Plenáris ülést tartott csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a Várkert Bazárban, amelyen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő többek között az orosz–ukrán háborúról, a békekötéshez vezető útról, a szomszédos országokkal való kapcsolatról, valamint a külhoni magyarságot érintő témákban szólalt meg.
A Várkert Bazárban rendezte meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülését. A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök tartott előadást.
„A nemzetpolitikában egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni, a mai találkozón is igyekszem e szerint eljárni” – kezdte beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök felszólalásában rámutatott, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára. A kormányfő elmondta, a mostani aktualitás abban a dilemmában foglalható össze, hogy háború vagy béke. Amikor háború van, akkor sok mindent nem lehet, ezért a Kárpát-medencében élő magyarok számára ez a legfontosabb kérdés. „Ha béke van, minden van” – szögezte le.
A miniszterelnök kijelentette: uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajnában, ha igen, akkor csak titokban és bizonyos feladatokra. „Uniós országok polgárai fizikai értelemben tehát nem vívnak csatát, az unió mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna. Ez azt jelenti, hogy nem mi harcolunk, hanem valaki mást harcoltatunk” – jegyezte meg.
„Ma Európa nagyságrendekkel erősebb, mint Oroszország. Az oroszok hajlandóak harcolni, mi meg helyesen nem teszünk ilyet. Ezt az erőt a tárgyalóasztalnál kell megmutatni – vélekedett a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott: az Európai Unió már 180 milliárd eurót költött el az ukrán háborúra, és miután kifogynak a készletekből, újabb 40 milliárd eurós csomaggal szeretné segíteni a háborút az unió.
Most a legmagasabb a veszély, hogy Európa háborúba menetel
A kormányfő jelezte: most a legmagasabb annak a veszélye az orosz–ukrán háború kezdete óta, hogy Európa belemenetel egy háborúba. Továbbá közölte, van olyan elnök, aki szerint tárgyalni kell majd a háború lezárásának érdekében, de nem most. Az uniós álláspont mélyrétegeiben vannak különbségek a kormányfő tájékoztatása szerint, aki szerint fel kellene építeni egy új uniós biztonsági rendszert.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy még ha vége is lenne a háborúnak, egy fegyverkezési verseny kellős közepén találnánk magunkat, ami a magyar embereknek nem tenne jót. A kormányfő úgy látja, Magyarország gazdasága a GDP-adatok alapján nem tart ott, hogy fegyverkezési versenyre költsön. „A háború leblokkolja a gazdasági teljesítményt” – húzta alá, majd hozzáfűzte, hogy amíg háború van, az európai gazdaság nem tud növekedni, maximum stagnál.
Új világ van születőben, újraindulhat a V4-ek is
A kormányfő szerint születőben van egy új világ, felismerhető formái vannak ennek, de még nem kifejlett. Amerikában január óta radikális politikai fordulat történt, a globalistákat leváltotta egy patrióta kormányzat, amely megpróbálja jelentős változások árán megőrizni az USA szerepét a világpolitikában. Ezzel az amerikai vezetés visszatért a józan ész politikájához. A magyar kormányfő felidézte azt is, hogy a keleti világban az a váratlan fordulat történt, hogy az Egyesült Államokon kívüli két legerősebb erő nagy léptekkel közeledik egymás felé. „Kínáról és Indiáról van szó. De a közel-keleti béke folyamatában is fontos változás történt, túszokat engedtek el, és most épp nem ölnek meg senkit, ugyanakkor sokkal több még a tisztázatlan kérdés, mint a tisztázott” – jegyezte meg, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak még sok állomása van, hogy hosszú távú békét tudjanak kötni a felek.
Vegyesek a kapcsolatok a szomszédos országokkal
Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot bevonjon a háborúba azért, ami neki a legfontosabb, a saját országa érdekében. Ezt higgadtan kell kezelni, és támogatva a külhoni magyarokat, mert nagyon nehéz időszakon mennek keresztül – mondta a kormányfő, majd a Kárpátaljáról érkező magyar vezetőknek azt mondta: teljes mellszélességgel áll a magyar kormány az Ukrajnában élő kisebbségek, a kárpátaljai magyarok mellett.
