Donald Trump jelentős változásokat tervez az amerikai katonai jelenlétben Európában, amelyek részeként akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, és Magyarországra telepítheti őket. A lépés összhangban áll Trump NATO-val kapcsolatos bírálataival és a védelmi kiadások újraelosztására vonatkozó elképzeléseivel.
A Telegraph értesülései szerint, melyről a hirado.hu számolt be, Trump akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, mivel egyes amerikai források szerint Trump elégedetlen Európa védelmi hozzáállásával, és úgy érzi, hogy a kontinens „háború felé sodródik”.
Trump különösen Magyarországra összpontosíthat, a magyar–amerikai kapcsolatok az utóbbi időben szorosabbá váltak, különösen védelmi és gazdasági téren.
Az amerikai csapatmozgások a NATO-n belüli védelmi kiadásokhoz is kapcsolódnak. Trump többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert nem teljesítik a 2%-os GDP-arányos védelmi kiadást. A csütörtöki nyilatkozatában kijelentette:
Ha nem fizettek, nem fogunk védelmet nyújtani számotokra.
Ez a hozzáállás jelentős változást hozhat a NATO jövőbeli stratégiájában, és átrendezheti az európai katonai erőviszonyokat.
A potenciális csapatáthelyezés a lap szerint Magyarország számára gazdasági és geopolitikai előnyökkel is járhat. Az amerikai katonai jelenlét növekedése hozzájárulhat az ország biztonsági infrastruktúrájának fejlesztéséhez és új beruházásokat hozhat magával. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lenne az EU és Magyarország kapcsolatára, különösen az orosz politikával kapcsolatos nézeteltérések tükrében.
A német kormány az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordít a védelmi kiadások növelésére, többek között új haditechnikai fejlesztések és modernizációs projektek formájában. Ugyanakkor, ha Trump valóban kivonja az amerikai csapatokat, az komoly stratégiai űrt hagyhat maga után, amelyet Berlinnek és az EU-nak saját forrásokból kellene pótolnia.
JD Vance alelnök szerint az amerikai adófizetőknek egyre kevésbé van türelmük finanszírozni a német védelmet.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vállalhat egyoldalú felelősséget Európa biztonságáért, és a kontinens országainak nagyobb részt kellene vállalniuk saját védelmük biztosításában.
Európa már saját katonai képességeinek erősítésére készül. Az Egyesült Királyság és Franciaország egy „hajlandó országok koalícióját” alakítaná Ukrajna támogatására. Az EU vezetői megerősítették, hogy Ukrajna védelme prioritás marad, és közös nyilatkozatban hangsúlyozták a hosszú távú támogatás szükségességét.
Egyes szakértők szerint Trump tervei jelentős hatással lehetnek az európai biztonsági struktúrára, és még nagyobb önállóságra kényszeríthetik az EU-t a védelmi politikában. Az európai vezetők között máris vita zajlik arról, hogyan lehetne egy közös európai haderőt létrehozni, amely függetlenítheti a kontinenst az amerikai katonai jelenléttől.
Fegyir Sándor csütörtök este Facebook-bejegyzésben közölte, hogy átadta megbízólevelét Sulyok Tamás magyar köztársasági elnöknek, ezzel hivatalosan is megkezdve diplomáciai küldetését Magyarországon. A nagykövet céljai között szerepel a két ország viszonyának erősítése, és a fenntartható béke megteremtésének elősegítése.
Fegyir Sándor csütörtökön átadta megbízólevelét Sulyok Tamás magyar köztársasági elnöknek, ezzel hivatalosan is megkezdve nagyköveti munkáját Magyarországon – derült ki az új ukrán nagykövet Facebook-oldalán közzétett bejegyzéséből.
My Website
Hivatalosan is megkezdődött diplomáciai küldetésem Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként Magyarországon – fogalmazott Fegyir Sándor.
