Románia schengeni csatlakozása ösztönzőleg hatna a román–magyar kapcsolatokra, amelyek példa nélküli szintre jutottak – jelentette ki hétfőn Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, aki az Agerpres román állami hírügynökségnek nyilatkozott.
Kozma György elmondta, hogy amennyiben a schengeni övezet tagállamai rábólintanának Románia schengeni csatlakozására, ez megkönnyítené több ezer, Magyarországon élő román helyzetét, akik naponta ingáznak a két ország között, ugyanis Magyarországon laknak, de Romániában dolgoznak, vagy gyerekeik ott járnak iskolába.
Hozzátette, hogy az elmúlt években a Magyarországon vendégéjszakát foglaló román vendégek száma 60 százalékkal nőtt. Emellett számos román állampolgár Magyarország keleti részén, a magyar-román határ közelében telepedett le, ahonnan naponta ingázik Romániába. Nekik nem kellene többet várakozniuk a határellenőrzésnél – tette hozzá.
Kozma György szerint a schengeni csatlakozás az üzleti szférának is új lendületet adna. Rámutatott: Romániának és Magyarországnak közös érdekei vannak, hiszen stratégiai partnerek, illetve EU- és NATO-tagállamok. Ezért a határ két oldalán élők jó viszonyt ápolnak egymással – mutatott rá.
Közölte, hogy Románia Magyarország negyedik legnagyobb exportpiaca, a magyar tőke számára pedig a hatodik legfontosabb célország. „Romániában több mint 12 ezer magyar tőkéjű cég működik, Magyarországon pedig több mint 6 ezer román–magyar vegyes tőkéjű vállalat van, ami a két ország közötti együttműködést tekintve példa nélküli szintet jelent, és ezeket a kapcsolatokat még inkább ösztönözné Románia schengeni csatlakozása” – jelentette ki Kozma György.
Közölte, hogy Magyarországon 36 ezer főre tehető a román közösség tagjainak száma.
Románia már tíz éve várja, hogy csatlakozhasson Bulgáriával együtt a schengeni övezethez, de ezt előbb a franciák és a németek megakadályozták, arra hivatkozva, hogy mindkét országban igen elterjedt a korrupció. A kérdés ismét napirendre került, mostanáig Ausztria jelezte, hogy nem támogatja a két ország schengeni integrációját.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A román parlamentben ellenzékben politizáló Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, Claudiu Tarziu szenátor egy szerdai sajtótájékoztatón kijelentette: példaértékűnek tartja Magyarország nemzetpolitikáját, és szorgalmazza, hogy pártja lépjen szövetségre a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) az ukrajnai románok és magyarok védelmében.
A rendszerkritikus ellenzéki párt társelnöke a határon túli románok ügyeivel foglalkozó szenátusi bizottság elnöki tisztségét is betölti. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a politikus a sajtótájékoztatón elmondta: a közelmúltban meglátogatta az Ukrajnához tartozó Észak-Bukovina román közösségét, és tolmácsolta a közösség vezetőinek aggodalmát a bukaresti kormányzat felé.
Az ukrajnai román vezetők azt nehezményezték, hogy a román állam nem ad már ösztöndíjat azoknak a diákoknak, akik románul szeretnének tanulni. Megemlítette: az ösztöndíjak kerete nem került be a költségvetési törvénybe, és a parlament elutasította azt a módosító javaslatát, amely előirányozta volna az ösztöndíjakra szánt pénzkeretet. „Magyar barátainknak is van nemzeti kisebbségük Ukrajnában. Az ott élő magyaroknak vannak iskolái, gimnáziumai, magyar egyetemi katedrái, és jelentős támogatást kapnak a kulturális tevékenységeikre. A legkomolyabban gondolok arra, hogy eleget tegyek az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője megkeresésének, és lépjünk szövetségre az ukrajnai magyarok és románok jogainak és szabadságjogainak a védelmében. Van egy nyilvános párbeszédmeghívásunk egy ilyen szövetség megalakítására. Véleményem szerint példaértékű Magyarország törődése a határain túl élő magyar közösségekkel. Ez modellértékű lehet más országok számára is, akik törődnének a határaikon kívüli kisebbségeikkel” – idézte a pártelnököt az Agerpres hírügynökség.
