Rövid megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter miniszterelnök kedden; a két politikus megállapodott arról, hogy a közeljövőben kétoldalú találkozót tartanak. Erről a magyar kormányfő az ankarai NATO-csúcsra érkezve beszélt újságíróknak szerdán.
Magyar Péter kijelentette, hogy a magyar kormány álláspontja egyértelmű: a háborúban Ukrajna az áldozat, Oroszország az agresszor, és Ukrajnának joga van megvédeni területi integritását. Hozzátette: Magyarország továbbra is fenntartja az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget, ugyanakkor nem biztosít fegyvereket és nem küld katonákat Ukrajnába.
A kormányfő azt mondta, hogy a magyarok áprilisban egyértelmű döntést hoztak, és világos felhatalmazást adtak számukra.
A magyarok hisznek a NATO erejében és egységében, közös érdekünk, hogy a NATO egységes maradjon – jelentette ki. Hozzátette, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Magyarországot ismét megbízható szövetségessé tegyük.
Magyar Péter elmondta: a magyar kormány már döntött arról, hogy kiszámítható módon növeli a védelmi kiadásokat, amelyek 2035-re elérik a GDP 5 százalékát.
Figyelemmel kell kísérni, hogy teljesülnek-e a magyar–ukrán megállapodásban foglalt vállalások, hogy miként válnak az Ukrajna által vállalt kötelezettségek jogszabályokká, a jogszabályok pedig a kisebbségi közösségek mindennapi életében is érvényesülő gyakorlattá – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön.
Közleményében a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány nappal Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai első fejezetének megnyitását és az ukrán–magyar szakértői egyeztetések lezárását követően a kárpátaljai magyar oktatási intézmények vezetői levelet kaptak, amelyben az ukrán államnyelv védelméért felelős biztos arra szólítja fel az intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az államnyelv használatára vonatkozó jogszabályok betartása érdekében. Indoklása szerint számos panasz érkezett hozzá azzal, hogy az iskolák területén zajló sportfoglalkozások során az államnyelv helyett a nemzeti kisebbségek nyelvét használták.
Az ukrán nyelvi ombudsman ezzel továbbra is a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek korlátozására szólít fel – jelentette ki az EP-képviselő, majd úgy folytatta: mindez felveti annak kérdését, hogy az intézkedés miként illeszkedik a kisebbségi jogok megerősítéséről szóló, közelmúltban létrejött magyar–ukrán megállapodás szelleméhez és célkitűzéseihez, különös tekintettel Magyar Péter miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint a magyar nyelv nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz – hívta fel a figyelmet.
Sajnálatos módon az ukrán ombudsman levele teljesen más üzenetet közvetít, mint amire a kisebbségi közösségek az említett magas szintű nyilatkozatok, ígéretek és az első tárgyalási klaszter megnyitása után joggal számítottak – hangoztatta Ferenc Viktória, majd úgy fogalmazott: „elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjük, miként válnak az Ukrajna által vállalt kötelezettségek jogszabályokká, a jogszabályok pedig a kisebbségi közösségek mindennapi életében is érvényesülő gyakorlattá”.
Tájékoztatása szerint arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a kérdést. A vállalásokat mielőbb törvényi szintre kell emelni, és azok tényleges végrehajtását biztosítani kell – tette hozzá az EP-képviselő.
Peter Pellegrini szlovák államfő egy vasárnapi televíziós beszélgetőműsorban bírálta Magyar Péter miniszterelnöknek azt a korábban tett kijelentését, hogy „Magyarország saját magával szomszédos.”
Peter Pellegrini a szlovák JOJ 24 kereskedelmi hírcsatorna politikai műsorában több más belpolitikai téma mellett a szlovák–magyar kapcsolatok időszerűségeire is kitért. Ezzel összefüggésben Magyar Péter miniszterelnöknek a nemzeti összetartozás napján tett azon kijelentését is véleményezte, amely szerint
„Magyarország a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos”.
A szlovák államfő azt mondta: nem szeretné, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok olyan témává váljanak, amelyek ronthatják a kétoldalú viszonyt, és a szlovákiai választások előtt polarizálják a szlovák társadalmat.