A magyar–román kapcsolatokról kifejtette, nem ez a legnagyobb gondja most a románoknak, hanem a saját gazdaságuk helyreállítása. A miniszterelnök elismerően beszélt az RMDSZ-ről, ami „hónapok óta állja a sarat ebben a nehéz helyzetben”. Ausztriáról úgy fogalmazott, „nem érdemes róla beszélni, tiszta ügy, megnyerték a patrióták a választást, de nem engedik őket kormányt alakítani”. A szerb–magyar kapcsolatrendszerről kifejtette, köszönettel tartozik a délvidéki politikusainknak: „Ez a híd alátámasztás nélkül nem állna meg. Tudom, hogy a helyzet nehéz, de a stratégiai alapú szerb–magyar együttműködés fennmarad – mondta. „Ha a csehek megalakítják a kormányukat, ha kitartanak az osztrákok, és a szerbek is tartják magukat a korábbiakhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai mezőny alakulhat ki” – mondta. Orbán Viktor Horvátországgal kapcsolatban elmondta, hogy sajátságos viszonyt ápol vele hazánk. „Az ország makrogazdasági mutatói csinosak, a népesség azonban folyamatosan csökken, és ez nemzetstratégiai kérdéseket vet fel” – fűzte hozzá.
Szlovákiáról szólva azt mondta, néhány évtizeddel korábban senki nem gondolta volna, hogy a szlovák miniszterelnök lesz képes képviselni a magyar álláspontot az unióban. A miniszterelnök elmondta, hogy fontos gazdasági partnere lett Magyarországnak Szlovákia, ezért épül hamarosan egy híd is, amely tovább erősíti ezt a kapcsolatot.
Orbán Viktor ezután köszönetét fejezte ki a diaszpórának. „Erőfeszítést és bátorságot kellett mutatni a külhoni magyaroknak, amikor ki kellett állniuk a magyarok érdeke mellett” – mondta.
Azáltal, hogy Donald Trump megnyerte a választásokat, erősödött a remény a békére, hiszen többször is kijelentette, hogy a legfontosabb feladata az, hogy békét teremtsen. – nyilatkozta stábunknak Brenzovics László, a Magyar Állandó Értekezletet követően. A politikus szerint ebben jelentős szerepet játszik a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is, aki következetesen mindig kiáll a béke mellett, ezért a béketábor is megerősödött. Brenzovics László szerint, a kárpátaljai magyarság helyzete rendkívül nehéz, azonban szerencsére bírja a magyar kormány támogatását.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót az ülésen megvitatott és zárónyilatkozatba foglalt eredményekről. Hetilapunknak nyilatkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Potápi Árpád János államtitkár, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Diaszpóra Tanács és a Máért ülésével a „nemzetpolitikai nagyhét” lezárult. A zárónyilatkozat egyöntetű elfogadása a nemzeti egység erős bizonyítéka – hangsúlyozta Potápi. A következő tematikus év A nemzeti együttműködés éve elnevezést kapta, kifejezve ezzel a nemzeti összetartozás fontosságát.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Ukrajnában és Kárpátalján élő és visszatérni szándékozó magyarságot továbbra is támogatni tudjuk” – nyilatkozta a kárpátaljai médiának Potápi Árpád János. Elmondása szerint a magyar kormány mindennap azon dolgozik, hogy a már elindított programok tovább folytatódjanak, valamint a kárpátaljai magyar intézményrendszer továbbra is működőképes legyen. „Jó látni azt, hogy a statisztikák szerint a háború és minden egyéb nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság kitart. Ez mindannyiunk számára reményt ad” – mondta az államtitkár.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke véleménye szerint a kárpátaljai magyarság még sosem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. „A világ átalakulóban van, véres háborúk dúlnak, és nagyon sajnálatos módon az egyik ilyen szörnyű háború a hazánkban folyik” – vélekedett a KMKSZ elnöke. Magyarország támogatja Ukrajnát és elítéli az orosz agressziót, továbbá sürgeti a mihamarabbi fegyverszünetet és a béketárgyalások megkezdését.
