A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
„Úgy döntöttem, hogy az előrelépés legjobb módja, ha átadom a fáklyát a fiatalabb generációnak, és ez a legjobb módja a nemzet egyesítésének”– fogalmazott az elnök a mintegy tízperces, az országos televíziókban is közvetített megszólalásában.
A visszalépéséhez vezető, elmúlt hetekben történtekkel kapcsolatban kijelentette, világossá vált számára, hogy egységre van szükség a pártjában. Hangsúlyozta, hogy a második elnöki ciklusra is voltak tervei, de megfogalmazása szerint semmi, a személyes ambíció sem lehet fontosabb a demokrácia megmentésénél.
Joe Biden ismét támogatásáról biztosította alelnökét, Kamala Harrist mint elnökjelöltet, akit tapasztaltnak, keménynek és a posztra alkalmasnak nevezett.
Amerika határvonal előtt áll. A most meghozott döntések meghatározók lesznek az amerikai nemzet és a világ számára egyaránt a következő évtizedekben – hangoztatta.
Joe Biden közölte, hogy az elnöki mandátumából hátralévő hat hónapban hivatali feladataira kíván összpontosítani. Tervei között említett gazdasági intézkedéseket, többi között a gyógyszerek elérhetőségének javítását, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szélesítését, valamint klímapolitikai lépéseket és a szövetségi Legfelsőbb Bíróság reformját.
Hangoztatta, hogy továbbra is nemzetközi összefogást szorgalmaz „Putyin megállítására”, és a NATO-ban elért egység mintájára hasonlót szeretne létrehozni a csendes-óceáni térségben is a szövetségesekkel. Hozzátette, hogy tovább dolgozik a gázai háború lezárásán, ami a közel-keleti stabilitásnak is feltétele.
Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban nincs helye politikai erőszaknak, vagy az erőszak bármely más formájának.
John Kerry volt amerikai külügyminiszter egy francia televíziónak nyilatkozva azzal igyekezett mentegetni a franciákat felháborító AUKUS-megállapodást, hogy Joe Biden elnök nem volt tisztában azzal, mivel jár az egyezség Franciaország számára. A kijelentés aztán újabb magyarázkodást szült.
Joe Biden amerikai elnök klímaváltozási küldötte, John Kerry, aki Barack Obama külügyminisztere is volt 2013 és 2017 között, a francia BFMTV-nek úgy nyilatkozott, az elnök „nem volt teljesen tisztában azzal”, milyen negatív hatása lesz az úgynevezett tengeralattjáró-ügynek Franciaországra – írja a The Hill.
Ahogy arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – szeptember 15-én biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.
Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, ami diplomáciai válságot okozott Franciaország és az Egyesült Államok között, s Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét. A francia államfő azóta telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, kedden pedig Macron hivatalában fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.
A közvetlenül a külügyminiszteri látogatás előtt adott interjújában Kerry a francia tévétársaságnak azt mondta, Biden „szó szerint nem volt tisztában azzal, mi történt”, és csak azután jött tudatára a helyzetnek, miután megkérdezte őt.
„Nem akarok belemenni a részletekbe, elég, ha annyit mondok, hogy az elnök nagyon elkötelezett a kapcsolatok erősítésében, és bizonyos, hogy ez a kis esemény már a múlté, és továbblépünk a sokkal fontosabb jövő felé” – mondta a volt külügyminiszter.
Kerry szóvivője később egy nyilatkozatban tovább magyarázta a klímavédelmi küldött szavait, mondván, Kerry nem arra utalt, hogy Biden nem az AUKUS-megállapodás részleteiben vagy a döntéshozatalban nem volt biztos, hanem a franciák érzelmeiben.