„Nem tartom jó retorikának, amely jószomszédi kapcsolatokhoz vezetne” – mondta a TASR szlovák hírügynökség jelentése szerint Peter Pellegrini Magyar Péter korábbi megfogalmazása és Felvidékkel kapcsolatos kijelentései kapcsán. A szlovák államfő kijelentette:
bízik benne, hogy a szlovák és a magyar miniszterelnök, Robert Fico és Magyar Péter tervezett találkozójuk során megtalálják a módot a helyzet megnyugtatására. Magyar Péternek azt a kijelentését, hogy Magyarország saját magával szomszédos, korábban Juraj Blanár szlovák külügyminiszter visszautasította.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
A kormányfő kiemelte, hogy az ukrán fél hivatalos jegyzékben vállalta az összes pont végrehajtását és a megállapodást beépítette az uniós kisebbségi akciótervébe is.
A miniszterelnök a bejegyzéshez feltöltött videóban hangsúlyozta, hogy újabb nagy lépést tettek a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogainak garantálásáért.
A korábban szakértői szintű megállapodást politikai szinten is jóváhagyták.
„Sőt, elértük a kárpátaljai magyarok jogait rendező kétoldalú megállapodás végrehajtásának európai uniós garanciáját is. A magyar-ukrán kétoldalú megegyezés rendelkezéseit Ukrajna hivatalosan is belefoglalta az uniós csatlakozási folyamat keretében készített kisebbségi akciótervébe. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését biztosító, magyar-ukrán kisebbségjogi megegyezésben szereplő ukrán vállalások végrehajtása mostantól uniós elvárássá vált” – mondta Magyar Péter.
Hozzátette: az ukrán vállalások végrehajtását folyamatosan ellenőrizni fogja a jövőben az Európai Bizottság és az Európai Tanács is.
Magyar Péter kijelentette: amennyiben Ukrajna a magyar kisebbség jogai kapcsán tett vállalásait nem teljesíti határidőben, úgy nem fognak tudni továbblépni a csatlakozási folyamatban.
Hozzátette: mivel az ukrán kormány hivatalos jegyzékben vállalta a történelmi megállapodás végrehajtását, és a hivatalos uniós dokumentumba is bekerültek ezek, Magyarország hozzá tudott járulni ahhoz, hogy hétfőn, június 15-én megnyissák az Európai Unió és Ukrajna között az első csatlakozási klasztert, amely csak „az első lépés egy hosszú és bonyolult folyamatban”.
Arra, hogy milyen hosszú ideig tarthat, amíg egy tagjelöltből valódi uniós taggá válhat egy ország, példaként említette, hogy Montenegróval 2012-ben indult meg a csatlakozási folyamat, és bár nagy előrehaladásokat értek el, de még mindig nem tagjai az uniónak.
Magyar Péter köszönetet mondott a tárgyalásokban résztvevő feleknek a megállapodáshoz nyújtott nyitottságukért és segítségükért.
„Biztos vagyok benne, hogy ez a pár hét alatt elért eredmény jelentősen hozzá fog járulni a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló kétoldalú kapcsolatokhoz. A mostani történelmi magyar-ukrán megegyezésnek köszönhetően a Kárpátalján élő magyarok visszakapják a korábban elvett jogaikat, illetve bővülnek is a lehetőségeik az oktatás, a közigazgatás és a kultúra területén” – zárta videóját a miniszterelnök.
Ukrajnának pozitív jelzései vannak arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter miniszterelnök találkozójára – közölte Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.
„Nem tudom megmondani a pontos dátumot és helyszínt, csak megerősíteni tudom, hogy dolgozunk egy találkozón Volodimir Zelenszkij elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök között, és pozitív jelzéseink vannak arra vonatkozóan, hogy ez a találkozó a közeljövőben létrejöhet” – idézte a szóvivőt az Ukrinform hírügynökség. Tihij szavai szerint a találkozó napirendje teljesen egyértelmű: a kétoldalú kapcsolatok normalizálása. A külügyi szóvivő szerint a legérzékenyebb kérdésekben már előrelépés történt, különösen a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, és Budapest támogatja, hogy megnyissák az első klasztert Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásain.