„Kétségtelen tény az is, hogy a kárpátaljai magyarság szociális életkörülményei mellett a jogaik is korlátozódtak, hisz egyszerre érdekesnek és szomorúnak mondható az, hogy oktatás terén több jogunk volt a Szovjetunióban” – emelte ki Brenzovics László. A kárpátaljai magyarságnak is érdeke a mihamarabbi fegyverszünet, a béketárgyalások, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai és jószomszédi kapcsolatok normalizálódása. „Ehhez az ukrán kormánynak is lépéseket kellene tennie: elsősorban a nemzetiségi és kisebbségi jogok terén” – húzta alá a KMKSZ elnöke. „A kárpátaljai magyarság természetesen továbbra is hálás az anyaország folyamatos támogatásáért. Köszönjük!” – zárta nyilatkozatát Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szerint a jelenlegi európai uniós bővítési folyamat során – amelybe Ukrajna is beletartozik – kiemelten fontos, hogy a kárpátaljai magyarság visszakapja a korábban megszerzett jogait.
A Máért XXI. plenáris ülésén, pénteken minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban rögzítették: továbbra is feladhatatlan stratégiai célnak tekintik a magyar nemzet egységének megtartását és további erősítését.
A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célokat együttműködve valósítják meg, közös erővel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal. Rámutattak arra, hogy a már kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Mindannyian együttes felelősséggel tevékenykednek azért, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon, boldoguljon és gyarapodjon, továbbá hogy megőrizzék kulturális és természeti értékeiket, biztosítva ezzel, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a határon túli magyar közösségek csak erős magyar érdekképviselettel maradhatnak fenn, ami a magyarság széles körű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. A zárónyilatkozatban kiemelik, hogy a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, és bizalommal számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására annak sikeres megvalósításában.
A gazdaságfejlesztés és az etnikai pártok támogatása kiemelkedő fontosságú a külhoni magyarok identitásának megőrzése szempontjából – húzta alá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az identitás megőrzésére irányuló nemzetpolitikai támogatás összege 2010 óta 13 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedett.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy minden olyan gyermek, aki magyar tanintézményben tanul, évente 100 ezer forint támogatást kap. Ez a támogatás a Kárpát-medencében 220 ezer fiatalnak jár, és a diaszpórában élőket is beleértve összesen 300 ezer fiatal részesül belőle.
A Határtalanul program sikeres, az osztálykirándulások révén a határokon átívelő kapcsolatok behálózzák a Kárpát-medencét. Az óvodaprogramra 90 milliárd forintot fordítottak, különös figyelmet fordítva a legnehezebb helyzetben lévő Kárpátaljára. Semjén megjegyezte, hogy a háború és az elvándorlás ellenére egyetlen magyar iskolát sem kellett bezárni.
A családtámogatásokat kiterjesztették külhonba is, és jelenleg 2 013 ösztöndíjast támogatnak a diaszpórában – összegezte az eredményeket Semjén. A külföldi beruházások összértéke közel 500 milliárd forint, ami a gazdaságfejlesztési támogatások jelentőségét hangsúlyozza, és a külhoni magyarok megmaradása mellett erősíti a magyar gazdaságot is – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 18-án tartotta soron következő ülését, melyen részt vett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is. A zárónyilatkozatot az esemény végén egyhangúlag elfogadták és aláírták, zárásként pedig az a sajtótájékoztató szolgált, melyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A XX. MÁÉRT-ülés zárónyilatkozatának kárpátaljai vonatkozásában a résztvevők mélységesen megdöbbentőnek és felháborítónak ítélték a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának azon döntését, melynek értelmében botrányos körülmények között távolították el a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Továbbá megdöbbentőnek vélték azt is, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség folyamatosan ki van téve a központi, Magyarországot negatívan megítélő narratívák hatásának, amely sajnos mára már az egyébként toleráns helyi lakosság egy részénél is érzékelhető.
Többek között aggodalmukat fejezték ki, hogy az elmúlt időszakban a kárpátaljai magyarság helyzete tovább súlyosbodott: a nyelvi, oktatási és egyéb jogok szűkítésének továbbra is fennálló problémáját háttérbe szorította a háború, illetve az azzal kapcsolatos problémák, mint például a több százezer belső-ukrajnai menekült Kárpátalján történő elhelyezése.