Az AUR általános meglepetést okozott azzal, hogy a rendkívül alacsony részvétel mellett tartott tavaly decemberi parlamenti választásokon a szavazatok mintegy 9,1 százalékát szerezte meg, és a parlament negyedik legerősebb pártjává vált. A párt színében nyert képviselői mandátumot a székelyföldi magyar szimbólumok és feliratok ellen indított pereiről elhíresült Dan Tanasa is. A Bálványos Intézet közelmúltban ismertetett elemzése szerint az AUR az úzvölgyi temetőfoglalás konfliktusát meglovagolva a magyarellenességével vált láthatóvá, de később témát váltott, és az elitellenesség, az értékkonzervativizmus és a gazdasági protekcionizmus témájára összpontosított. Az elmúlt hetekben a járványügyi korlátozások elleni tüntetések élére állt.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
A román külügyminisztérium nem kívánta kommentálni, de elrugaszkodottnak minősítette Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak a Krónika napilap pénteki számában közölt megállapításait.
Iulia Matei román külügyi államtitkár a Digi24.ro hírportál kérdésére válaszolva fogalmazta meg szombaton a román diplomácia álláspontját. Közölte: nem kommentálják Potápi Árpád János „választásokra hangolt” kijelentéseit, azért sem, mert ezek a történelem egyoldalú szemléletén alapuló nacionalista retorikát idéznek, ami mesterségesen kelthet nézetkülönbségeket, és ronthatja a kétoldalú kapcsolatokat. „A román fél ismételten elutasítja a reagálást az ilyen megnyilvánulásokra” – fogalmazott a külügyi államtitkár.
A román fél azt is nyomatékosította, hogy a jelenlegi választások előtti helyzetben különösen fontosnak tartja a visszafogottságot a román belpolitikai és a román hivatalosságokat érintő kérdésekben. Teljes mértékben elrugaszkodottnak minősítette ugyanakkor a román államfőre vonatkozó megállapításokat. „Az államfő valamennyi román elnöke, azoké is, akik megválasztották, és azoké is, akik nem” – szögezte le.
A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Krónika pénteki lapszámában megjelent interjúban azt mondta, Klaus Iohannis államfő az erdélyi magyarok szavazataival került tisztségbe, de nem viszonozta a támogatást. Potápi a román államfő Erdély vélt kiárusításáról tett áprilisi kijelentését kommentálva megjegyezte: Klaus Iohannisnak tudnia kell, hogy a szászokat a magyar királyok hívták be az 1200-as évek elején Erdélybe, kiváltságokat, autonómiát biztosítottak a Királyföldnek, amit a magyar uralom idején élveztek. Az erdélyi szászok azonban ezt úgy hálálták meg, hogy a magyar szabadságharcok idején a magyarok ellenségeivel szövetkeztek, és 1918. december 1-je után kimondták a csatlakozást Romániához. „Én nem vártam sokkal jobbat Klaus Iohannistól” – jelentette ki az államtitkár.
Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja azokat a bírálatokat, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott meg pénteken Klaus Iohannis román elnökkel szemben – olvasható a román külügyminisztérium pénteki közleményében.
A dokumentum szerint a román fél meglepődve vette tudomásul a magyar diplomácia vezetőjének „teljesen indokolatlan, aránytalan, a kontextusból kiragadott reakcióját”.
Közölték: Iohannis nem azért emelt alkotmányossági óvást a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti magyar–román nemzetközi közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen, mert ellenezné a határátkelő megnyitását, hanem mert tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
Nemzetközi egyezmény megkötése kizárólag a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik, arról nem lehet törvény révén dönteni – írták.
Szijjártó Péter Facebook-oldalán azt írta, hogy Románia elnöke szándékosan árt a magyar–román együttműködésnek, amikor megakadályozza egy új határátkelőhely létesítését a két ország között.
„Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus” – tette hozzá a magyar külügyminiszter.
Románia elnöke szándékosan árt a magyar–román együttműködésnek, amikor megakadályozza egy új határátkelőhely létesítését a két ország között – írta Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter arra reagált, hogy Klaus Iohannis alkotmányossági óvást emelt a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen.
„Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus” – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter.
Hozzátette: Klaus Iohannis „folyamatosan belekeveri Magyarországot és a magyar kormányt a romániai választási kampányba”, mostani döntésével „szándékosan árt a magyar–román együttműködésnek”, és olyan ügyet akadályoz, amely mind a magyar, mind a román embereknek fontos.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a két ország határán nyitott határátkelőhelyek nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőségűek is, közelebb hozzák egymáshoz a határ két oldalán élő közösségeket, és napi szinten könnyítik meg a környéken élők életét.
„Egy új határátkelő létrehozásának megvétózása nem mást jelent, mint két nemzet egymáshoz való közeledésének szándékos akadályozását” – közölte Szijjártó Péter.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány továbbra is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett, mivel ez az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarok érdeke is.