Kijev emellett azzal is számol, hogy Magyarország álláspontja egyes kérdésekben – Ukrajna támogatása, Oroszországgal szembeni szankciók és az orosz csapások elítélése – megváltozott.
Tihij azt is közölte, hogy Andrij Szibiha külügyminiszter jelenleg aktívan dolgozik azon, hogy az EU szankciós listájára visszakerüljenek olyan orosz állampolgárok, akiket Orbán Viktor kormányának kérésére onnan korábban töröltek.
Az Ukrinform emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter a közelmúltban átfogó megállapodást jelentett be Ukrajnával a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítéséről. Andrij Szibiha pedig azt mondta, hogy Ukrajna és Magyarország új fejezetet nyit a kapcsolatokban, és ez a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapul.
A szóvivő kijelentette, hogy a történelmi kérdésekről folytatott ukrán-lengyel vita kiéleződése ellenére is folytatódnak a második világháború idején a mai Ukrajna területén megölt lengyelek földi maradványait feltáró exhumálási munkálatok, és az ukrán fél kész a továbbiakban is kiadni az ehhez szükséges engedélyeket. Rámutatott arra, hogy az elmúlt másfél év során Ukrajna és Lengyelország óriási munkát végzett annak érdekében, hogy megértésre jussanak a történelmi múlt legnehezebb kérdéseiben, amikor megállapodtak a kutatási és exhumálási munkálatok akadályainak megszüntetéséről.
„Jelenleg is, miközben beszélünk, újabb kutatási munka zajlik Huta Penyackában. Tehát ez a folyamat még a nyilvános, nagyon kiélezett vitáknak a hátterében is folytatódik” – emelte ki. Hangsúlyozta: Kijev általános álláspontja, hogy az Ukrajna és Lengyelország közötti történelmi kérdésekre a válaszokat a történészeknek kell megtalálniuk levéltári és más dokumentumok alapján. A szóvivő rámutatott, hogy az Ukrajna és Lengyelország közötti feszültség „örömöt” okoz Moszkvának, és arra szólította fel a szövetséges Lengyelországot, hogy inkább az összefogást keresse és a lehetőségeket arra, hogy küzdjenek a közös ellenséggel szemben, amely „egyaránt el akarja pusztítani Ukrajnát és Lengyelországot”.
Tihij közölte, hogy Ukrajna jelenleg nem kap ingyenes katonai segítséget Bulgáriától, hanem kölcsönösen előnyös védelmi együttműködést folytat Szófiával, és ennek folytatására számít. Dimitar Sztojanov védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy Bulgária többé nem szállít fegyvert Ukrajnának – idézte fel az Ukrinform.
A szóvivő elmondása szerint Ukrajna tárgyalásokat folytat arról, hogy több elfogórakétát kapjon, köztük olyanokat, amelyeknek hamarosan lejár a szavatossági ideje, ahelyett, hogy ezeket megsemmisítenék. „Az ukrán félnek sikerült több olyan elfogórakétát azonosítania, amelyeknek egy bizonyos idő múlva lejár a szavatossági idejük, és amelyek Ukrajna számára is megszerezhetők.”
„Jelenleg is aktív tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy ezeket megkapjuk, hiszen mi értelme van annak, hogy a rakétákat, miután lejár a szavatosságuk, visszaküldjék a gyártónak vagy megsemmisítsék?” – kérdezte a diplomata.
A HVG értesülései szerint egyelőre elhalasztották a hétfő estére tervezett budapesti találkozó Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. A megbeszélés középpontjában a magyar–ukrán kapcsolatok rendezése állt volna, azonban a felek végül nem jutottak végleges megállapodásra az időpontot illetően. A Külügyminisztérium szerint ugyanakkor továbbra is zajlanak az egyeztetések.
A HVG információi szerint hétfő estére tervezték Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő budapesti találkozóját, a tárgyalást azonban elhalasztották.
A lap úgy tudja, hogy a felek között nem született végleges megállapodás a találkozó megtartásáról, ezért döntöttek a vizit későbbre halasztása mellett.