Mindezek ellenére azonban mindenképp bizakodóan tekintenek arra a tényre, hogy a háború közvetlen harci cselekményei eddig még elkerülték Kárpátalját, s a háború okozta nehézségek ellenére a kárpátaljai lét alapjai, ha korlátozásokkal is, de biztosítottak, és a számos provokatív megnyilvánulás ellenére is sikerült megőrizni a nemzetiségi békét. Ugyanakkor a kárpátaljai magyarság gondjai – különösen a szociális vagy egészségügyileg hátrányos helyzetben lévőké – megsokszorozódtak.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az ülésen részt vevők megállapodtak abban, hogy továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzésére – az adott törvényi keretek között is módot kell találni az anyanyelvi oktatás minél teljesebb körű biztosítására –, valamint a mezőgazdasági vállalkozók támogatásának folytatására az Egán Ede gazdaságfejlesztési rendszeren belül.
Végezetül pedig bizakodásuknak adtak hangot, hogy a kárpátaljai magyarság, amelynek túlnyomó többsége ma is a szülőföldjén próbál megfelelni az élet kihívásainak, a mihamarabbi béke reményében, Magyarország támogatásával továbbra is nemzeti közösségként maradhat meg.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón aláhúzta, hogy a határon túli magyar intézmények tekintetében (ideértve a kárpátaljai létesítményeket is) több mint 5 000-et részesítettek valamilyen támogatásban. „Jelenleg 225 ezer magyar gyerek részesül oktátási-nevelési támogatásban, amit kiterjesztettünk az óvodásokra, a bölcsődés gyermekekre is, és bár háború, valamint energiaválság is sújt bennünket, vannak olyan stratégiai területek, ahol különösképpen rá kell világítanunk arra, hogy a kitűzött nemzeti céljainkból nem engedünk (családtámogatás, foglalkoztatottság, külhoni magyarság támogatása stb.)” – emelte ki, majd hozzátette: „Radikálisan meg fogjuk emelni az oktatási-nevelési támogatás összegét” – jelentette be a miniszterelnök-helyettes. Ez a támogatás jelenleg 22 ezer forint gyermekenként és iskolaévenként, melyet az ígéret szerint a jövő évtől a többszörösére fognak emelni. „Kárpátalja tekintetében már ettől a tanévtől kezdődően a megemelt összeggel járulunk hozzá a családok ilyen formában történő megsegítéséhez” – hívta fel a jelenlévők figyelmét Semjén Zsolt.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hetilapunknak adott interjújában elmondta, hogy az elmúlt napokban is kiemelt figyelemmel foglalkoztak Kárpátaljával. A Magyar Diaszpóra Tanács és a MÁÉRT képviselői is egyhangúlag kiálltak és kiállnak a kárpátaljai magyarok mellett. „Itt mindannyian egyetértünk abban, hogy minden számunkra lehetséges eszközzel támogatnunk kell őket, és hozzájárulni ahhoz, hogy a Kárpátalján élő magyar közösség fenn tudjon maradni” – nyilatkozta az államtitkár. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a legnehezebb időszakokban a magyarság mindig összetartott. „Így volt ez 1989-ben a romániai forradalom idején, Jugoszláviában, a Vajdaságban, a horvátországi magyarok jelentős része Magyarországra menekült a háború miatt” – emlékezett vissza Potápi Árpád János. „Nekünk, magyaroknak, éljünk bárhol a világon, az a legfontosabb, hogy minél előbb fegyverszünet és béke legyen” – zárta szavait az államtitkár úr.
„Sajnálatos, hogy a háború miatt Kárpátalja és az ott élő magyarság került a legnehezebb helyzetbe a határon túli magyar kisebbségek közül” – fejezte ki aggodalmát Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. „Mindezek mellett olyan problémákkal küzd és néz szembe, amelyet a saját erejéből nem képes megoldani. Köszönjük, hogy Magyarország kiemelten kezeli a kárpátaljai magyarság ügyét! Óriási segítség a mi közösségünk számára, hogy számíthat nem csupán az anyaország és a Kárpát-medence, hanem az egész világ magyarságának a támogatására” – emelte ki az elnök úr.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve – olvasható a magyar Miniszterelnökség kiadott közleményében.
