Londonba látogat kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint Blinken és David Lammy brit külügyminiszter új kétoldalú stratégiai párbeszéd elindítását kezdeményezési.
A tárgyalások fő témakörei között lesz ugyanakkor az Ukrajnának nyújtandó további támogatás is, valamint a brit-amerikai együttműködés a közel-keleti válság hosszú távra szóló békés rendezése és a kétállami megoldás elérése érdekében.
Néhány napon belül ez a második magas szintű diplomáciai esemény az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével.
A Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett hétvégi nemzetközi politikai fórumon Sir Richard Moore, a brit hírszerzési titkosszolgálat – Secret Intelligence Service (SIS), közkeletű nevén az MI6 – főnöke és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a két szervezet történetében először közösen jelent meg a nyilvánosság előtt.
A rendezvényen a két hírszerzési vezető hangsúlyozta: a hidegháború óta nem tapasztalt fenyegetések érik az eddigi kiegyensúlyozott nemzetközi világrendet, amely viszonylagos békét, stabilitást, növekvő életszínvonalat teremtett az elmúlt évtizedekben.
Burns és Moore egyetértett abban, hogy hiba lenne, ha a nyugat félvállról venné az ukrajnai háború nukleáris eszkalációjáról szóló orosz fenyegetőzéseket, a CIA vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyugati szövetségeseknek „nem kell feleslegesen megfélemlítve érezniük magukat”, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök „időről időre kardcsörtetésbe kezd”.
A rendezvényen elhangzott az is, hogy az MI6 és a CIA számára Kína felemelkedése jelenti a XXI. század elsődleges hírszerzési és geopolitikai kihívását, és a két szolgálatot ennek megfelelően át is kellett szervezni.
Burns elmondta: a CIA az elmúlt három évben háromszorosára emelte a Kínával kapcsolatos tevékenységére fordított kiadásait, és immár ezek a ráfordítások teszik ki az amerikai hírszerző szolgálat költségvetésének 20 százalékát.
A londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint a brit és az amerikai külügyminiszter keddi megbeszélésén elindítandó új típusú stratégiai párbeszéd fő napirendi pontjai között védelmi és biztonsági kérdések, Európa, Ukrajna a Közel-Kelet és a csendes-óceáni térség biztonsága, valamint a fenntartható világgazdaság növekedés szerepel majd.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfő reggel megérkezett Londonba, ahol Rishi Sunak brit miniszterelnökkel találkozik és folytat megbeszélést – adta hírül az rbc.ua hírportál az elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt írta: „Nagy-Britannia vezető szerepet tölt be képességeinknek a harctéren és a levegőben történő bővítésében. Ma ez az együttműködés folytatódik. Találkozom Rishi barátommal. Érdemi tárgyalásokat folytatunk személyesen és delegációkkal.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij május 13-án Rómába látogatott, ahol találkozott Olaszország elnökével és miniszterelnökével, valamint audiencián vett részt Ferenc pápánál. Ezt követően Németországba ment, ahol Frank-Walter Steinmeier elnökkel és Olaf Scholz kancellárral tárgyalt. Vasárnap este Ukrajna elnöke Franciaországba érkezett, és találkozott Emmanuel Macron elnökkel.
⚡️ Ukraine needs 50 Patriot [air defense symstems] to lose lives from [russian] shelling, says Volodymyr Zelenskyy in an interview with Wall Street Journal.
"Any counteroffensive is very dangerous without control in the sky. Imagine a military that understands that it has no… https://t.co/cRCaU5cHZB
Провів телефонну розмову з Президентом @WorldBank Аджаєм Бангою. Подякував за неослабну підтримку з боку Світового банку з перших днів повномасштабної агресії Росії. Обговорили подальший розвиток співпраці, зокрема задля мобілізації міжнародної підтримки.
The Netherlands will continue to support Ukraine in the face of continued Russian aggression, as much and for as long as necessary. The devastating situation in Israel and Gaza will not divert our attention away from Ukraine. The existential need to push back against Russian… pic.twitter.com/o1CCW3gKQp
Harci repülőgépeket kért Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől szerdai londoni beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint London vizsgálja a kérés teljesíthetőségét, de csakis hosszú távú lehetőségként, mert Ukrajnának most rövid távon hozzáférhető kapacitásokra van a legnagyobb szüksége.