A tervezett egyeztetés egyik legfontosabb témája a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítása lett volna. A két ország viszonya az Orbán-kormány évei alatt jelentősen megromlott, ugyanakkor a háttérben szakértői szinten már előrelépés történt. A HVG szerint Budapest vállalta, hogy nem akadályozza Ukrajna európai uniós integrációját, míg Kijev garanciát ad a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak tiszteletben tartására.
A cikk megjelenése után a Külügyminisztérium reagált a lap megkeresésére. A tárca közölte, hogy „folyamatos az egyeztetés a helyszín és az időpont tekintetében, a hétfői időpontról soha nem volt végleges megegyezés. A találkozóra vonatkozó egyeztetés a maga diplomáciai medrében rendben folyik”.
A minisztérium álláspontja szerint tehát nem egy már véglegesen leszervezett találkozó maradt el, hanem továbbra is folyamatban vannak az egyeztetések a lehetséges időpontról és helyszínről.
Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére – jelentette be a magyar miniszterelnök szerdán este a Facebookon.
Magyar Péter azt írta, hogy a megállapodás pár hét intenzív magyar–ukrán szakértői szintű tárgyalás eredménye, amelyben részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és az egyházak is.
„Óriási öröm, hogy egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt jelenthetem be, hogy az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai honfitársaink az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni” – közölte.
Hozzátette: az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is. Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyissák az első csatlakozási klasztert Ukrajna vonatkozásában.
„Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat” – emelte ki.
Amennyiben Ukrajnának 10 vagy 15 éven belül sikerül lezárnia mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben – írta Magyar Péter, aki egy videót is csatolt a bejelentéshez.
A videóban hangsúlyozta, hogy három hét alatt sikerült elérniük, amit az Orbán-kormánynak hosszú éveken át nem: áttörést értek el az ukrán tárgyalópartnerekkel a kárpátaljai magyar honfitársaink nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogai terén.
„Ahogy azt a magyar kormány és személyesen én is többször egyértelművé tettük, abban az esetben tudunk új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban, ha Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére” – jelentette ki Magyar Péter.
Hangsúlyozta: a magyar kisebbséget megillető jogok biztosításának tükröződnie kell az Ukrajnával szemben támasztott európai uniós elvárásokban is. Az elmúlt hetekben magyar és ukrán szakértők között, valamint a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával „nagyon intenzív szakmai egyeztetés folyt a magyar kisebbség helyzetének rendezéséről”.
A tárgyalások lezárásaként Ukrajna széleskörű és átfogó kötelezettségvállalást tett a magyar kisebbségek helyzetének javítása érdekében.
A részletekről elmondta: az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét. Nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is a jövőben. Ünnepségeiken elénekelhetik a Himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban, az adminisztrációt magyar nyelven is biztosíthatják, a bizonyítványokat magyar nyelven is kiállíthatják.
A magyar fiatalok az érettségi és felvételi vizsgájukat magyar nyelven is letehetik a jövőben, emellett magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tehetnek. A nemzetiségi iskolákban az ukránul oktatott kötelező tantárgyak köre csak a szülők előzetes beleegyezése alapján bővíthető. Az ukrán fél garanciát vállalt arra, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat – sorolta.
Magyar Péter elmondta: az ukrán fél vállalásai a nyelvi jogok területére is kiterjednek. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, a jövőben lehetőség lesz a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatára. A magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, sportrendezvényeken és a tudományos konferenciákon is.
A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar ezeken a településeken, a szavazólapok, a hirdetmények, valamint az információs anyagok magyar nyelven is elérhetők lesznek.
A jövőben a magyar kisebbséghez tartozóknak joguk lesz szabadon ápolni nemzeti hagyományaikat, szokásaikat, joguk lesz nemzeti ünnepeikhez, a történelem, a nemzeti kultúra és a vallás köréhez kapcsolódó események magyar nyelvű megünnepléséhez. Joguk lesz nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásához – tette hozzá.
Magyar Péter hangsúlyozta: a tárgyalásokban részt vevő kárpátaljai magyarság képviselői tudják leginkább, hogy mekkora előrelépést jelentenek a fenti vállalások.