Mint írják: a tematikus év keretében a 2010 óta rendszerszinten felépített nemzetpolitikai programok megújult formában, új elemekkel bővülve folytatódnak az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a család, a gazdaság, az egyház, a sport és az egészségügy területén. Az elmúlt évek nemzetpolitikai döntéseinek és programjainak köszönhetően ma egységesebb és egyre erősebb a magyarság, a kormány pedig a koronavírus-járvány alatt is tovább dolgozik a magyar–magyar kapcsolatok erősítésén. Az elmúlt évek során a nemzetpolitikai programok és támogatások révén 3000 külhoni magyar intézmény és szervezet programjai váltak évről évre fenntarthatóvá.
A nemzetpolitikai célú források összegét 2010 óta megtízszereztük, a támogatások, programok minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében. A diaszpórában élő magyar közösség tagjaival is szorosra fűztük kapcsolatunkat. A nemzet határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos – írják a közleményben.
2021-ben is folytatódik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása, amelynek keretében a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság 83 nemzeti jelentőségű intézményt, 12 nemzeti jelentőségű programot, a programokon belül pedig további 170 intézmény és szervezet programjainak fenntartható működését biztosítja.
Folytatódik a Határtalanul program
Minden külhoni régióban folytatjuk az óvodák, iskolák, kollégiumok felújítását és újak kialakítását. Mintegy 1000 településen sikerült megtartanunk, illetve növelnünk a magyar oktatásban részt vevők számát a külhonban, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében több mint 140 új óvoda és bölcsőde jön létre, valamint több mint 700 intézmény újul meg szerte a Kárpát-medencében – írja a magyar Miniszterelnökség.
Folytatódik a Határtalanul program, amellyel már közel 400 ezer magyarországi iskolás juthatott el, illetve juthat el valamelyik külhoni régióba. A járványhelyzetre való tekintettel lehetőséget biztosítunk a tavalyi évben elmaradt osztálykirándulások idei évben történő megvalósítására – teszik hozzá. Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér erősítése jegyében bővítik a külhoni magyar vállalkozók támogatását célzó mentorprogramot, amelyet a Vajdaság után a többi külhoni régióra is kiterjesztenek, valamint az idei évben is megrendezik a külhoni magyar vállalkozók találkozóját. Folytatódnak a kulturális, közösségépítő tevékenységet támogató programok, amelyekkel az elmúlt 10 évben a határon túli magyarlakta települések 60%-ára jutott támogatás, ahol a külhoni magyar népesség 85%-a él.
Különböző támogatásokkal segítenek
A magyar Miniszterelnökség felhívja a figyelmet arra, hogy 2021-ben is meghirdetik a diaszpórában élő magyarság identitásának erősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Programot (KCSP) és a szórványban élő magyarságot segítő Petőfi Sándor Programot (PSP), amelyek keretében 2013 óta több száz ösztöndíjas segítette a külhoni magyar közösségeket szerte a világon. Idén is folytatódik a Kárpát-medencei testvértelepülési program, amellyel 2015 óta több, mint 1200 magyarországi és külhoni magyar település kapcsolatának kialakításához és megerősítéséhez járultak hozzá. A közleményben kiemelik, hogy folytatódnak az egyházi és sporttámogatások. 2010 és 2020 között 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg, illetve épült, valamint számos sportfejlesztés, kiemelt sportrendezvény valósult meg határon túl, amelyek az idei évben is folytatódnak. A járványhelyzetben egyértelművé vált, hogy a nemzetpolitika által működtetett programok nélkülözhetetlenek a magyar–magyar kapcsolatok fenntartásában.
Célunk, hogy megőrizzük és tovább erősítsük a már meglévő kapcsolatokat, valamint tovább építsük a kapcsolatokat azokkal a külhoni magyar közösségekkel, akiket 2020-ban az online tér adta lehetőségeken keresztül sikerült elérnünk – fogalmaznak a közleményben.
