Kijevet terheli a teljes felelősség azért, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere az elmúlt tíz évben egy rendkívüli romláson ment keresztül
– fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Nem mi vettük el az itteni ukrán kisebbség jogait, nem mi kockáztatjuk az ő energiabiztonságukat, és nem mi akarjuk belerángatni őket egy háborúba
– sorolta Szijjártó Péter, aki a reggeli találkozóval kapcsolatban leszögezte, hogy a magyar kormány mindig is híve volt a pozitív gesztusoknak, a bizalomépítésnek, és a maga részéről ennek megfelelően is járt el. Erre példaként említette, hogy szeptember elején megkezdte működését egy magyar–ukrán kétnyelvű oktatási intézmény Budapesten, amely a jövőben majd nemcsak általános, hanem középiskola is lehet.
Rámutatott, hogy a háború kezdete óta nagyjából 12 500, Ukrajnából származó gyereket táboroztattak Magyarországon, hogy kicsit feledtessék velük az otthon megélt borzalmakat.
A tárcavezető jó hírnek nevezte, hogy péntektől elindul a vonatközlekedés a Bécs–Budapest–Ungvár útvonalon és a Záhony–Csap–Beregszász útvonalon, decembertől pedig már Budapest és Beregszász között is lesz közvetlen vasúti összeköttetés. Szijjártó Péter hangsúlyozta, mindez azt bizonyítja, hogy ha megvan a jó szándék, akkor lehet előrehaladást elérni, de súlyos probléma, hogy Ukrajna szisztematikusan veszi el a magyar nemzeti közösség nyelvhasználati jogait 2015 óta.
A kisebbségek jogai, az energiaellátás és az ukrán uniós tagság is szóba került
„Jól láthatóan ez egy olyan tízéves folyamat, amely során nem hallgatták meg sem a kárpátaljai magyar közösség, sem a magyar kormány szempontjait és kéréseit. Világosan, tizenegy pontban összefoglaltuk, hogy mit kérünk. […] És semmi extrát nem kérünk: adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, adják vissza azokat a jogokat, amiket elvettek – fejtette ki. – Ha korrupcióellenes szabályok tekintetében mindent vissza lehetett csinálni uniós nyomásra, akkor azt gondolom, hogy a kisebbségi ügyben is mindent vissza lehet csinálni, hogyha van rá szándék.”
Szijjártó Péter elmondta, arra is megkérte az ukrán kollégáját, hogy szüntessék be a támadásokat a Magyarország kőolajellátásában kulcsfontosságú Barátság vezeték ellen. „Ezt nem Oroszország miatt kértem, hanem magunk miatt. A Barátság kőolajvezeték Magyarországra szállít kőolajat, és a Barátság vezeték támadása nem Oroszországnak, hanem nekünk jelent komoly kárt és kockázatot az energiaellátásunk biztonsága szempontjából” – jegyezte meg arra is kitérve, hogy Magyarország természetesen továbbra is biztosítja a villamosenergia- és földgázellátást Ukrajnának.
Aláhúzta: az ukrán villamosenergia- és földgázimport 40, illetve 50 százaléka Magyarországról érkezik, és ezt figyelembe véve az lenne fair, ha Kijev sem veszélyeztetné Magyarország energiabiztonságát.
Szijjártó Péter végül megerősítette: a kormány álláspontja világos Ukrajna esetleges EU-tagságát illetően, ebben a kérdésben a magyar emberek egyértelműen véleményt nyilvánítottak, miszerint ez ellentétes lenne Magyarország gazdasági és biztonsági érdekeivel. „Ezért mi egy könnyebben, reálisabban megvitatható témának azt érezzük, hogy Ukrajna egy esetleges stratégiai együttműködési partnerségről kezdjen tárgyalásokat az Európai Unióval” – közölte.
Őszintén remélem, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere jobban alakul a következő tíz évben, mint alakult az elmúlt tíz esztendőben. Mi erre készen állunk, de azt is világossá kell tenni, hogy ez kizárólag Kijeven és Ukrajnán múlik
Szeptember 9-én telefonbeszélgetés zajlott Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere és Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere között.
„Beszélgetésünk során tájékoztattam Szijjártó Pétert Oroszország terrortámadásainak eszkalációjáról, és megerősítettem Ukrajna elkötelezettségét a békés erőfeszítések mellett.
Nemzetközi közösségünk összehangolt támogatására van szükségünk annak érdekében, hogy fokozzuk a nyomást Oroszországra és előmozdítsuk a békefolyamatot.
Megvitattuk Tarasz Kacska, Ukrajna miniszterelnök-helyettesének közelgő budapesti látogatását, valamint az Ukrajna és Magyarország közötti jövőbeni kétoldalú kapcsolatokat.
Nagy várakozással tekintünk a konzultációk elé a magyar nemzeti kisebbség jogairól. Ukrajna kész minden kétoldalú kérdésen a kölcsönös tisztelet szellemében dolgozni.
Hangsúlyoztam annak szükségességét, hogy a lehető leghamarabb megnyissuk a tárgyalási klasztereket Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásain belül, és biztosítsuk e lépés támogatását az összes tagállam részéről.
Üdvözöltem továbbá Magyarország és a Shell között létrejött tízéves gázszállítási megállapodást, mint a régiónk és egész Európa energiabiztonságának megerősítése felé tett fontos lépést.
Ukrajna és Európa biztonsága oszthatatlan, megerősítése pedig közös érdekünk. Az országaink közötti pragmatikus és kölcsönösen előnyös együttműködés kulcsfontosságú, és javasoljuk a magyar félnek, hogy konstruktívan működjön együtt ezen az úton” – hangsúlyozta Ukrajna külügyminisztere.
A Barátság kőolajvezeték léte, valamint az Ukrajna és Magyarország közötti politikai „barátság” ma már közvetlenül Budapest álláspontjától függ – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint egy újságíró azt kérdezte az elnöktől, hogy a Barátság kőolajvezeték elleni csapások és a Donald Trump amerikai elnökhöz intézett felhívások után Ukrajna további befolyást kapott-e Magyarországgal szemben, elsősorban az EU-csatlakozási tárgyalási klaszterek megnyitására vonatkozó vétó feloldását illetően.
Zelenszkij a válaszában megjegyezte, hogy Ukrajna mindig is támogatta az országok közötti „barátságot”, de most annak további fennmaradása Magyarország álláspontjától függ. „Mindig is támogattuk az Ukrajna és Magyarország közötti „barátságot”, most azonban a „barátság” léte Magyarországtól függ” – mutatott rá az ukrán elnök.