„Százezer magyar ember kapja vissza alapvető jogait és a reményt arra, hogy gyermeke számára átadhatja azt a kultúrát és azt az identitást, amit a szüleitől és a nagyszüleitől kapott” – mondta a kormányfő.
Magyar Péter kiemelte: Ukrajna garanciát vállalt arra, hogy a fent említett széleskörű kisebbségi jogokat a következő időszakban törvényi erőre emeli. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió – tekintettel arra, hogy a kisebbségek védelme integráns részét képezi az uniós értékeknek – a magyar kérésnek megfelelően rögzítette az Ukrajnának küldendő uniós levélben, hogy Ukrajnának összhangba kell hoznia a cselekvési tervét a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel, továbbá, hogy a csatlakozási folyamat keretében az Európai Unió folyamatosan ellenőrizni fogja ezen cselekvési terv végrehajtását.
„Az átfogó megállapodásra tekintettel a magyar kormány felkéri Ukrajnát, hogy módosítsa a kisebbségi cselekvési tervét a megállapodottak szerint. Amennyiben ez megtörténik, úgy a magyar kormány hozzájárul, hogy az unió megnyissa az első csatlakozási tárgyalási klasztert” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: ezzel tudják biztosítani, hogy a bővítési folyamat keretében Ukrajna maradéktalanul végrehajtsa a magyar kisebbség jogai kapcsán tett minden vállalását.
Magyar Péter kijelentette: a magyar kormány álláspontja egyértelmű Ukrajna csatlakozási folyamata kapcsán. „Nem lehet sem Ukrajna, sem más ország számára gyorsított csatlakozási eljárást alkalmazni. Az egyenlő bánásmód elvének megfelelően a Nyugat-Balkán országai ugyanazon elvek mentén kell, hogy előre haladjanak, mint Ukrajna. Hogy hány év alatt tudják teljesíteni az országok a 33 uniós csatlakozási fejezet lezárását, az az általuk elvégzett munkán múlik. Ahogyan korábban is világossá tettük, amennyiben Ukrajna 10 vagy 15 év múlva képes lezárni az uniós csatlakozási tárgyalásokat, akkor Magyarország jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást rendez a kérdésben” – mondta a videóban Magyar Péter.
Magyar Péter kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében. A magyar kormányfő ezt a Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján jelentette ki Berlinben kedden.
Magyar Péter megerősítette, hogy tárgyalások folynak – egyelőre technikai szinten – Magyarország és Ukrajna között az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvi, kulturális, oktatási jogairól.
Eddig ezek az egyeztetések nagyon biztatóan haladnak. Reméljük, hogy a héten technikai szinten le is zárulhatnak – értékelt.
Azt mondta, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében.
Kisebbségiként a saját anyanyelvedet használni egy óvodában, egy iskolában, az adminisztrációban, vagy érvényesíteni a kulturális jogaidat, az nem egy extra dolog. Az egy alapvető emberi jog, és mi úgy gondoljuk, hogy egy olyan országnak, amely meg szeretné kezdeni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, be kell tartania ezeket a jogokat – szögezte le.
Magyar Péter kiemelte: nagyon optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül ezt a több mint tíz éve húzódó vitás területet rendezni Ukrajnával. Készek vagyunk új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban – hangsúlyozta.
Magyar Péter Brüsszelbe látogatott, ahol személyesen egyeztetett Ursula von der Leyennel a Magyarországnak járó európai uniós források sorsáról. A kormányfő szerint a megbeszélés sikerrel zárult, a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón pedig arról számolt be, hogy a frissen megalakult kormánynak nagyszabású és ambiciózus külpolitikai céljai vannak. A visegrádi négyek (V4) ismét összeülnek, de hamarosan nagyobb asztalra lehet szükség.
Komoly téttel zajlott a Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közötti tárgyalás. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón a két vezető nem csupán az uniós források sorsáról számolt be, egyéb témákat is érintettek, még a visegrádi együttműködés is szóba került.
A magyar kormányfő elárult néhány, eddig a választók számára ismeretlen részletet a korábbi varsói látogatásával kapcsolatban, amelynek, úgy tűnik, stratégiai következményei is lehetnek.