A nagykövet a bejegyzésében közölte: „minden tőle telhetőt megtesz”, hogy „előremozdítsa a jószomszédi viszonyt”.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a háború folytatásáról döntöttek Londonban. A tizenkilenc ország vezetőjének részvételével megrendezett csúcstalálkozón vasárnap Ukrajna további támogatásáról döntöttek, valamint arról, hogy Európa biztonsága érdekében újra fegyverkezésre lesz szükség.
Tizenkilenc ország vezetője tárgyalt Londonban európai biztonsági kérdésekről, valamint Ukrajna támogatásáról. Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: „Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség. Úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút.”
Majd hozzátette, hogy ez „rossz, hibás és veszélyes”, Magyarország pedig marad a „béke pártján”.
Vasárnap az Egyesült Királyság adott otthont az európai vezetők csúcstalálkozójának, amelyen Ukrajna támogatásáról döntöttek többek között. Keir Starmer már szombaton tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel, majd kijelentette, eltökélt szándéka, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának.
A Keir Starmer brit miniszterelnök által rendezett találkozón 19 vezető vett részt, elsősorban európai állam- és kormányfők, de jelen volt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is. A csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón a brit kormányfő elmondta, hogy az alábbi négy pontban állapodtak meg:
‒ továbbra is folyik katonai segély Ukrajnának, és tovább fokozzák az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást,
‒ minden tartós békének biztosítania kell Ukrajna szuverenitását és biztonságát, és Ukrajnának jelen kell lennie minden béketárgyaláson,
‒ békemegállapodás esetén Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése a jövőbeni inváziótól való elrettentés érdekében,
‒ a „készségesek koalíciójának” kialakítása az ukrajnai megállapodás védelmére és a béke garantálására a megállapodás után.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a héten Európa újrafegyverzésére nyújt be tervezetet, hogy megerősítse az Európai Unió biztonságát. Ukrajnával kapcsolatban pedig kijelentette, hogy olyan szinten kell felfegyverezniük az országot, hogy az meg tudja védeni magát a potenciális támadások ellen.
Keir Starmer a találkozón kijelentette, hogy Európa biztonsága érdekében fel kell készülniük egy „egyszeri pillanatra”, valamint az Ukrajna ügyében elért jó eredmény „létfontosságú minden itt lévő és sok más nemzet biztonsága szempontjából”.
Donald Tusk lengyel kormányfő szerint „Európa felébredt”, emellett úgy tartja, hogy Nyugaton senkinek nem áll szándékában kapitulálni Vlagyimir Putyin „zsarolása és agressziója” előtt. Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy az európai vezetők „mindannyian ismét egyértelműen megerősítették elkötelezettségüket” Ukrajna támogatása mellett.
Sándor Fegyir, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfő reggel útnak indult Budapestre, hogy hivatalosan megkezdje diplomáciai megbízatását – számolt be róla február 24-én a Jevropejszka Pravda (JP) a diplomata Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
Sándor Fegyir három – ukrán, magyar és angol – nyelvű bejegyzésében felidézte, hogy pontosan három éve Ungváron a katonai sorozóirodánál állt sorban, hogy csatlakozzon a hadsereghez, és kelet felé induljon „fegyverrel védeni Ukrajnát a történelmi ellenségünkkel szemben mely jelenleg a kremli rezsim” – olvasható a Kárpátalja hetilap online változatába.
„Ma reggel pedig nyugatra, Budapestre tartok, hogy immár nagykövetként, nem pedig pixeles egyenruhában védjem Ukrajna érdekeit Magyarországon és építsem a jószomszédi kapcsolatokat Közép-Európában”
– írta a nagykövet.
A diplomata jelezte, tisztában van vele, hová megy, miért és mit fog tenni.
„Prioritásaim összhangban vannak Ukrajna nagy létszámú diplomáciai csapatának mindennapi munkájával. Ezek egy háborúban álló ország prioritásai, amely igazságos és fenntartható békére törekszik; Ukrajna prioritásai, amely magabiztosan halad az EU és a NATO felé; egy olyan állam prioritásai, amely elkötelezett a reformok, a jogállamiság és az emberi jogok mellett, beleértve a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogait is”
– hangsúlyozta a diplomata.