Zelenszkijt, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, először Rishi Sunak miniszterelnök fogadta a Downing Streeten. Az ukrán elnököt délután fogadta a brit uralkodó is.
Sunak hivatalának előzetes tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve ezt a programot az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.
Zelenszkij ezután beszédet mondott a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai, valamint a brit kormány képviselői előtt.
Beszédében az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. A kérést azzal nyomatékosította, hogy átnyújtotta az ukrán légierő egyik kiemelkedően sikeres aktív harci pilótájának sisakját Sir Lindsay Hoyle-nak, a londoni alsóház elnökének.
A sisakon látható kézírásos, ukrán nyelvű üzenet szerint Ukrajnának „szárnyakra van szüksége” szabadságának megvédéséhez.
Volodimir Zelenszkij beszédében is úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.
Az ukrán elnök felszólalása végén egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britanniától is szeretne katonai repülőgépeket kapni. „Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – zárta hangos ovációval fogadott beszédét Volodimir Zelenszkij. A Downing Street szóvivője alig egy hete még gyakorlatilag kizárta katonai repülőgépek szállítását az ukrán légierőnek.
Akkori tájékoztatóján a londoni miniszterelnöki hivatal illetékese úgy nyilatkozott, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hosszú képzés szükséges működtetésük elsajátításához, ezért a brit kormány „nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.
A Downing Street szerdán, az ukrán elnök beszédére reagálva megismételte, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és hozzátette, hogy a brit pilóták kiképzése öt évet vesz igénybe.
A londoni kormányfői hivatal szóvivője elmondta: Rishi Sunak miniszterelnök megbízta Ben Wallace védelmi minisztert annak megvizsgálásával, hogy Nagy-Britannia milyen repülőgépeket tudna átadni Ukrajnának.
Sunak szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.
London a Downing Street szerdai beszámolója szerint azt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy az ukrán katonáknak tartott kiképzési program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt képzést ukrán pilótáknak.
A beszámoló megfogalmazása szerint ennek célja az, hogy az ukrán vadászpilóták a távolabbi jövőben is védelmezni tudják Ukrajna légterét.
A brit kormány eddigi legjelentősebb fegyverszállítási vállalása az a bejelentés volt, hogy Ukrajna tizennégy Challenger 2 harckocsit és „hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.
A Downing Street szóvivője szerdai állásfoglalásában ezeket az eszközöket is a rövid távon szállítható kapacitások között említette. A brit hadsereg szakértői már megkezdték az ukrán katonák kiképzését e két páncélozott harceszköz működtetésére. A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia felajánlotta Ukrajnának, hogy bevonja a kiképzési programba az ukrán tengerészgyalogságot is.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint ez annak a programnak a kiegészítése lenne, amelynek alapján Nagy-Britannia az utóbbi hat hónapban tízezer ukrán katona harckészségét fejlesztette. Ebben a brit kiképzési programban az idén további húszezer ukrán katona vesz részt.
A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia „hosszabb hatótávolságú eszközöket” is felajánlott Ukrajnának.
Rishi Sunak szóvivője nem részletezte, hogy ez milyen típusú katonai felszerelés szállítását jelenti. Kijelentette ugyanakkor: a cél az ukrán frontvonalakra nehezedő nyomás enyhítése mellett az, hogy Oroszország ne tudja folyamatosan támadni a kritikus fontosságú ukrán civil infrastrukturális létesítményeket.
Volodimir Zelenszkijt szerda délután a londoni Buckingham-palotában audiencián fogadta III. Károly király. Az udvar a protokollnak megfelelően nem hozott nyilvánosságra részleteket a találkozón elhangzottakról, de Zelenszkij előzetesen elmondta: kifejezi háláját Károlynak, amiért a brit uralkodó már trónörökösként is támogatta Ukrajnát.
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
As Rosh Hashanah approaches, I met with leaders of Ukraine's Jewish communities, Rabbis from 26 Ukrainian cities, and Ukrainian warriors of Jewish origin.
I thanked them for their prayers, humanitarian assistance, and efforts to bring the Ukrainian victory closer. pic.twitter.com/YZLr5KE0jN
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2023