Újra összeülnek a visegrádi négyek
A visegrádi együttműködés a rendszerváltozást követően jött létre Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország között, és erős befolyást szerzett az Európai Unióban a négy állam 2004-es csatlakozását követően. Az utóbbi években azonban a megváltozott geopolitikai helyzet, valamint a közös célok hiánya miatt a kooperáció fellazult, ám most úgy tűnik, Magyar Péter életet lehelne a formációba, ám kérdés milyen érdek mentén.
Készen állunk a V4 újjáélesztésére. Dolgozni fogunk azon, hogy június végén csúcstalálkozót szervezhessünk Budapesten − nyilatkozta korábban Magyar Péter, aki a mai brüsszeli sajtótájékoztatóján már arról számolt be, hogy június 23-án Budapesten üdvözölheti a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnököt.
A magyar kormányfő arról is beszámolt, hogy az elmúlt hetekben több szomszédos országban, így Ausztriában és Lengyelországban is járt, mivel a vitás kérdések ellenére fontosnak tartja a diplomáciai kapcsolatok ápolását. Magyar Péter a varsói útjának néhány kulisszatitkát is elárulta:
Megállapodtunk Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel a V4-ek megerősítéséről, esetlegesen kiterjesztéséről − hangzott el a sejtelmes bejelentés, arra azonban nem derült fény, hogy milyen formájú, illetve milyen irányú lenne a bővítés, viszont mielőtt rátért volna a visegrádi együttműködés kérdésére arról beszélt, hogy ideje van új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban.
Magyar–ukrán kapcsolatok
Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa a Financial Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az új magyar kormány jóval nyitottabb hozzáállást mutat Ukrajna, uniós csatlakozását illetően, így akár már júniusban megnyílhatnak az első tárgyalási fejezetek.
Magyar Péter szerint az uniós források feloldása, illetve Ukrajna csatlakozásának támogatása között nincs semmiféle összefüggés, de a kormány igyekszik jószomszédi viszonyt kialakítani Ukrajnával is, aminek feltételei vannak:
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a 100 ezer Ukrajnában élő magyar állampolgár, 10-15 év után, újra használhatja az anyanyelvét (…). Van 11 pontunk, ami nem ismeretlen az ukrán fél számára. Itt jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról van szó. Mi ennek a teljesítését várjuk el az ukrán féltől − ismertette álláspontját a kormányfő.
A 11 pontos listát még 2024-ben terjesztette elő Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, aki következetesen ragaszkodott a magyar kisebbségek jogaihoz, melyeket az ukrán vezetés 2015-ben vont meg tőlük.
A tárgyalások technikai szinten nagyon biztatóak, és több megbeszélést is tartottak már, a kapcsolat pedig folyamatos – ismertette az aktuális helyzetet Magyar Péter, majd arról is beszélt, hogy hamarosan létrejöhet egy hivatalos találkozó a magyar és az ukrán külügyminiszter között, akik egyébként néhány napja Helsingborgban, a NATO-tagállamok külügyminiszteri találkozóján személyesen egyeztettek.
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban – fogalmazott Magyar Péter Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott brüsszeli, pénteki sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem volt semmilyen „link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása, vagy az első fejezet megnyitása között.
Hangsúlyozta, az ukrán és a magyar fél között szakértői szinten már zajlanak a tárgyalások. Kiemelte, készítettek egy 11 pontos, jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szóló javaslatot, ennek a teljesítését várják el az ukrán féltől.
Technikai szinten nagyon bíztatóak a tárgyalások – közölte, megjegyezve, reméli, hogy hamarosan lezárják az egyeztetéseket és Ukrajna garanciát ad rá, hogy a 11 pontot átülteti a saját jogszabályaiba. Ezt követően létrejöhet egy hivatalos találkozó a két külügyminiszter között – tette hozzá.
Kiemelte, továbbra is fenntartja azt az ajánlatát, hogy ezen ügyek lezárása után valahol Ukrajnában, de lehetőleg Kárpátalján szívesen találkozik egy politikai megállapodásra az ukrán elnökkel.
Készek vagyunk egy új fejezetet nyitni, szerintem itt az ideje egy új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban. Mi minden szomszédunkkal szeretnénk jó viszonyban lenni- jelentette ki.