A nagykövet jelezte, hogy minden szinten lát lehetőségeket az ukrán–magyar együttműködésben, és mindent megtesz annak érdekében, hogy azokat a lehető legteljesebb mértékben kihasználja.
A JP emlékeztet, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 21-én írta alá azt a rendeletet, amellyel Sándor Fegyirt magyarországi nagykövetté nevezte ki.
Ukrajnának azóta nem volt nagykövete Magyarországon, hogy az államfő 2022 júliusában leváltotta tisztségéből elődjét, Ljubov Nepopot.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Vlagyimir Dzsabarov magas rangú orosz politikus szerint Magyarország ideális helyszíne lehetne a Trump–Putyin-találkozónak, hiszen Orbán Viktor magyar kormányfő garantálni tudná mind a két világvezető biztonságát.
Donald Trump csütörtökön beszélt arról, hogy Putyin elnök találkozni akar vele, viszont a Kreml szóvivője szerint az Egyesült Államok hivatalosan még nem kért találkozót. Vlagyimir Dzsabarov szenátor, az orosz parlament felsőházának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának első helyettes vezetője viszont a Vmeste orosz televízióban beszélt arról, hogy a csúcstalálkozó teljesen természetes és érthető – szúrta ki az Index.hu.
A magasrangú orosz politikus szerint Magyarország ideális helyszíne lehetne a Trump–Putyin-találkozónak, mivel Orbán Viktor magyar kormányfő garantálni tudná a két világvezető biztonságát.
Hozzátette, hogy a feleknek egy „semleges” területen kell egyeztetniük.
„A két legnagyobb világhatalom vezetője nem hagyhatja ki, hogy legalább egyszer találkozzanak. Kérdések sokasága halmozódott fel. Az elmúlt négy évben jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Természetesen eljött az idő, hogy találkozzanak és beszélgessenek. Hogy erre a találkozóra mikor kerül sor, azt hiszem, most senki sem tudja megmondani”
– nyilatkozta Vlagyimir Dzsabarov.
Az Index felidézte, hogy a tavalyi elnökválasztási kampány során és azóta is számos alkalommal jelentette ki Donald Trump, hogy a január 20-i hivatalba lépése után tárgyalásokat kezd Oroszországgal, hogy mielőbb lezárja az ukrajnai háborút. A magyar diplomácia is kiemelt dátumként kezeli a közelgő hétfői napot, Orbán Viktor miniszterelnök is többször jelezte, Trump hivatalba lépésével új korszak kezdődik.
Sándor Fegyir egyetemi tanár tavaly óta várt erre a döntésre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kinevezte Ukrajna új magyarországi nagykövetévé Sándor Fegyir történészt, egyetemi tanárt – írja a hvg.hu-ra hivatkozva a magyarnarancs.hu.
Az előd Ljubov Nepop volt 2022 júliusáig, azután Balogh István ideiglenes ügyvivőként látta el a diplomáciai képviselet vezetésének feladatát.
Azt, hogy Sándor Fegyirt nevezik ki nagykövetté, már 2023 elején szóba került, írtak róla az újságok. Beiktatása a hvg.hu tudomása szerint azért húzódott ilyen sokáig, mert a kijevi külügyminisztériumban vannak, akik mást láttak volna szívesen ebben a tisztségben.
Sándor Fegyir 1975-ben született, és úgy vált igazán ismertté, hogy miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, önként bevonult, és a lövészárokból, videókapcsolat segítségével tartotta meg az egyetemi óráit.
Bevonulásáról korábban ezt nyilatkozta: „Magam vagyok a példa arra, hogy a magyarok, ugyanúgy, mint Ukrajna többi nemzetiségének képviselői, megvédik családjukat és szülőföldjüket. Folyamatos kapcsolatot tartunk a magyarországi emberekkel, és nagyon hálásak vagyunk a magyar önkénteseknek, az összes magyarországi barátunknak a hatalmas segítségért. A magyarságnak megvan a maga, 400 év óta változatlan történelmi küldetése: Európa pajzsának lenni, megvédeni az európai civilizáció értékeit a keleti agresszorokkal szemben. Most mi is ezt tesszük.”
