A tisztviselő kijelentette, az Ukrajnában rekedt gabona problémáját a következő hónapban, az új aratás kezdete előtt meg kell oldani.
A brit külügyminiszter, Liz Truss ankarai látogatása során azzal vádolta Oroszországot, hogy „fegyverként használja az éhezést”, az ukrán gabona blokádja miatt pedig „az élelmezésbiztonsággal játszik, amelyet a háború érzéketlen eszközeként alkalmaz”.
A török kollégájával, Mevlut Cavusoglu-val közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Egyesült Királyság és Törökország szorosan együttműködik annak érdekében, hogy a gabonaszállítmányokat kijuttathassák Ukrajnából.
Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin blokkolta az ukrán kikötőket, ezzel megakadályozva, hogy 20 millió tonna gabonát exportáljanak globálisan, ezáltal a tettei arra utalnak, hogy „váltságdíjként tartja fogva a világot”.
A brit külügyminiszter megosztotta, törökországi látogatása során a gabona kijuttatásának tervéről fognak tanácskozni, amelyet az ENSZ is támogat, majd hozzátette, a kereskedelmi hajóknak biztonságos átjárásra van szükségük ahhoz, hogy elhagyhassák az ukrán kikötőket, amelyeket meg kell védeni az orosz támadásoktól – írta a Sky News.
Kiemelte, hogy támogatják az ENSZ-tárgyalásokat, ám nem engedhetik meg, hogy Oroszország kitérjen a következmények elől, így az a legfontosabb, hogy a következő hónapban, az új aratás kezdete előtt lépéseket tegyenek, amelyeket a szövetségesekkel együttműködve valósítanak meg.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
A brit külügyminiszter szerint Oroszország súlyos árat fizetne, ha katonai akciót indítana Ukrajna ellen.
Liz Truss vasárnap, a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek liverpooli értekezletén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ülésen egyértelműen körvonalazódott az a közös álláspont, miszerint az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak „masszív következményei” lennének. Truss hangsúlyozta: a G7-tanácskozás megmutatta, hogy a csoport kiáll a szabadságért, a demokráciáért, az emberek ahhoz fűződő jogának érvényesítéséért, hogy bárhol a világon elnyomatástól mentesen élhessenek. Az orosz kormány rendszeresen cáfolja, hogy katonai akciót tervezne Ukrajna ellen. A brit külügyminiszter azonban a liverpooli G7-értekezleten kijelentette: a tagországok – a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán – külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani. Oroszország „súlyosan megfizetne” az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért – mondta a brit külügyminiszter. Londoni pénzügyi elemzők legutóbbi értékeléseikben mindazonáltal valószínűtlennek minősítették az orosz-ukrán válság szélsőséges eszkalációját. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap változatlan stabil kilátással megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek „BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolását, és ehhez fűzött indoklásában kiemelte: nem számol azzal, hogy az orosz-ukrán feszültség háborúvá fajul, mivel továbbra sem egyértelmű, hogy milyen stratégiai számítások állhatnának az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai invázió mögött. A Fitch londoni elemzői közölték: magasnak tartják az Oroszország elleni további szankciók kockázatát, nem tartozik azonban a legvalószínűbb forgatókönyveik közé egy olyan széleskörű szankciócsomag, amely az orosz energiaipari szektorra is kiterjedne, vagy megakadályozná az orosz bankokat dollártranzakciók lebonyolításában. A hitelminősítő hangsúlyozta: nem számol olyan szankciókkal sem, amelyek lehetetlenné tennék az orosz szuverén adósságszolgálat teljesítését. A brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján kitért Kínára is. Kijelentette: a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá. Liz Truss szerint a G7-gazdaságok éppen ezért növelik befektetéseiket az alacsony és a közepes jövedelmű országokban. Truss ezt a G7-értekezletet felvezető előadásában is kiemelte. A londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott beszédében elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) 10 százalékát. A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz.