Bár várható volt, hogy a két ország közötti feszült viszony miatt nehéz dolga lesz, és akadt is olyan magyar kormánypárti politikus, aki már kinevezése előtt kóstolgatta, magyar gyökereit is kétségbe vonta, Sándor Fegyir szelíden reagált.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Csehország 2025-ben is védeni fogja Szlovákia légterét, az erről szóló nyilatkozatot Jana Cernochová cseh, illetve Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter szerdán írta alá Prágában – közölte a cseh védelmi tárca.
Csehország Lengyelországgal, Magyarországgal és Németországgal 2022 óta látja el közösen a szlovák légtér védelmét, miután az akkori szlovák kormány az Ukrajna elleni orosz támadás után légierejéből kizárta az orosz gyártmányú MiG-29 típusú vadászgépeket.
„A jelenlegi kedvezőtlen biztonsági helyzetben a szövetségi szolidaritás és a jószomszédság jegyében a két védelmi miniszter megállapodott abban, hogy a cseh hadsereg légiereje 2025-ben is folytatja a szlovákiai légtér védelmét, egészen addig, amíg Szlovákia nem lesz képes ezt saját erejéből megtenni” – olvasható a cseh minisztérium közleményében.
Szlovákia júliusban kapta meg az első két amerikai F-16-os vadászgépet a 2018-ban megrendelt 14 darabból. Az év végéig további két gép szállítása esedékes.
„Ennyi gép nem tudja teljes mértékben ellátni a szlovák légtér védelmét, ezért Szlovákia megkérte Csehországot és Magyarországot, hogy 2025-ben is folytassák szlovákiai missziójukat” – olvasható a nyilatkozatban.
A cseh közlés szerint Szlovákiának 2026 végéig kellene megkapnia az összes megrendelt amerikai vadászgépet.
A két védelmi tárca közös nyilatkozatában Szlovákia is kötelezte magát, hogy szükség esetén besegít a cseh légtér védelmébe.
A cseh, lengyel, magyar és szlovák megállapodás a szlovák légtér közös védelméről 2024 december végén jár le. Németország tavaly szeptemberben csatlakozott a szlovák légtér védelméhez.
A magyar honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról számolt be közösségi oldalán, hogy a magyar kormány légvédelmi és légtérellenőrzési rendszereket telepít Magyarország északkeleti részébe, ugyanis az orosz–ukrán háború kiterjedésének veszélye nagyobb, mint valaha. A miniszter arról is beszélt, hogy így gyorsabban tudnak reagálni a felmerülő veszélyhelyzetekre, a magyar honvédek készenlétben állnak.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter legújabb Facebook-videójában arról számolt be, hogy a nyugati engedélyekkel az ukránok már mélyen oroszországi célpontok ellen is bevethetik az amerikai fegyvereket, ezzel az orosz–ukrán háború az eddigi legveszélyesebb szakaszába lépett. Vlagyimir Putyin erre válaszul elfogadta az új nukleáris doktrínát, ezzel a harcok kiterjedésének veszélye „minden eddiginél nagyobb”.
Your Website Title
Bár a magyar kormány továbbra is a diplomáciai úton történő megoldásban látja az egyetlen járható utat a konfliktus befejezésére, de minden eshetőségre felkészülve elrendeltem az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközöknek az északkeleti országrészbe történő telepítését – mondta a miniszter.
Szalay-Bobrovniczky elmondása szerint ezekkel az eszközökkel pontosabban tudják érzékelni a veszélyt és ellenőrizni a légteret, illetve az esetlegesen felmerülő észlelésekre is sokkal gyorsabban tudnak reagálni a magyar katonák. „A Magyar Honvédség erői készenlétben állnak” – jelentette ki.